Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
1987. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK mmtr « MH.Ytl 3 Már a műanyag ajtó is kapós Tavasszal az üveg hiányzott, most zár nincs Tanfolyamok a szakembereknek Felkészítés az adófizetésre Segédanyagot jelentetnek meg 8 Az új adórendszerről szóló törvény elfogadása után most $ az azzal kapcsolatos gazdálkodói feladatokra való fclké- ^ szülés, illetve felkészítés következik. Ennek szervezése ^ már az év elején elkezdődött. A részletekről a Pénzügyi ^ és Számviteli Főiskola továbbképzési csoportjának ve- ^ zetője, Makrai János tájékoztat: Kezdetben a magas miatt nem vásárolták, ám megjelentek a kész Sofa- therm- és Dutép-ablakok, s a kétféle anyagból készült nyílászárók ára közelített egymáshoz. Mégis, valamiért idegenkedtek tőle a vásárlók, s így a PEVDI a házgyárakkal, építőipari vállalatokkal kötött szerződések alapján forgalmazta a termékeit. A Tüzép arra a feladatra, hogy összekötő kapocs legyen a gyártó és a fogyasztó között — a pvc-ajtók, -ablakok esetében — nem vállalkozott. Mondván: erre nincs igény. Fordult a kocka Most azonban változott a helyzet! Az igény, a kereslet óriási, de mivel nincs forgalmazó, az építkezők a gyárban vásárolhatják meg a nyílászárókat. Havonta hárommillió forint értékben adnak el itt ajtót, ablakot. — Ha az embereink reggel hétig nem reggeliznek meg, utána már egész nap nem jutnak hozzá, hogy egy falatot lenyeljenek. Jönnek a vevők, s ekkor velük kell foglalkozni — mondja mintegy érzékeltetésül a gyáregység vezetője, Mártái Károlyné. — De ez a kisebb változás, a nagyobb a Tüzép-ek szemléletében következett be. Régebben hiába szerettük volna értékesíteni termékeinket a vállalat útján, szóba sem álltak velünk. Most, mivel láttam, hogy más árujuk nincsen, körbejártam a megye nagyobb telepeit, ahol van fedett raktár és tudják tárolnb- az ajtóinkat, ablakainkat. Gödöllő kivételével szinte mindenütt megfordultam és mindenhol rendeltek tőlem nyílászárót, mi több, már most érkeztek visszajelzések, hogy küldhetjük a következő szállítmányt. — Ezek szerint most akármennyit állítanának elő, azt mind el tudnák adni? — Igen ám, csak ahhoz,' hogy mi bármit gyárthassunk, szükségünk van más vállalatok által készített alkatrészekre. Igazából nem az a nagy gond, hogy az emberek most vásárolnak, és el akarják költeni a pénzüket, hanem az, hogy ekkora mennyiség hirtelen előállítására nincs az a vállalat, termelőegység, amelyik fel tud készülni. A vasalásokat az Elzett-től kapjuk, s persze ők sem tudnak hirtelen annyit szállítani, ameny- nyi nekünk kellene. Képzelje el, hogy most azért ment le egy kocsi Sopronba, hogy kétszáz darab gyufásskatulyá- nyi alkatrészt hozzon, mert a fővárosban nem volt! S ha ez nincs meg, az ajtókat képtelenek vagyunk piacra dobni. Korábban NSZK-importból hoztuk be ezeket, de már gyártja az Elzett is. Most éppen ez a bajunk. Tavasszal s az első negyedévben pedig üveg nem volt, mert leállt az orosházi gyár. Száz és száz összetevője van annak, hogy miért nincs elég ajtó vagy ablak, és mit miért nem találnak a vásárlók az üzletekben. Fél év csend — Mindenki úgy gondolkodik, hogy inkább ma veszi meg azokat a cikkeket, amikre lehet, hogy csak jövőre lenne szüksége, mert most olcsóbb. Tulajdonképpen önök terveznek áremeléseket? — Mielőtt megérkezett, éppen az árainkat néztük át és próbáltuk áttekinteni, mit tudunk csinálni. Pár napja kaptunk a Borsodi Vegyi Kombináttól egy levelet, melyben közölték, hogy a pvc-profilo- kat tíz százalékkal drágábban adják ezentúl. A BVK monopolhelyzetben van, hiszen az egyedüli pvc-gyártó az országban. Mi pedig ki vagyunk nekik szolgáltatva, hiszen mástól nem vásárolhatunk. Le nem állhatunk, mert itt vannak az emberek, itt vannak a gépek, azoknak dolgozni kell! Lehet, hogy kisebb nyereséggel kell számolnunk, a jövőben, hogy az alapanyagáremelést valahogy kompenzálni tudjuk, mert mi hat-hét százaléknál többet nemigen emelhetünk. Már csak azért sem, mert az Anyag- és Árhivatal engedélye nélkül nem módosíthatjuk az árainkat, és nemcsak mi, egyetlen vállalat sem. A napokban megalakult tárcaközi bizottság figyelmet fordít arra, hogy a lakosságot indokolatlanul ne terhelje pluszkiadás. — Régóta a szakmában van, s mivel az építőipar rendkívül érzékenyen reagál a gazdasági változásokra, bizonyára találkozott már ilyen tömeg- hisztériával. — Az új gazdasági mechanizmus bevezetése után, 1970- ben fél évig raktárra termeltünk. Aztán egyszer csak újból megindult a kereslet. Számításaim szerint még jövő év elején el tudjuk adni a Nem jön ügyfél Vegyük szemügyre mindenekelőtt az államigazgatási szerveknél bevezetett nyújtott idejű ügyfélfogadást. Elrendelésével azt akarták elérni, hogy az állampolgár saját munkaideje után intézze ügyes-bajos dolgait a tanácsházán. S az eredmény: azok a tanácsi tisztségviselők, akik hétfőn és szerda este, valamint szombat délelőtt ügye- letet tartanak — mivelhogy szinte senki sem nyitja rájuk az ajtót —, valójában munka nélkül töltik el az idejüket, hogy aztán más napokon, amikor érdemi munkát végezhetnének, lecsúsztassák az elpazarolt időt. Veszteségként számolható el tehát a tanácsiak munkaideje, a fűtés és világítás költsége ezekben az időszakokban. De hát miért nem jönnek az állampolgárok ilyenkor az ügyeiket intézni? Mert hiányzik az állampolgári fegyelem — vélekednek egyesek. S mert a munkahelyükről délelőtt is könnyű szívvel elengedik őket — teszik hozzá mások. termékeinket, de utána ismét csend lesz. Visszafelé jövet Solymárról épp azon gondolkodtam, amiket Mártái Károlyné mondott, miközben egy beszélgetés foszlányaira lettem figyelmes. Két középkorú hölgy — feltételezem, hogy ők a családban a pénzügyminiszterek — az áremelésen, az infláción morfondírozott. Drágább és olcsóbb — Komolyan mondom, néha az az érzésem, hogy jól fel kéne tankolni, s a tartalék pénzemen beszerezni a legfontosabb dolgokat. Ki tudja, mi lesz jövőre: infláció, áremelés? — Igen, először én is erre gondoltam, de aztán rájöttem, hogy az én pénzem most többet ér, tehát drágább, mint a jövő esztendei olcsóbb forintom. S ha ez többet ér, akkor én drágábban veszem meg azt, ami lehet, hogy pár hónap múlva többe kerül ugyan, de már az olcsóbb, ti- zennégy-tizenöt százalékkal kevesebbet érő pénzemből vásárolom meg. Ekkora árváltozás várható körülbelül. Mindenki számol, latolgat. Azoknak van szerintem igazuk, akik nem kapkodnak, nem veszítik el józan ítélőképességüket és nem ülnek fel semmiféle hisztériának: csak azt vásárolják, amire valóban szükségük van. Fiedler Anna Mária Arra a kérdésre, hogy miért hagyhatják el délelőtt is munkahelyüket oly sokan, arra az egyik leggyakoribb válasz a következőképpen kezdődik: a munkahelyi magatartást szabályozni adminisztratív és gazdálkodási eszközökkel egyaránt lehet. Időlegesen hoz eredményt az adminisztratív eszköz is. de annak kijátszása, hatástalanítása előbb-utóbh napi gyakorlattá válik. A gazdálkodási eszköz viszont egyelőre nagyon is hiányos. A termelőhelyeken mindenütt vannak pangásidőszakok, amikor csak téblábolás, látszattevékenység folyik, mert nincsen anyag, alkatrész a rendszerint jogkövetkezmények nélkül maradó szállítási szerződésszegések miatt. Mikor aztán nagy késéssel megjön az anyag, kezdődik a hajrá, a főnök kér. s a beosztott erejét megfeszítve dolgozik úgy, hogy szinte szívességet tesz igyekezetével, túlmunkájával. Nos, ha ezt a szituációt a vezető és a beosztott többször átéli, a főnök aligha meri kockáztatni dolgozóinak jóindulatát, amikor azok például a tanácshoz akarnak elmenni, hiszen úgy — A Pénzügyminisztérium, pontosabban Medgyessy Péter pénzügyminiszter főiskolánk főigazgatóját, dr. Kállai Lajost kérte fel az oktatás irányítására. Ezután még január 8-án létrejött az oktatási munkacsoport — az érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű és érdekvédelmi szervek megbízottadból —, hogy meghatározza a tartalmi munkát, a tematikát, a képzés időpontját és kijelölje a gyakorlati lebonyolítást végző szakintézményeket. Ekkor kezdődött meg a mi szervező, koordináló feladatunk. Jelentkezési lapokat juttattunk el a minisztériumoknak, az országos hatáskörű szerveknek, a tanácsoknak, csatolva a hozzájuk tartozó gazdálkodó szervezetek listáját. A beérkezett jelentkezések alapján a Pénz- ügyminisztérum számítóközpontjának segítségével alakítottuk ki a tanfolyami csoportokat és értesítettük erről a hatóságokat, illetve az általuk kijelölt háttérintézményeket. • Milyen volt az érdeklődés? — Lehangolóan kicsi. Mi legalább 120 ezer jelentkezőre számítottunk, de a március 31-i határidőre mindössze úgy 15 ezren reagáltak az országból. Kevesen vették komolyan az egészet, félretették a jelentkezési lapot és vártak. Az Országgyűlés őszi ülésszaka után azonban megindult a roham. • A Pest megyeieknél is? — Hát ezzel igazán nem dicsekedhetünk. Ahhoz képest, hogy a legnagyobb lélekszámú megye és itt van a legtöbb gazdálkodó szervezet, szeptember közepéig csupán 380- an jelentkeztek 51 gyárból, szövetkezetből, egyéb helyekérzi, ki van nekik szolgáltatva. Egyébként is, mindenki tudja: hivatalos ügyet intézni teljes értékűen csak napközben lehet. Rendőrségi, bírósági, honvédségi idézésre menni, birtokvitát intézni a földhivatalban csak a főmunkaidőben érdemes. OTP-nél, biztosítónál fogadják — helyenként már csak fogadták — az ügyfelet este is, de a pénztár négy órakor bezárt, tehát ügyintézésének legfontosabb fázisa marad a főmunkaidőre. Munkaidőben mennek Vagyis oly sok helyre lehet csak napközben hivatalos magánügyben elindulni, hogy az üzemi vezetők — meg lehet érteni — már nem is sokat vesződnek annak tisztázásával, melyik kérés a valóban jogos — mindet teljesítik. Mert a dolgozó ezernyi példára hivatkozhat: ha azok , elmehettek, én miért ne mehetnék? S a hivatkozás közben elmosódik a különbség a távozási okok között. Rengeteg társadalmi, közéleti összejövetel zajlik ugyanis munkaidőről. Azóta valamivel emelkedett a létszám. • A felkészítés csak az Országgyűlés döntése után kezdődhetett el. Ehhez azonban a jövendő oktatóknak is el kellett sajátítaniuk a tudnivalókat. — őket a Pénzügyminisztérium vezetői két ütemben tájékoztatták a tudnivalókról: júniusban, valamint október^ 5-től 7-ig. Ennek résztvevői egyetemi, főiskolai oktatók, minisztériumok, főhatóságok, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervek munkatársai voltak, és az általuk felkért gazdasági szakemberek, mintegy 1200-an. Közülük választják ki a tanfolyamokat szervező intézmények előadójukat. A felkészítés lebonyolítását vállaló 22 szervezeten kívül egyes megyei tanácsok és társadalmi szervek is bekapcsolódtak a feladatokba. Így a Pest Megyei Tanács általános elnök- helyettese, Vágvölgyi József — aki egyben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének elnöke is — saját területén tájékozódott az előkészületekről és értesített minket az esetleges gondokról, kívánságokról. • Ügy tudjuk, hogy már elkezdődött a képzés. — Igen, az Ipari Minisztérium nyitotta a sort és év végéig mindenhol befejezik a felkészítést. • Milyen formában történik az oktatás? — Egynapos a vezetői információs tanfolyam, amelyre a szervezetek felső szintű irányítói hivatalosak, és az általános tudnivalókon, a kétféle adórendszeren az adóigazgatáson és -ellenőrzésen túl a bérszabályozással és a munkaerő-gazdálkodással összefüggő kérdésekről hallgatnak élőben. Vidéken mindenki tudja például, hogy a tanácsülések határozatképtelenek lennének, ha azokat munkaidő után tartanák. Tehát a tanácstagok munkaidejükben mennek el ülésezni. Vagy hogy még aktuálisabbra hivatkozzunk: társadalmi munkájukat a népi ellenőrök is csak munkaidejükben tudják elvégezni. A városban lakók számára már megszokott, hogy a párt- és KISZ-tag- gyűléseket munkaidő után rendezik. Ámde aki a valóság előtt nem csukja be a szemét, jól tudja, hogy azokon a vidéki munkahelyeken, ahová a dolgozók többsége munkásszállító autóbuszokkal jár, az autóbusz indulása előtt öt perccel a taggyűlésekről akkor is eltávoznak a bejárók, ha történetesen éppen őróluk van szó. Az is nyilvánvaló, hogy a munkaidőalapot nemcsak akkor éri sérelem, ha a vezető vagy dolgozó késve érkezik és a műszak vége előtt távozik. Sérelem éri akkor is, ha a két blokkolási időpont között bent van ugyan a munkahelyén, de ott csak ímmel-ámmal tevékenykedik. Számos hivatali vezetőtől hallottuk: ha beosztottaik ki akarnak szaladni a boltokba, hogy banánt, péksüteményt, vagy kakaót vegyenek, bizony kiengedik őket, mert délután már akkor sem kapnának, hogyha a boltok ajtajai még nyitva lennének. Márpedig ha a beosztott emiatt ideges, ugyanazt az ügyiratot esetleg fél napig készíti, amivel kiegyensúlyozott hangulatban tíz perc alatt végez. A hatásos gazdálkodási eszköz az lenne, ha a vezetőknek adást. A számviteli-pénzügyi irányítók két napig foglalkoznak az említetteken kívül a szakmájukba vágó új ismeretékkel, esettanulmányok bemutatásával — konzultációs lehetőséggel. Lesz egy háromnapos, számviteli-pénzügyi feladatokat összegző tanfolyam is, ezen belül kiemelném Az adóreform hatása a vállalati számvitelre, költség- gazdálkodásra és az önköltségszámítás rendjére című előadást. A számításteohnikával foglalkozó szakembereket a főiskola készíti fel, szintén három nap alatt. Ez október második felében kezdődik több mint kétezer résztvevővel. Előkészítés alatt van és e hónap végéig megjelenik az írásos segédanyag, a megrendelőlapokat minden érintett szervezet megkapta. A kiadvány első kötete az általános tudnivalókat, valamint a vállalati, szövetkezeti gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályozást tartalmazza. A második kötet az egyszerűsített adórendszert alkalmazó gazdálkodók — mezőgazdasági kistermelők, magánkereskedők kisiparosok — körében használatos különleges szabályokat foglalja össze. A harmadik kötet pedig a költségvetésből gazdálkodó szervezeteket érintő sajátos szabályozást ismerteti. 9 Ellenőrzik-e a tanfolyamok hatékonyságát? — Folyamatosan. Erre a célra alakult a tájékozódást végző munkacsoport a PM, a főiskola, a különböző főhatóságok és érdekvédelmi szervek megbízottjaiból. Megnézik: hogyan: készült “fel,, az adott intézmény az oktatásra .és milyenek az előadók. A képzés “ugyan nem vizsgaköteles, de szerzett ismereteikről tesztlapokon számolnak be a hallgatók. Akiknek visszajelzései alapján jelentés készül, melyet, ha már mindenen túlvagyunk, összegzünk, feldolgozunk. A tanfolyamon részt vevők egyébként igazolást kapnak annak elvégzéséről. Tóth Andrea és dolgozóknak nagy anyagi veszteséget okozna az úgynevezett törtnapi hiányzás. De az is csak akkor, ha a szolgáltató intézmények és vállalatok az ő munkaidejük lejárta után is rendelkezésükre állnának. Ezt viszont a szolgáltató intézmények és vállalatok dolgozói éreznék túlzott igénybevételnek és számuk tovább apadna — legalábbis napjainkban még ez a reális veszély. Uposabb borítékkal Az említett két vonzáskörzetben is tapasztalhattuk: a szabadidő — mint a mellékjövedelem-szerzés időszaka — olyan érték, hogy abból az állampolgárok nem akarnak áldozni nemcsak a köz javára, de még saját ügyeik intézésére sem, s ezáltal tovább veszít értékéből, rangjából a főmunkaidő. Többen is említették, lehetetlen a rendelet: „merev”, tehát mindenkire nézve egyforma érvényesítése. Ehhez viszont mi azt tehetjük hozzá, hogy differenciált alkalmazása kivételezéshez, valós, vagy vélt igazságtalanságokhoz, a közhangulat romlásához vezethet. El kell ismernünk: itt most a munkaidőalap védelmére hozott rendelet érvényre jutásának az akadályaiból említettünk néhányat, s nem szóltunk arról, hogy azért a rendelet hatályba lépése után a munkarend, a munkafegyelem betartása Igenis javult valamelyest. Gazdasági eredményeink azonban bizonyítják: csak valamelyest. A bevezetőben említett céltól még nagyon-nagyon messze vagyunk. Cseri Sándor A százhalombattai Tüzcp-rc három hónapja nem érkezett úgynevezett nyílászáró! Mostanában más telepek ellen is nagy a roham. Az építőanyagokon kívül ajtókat, ablakokat is keresnek. Nézzünk be a PEVDI solymári gyárába, ahol e cikkeket gyártják immár tíz éve! Akkoriban drágábbnak tűntek a pvc-ajtók, ablakok, mivel beépítették az üveget, a zárakat, a vasalásokat, s a hagyományos nyílászárók ezek nélkül olcsóbban kerültek forgalomba. ár Ablak, ajtó a legkülönfélébb méretekben készül Solymáron. Kovács Imre éppen ablakkeretet szerel. (Vimola Károly felvétele) fiiként lehet a rendeletnek érvényt szerezni? A veszteségek okai és formái A munkaidő legyen a hatékony munkával kitöltött idő! — Valószínűleg így lehetne röviden meghatározni a munkaidőalap védelmére hozott rendelet megalkotóinak a célját. De miképpen tudnak ennek a rendeletnek érvényt szerezni a mindennapi gyakorlatban? E kérdésre keresték a választ Pest megye ötvenkét vállalatánál, intézményénél, szövetkezetében a népi ellenőrök. Tapasztalataik összegzésére, a tennivalók megfogalmazására majd a jövő hónapban kerül sor. A közelmúltban a nagykátai és a dabasi NEB-ek ülésein azonban már egész gyűjteményét jegyezhettük föl azoknak az akadályoknak, amelyek miatt az előrehaladás igen-igen nehézkes az említett cél felé. Alábbiakban nem a testületi jelentéseket ismertetjük; figyelmen kívül hagyjuk a különféle vállalati beszámolókat is, amelyek a munkafegyelem gyökeres javulásáról szólnak; csupán azokat az élőszóbeli, őszinte megnyilatkozásokat kötjük csokorba, amelyek megóvhatnak mindenkit az önáltató elégedettségtől.
