Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM 1987. NOVEMBER 11., SZERDA Színvonalas rendezvények Ez veit a legsikeresebb ész Nemrég ért véget a Ceglédi ősz rendezvénysorozata, amely­nek a napokban tartották meg az értékelését. Az eseményen többek között ott volt Bállá Já­nos, az MSZMP városi bizott­ságának első titkára, Fekete Antal, a városi tanács elnöke, Kovácsné Szabó Veronika, a Hazafias Népfront városi tit­kára. Először Sós János tanácsel­nök-helyettes — levezető el­nök — köszöntötte a meghí­vottakat, majd dr. Szabó Alf­réd művelődési osztályvezető értékelése hangzott el, amely­ben egyebek mellett szólt ar­ról, hogy a tizedik alkalom­mal megrendezett ünnepség- sorozatnak a korábbi években nem alakult ki sajátos ceglédi arculata, épp ezért célként fo­galmazódott meg énnek a meg­teremtése. A programok gerin­cét saját értékeink bemutatása képezte. Az eddig megszokott 40—50 rendezvényhez képest csak 20 főeseményt szervez­tek, azzal a megfontolással, hogy ezek minden igényt ki­elégítsenek. A város és a környező köz­ségek szervezetei, intézményei, ipari és mezőgazdasági üzemei nemcsak javaslataikkal segí­tették az előkészítő operatív bizottság munkáját, de sokan a kiegészítő programok szer­vezését is vállalták. A város vezetése az anyagi támogatás összegét közel háromszorosá­ra, 340 ezer forintra emelte. A rendezvények finanszírozása saját erőből és vállalati támo­gatással történt. A tíznapos ünnepségsorozat szeptember 24-én, a Kossuth- beszéd évfordulóján kezdődött és október 4-ig tartott. A nyi­tónap rangos eseményekben bővelkedett: az abonyi fúvós- zenekar és a mazsorettcso- port parádés térzenét adott, jó volt hallgatni a nagygyűlés, szónokaként Pozsgai Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát, különlegességnek számított a toronyzene. Valamennyi műsor gördülé­keny, jól szervezett volt. Külön ki kell emelni azokat, amelyek városunk értékeit mutatták meg. A zsúfolásig megtelt szín­házteremben nagy sikert arat­tak a Ceglédről elszármazott színészek. Jelentős volt Mik- losovits László grafikusművész kiállítása, a Cegléd barátainak köre ünnepi találkozója, ahol a legjelesebbekkel Rapcsányi László beszélgetett és közben dr. Surányi Dezső diaképes előadását láthatták városunk építészetéről. A Kardos Pál emlékhangversenyen a város legjobb énekkarai mutatkoz­tak be, reprezentálva az igé­nyes helybéli kórusmuzsikát. Az eddigi legszínvonalasabb termékbemutatót szervezték meg Cegléd és a környező köz­ségek ipari és mezőgazdasági üzemei. Az utolsó két napon a vásári hagyományokat szeret­ték volna feleleveníteni a ceg­lédi sokadalomban. E szabad­téri programok iránt is élénk érdeklődés mutatkozott. A nép- művészeti vásárt meg tudták óvni a silány termékektől. A színpadon egész napos műsor ment. A sokadalom.csúcspont­ja a szüreti bál volt, ahol az albertirsai általános iskolások közreműködésével sikerült fel­idézni a régi bálok hangula­tát. Néhány rendezvényt megye- szerte érdeklődés kísért. Pél­dául a tanyai és kisiskolái ta­nítók tudományos tanácskozá­sát, amely az első ilyen kez­deményezés volt a megyében. Az országos jelentőségű ese­mények közül a legkiemelke­dőbb a buszpályaudvar átadá­sa volt. Rangos programnak számított továbbá Szász End­re kiállításának megnyitója, a Csúcsforgalom rádióadása és az egészségügyi tudományos ta­nácskozás az AIDS-ről, előbbi az autóklub, utóbbi a kórház szervezésében. A színészek estje 700, a Kardos Pál emlékhangverseny 600 nézőt vonzott. Több ezren tekintették meg Szász Endre alkotásait, valamint az ipari és mezőgazdasági termékbemu­tatót. Ilyen nagy sajtóvisszhangja még nem volt a Ceglédi ősz­nek. A szak- és megyei lapo­kon kívül többek között a Népszava, a Magyar Hírlap, az Esti Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszabadság adott hírt rendszeresen az események­ről. A Daily News fotót közölt az új buszpályaudvarról. A rádió is foglalkozott néhány kiemelkedő programmal. Az ünnepségsorozat szerve­zése az együttműködés szép példája volt. A városi tanács valamennyi osztálya, a társa­dalmi és tömegszervezetek, intézmények, ipari és mező- gazdasági üzemek segítették a munkát. A negyven kiállító vállalat jelentős anyagi áldo­zatot vállalt a bemutató si­keréért. Komoly segítséget nyújtott a helyőrségi alakulat. Ügy érzik, hogy a céljaikat maradéktalanul megvalósítot­ták. Ezt igazolják a lakosok visszajelzései is. Közel 30 ezer ember látogatott el a rendez­vényekre. A város 1989-ben ünnepli alapításának 625-ik év­fordulóját. A mostani 10-ik Ceglédi ősz mintegy előkészí­tése volt a leendő nagyszabású ünnepségsorozatnak. Ezt követően Fekete Antal és Bállá János kért szót. Mind­ketten köszönetüket és elisme­résüket fejezték ki mindenki­nek, aki a sikerért tett vala­mit. Említették, hogy a tanul­ságokat levonva már most meg kell kezdeni a felkészü­lést a város alapításának mél­tó megünneplésére. F. F. A felvételi ára „Nekem oda lie kell jutnom” A felvételi ára — hangoz­hatna így is a cím, amely mögött nem megvesztegetésről lesz szó, nem botrányszagú vizsgákról, álvizsgákról. A felsőoktatási intézményekbe igyekvők között többen van­nak azok, akiknek nem ke­resztapa, sógor, koma, apám kollégája, anyám barátnőjének a barátja egyengeti az utat, hanem saját maguk. Csak silicrüSt Holló Erika az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolá­ban érettségizett egy évvel ezelőtt. — Szegedre jelentkeztem történelem-népművelés szak­ra. Nem szokványos dolog, hogy szakmai képzést adó is­kolából ilyen szakra jelent­keznek, mert nem erre készí­tenek föl négy éven át. A szakmai tárgyakat — bár megtanultam — nem szereti tem igazán. Nem láttam értel­mét annak, hogy egy életen át olyan dologgal foglalkoz­zam, amihez nincs vonzódá­som. A munkát nem csak ke­nyérkereső foglalkozásnak te­kintem, úgy szeretnék élni, hogy örömöm legyen benne. Hiába láttam mindezt így világosan, késő volt. Magyar­ból és történelemből keveset tudtam. Nem vettek föl, nem ts vártam. De tudtam már, hogy mit nem tudok, és gaz­dagodtam egy tapasztalattal. Ősztől könyvtárban dolgoz­tam, és komolyan hozzáfog­tam a tanuláshoz. Sokat ol­vastam a kötelezőkön kívül is, még tanulmányokra is jutott időm. Mem mertem újra pró­bálkozni Szegeden, a zsám- béki tanítóképzőbe jelentkez­tem, ezért a magyaron kívül a matematikát is tanulnom kellett. Májustól napi 10—12 órát tanultam, olvastam, hogy Lakásfenntartó szövetkezet Egy hónapig megy a papír Nem biztos, hogy a Rákóczi Ferenc Lakásfenntartó Szö­vetkezet tagsága, értesülve újjáalakult vezetőségének leg­első ténykedéséről, hálaköny- nyeket fog hullajtani. Mind nehezebben vesszük tudomá­sul a különféle áremeléseket, még akkor is, ha története­sen alacsony összegről van szó. Mint esetünkben. A rész­letekről Móri Károlytól, a szövetkezet ügyvezetőjétől ér­deklődtünk. — Másfél hónappal ezelőtt a küldöttgyűlés jóváhagyta önöknek azt az elgondolását, amely szerint föl kell emelni a szövetkezethez tartozó épü­letek egy részében a közös költséget. Egyáltalán milyen tételek tartoznak a közös költség fogalmába? — Szabály szerint ide kell sorolni a víz- és csatornadí­jat, a közös használatú helyi­segek világításának és fűtésé­nek ellenértékét, a szemét- szállítás, a takarítás, az al­kalmi javítások és a központi irányítás költségeit. — Ez utóbbi mit jelent? — Például a szövetkezeti alkalmazottak tiszteletdíját. — Milyen megfontolás bír­ta rá önöket az áremelésre? — Részben arról van szó. hogy nemrégiben központi in­tézkedés nyomán emelkedett a világítás és a fűtés ára. De mondom a másik indokot is. A szövetkezet volt vezetősége jó néhány épület éves költ­ségvetését eleve veszteségesre tervezte. Ne is kérdezze, miért, nem tudom. Minden­esetre itt van példának az egyik Széchenyi úti ház. Az írásban rögzített pénzügyi program szerint a szövetkezet idén 131 ezer 700 forint ki­adást szán erre az épületre, míg az ott lakókon csupán 123 ezer 660 forintot akar be­vasalni. Azt a néhány ezer forintos különbséget másképp nemigen tudjuk kiegyenlíteni. — Hány lakást érint az in­tézkedés? — A tizenhárom szövetke­zeti épület közül hatra vonat­kozik a változás. Ez 424 la­kás. Ahol nincs lépcsőházi fűtés, ott nem kellett emelni a közös költséget sem, mert az áramár változása csak olyan csekély módosulást okoz, hogy azt a házak tar­talék pénzéből lehet fedezni. — A küldöttgyűlés szep­tember 28-i áremelő döntésé­ről szóló szövetkezeti papírt október 15-i keltezéssel ellát­va pontosan október 30-án vehették kézbe a többletfize­tésre kötelezett lakók. A tájé­koztatásnak ezt a „sebességét” helyénvalónak tartja? — Sajnos, a sokszorosítás nehézségei miatt késett a pa­pír... (???) — Ezen a papíron egyebek között az áll (nem idézem szó szerint): A 34 négyzetméteres alapterületű lakások közös költsége csökken. Mégpedig azért csökken, mert tulajdo­nosaik eddig nagyobb össze­get fizettek, mint az 54. és nagyobbat, mint a 62 négy­zetméteres alapterületű után. Azt már meg sem kérdezem, hogy miért. Pedig hát egy ha­sonló tárgyban 1983 körül le­zajlott per aktáiból tanulha­tott volna a szövetkezet. Any- nyit legalábbis, hogy a közös költségeket a lakások alapte­rülete szerinti nagyságrend­ben kell megállapítani... — Ügy tudom, hozott is egy határozatot annak idején (és ezzel összhangban) a szö­vetkezet. Amit aztán nem tartott be. — Mindenesetre az tény, hogy a legkisebb lakások tu­lajdonosai évekig többet fizet­tek, mint amennyit kellett volna. Mi lesz a kártérítés­sel? — Hát az a kártérítés, hogy most csökkentettük az ő költ­ségeiket. — Ez nem kártérítés: Vál­lalják a pereskedést? — Reméljük, erre nem ke­rül sor. V. S. Kitüntetett diák A jó sportoló éltaniiió országos cím elnyerését tanú­sító oklevelet és emlékplaket­tet. Halmai Attila a CVSE NB I-es asztalitenisz-csapatának állandó, megbízható tagja, ki­emelkedő teljesítményével nagymértékben hozzájárult csapata jó helyezéséhez. Az elmúlt tanévben Pest megye egyéni bajnoka lett ifjúsági kategóriában. A KISZ-ben sportfelelősi feladatot lát el. Tanulmányi eredménye jó, társainak példát mutat a ta­nulásban, a gyakorlati mun­kában és a szabadidő hasznos eltöltésében. A kitüntetett diák Halmai Attila, a ceglédi 203. számi} Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet 3. osz­tályos villamosgép-szerelő szakmunkástanulója a közel­múltban a KISZ Központi Bi­zottságának székházában át­vette a Magyar Népköztársa­ság Jó Tanulója, Jó Sportolója Fejlesztés A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben húsz hektár szamócapalánta öntözé­sét oldották meg az izraeli NAAN’Cég korszerű mikro- szórófejes csepegtető berende­zésével, amely az üzemi hasz­nálaton túl műszaki fejleszté­si célt is szolgál. jó eredményt érhessek el. Megvolt a haszna, 105 pont­tal felvettek. Zsámbékon könyvtári ismeréteket is ta­nulok. Hogy mi leszek, azt a főiskola három éve és a jövő munkaerőhelyzete dönti el. Vörösvárszky Andrea: — Farmunk nincs, állatker tünk se, de édesapámmal a gyíkok, szalamandrák kosz­tümjeinek bámulói voltunk mindig. Ha már a szépségük megejtett, apám azt is elmond­ta. amit tudni lehet róluk. Valószínű, ebből adódik a vonzódásom az állatokhoz. Még azt se tudtam, mit csinál egv állatorvos, de hatévesen már az akartam lenni. Gim­nazista koromban nyaranta kijártam az állatkórházba gyakorlatra, mert érdekelt a dolog. ÁL'aiszeretet Az érettségi évében már tudtam, hogy nagyon nehéz bejutni az egyetemre, azt is sejtettem, hogy a készülgeté- sem kevés. Hódmezővásár- helyre jelentkeztem állatte­nyésztési főiskolára. Kémiát fakultáción is tanultam, heti két alkalommal korrepetálás­ra is jártam, a felvételim en­nek ellenére nem sikerült. Kevés pontot vittem, ott. ke­veset kaptam. A főiskolai felvételi csalódás volt nekem, megken nveb ül tem, hogy nem vettek fel. Most gyógyszertárban dol­gozom, asszisztensképzőbe já­rok, hetente egyszer egyete­mi előkészítőn veszek részt Pesten. Mivel a gyógyszeré­szeti karra jelentkezem, a kémia helyett a fizikát tanu­lom a biológia mellett. — Kifejezhető-e pénzben, mibe kerül a felvételi? — Nem. Csak a különórák költségeit tudom. Útiköltség­gel, tesztlapokkal együtt több ezer forint lesz a kiadásom. De megtérülne, mert jók az elhelyezkedési lehetőségek. Az elmúlt években hiába képez­tek sok gyógyszerészt, az élel­miszeripar, a vegyi üzemek foglalkoztatják sokukat. En is igyekszem majd összhangba hozni a gyógyszerészetet és az állatszereíetemet. Ha nem vesznek föl, újból próbálko­zom. Nekem oda be kell jut­nom. Természetesen mindig ott van a család a gyerek mögött az elvárásaival, a segítségé­vel. anyagi áldozatokkal. Ami a fiatalra tartozik, azt megte­szi: tanul. Szervezett segítsé­get is kap némelyikük a fo- gadó egyetemtől, főiskolától. Tesztlapot küldenek neki év közben, nyáron pedig a vizs­gára készítik elő. Mármint azt, aki erre jogosult, aki fi­zikai dolgozó gyermeke. Csak­hogy ilyen továbbtanuló — a társadalmi mozgások lelassu­lása miatt — egyre kevesebb van. A helyük nem tölthető be, mert a rendszert így tervez­ték, a hatékonyságát pedig nem vizsgálják. Hátrányban így lehet az, hogy sokan magántanárhoz járnak, a FEB-előkészitőből kirekesztőd­nek, így lehet, hogy Andrea csak illegálisan juthatott be a FEB-táborba, ahol a létszám a lehetségesnek csak a fele volt. A kérdés másik oldala, hogy az F betűjelzés eredetileg a hátrányos helyzetet jelölte, de nem érvényes már a kate­góriák nagy része, amelyek alapján megállapították, hogy ki a hátrányos helyzetű. Ipacs Edit Decemberben Diákolimpia Ez év végén ismét országos sportesemény színhelye lesz Cegléd. December 19-én és 20-án a városi tornacsarnok­ban kerül sorra az általános iskolák diákolimpiái bajnok­ságának döntője cselgáncs sportágban. A várhatóan sok érdeklődőt vonzó találkozó je­lenlegi (előkészítő) szakaszá­ban a szervezőbizottságé a szó. feladata a verseny méltó körülményeinek megteremté­se. Konferencia A városi pártbizottság szék­házában november 19-én, csü­törtökön délután három óra­kor elméleti konferenciát ren­deznek. Politikai intézmény- rendszerünk működésének ha­tékonyságáról, a párt káder- politikájáról dr. Geczkó Jó­zsef. az MSZMP Politkai Fő­iskolájának tanára tart elő­adást. Idc'sek hete A tavalyi sikeren felbuzdul­va az idén ismét megrendez­ték a közelmúltban a Ceglé­di Egyesített Szociális Intéz­ményben az idősek hete ese­ménysorozatát, számos hasz­nos és érdekes előadással. Feledtetik a szürkeséget A repkényakció során olvas­hattunk róla, hogy jó lenne a panelek szürkeségét mérsékel­ni, tompítani rfövényekkel. Er­re a célra a legjobban a kú­szó. liánszerű növények felel­nek meg. A vadszölő — szá­mos botanikai faja kitűnően használható szépítésre — egész évben üde jelenség; az idő­sebb hajtások télen is díszíte­nek. az őszi lombszíneződése a csúcspont. A csoda a virág­záskor kezdődik, mint ahogy a közelmúltban elhunyt köl­tő, Carai Gábor leírta: „Délben a vadszőlő vi­rága / elkezdett lassan hul­lani, / levelén halkan perme­teztek / apró viaszos szir­mai; // előbb csak egy-kettő gurult, le / félszegen, szinte próbaképp / bibéje utána-mu- tatta / gömbölyű, fényes-zöld bögyét, // de aztán, mintha hirtelenjött/indulattól borzon- gana, / megeredt a sűrűn le­pergő / szirmok ezüst zá­pora ...ti Ahogy megeredt, hí­rül adta, / hogy beteljesedett a nyár; / egy pillanat csak teljessége,/amíg legfőbb láng­ban áll, // aztán kilobban — beleszédül / nyomban az ősz­be kert s a rét; / s holnap az akác is elejti / lázbeteg, sárga levelét.” A lázas levelek tüzet lob- bantottak. ha a köd felosz­lik. a felragyogó napsütés vér­vörössé változtatja a nedves leveleket, amelyeket nézni ér­demes, de szedni semmikép­pen sem — hacsak nem pré­selés és japán levélképek cél­jából. Levélpompában élenjárók a vadszőlők, ám a Lenin park valódi ecetfái szintén jelesked­nek. A perzsa tűzfák nem­igen találhatók meg errefelé. A szarvasi arborétumban igen szép példányai láthatók, érde­mes lenne belőlük a ceglédi parkokba is hozni. A Parthenocissus tricuspida- ta, repkényszőlő, 15 méter ma­gas cserje, tapadó korongjai­val kúszik. Levelei három- karéjúak, ősszel sárgásra szí- neződnek, felületük fényes csillogású. Az ötlevelű vad­szőlő, Parthenocissus quinque- folia csupán 3-4 méteres kú­szó cserje, az őszi színe lán­golóan vörös, a repkényszőlő- val elegyesen telepítik. A kacs nélküli vadszőlőt viszont csak támrendszeresen lehet futtat­ni, mindenképpen az előbbiek a jobbak, kapaszkodásukról maguk gondoskodnak. Meleg helyen becserepezett, vegyszerrel kezelt dugványai körülbelül 4—6 hét alatt gyö­kereket hoznak, az önálló élet­re képes gyökeres dugványok­ból sikeresen tudunk ültetni vadszőlőfalat. A múlt évben kisebb mennyiségben már ke­rült városunkba, de ígéret van rá, hogy lelkes ceglédi ker­tészek kínálni fogják a gyöke­res dugványokat. Ezen akció példája lehet annak, hogy így is lehet. Talán egyre több ide­gen szeme akad meg szépülő városunk változásain. Surányi Dezső ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom