Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

IliSIsék mennek veszendiise A fillérek után is kapnunk kell Lehet, hogy nem mindannyian érezzük a saját bő­rünkön, de az utóbbi években is sokat gazdagodtunk. Felelős szervek, felelős fórumon erről adtak számot, s főképp arról, hogyan vigyázunk erre a gazdagságra. Hivatalosan ezt úgy fogalmazzák meg: jelentős mérték­ben gyarapodott a gazdálkodó szervek és állam­polgárok tulajdonában, illetve kezelésében levő termelő- berendezések, vagyontárgyak mennyisége és értéke. Az összérték megközelíti körzetünkben a 42 milliárd forin­tot. Ebből a mezőgazdasága 3,8, ipara, szövetkezetei 3,5, a kihelyezett, üzemek 1,2, az áfészek 2, a kisiparosok 4 milliárddal részesednek. A többi ezek szerint az állam­polgároknál található. A vagyon megóvása, a gazdálko­dás rendjének betartása, betartatása a tulajdonosoktól és kezelőktől, az ellenőrző és felügyeleti szervektől, a bűnüldöző és igazságügyi apparátustól fokozott figyel­met és gondosságot követel. Gazdálkodó szerveink több­sége e kötelezettségét igyekszik jó színvonalon teljesíte­ni. Jelentős részüknél azonban hiányzik a közvagyon megkárosításával, a jogtalanul szerzett jövedelmekkel szembeni nyílt és következetes feliepés. Ennyi a sum- mázat. Elgondolkodtató, figyelem­re méltó megállapítások. Már csak azért is érdemes el­mélyülni a témában, mert a lehető legilletékesebb testület tapasztalatait összegezte így a monori rendőrkapitányság vezetője az MSZMP monori városi jogú nagyközségi vég­rehajtó bizottsága előtt. Ta­nulságos olvasmány volt maga a jelentés, s tanulságos volt a nyomában kibontakozott kérdezz-felelek és a vita is. S mivel azt igazában nem is le­hetett lezárni, lesz folytatása, de szélesebb körben. Oda meghívják majd az érintett gazdasági, társadalmi és po­litikai szervezetek képviselőit, s valószínűleg névreszólóbb lesz az értékelés is. A szervezettség jelei Benyö János alezredes, rendőrkapitány elmondta, a körzetben az utóbbi években átalakult a bűnözés struktú­rája, az ismertté vált bűncse­lekmények összetétele. Ma már több mint hatvan száza­lékuk közvetlenül az ,,anyagi javak jogtalan megszerzésére” irányul. Ebbe a körbe bele­tartozik a tolvajlás, rablás, betörés, csalás, sikkasztás. A társadalmi tulajdon sérelmére 1985-ben 199, tavaly 213, a személyi tulajdon kárára két éve 379, 1986-ban 401 bűncse­lekmény történt. A közös tu­lajdonból tavalyelőtt 6 millió 110 ezer 500, tavaly 7 millió 76 ezer 200 forintnyi értéknek kélt — valamilyen módon — lába. Mivel a témára lapunkban még visszatérünk, Benyó Já­nos csupán egyik kesernyés megjegyzését idézem. Sokszor maguk a károsult üzemek, gazdaságok vezetői sürgetik a nyomozás mielőbbi — mégha sikertelen is — lezárását, hi­szen a biztosító csak azután fizet... S különben is: ez a biztos pénz, hiszen kétséges, hogy a felderített tettesen be­hajtható-e a kár. Így még az is előfordul, hogy az ügyész­nek kell felszólítani a sértett jogi képviselőjét a polgári pe­res kártérítési eljárás kezde­ményezésére . .. A rendőrkapitányság veze­tője szerint, akárcsak másutt, nálunk is mutatkoznak a szer­vezett bűnözés jelei. Nyomon követhető olyan bűnöző cso­portok megjelenése, amelyek elsősorban betöréses lopások­ra specializálódtak. A szerve­zettség látható jelei nélkül tevékenykednek azok a sze­mélyek és csoportok, amelyek jogi szabályozásuk hézagait, az ellenőrzés gyengeségeit ki­használva a törvényes műkö­dés látszatával jutnak jelen­tős jövedelemhez. A társa­dalmi tulajdon sérelmére azonos szinten, de nagyobb kárértékkel elkövetett bűncse­lekmények java részét a válla­latok, szövetkezetek és intéz­mények munkájában tapasz­talható nem kielégítő gazdál­kodási és bizonylati fegyelem, a szabályozás, ellenőrzés gyengeségei tették lehetővé. Alkalmatlan emberek A vagyonbiztonság helyze­te a térség gazdálkodó szer­vezeteinél rendkívül eltérő szélsőségek között mozog. Ahol általában is jól szerve­zetten, eredményesen műkö­dik a szerkezet, ott ezen a te­rületen is rend van. Legin­kább megnyugtató a helyzet a pénzintézeteknél. Az ügyviteli fegyelem és az ellenőrzési rendszer döntő többségükben példás. Az ipar és a közlekedés te­rületén továbbra is megoldat­lan az építőipari vállalatok, szövetkezetek anyagkezelése. Szervezetlenség és hanyagság miatt rendszeresek a lopások, csalások, és a hanyag kezelés. A közlekedésben a vasúti fosztogatások, a dézsmálások a jellemzőek. (A vezetői fe­lelőtlenségre is hallottam pél­dát Benyó Jánostól. A MÁV a pilisi vasútállomáson fosz­togató, s azért több éves sza­badságvesztést letöltött for­galmista — kis kerülővel — ugyanabba a munkakörbe került vissza.) Sötét az eddigi kép, de nem sötétebb, mint bárhol a me­gyében. Az viszont a rendőr­kapitányság vezetőjének je­lentéséből is egyértelműen ki­derült: a kereskedelemben, illetve azzal kapcsolatban a bűnügyi fertőzöttség nagyobb mint a környéken másutt. Visszatérőek a betöréses lopá­sok. Ezek ellen az üzletek, boltok többségükben védtele­nek. A riasztóberendezések, ahol egyáltalán vannak, mű­szakilag elavultak, vagy ha­nyagság miatt nincsenek is bekapcsolva. Sok helyen meg­oldatlan a napi bevételek tá­rolása, elszállítása. Az állami gazdaságnál, a termelőszövetkezeteknél, vala­mint az erdőgazdaságnál a vagyonvédelmi követelmé­nyeknek igyekeznek eleget tenni. Az őrzéssel, tárolással, raktározással kapcsolatban vi­szont még vannak tenniva­lóik. Az ellenőrző bizottsá­gok többségének tevékenysége nem elég hatékony, előfordul, hogy élükre olyan személye­ket állítanak, akiknek a ve­zetői beosztása valamilyen ok következtében megszűnt. Szi­gorú kritika. A posta-, mező-, és telepőri szolgálatokat nagy részben al­kalmatlan emberek látják el. Nagyobb figyelmet kívánná­nak a termelőszövetkezetek gesztorságával működő szak­csoportok, kisvállalkozások és háztáji ágazatok szerződéses állattartási tevékenysége is. Visszatérő gondatlanságok, mulasztások miatt a tűzbiz­tonság sem makulátlan. Az elmúlt három évben a tűz okozta kár másfél millió és kétszázhatvanezer forint kö­zött ingadozik. (Tavalyelőtt volt alacsonyabb, három éve és tavaly magasabb.) Százat ezrekért A fentiekből következik te­hát, hogy nagyon sok a tenni­való a monori vonzáskörzet­ben a vagyonbiztonság, a társadalmi tulajdon védelme érdekében. A figyelemfelkel­tésben, az éberség ébrentartá­sában segíthet ugyan a be­széd és az írás, de a leghatá­sosabb propagandánál is töb­bet ér a megelőzés, a követ­kezetesség, a szigorú felelős­ségre vonás. Mindenekelőtt pedig a tech­nikai és személyi feltételek megteremtése. Az időben erre elköltött száz forint ezres nagyságú értékek megóvását jelentheti. Nekünk pedig most az elhulló fillérek után is ér­demes kapdosni. De csak az­után, ami a miénk .. . V. J. Razzia hajnali kakasszóra II. Lavór alatt fortyog a mámor A tanácsháza nagytermében nyolc óra tájban, az összehan­golt akció vége felé már jó né­hány „vendég” ücsörög. A le­bukott bögrések, mint szabály- sértők, és hajnali ügyfeleik, mint tanúk. Az egyik sarok­ban vagy húszliternyi lefog­lalt pálinka, a bejárati lép­csők tetején két begyűjtött mini szeszfőzde. Kaszab Jó­zsefé a kisebb. A „nagyüze- mibb” berendezést (volt) gaz­dája, Mihályi István 1985-ben fabrikálta egy 200 literes le- me.zhordóbóí. egy befőző bog­rácsból, beléfordíto.tt lavórból, amelynek kifúrt aljából rézcső kunkorodik felfelé. A lavór alatt fortyogott az alkoholmá­mor ígérete. Most a 74 éves, termetes Mihályi bácsi for­tyog: — Villamosgép-kezelő és fűtő voltam 1968-ig, amikor kor- kedvezménnyel nyugdíjba men­tem. És • nem gazdagodtam meg. Most háromezer körül van a nyugdíjam ... jó, hát pontosan nem. is tudom 3 ezer négy vagy ötszáz körül? Hót maga meg tudna élni abból? A feleségem? Igen, ő is nyug­díjas. Igen, igen, és dolgozik mellette ... De még egy autónk sincs. Hogy másoknak hogyan jut lakásra, megélhetésre, ko­csira a keresetükből? Meg­mondom én! Sehogy: lop, csal, hazudik mindenki. Ez így van. Kedves Mihályi bácsi! — gondolkodik el a civil. — A háromezer forint körüli nyug­díj valóban nagyon kevés. De, ha mindenki, akinek csak ennyit hoz a postás — és még életük párja jövedelmére sem számíthatnak — nekilátna tit­kon pálinkát főzni, fürödhet- nénk is benne. Ez a megoldás? Hogy dolgozzon a cián, meg a többi méreg, a fémsók? Néz­zen csak rá a törzsvendégei­re .... Dr. Jakab Géza rendőr szá­zados, akcióparancsnok a hom­lokát masszírozza, lazít. Még készülnek a jegyzőkönyvek, de kész a mérleg. — A tizennyolc felkeresett lakás közül hatban tetten ér­tük a zugfőzőket, kimérőket. Harminc százalék; Eredmé­nyes akció volt. Akad. aki úgy hiszi, megúszta. Ne bizakod­jon, nemcsak az a bizonyos Gazdáik a képen nem kívántak együtt szerepelni szeszfőző al­kalmatosságaikkal (Kókai Ferenc felvétele) korsó, hanem a bögre, ponto­sabban a bögrés is pórul jár­hat előbb-utóbb. Benkó Istvánon, sülysápi ta­nácselnökön, az akció egyik kezdeményezőjén, nem látszik elégedettség, csak a fáradtság. — Nem öröm számunkra sem az ilyesmi. De hozzá tar­tozik a munkánkhoz. Bennün­ket a közösség, azon belül is a családok érdeke vezet. Egy­re jönnek a jelzések család­anyáktól, tanácstagoktól, hogy bögrecsárdákba vándorolnak a fizetések. A helyi üzemektől — tizenkettő van —, hogy reg­gelente bepálinkázva, ittasan érkeznek be emberek! Az előtte levő iratcsomón legfelül a Műszeripari és Mű­anyagfeldolgozó Kisszövetke­zet bejelentése. — A hátrányos helyzetű csa­ládoknak szociális segélyt, be­iskolázási támogatást adunk, átvállaljuk az óvodai, napközi otthoni térítési díjak fizetését — sorolja a tanácselnök. — De ha ennél nem lépünk to­vább, a gondok úiratermelőd- nek. Az idén összesen 1 millió 72 ezer forintot terveztünk a szociálpolitikai feladatokra. Ebből 820 ezer forintot már eddig elköltöttünk, de ebből egy fillért sem a bögrecsárdá­soknak szántunk. Tizenhét olyan családot tartunk nyil­ván, ahol az egyik vagy mind­Tanácstagok fogadóórái A bényei tanácskirendeltsé­gen tart fogadóórákat Vereszki János, Gomba, Bénye, Káva, megyei tanácstagja ma, no­vember 16-án, hétfőn 17-től 19 óráig. Ugyancsak várja választóit Kovács Gyula megyei tanács­tag ma Üllőn 16—17 óráig a tanácsház elnöki szobájában. Holnap, november 17-én Va­sadon 14—15.30-ig a helyi ta­nácsházán, 15.30-tó.l 17 óráig pedig Csévharaszton, a tanács kirendeltségén. Bakonyi György megyei ta­nácstag november 23-án — hétfőn — 16-tól 18 óráig tart fogadóórákat Monori-erdőn a helyi tanácskirendeltségen. Mindhárman kérik válasz­tóikat, hogy közérdekű beje­lentéseikkel, javaslataikkal, gondjaikkal, esetleges egyéni panaszaikkal keressék fel őket fogadóóráikon, két szülő alkoholista. Ilyen környezetben 45 kisgyerek él. Egyetlenegy is sok lenne. Kint a lefoglalt zugfőző be­rendezések körül a fotós kere­si a legjobb látószöget. A ké­pen csak a lefoglalt tárgyak lesznek majd láthatók, mert volt tulajdonosaik már nem kívánnak velük együtt szere­pelni. Mint ahogy nem örül a kéretlen nyilvánosságnak, s a várható — csak több zöldhasú bankóval kiegyenlíthető — büntetésnek a már említette­ken kívül: Triber Ferencné a Magdolna út 45. alól. Neki sem ez az első ügye, ő vásá­rolt pálinkával üzletel. Ballal Istvánná, a Vasút utca 26-ban saját borát, pálinkáját árulja. És az akció végére menetrend­szerűen érkezett „befutott” Cseh István, aki legútóbb a vonaton bukott le. de odahaza megtalálták és lefoglalták a főzőüstjét, nagy mennyiségű cukorcefréjét is. Fut a kocsi hazafelé. Leg­alábbis a civillel. Az akció­parancsnoknak még akadnak más teendői is, hiszen egyéb­ként a bűnügyi alosztály veze­tője. Másutt is sok a gond — mondja. A térség többi tele­pülésén is szerveznünk kell hasonló akciókat. Az utas — mert a civil mindig csak ci­vil marad — nem tudja, örül­ni kellene-e a hírnek vagy mérgelődni, hogy szükség van rá. Valahogy úgy lenne jó. ha a macska is, az egér is, a sajt is, a róka, a nyúl, meg a ká­poszta is megférne együtt, s mindegyik élné a maga leg­jobb életét. Mint a mesében. De hát a heppiend is csak ott biztos. A birkózás tehát foly­tatódik ... Vereszki János (Vége) Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától a fogyókúrázók klubjának fog­lalkozása, 18-tó' filmvetítés: Asterix és Cleopátra. Gyomron 15-től a színját­szókor próbája, 18-tól a bé­lyeggyűjtő klub összejövetele, Kszjáték nagyfilm előtt A vásznon az egerek győznek gon, mint amikor váratlanul basszusba csuklik a remete csengettyűje. A jegyszedő per­sze változatlanul átlát a szi­tán. Megy a pénztárosért, az majd megmondja mindjárt, hova is adta a jegyeket. S amikor kivonul a színről, mint az igazság lángpallosa, a srá­cok vezényszóra felkereked­nek a tizenharmadik sorból is és elfoglalják eredetileg vál­tott helyeiket — a második­ban. Mert a zsebpénz nem sok, kólára is kéne, esetleg hol­nap is mozira ... Hát ez ju­tott. Nevet a közönség önálló keresettel rendelkező része a több felvonásnyi helyváltozta­táson, amely végül is a tár­saság teljes vereségéhez vezet. A pénztárossal visszatérő jegy­szedő már tökéletes rendet ta­lál, a nézőközönség oly társa­dalmát, amelyben mindenki az őt megillető helyet foglalja el. Mosolyog. Aztán kezdődik a Macska­fogó. Győznek benne az ege­rek. Ez is egyfajta elégté­tel... K. Zs. Szóval ezek a srácok is or­dítanak a moziban, meg mász­kálnak összevissza filmkez­dés előtt, végül egy egész sor­nyira összeverődve a husza­dikban táboroznak le. Csak­hogy a huszadikba szól a je­gye egy házaspárnak is. A jegyszedő azonnal átlátja a turpisságot, s hozzáfogna el­lenőrizni a társaság jegyeit. Kinek a füle ég, kinek az arca lángol, a jegyek termé­szetesen nem kerülnek elő, csak a kérdések röpködnek, hogy: — Mit is tetszik kérni? — Ja, neked adtam oda! Nálad sincs? — Nálam? Hát nem ná­lad...? A jegyszedő e helyzet ura, bár a srácok erőteljesen igye- : keznek tartani a látszatot — végül elvonulnak a tizenhar­madik sorba. Az még üres. Hanyatt vetik magukat a szé­keken, vihognak, olyan han­— Mit játszunk ma, hogy ilyen sokan vannak? — kér­dezi a mozi előcsarnokában az egyik szabadnapos alkal­mazott a jegyszedőtől. Vasár­nap van, akármit játszhatná­nak, jönne a közönség, de nem egészen akármit játsza­nak, hanem a Macskafogót. Ámbár nem először. E tény­től ugyan a helyárak függet­lenítik magukat, s az ember szívja a fogát, hogy a tizen­nyolcadik sorba is ötvenesért ülhet be csemetéjével... De hát ez van. Elvégre mit kap manapság az ember egy öt­venesért? öt fej fokhagy­mát ... Vagy másfél órányi derűt a színes magyar rajz­filmen ... w Tódulnak a tizenévesek is. Ide ülnek, oda ülnek, színes cuccaikban, nagyszerű és mé­regdrága dzsekijeikben ők a világ közepe. Szeretem őket filmvetítés 10.30-tól és 14.30 tói: A bátor lovacska (színes, szinkronizált argentin rajz- mesefilm), 18-tól. Pogány Mia- donna (színes, magyar bűn­ügyi film, főszerepben Búj tor István és Kern András). Az úttörőházban 12.40-től rajfog­lalkozások, 15-től asztalite­nisz-bajnokság úttörők részé­re, nevezni a helyszínen 14.30- tól lehet és labdarúgás. Monoron 16-tól a nyugdíjas filmklub Kabos Gyula soroza­tának vetítése, 17-től az alko­holellenes klub, 18-tól a kert­barátkor foglalkozása, TIT- előadás Az állampolgárok adó­zása címmel, előadó: Vadász Iván, néptáncpróba (felnőt­teknek). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör összejövetele. Vecsésen 16 30-tól: női tor­na, 18-tól angol nyelvtanfo­lyam, a kertbarátkor foglal­kozása, és a tanácstagok klub­jának összejövetele. TIT-előadás A gazdaságról Világgazdasági kihívás — magyar gazdaság címmel ren­deznek TIT-előadást az üllői nagyközségi könyvtárban no­vember 23-án 16 órakor. Az előadó dr. Benkőné Deák Ibo­lya főiskolai tanár lesz. Min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) hányaveti. lehetetlen modo­rukkal egyetemben. Felrómlik bennem egy fiatal osztályfő­nök a gimnáziumi szülői ér­tekezlet szóvivőjeként, aki az osztálykirándulásról mesélve nyugodt, derűvel azt mondta: m, w — ... igazán nem is volt velük semmi baj, hacsak az nem, hogy X város utcáján ötpercenként rájuk kellett szólnom, hogy ne ordítsanak. De hát, ez ilyen életkor. Or­dítanak. ök ordítva beszél­getnek. Aztán majd felnőnek, és nem fognak ordítani... Az osztályfőnököt örökre a szívembe zártam, istenem,' hát van még felnőtt ember, aki nem felejti el. hogy ő is volt olyan porszem az éle- medettebb tekintélyek cipője szélén, amely hol kősziklának képzelte magát, hol út porá­nak és nem találta magát , a kettő között, sehol...?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom