Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

1987. NOVEMBER 16. HÉTFŐ

3

Számítanak majd a fiatalokra

Mecénás szövetkezetek

A számítástechnika egyre nagyobb teret hódít az oktatásban, ami ugyan nagyszerű dolog, ám az iskolák szűkös költségvetési keretéből nehéz előteremteni a ma még mindig igen drága masinákra a pénzt. Ennek ellenére az oktatási intézményeknek mostanában nem ke41 fühöz-fához szaladgálniuk a modern technika eme vívmányaiért, hiszen az utóbbi időben egyre több segítőre találnak. S hogy ki engedheti meg magának a mai forintszegény világban a mecénás szerepének vállalását? „Természetesen” a manapság jól gazdálkodó fogyasztási szövetkezetek.

Kik jönnek vissza Fáira?

Értük és általuk élünk

A megvalósítás keretei már korábban is adottak voltak, hiszen az országban mintegy 650 iskolaszövetkezeti csoport működik, s örvendetes, hogy ezeknek több mint tíz százaléka Pest megyében található. Jó néhány évvel ezelőtt kezdték patronálni a szövetkezetek a diákokat, javítva ezzel közvetlen ellátásukat, de szem előtt tartva azt az üzletpolitikai célkitűzést is, hogy a szövetkezeti gondolkodásmód megismertetésével mind több fiatalt, tartsanak meg munkatársként a tanulmányok befejezése után. Emellett persze nagy jelentőséget tulajdonítanak a munkára nevelésnek, illetve a gyermekek bevezetésének a kereskedelmi, illetve a pénzügyi élet rejtelmeibe. Az áruellátással egyidőben természetesen mással is segítik az iskolákat a szövetkezeti dolgozók. így például a napokban folyamatosan körülbelül 100 darab számítógépet adnak át szűkebb pátriánk iskolaszövetkezeti csoportjainak.

Dr. Karlik Andrással, a Mészöv Pest megyei titkárságának vezetőjével, és Bokor György főelőadóval arról beszélgettünk, hogy ezzel a praktikus ajándékkal mi volt a céljuk, milyen reményeket fűznek a befektetett több mint egymillió forint megtérüléséhez.

A szakemberek elmondták, hogy véleményük szerint a számítógépek elterjedésének akadálya nem elsősorban az anyagiak hiányában keresendő, nagygobb gondpt jelent ma még a számítástechnikai kultúra fogyatékossága. Ezért az sem meglepő, hogy jó néhány termelőegység még ragaszkodik a hagyományos, jelentős létszámú munkaerőt lekötő módszerekhez, mivel úgy vélik, hogy nagy kockázatot vállalnának, ha a „jól bevált”

módszereket egy itthon még alig ismerttel váltanák fel. Az áfész-esek éppen ezért már jó előre át szeretnék itatni a számítógép szeretetével az erre még fogékony diákokat.

Ez az akció — amelyet egyébként a KISZ is támogat

— egy korábbi sorozat folytatása. Pár évvel ezelőtt már élt az ,.egy vállalat egy iskola’’ program, amelynek keretében az oktatási intézmények a gazdálkodó egységek segítségével vásároltak televíziókat. Ám a technika fejlődésével az igények és az árak is nőttek, s ezért nagy jelentőségű, hogy a szövetkezeti szakemberek a mintegy 100 alapgéphez, illetve magnetofonhoz kedvezményes áron jutottak hozzá, s ezeket mostanában adják át az iskolaszövetkezeteknek.

Eddig a tanulók igényének 90 százalékát elégítették ki, amelyben nagy szerepe van a sülysápi, dabasi, és nagykátai szövetkezeteknek, amelyek 12, 8, illetve 6 komputerrel ajándékozzák meg az általuk támogatott iskolaszövetkezeteket. Felmerülhet még a kérdés, hogy a májusban meghirdetett akciónak — amely még jobban elmélyíti a patronálok és az iskolaszövetkezeti csoportok közötti kapcsolatot — vajon lesz-e folytatása? A két szakember elmondta, hogy ha továbbra is hasonlóan nagy érdeklődés mutatkozik, ismét vásárolnak egy nagyobb tételt, s emellett beindítják a szervezett oktatást az iskolákban.

Az egyelőre mecénásként kö?reműködpt,..,, szövetkezetek természetesen nem érdektelenül segítik piegyénk , iskoláit, hiszen — amint a megkérdezett szakemberek elmondták

— a jövőben nagymértékben számítanak a komputerek világában jártas fiatalok munkájára.

B. Gy.

Titiimatclógucok Cegléden

Korszerű gyógyítás

Ünnepi tudományos ülést rendeztek Cegléden neves traumatológiai szakemberek részvételével. A városi pártszékházban lezajlott rendezvényen — amelyen többek közölt ott volt dr. Manninger Jenő professzor, az Országos Tiaumatológiai Intézet főigazgatója, a Traumatológiai Társaság elnöke, dr. Kricsfalvy Péter főorvos, a megyei tanács osztályvezetője, Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára, Fekete Antal tanácselnök és dr. Túri József, a ceglédi kórház és rendelőintézet igazgató főorvosa — dr. Endrödi János osztályvezető főorvos köszöntötte a vendégeket. A résztvevők megismerkedhettek a város és a település életében fontos szerepet játszó egészségügyi intézmény életével, munkájával, valamint a baleseti sebészet kimagasló gyógyító tevékenységével.

Az előadók különösen azt emelték ki, hogy Cegléden az országban az elsők között létesült traumatológiai osztály 1957 júliusában, amikor is a sebészeti osztályról átmentett műszerekkel — és jórészt házilag készített eszközökkel — kicsiny, de lelkes gárdával, mindössze harmincegynéhány ággyal kezdte meg működését. Jelenlegi helyére 1975-ben költözött a baleseti sebészet és ma már jól képzett szakdolgozókkal, traumatológusok- kal, ortopéd és sebész szakorvosokkal gyógyítanak. Jelenleg 51 ággyal rendelkeznek, s a felújított épület korszerű műtőtraktussal egészült ki. Az osztályhoz integrált szakrendelés is tartozik, ahol teljes munkaidőben foglalkoznak a rászorulókkal. Az utóbbi időben bővült tevékenységük, s egy ortopéd szakfőorvos segítségével már csípő- és térdízületi protézis-beültetéseket is vállalnak.

Tavaly az osztályon 1500, míg a szakrendelésen további 17 ezer 500 beteget gyógyítottak. A jövőben az orvosok speciális továbbképzésével szeretnék tevékenységüket javítani, s tervezik, hogy néhány hónapon belül beindítják a második traumatológiai szakrendelést is.

F. F.

Az elmúlt három évtizedben ki ne hallott volna a Fóti Gyermekvárosról! Eseménydús volt az élete, hiszen az 1830- ban Ybl Miklós tervei alapján megépült valamikori Károlyi-kastély környezetét várossá fejlesztették. Jelenleg — mint ahogyan azt szombati lapunkban Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettessel készített interjúban olvashattuk — komoly rekonstrukció előtt áll. A mintegy 200 millió forintos beruházás terve korszerű pedagógiai elvekhez igazodik, amely az úgynevezett családias nevelést tartja szem előtt.

Üj módszerek, új elvek kellenek?! Ezen a baráti találkozón úgy tűnt, minden szeretetteljes rendben, csendben történik, nincs változás, és nem is szükséges változtatás. Valóban ez a benyomása a vendégként odalátogatónak, de az ünnepi felszín mögött azért ott van a súlyosbodó problémák sora.

— A maii napon, ezen a születésnapi ünnepségen az innen kikerült és teljes emberi életet élni tudó gyermekeket ünnepeljük — mondta dr. Barna Lajos, a gyermekváros nyugalmazott igazgatója, aki betegágyából is felkelt, hogy hajdani diákjaival, fogadott gyermekeivel együtt örülhessen a találkozónak. — Mi, pedagógusok, nevelők a háttérben kell hogy maradjunk, rájuk kell irányítanunk minden reflektorfényt, mert mi csak értük és általuk élünk.

— Aki ezt a pályát választja hivatásául — folytatta . a gondolatsort Kádár Jenőné —, annak számolnia kell azzal, hogy önfeláldozó, az átlagosnál nagyobb intenzitású, a gyermekeknek a család sze- retetét is pótló nevelő, oktató munkát vállal. Amikor elvállaltam a gyermekváros igazgatói állását, számoltam ezzel, és azt is tudom, ha bármilyen kis eredményt sikerül elérnem, már nem éltem hiába ezen a földön. Az állami gondozottak sorsa társadalmunknak mindig súlyos gondja volt, s ez nem a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények munkájának hiányosságaira vezethető vissza.

Ezzel magyarázható tehát a rekonstrukció és az új módszerek kialakításának szüksétini-» *

— Elsősorban ezzel, hiszen a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 1979 óta majdnem megduplázódott, 52 ezerről közel 92 ezerre nőtt. A mi nevelőotthonunkban névlegesen 920 gyermek számára van hely, de a valóságban a 750 gyermekünk szá| Októberi ünnepelte a vi;

_________ lag, a szocialist

a forradalom hetvenedik évfordulóját. A jubileumi szónokok közül kiemelkedett Mihail Gorbacsovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának* értékelése a megtett történelmi útról. Egyben szólt a peresztrojka, az átalakítás folyamatának gondjairól és sikereiről, az új gondolkodás jelentőségéről, a demokratizálódás fontosságáról, korunk aggodalmairól és reményeiről. Mindarról, ami bennünket, egyszerű embereket is foglalkoztat, hiszen mindenünk, jövőnk múlik azon, hogy miként halad tovább a világ, benne a szocialista társadalom. Meg tudja-e válaszolni azokat a kérdéseket, amelyeken múlik sorsunk?

E sorskérdés megértését segíti elő Mihail Gorbacsovnak Az átalakításról szóló könyve, amelyet a Kossuth Kiadó a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulójára jelentetett meg magyarul. Érdekessége a kötetnek, hogy az előszót maga Gorbacsov írta, közvetlenül fordult a magyar olvasókhoz. Kifejti benne, hogy ezt a könyvet azért ajánlja figyelmünkbe, mert az átalakításról van benne szó. Ez a szó tömören és pontosan kifejezi azt, amivel napjainkban a Szovjetunió és pártja foglalkozik. A szerző hangsúlyozza: ,.Munkáinkban és gondjainkban a lenini eszmék, azok a nemes törekvések és célok mozgatnak bennünket, amelyek hét évtizeddel ezelőtt Oroszország dolgozóit harcra mozgósították a szocializmus új. boldog világáért. Az átalakítás az októberi forradalom folytatása.’’

A gyűjteménybe felvett munkák dátum szerint rövid időt — az 1986 júniusa és 1987 júniusa közötti időszakot — ölelnek fel. De teljes képet

VÁLASZ KORUNK KIHÍVÁSÁRA

Mihail Gorbacsov könyve az átalakításról

adnak a szocializmus minden elvi és gyakorlati kérdésére. Korunk kihívására. Nem véletlen, hogy lessük, milyen hírek érkeznek a baráti Szovjetunióból, hogyan halad az átalakítás, s Gorbacsov szavaival: milyen partok felé törekszik az ország? Ehhez hozzáteszi: a kibontakozó

mélyreható átalakítások, a szocialista társadalomnak a torzulásoktól való megtisztítása, a negatív jelenségek és tendenciák leküzdése a kommunista párt kezdeményezésére és vezetésével valósulnak meg. Maga a párt az átalakítás kezdeményezője és első objektuma. S tegyük hozzá: kimagasló szerepet játszik Mihail Gorbacsov személye, aki vaskövetkezetességgel valósítja meg az átalakítás, a reform és a nyíltság politikáját. Ismeri a szovjet népet és vele érezve fogalmazza meg az új gondolkodás eszméit. tereli a gyakorlati útra a kibontakozást.

I Higgadt megfontoltsága,

I

____---- egyben szenved

élyessége, elkötelezettsége az ügy iránt, a dolgok logikájának a megértetése, hite a dolgozó emberekben ad neki erőt, és az, hogy megértik: szükség van az átalakításra, a forradalmi tettekre, a reformra és mindarra, ami előbbre viszi a szocializmus ügyét. Üjból és újból visszatér a problémákra és magyarázza a párt politikáját. kiindulva abból, amit az SZKP XXVII. kongresszusán elhatároztak: a szovjet társadalom mélyreható átalakítását. 1986. június 16-i központi bizottsági ülésén elhangzott előadói beszédében hangsúlyozta: „Most még mélyebben meg vagyunk győződve arról, hogy a kongresszuson helyes, a mostani időszak forradalmi jellegének megfelelő döntéseket hoztunk. Ezeknek különös szerepet kell játszaniuk hazánk, az egész szocializmus sorsában, ami természetesen messzemenő következményekkel jár majd az egész világfejlödésre.”

Feltárja a negatívumokat, a hibákat és keresi a választ rájuk, egyben megmutatja, hogy az átalakítás élén a pártnak, a kommunistáknak kell járniuk. Csakis akkor lehet arra számítani, hogy jó eredmények születnek, ha alkotó légkör alakul ki, ha a kommunisták szembenéznek a valósággal, ha a teljes igazságot mondják ki. Emlékeztet Lenin figyelmeztetésére:

,.ijesztők az illúziók és az öncsalás. végzetes az igazságtól való félelem.” A pártnak és a nénnek a teljes igazságra van szüksége — teszi hozzá — kicsi és nagy dolgokban egyaránt. Csak ez fejleszti az emberekben az állampolgári kötelesség érzését, mert a hazugság és a fél igazság megrontja a tudatot, eltorzítja a személyiséget, akadályozza a realista következtetések, értékelések kidolgozását, ami nélkül nem lehet aktív párt- politika.

| A másik "apon fonjos

■------------- dolog a gazdas

ág átalakítása, a népgazdaság irányításának közgazdasági módszerekkel való felváltása. Más szóval: az intenzív tényezők szerepének folytonos növelése a szovjet gazdaság fejlesztésében; a demokratikus centralizmus lenini elveinek visszaállítása és fejlesztése a népgazdaság irányításában, a parancsolgatás és az adminisztrálgatás elutasítása; annak biztosítása, hogy a gazdaság minden egységében és minden területén meghonosodjanak az önálló elszámolás elvei, a munka és a termelés megszervezésének új formái, az újító szellem és a szocialista vállalkozókedv sokoldalú ösztönzése.

Nemcsak a gazdaságirányítást kell átalakítani, hanem úgy gazdálkodni, hangsúlyozza Gorbacsov, hogy az emberek szükségleteit mind teljesebben ki tudjuk elégíteni, hogy javuljanak a munka- és életkörülményeik, a pihenés, a művelődés, az egészségügyi ellátás feltételei, vagyis gondoskodni kell minden ember és az egész társadalom szellemi gazdagodásáról, kultu- rálódásáról.

Amikor ezeket a nagyon fontos tételeket megfogalmazza, egyben a konkrét napi feladatokra, tennivalókra is gondol, arra. hogy a becsületes, kiváló minőségű munkát, messzemenően el kell ismerni, hogy fel kell számolni az egyenlősdit, s biztosítani kell az élet minőségének fokozatos javulását.

Mindehhez hozzáteszi; „Az átalakítás végső célja, gondolom, világos: az ország egész életének mélyreható megújítása, a társadalmi szervezet legkorszerűbb formáinak kialakítása a szocializmusban,

társadalmi rendünk humanista jellegének mind, teljesebb feltárása minden döntő területen, gazdasági, társadalmipolitikai és erkölcsi téren egyaránt.”

Mihail Gorbacsov nem egy beszédében hangsúlyozta, hogy az átalakítás gondolatát megértéssel fogadta a pártmunkások többsége, s hogy a peresztrojka, az átalakítás, a glasznoszty, a nyíltság, az új légkör gondolata kezd behatolni a gyakorlati életbe. Megértik, hogy nyílt harcot kell folytatni a minden élös- di ellenség ellen, azok ellen, akik mások számlájára, a társadalom számlájára akarnak élni.

Ezért is figyelmeztet, hogy „az átalakítást minden szinten, mindenkinek magával kell kezdenie. Mindenkinek, a munkásoknak, a kolhozparasztoknak, az értelmiségnek, szóval mindenkinek, mégpedig energikusan, alkotó módon és ismétlem, lelkiismeretesen."

í A nézetek az átJ----------------- alakitas gyak

orlati módszere, amelyeket Gorbacsov kifejtett, tanulságosak számunkra is. Bár maga is hangoztatja könyve előszavában, hogy országainknak eltérő a történelmük, és sok különbség van köztünk. A szocializmust is különböző feltételek között építettük, de lehet tanulni egymástól. A kapcsolatokat jónak tartja, lehetőséget lát az együttműködés szélesítésére.

Könyve rá a példa, hogy az átalakítással a Szovjetunió meg akar felelni a kor történelmi kihívásának, szembenézni a valósággal, mint ahogyan tesszük mi is: választ akarunk adni a kor kihívására. S ebben nagy segítséget jelent Mihail Gorbacsov könyve, amely számunkra is tanulságul szolgál.

Gáli Sándor

Dr. Barna Lajos tanítványai körében. A cím feletti képen: Barcsik László, aki középiskolás tanulóéveit töltötte Foton, feleségével, gyermekeivel — Tamással és Mónikával — a régi barátokat, iskclatársa- kat keresi az emlékkönyvben. (Hancsovszki János felvételei)

mára is zsúfolt. Az általános iskolás korúakat befogadó épületben 8—10 ágyas szobák is vannak. Mivel 3-tól 21 éves korig lehetnek nálunk a gyermekek. fontos lenne, hogy sokoldalú igényeiknek is eleget tudjon tenni ez az intézmény.

Kik jönnek el az ötévenkénti találkozókra?

— Mi a végletekkel találkozunk. Elsősorban az tartja fontosnak a vissza-, pontosabban hazajövetelt, aki sikeres és büszke az életútjá- ra, így szívesen beszél arról. A másik véglet az, hogy teljes tanácstalanságukban is hozzánk fordulnak segítségért, tőlünk kérnek anyagi támogatást, s tőlünk várnak problémáikra megoldást.

Akadnak olyanok is, akik bár sikeresek, s tanult emberként esatleg vezető beosztásba kerültek, szégyellik, hogy állami gondozottak voltak.

— Ezek szerint még ma is él egy negatív képzettársítás az emberek tudatában az állami gondozásból kikerült gyermekekkel kapcsolatban?

— Igen, helyeseit, bólogatva az igazgatónő. Sajnos, így van, amit olyan statisztikák is erősítenek — hozzá kell tennünk, igazságtalanul —, amelyekben a bűnözők között az állami gondozottak jelentős arányára hívják fel a figyelmet. Azért mutat ez hamis képet, mert például a fiatalkorú bűnözők családi környezetben élve követik el büntetendő tetteiket, de mire kimondják az ítéletet, addigra állami gondozásba kerülnek, s ez kerül be a statisztikába. A torz kép kialakulása ellen küzdeni kell. A végig vagy hosszú időn keresztül itt nevelkedett gyermekekkel sokkal kevesebb gond van, mint azokkal, akik hol itt, hol a családba visszakerülve élnek.

A Kádár Jenőnével való beszélgetés után a gyermekváros épületeiben bolyongva, a parkban sétálva mindenhol azt a közvetlen, meleg légkört éreztem, amit csak egy családi összejövetel sugározhat. Mindenkit szívesen fogadnak és befogadnak. Így érezték a rákospalotai cukrászüzem Arany János szocialista brigádjának a tagjai is, akik a váltófutás (amelyről a 7. oldalon számolunk be) nyereményeit, három óriási tortát és az ünnepi ebéd süteményeit társadalmi munkában készítették.

Mosolygó arcok, örömtől könnyes szemek, cinkos össze- kacsintások, kalandos históriák, csínytevések:

„Emlékszel, amikor bezárkóztunk ..., s a tanárok könyörögtek, nyissuk ki az ajtót... amikor ki akartunk szökni..., ugye akkor törött el a lábad?

Tisztelet mind a 230 nevelő-tanító pedagógusnak, a gyermekváros'összesen félszáz dolgozójának, akik a túlérzé- keny, a szeretetre fokozottan éhes, sokszor lelkileg sérült gyerekeknek igyekeznek pótolni a családi otthont, s vakvágányra futott életük sebeit gyógyítani..,

Üjj Iris*