Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

1987. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK mmtr « MH.Ytl 3 Már a műanyag ajtó is kapós Tavasszal az üveg hiányzott, most zár nincs Tanfolyamok a szakembereknek Felkészítés az adófizetésre Segédanyagot jelentetnek meg 8 Az új adórendszerről szóló törvény elfogadása után most $ az azzal kapcsolatos gazdálkodói feladatokra való fclké- ^ szülés, illetve felkészítés következik. Ennek szervezése ^ már az év elején elkezdődött. A részletekről a Pénzügyi ^ és Számviteli Főiskola továbbképzési csoportjának ve- ^ zetője, Makrai János tájékoztat: Kezdetben a magas miatt nem vásárolták, ám megjelentek a kész Sofa- therm- és Dutép-ablakok, s a kétféle anyagból készült nyí­lászárók ára közelített egy­máshoz. Mégis, valamiért ide­genkedtek tőle a vásárlók, s így a PEVDI a házgyárakkal, építőipari vállalatokkal kötött szerződések alapján forgal­mazta a termékeit. A Tüzép arra a feladatra, hogy össze­kötő kapocs legyen a gyártó és a fogyasztó között — a pvc-ajtók, -ablakok esetében — nem vállalkozott. Mond­ván: erre nincs igény. Fordult a kocka Most azonban változott a helyzet! Az igény, a kereslet óriási, de mivel nincs forgal­mazó, az építkezők a gyár­ban vásárolhatják meg a nyí­lászárókat. Havonta három­millió forint értékben adnak el itt ajtót, ablakot. — Ha az embereink reggel hétig nem reggeliznek meg, utána már egész nap nem jutnak hozzá, hogy egy fala­tot lenyeljenek. Jönnek a ve­vők, s ekkor velük kell fog­lalkozni — mondja mintegy érzékeltetésül a gyáregység vezetője, Mártái Károlyné. — De ez a kisebb változás, a nagyobb a Tüzép-ek szemlé­letében következett be. Ré­gebben hiába szerettük volna értékesíteni termékeinket a vállalat útján, szóba sem áll­tak velünk. Most, mivel lát­tam, hogy más árujuk nin­csen, körbejártam a megye nagyobb telepeit, ahol van fe­dett raktár és tudják tárolnb- az ajtóinkat, ablakainkat. Gö­döllő kivételével szinte min­denütt megfordultam és min­denhol rendeltek tőlem nyí­lászárót, mi több, már most érkeztek visszajelzések, hogy küldhetjük a következő szál­lítmányt. — Ezek szerint most akár­mennyit állítanának elő, azt mind el tudnák adni? — Igen ám, csak ahhoz,' hogy mi bármit gyárthassunk, szükségünk van más vállala­tok által készített alkatrészek­re. Igazából nem az a nagy gond, hogy az emberek most vásárolnak, és el akarják köl­teni a pénzüket, hanem az, hogy ekkora mennyiség hirte­len előállítására nincs az a vállalat, termelőegység, ame­lyik fel tud készülni. A vasa­lásokat az Elzett-től kapjuk, s persze ők sem tudnak hir­telen annyit szállítani, ameny- nyi nekünk kellene. Képzelje el, hogy most azért ment le egy kocsi Sopronba, hogy kétszáz darab gyufásskatulyá- nyi alkatrészt hozzon, mert a fővárosban nem volt! S ha ez nincs meg, az ajtókat képte­lenek vagyunk piacra dobni. Korábban NSZK-importból hoztuk be ezeket, de már gyártja az Elzett is. Most ép­pen ez a bajunk. Tavasszal s az első negyedévben pedig üveg nem volt, mert leállt az orosházi gyár. Száz és száz összetevője van annak, hogy miért nincs elég ajtó vagy ablak, és mit miért nem ta­lálnak a vásárlók az üzletek­ben. Fél év csend — Mindenki úgy gondolko­dik, hogy inkább ma veszi meg azokat a cikkeket, amikre lehet, hogy csak jövőre lenne szüksége, mert most olcsóbb. Tulajdonképpen önök tervez­nek áremeléseket? — Mielőtt megérkezett, ép­pen az árainkat néztük át és próbáltuk áttekinteni, mit tu­dunk csinálni. Pár napja kap­tunk a Borsodi Vegyi Kom­bináttól egy levelet, melyben közölték, hogy a pvc-profilo- kat tíz százalékkal drágábban adják ezentúl. A BVK mo­nopolhelyzetben van, hiszen az egyedüli pvc-gyártó az or­szágban. Mi pedig ki vagyunk nekik szolgáltatva, hiszen mástól nem vásárolhatunk. Le nem állhatunk, mert itt van­nak az emberek, itt vannak a gépek, azoknak dolgozni kell! Lehet, hogy kisebb nyereség­gel kell számolnunk, a jövő­ben, hogy az alapanyagár­emelést valahogy kompenzál­ni tudjuk, mert mi hat-hét százaléknál többet nemigen emelhetünk. Már csak azért sem, mert az Anyag- és Ár­hivatal engedélye nélkül nem módosíthatjuk az árainkat, és nemcsak mi, egyetlen vállalat sem. A napokban megalakult tárcaközi bizottság figyelmet fordít arra, hogy a lakosságot indokolatlanul ne terhelje pluszkiadás. — Régóta a szakmában van, s mivel az építőipar rendkí­vül érzékenyen reagál a gaz­dasági változásokra, bizonyára találkozott már ilyen tömeg- hisztériával. — Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése után, 1970- ben fél évig raktárra termel­tünk. Aztán egyszer csak új­ból megindult a kereslet. Számításaim szerint még jö­vő év elején el tudjuk adni a Nem jön ügyfél Vegyük szemügyre minde­nekelőtt az államigazgatási szerveknél bevezetett nyújtott idejű ügyfélfogadást. Elrende­lésével azt akarták elérni, hogy az állampolgár saját munkaideje után intézze ügyes-bajos dolgait a tanács­házán. S az eredmény: azok a tanácsi tisztségviselők, akik hétfőn és szerda este, vala­mint szombat délelőtt ügye- letet tartanak — mivelhogy szinte senki sem nyitja rájuk az ajtót —, valójában munka nélkül töltik el az idejüket, hogy aztán más napokon, ami­kor érdemi munkát végez­hetnének, lecsúsztassák az el­pazarolt időt. Veszteségként számolható el tehát a tanácsiak munkaideje, a fűtés és világítás költsége ezekben az időszakokban. De hát miért nem jönnek az állampolgárok ilyenkor az ügyeiket intézni? Mert hiány­zik az állampolgári fegyelem — vélekednek egyesek. S mert a munkahelyükről délelőtt is könnyű szívvel elengedik őket — teszik hozzá mások. termékeinket, de utána ismét csend lesz. Visszafelé jövet Solymárról épp azon gondolkodtam, ami­ket Mártái Károlyné mondott, miközben egy beszélgetés foszlányaira lettem figyelmes. Két középkorú hölgy — felté­telezem, hogy ők a családban a pénzügyminiszterek — az áremelésen, az infláción mor­fondírozott. Drágább és olcsóbb — Komolyan mondom, né­ha az az érzésem, hogy jól fel kéne tankolni, s a tartalék pénzemen beszerezni a legfon­tosabb dolgokat. Ki tudja, mi lesz jövőre: infláció, áreme­lés? — Igen, először én is erre gondoltam, de aztán rájöttem, hogy az én pénzem most töb­bet ér, tehát drágább, mint a jövő esztendei olcsóbb forin­tom. S ha ez többet ér, ak­kor én drágábban veszem meg azt, ami lehet, hogy pár hónap múlva többe kerül ugyan, de már az olcsóbb, ti- zennégy-tizenöt százalékkal kevesebbet érő pénzemből vá­sárolom meg. Ekkora árválto­zás várható körülbelül. Mindenki számol, latolgat. Azoknak van szerintem iga­zuk, akik nem kapkodnak, nem veszítik el józan ítélőké­pességüket és nem ülnek fel semmiféle hisztériának: csak azt vásárolják, amire valóban szükségük van. Fiedler Anna Mária Arra a kérdésre, hogy miért hagyhatják el délelőtt is munkahelyüket oly sokan, arra az egyik leggyakoribb válasz a következőképpen kezdődik: a munkahelyi magatartást sza­bályozni adminisztratív és gazdálkodási eszközökkel egy­aránt lehet. Időlegesen hoz eredményt az adminisztratív eszköz is. de annak kijátszása, hatástalanítása előbb-utóbh napi gyakorlattá válik. A gaz­dálkodási eszköz viszont egy­előre nagyon is hiányos. A ter­melőhelyeken mindenütt van­nak pangásidőszakok, amikor csak téblábolás, látszattevé­kenység folyik, mert nincsen anyag, alkatrész a rendszerint jogkövetkezmények nélkül maradó szállítási szerződés­szegések miatt. Mikor aztán nagy késéssel megjön az anyag, kezdődik a hajrá, a fő­nök kér. s a beosztott erejét megfeszítve dolgozik úgy, hogy szinte szívességet tesz igye­kezetével, túlmunkájával. Nos, ha ezt a szituációt a vezető és a beosztott többször átéli, a főnök aligha meri kockáztatni dolgozóinak jóindulatát, ami­kor azok például a tanácshoz akarnak elmenni, hiszen úgy — A Pénzügyminisztérium, pontosabban Medgyessy Péter pénzügyminiszter főiskolánk főigazgatóját, dr. Kállai La­jost kérte fel az oktatás irá­nyítására. Ezután még janu­ár 8-án létrejött az oktatási munkacsoport — az érdekelt minisztériumok, országos ha­táskörű és érdekvédelmi szer­vek megbízottadból —, hogy meghatározza a tartalmi munkát, a tematikát, a kép­zés időpontját és kijelölje a gyakorlati lebonyolítást végző szakintézményeket. Ekkor kez­dődött meg a mi szervező, koordináló feladatunk. Jelent­kezési lapokat juttattunk el a minisztériumoknak, az orszá­gos hatáskörű szerveknek, a tanácsoknak, csatolva a hoz­zájuk tartozó gazdálkodó szer­vezetek listáját. A beérkezett jelentkezések alapján a Pénz- ügyminisztérum számítóköz­pontjának segítségével alakí­tottuk ki a tanfolyami cso­portokat és értesítettük erről a hatóságokat, illetve az ál­taluk kijelölt háttérintézmé­nyeket. • Milyen volt az érdek­lődés? — Lehangolóan kicsi. Mi legalább 120 ezer jelentkezőre számítottunk, de a március 31-i határidőre mindössze úgy 15 ezren reagáltak az ország­ból. Kevesen vették komolyan az egészet, félretették a je­lentkezési lapot és vártak. Az Országgyűlés őszi ülésszaka után azonban megindult a ro­ham. • A Pest megyeieknél is? — Hát ezzel igazán nem dicsekedhetünk. Ahhoz képest, hogy a legnagyobb lélekszámú megye és itt van a legtöbb gazdálkodó szervezet, szep­tember közepéig csupán 380- an jelentkeztek 51 gyárból, szövetkezetből, egyéb helyek­érzi, ki van nekik szolgál­tatva. Egyébként is, mindenki tud­ja: hivatalos ügyet intézni tel­jes értékűen csak napközben lehet. Rendőrségi, bírósági, honvédségi idézésre menni, birtokvitát intézni a földhiva­talban csak a főmunkaidőben érdemes. OTP-nél, biztosítónál fogadják — helyenként már csak fogadták — az ügyfelet este is, de a pénztár négy óra­kor bezárt, tehát ügyintézésé­nek legfontosabb fázisa ma­rad a főmunkaidőre. Munkaidőben mennek Vagyis oly sok helyre lehet csak napközben hivatalos magánügyben elindulni, hogy az üzemi vezetők — meg lehet érteni — már nem is sokat vesződnek annak tisztázásá­val, melyik kérés a valóban jogos — mindet teljesítik. Mert a dolgozó ezernyi példára hi­vatkozhat: ha azok , elmehet­tek, én miért ne mehetnék? S a hivatkozás közben el­mosódik a különbség a távo­zási okok között. Rengeteg társadalmi, közéleti összejöve­tel zajlik ugyanis munkaidő­ről. Azóta valamivel emelke­dett a létszám. • A felkészítés csak az Országgyűlés döntése után kezdődhetett el. Ehhez azonban a jövendő okta­tóknak is el kellett sajátí­taniuk a tudnivalókat. — őket a Pénzügyminiszté­rium vezetői két ütemben tá­jékoztatták a tudnivalókról: júniusban, valamint október^ 5-től 7-ig. Ennek résztvevői egyetemi, főiskolai oktatók, minisztériumok, főhatóságok, érdekvédelmi és érdekképvise­leti szervek munkatársai vol­tak, és az általuk felkért gaz­dasági szakemberek, mintegy 1200-an. Közülük választják ki a tanfolyamokat szervező intézmények előadójukat. A felkészítés lebonyolítását vál­laló 22 szervezeten kívül egyes megyei tanácsok és társadalmi szervek is bekapcsolódtak a feladatokba. Így a Pest Me­gyei Tanács általános elnök- helyettese, Vágvölgyi József — aki egyben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság megyei szervezetének el­nöke is — saját területén tá­jékozódott az előkészületekről és értesített minket az eset­leges gondokról, kívánságok­ról. • Ügy tudjuk, hogy már elkezdődött a képzés. — Igen, az Ipari Miniszté­rium nyitotta a sort és év végéig mindenhol befejezik a felkészítést. • Milyen formában tör­ténik az oktatás? — Egynapos a vezetői in­formációs tanfolyam, amelyre a szervezetek felső szintű irá­nyítói hivatalosak, és az álta­lános tudnivalókon, a kétféle adórendszeren az adóigazga­táson és -ellenőrzésen túl a bérszabályozással és a munka­erő-gazdálkodással összefüg­gő kérdésekről hallgatnak élő­ben. Vidéken mindenki tudja például, hogy a tanácsülések határozatképtelenek lennének, ha azokat munkaidő után tartanák. Tehát a tanácstagok munkaidejükben mennek el ülésezni. Vagy hogy még aktuálisabb­ra hivatkozzunk: társadalmi munkájukat a népi ellenőrök is csak munkaidejükben tud­ják elvégezni. A városban la­kók számára már megszokott, hogy a párt- és KISZ-tag- gyűléseket munkaidő után rendezik. Ámde aki a valóság előtt nem csukja be a sze­mét, jól tudja, hogy azokon a vidéki munkahelyeken, ahová a dolgozók többsége munkás­szállító autóbuszokkal jár, az autóbusz indulása előtt öt perccel a taggyűlésekről akkor is eltávoznak a bejárók, ha történetesen éppen őróluk van szó. Az is nyilvánvaló, hogy a munkaidőalapot nemcsak ak­kor éri sérelem, ha a vezető vagy dolgozó késve érkezik és a műszak vége előtt távozik. Sérelem éri akkor is, ha a két blokkolási időpont között bent van ugyan a munkahelyén, de ott csak ímmel-ámmal tevé­kenykedik. Számos hivatali vezetőtől hallottuk: ha beosz­tottaik ki akarnak szaladni a boltokba, hogy banánt, pék­süteményt, vagy kakaót vegye­nek, bizony kiengedik őket, mert délután már akkor sem kapnának, hogyha a boltok ajtajai még nyitva lennének. Márpedig ha a beosztott emiatt ideges, ugyanazt az ügyiratot esetleg fél napig ké­szíti, amivel kiegyensúlyozott hangulatban tíz perc alatt vé­gez. A hatásos gazdálkodási esz­köz az lenne, ha a vezetőknek adást. A számviteli-pénzügyi irányítók két napig foglalkoz­nak az említetteken kívül a szakmájukba vágó új ismere­tékkel, esettanulmányok be­mutatásával — konzultációs lehetőséggel. Lesz egy három­napos, számviteli-pénzügyi feladatokat összegző tanfo­lyam is, ezen belül kiemel­ném Az adóreform hatása a vállalati számvitelre, költség- gazdálkodásra és az önkölt­ségszámítás rendjére című elő­adást. A számításteohnikával foglalkozó szakembereket a főiskola készíti fel, szintén há­rom nap alatt. Ez október má­sodik felében kezdődik több mint kétezer résztvevővel. Elő­készítés alatt van és e hónap végéig megjelenik az írásos segédanyag, a megrendelőla­pokat minden érintett szerve­zet megkapta. A kiadvány el­ső kötete az általános tudni­valókat, valamint a vállalati, szövetkezeti gazdálkodó szer­vezetekre vonatkozó szabá­lyozást tartalmazza. A máso­dik kötet az egyszerűsített adórendszert alkalmazó gaz­dálkodók — mezőgazdasági kistermelők, magánkereskedők kisiparosok — körében hasz­nálatos különleges szabályo­kat foglalja össze. A harmadik kötet pedig a költségvetésből gazdálkodó szervezeteket érin­tő sajátos szabályozást ismer­teti. 9 Ellenőrzik-e a tanfo­lyamok hatékonyságát? — Folyamatosan. Erre a célra alakult a tájékozódást végző munkacsoport a PM, a főiskola, a különböző főható­ságok és érdekvédelmi szer­vek megbízottjaiból. Megné­zik: hogyan: készült “fel,, az adott intézmény az oktatásra .és milyenek az előadók. A képzés “ugyan nem vizsgakö­teles, de szerzett ismereteikről tesztlapokon számolnak be a hallgatók. Akiknek visszajel­zései alapján jelentés készül, melyet, ha már mindenen túl­vagyunk, összegzünk, feldolgo­zunk. A tanfolyamon részt ve­vők egyébként igazolást kap­nak annak elvégzéséről. Tóth Andrea és dolgozóknak nagy anyagi veszteséget okozna az úgy­nevezett törtnapi hiányzás. De az is csak akkor, ha a szolgál­tató intézmények és vállalatok az ő munkaidejük lejárta után is rendelkezésükre állnának. Ezt viszont a szolgáltató intéz­mények és vállalatok dolgozói éreznék túlzott igénybevétel­nek és számuk tovább apadna — legalábbis napjainkban még ez a reális veszély. Uposabb borítékkal Az említett két vonzáskör­zetben is tapasztalhattuk: a szabadidő — mint a mellék­jövedelem-szerzés időszaka — olyan érték, hogy abból az állampolgárok nem akarnak áldozni nemcsak a köz javá­ra, de még saját ügyeik inté­zésére sem, s ezáltal tovább veszít értékéből, rangjából a főmunkaidő. Többen is emlí­tették, lehetetlen a rendelet: „merev”, tehát mindenkire nézve egyforma érvényesítése. Ehhez viszont mi azt tehetjük hozzá, hogy differenciált alkal­mazása kivételezéshez, valós, vagy vélt igazságtalanságok­hoz, a közhangulat romlásához vezethet. El kell ismernünk: itt most a munkaidőalap védelmére hozott rendelet érvényre ju­tásának az akadályaiból emlí­tettünk néhányat, s nem szól­tunk arról, hogy azért a ren­delet hatályba lépése után a munkarend, a munkafegyelem betartása Igenis javult vala­melyest. Gazdasági ered­ményeink azonban bizonyít­ják: csak valamelyest. A be­vezetőben említett céltól még nagyon-nagyon messze va­gyunk. Cseri Sándor A százhalombattai Tüzcp-rc három hónapja nem érke­zett úgynevezett nyílászáró! Mostanában más telepek ellen is nagy a roham. Az építőanyagokon kívül ajtó­kat, ablakokat is keresnek. Nézzünk be a PEVDI soly­mári gyárába, ahol e cikkeket gyártják immár tíz éve! Akkoriban drágábbnak tűntek a pvc-ajtók, ablakok, mivel beépítették az üveget, a zárakat, a vasalásokat, s a hagyományos nyílászárók ezek nélkül olcsóbban ke­rültek forgalomba. ár Ablak, ajtó a legkülönfélébb méretekben készül Solymáron. Kovács Imre éppen ablakkeretet szerel. (Vimola Károly felvétele) fiiként lehet a rendeletnek érvényt szerezni? A veszteségek okai és formái A munkaidő legyen a hatékony munkával kitöl­tött idő! — Valószínűleg így lehetne röviden meg­határozni a munkaidőalap védelmére hozott ren­delet megalkotóinak a célját. De miképpen tudnak ennek a rendeletnek érvényt szerezni a minden­napi gyakorlatban? E kérdésre keresték a választ Pest megye ötvenkét vállalatánál, intézményénél, szövetkezetében a népi ellenőrök. Tapasztalataik összegzésére, a tennivalók megfogalmazására majd a jövő hónapban kerül sor. A közelmúltban a nagykátai és a dabasi NEB-ek ülésein azonban már egész gyűjteményét jegyezhettük föl azoknak az akadályoknak, amelyek miatt az előrehaladás igen-igen nehézkes az említett cél felé. Alábbiak­ban nem a testületi jelentéseket ismertetjük; fi­gyelmen kívül hagyjuk a különféle vállalati be­számolókat is, amelyek a munkafegyelem gyökeres javulásáról szólnak; csupán azokat az élőszóbeli, őszinte megnyilatkozásokat kötjük csokorba, ame­lyek megóvhatnak mindenkit az önáltató elégedett­ségtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom