Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1987. OKTÓBER 16., PÉNTEK A „civileket” hátba veregették Géppuskaszó ébresztette Cserét Mintha az időjárás is az üldözöttek védelmére akart volna kelni, az eddig tiszta októberi reggelek után sűrű köddel bélelte ki az akácost, a pergősre száradt napraforgótáblákat. Ceglédbercel-Cserő homok­ja fölött megült a csend, csak a fedezékek mélyén megbúvók tudtak a láthatatlan elektromágneses jelek­ről, amik keresztül-kasul bekalandozták a vidéket. A vastag sötétben kialvatlan arcok figyelték az apró „do­bozokat”, s összerezzentek minden sercenésre. Keser­vesen dideregve vajúdott a pitymallat, már azé hittük, sose lesz reggel... Amikor aztán Dér Jani bá­csinak és társainak körvona­lai már éppen kezdtek kiraj­zolódni az ásítozó géppuska mögül, a központ rádióadója fölött elhangzott egy bűvös négyjegyű szám. Mint va­rázsszó, úgy hatott a blokki- rozókra, szorosabbra kapták fegyvereiket. Felocsúdtak a kutatók is, hosszú láncba rendeződve nekivágtak a be­láthatatlan, nyirkos terepnek. Rejtjelek az éterből A teherkocsi ponyvája alatt elemlámpa beteges fénye pásztázott a hosszú asztalra kiterített árkus térképre. Kurta ceruza suhant a vas­úti sínek mentén, elkanyaro­dott a szőlőtáblák alatt, s jó­kora, majdnem tökéletes tég­lalapot kanyarított ki a ese- rői földekből. Nemsokára szertefoszlott az órákon át nyomasztó csend, a lövések zaja megborzolta a kiserdőt, de mire a homok­bánya faláról elért a harcál­láspontra, már csak gyenge puffanásokra szelídült. Meg­sokasodtak az éteri jelek, a' rádiókból számokká formált rejtjeles információk pereg­tek. Ifj. Habony István ismét térképei fölé hajolt, s a négy­szögekbe különös vonalakat, ábrákat rajzolt. A mappa, mint kicsinyített mása a te­repnek, lépésről lépésre hí­ven követte az események minden mozzanatát. De mi történt itt tulajdon­képpen? — Az alegységet kora haj­nalban riasztották, mert rendkívüli esemény történt. Hat szökött fegyveres bűnöző ütött tanyát ezen a terüle­ten — mutat a térképre ifj. Habony István. A kivonulás után azonnal lezártuk tartóz­kodási helyüket, s amint a látási viszonyok megenged­ték, a kutatócsoportok meg­kezdték felgöngyölítésüket. Az akció a tervek szerint ha­lad, rövidesen összezárul a kutatólánc... Jobbára csak a rádióból tudjuk meg, hogy valahol a napraforgósban élénk csete­paté folyik. Géppuskák ro­pognak, harcigáz-gránátok robbannak. Nem kellett sokat várni, hogy a készülékekből ismét újabb elfogásról érte­süljünk. Ez már az utolsó harci cselekmény volt egy­ben, amit rövidesen az egy­ségparancsnok felszólítása követ: akciónak vége, bevo­nulni. Óránk még fél nyolcat sem mutatott... Feladták a leckét A ceglédi városi pártbizott­ság épülete, a Mészáros Ja­nos munkásőregység bázisa előtt rrieg-megállnak egy pil­lanatra a járókelők. S bár nem egy ki- és bevonulást láttak már, egy kicsit szokat­lan nekik ez a kora reggeli felbolydulás. Tömött málha­zsákokkal, fegyverrel felsze­relkezett munkásőrökkel ér­keznek vissza a teherautók. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak. akik drága jó édes­anyám. leányom, testvérem. Nagy jánosné szül. Kollár Ilona fény­képész temetésén részt vettek, sír­jára virágot helyeztek. valamint táviratiján vagy szóban együtt­érzésüket fejezték ki. Külön kö- .szönetet mondunk dr. Kiss Dániel­nek, kezelőorvosának, A gyászoló család. Lerí róluk a fáradtság, de Jó hangulatukat nem tudta kikezdeni a hűvös éjszaka. A tarka, kopottas ruhát viselő civileket kedélyesen hátba ve­regetik, ki gondolná, hogy órája még ádáz harcot vív­tak kézrekerítésükért. Kása Sándor, az egység parancsno­ka pedig először őket illeti dicséretével. — Az ellenséget imitáló „jelzőket” . az albertirsai sza­kasz tagjai közül választot­tuk ki, és meg kell hagyni, nagyon jól beleélték magukat szerepükbe, feladták a leckét az alegységnek. Ugyanezt a karhatalmi feladatot teljesí­tették önállóan századkötelék­ben a nagykőrösi és az abo- nyi munkásőreink is. — Kiképzési tervünkben ez volt az utolsó komolyabb igénybevétel — folytatja a parancsnok. — Ha úgy tet­szik, záróvizsgája az évnek. Munkásőreink s az őket irá­nyító parancsnokok tevékeny­ségét jónak értékeljük, két­ségtelen, hogy „éles”, várat­lan helyzetekben is tudnák al­kalmazni a felkészülés során tanultakat. Úgy véljük, a ko­rábbi évekhez képest Rendhagyó interjú - tízesért Nem hunyhatunk szemet fejlődött a technikakezelési készségük is. A mostani meg­mozdulás egyben a jövő évi komplex gyakorlatok előké­szítését szolgálta. A gyakorlatot megtekintet­ték a ceglédi, nagykőrösi és az abcmyi pártbizottságok ve­zetői, valamint Rágyánszki Pál, a Munkásőrség Pest me­gyei parancsnoka is, akik ugyancsak elismerően szóltak az egység tevékenységéről. A legjobbak Kosa Sándor természetesen most sem általánosságban be­szélt, amikor az érdemeket emlegette. A nagykőrösi szá­zadból Székely Gyula, Kajtár István, Tilsjár György, Se­bestyén Gábor, Rusvai János munkásőröket emelte ki mint a legaktívabb tevékenykedő­ket. A ceglédiek közül Hu­nyadi László, Marcsics József, Koncz Ferenc, Abonyból Mol­nár Mihály, Szabó László, va­lamint az albertirsai alegység tagjának, Horváth Lászlónak a neve kívánkozott e leg­utóbbi sikeres munkásőrgya- korlat krónikájába. Miklay Jenő Sünház A kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban, es­te 7 órakor: Pyymalion. Arany János bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Nem sokat I élhetek muzsikaszó nélkül. Rézexport - új társakkal Űj piacok keresésével és a méztermékek választékának bővítésével igyekszik növelni forgalmát a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetke­zeti Közös Vállalat. Ennek ér­dekében újabban több külke­reskedelmi partnert igyek­szik bevonni az export lebo­nyolításába. A vállalat felvásárlásai — az akácméz kivételével — az idén eddig jól sikerültek: tervek szerint halad az átvé­tel, október elsejéig több mint 10 ezer tonna mézet ad­tak át a termelők. Az utóbbi időben azonban gond van a külpiaci értékesítéssel: a ha­gyományos vevők kevesebb mézet, propoliszt és méhvi­aszt kérnek, ráadásul több külföldi versenytárs kínálja termékét a Hungaronektár számára eddig nagy felvevő­nek számító nyugat-európai és arab piacokon. Különösen a termelésben nagyobb részt ki­tevő vegyes virágmézet nehéz eladni, s a vállalat exportja emiatt a tavalyihoz képest csökkent. A vállalat ezért a legna­gyobb' mézexportőr, a Monim- pex mellett más külkereske­delmi szervezeteket is felkért a külföldi piacok bővítésére. Az első jelentősebb üzletet a Skálával kötötték meg, amely egyik NSZK-beli partnerével havonta máris 30 ezer üveg lépes mézet értékesít. Egy versenytárgyalás megnyerése után Kuvaitba is szállítanak nagyobb tételben fél kilo­grammos és 3 dekagrammos csomagolású akácmézet. Az exportbővülés reményé­ben is újabb termékeket ké­szítenek a Hungaronektár édesipari üzemeiben. Az im már nagyobb mennyiségben gyártott müzlibe például po­rított formában adagolják a mézet; augusztusban nyolc, szeptemberben már 17 tonna fogyott itthon a termékből, amelyből mintacsomagokat küldtek az NSZK-ba. Jói ala­kult a mézzselé belföldi for­galma is — az idén október elsejéig 45 tonnát kért tőlük a kereskedelem, öt tonnával többet, mint tavaly egész év­ben — s az itthoni sikerek nyomán számos külföldi ve­vő is jelentkezett. Barna képű, fekete hajú, tíz év körüli fiú húzza meg a kabátom szélét. — Bácsi, adjon egy ötöst — mondja szaporán. — Kapsz egy tízest — mon­dom —, ha őszintén vála­szolsz néhány kérdésemre. Először nem érti, amit mon­dok, aztán bővebben megma­gyarázom. Rábólint, karját előrelendíti, nyitott tenyérrel. — Majd a végén — bólin­tok rá. ★ — Hol laktok? — A temető mellett. — Miért nem vagy iskolá­ban? — Nem járok, az első osz­tályból kimaradtam. — Szüleid hol vannak? — Az apámat nem isme­rem, az anyám koldul, már rég nem láttam. — Mikor ettél főtt ételt? — Levest, azt igen, tegnap. Hol volt? A vendéglő udva­rában, egy fehér köpenyes néni adta. — Testvéred van? — Ügy tudom, kilenc, de nem láttam mindet. — őszintén felelj: loptál már? Fekete szeme riadtan meg­rebben. — Igen, tavaly két tyúkot. Anyám főzte meg. Pár napig azt ettük. — És máskor.. ? Lejmolás? — Az más. Az nem lopás A gyerekek, ha kérem, ide­adják a pénzt, abból járok moziba. — Hol alszol? — Itt meg ott. Volt már, amikor a vasútállomáson a vonatban. De onnan elkerget­tek. Látom, unja már a kérde- zősködést, fürkésző tekintettel figyeli kezemben a fémpénzt. —r Rögtön megkapod, de először mondd meg a neve­det, s hogy hány éves vagy? — Azt nem — lép hátra —, inkább nem kell a pénze! Végül megkapta. Gyorsan eliramodott. ~k Amikor a fentieket elmond­tam baráti körben és ismerő­söm társaságában, nem gon­doltam, mennyi kérdés, rea­gálás hangzik el. Íme sor­rendben: — A kis cigánygyerek nem tehet semmiről, ő úgy él, ahogy látta vagy ahogy taní­tották. — Miért engedjük meg, hogy az utcán csavarogjanak, lopjanak, lejmoljanak? — Hói van olyan bizottság vagy szerv, ahol fel vannak térképezve a sokgyerekes ci­gánycsaládok, s folyamatosan érvényesül velük szemben a gondozói, ellenőrzési tevé­kenység? — Miért engedjük meg, hogy akik munkaképesek s munkahelyet nem tudnak igazolni, segélyt, tüzelőt s kü­lönböző állami támogatást kapjanak ? — Miért nem lehet bevezet­ni a születésszabályozást ott, azoknál a cigánycsaládoknál, ahol már sok a gyerek és nincsenek meg a nevelési, el­tartási, egészségügyi feltéte­lek? Végül megfogalmazódott: a mi közös gondunk a cigány­ság helyzetének javítása, tár­sadalmi fejlődésük felvállalá­sa, hogy mielőbb bekerülje­nek a társadalom egészébe, de ezt egységes megítélés és egyforma igazságosság alapján, szigorúbb rendszabályokkal és ellenőrzéssel lehet és kell vég­rehajtani. Nem így, nem ilyen elnézően. ★ Eddig a kis cigánygyerek jelenlegi helyzetéből lemér­hető tanulság és kérdéscso­port. Nem mondjuk azt. hogy ez a kép általános, de közelít hozzá, még akkor is, ha na­gyon sok olyan cigánycsalád van, akik becsületesen dől goznak s élnek a kapott le­hetőségekkel. S talán éppen ezért, a többi elmaradt, a tár­sadalom perifériáján élő, munka nélküli, csavargó élet­módot folytató, szétszórt csa ládokltal kell és szükséges a szigorú és következetes el­számoltatás, szembenézve — s nem a statisztikától félreve­zetve — a tényleges helyzet tel. Monoron is így lehet és kell szembenézni a valóság­gal. a cigányság egyre szapo­rodó gondjainak megoldását felvállalva ... Hörömpő Jenő Sorozat Eurodiszkó Kissé különös, ám sokat­mondó címet adott új hétvé­gi programsorozatának az if­júsági ldubház Eurodiszkó- show. Hogy mi rejlik mögöt­te, az kiderül már október 17-én, amikor a bemutatko­zásra sor Ikerül. Ezt. követően minden máso­dik szombaton várják a mű­sorra a város fiataljait. A kezdés időpontja minden al­kalommal 19 óra, és a ter­vek szerint éjfélig tart a ven­déglátás. A részletekről az ifjúsági klubházban adnak felvilágo­sítást az érdeklődőknek. Játékdélelottök Az ősz beköszöntővel egyre inkább csak a négy fal között nyílik alkalom hétvégi szabad­idős programok szervezésére. Az ifjúsági klubház gazdag programcsokorral készül fel a gyerekek fogadására. Legköze­lebb október 17-én (szomba­ton) 10 órára várják őket szá­mítógépes játékokra. Egy hét múlva, 24-én játék- készítés szerepel a program­ban, ehhez az ősz ajándékai, gesztenyék, színes falevelek szolgálnak nyersanyagul. A játékdélelőtt most is 10 óra­kor kezdődik. Moh A nagyteremben: Gyilkos bolygó. Színes amerikai sci-fi. Előadás 5 órakor. Párbaj. Színes amerikai film. Előadás 7 órakor. A stúdióteremben: Szamár- köhögés. Színes magyar film, fél 6-kor. Sporthírek. Nagyon kellene győzni! Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Hernád A 8. forduló után a tabella állása a következő: 1. Tápiószecsö 8 7 — 1 '24-10 14 2. Sülysáp 8 5 3 — 17- 5 13 3. Szigetújfalu 8 5 1 2 36- 7 11 4. Nagykörös 8 5 12 15- 6 11 5. Üllő 8 4 2 2 12-10 10 6. Hernád 8 3 1 4 8-10 7 A két csapat tabellán lévő álli'ása nem szabad, hogy meg­tévesztő legyen. A múlt évben is kiesőjelölt volt a Hernád, en.nek ellenére a Kinizsi Hen­nádon 4-1-re, Kőrösön 1-0-ra kapott ki tőlük. Az idén gyen­gébben kezdtek a hernádiak, de azóta sokat javultak. Ha­zai pályán Sülysáptól 2-1-es vereséget szenvedtek, Töíkölle! 1-1-es döntetlen volt. Dabas és Pécel ellen egyaránt 1-0- ra győztek. Idegenben Sziget­újfalun 8-1-es, Abonyban 4-0-ás, Örkényben 3-1-es ve­reség volt, Tápiógyörgyén 2-1- ,re nyertek. A Kinizsinek van törleszteni valója Hernáddal A paletiizáló születésének pillanatai A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben évente 20—22 palettizálógépet készítenek. Ezekre elsősorban a hazai élelmiszer-ipari gyárak tartanak igényt, de szállítanak be^ lőlük a Szovjetunióba, az NDK-ba, valamint Lengyelországba és Csehszlovákiába is. A bo­nyolult felépítésű, automatikus működtetésű berendezések hosszú, aprólékos munkai'olya- matban öltenek testet. A Király Sándor lakatos kalapácsa alatt formálódó vasvázakról a lai­kus nem is gondolná, hogy e modern berendezés alkatrészei (bal oldali kép). Jobb oldalon viszont már a kész NGF 245 típusú palettizáló egy részletét látjuk. Pető Sándor feladata, hogy próbaüzemre készítse fel a csillogó masinát. (Varga Irén felvételei) szemben, de bizonyítani is kell a csapatnak, hogy többre ké­pesek, mint amit az utolsó két mérkőzésen nyújtottak, mert sokkal több van bennük és olyan enerváltan, ahogy ját­szottak, nem lenne szabad. A hernádi csapat védekezésre fog berendezkedni, ennek ellen­szerét kell megtalálni a tá­madóknak, de főleg a közép­pályás sor játékának kell so­kat javulni, a védelemnek pe­dig a gyors ellentámadásoknál kell nagyon ügyelni. Győzel­met várunk, mert győzni kell! A játékosok várják a szurko­lók sportszerű biztatását. Az ifiknél a tabellán a két csapat állása: 5. Nagykőrös 8 5 12 23-10 11 7. Heniácl 8 4 — 8 17-20 8 Az ifiknek is van törleszte- nivalójuk, mert éppen a her­nádi ifik ütötték el a körösi ifiket a múlt évben az OIK- ban való szerepléstől. A serdülők szabadnaposak. P. S. ATLÉTIKAI PÁLYAAVATÓN Dunakeszin mintegy kétszáz indulója volt a megyei gyer­mek atlétikai bajnoikságnak, s a kevés versenyszámban ép­pen ezért népesek voltak a mezőnyök. Az Nk. Kgy. Ki­nizsi fiataljai közül a követ­kezők szerepeltek a legjob­ban. 1975-ös születésű fiúk, kislabdadobásiban: 2. Kőmű­ves Csaba 43,80 méter. 1975- ös leányok, 60 méteres sík­futásban 4. Nagy Adrienne 9,7 másodperc; kislabdadobásban 2. Vincze Barbara 34,80 mé­ter. 1978-os leányok, kislab­dadobásban: 1. Szaniszló Ri­ta 29.76 méter. Szegeden gerelyhajító re- kortánavató is volt egyben a város nyílt nemzetközi atlé­tikai bajnoksága. Férfi ge­relyhajításban színvonalas volt a verseny, több váloga­tott is elindult, Palotai Lász­ló 66,60 méterrel ötödik, a még ifiikorú Lajter Sándor 58,36-dal (aranyjelvényes szin­tű eredménnyel) kilencedik lett. Női gerely (610 induló): 4. Zsuffa Dóra 42,64 méter (még ő is ifjúsági korú). PÉNTEKEN Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, 15 óra: Nk. Toldi—Mo­no,ri Szakmunkáspéző; Kis- kunlacháza: K. Szakmunkás- képző—Nk. Gimnázium, me­gyei diák IV. korcsoportos bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom