Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

FEST n MECVEi] 1987. OKTÓBER 7., SZERDA Jogi tanácsok Kiskorúak ingatlanvásárlása • Új gépkocsi aiándéicozása • Üzlethelyiség bérlete $ A felmondási idő meghosszabbításának fel­tételei • Megszakítás a szolgálati időben • Sz. É. piliscsabai olva­sónk 15 éves gyermeke részé­re kíván ingatlant vásárolni. Kérdése, hogy milyen összeg­határ esetén szükséges a gyámhatóság hozzájárulása a szerződéshez? Az új földtörvény biőirása szerint magánszemély lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek tulajdonjogát csak olyan mér­tékben szerezheti meg, hogy tulajdonában egy lakás, vagy lakótelek, és egy üdülő, vagy üdülőtelek legyen. Az általá­nos szabályok alól azonban kivételeket is megállapított a jogszabály. Ennek megfele­lően a 14. életévét betöltött kiskorú gyermek egy lakóte­lek, vagy egy lakás szerzésé­re önállóan is jogosult. Ugyanilyen kedvezmény illeti meg a 14. életévét betöltött gyermeket a termőföld tulaj­donjogának megszerzése ese­tén. A föld tulajdonjogának megszerzéséhez azonban az 1987. július 1-jével hatályos jogszabályok alapján nem szükséges a gyámhatóság hoz­zájárulása. A kiskorú vagyo­nával kapcsolatos korábbi kor­látozásokat ugyanis csak az ingatlan elidegenítése és meg­terhelése, továbbá ékszerek, muzeális emlékek, valamint a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe nem tartozó vagyontárgyak esetében tar­totta fenn a jogszabály. • M. Gy. pomázi energeti­kus egy új személygépkocsit kapott ajándékba édesanyjá­tól. A gépkocsi forgalmi en­gedélye azonban az ajándé­kozó nevére van kiállítva. Átírják-e nevemre az autót? kérdezi. Űj személygépkocsi tulaj­donjogai —- ha %zt az erre kijelölt állami vállalattól vá­sárolták —, három éven be­lül csak az erre a célra kije­lölt szervezet részére, vagy ennek közvetítésével lehet át­ruházni. Ezt a szabályt azon­ban a közeli hozzátartozók esetében nem kell alkalmazni, tehát a tulajdonjogot megsze­rezhetik. Közeli hozzátartozó­nak számít a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- befogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, illetve az örökbefogadó, a mostoha és nevelő szülő. Ugyancsak kö­zeli hozzátartozónak minősül a testvér is. A személygépkocsi a há­zasság felbontása esetén a volt házastársnak, illetőleg a közös tulajdon megszünteté­se érdekében a tulajdonos­társnak is elidegeníthető. A tulajdonváltozást 15 napon be­lül be kell jelenteni a rend­őrségre és az átírásért 3 fo­rintot kell fizetni köbcenti­méterenként illeték címén. • „Tulipán” jeligéjű, olva­sónk térje egy üzletet bérelt. A térj a múlt hónapban el­hunyt, a tulajdonos pedig er­re hivatkozással felmondta a bérletet. Jogszerű-e az eljá­rás? kérdezi. A bérlő halála esetén a jogszabályok eltérően rendel­keznek a tekintetben, hogy a tevékenységhez iparjogosít­vány (működési engedély) szükséges-e vagy sem. Ha iparjogosítványt kell váltania, csak az lehet bérlő a helyi­ségben, aki a jogszabályok­ban meghatározott feltételek­nek megfelel. Ha a bérlő há­zastársa, illetőleg közeli hoz­zátartozója nem iparjogosít­ványhoz (működési engedély­hez) kötött tevékenységet kí­ván folytatni, akkor nem ér­vényesülnek ezek a szigorú szabályok, és a helyiséget ugyanarra a célra továbbra is használhatja, mint az elhunyt bérlő. A bérbeadónak nincs jogosultsága ahhoz, hogy a bérlet folytatását megtagadja. A bérleti jogviszony elismeré­sét annak, aki azt folytatni kívánja, a bérlő halálától szá­mított 30 napon belül kell kérnie. Ha a helyiségben olyan tevékenységet kívánnak végezni, amelyhez iparjogosít­vány szükséges, ez a határidő 90 nap. Amennyiben a helyiséggel kizárólag a bérbeadó rendel­kezik, a kérelemre 15 napon belül válaszolnia kell. Ha ezt nem teszi, a hallgatást a bér­leti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elisme­résének kell tekinteni. Ha a bérbeadó az elismerést meg­tagadta, a jogosultság megál­lapítását a bíróság _ ítéletében pótolhatja. • V. J-né gödöllői bedolgo­zó munkaviszonyát vállalata felmondással megszüntette, mert a munkát központi te­lephelyen kívánja végeztetni. Az átszervezés több dolgozót is érint, ezért olvasónk az iránt érdeklődik, hogy. megil- leti-e a felmondási idő meg­hosszabbítására vonatkozó kedvezmény? Ha a vállalat működésével összefüggésben egyidejűleg legalább 10 dolgozó munkavi­szonyának a megszüntetése válik szükségessé, a felmon­dási idő legfeljebb hat hó­napra meghosszabbítható, ha a dolgozók szervezett elhe­lyezkedése nem biztosítható. A dolgozónak vállalnia kell azt is, hogy a területileg ille­tékes munkaerő-közvetítő szervvel együttműködik. Te­hát a munkaerő-közvetítő szervezetet felhívásra felkere­si, a megkeresésére válaszol, illetve az általa felajánlott munkahelyen jelentkezik. A felmondási idő meghosz- szabbításának az előbbiek ese­tében is csak akkor van he­lye, ha a munkaközvetítő nem tud a dolgozónak olyan mun­kahelyet felajánlani, amely képzettségi szintjének és egészségi állapotának megfe­lel, továbbá a várható kereset a meglévőnél legfeljebb 10 százalékkal csökken és a na­pi munkába járás tömegköz­lekedési eszközzel a napi két órát nem haladja meg. A fel­mondási idő meghosszabbított részére átlagkereset illeti meg a dolgozót. Ha a meghosszab­bított felmondási idő alatt sem talált munkát, további hat hónapig , elhelyezkedési támogatást folyósítanak szá­mára. Ennek mértéke a fo­lyósítás első három hónapjá­ban a nettó átlagkereset 75, ezt követően 60 százaléka. • Munkaviszonyban állt 1951-től 1981-ig P. S-né péceli háziasszony. A munkáját azonban férje betegsége miatt nem folytathatta tovább. Jö vöre éri el a nyugdíjkorha tárt. Kaphatok-e saját jogon nyugdíjat? kérdezi. Ha valakinek szolgálati ide­jében öt évnél hosszabb meg­szakítás van, a megelőzőt csak abban az esetben lehet figye­lembe venni, ha ismételten legalább újabb öt évi szolgá­lati időt szerez. E feltétel hiányában is az öt évnél hosszabb megszakítást meg­előző szolgálati időt figyelem­be lehet venni annál, aki a megszakítás előtt a nyugdíj- jogosultság megállapításához szükséges szolgálati időt, azaz húsz évet (1990 december 31-ig a 60 éves férfiaknál, il­letve az 55 éves nőknél tíz évet) megszerezte és az ezt követő öt éven belül az öreg­ségi nyugdíjra jogosító élet­kort betöltötte, vagy megrok­kant és rokkantsága a nyug­díj igénylésig fennáll. Nem számít megszakításnak az az idő sem, amely alatt az igénylő nyugdíjban, baleseti járadékban, szociális segély­ben részesült vagy kórházi ápolás alatt állt. Ugyancsak nem számít a szolgálati idő megszakításánál az 1945 ápri­lis 1-je után a tanácsok meg­alakulásáig községi bíróként eltöltött idő sem. A szolgálati idő számításánál a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagságot és a diplomáciai szervnél vég­zett tevékenységet is figye­lembe kell venni. Természetesen mindezek hiányában akkor sem szakad meg a szolgálati idő, ha a jo­gosult elismerési díjat fizet. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi ta­nácsadást tartunk 17—19 óra között Bp. VIII., Blaha Luj­za tér 3. sz. alatt, a beérke­zett levelekre pedig folyama­tosan válaszolunk. Pepi, az üzérkedő A Higiénia piszkos ügyei Volt egyszer — rövid ideig — a Pepi gmk, mely fenn­állása alatt üzérkedés révén busás hasznot hozott lét­rehozójának. És volt a Higiénia gmk is, melynek gaz­dasági ügyei — nevével ellentétben — ugyancsak pisz­kosak. A Pepi cégére alatt használt ruhát árusítottak, a Higiénia pedig a fővárosi, Nagykőrösi úti kamion- parkoló tisztasági blokkja. Mindkét vállalkozás Agócs József nevéhez fűződik. Történetünk főszereplője Szigetszentmiklóson él, három­szobás családi házban. Két személyautója van: Volkswa­gen Golf és 1500-as Lada, va­lamint egy csuklós autóbusz is a tulajdona. Ez utóbbi gépjár­mű — mint a továbbiakban szó lesz erről — üzleti célo­kat szolgált. A harmincnégy éves férfi, akinek szakképzettsége egyéb­ként erősáramú technikus, pa­lacsinta- és lángossütéssel fog­lalkozott, s készítményeit az említett Csuklós autóbuszon árusította. Ám úgy látszik, a fogyókúra divatja miatt ezek a csemegék már nem voltak elég kapósak, így hát más jövedelem után kellett néznie. Erre a célra kínálkozott a használtruha-kereskedelem. Agócs József felvette a kap­csolatot a Skála Temaforg COOP-pal. Ez a cég külföldről importált használt ruhanemű­ket is értékesít kiskereskedel­mi forgalomban, kilós áron. A lángossütő férfiú szerződést kötött a Temaforggal, mely szerint a szigetszentmiklósi üz­letükben használt ruhát áru­sít. A szerződésnek megfele­lően a cég kiszállította az árut. Ám nem lett volna igazán jó üzlet, ha ezeket a cikkeket valóban kilós áron adja to­vább a vásárlóknak. Így hát ez év februárjában megala­kította — a július 28-ig mű­ködő — Pepi gmk-t. A Pepi — melynek Agócs József hi­vatalosan nem volt a tagja — már nem kilóra mérte a szok­nyákat, blúzokat, cipőket és más holmikat, hanem a job­bakat kiválasztva a kereske­delemben megszokott módon, darabszámra árusította azo­kat. Más kérdés, hogy a Te- maforgnak ehhez miért nincs jogosítványa? De térjünk vissza a Pepi­re, melyben hárman dolgoztak. Ök valójában Agócs József alkalmazottai voltak, és havi tízezer forintot kaptak a mun­kájukért. A főnök egyébként nagyon körültekintően dolgozott. Ki­mutatása volt arról, hogy a nagyobb fővárosi gyárakban milyen a nődolgozók aránya — hiszen a leányok és asz- szonyok a legbuzgóbb vásár­lók, és a gyári vezetőségekkel kapcsolatot teremtve —, o he­lyi kultúrházakban, klubhe­lyiségekben árusítottak az al­kalmazottjai. Az árut a csuk­lós busszal szállították. Egyik beosztottja, akit ta­núként hallgattak ki a rend­őrségen, a következőket val­lotta: — A ruhaféléket eredeti csomagolásban, bálázva szállí­tották, és mi Agócs lakásán kimostuk, kivasaltuk. A fő­nök vagy a felesége minden darabnak az árát meghatároz­ta, és aszerint árusítottuk, A bevételt a főnök kezelte. Ami­kor megalakult a Pepi, Agócs azt mondta, hogy tíz-tízezer forintot kell befizetni induló tőkének, és ezt ő fedezi. Én egyetlen fillért sem fizettem, nem is lett volna miből. Ké­sőbb, mivel a cég ügyeit nem ismertük, egyre kevésbé lát­tuk át, mindinkább úgy érez­tük, hogy Agócs törvénybe ütköző dolgokba kever minket, és jó lesz abbahagyni az egé­szet ... Agócs József közben újabb vállalkozásba is . belekezdett. Versenytárgyaláson nyerte el a fővárosi Nagykőrösi úton lévő kamionparkoló tisztasá­gi blokkjának üzemeltetési jo­gát. Ennek megfelelően múlt év márciusában létrejött a Hi­giénia gmk, mely az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta: a WC- és mosdóhasználatért, va­lamint a cipőtisztításért sze­mélyenként tíz forintot kel­lett fizetni. A zuhanyozás ára eleinte harminc forint volt, ezt később negyvenre emel­ték. Ezen túlmenően ruhamo­sást is vállaltak, megegyezés szerint és mint az előbbiek­ből is látszik, ugyancsak nem olcsón. Talán mondanunk sem kell, hogy nem Agócs József, hanem a társa végezte el a tisztasági blokk működésénél szükséges tennivalókat, ö itt is csak főnök volt. Ám a ma­gas árak ellenére a bérleti díjjal a Higiénia adós maradt az üzemeltetőnek. A vizsgálat adatai szerint Agócs József kétmillió 770 ezer forint értékű használt ruhát forgalmazott, melyből 276 ezer forint értékű került lefoglalás­ra. Néhány hónap alatt 931 ezer forint üzérkedésből szár­mazó haszna lett. A tisztasá­gi blokk üzemeltetésére szer­ződésben vállalt fizetési köte­lezettségeit nem teljesítette. Alapos gyanú van arra, hogy a pénzt elsikkasztotta. A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság az ügyet vádeme­lési javaslattal átadta az ügyészségnek. Gál Judit Tíz nap rendeletéi Alapszabály. Az 1050/1987. (IX. 24.) minisztertanácsi ha­tározat jóváhagyta a TIT alap­szabályát. Kitüntetések. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervék tagjai ki­tüntetéseinek viselési sorrend­jét az 5/1987. (IX. 24.) HM-ren- delet szabályozza. Termékazonosítás. Az egysé­ges termékazonosító kód alkal­mazásáról szóló 5/1985. (VII. 20.) ÁH-rendelkezést módosí­totta az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Légszennyezés. A 10/1987. (IX. 24.) KM-rendelet a köz­úti járművek által okozott lég- szennyezés esetén követendő eljárást határozza meg. Devizaszámlák. A Magyar Nemzeti Bank 414/1987. MNB számú közleménye a belföldiek devizaszámláiról szól. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1987. évi 41. száma tartalmazza. Politika és államigazgatás Á Compack Vállalat felvesz érettségizett, és gyakorlott műszakianyag-beszerzőt Jelentkezni lehet o személyzeti osztályon, cím; Budapest, Landler Jenő u. 23-25. 1087. Telefon: 424-103. AZ A RENDELTETÉSE a közigazgatásnak, hogy a társa­dalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kö­telező állami akarattá formál­ja, és eszközeivel gondoskod­jék megvalósításukról. E megfogalmazás a lényegre utal, de nem fejezi ki a politika és közigazgatás bonyolult össze­függéseit. Mindenesetre jel­zi azonban, hogy az állam igazgatási szerveinek, legyen szó kormányzatról, vagy a ta­nácsokról, alig van politikától mentes — tehát a társadalom érdekviszonyait, az emberek hangulatát érintő — megnyil­vánulása. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jog­szabályokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmi fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a közigaz­gatás munkájában is hang- súlymódosulásokat követelnek. A szociálpolitikai feladatok előtérbe kerülése például in­tenzívebb munkát igényel a szociális ügyekkel foglalkozó közigagatási területtől. A la- kásellátási politika néhány év­vel ezelőtti változása a laká­sok tanácsi elosztásának to­vábbi gyakorlatát korrigálta. A munka nélküli jövedelem- szerzés és a nemkívánatos je­lenségekkel szembeni hatha­tósabb fellépés az ár- és adó- ellenőrzési színvonal emelését tette szükségessé. A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatiku­san a megváltozott követelmé­nyekhez. A szervezeti és lét­számügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való ösztönzés a politika és közigazgatás kapcsolatának újabb vetületiben, az állam- igazgatás elvi-politikai irányí­tása során jelentkezik. A közigazgatáson, elsősorban' a lakossághoz legközelebb levő tanácsokon múlik, hogy mi­ként valósulnak meg a terü­let-- és településfejlesztési cé­lok, milyen az ellátás színvo­nala. Az általuk felhasznált források, miután nem terme­lő szféráról van szó, nagyobb­részt a költségvetésből szár­maznak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények min­dig nagyobbak, mint a kielé­gítésükre rendelkezésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyak­ran kikerülhetetlenül a köz- igazgatásnál csapódnak le még akkor is, ha ott a leg­jobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért na­gyon fontos, segítséget jelent annak a helyes politikai meg­ítélése, hogy egy-egy fejlesz­tés kapcsán mi múlik a köz- igazgatási szerveken, és me­lyek a rajtuk kívül álló ténye­zők. HASONLÓ KÖZVETLEN összefüggés van a politikai irányítás módszerei és a köz- igazgatás munkastílusa között. A lakosság tömegeivel párbe­szédet folytató, a cselekvő tá­mogatásra építő politika a köz- igazgatástól is ilyen szemléle­tű tevékenységet követel. Er­re legjobb bizonyíték a ta­nácsigazgatásra vonatkozó közigazgatáspolitika. A tanácsi önállóság és a saját ügyekért viselt felelős­ség kibontakozását szolgáló intézkedésekben — a testüle­tek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének korsze­rűsítésében — lényegében a párt általános politikája tük­röződik. Annak a társadalom- irányítási gyakorlatnak a köz- igazgatásban való megjelené­se, amely az élet minden te­rületén fokozni kívánja az ér­dekeltséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszoríta­ni az irányítás aprólékos be­avatkozásait, a helyi kezdemé­nyezéseket, közösségi vállalko­zásokat gátló kötöttségeket. A közigazgatás legkézzelfogha­tóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése so­rán politizál. Az állampolgá­rok ügyes-bajos dolgait inté­ző közigazgatási alkalmazot­tak mindig azt tartsák szem előtt, hogy a hozzájuk fordu­lók őket a közhatalom képvi­selőinek tekintik. Tegyük hoz­zá, teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nem csak róluk, vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A közigazgatás közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meg­győződésünk, hogy az ilyen vagy olyan hatás már akkor jelentkezik, amikor az állam­polgár belép, mondjuk a ta­nácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könnyen megta­lálja-e az illetékest. Ha vára­koznia kell, az milyen körül­mények között történik. Az ügyintéző annak tudatában hallgatja-e meg, hogy a hoz­zá forduló számára az előadott ügy a legfontosabb. A megol­dást keresi-e vagy a megol­dás akadályait? Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat? Aztán folytatódik az írásbeli értesítések hangnemével. A kioktató lelketlen, nyers stí­lus éppen úgy megengedhetet­len, mint az udvarias, ám a kívülállók számára érthetetlen ködösítés. Mind olyan momen­tum, amely nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták ügyfél­centrikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igaz­gatási szervek, amelyek a kor­látozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, he­lyiség, segélyek — elosztását végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorol­niuk kell. Gyakran kell köte­lezést tartalmazó, érdekeket érzékenyen érintő határozato­kat kiadniuk, engedélyeket ta­gadnak meg, ellenőriznek, jog­sértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem nép­szerű intézkedések. Az érin­tettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatá­sáról, vagy a közösségi érde­kek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazga­tás részéről következetességet, és nem kivételezést, indokolat­lan előnyhöz juttatást tapasz­talnak. Ha a döntések indoko­lása meggyőző, tényekre ala­pozott, és nem követhetetlen jogszabályi citátumok gyűjte­ménye. TÖBBNYIRE szabályozott rendben zajlik a közigazgatás működése, ami — valljuk be — a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntések során mérlegelt szempontok nem világosak. Ilyenkor az állam­polgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más re­cept, mint a nagyobb nyilvá­nosság és a társadalmi ellen­őrzés kiszélesítése, hatéko­nyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését célzó politika megvalósítása a választott testületek aktívabb közreműködése révén. Dr. Bálint Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom