Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
mi» 1987. NOVEMBER 11., SZERDA 6 JÖGI TANÁCSOK Háromszáz forint elrablása az utcán Vérföl! marad! az aszfalton Egymást vádoltak a bűnösök Szerencsejátékból eredő követelés $ Hibás áru cserél© 0 Többlet ingat la n elidegenítése Javafó-nevelo munkára ítélt üzemi balesete @ A külön élő házasfárs nem örököl 9 Darálom gyakran kártyázik, írja egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk. A múltkor elfogyott a pénze, ezért tanúk előtt kért tőlem kölcsön, hogy folytathassa a játékot. A pénz most nem hajlandó megadni. Vannak olyan szerződések, amelyeknek teljesítése úgymond becsületbeli ügy. Ha a kötelezett eleget tesz a megállapodásnak, később érvénytelenség miatt nem kérheti a visszatérítést. Ha viszont az adós nem fizeti meg a tartozását, a jog nem ad lehetőséget ahhoz, hogy a szerződés teljesítését a bíróság előtt is kikényszerítsék. A bíróság előtt ugyanis nem érvényesíthetők a játékból vagy fogadásból eredő tartozások, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le. Ugyanez a szabály érvényes a kifejezetten a játék vagy a fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelésekre is, azzal a szigorítással, hogy az állami engedély alapján lebonyolított játékra vagy fogadásra adott pénz sem követelhető bírósági úton. ® Motorkerékpárt vásárolt F. V. újhartyáni olvasónk. A jármű rövid használat után meghibásodott és csak hosszú idő alatt javítható meg. Olvasónk erre az időre cserekészüléket kért, mert a motort a munkába járáshoz használja. A szerviz azonban . kérését nem teljesítette. Az eladónak a legfontosabb kötelezettsége, hogy olyan árut szolgáltasson a vásárlónak, amely megfelel a megállapodásukban meghatározott feltételeknek. > Ha ezek a feltételek hiányoznak, az eladó jótállással tartozik. Jótállás alapján a vevő. kérheti a hiba kijavítását. Ezt a javítási kötelezettséget a bejelentéstől számított 8 napon belül teljesíteni kell. Ha azonban a javítás időtartama a 15 napot meghaladja, a vásárló részére a hiba bejelentésétől számított 15. naptól cserekészüléket kell biztosítani arra az időre, amíg a terméket nem lehet használni. Ez a rendelkezés azonban a személygépkocsikra, a motorkerékpárokra, valamint a robogókra, továbbá a bútoripari termékekre nem alkalmazható. Amennyiben a javítás 30 napnál hosszabb ideig tart és a vevő részére kölcsönkészüléket nem biztosítottak, a terméket a vásárló kívánságára azonos típusú új termékre ki kell cserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, a vásárló választása szerint a termék visz- szaszolgáltatása fejében a vételárat vissza kell fizetni, vagy a vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú készüléket kell részére kiadni. 9 K. T. budapesti lakost a tanács arra kötelezte, hogy lakását cserélte le, vagy adja át a hatóságnak, mivel házasságot kötött és férjének Is van önálló tanácsi lakása. Olvasónk sérelmezi az eljárást, mert úgy hallotta, hogy az ú.i földtörvény ezt a jogszabályt megváltoztatta. A földtörvény a korábbihoz képest valóban kedvezőbb előírásokat tartalmaz a tulajdonosok számára, ugyanis megengedi, hogy egy családnak több személyi tulajdonban lévő ingatlana is legyen. Egy. lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek ma már csak általában felső mértéke a családnak. Abban az esetben viszont, ha a többlettulajdon öröklés, elbirtoklás, házasságkötés, ráépítés vagy örökbefogadás folytán keletkezik, a tulajdonos azt csak olyan mértékig köteles elidegeníteni, hogy a család tulajdonában maradó lakások és lakótelkek, illetve üdülők és üdülőtelkek száma ne haladja meg a család tagjainak létszámát. Nem terheli a családot az elidegenítési kötelezettség akkor sem, ha az előbb I ismertetett jogcímen szerzett termőföld nem haladja meg a 15 hektárt. Ez a jogszabály azonban az állami tulajdonú lakások bérlőire nem vonatkozik, így továbbra is érvényes az az előírás, amely szerint egy házaspár csak egy tanácsi lakást bérelhet. Az a házaspár, amelynek több lakása van, egy éven belül köteles a két lakást elcserélni vagy a tanácsnak — térítés ellenében — átadni. E jogszabályi kötelezettség alól egy ízben legfeljebb két évre a tanács halasztást engedélyezhet, illetve a megyei tanács vb-tit- kára felmentést adhat. • Javító-nevelő munkára ítélték „SOS” jeligéjű olvasónkat. Ez idő alatt üzemi baleset érte. Milyen szabályon szerint kártalanítanak? — kérdezi. A dolgozó munkaviszonya a javító-nevelő munka időtartama alatt szünetel. Ez azt jelenti, hogy nem lehet munkaviszonyban állónak tekinteni még akkor sem, ha a bíróság ítélete alapján korábbi munkahelyén és munkakörében kell a büntetést letöltenie. Így azok az előnyök, amelyek a munkaviszonyhoz fűződnek, természetesen nem illetik meg. Más a helyzet viszont akkor, ha a dolgozót foglalkozási baleset éri a munkavégzésének ideje alatt. Ilyenkor ugyanis a javító-nevelő munkára ítéltet megilletik a munkaviszonyban álló dolgozóknak mindazok a jogai, amelyek a büntetés céljával nincsenek ellentétben. Ezért olvasónkat is megilletik az( üzemi balesethez fűződő kedvezményes szabályok. • 15 évi házasság után há-1 ront éve elköltöztem feleségemtől — írja F. M. — Mivel gyermekünk nem született, nem is tartottam kapcsolatot volt hazastársammal, a válást egyikünk sem szorgalmazta. Most értesültem arról, hogy váratlanul elhunyt, örökölhetek-e utána? A házastárs a törvény előírása alapján akkor örökölhet tulajdont, ha az elhunytnak nincs gyermeke. A házastárs öröklésének további feltétele, hogy a halál bekövetkezése előtt az elhunyttal együtt éljen. Ha ugyanis a házastárs a hálál bekövetkeztekor nem él életközösségben az örökhagyóval és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az élet- közösség visszaállítására nem is volt remény, a törvény alapján nem örökölhet. Örökölni azonban végintézkedés alapján is lehet és a végrendelet keltezése és a halál bekövetkezése között hosz- szü idő, akár évtizedek is lehetnek. Ilyenkor is az az általános szabály, hogy az élet- közösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet a házastárs, ha a halál bekövetkezésekor az életközösség már nem állt fenn. A törvény azonban e szabály alól kivételt enged akkor, ha a körülményekből az következik, hogy az elhunyt azért nem vonta vissza a végrendeletét, mert házastársát a történtek ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. • Nyugdíjas portásként dolgozik Cs. B. dabasl levélírónk. Sérelmezi, hogy augusztus 20- ra díjazást nem kapott. A fizetett ünnepeken — más néven a munkaszüneti napokon — nem kell munkát végezniük az állampolgároknak. A jogszabályok rendelkezései miatt természetesen a dolgozókat nem érheti veszteség, ezért a munkaszünet miatt kiesett munkaidőre átlag- kereset jár. Az átlagkereset azonban csak akkor illeti meg a dolgozót, ha keresetvesztesége van, hiszen ha a fizetett ünnep szombatra vagy vasárnapra esik, egyébként sem járna részére munkabér. Más a helyzet akkor, ha a dolgozó a munkaszüneti napon munkát végez. Ilyen eset- I ben az átlagkeresetén felül az aznapi munkáért járó díjazást is megkapja. Ha a dolgozó túlóráért ellenértékre nem jogosult, ilyen esetben sem tarthat igényt a munkavégzésért díjazásra. Előfordulhat, hogy a dolgozó a munkaszüneti napon túlmunkát végez, ilyenkor részére a kollektív szerződésben meghatározott pótlékot folyósítani kell. A kollektív szerződés szabályai alapján a fizetett ünnepen végzett munkáért szabadidőt kap, akinek tevékenységét egyébként is így ismerik el. Ha a dolgozó heti pihenőnapja (általában vasárnap) a fizetett ünnep és a dolgozót berendelik munkára, 100%-os pótlék vagy szabadidő illeti meg. Nem éri károsodás a havidíjas dolgozót, ha az elszámolás ideje alatt fizetett ünnep van, mivel a teljes munkabérét a ledolgozott napok számától függetlenül megkapja. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Félidőt jelez a naptár a tíz évre szóló vadászati üzemtér- vek felelőseinek. A megyei tanácsok ' és áz ' állami''' erdő- gazdaságok szakemberei elemzik az 1981—1986. közötti időszak tapasztalatait, feltérképezik az öt esztendő alatt lezajlott értékes folyamatokat. Felülvizsgálják, hogy a vadgazdaságok és vadásztársaságok eleget tettek-e szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, megállapítják az esetleges hiányosságok okait, intézkednek megszüntetésük érdekében. A tervek végrehajtásának felülvizsgálatánál a fő teendő: összehasonlítani a vadállomány elmúlt ötesztendei becslési és vadászati lelö- vési adatait. Ennek alapján kapnak képet a szakemberek a tényleges vadállományról, a szaporulatról; és az így nyert ismeretek alapján tudják megállapítani, hogy a tervezettnél nem nagyobb-e a vadállomány. Nagyon fontos, hogy például vaddisznó vagy szarvas ne legyen több, mint ameny- nyi va terület eltartó képessége, amennyi állat nem okoz számottevő vadkárt. Ellenkező esetben a megyei tanács és az erdőfelügyelöség köteles beavatkozni, meghatározva a vadgazdaság és a vadásztársaság számára, hogy milyen mértékben kell csökkenteni a vadállományt. A vadkárok elhárítása érMódosítás. A 17/1987. NET határozat módosította a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányát. Kötelező jótállás. A Minisztertanács 53/1987. (X. 24.) sz. rendelete az új lakások építői számára három év időtartamú kötelező jótállást határozott meg. A jogszabály előírásait az 1988. január 1. napját követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Atomenergia. Az 54/1987. (X. 24.) MT rendelet módosította az atomenergiáról szóló minisztertanácsi rendeletet. Mezőgazdasági tevékenység támogatása. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és A képlet a következő. Találkozik néhány fiatalember, szórakozni (inni) indulnak, majd kissé vagy erősen kapatosán kifosztanak, bántalmaznak valakit. Ezt nevezik csoportosan elkövetett rablásnak, amelyeknek a száma országszerte és Pest megyében is elszaporodott az utóbbi időben. Cfaknetn analfabéták Gyakran fiatalkorúak vagy éppen felnőtté lett ifjak lépnek meggondolatlanul a bűn útjára, s bizony elképedve veszik tudomásul a következményeket. Nemritkán hosszú évekre kell börtönbe vonulniuk, mert a jogpolitikai irányelvekkel és a Btk előírásaival összhangban a bíróságok súlyos ítéletet rónak ki rájuk. Ha j ugyanis a lopás erőszakkal, tettlegességgel párosul, az már rablásnak minősül, s a büntetést is ennek megfelelően kell megállapítani. A fiatalkorú F. Gy., a 23 esztendős Horváth János és a 20 éves Bódi Imre is igen elcsodálkozott a példás ítéleten. Csoportosan elkövetett rablásért hármójuk között összesen kilenc évet osztott ki a Buda Környéki Bíróság, és különböző . időtartamra eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától is. De ne menjünk a dolgok elébe... elekében olyan intézkedési is hozhatnak az illetékesek, hogy például szarvas helyett özet kell telepíteni, vagy bekeríteni, őrizni a vadlegelőt. Az önálló vadászati üzermer- vek a vadgazdálkodás fejlesztését is szolgálják, de olyan körülmények között — például zárt .térben, vadaskertben — kell megőrizni és fejleszteni a vadállományt, hogy minél kevesebb kárt okozva szolgáljon bevételi forrásul. Fontos a vad helyhez kötése legelőkön, nem károsítható erdőterületeken, ahol talál elegendő erdei gyümölcsöt. A takarmánymennyiség növelése viszont nem hárítja el a vadkárt. A népgazdaság szempontjából nagyon fontos, hogy egyeztessék a mezőgazdaság, az erdőgazdaságok és a vadgazdaságok érdekeit. E hármas érdekegyeztetésnek még a vadászati tervek rovására is érvényesülnie kell. Az együttműködésből ki-ki a maga ereje arányában vegye ki a részét, de ugyanolyan arányban részesedjen a nyereségből is. Fokozni kell a szövetkezeti érdekeltséget, például apróvadtenyésztés formájában, megőrizni a fácán- és őzállományt, és gyarapítani a dámvadak számát. A szövetkezeti vadgazdálkodásban eddig nincs érdemi előrehaladás, de a szövetkezeti érdekeltségre törekvés tapasztalható. élelmezésügyi miniszter 51/ 1987. (X. 24.) PM—MÉM rendelete a mezőgazdasági tevékenység támogatását szabályozza. Vízgazdálkodási társulat. A pénzügyminiszter módosította a vízgazdálkodási társulatok közös támogatási alapjáról és pénzügyi hiányainak rendezéséről szóló 42/1984. (XI. 6.) PM rendeletet. Jövcdclcmszabályozás. Az 53/1987. (X. 24.) PM rendelet a víziközmű-társulatok jövedelemszabályozását határozza meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 48. számában találhatók. A három cimbora sorsa közös abban is, hogy valameny- nyien hátrányos helyzetű családokban nőttek fel, amelynek terheit ma is hordozzák. F. Gy. mindig is gyenge tanuló volt, összesen öt osztályt végzett, majd alkalmi munkából tartotta el magát. Testi felépítéséről sokat elmond az a tény, hogy tagja volt egy sportegyesület ökölvívó-szakosztályának ... Horváth János csak egy általánoson jutott túl, mondhatni: analfabéta. Segédmunkásként dolgozott. Bódi Imre két osztályt végzett el a kisegítő iskolában, és szintén alkalmi munkából tett szert jövedelemre. A hármasból ő az egyetlen, aki már büntetve volt súlyos testi sértés elkövetéséért, de akkor egy év próbaidőre bocsátották. Már el is költötték Barátok voltak, együtt jártak szórakozni. Úgy, mint tavaly szeptemberben, amikor is a ceglédi Aranyhordó étterem felé vették az irányt. Azon az estén már mindannyian ittak előtte valamit, s az Aranyhordóban folytatták. Ott id- dogált a későbbi sértett, Cs. K. J. is. A rokkantnyugdíjas férfi szintén szeret a pohár fenekére nézni. Úgy alakult a dolog, hogy zárórakor együtt távoztak. Nem hazafelé, hanem újabb szórakozás, azaz ivászat reményében a Magyar étterem, illetne a Régi Nyár vendéglő felé. Mivel a két vendéglátó hely egy irányban fekszik, hőseink is egymás mellett bandukoltak.. Útkiwhen Bödi Jíjwe meg-, próbálta a férfi zsebéből kiemelni a pénztárcáját — si- kertelehül. 'Ä fiátáífeftíSér Az ingatlanon fennálló közös tulajdonnak van egy speciálisan szabályozott formája, mégpedig a társasháztulajdon. Ennék az a lényege, hogy az épületnek természetben és műszakilag elhatárolt, elkülönített részei a tulajdonostársak külön tulajdonában állnak, míg a többi épületrész a társasházközösség közös tulajdona. Minden olyan személynek, akinek külön tulajdoni része van, közös tulajdoni résszel is rendelkeznie kell. És nem lehetséges az sem, hogy valaki csak a közös részekből részesedjék, mint tulajdonostárs, ugyanakkor semmiféle külön tulajdonnal ne rendelkezzék az ingatlanon. Ebből szorosan következik az, hogy társas- háztulajdont legkevesebb kétszobás ingatlanon lehet létrehozni. A társasháztulajdon kétféle módon jöhet létre: a tulajdonostársak szerződésével vagy a bíróság ítélete rendeli el a társasháztulajdon létesítését. Mivel az első módozat a gyakoribb, ezzel foglalkozunk részletesebben. Szerződés alapján akkor jön létre a társasháztulajdon, ha valameny- nyi tulajdonostárs aláírja az alapító okiratot, és a társas- háztulajdon létrejöttét a földhivatalban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetik. Az alapító okirat a tulajdonosok közötti későbbi viták eldöntésének iránymutató okmánya. Tehát ennek megfogalmazásakor nagyon kell vigyázni arra, hogy ne legyen elnagyolt, a fontos kérdéseket részletesen rögzítse. Néhány lényeges pontot maga a törvény szükségesnek tart az alapító okiratba belevenni. Ezek a következők: a társasháztulajdon alapítására vonatkozó megegyezést, a tulajdonostársak azonban nem adta fel, s egy utcasarkon Cs. K. J. arcába ütött. A rokkantnyugdíjas hanyatt zuhant, mire F. Gy. fejbe rúgta. Ezt tette Bódi Imre is, majd levizelte a földön fekvő áldozatát. Ám előtte elvették a pénztárcáját, abból pedig a pénzt. 300 forintot. Horváth János lehúzta a férfi uj- járól a gyűrűjét, de nem sokáig örülhetett neki, mert Bódi Imre kikapta a kezéből. Ki tudja, meddig ütötték, rugdosták volna a magatehetetlen embert, . ha valaki nem kiabál rájuk az utt/a másik oldaláról: mit csináltok ott?! Az eszméletlen férfi kisvártatva magához tért, s ahogy feltápászkodott, vérfolt maradt az aszfalton. A Régi Nyár vendéglőbe ment segítséget kérni, de nem kapott... Csak arra volt módja, hogy megmosakodjon, majd a rendőrségre indult feljelentést tenni. A három barát ezalatt a Magyar étteremben sörre, kólára és cigarettára költötte el a rablott pénzt. Egymásra hárították A bíróság előtt ahogyan az lenni .szokott, nem sokáig tartót a barátság. A vádlottak egymásra hárították a felelősséget, hol beismerték a tettüket, hol nem, s persze ellentmondásokba keveredtek. A Buda Környéki Bíróság azonban minden kétséget kizáróan megállapította bűnösségüket. A fiatalkorú. F. Gy. két év, Horváth János 3 év. Bódi Imre 4 év börtönbüntetést kapott. Ezt.az ítéletet jogerőre emelte 'Héftótégitíésf‘ä’ÄäSö'äföRü Pest Megyei Bíróság. K. L. megnevezését, a telek helyrajzi számát, a közös tulajdonú részek felsorolását, az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségek meghatározását, a közös tulajdonba kerülő épületrészekből és -a telekből az egyes tulajdonostársakat megillető hányadot, illetőleg azt, hogy a telek kinek a tulajdonában van (állam, társadalmi szervezet vagy szövetkezet), és hogy ezen a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. Az alapító okiratban kell rendelkezni a közös tulajdonban álló épületrészek karbantartásával és felújításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről, az egyéb közös kiadások viseléséről, továbbá ezek megoszlásáról a tulajdonostársak között. Rendelkezni kell arról is, hogy mi lesz a társasház ügyeit képviselő szervek hatásköre, egyáltalán, melyek lesznek azok, mi lesz a közgyűlés rendje, a határozathozatal módja, a közös képviselő, illetőleg az intéző- bizottság tevékenységi köre, hatásköre, és az elszámoltatás módjával kapcsolatos kérdések. Ez utóbbi nagyon sok vitára ad alkalmat, tehát érdemes a szabályozását részletesen taglalni. Az 2Í3pÍt() okiratot közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ez nem formaság, hanem az okirat szakszerűségének biztosítéka, így érvényességi kelléke az alapító okiratnak. Az előbb felsoroltakon kívül a tulajdonostársak minden más, számukra fontos kérdést szabályozhatnak az alapító okiratban. K. S. Tíz nap rendeletéi Ú| törvény készül VcsdbéS is megárt a sok Alapító okirat A fárscssház tulajdonosai Szerződéssel vagy ítélet alapján
