Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

„Leette” az sít a vasat Az autós, ha járműve defcktct kap valahol, előkapja a pótkereket, s pár perc múlva vígan robog tova. Nem úgy a lovasszekér gazdája. Ha jószága elrúgja a patkót, bizony sür­gősen szervizt, azaz kovácsm,űhelyt kell keresni, különben egy-kettőre lesántul a szegény pára. Juhász István (jobbol­dalt) azon kevesek közé tartozik, akik még tudnak segíteni az ilyen bajon. Jól felszerelt műhelyében rövidesen új „láb­belit” kap a lovacska. Ma már jó, ha 2—3 hónapig használ­ható a patkó, a szaporodó műutak valósággal leeszik a vasat a patáról. (Varga Irén felvétele) NAGyKŐRÖSI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1987. NOVEMBER 11., SZERDA Hulladék az erdő szélén A rönkök külföldre is mennek Többet tenni a környezetvédelemért — Bár ön az utolsó kérdés­nek szánta azt, hogy van-e jövője az erdészetnek, ón még­is először erre válaszolnék — mondja Fajth György, a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság ceglédi erdészeti üze­mének igazgatója. — Azt hi­szem, nem kell attól félnünk, hogy felszámolják a cégün­ket. Ugyanis nemcsak a fater­mékek előállitásáért kell töb­bet tennünk, hanem a jóléti erdőkért és a környezetvéde­lemért is. A megnövekedett igények természetesen nagyobb feladatot jelentenek a kollek­tívánknak. — Hány hektáron gazdál­kodnak? Milyen fák vannak az erdeikben? — Tizenhárom közigazgatá­si területen dolgozunk, össze­sen 8012,9 hektáron. A legna­gyobb erdőterület Nagykörö­sön, Cegléden, Mikebudán és Csemőben van. Többek között Emléknap: november 11. Legyen példánk a szakértelem A Káro!yi*ezred hagyományainak szelemében akác. erdei fenyő, nemes nyár és tölgy alkotja a faállomá­nyunkat. Erdőterv szerint dol­gozunk. Már 1990-ig, illetve 2000-ig megvan az erdőgazda­ság által elkészített célkitűzés, amelyek megvalósítását az er­dőfelügyelőség ellenőrzi. — Milyen a kitermelés és telepítés aránya? — Az előző évben erdőink­ben 181 hektáron 35 ezer köb­méter fa kitermelését kellett* elvégezni. Csemőben, Mikebu­dán. Nagykőrösön körülbelül 2700 hektár vágásra érett tele­pítésünk van. Az elmúlt há­rom esztendő szárazsága a tölgyfáknál minőségromlást okozott, és a kiszáradás sem volt ritka. — Nekünk kötelező felújíta­ni a levágott erdőterületet. A gyorsan növő fajoknál hat, a lassan növőknél nyolc éven belül befejezett erdőt kell át­adni. Negyvennégy hektár az a föld, ahol még új telepítés­re van lehetőségünk — ez az egyszerűbb feladat. Az erdő- felújítás lényegesen nehezebb, hiszen a kituskózástól kezdve a talaj megforgatásán keresz­tül a gyökérfésülésig sok min­dent el kell végezni. — Milyen károsodások érik az erdőket? Mennyire jellemző az emberi hanyagság? többet tudunk termelni, mint amennyire a hazai piacon igény mutatkozik. — Mennyire gépesített a fa- kitermelés? — A munkák 92—94 száza­lékát gépekkel végezzük: a motorfűrésztől kezdve a rako­dó- és erőgépekig. Igaz, ez költségesebbé teszi a kiterme­lést, de a feladatainkat így könnyebben tudjuk teljesíteni. — Honnan pótolják a fá­kat? A fa. illetve erdő utánpótlá­sát és felújítását számunkra törvény írja elő. Mikebudán van egy 76 hektáros csemete­kertünk, ahol az erdőgazdaság szükségletének 60—70, míg a saját igényünk 80—90.százalé­kát termeljük meg. A társüze­mek, valamint az állami gaz­daságok részére is értékesí­tünk. Évente 7 millió kisfát gondozunk: akácot. nemes nyárfát, fenyőfát, tölgyet és persze olyan csemetéket, ame­lyeket a városok és községek fásításához, parkosításához használhatnak fel. F. F. TIT-e'őadásck Költészetről és egészségről Gazdag a TIT novemberre szóló eseménynaptára Ma dél­után 3 órakor Arany János költészetéről hangzik el érte­kezés a szociális otthonban. A téma gazdája Szenczi Árpád, a városi tanács munkatársa. Tóth Tibor tanár nyugat-euró­pai körutazásra invitál egy élménybeszámoló erejéig 13-án fél 4-kor a konzervgyárban. A Nefag Kecskeméti úti üzemé­ben az életszínvonal, kerese­tek, jövedelmek alakulását elemzi Szokolya István köz­gazdász. Erre 16-án, negyed 3-kor kerül sor. A TBF Volán körösi üzem­egységében 17-én fél 3 órakor Nagykörös aktuális várospoli­tikai kérdéseiről tart előadást Pintérné dr. Torma Mária a városi tanács vb-titkára. Egészséges életmód. Ez a cí­me Hegedűs Károly fórumá­nak, amit a nyugdíjasok klub­jában rendeznek 18-án 11 óra­kor. Ugyanezen a napon fél 3 órakor dr. Feldr.ajer Lívia jogász lép hallgatósága elé. és az új földtörvényről tart so­kak számára aktuális tájékoz­tatót. ■■ Színház A szolnoki Szigligeti Szín­házban, délután 3 órakor: Mágnás Miska. Egressy bérlet. A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, dél­után 3 órakor: Légy jó mind­halálig. Bérletszünet. A kecskeméti Kelemen Lász­ló Kamaraszínházban, este 7 órakor: Pygmalion. Bérletszü­net. A nagyteremben: Rázós fu­tam. Magyarul beszélő, új-zé- landi kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A film­vígjáték történetéből. Bérletes előadás, fél 6-kor. SporthTrík Nemzetközi birkózósikerek A NAGYKÖRÖSIEK an­nak rendje és módja szerint megünnepelték a pákozdi csata évfordulóját, ahogy ma mondjuk: a fegyveres erők napját. Ez természetes is, hi­szen az ország, a nemzet el­len való vétek volna kivonni magunkat az ünneplés alól. Nemzettudatunk kitörölhetet­len része Pákozd, s az is, amit azóta ezzel a nappal kapcsolatban hiszünk és taní­tunk. Szerencsére nem kell erre senkit sem figyelmeztet­ni. S szeptember 29. táján megszaporodtak az ünnepsé­gek, kitüntetést kaptak a haza védelmét fegyveresen vál­lalók. s azok is, akik éppen fegyver nélkül, polgári kere­tek között munkálkodnak, de mégis a haza védelmére. Az ünnepségek nélkülözhe­tetlenek, hiszen aki tesz vala­mit. az elismerésre is vá­gyik, ám ha az eredményes­séget nézzük, akkor figyel­nünk kell az ünnepeken kí­vüli eseményekre is. Például arra, hogy az MHSZ modelle­zni kiállítást rendeztek, a tar­talékos tisztek a gondjaikat tisztázó ankétra jöttek össze, az úttörők pedig elkezdték szorgalmasan látogatni a mú­zeumnak azokat a termeit, amelyekben éppen 1848-ról, a haza védelméről szerezhetnek ismereteket. Beköltözött az ifjúsági és városi könyvtár kutatótermébe is, hogy meg­tudhasson mindent a jeles napról, napokról. Pontosan ezek a múzeum­ban és környvtárban sürgölő­dő fiatalok azok, akiknek nem kell elmondani, hogy Nagykőrösnek a hazafiúi, az országos egyetértés jegyében kell ünnepelnie szeptember 29-én, de lehetnének saját, a közösségi tiszteletadásnak nem ellentmondó megemlékezései is. Miért? Azért, mert a hely­hez, az elődökhöz kötődő ün­nepségek olyan megmagyaráz­hatatlan többletet adnak, amelynek értékét semmi nem csorbítja. Éppen ezért, egyetértve az úttörő történetkutatókkal, meg kell említeni, hogy a pákoz­di csatában nem voltak ott a nagykőrösiek, bár nincs ki­zárva, hogy nem a várost képviselve, hanem más úton- módon körösiek is ontották ott a vérüket. Történelmi tény viszont, hogy az ozorai ütközetben, október 7-én, mintegy háromszáz nagykőrö­si hadfi vitézkedett a ma­gyar szabadság védelmében. Nemzetőrök voltak ők, akikbe a lelkesedést már valószínű­leg szeptember 25-én elültette Kossuth Lajos a főtéri beszé­dével. A háromszáz nagykőrö­si nemzetőr jeles cselekede­teit semmiképpen nem lehet kisebbíteni, hiszen dicsősége­sen harcoltak. Mégis, ha hi­degen és ridegen számolni akarunk az eredménnyel, ak­kor nem szabad elfeledkez­nünk arról, hogy itt, ebben a városban készültek fel a harcra két huszárezred kato­nái. Nem. természetesen nem voltak valamennyien nagykő­rösiek. de a harc mesterségét mégis itt tanulták, abban az épületben, amelyben most a múzeum van. TÖRTÉNELMI TÉNY, hogy nagykőrösi nemzetőrök vitéz­kedtek a délvidéki harcok­ban, az isaszegi ütközetben lelkesedésüket és életüket ajánlva fel szakértelem he­lyett. Ellenben azok, akik a hit, a lángolás és életük mel­lé a hozzáértést is oda tud­ták tenni a haza oltárára (ahogy ezt mondani szokás), mégis a Károlyi- és a Hu­nyadi-huszárok voltak a Nagykőrösön kiképzett két ezred tagjai. Emléküket leg­alkalmasabban november 11- én, a Károlyi-ezred megala­kulásának napján ünnepelhet­nénk meg. Persze, az ünnepek — saj­nos — gyakran válnak kétes értékűvé. Jobb ezért, ha egy­szerűen megemlékezünk azok­ról. akik belső, érzelmi indít­tatásból vállalták a tanulást, egy olyan „mesterség” elsajá­títását, amelyhez többségük nem vonzódott, de amelyre szükség volt. A haza követel­te ezt a tudást, s a Hunyadi- és a Károlyi-huszárok azt vállalták, amit vállalniuk kellett. Senki nem mondhatja, hogy az otthonról rögtön harcba induló nemzetőrök nem ugyanezt tették. Dehogynem ezt! Sőt merészségük, a küz­delem azonnali vállalása egyenesen bámulatra méltó. Csakhogy a merészség tudás nélkül azóta másként értéke­lődik. Mai világunkban két­ségtelenül kevesebbet ér, mint a tudás vagy még inkább a tudás merész alkalmazása. Más történelmi helyzet, más követelmények — mondhatja bárki, s azt is hozzáteheti, hogy az alá- vagy föléértéke- lésnek semmi értelme. Ezzel a vélekedéssel, mert igaz, nem lehet vitatkozni. Azt azonban mégsem tilthatja meg senki, hogy olyan elődö­ket keressünk példaképül, akik mai világunknak is megfelelnek. A keresgélés eredménye a szakképzett katona megtalá­lása. Volt ilyen Nagykőrösön, s van ma is. A fegyveres erők szeptemberi ünnepségein, ren­dezvényein egyértelműen ki­derült, hogy jutalmat csak a tudás érdemel, érdeklődést csak a tudás kelt. Ezeknek a tényeknek az ismeretében rendezte egyébként az MHS£ is kiállításait, szervezi tudást növelő klubjait. Ezek a té­nyek kényszerítik a munkás­őröket, a rendőröket szaktu­dásuk növelésére. Ezért ver­senyeznek gyakorlásképpen a tűzoltók, s ezért tartottak a tartalékos tisztek érdekes, bár szokatlansága miatt egyelőre még nem túl eredményes megbeszélést. Egyébként az idei nagykőrösi rendezvények tapasztalata éppen az, hogy a néphadsereg előkészítő és utóképző foglalkozásai szorul­nak itt és most jóval az ün­nepek után is támogatásra. A MÓDSZER EGYÉBKÉNT nagyon egyszerű: az MHSZ-t kell támogatni, hiszen mind­ezen feladatok megoldásának lényegében egyetlen, s ne fe­lejtsük! — polgári — letéte­ményese a Magyar Honvédel­mi Szövetség. * F. P. — Különböző vegyi anyago­kat égetnek el. A szemetet és hulladékot az erdő szélén rak­ják le. Gyakran előfordul, hogy gondatlanságból — ta­vasszal — eldobják a gyufát vagy tüzet raknak, nem oltják el. A fenyőerdőben az idén négyszer volt tűzeset, 180 ezer forint értékű fa lett a lángok martaléka. De a hanyagság produkált már közel I milliós kárt is. — Kiknek értékesítenek? — Várhatóan 32 ezer köb­méter vastag fát termelünk ki ebben az esztendőben. Ennek 55 százalékát értékesítjük, ,a többit átadjuk feldolgozásra a társüzemeknek. Az erdőgazda­ságon belül többek között nyáranyagot és rönköt vásá­rol tőlünk a nagykőrösi láda­gyár, nyárfeldolgozási fát a tiszafüredi erdészet, akácrön­köt pedig Pusztavacs. Exportá­lunk is. Jugoszláviába, Olasz­országba, Ausztriába nyárrön­köt. papír- és forgácsfát. Szin­tén Ausztriába és az NSZK- ba szőlőoszlopot és karót kül­dünk. Azért a hazai vállalato­kat, bányákat, papírgyárakat is ellátjuk fatermékeinkkel. Ugyanakkor a környékbeli Tüzép-telepekről sem feledke­zünk meg. — Számomra meglepő, hogy ennyi országba exportálnak Holott közismert... — Természetesen csak nyár­fát exportálunk, mivel abból A Pest megyei ifjúsági vá­logatott tagjaként öt nagykő­rösi birkózó a csehszlovákiai Kassán nemzetközi szabadfo­gású egyéni versenyen vett részt. A viadal egyben cseh­szlovák sportiskolái bajnok­ság is volt, amelyen a ma­gyarokon kívül még lengyelek is indultak. A kinizsisek igen jól szerepeltek, így: A 46 kilogrammosok súly­csoportjában (6 induló közül): 1. Balogh Antal (nála időseb­bek között is győzni tudott). 54 kg-ban (9-en voltak): 1. Nagy János (kiemelkedően birkózott, a döntőben is tussal győzött). 58 kg-ban Tóth Zol­tán nem ért el helyezést. 63 kg (14): 4. Törőcsik Zoltán. 74 kg (8): 2. Paros György (jó teljesítménnyel). A nem hivatalos csapatversenyben Pest megye második lett a vendéglátó kassaiak után. Budapest—Csepelen orszá­gos úttörő B-korcsoportos sza­badfogású versenyt rendeztek. A helyezésre is esélyes Ba­logh külföldi szereplése miatt nem tudott indulni, a Nk. Kgy. Kinizsi zömmel elsőéves sportolói a rendkívül erős mezőnyben nem tudtak szá­mottevő eredményt elérni. A fentiekkel egy időben ren­dezett fővárosi, országos ser­dülő szabadfogású KISZ Ku­pa-viadalon az időpontütközés miatt nem indultak körösiek. ★ Harminckét egyesület 136 sportolójával Túrkeve volt a színhelye az 1987. évi orszá­gos kötöttfogású egyéni birkó­zóbajnokságnak. A Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai ismét kitet­tek magukért. 54 kg-ban (12-en voltak): 2. Takács Já­nos (ismét bizonyította remek képességeit), 3. Nagy János (fültörése nagyon zavarta, de I csak nagy küzdelemben vesz­tett a végső győztes ellen); ők ketten öt, illetve 4 olim­piai pontot is szereztek. 63 kg (20-an): 4. Törőcsik Zoltán (kirobbanó formában 3 olim­piai pontot ért el). Csapatver­senyben a Kinizsi a heted'k helyen végzett, megelőzve több A-kategóriás szakosztályt is! Birkózóink ebben az év­ben már 28 olimpiai pontot gyűjtöttek, ami kilenccel több, mint az elmúlt évi. A szigetszentmiklósi területi meghívásos serdülő szabadfo­gású vetélkedőn kis létszámú, de erős mezőnyben színvona­las küzdelmek folytak. A kö­rösiek számos helyezést értek el. 43 kg-ban: 3. Petrák János. 47 kg: 1. Balogh Antal. 51 kg: 3. Kecskés Attila. 4. Tóthpál Viktor, G. Lencsés Csaba. 55 kg: 4. Kalmár Tibor. 60 kg: 1. Tóth Zoltán, 4. Illés Béla. 65 kg: 1. Kiss István. 70 kg: 5. Pavolek Ferenc. 76 kg: 2. Fa­ragó Antal. A kalocsai országos úttörő B-korcsoportos szabadfogású Piros Arany Kupa-viadalon nem vettek részt a körösiek, mert számukra az ezzel egv időben rendezett Pest megyei verseny volt a fontosabb. SZERDÁN Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem. 14.40: Nk. Kgy. Kinizsi—Ceglédi Gimná­zium serdülő fiú. 15.40: Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimná­zium ifjúsági és V. korcsopor­tos diák fiú megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. (SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi Nagykőrösi apróhirdetések Tejboltban, pénzzel együtt elveszett a pénztárcám, benne vasúti igazolványom. Kérem a becsületes megtalálót, mivel sziv- mütétes vagyok. Pest­re kell járnom, az igazolványt juttassa címemre. Előre kö­szönöm. Juhászné. Zrínyi utca 89. _______ E ladó: Naríy kőrösön a Tormásban két és fél szobás társasházi öröklakás. Ádám L. utcában kis kertes ház sürgősen. A piacnál, Báthory utcában. Táz- erdei úton nagy csalá­di ház kerttel. Érd.: Nagykőrös, dr. To­ros Ügyvédnél. Tel.: 114. 600 négyszögöl tanya­telek olcsőn eladó. Nagykörös. Bokros dűlőben iószágtartás- ra. kertészkedésre ki­válóan alkalmas. Ér­deklődni: Miskolc. Árpád 64. 10. em. 1/A. Pálóczi Béla, _______ E ladd ház. Nagykőrös X kér. Abonyi út 83. szám Eladó Ceglédi u 9/B. I 6. sz. 1 és 1/2 szo­bás szövetkezeti la­kás. Érdeklődni eeész nap._______ 600 négyszögöl zart- kert eladó a Bokros dűlőben. 45 000 Ft. Érdeklődni, Nagykő­rös, Németh írén út Q 1X3 frvt 4 vági i. ikt. íép. alatt 28 négyzetméteres ga­rázs eladó. Érdeklőd- ni: Bicsyk. Rák u. 12. Eladó zártkert a Táz- erdőben bekerítve, épület, villany, víz van. 2 ezer db cserép is eladó. Érdeklődni Nagykőrös, Arbóz u. 44. szám.______________ E ladó Nagykörös, Lo- sonczi út 116. sz, ház. Bejárónői állást válla­lok. Nagykőrös. Biczó Géza u. VC.________ 4. j. alsójárás 25. alól elveszett 1 db fekete anyadisznó. Kérem a megtalálót jelentkez­zen. Hoffner Gyula, Nagykörös. IX. kér. Balia G. 71. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom