Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1987. OKTÓBER 3., SZOMBAT „Magányos” magánosok Taxiháború - fegyverszünettel Magányos gépkocsi áll az úton. Hirtelen fcét autó hajt elő a semmiből, egyik a már várakozó elejéhez tolat, másik szorosan a végénél fékez. Másodpercek alatt ját­szódik le az egész. A közrefogott vezető ujjat elfehé- redve markolják a kormányt. Nem; nem. kokaincsem­pészekről vagy banditákról van szó, nem is a váci film­színház előzetesét olvashatják. Mindezt az élet produ­kálta a városban, csakhogy pénzhamisítók és neppe­rek helyett taxisok játszották a főszerepet. ________ ® Kitört volna a taxiháború? Talán helyesebb taxisháború­ról.’ beszélni, hiszen elmúlt az azfidő, amikor az állami cé­gekkel csatáztak a magánosok. A Share azóta belterjessé vált. Ésf ehhez képest változtak a módszerek ... Fenyegetések haigfenak el szinte naponta, pofonok csattannak, szitkok­kal, káromkodással tele a le­vegő. ,Feljelentések, rágalma­zások mérgesítik tovább a helyzetet. Mindenki kész öl­re Fmenni az igazáért. De ne lógjunk a dolgok elébe! Lás­suk. hogyan alakulhatott ki ez a helyzet. A kezdet kezdetén összesen két állatai taxi működött Vá­cott, amelyeket szinte pillana­tok alatt elsöpört a magán­személyszállítók áradata. A Volán tehát félreállt nem po­rolt. pöröltek viszont a győz­tesek. Az újakkal. Mert so­kaknak tetszett ez a munka, sokan csinálták volna szíve­sen. Megindult (vagy folytató­dott?) a harc ellenük, eleinte csak az akkoriban szerveződő Váci Taxi részéről. Mintegy válaszként erre, el­keseredésében két szervezeten kívüli megalapította a Duna- taxit, amely — ahogy ez len­ni szokott — mostanra messze lekörözte a konkurenst. Te­hát immár két csoport próbál boldogulni a városban. És ter­mészetesen rajtuk kívül ott vannak a többiek, akik nem tartoznak sehová. A „magányosok”. Igen ám, de a „jobb helye­ken” — a vasútállomás mel­lett és a buszpályaudvarnál — lévő parkolókat a szerve­zetek (a szervezettek) bérlik. Máshol, máshogy, a városban körözve viszont majdnem le­hetetlen utast találni. Se a Dunánál, se a Váci Taxinál nincs felvétel. Miért is len­ne. ők úgy érzik, elegen van­nak. A kincset érő helyekre pedig féltékenyen vigyáznak. Féltékenyen? Ez' egy kicsit enyhe kifejezés ide. Fenyegetőznek — Másfél hete ki sem me­gyek dolgozni -— kesereg egy ilyen „magányos taxis”. — Ré­gebben örültem, amikor a ko­csiba ültem, de most már ... Átkiabálnak, tolvajnak, tetű- nek neveznek, gyakran az utasok előtt. Éjszakánként a CB-n keresztül fenyegetnek, úgyhogy inkább lezárom a készüléket. Kezdetben még a dunásokkal jóban voltam, de a Váci Taxi-sok addig tüzel­ték őket, míg ellenem — elle­nünk — fordultak. Hát hová álljunk? Mikor megkaptam az engedélyt, a ta­nácson azt mondták, a tiltó táblákat és a szervezetek ál­tal bérelt helyeket kivéve mindenhol dolgozhatok, még­sem tudok olyan helyet talál­ni, amiért ne szólnának. És ha csak szólnának! Egy kollégá­val előfordult, hogy a vasút­állomásnál a bent ülő utast rángatták át a Váci Taxi autó­jába. Sajnos az emberek haj­lamosak elfelejteni, ők hogy kezdték annak idején. — Sokan nem gondolják meg, mibe vágnak — mondja erről Hunyadkürti János, a Duna- taxi vezetője. — Mi nagyjá­ból felmértük a lehetőségeket, a forgalom alapján több ta­xira nincs szükség. A piac a városban telített. Akik mosta­nában indulnak, olyanba akarnak beszállni, amit már mások bejárattak. A parko­lónkba rengeteg energiát, pénzt öltünk bele, míg végre sike­rült felfuttatnunk, erre jön­nek az újak. a kezdők. Még­sem mondhatunk le a kedvü­kért a keYesetünkröW — Nem jelentünk, nem je­lenthetünk igazi konkuren­ciát — magyarázza az egyik „kezdő”. — Se telefonunk, se CB-nk. A presszókból, étter­mekből, lakásokból, minden­honnan a szervezeteket hív­ják. Hozzánk tényleg csak az utcáról esik be valaki. És még ezt is irigylik. Naponta moc.s- kolódnak, ígérik meg, hogy összetörik a kocsit. Néha elül- ről-hátulról úgy az autómra állnak, hogy el sem indulha­tok. Legszívesebben kiüldöz­nének a városból! Döntés született Megjegyzem, akad, aki tény­leg Budapestre jár be taxiz­ni Azt tartja, ott még mindig könnyebb. Elég, ha a jelző­táblára figyel az ember, nem kell tartania a többiektől. — Sok panasz érkezett a ta­xisokkal kapcsolatban hoz­zánk — mondja Espár Péter, a műszaki osztály főelőadója. — Valóban, Vácott a pillanat­nyilag iparengedéllyel rendel­kező 34 személyszállítónak alig több mint a fele birtokolja a belvárosi parkolókat. Régóta szeretnénk megszüntetni ezt az áldatlan állapotot, ezért a közelmúltban az érdekeltekkel — a közúti igazgatósággal, a MÁV-val, a Volánnal és a KlOSZ-szal — közösen meg­vitattuk a problémát és dön­tés született. Azt eddig a szer­vezetek által bérelt parkolók megszűnnek, a táblákat le­vesszük. Az új táblákhoz ezen­túl minden kisiparos odaáll­hat. Az állomás előtti rész teljes egészében a taxisoké lesz, a buszpályaudvari par­koló helyett viszont az Erzsé­bet utcában biztosítunk egy 32—34 méter hosszú szakaszt. Megszületne végre a fegy­verszünet? A kedélyek, úgy tűnik, csillapodnak. A két .„nagy" — a Váci Taxi és a Dunataxi — az elképzelések szerint egyesülni fog. Ha a fúzió létrejön, a megegyezés Hét végi orvosi ügyelet Hétfőtől (5-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Csupor Éva, kedden dr. Bucsek Ti­bor, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Ágoston Má­ria, pénteken dr. Tóth Mária, szombaton és vasárnap dr. Kiss Péter, a körzetben 9-én dr. fiatalos Éva, 10-én és 11- én dr. Benedek János. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap 4r- Moys Theodóra. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11—525) ta­lálható. Fogászati ügy eletet vasár­nap reggel 8 órától délig tart dr. Tomka Eleonóra, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi für­dő épületében. szerint az övék lenne a vas­útállomás körüli terület, a „magányosok” pedig az Erzsé­bet utcában parkolhatnak. De mi lesz, ha kinövik a mosta­ni lehetőségeket? Mert a je­lentkezők száma egyre nő. A tanács mindenkinek kiadja az engedélyt, csak tegyen eleget a feltételeknek. Szóval elkép­zelhető, hogy most fog kitör­ni az igazi háború. — Az ország jó néhány vá­rosában akadnak hasonló problémák — mondja Késhe­gyi László, a KIOSZ váci szer­vezetének titkára. — Felve­tődött, hogy a tanács a helyi KIOSZ javaslatára zárolhatná az engedélyek kiadását. Eh­hez azonban az országos szer­vezet jogi osztályának állás- foglalása szükséges. Ilyen ér­telmű döntéssel talán megál­lítható lenne ez a folyamat. Károm pont Itt aztán akár le is zárhat­nám a cikket, pontot tehet­nék a végére, illetve három pontot, mondván, no, majd el­válik, mi lesz ebből, hogyan oldódnak meg a gondok. Ám a véletlen sajátságos befeje­zést adott a kezembe. Tudni­illik miután mindenkivel be­széltem. leírtam a panaszokat, sérelmeket, indulok a buda­pesti vonathoz. Az állomás előtti ominózus taxiparkoló­ban nincs egyetlen gépkocsi sem. Se szervezett, se szer­vezetlen. Ellenben álldogál két szomorú asszony, hatalmas bőröndökkel. Tizenkét óra 45 perc. Ahogy visszanézek, lá­tom, amint egy férfi is csat­lakozik hozzájuk. Taxi még mindig sehol. Az előzménye­ket ismerve, biztosan három utcával arrébb vitatkoznak. Hogy melyiküké legyen a kun­csaft. Falusy Zsigmond Kitüntetések a Fortéban A fegyveres erők napja al­kalmából a Forte Fotokémiai Ipar vállalati ünnepségen kö­szöntötte a munkásőröket, a polgári védelem, az MHSZ és az ifjú gárda aktivistáit. A megemlékezésen jelen volt többek között Hrozina József, az MHSZ Vác városi titkára, Fülöp Zoltán, a Matheika Já­nos munkásőregység parancs­nokhelyettese. Fazekas Károly, a gyári pártbizottság titkárá­nak társadalmi helyettese ün­nepi köszöntőjében méltatta a munkásőrök önkéntesen vál­lalt tevékenységét, a fegyve­res erők aktivistáinak munká­ját, majd kitüntetések átadá­sára került sor. A Magyar Népköztársaság kormánya a vállalat javaslata alapján a Honvédelmi Érdem­érem kitüntetést adományoz­ta Dr. Lenyó László igazga­tónak 30 éves kiemelkedő MHSZ-tevékenységéért, Neu­burger Istvánnak 15 éves, Együd Jánosnak és Dobrocsi Endrének 10 éves eredmé­nyes MHSZ-munkája elisme­réséül, valamint a polgári vé­delem területén végzett 15' éves kimagasló tevékenysé­géért Ebe ez Ferencnek és Őr­lik Istvánnak. Továbbá ipari miniszteri dicsérő oklevelet kapott munkája elismeréséül Soós Mihály és Mezei István­ná. A mujjkásőröket és a pol­gári védelem aktivistáit pénz­jutalomban részesítették, majd a bensőséges ünnepség máso­dik felében a Forte KISZ- szervezete megvendégelte a résztvevőket. ( Bakóné T. P. Múzeumi hónap Kiállítás Szobon A múzeumi és műemléki hónap keretében Deák B. Fe­renc festőművész Domon­kos Béla szobrászművész mu­tatkozik be műveivel a szobi Börzsöny Múzeumban. A ki­állítást ma, október 3-án, dél­után négy órakor nyitja meg dr. Pogány ö. Gábor művé­szettörténész, az MNG nyugal­mazott főigazgatója és dr. Losonci Miklós művészettör­ténész, művészeti író. A kiállítás november 29-ig tekinthető meg, hétfő kivéte­lével, naponta. Fotákupa ’87 A Forte KISZ-szervezete a gyár sportklubjával közösen október 11-én, 9 órai kezdet­tel ismét megrendezi a FO- TOKUPA ’87 egész napos ver­senyprogramját a Forte-sport­pályán. A rendezők szeretet­tel yárnak minden KISZ- szervezetet, üzemi csoportot, de szívesen fogadják az utcák, terek csapatait is, akik szeret­nek mozogni, sportolni. Nevez­ni október 5-ig lehet a Forte KISZ-bizottságán, kispályás férfi-, és női labdarúgás, lég­puskalövészet, . tájékozódási verseny, női kézilabda- és te- nisz-versenyszámokban. Az első helyezettek értékes juta­lomban részesülnek. I Fogadóórák Koltay Imre ^országgyűlési képviselő 5-én (hétfőn) 14—17 óráig fogadóórát tart hivatali helyiségében, a CEMÜ-szók- házban. Ugyancsak hétfőn 14 órától Nagy Sándor tanácstag a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában fogadja választóit. Nem baj, ha számolunk Az idő pénz — a konyhában is Régtől fogva tartja magát a mondás, hogy az idő pénz. S a mi világunkban egyre inkább érvényessé válik. Mert ugye nem mindegy, hogy a munkahelyén mennyi időt tölt el egy ember, amíg az adott feladatát elvégzi. Hiszen nem biztos, hogy ha a munkaidő lejárta előtt, mond­juk, két órával már letudta feladatát, hogy akkor ő ered­ményesen dolgozott, bár le­het. hogy hibátlanul csinálta meg azt, amit rábíztak, azt, amit elvállalt. Az idő az élet számos más területén is pénz. Például a magánéletben. Ezzel kapcso­latban egy történettel szolgál­hatok, amit ismerősöm me­sélt el, de magam is tanúsít­hatom, hogy igaz. A fiatal házaspár albérlet­ben lakott. Hajnali négykor, ötkor keltek, hogy begyújtsa­nak a régi, hagyományos tűz­helybe, mosófazékban felfor­ralják a reggeli mosdáshoz szükséges vizet, majd csak azután láthattak neki a reg­geli elkészítésének. Aztán új­Lopd magad? Vandálok az almásban H a valaki más mondja el az alábbiakat, el sem hittem volna. Ugyanis szep­tember 20-án ,a család egy részével kimentem az Alagi Állami Tangazdaság vámos- mikolai almásába, hogy a, szedd magad mozgalom alap­ján a téli ellátmányt beszerez­zem. Nem akartam, nem tud­tam elhinni, hogy az emberek ilyen vandál módon képesek bánni a természet adta gyü­mölccsel, az ezt érlelő fákkal. Már a gyümölcsösbe való bemenetelkor tülekedtek, előz­ték egymást, attól félve, hogy nem jut nekik sem hely, sem gyümölcs, amikor pedig meg-' látták a gyümölccsel teli fá­kat, nem figyelve az irányí­tóra, mindenki menni akart, amerre csak gyümölcsöt lá­tott. A rendet az irányítók csak nagy nehezen vagy nem is tudták fenntartani, a gyü­mölcs nagy része a földön volt, ha a szedő kezéből ki­esett, vagy szedés közben a fáról leesett, azt fel nem vtet- te senki, rohantak egyik fá­tól a másikig, mintha azon szebb lett volna a termés. Ta­posva mindent, gondolom azt tartva, hogy nem az övék, termés pedig van bőven. . A mérlegelésnél (ami igen jól meg van szervezve) lepőd­tem meg újra V furcsa dolgok történtek, a rend betartásáról nem beszélve. Nem akartam elhinni, hogy az igen olcsó gyü­mölcsöt eldugják a gépkocsi ülése alá. mint azt két gödi férfi tette. Műanyag zsákba, a Skoda gépkocsi ülése alá dugott el 31 kiló gyümölcsöt, és amikor megtalálta a mér­legelő, arra hivatkoztak, hogy nekik az állami gazdaság ve­zetője jó ismerősük. Ezek a személyek és mások sem, akiknek a Wartburgba és a Barkas gépkocsiba volt eldug­va az alma, nem is szégyell- ték magukat. Mintha már megszokott lenne nálunk az egész dolog. Persze az eldu­gott almát, há előkerül, az il­letőnek 30 forintos áron kell kifizetni (hogy ez mindig si- került-e. azt nem tudom.) Voltak, akik rendesen és becsületesen, emberhez mél­tóan viselkedtek a gyümöl­csösben, úgy mentek oda, mint a sajátjukba. Szerencsére ezek voltak többségben! De nem lehet szó nélkül elmenni olyan dolgok mellett, ahol a társa­dalmi tulajdont úgy kezelik egyesek, mint a csáki "szalmá­ját, és nekik nem elég, hogy elég olcsón gyümölcshöz jut­nak, még lopnak is. N em tudom megérteni, hogy a városok gyermekélel­mezési intézményei miért nem élnek a szedd magad mozga­lom lehetőségével, hiszen vi­szonylag olcsón juthatnának gyümölcshöz, nem kellene azt drága áron beszerezni, többet adhatnának a gyerekeknek. Ha akarnának, találnának tá­rolásra alkalmas helyet is. Valakinek törődni kellene ez- tel. ­Azt a bő termést pedig, amit a természet adott, sok­kal jobban meg kellene be­csülni, az embereknek fel kel­lene érni már ésszel, hogy ami nem a miénk, azt sem lehet pazarolni, taposni és lopni. Koroknál Gábor Vámosmikola ból vizet melegítettek a tűz­helyen a mosogatáshoz. Majd felöltözködtek, s indultak munkába az ötórási vagy a negyed hatos vonattal. Ami­kor mindketten a fővárosban Vállaltak taunkát, mert csak ott kaptak végzettségüknek megfelelőt, akkor mindezt a reggeli tortúrát gyakran már hajnali háromkor elkezdték a tűzhelybe való begyújtással. Este pedig ugyanez ismétlő­dött. A lényege a dolognak, hogy háztartásuk rossz felszerelt­sége miatt 2—3 órával előbb keltek naponta, s ugyanany- nyival később feküdtek le aludni. így érthető volt, hogy a náluk jobb helyzetben lé­vő barátok köréből egysze­rűen kiestek, mert nem győz­ték idővel a lépéstartást. A pesti moziba vagy színházba járásról hamar le kellett mondaniuk, így szinte ma­gukban maradtak, s legfel­jebb valamelyik jó szomszéd nyitotta rájuk az ajtót dél­utánonként, kora esténként, munkából hazaérve. Aztán ez a fiatal pár kor­szerűsítette a lakást, jól fel­szerelték a konyhát, a ház­tartást, modern fűtő-hűtő al­kalmatosságokkal, kisgépek­kel. Ma már elég reggel öt­kor felkelni, egy gyufaláng elég, s már rotyog is a reg- gelinekvaló a gázlángon. Mosdóvíz. fürdővíz állandóan van a fürdőszobai bojlerban, s ha későn, fáradtan érnek haza, az asszony benyúl a hűtőbe, s elővesz valami mi­relitfélét. Fél óra sem kell, s kész a vacsora. Szinte hallom az olvasó közbevetését, hogy igen ám, de a magyar ember szereti a hasát, szeret s tud is enni igazi jó, házi ételeket. Nos kérem, aki ma már nem nyolc óra alatt keresi meg a családnak a kenyérrevalót, annak aztán igazán drága ám az idő! Nagyon is számít, hogy a konyhában, a fürdő­szobában mennyi időt veszte­get el az ember a minden-, napos teendőivel, abból az időből, ami alatt ugyebár pénzt is kereshetne. S ha fi­gyelembe vesszük, hogy ennél az ismerős családnál mindkét szülő ingázó, s a két nagyob­bik gyerek úgyszintén, hát az ilyen látszólagos kicsiségek, mint az otthoni önellátásra fordított idő. nagyon is befo­lyásolják a más tevékenység­re fordítható idő mértékét. Meggyőződésem, hogy az emberek többsége nem Glanc­ból akar szép és jól felsze­relt otthont, háztartást kiala­kítani. Hanem, mert az így megtakarított időt szórako­zásra, önművelésre, szakmai továbbképzésre lehet fordíta­ni, vagy akár arra. hogy odahaza a családdal, a gyere­kekkel többet tudjanak fog­lalkozni. De a társadalmi munkához, a közéleti tevé­kenységhez is idő’ kell, s ha ehhez az otthoni szociális kö­rülmények nem elég jók. ak­kor jön a kapkodás, az idő­hiány miatt az idegeskedés, és sorban olyan problémák, konfliktusok, amik senkinek sem hiányoznak. Az tény. hogy ezeket a kö rülményeket ki-ki magának teremti meg, többnyire saját és állami anyagi erőforrások- rat támaszkodva. De ha mind­ehhez még társul a lakóhely jó kereskedelmi ellátottsága, a szolgáltatások megfelelő színvonala, akkor lehetséges az idővel jól gazdálkodni. Aszódi László Antal Fizetéskor többet vesznek A váci Skála-Naszály Áruházban a bérfizetés utáni héten 80 karton mirelit áru fogy el naponta, máskor, hétköznapokon is, legfeljebb harminc. Rácz Tibor feleségével és két nagyfiá­val él váci otthonukban. Valamennyien önálló jövedelemmel rendelkeznek, de nemcsak a pénzt, hanem idejüket is igye­keznek jól beosztani. A családfő ezúttal fehér hüvelyű zöld­babot í keresett a hűtőpultnál. (Aszódi László Antal felvétele) ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom