Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

ft Abonyi krónikái Reggel hétfői este ötig Évente 200—300 abonyi di­ák kénytelen a Ceglédre vagy Szolnokra való ingázást vál­lalni. Egy helyi' középfokú ok­tatási intézmény létéhez már ez elegendő indok lehet, de van más is, ami mellette szól. Az egyik, hogy a két szom­széd város középiskolái egy­re zsúfoltabbak, az abonyi gyerekeket gondokkal küsz­ködve tudják elhelyezni, itt viszont rendelkezésre áll egy csaknem minden tekintetben megfelelő épület, amely bő­víthető, korszerűsíthető. A nélkülözhetetlen tantestü­let megteremtésének sem lehet különösebb akadálya, hiszen a, nagyközségnek sok jól kép­zett pedagógusa van, sőt az­zal is lehet számolni, hogy mind Cegléden, mind Szolno­kon lehetne óraadó tanárokat találni. Egy középiskola len­dületet adhat a helyi ifjúsági mozgalomnak. Ha az elképzelés valóra vá­lik, akkor aligha lehet vitat­ni, hogy a folyamat első lé­pése, a Ceglédi Közgazdasági Szakközépiskola gyors- és gépíró tagozatának Abonyba történő kihelyezése jó döntés volt, már azért is, mert ön­állósulásának, majd további fejlesztésének feltételei lénye­gében megvannak. Az utób­biakat mind a helyszínen szer­zett élmények, tapasztalatok, mind Fodor László adjunk­tus. tagozatvezető szavai iga­zolták. — A két első osztályban 51 gyermek tanul, többségük be­járó, Ceglédről, Nagykőrösről, Tiszakécskéről, Tápiószeléről, Céglédbercelről, Újszilvásról és más. környékbeli telepü­lésről utaznak ide és vissza, de van ladánybenei diákunk is — hallottuk Fodor László­tól. — Helybéliek tizenöten vannak, közülük tizennégyen a Somogyi iskolából érkeztek. A diákok összetételének ér­dekessége, hogy hárman érett­ségi bizonyítvány megszerző ié után szeretnék a gép- és gyorsírást elsajátítani. Nekik természetesen az általános tantárgyak nem szerepelnek az órarendjükben. Az oktatás fel­tételei jók. a könyvtárban több ezer kötet sorakozik, testne­velési óráikat a Somogyi is­kola tornatermében tartják. Tantestületük egyelőre három személyből áll, a többiek óra­adó tanárok. Az Újszilvásról bejáró Les­ték Ilona és Várna Margit egyaránt titkárnő szeretne lenni valamelyik környékbeli tsz-nél, üzemnél vagy intéz­ménynél. Távlati elképzelése­ik abban is megegyeznek, hogy a gyors- és gépíróis­kola elvégzése után a ceglé­di Kossuth Gimnázium abo­nyi esti tagozatán szeretnének továbbtanulni. Új környeze­tük kedvező hatással van rá­juk, s a közlekedésről sincs rossz véleményük, ök például reggel 7 órakor szállnak au­tóbuszra és délután ötre ha­zaérnek. Látogatásunkkal egy idő­ben rendeztek meg egy gép­íróversenyt, amelyet a nagy­községi KISZ-bizottsággal kö­zösen szerveztek. Az Abony történetében eddig ismeretlen vetélkedőre tizenhárom, job­bára gépírással foglalkozó fel­nőtt nevezett. Mint Kárpáti Lászlónétól, a verseny irányí­tójától hallottuk, a feladat az, hogy egy előre megírt gazda­ságpolitikai szövegből 10 perc alatt ki mennyit és milyen hi­baszázalékkal képes leírni. Az értékelés szerint a legjob­bak az engedélyezett időtar­tam alatt 4000 körüli leütést értek el, a végső sorrend pe­dig aszerint módosult, ki hi­bázott többet, illetve keveseb­bet. A versenyt Acsainé Sze­keres Ilona, a tanács dolgozó­ja nyerte. Gy. F, Húszéves a falumúzeum Húszesztendős Ahányban az Abönyi Lajosról elnevezett fa­lumúzeum. Ebből az alkalom­ból a múzeumbaráti kör ün­nepi közgyűlést tartott. Fehér Jánosnénak, á baráti kör el­nökének üdvözlő szavai, majd a helyi zeneiskola diákjainak rövid hangversenye után Győ­ré Pál múzeumvezető mondott beszédet. A második világháború után Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye új alispánja, FIázi Ár­pád meghirdette a háború se­beinek begyógyítását célzó megyei újjáépítési versenyt, majd az 1947. augusztus 1- jén országszerte útjára indí-, tott 3 éves terv kidolgozásá­ra , hívta fel a település veze­tőit. Az akkori abonyi elöl­járóság is elkészítette a maga programját, amelyben a töb­bi között egy múzeum létesí­tése szerepelt. © Telt-múlt az idő, de az ese­mények csak 1959. június 30. után, a Pest Megyei Hírlap különkiadásában megjelent Múzeumot Abonynak című cikk megjelenését követően gyorsultak fel. Ebben hozták nyilvánosságra, miért tart igényt a település egy hely- torteneti múzeumra, es ennez a munkához mindenki segít­séget kertek. Az eredmeny nem maradt el. Ugyanakkor a tanács művelődési állandó bizottsága úgy döntött, nogy kezdődjek el a megvalósítás. MegkezdődöU a gyűjtőmun­ka, amelynek eredményét az 1965. április 4-én a zeneis­kola dísztermében, majd ok­tóber lü-en a tanacsüázan Lk- vay Nándor, a ceglédi Kos­suth Múzeum akkori igazga­tója által megnyitott kiállítás tanúsította. Anyag tehat volt, épület még nem, de további két esztendő leforgása alatt ez is megoldódott. Az úgyne­vezett Picfe-magtárból kiköl­tözött a helyi fölmüvesszövet- kezet, és az eléggé megrogy- gyant, XVIII. századbeli épü­let a múzeum tulajdona lett. Széles korú társadalmi munka nyomán húsz evvel ez­előtt, 1967. november 4-én megnyílt a falumúzeum. Az első állandó kiállításon Zsa­rolyáni Márton Ferenc (Abo­nyi Lajos) családi ereklyéit, irodalomtörténeti anyagát, néprajzi gyűjteményét láthat­ták az érdeklődők. 1982-ben megkezdődött az épület külső-belső teljes fel­újítása, s mivel időközben a múzeum megyei intézménnyé vált, így közel félmillió fo­rint megyei támogatást hasz­nálhattak fel erre a célra. Új­bóli megnyitásától láthatják a látogatók Az abonyi tanyák üzenete című anyagot. © Az intézménynek 8000 adat­tári történeti dokumentációja, 1100 kötet könyve, sok-sok fo­tója, filmanyaga, s 3000—4000 tárgya, képzőművészeti alko­tása van, ami jórészt ajándé­kozás vagy csekély térítés el­lenében került oda. Átlago­san minden második család juttatott valamilyen helytör­téneti jelentőséggel bíró tár­gyat, alkotást a múzeumnak. Fennállása óta kis híján száz kiállítást rendeztek és 70 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Javaslatot tettek a munkásmozgalmi hagyomá­nyok ápolására. huszonöt Abonyban született vagy on­nan indult kiemelkedő sze­mélyiség emlékére táblát he­lyeztek el szülő-, vagy egyko­ri lakóháza falán. Javaslato­kat tettek képzőművészeti al­kotások készítésére, amelyek ma a település valamelyik pontján találhatók. Rendszere­sen megrendezik az őszi tár­latokat, amelyeken neves, él­vonalbeli képzőművészek al­kotásai tekinthetők meg. A kiállítók sorába tartozott: So­mogyi Árpád, Kurucz D. Ist­ván, Ligeti Erika, Donáth Gyula, Rózsa Péter, Rajki László, Mikus Sándor és még sokan mások. A múzeumnak szoros kap­csolata van a helybeli intéz­ményekkel, s elsősorban az iskolákkal, ahonnan sohasem tagadják meg a segítséget, tá­mogatást. Az évforduló alkalmából Győré Pál elismerő oklevele­ket adott át azoknak az in­tézményeknek és személyek­nek, akik tartósan segítették, támogatták a múzeumot. —ki A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1987. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Fizetni pontosan kell Nyitott könyv a családok sorsa ren pénzintézethez méltó kö­rülményeket teremthetnek ügyfeleiknek és hivatalnokaik­nak. Várhatóan 1989-ben köl­tözhetnek át végleges helyük­re. T. t. A Pest Megyei Hírlap fe­kete krónikájában gyakran szerepelnek a ceglédi közúti baleseti hírek. Most a Széche­nyi út Beloiannisz utca ke­reszteződése az egyik fő ve­szélyforrás, mert sem a város felöl, sem a 4-es út felöl jö­vő járművek nem törődnek bele abba, hogy a Széchenyi útnak alárendeltek. Megpró­bálnak a szabálynak fittyet hányni, ám a siker többnyire elmarad, csak a nagy csatta­nás jsizi, a kísérlet nem si­került. Miért? Mert sok a felelőt­len ember, ám az is igaz, hogy megfelelő közlekedési táblák kihelyezésével foko­zott óvatosságra lehetne kény­szeríteni a gépjárművezetőket. S. D. Olvasónk levele Nem adják át a helyüket Amikor megjön a fizetés, minden család tollat ragad, előveszi a csekkek regiment­jét, és már írja is, hová, mennyi pénzt kell küldenie havi törlesztés fejében. Így vagy úgy, az OTP-nek majd­nem mindannyian adósai va­gyunk. Hosszú sorok állnak a postai ablakoknál, de azok sincsenek kevesebben, akik a takarékpénztár fiókjainál so­rakoznak fel újabb kölcsönök reményében. Ez volna hát a pénz körforgása, ám néhol zökkenők nehezítik a gondo­san kimódolt forintáramlást. Erről az OTP Pest megyei hitelszámla-kezelő fiókjában. hallottunk. Borka Miklósné fiókvezető az 1987. január 2-án nyílt részleg eddigi pá­lyafutásáról bőséges tapaszta­lattal rendelkezik. Növekvő kinrlivőség A pénzintézet kinnlévőségei a megye majd’ egész terüle­téről ide folynak be. A ren­geteg számla könyvelése nem kis feladatot ró a banktiszt­viselőkre. A teendők elvégzé­sére harminchatan vannak, pillanatnyilag valamennyien a gyengébb nemhez tartoznak, mivel két fiatalember éppen katonai szolgálatát tölti. Ter­mészetesen szívesen vennének fel férfiakat is. A két távol­lévőt is megbecsüíik, mióta a hazát szolgálják, már kétszer kaptak fizetésemelést. Amikor megnyílt a fiók. 130 ezer adós és 10,5 milliárd forint hitelállomány volt a gondjaikra bízva. Napjaink­ban már 165 ezer számlát ke­zelnek és 12,5 milliárd forint hitel visszatérítését szorgal­mazzák. Jelenleg 4500 válla­lattal állnak kapcsolatban, köztük olyan mamutmunka­helyekkel, mint a Csepel Autó. A hiteltörlesztések szem­pontjából a megye 23 OTP- fiókjával működnek együtt. Náluk mikrofilmen van vala­mennyi kimutatás. Meglehe­tősen kezdetleges készülékkel silabizálják az adatokat. Ab­ban bíznak, hogy előbb-utóbb hozzájutnak egy olyan korsze­rű eszközhöz, amely nemcsak kiírja a keresett számsorokat, hanem másolatot is készít ró­luk, és igény szerint az ügy­fél kezébe adhatják. nek is meg kell válniuk ke­nyéradó gazdájuktól, akiket a vállalat hosszabb időre szere­tett volna megtartani. Nem mindig a dolgozó hibájául ró­ható fel a „hűtlenség”. Há például a vállalat gyengélke­dik, csökken a munkás kere­sete, rákényszerül a helyvál­toztatásra. Igen ám, de ilyen esetben felmondják a hitelt és büntetőkamattal kell szá­mítani az addig kamatmentes kölcsönt. Különösen olyankor válik nehézzé a megoldás, amikor a vállalat egy—két— három év múlva ébred rá, hogy jogait érvényesíteni kel­lene. Sajnos, vannak ilyen feledékeny cégek, az OTP-nek viszont kötelessége megbízója akaratából eljárni. A csalá­dok egy részénél igen súlyos helyzetet teremthet az egy csa­pásra nyakukba zúduló több­letteher. Az építkezőknek is vannak gondjaik. Főleg az érinti őket érzékenyen, hogy a családi- ház-építéshez felvett kölcsön után a törlesztés megkezdése előtt kamatbefizetési kötele­zettségüknek eleget kell ten­ni. Ez bizony a legtöbb eset­ben számottevő összeg, éppen a házépítés kezdetén, amikor minden fillér nélkülözhetetlen az anyagbeszerzéshez. Utazóknak A Szabadság «tér 3. szánu alatti épületben intézik már a Pentatours ügyeit is. Ha valaki repülővel óhajt utazni, náluk bárhová megrendelheti a menetjegyet, Gondoskodnak külföldi szálláshelyről, de a belföldi csoportos utazásokat is megszervezik. Újabban már az iskolai kirándulások egy részét is ők készítik elő. A református templomkert­ben csak ideiglenesen ütötték fel a tanyájukat. Alig várják, hogy a Rákóczi út—Reiner Albert utca—Kossuth Ferenc utca közötti tömbben felépül­jön új irodájuk. A tervrajzok azt mutatják, hogy a rájuk váró nyolcszáz négyzetméte­Abonyban lakom és Cegléd­re járok gyógykezelésre. A bu­szokon mindig sok az utas. Főleg a 6 óra 50-es iskolai járaton és a 8 óra 20 perce­sen. Mért nem lehet ezekre a járatokra beállítani csuk­lós buszokat? Kötelező nekünk szorongva utazni? Milyen tanárok lehetnek a gyors- és gépíróiskolában? Többszöri utazásom során a kórháznál szállók fel a busz­ra, állok és várok, de hiába. A diákkislányok ragaszkod­nak az üléshez. Nem adnák át a helyet. Inkább trécsel- nek. így aztán az éjszakai műszakban dolgozó 30 körüli fiatalok állnak fel. Úgy lát­ni, a tanulóknak sem a szü­lők, sem a tanárok nem hív­ták fel a figyelmüket az ud­variasság alapvető szabályai­A Ceglédi Közgép SE NB Il-es tekecsapata az elmúlt hét végén folytatta kitűnő szerep­lését. az Egerben sorra kerü­lő két bajnoki mérkőzésüket is megnyerték a ceglédiek, s így biztosan, több pont előnnyel vezetik a táblázatot. Közgén SE—Egri Spartacus 6-2 (2524-2451) Pontszerzők: Sándor (440), Szakter (435), Pintér (435), Nyíri (417). A két egri együt­tes egy pályán játssza bajno­ki mérkőzéseit, így a követke­ző napon már a Közgépnek sem volt teljesen idegen a pá­Szép holnap November 13-án. pénteken este 7 órakor a Kossuth Mű­velődési Központ színházter­mében Szép holnap• címmel Zorán-koncertet rendeznek, Koncz Zsuzsa fellépésével. Csattanás ra. Sajnos ezt a többi jára­ton is tapasztalom. Ügyet sem vetnek az idősekre, betegek­re. De bezzeg Budapesten a trolibuszon, a metrón átadják a helyet. Egyes járatokon pe­dig a buszvezetők kérik a fiatalokat erre a figyelmes­ségre. Ezt az ötletet a ceglédi Volánbusz is bevezethetné. Talán a diákok megszoknék, hogy miként kell viselkedni. A KISZ-ben és az úttörőcsa­patokban is figyelmeztethet­nék a tanulókat arra, hogy se­gítsék az öregeket. Gondolom, hogy hasonló kellemetlen eset van máshol is. Viszont az nem mindegy, hogy az ember fáradt, ideges vagy esetleg be­teg. Dobozi János Abony, Greskovics u. 7. lya. összességében az Agria ellen 15 fával sikerült túl­szárnyalni az előző napi telje­sítményt. A 3—3 egyéni győ­zelem után a jobb faeredmény döntött az éllovas Cegléd ja­vára. Az Agria ellen két olyan já­tékos is pontot szerzett, akik­nek a Spartacus ellen ez nem sikerült. Közgép SE—Egri Agria 5-3 (2539-2516) Pontszerzők: Rimóczi Z (442), Rimóczi I. (442), Sándor (434). U. L. Sorra áttelepültek a rendelik Közgép-bravúrok Egerben □adiísodás Visszatérve a széles körű eladósodás súlyos problémá­jához, a fiókvezető bőséges tapasztalata tárházából idéz. Előtte nyitott könyv a csalá­dok sorsa. Tudja, hogy a csa­ládalapításhoz nélkülözhetet­len otthon megteremtéséért sokan erejükön felüli áldoza­tot vállalnak. Az általában kis keresetű fiatalok — többnyi­re a család nyújtotta támo­gatást is igénybe véve — tud­ják befizetni a beugrót. Egy­re több esetben a kamatmen­tes vállalati támogatást is igénybe veszik. Élnek a lehet­séges szociálpolitikai kedvez­ményekkel. beígérik a két bébit. Ahogy a babák meg­születnek, a fiatalasszony rö- videbb-hosszabb időre búcsút mond a munkahelyének, s ez­zel a kínos körültekintéssel egyensúlyban tartott családi költségvetés könnyen felborul. A több ezer forintos részlete­ket pedig hónapról hónapra szívósan fizetni kell. Aki né­hány hónapot kihagy, az könnyen elbukik, mert a hal­mozódó adósság hálójában vergődve mind kevesebb a reménye kötelezettsége telje­sítésére. Bajok vannak a vállalati lakástámogatási pénzekkel is. A mai időkben könnyen elő­fordul, hogy olyan emberek­útolsó szakaszába érkezett a rendelőintézet rekonstrukciója Cegléden. Az építők, a Dcíév brigádjai jelenleg is dolgoznak a Rákóczi úti épület alsó szintjein, míg — a korábbi ren­delések mellett — újabban az ideggondozó és a fogászat egy része is ott fogadja a betegeket. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ISSN 0133—26«» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom