Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1987. OKTÓBER 31., SZOMBAT .»life YE! 7 Országos és megyei Parancsnoki értekezletek Dr. Elesik Sándor belügyminiszter-helyettes lett Az új Pest megyei rendőrfőkapitány: dr. Németh Ferenc A megyei rendőr-főkapitányságon bensőséges ünnepséggel köszöntötték az új kapitányt. Képünkön (balról jobbra): dr. Ilcsik Sándor, Föl­dest Jenő, dr. Szabolcsi János, Krasznai Lajos, dr. Vágvölgyi Jó­zsef, Eadics Imre, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság pártbizott­ságának titkára és a szöszéken dr. Németh Ferenc. (Erdősi Agnes felvétele) Országos parancsnoki értekezletet tartottak pénteken a Belügy­minisztériumban. Az értekezleten részt vett Horváth István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Gál Ferenc, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese. Jelen voltak a Honvédelmi Minisztérium, a Mun­kásőrség Országos Parancsnoksága és a Legfőbb ügyészség magas beosztású vezetői is. Az országos parancsnoki értekezlet előtt Horváth István ismer­tette a kormány személyi kérdésekben hozott döntéseit. A Magyar Népköztársasá • Minisztertanácsa nyugállományba vo­nulása miatt felmentette belügyminiszter-helyettesi tisztségéből dr. Péter János rendőr vezérőrnagyot, akinek munkássága elismeréséül az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszí­tett Csillagrendjét adományozta. A Minisztertanács belügyminiszter­helyettessé nevezte ki dr. Ilcsik Sándor rendőr vezérőrnagyot, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság eddigi vezetőjét. A belügyminiszter nyugállományba helyezte Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagyot, az or­szágos rendőrfőkapitány közbiztonsági és közlekedési helyettesét, valamint Szerémi Sándor rendőr ezredest, a Nógrád Megyei Rendőr- főkapitányság vezetőiét. A belügyminiszter a Pest Megyei Rendőr­főkapitányság vezetőjének dr. Németh Ferenc rendőr ezredest, a Nőgrád Megyei Rendőr-főkapitányság élére Skoda Ferenc rendőr ez­redest nevezte ki A BM forradalmi rendőrezred új parancsnoka Vörösmarti Mihály rendőr ezredes 'ett. Parancsnoki értekezletet tartottak tegnap a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányságon is, amin részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Me­gyét Bizottságának első titká­ra. dr. Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese, - Kágyánszki Pál_ ' megyei munkásőrpa- rancsnok, dr. Horváth Boldi­zsár megyei főügyész, dr. Csernok Gyula, a Pest Me­gyei Bíróság elnöke és dr. Konczer István rendőr vezér­őrnagy, a Budapesti Rendőr­főkapitányság vezetője is. Mi­után Földesi Jenő rendőr al­tábornagy, belügyminisztériu­mi államtitkár megadta az engedélyt az értekezlet meg­nyitására, Csonka Csaba rend­őr alezredes fölolvasta a Mi­nisztertanács határozatát, il­letve a belügyminiszter pa­rancsát, melyek értelmében — november 1-jei hatállyal — dr. Ilcsik Sándor rendőr ve­zérőrnagyot, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezető­jét a belügyminiszter személy­ügyi helyettesévé, dr. Németh Ferenc rendőr ezredest pedig a megyei főkapitányság veze­tőjévé nevezték ki. Az értekezleten elsőként Földesi Jenő kért szót, s mél­tatta Ilcsik Sándor eddigi munkáját. Az államtitkár ezt követően ismertette dr. Németh Ferenc életútját. Az új. főkapitány 1948-ban született, érettségi után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tanult tovább. Rendőri pályafutását szakasz­parancsnokként kezdte a BM forradalmi rendőrezredé­nél, ahol szinte minden be­osztásban szolgált, s mosta­náig a parancsnoki tisztet töl­tötte be. Krasznai Lajos ugyancsak elismeréssel szólt dr, Ilcsik Sándor munkájáról. Minden szervezet és kollektíva büszke lehet rá — mondotta —, ha olyan parancsnokot érlel ki, aki tudása, képessége, emberi magatartása alapján maga­sabb beosztásba kerülhet: A megyei pártbizottság első tit­kára is beszélt arról, hogy ennek a területnek a főkapi­tányai soha nem voltak és nem is lesznek könnyű hely­zetben, már csak a megye közismert sajátosságai miatt sem. Végezetül Krasznai La­jos a megyei vezetés teljes politikai támogatásáról bizto­sította dr. Németh Ferencet. Ezt követően dr. ilcsik Sán­dor kért szót, megköszönve az elismerő szavakat, s vissza­emlékezve arra a két évtized­re, amit a megyében töltött, s arra a mintegy hét esztendő­re, amíg főkapitányként dol­gozott. Dr. Németh Ferenc rövid hozzászólásában megköszönte azt a bizalmat, amivel új szolgálati helyén fogadták. Végezetül a Pest Megyei Rendőrifőkapifányság tiszt­jeinek és személyi állományá­nak a nevében dr. Szabolcsi János rendőr ezredes, a fő­kapitányság helyettes vezetője búcsúzott el meleg szavakkal dr. Ilcsik Sándortól, s gratu­lált Németh Ferencnek a ki­nevezéséhez. M. N. P. Az új adórendszer bevezetésével Változások a társadalombiztosításban Az új adórendszer beveze­tésével összefüggésben módo­sulnak egyes társadalombizto­sítási rendelkezések — erről tájékoztatta pénteken az új­ságírókat Rácz Albert, az Or­szágos ' Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője. A vál­toztatások azt szolgálják, hogy a személyi jövedelemadó ha­tására ne csökkenjenek, és ne rendeződjenek át érdemben a társadalombiztosítási ellátá­sok. Emellett az ügyvitel le­hetőség szerinti egyszerűsíté­sére is . törekedtek, az új szá­mítási módok miatt azonban bizonyos juttatások folyósí­tásának előkészítése az eddi- gieknél_ bonyolultabb lesz. A változások egy része technikai jellegű ugyan, csak elszámolásbeli különbséget je­lent, de ezekre is az ellátások értékének megőrzése miatt van szükség — mondotta. Így például a táppénz, a terhessé­gi-gyermekágyi segély, a gyer­mekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz kiszámításá­hoz 1988. január elseje után a bruttósított kereseteket ve­szik alapul, hiszen ezek az el­látások is a személyi jöve­delemadó általános szabályai szerint adóznak majd a jö­vőben, az év során elért ke­resetekkel összevontan. A dol­gozók ezeket az ellátásokat az adóelőleggel csökkentetten kapják majd kézhez, mint ahogy a havi fizetésüket is. Hogy a táppénz megállapítása az új szabályok életbe lépése után ne okozzon fennakadást az ellátások folyósításában, az OTF átszámítási táblázatot készít a keresetek bruttósítá­sához a vállalati kifizetőhe­lyek számára. A táppénzzel kapcsolatos az a változás is, hogy jövőre már nem csak a munkanapokra, hanem valamennyi naptári napra, tehát szombatra és va­sárnapra, valamint ünnepnap­ra is jár táppénz. Ennek meg­felelően viszont már nem az egy munkanapra eső, hanem az egy naptári napra jutó kereset lesz a táppénz kiszámításának alapja. A táppénz megállapí­tásához a jövő évtől már a betegállomány első napjától figyelembe veszik a jutalom és az év végi részesedés cí­mén felvett összegeket is, amelyek eddig csak akkor szá­mítottak bele a táppénzbe, ha valaki 30 napnál hosszabb ideig volt betegállományban, s akkor is csak a 31. naptól. Az OTF vezetője elmondta azt is, hogy a foglalkoztatás­ban tapasztalható új jelensé­gek, az élénkülő munkaerő-át­csoportosítások szükségessé tették annak a merev sza­bálynak a feloldását, hogy ha valakinek két éven belül akár csak egy napra is megszakadt a munkaviszonya, az csak 65 százalékos táppénzre jogosult. A jövő év elejétől 75 százalé­kos táppénz jár azoknak is, akiknek a munkaviszonya két éven belül megszakadt ugyan, de 30 napon belül ismét elhe­lyezkedtek. A baleseti járadék megha­tározásánál is a bruttósított keresetekből indulnak ki a jövő évtől, mert ez az ellátási forma is adóköteles lesz. Ez a változás azonban csak azo­kat érinti, akiknek a balese­ti járadékát 1988. január else­je után álla_pítják meg, mert a korábban megállapított bal­eseti . járadékok nem lesznek adókötelesek. A személyi jövedelemadó bevezetése után — mint isme­retes — a nyugdíjak önma­gukban nem adóznak majd. Ezért a jövőben kiszámításuk­nál sem a bruttósított, hanem az adóval csökkentett kerese­teket veszik figyelembe. A nyugdíjalapot bővíti majd, hogy a jövő évtől nem korlá­tozzák a jutalmak beszámítá­sát. A nyugdíj megállapításá­hoz ezután is a nyugdíjazás évében és azt megelőző öt év közül a három legjobb évben elért, nyug díj járulék-köteles keresetek szolgálnak majd alapul. Kedvező változás, hogy a jövő évtől kezdve a nyugdíj melletti munkavégzést semmi­lyen. módon nem korlátozzák, így tehát a nyugdíjakat sem kell majd szüneteltetni azért, mert valaki túllépi a foglal­kozási körében engedélyezett óraszámot vagy jövedelemke­retet. Az emiatt jelenleg szü­neteltetett nyugdíjfolyósítást a jövő évtől ismét megkezdik, de ezt az érintetteknek kell majd kérniük. Az aktív dolgozók jövőre a jelenlegi 3—15 százalékos progresszív nyugdíjjárulék he­lyett egységesen 10 százalékot fognak fizetni. A nyugdíjas­ként munkát vállalókat csak 5 százalékos nyugdíjjárulék terheli majd. A nyugdíjjáru­lék kiszámításának alapja a bruttósított kereset lesz, tehát annak 10 százalékát vonják le minden aktív dolgozótól. Változnak egyes, a munkál­tatókat érintő társadalombiz­A HÉT HÍRE össrzrezőVE © Az Építők Szakszervezetének központi vezető­sége áttekintette az ágazat szerkezetátalakítási prog­ramját. © Kiállítás nyílt az Országos Levéltárban Különleges perek címmel. @ Budapest volt a helyszí­ne a II. közlekedésvilágítási ankétnak. ® A hét híre az is, hogy a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben vitaülésen tárgyaltak a számítógépek munkaügyi hasznosításáról. Kormányrendelet Vagyonjegy A Minisztertanács napokban megjelent rendelete alapján vagyonjegyet bocsáthatnak ki az állami vállalatok a gazdál­kodásukhoz szükséges pénz­eszközeik bővítésére, a dolgo­zók hosszú távú vagyo-nérde- keltségének megteremtésére. A Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy a vagyonje­gyet egyelőre csak a kibocsá­tó vállalat dolgozói vásárol­hatják meg. Az értékpapír le­hetővé teszi a vállalatok szá­mára dolgozóik szabad pénz­forrásainak bevonását és be­fektetését jövedelmező terme­lésbe. A vagyonjegy kedvező befektetési lehetőséget kínál vásárlóinak, mivel az értékpa­pír révén osztalék formájában részesednek a gazdálkodás eredményéből, a nyereségből. A dolgozók a vagyonjeggyel tőkéjük révén, közvetlenül is érdekeltek lesznek a jövedel­mező gazdálkodásban. A rendelet lehetővé teszi, hogy a vagyonjegyek egy ré­széhez a dolgozók az ellenér­ték megfizetése nélkül jussa­nak hozzá. A vállalatok ennek révén tehetséges, jól képzett alkalmazottaik munkáját kü­lön is elismerhetik. A vagyonjeggyel csak a ki­bocsátó vállalat dolgozói ren­delkezhetnek. s ha munkavi­szonyuk megszűnik, az érték­papírból származó, jogaikról is le kell mondaniuk. Az érték­papírt. kibocsátó köteles azt visszavásárolni, illetve ha le­hetővé teszi, más dolgozó is megveheti. A vállalatokon múlik, hogy nyugdíjba menő dolgozóikkal kivételt tesz­. Jó néhány, -nagy érdeklődés­re számot tartó téma megvi­tatását tűzte tegnapi ülésének napirendjére a Közép-Duna- vidéki Intéző Bizottság. Első­ként a prédikálószéki csúcs­erőmű tervezési munkáiról tájékoztatta a jelenlévőket Koncz József, az Ipari Minisz­térium főmunkatársa, illetve Szeredi István, a Víziterv lé­tesítményi főmérnöke. A szak­emberek elmondták, hogy a tosítási járulékfizetési előírá­sok is. A vállalatok dolgozóik után változatlanul 40 százalé­kos társadalombiztosítási já­rulékot fizetnek, a mezőgaz­dasági szövetkezeteknél azon­ban az alaptevékenységben foglalkoztatott tagok és alkal­mazottak után most már egy­ségesen 33 százalékot. Az egyéni és társas kisvál­lalkozók jövőre az eddigitől merőben eltérő rendszerben fi­zetik majd a társadalombizto­sítási járulékot, a jelenlegi osztályba sorolási rendszer helyett ezután tb-járulék cí­mén egységesen adóköteles jö­vedelmük 40 százalékát kell befizetniük, de csak legfel­jebb 240 ezer forint jövedel­met alapul véve. Nem válto­zik viszont a tevékenységüket megkezdő kisiparosok, magán- kereskedők járulékának össze­ge. A járulékköteles jövedelmek 240 ezer forintos felső határa vonatkozik jövőre a kisszövet­kezetekre is, amelyek eddig tagjaik teljes jövedelme után fizették a 40 százalékos társa­dalombiztosítási járulékot. A változások másik , köre o gyermekvállalás terheit köny- nyíti meg a családoknak. Eszerint a jelenlegi 4 ezer fo­rintról 6 ezer forintra emelik az anyasági segély összegét. A felemelt összegű segélyre azok az édesanyák jogosultak, akik 1987. december 31-ét követően szülnek. Meghosszabbítják a gyed idejét; a jövő év elejétől a je­lenlegi másfél év helyett gyer­mekük kétéves koráig vehe­tik igénybe az édesanyák a gyermekgondozási díjat. Ez a rendelkezés mindazokra vo­natkozik, akiknek gyermeke 1988. január 1-jén még nem töltötte be a második életévét. Jövőre már nem korlátozzák a gyed összegének felső hatá­rát. Eltűnt egy városnyi asz- szony és leány! Eltűntek a felvetőgépek mellől, a fono­dákból és szövödékből, a ki­készítőkből és fcstödékből, a csomagolókból... Ma a textil­iparban huszonötezer fővel kevesebben dolgoznak, mint a hetvenes évek közepén. Se­regre elég ember kivonulása ez egy olyan iparterülétről, amelynek hagyományai na­gyok hazánkban, s melyet hol rekonstruáltak nagy pénzek ráfordításával, hol a lélekha­rangot húzták meg felette, mondván, válságágazat... Mi az igaz? Lehet, hogy mind­kettőre akad érv, indok, ma­gyarázat ? Nemcsak divatos, hanem jó dolog is a számítógép. Hasz­nos eszköz mindenhez, terme­lésirányításhoz éppúgy, mint készleíméréshez és optimali­záláshoz. azaz, ha úgy akar­ják az érintettek, dolgozzon csak ez a korszerű technikai csoda a munkaügy korszerű­sítéséért is, hátha lesz valami abból, ha két korszerű össze­találkozik ... S ideje lenne csúcserőmű építésére elsősor­ban az ezredfordulón várható jelentős mértékű energiaszük­séglet-növekedés .miatt van szükség/ hiSzen a jelenlegi''6 ezer megawattos felhasználás­sal szemben ekkor várhatóan 19 ezer megawattnyi energiát használunk majd fel. A csúcs­erőmű építését az is indokol­ja, hogy az energiafogyasztás­ban tapasztalható terhelésvál­tozás miatt napjainkban na­gyon rossz hatásfokkal mű­ködnek erőműveink, s az in­gadozás kiegyenlítésében a csúcserőmű révén jelentős eredményeket lehetne elérni. t\ Prédikálószékre több szem- pont mérlegelése után esett a tervezők választása, amelyek közül elsősorban a többmil­liárdos megtakarítást emelték ki. Emellett azonban azt is hangoztatták, hogy fekvése miatt e terület a legalkalma­sabb a csúcserőmű létesítésé­re. Az elhangzott érvek ellené­re az intézőbizottság elnök­sége úgy foglalt állást, hogy bár a csúcserőmű építésének szükségességével egyetért, ám a szakértőknek további alter­natívák kidolgozásával, több, az építésre alkalmas terület kijelölésével és az erőmű ter­vezésének ottani vizsgálatával is foglalkozniuk kell annak érdekében, hogy a Prédikáló­szék helyett egy, a környezet- védelem és az idegenforgalom szempontjából kevésbé érté­kes helyen kerüljön esetleg felépítésre az. Dr. Sághy Vilmos elnök az elhangzottakat összefoglalva elmondta, hogy amennyiben a további vizsgálódás ellenére mégis a prédikálószéki beru­házás mellett döntenének az illetékesek, úgy megoldást kell keresni azokra a problé­mákra, amelyek elsősorban a környezetvédelem körében merültek eddig fel. Az ülés további részében a Dunakanyar alapellátását ja­vító pavilonprogramról, az üdülőhelyi közösségek helyze­téről, a térségben található kempingek és turistaházak jö­vőjéről, valamint a környék kerékpárútjainak és az IBUSZ idegenforgalmi tevékenységé­nek helyzetéről, fejlesztéséről, illetve az idegenforgalmi alap­ból támogatandó települések­re, intézményekre tett javas­latokról tanácskozott a testü­let. ennek a randevúnak, mert a textilipar megyei üzemeiben szép csendben kimúlik a hár­mas műszakváltás, kettő ma­rad csak belőle, háromra ugyanis nincsen elegendő em­ber, de némely helyen már- már a két műszakot is nehéz összeállítani. Ami valamikor nagy dolog volt Vácon, Pomá- zon, Budakalászon, Kistarcsán, bekerülni a gyárba egy aszr szonynak vagy leánynak, az napjainkra mosolyogtató, mese lett. A textilipar helyzete azon­ban korántsem mosolyogtató. A létszám vészes apadása mellett (aminek oka nem csu­pán a három műszak, a bére­zés, hanem ide tartoznak sok mással egyetemben a kedve­zőtlen munkakörülmények is) visszatérő gond az alapanyag­ellátás, egyenetlensége, az alapanyagok egy részének gyatra minősége, a termék- szerkezet és a piaci igények közötti távolság. A munka­erő-gazdálkodás tehát sem számítógéppel, sem a nélkül nem szakadhat el azoktól a realitásoktól, amelyek eredője sok-sok évvel korábbi dönté­sek következetlen,? félbema­radó végrehajtása. Napjainkban 5600 fő felett van azoknak a száma, akik a megye textiliparában keresik a kenyerüket, valamikor tíz­ezernél többen voltak. Igaz, akkor különleges képességű előmunkásnak számított az, aki három-hat gépét kezelt, ma- vannak a megyében olyan fonodák (és szövödék is), ahol tizenkét, tizenhat gépes rend­szerben dolgoznak. A fizikai fáradtsághoz, mondják aj üzemorvosok, jelentős ideg) megterhelés társul, fonó- és szövőnők kerülnek betegállo­mányba neurózisos panaszok­kal. Következik be ez akkor, amikor az átlagbér viszont nyolcszáz forinttal marad alatta az ipar átlagának; át­lagosnál nehezebb munkakö­rülményekért és feltételekért átlagosnál kisebb bér. Furcsa páros. Sokféle szálból annyi mim dent, szőttek már össze a tex­tilipar ügyében irányító testü­letek. hatóságok az elmúlt év­tizedekben. de a patinás ipar­csoport világos jövőjét mutatt szövetcsíkot még egyetlen ú< mellett sem húzták ki. mond­ván, erre és akkor jófelé ... A bizonytalanság, az örököí ideiglenesség és ugyanakkor a folytonos sürgetés a többlet tőkés exportra, nehezen fér össze, holott ebben van része már vagy harminc esztendeje a hat iparágat (pamutipar, len-, kender- és jutaipar, gyapjúipar, selyemipar, rövid­áruipar. kötőipar) magában foglaló iparcsoportnak. S en­nek az állapotnak természetes vetülets a munkaerőhelyzet, -éllátás, hiszen ki törekszik oda. ahol nem tudni, holnap­után mi lesz? Furcsán hangzik, de igaz. most talán az siet majd a textilipar segítségére, ami a munkaerő-utánpótlást illeti, hogy másutt is elbizonytalano- dóban vannak... Az üze­mekben azt mondják, a ko­rábbi esztendőkhöz mérten az idén szembetűnőén csökkent a fluktuáció. S ha ennek tar­tósításához még a számítógép is tudna valamit adni, akkor rajta. Csak éppen azt nem szabad elfeledni, hogy a me­gye textilüzemeiben a gépek és berendezések elhasználó- dottságának foka közelít az ötvenf!) százalékhoz, a fizikai foglalkozásúak kétharmada van zaj- és porártalomnak kitéve ... Mert ezeket is össze kell szőni valami módon a számítógépekbe kerülő prog­ramokkal. Mészáros Oltó nek-a. Egyetértenek, de nem a Prédikálcszéken Több javaslat szükséges

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom