Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 229, SZÄM 1987. OKTOBER 3., SZOMBAT A gyalogosok biztonságáért Vonzó helyre többen Minden ötödik ember vezet Vácszentlászlón a Zöldmező Termelőszövetkezet tanácster­mében tartotta elnökségi ülé­sét a gödöllői és a dunakeszi ‘ özlekedésbiztonsági tanács, z^ összevont értekezletre ér­zőket Furulyás János, a ter­melőszövetkezet elnöke fogad­ta és kalauzolta dr. Cseri László párttitkár társaságában. A megjelenteket dr. Füleki Lajos rendőr alezredes, kapi­tányságvezető. a gödöllői KBT elnöke üdvözölte. A video szerepe Két beszámolót hallgattak meg az elnökség tagjai. Gás­pár Péter a dunakeszi KBT munkájáról adott számot. El­mondotta, hogy a városban mily nagy gondot fordítanak az ifjúság képzésére. Nemcsak szórólapokon és egyéb kiad­ványokon hívják fel a figyel­met a helyes közlekedésre, hanem számos rendezvényen, vetélkedőkön és versenyeken mérhetik össze tudásukat, ahol értékes díjazásban részesülnek. Meghirdették az iskolások biztonságáért mozgalmat, a szabályok tanítása igen ered­ményes, amiben része van a szakbizottságnak. Együttműkö­dési szerződést kötöttek társa­dalmi szervekkel. Nyomatéko­san aláhúzta az előadó, hogy az üzemek, intézmények nagy segítséget adnak a közlekedési szabályok betartásában, de így is sok a baleset. A KBT munkáját tovább kel) fokozni. Nagy szerepet kap a video az oktatásban. A jövő évi tervet már most el kell készíteni. Ezután Palágyi István, a gödöllői KBT ifjúsági szak- bizottságának vezetője számolt be munkájukról. Külön öröm. mondta, hogy Dunakeszivel- léptünk porondra. Munkánk­ban baráti riválisok vagyunk, és a közös célért sokat, teszünk együtt. Beszélt a szabályok betartásának fontosságáról, a jól sikerült rendezvényekről. Elmondotta, hogy a közleke­dési intelligenciára nevelés életre nevelést jelent. Jó kezdeményezés Gödöllőn és vonzáskörzeté­ben megnőtt a gyerekek köré­ben az érdeklődés a KBT iránt. Ma már minden iskolá­ban lelkiismeretesen foglalkoz­nak a helyes közlekedésre való neveléssel. A szakreferensek, tanárok a KRESZ-oktatásra megadott időt kihasználják. Az Erdőkertesen elért eredmények híre messze eljutott már. A BM filmstúdiója a közeljövő­ben az ottani fiatalok szere­peltetésével filmet forgat, amelyhez a próbafelvételek október 2-án lesznek a község­ben. A tervek között említette az eredmények szinten tartá­sát, az utánpótlás nevelését. Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára ki­emelte: korszerű előadások kell, hogy segítsék a korszerű közlekedést. Az oktatás helyét úgy kell megválasztani, hogy az már magában is vonzó le­gyen. A Hungaroring például jobban fölkelti a hallgatóság, a gyerekek figyelmét, a szok­ványos előadóteremnél. , fi gödöllői művelődési köz­pont BMX-kezdeményezése jó alkalmat kínál a közlekedési szabályok alapos elsajátítására. Beszélt Herczenik Gyula a tár­sadalmi tulajdon védelméről és arról, hogy hasznos volt a két szakbizottságtól kapott in­formáció. A vitában szó esett a megelőzési tevékenység fo­kozásáról, a felelősségre Vo­násról, a fő- és mellékbünteté­sekről, a gépjárművezetők és a rendőrség kapcsolatáról. Gödöllő város és vonzáskör­zetének közlekedésbiztonságát nagyban befolyásolja, hogy az M3-as autópálya 37 kilométer hosszan, a 30-as út mint fő­mennek útvonal 35 kilométer hosszan vezet át. Jelentős ipari üze­mek vannak itt, állami gazda- ' ság, Volán vállalatok, mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek, honvédségi alakulatok. A járműforgalom 33 kilomé­ter kiépített és 875 kilométer kiépítetlen úton bonyolódik le. A lakosság mintegy 20 szá­zaléka rendelkezik valamilyen vezetői engedéllyel. Sok gép­kocsi van nyilvántartva, ezen­kívül számtalan segédmotoros kerékpár, kerékpár és egyéb jármű közlekedik útjainkon. Komoly növekedést jelent az üdülőterületek hétvégi forgal­ma is. A közúti balesetek alakulása 1986-ban: 10 halálos. 80 súlyos. 114 könnyű; 1987 eddig eltelt időszakában 12 halálos, 79 súlyos, 109 könnyű sérülés. Sajnos a halálos végű balese­tek száma kettővel nőtt. A gyalogosbalesetek száma 43- ról 35-re csökkent, és ez a gya­logos közlekedés biztonságáért akció sikerének is köszönhető. A közúti balesetek megelő­zésére, az ittas vezetés vissza­szorítására rendszeres közúti ellenőrzést tartanak, ebbe a munkába bevonják az önkén­tes rendőri csoportokat és a KBT-aktivís’tákat. Gyorshajtók szűrése Ez év júniusában sebesség­ellenőrző gépkocsit kapott az alosztály, amely nagy segítsé­get jelent a gyorshajtók kiszű­résében. Említést érdemel, hogy eb­ben az évben 59 KRESZ-elő- adást, 50 filmvetítést tartottak, amit összesen 6859-en hallgat­tak. illetve néztek végig. Tíz közlekedési úttörőcsoport mű­ködik 200 közlekedési úttörő­vel. Városunk benevezett a Legbiztonságosabb közlekedé­si"i város cím elnyeréséért in­dult országos versenybe. Csiba József Esti beszélgetés Osztályélmény nélkül E gyetemistákkal beszélget­tem tegnap este, és ter­mészetes, hogy felvetődött a saját korom ifjúsága is. Meg­győződéssel állítottam, hogy 1945 után á’ népi demokrácia történelmi tettet hajtott vég­re a munkás-paraszt gyerekek tanulmányainak segítésében. Fiatalok ezrei végezték el a középiskolát, jutottak be az egyetemekre, amihez pótolha­tatlan segítséget nyújtott az állami kollégiumi és ösztön- díjrendszer, valamint a népi kollégiumok hálózata. Ez a soha nem volt földindulás se­gítette a legjobbakat külön­böző funkciókba, tulajdonkép­pen a maga idejében megte­remtette az új értelmiség, vagy ha úgy tetszik, az új em­ber arculatát. Az ifjú egyetemisták eddig szótlanul hallgattak, de most egyikük megszólalt: — De hát mi az új az emberben? A kérdés nyomán csend te­lepedett közénk. Bevallom, megdöbbentem. Az elmúlt év­tizedek történelmét ezek a ma húszéves fiatalemberek nem élhették át, így nincs osztály- élményük, de elolvashatták volna mindezt a történelem- könyveikből, megtanulhatták volna a történelemóráikon. Igaz, nem hallhatták a dübö­rögve érkező szabadság hang­ját szüleik csendes esti beszél­getéseiből sem, amikor a nagyapa emlékezett az embert fetrengésre kényszerítő törté­nelem poklára, azokra az időkre, amikor inni kellett a megaláztatás pocsolyájából. A kérdés ismét elhangzott, de most már az őszinte kíván­csiság által erősített nyoma­tékkai: mi az új az emberben? Az egyes emberben keresni az újat, mint valami azonnal szembeötlő jelenséget, nem szerencsés dolog — feleltem elgondolkodva. De szerencsét­lenség az is, ha a körülöttünk élő, régi erkölcsű emberek sokaságát vesszük csak észre, a hatalmukkal visszaélőket, a harácsolókat, a csak maguk­nak és magukért élőket. Az új arculatú embert nem találjuk meg töményen, márványba vé- setten: csak régi szégyenekkel, beidegződésekkel keveredve küzd egy-egv új szándék, új igény. Birkózás ez, keservesen megküzdeni azért, ami olyan ünnepi hit, új módon dolgozni régi mozgású emberek közt, hinni naponként elfáradva, vi­tázva, éjszakákon át másokkal és magunkkal. Mondjátok, fiúk, nincs ebben az egészben jelen az új? Aszódon — még valamikor a hatvanas évek elején — Körkép címmel szerveztünk irodalmi esteket, s egyik ilyen rendezvényünkön az egy éve elhunyt Váci Mihály Kossuth­díjas költő vendégeskedett. Akkor egy gimnazista, ha jól emlékszem, a bagi Nagy Ist­ván — ma már tanári diplo­mával oktatja az új értelmi­séget — hasonló kérdést tett fel. Váci Mihály azon az es­tén arról beszélt, hogy az em­ber szelleme, erkölcse, fénye az igazi történelmi osztályok ábrázatán kezdi kibontani új arcvonásait. Nem kívántam én a mostani beszélgetésünkön megidézni az elmúlt évtizedek hibáktól sem mentes nagyszerűségeit, de azt nem hallgathattam el, hogy én még ma is valami szédületes gyönyörűséget ér­zek, ha visszagondolok hódító ifjúságomra, s akkori társaim­ra: a boldogi parasztasszony­ból lett képviselőnőre, meg az acsai tanácselnökasszonyra, a falusi suttyóból felavatott ka­tonatisztre, a pályamunkás­ból lett járási párttitkárra, a mezítlábas napszámosból Moszkvába küldött közgazda- sági egyetemistára, a Lenin- grádban tanuló állatorvostan- hallgatóra. vagy a BSZKRT jegyvizsgálóból a fővároshoz kinevezett osztályvezetőre. Hévízgyörk nem nagy köz­ség, de valamikor 1959-ben — lehet, hogy a dátum nem égé­Kiköltekeztek a lakosok Belvízelvezetés, csatornahá­lózat. Nagytarcsán 1983-ban épült egy gerincvezeték, mely­nek a belterületen levő hossza 1,9 kilométer. Ezt a honvédség és a Szilasmenti Termelőszö­vetkezet építette, a tanács mindössze hárommillió forint­tal járult a harmincmilliós be­ruházáshoz. Azóta nem múlt el falugyűlés, tanácsülés úgy, hogy valaki ne kérdezett volna ez ügyben. — Valóban visszatérő gond a csatornázás és a belvízelve­zetés — tájékoztatott Csimáné Pócsa Anna tanácselnök. — A község délnyugati részén na­gyon magas a talajvíz szintje, s igaz, hogy időnként ebből a pincékbe is jut. Ezen a terüle­ten az emésztőkből nem tud elszivárogni a víz/ annyira te­lítődött már a talaj. Valóban nagyon kellene már erre a csatorna. Van gáz. s annyi meleg vizet lehet engedni, amennyit aka­runk. Egyre több vizet fo­gyasztunk. Nehezen lehet vi­szont meggyőzni az embereket a beruházás nagyságáról Me­gyei támogatást kértünk, de belátható időn belül nincs er­re pénz. A nagytarcsaiak vi­szont igencsak kiköltekeztek, nemrégen ért véget a gázprog­ram, magas a teho is. Lehet­séges, hogy az őslakosság egy része még ki tudná fizetni a 30—40 ezer forintot, de a többségnek ez már gondot okoz. Így saját erőből nem tudjuk megépíteni. A meglevő gerincvezetéken a lakótelep szennyvize mellett elfolyik hatvan rákötött csalá­di ház szennyvize is. Akik be­fizették a hozzájárulást, azok még az idén beköthetnek. To­vábbi építkezés egyelőre nem lesz, de az ügy napirenden marad. A csátornatársulatnak meg kell nyernie a takarék­szövetkezetet. Az említett kritikus falurész belvízgondját addig is úgy próbáljuk mérsékelni, hogy a lakossággal együtt folyamato­san építjük az árkokat Van, ahol bezsaluzzák az emberek az árkot és a tanácstól kapott cement és sóder felhasználásá­val és sok társadalmi munká­val kibetonozzák azt. Így tör­tént ez a Széchenyi utcában. Ott most fejezték be a mun­kát. Még ebben az évben el kell készülni a Tessedik és a Múzeumkart utcákban a me­derburkolatnak. A tervek ké­szek, a gépek kimarkolják a . megadott mélységig a földet, a tanács leszállítja a megíer lelő mennyiségű járdalapot, s az emberek társadalmi mun­kában megcsinálják. Ma, amikor mindenkinek pénzt kell keresnie, öröm egy- egy községben, ha tapasztalha­tó a közösségi légkör, az össze­fogás egy lakóterület érdeké­ben. Nagytarcsán sokan kap­tak már önzetlen munkáju­kért kitüntetést, gyakoriak a könyvjutalmait, mindenkinek, van egy kartonja, melyen jegyzik az általa végzett mun­kát. így az emberek is jobb szájízzel csinosítják falujukat. Á. M. Diákok a laktanyában Az aszódi Petőfi Sándor lak­tanyában rendezett honvédelmi napon tizennégy általános is­kola ötszáz diákja vett részt. A lakitanyakapu előtt felsorako­zott úttörőket két 48-as hu­szár vezette be az alakulótér­re, ahol a mai legmodernebb harci technika várta őket fel­sorakoztatva a laktanyában. Rövidesen megkezdődött a nagy érdeklődéssel várt bemu­tató. Ezzel párhuzamosan kiállí­tást tekinthettek meg a fiata­lok a magyar hadsereg fegy­vereiből és egyenruháiból, a honfoglalástól 1848-ig, mialatt a helyőrség Kommendáns nevű zenekara katonanótákkal szó­rakoztatta a vendégeket. Nagy érdeklődés kísérte a váci haditorna-klub Gladiátor­játékok című bemutatóját, amelyet a laktanya művelődé­si otthonában kialakított galé­ria megnyitója követett. A ki­állításon Útkeresés vagy han­gulatok címmel Artner Ilona és Berkes Gyula kollázsait, grafikáit és fotográfiáit mu­tatták be. A nap programjához tarto­zott még a legénységi körletek, a csapatmúzeum és a könyvtár megtekintése, valamint az ala­szen pontos — összejöttek a faluból elszármazott értelmi­ségiek, s kicsinek bizonyult az egykori katolikus iskola legnagyobb terme a beszélge­tésre. És így volt Bagón is, de így lett volna a többi község­ben is. Ha akkor és ott jelen lehet­tetek volna — mondtam a sza­vaimat hallgató fiataloknak —, ezeknek az embereknek a közösségében felfedezhettétek volna azt az újat, amit keres­tek, s amit kézzelfoghatóan képtelen vagyok felmutatni. Az biztos, hogy ezt a sereget az új módon szervezett gaz­dasági és emberi viszonyok ösztönözték új tettekre és csi­karták ki belőlük az új maga­tartást. K ésőre járt, ám ennek a szeptemberi, megkésett nyári estének a melege, pi­hentető csendje, a lugason bő termést ígérő szőlőfürtök so­kasága szinte biztatott a sza­vakra, gondolataim kimondá­sára, rriég akkor is, ha érez­tem, hogy ifjú barátaim nem mindenben értenek egyet. Ér­tem én, hogy nehéz eligazodni azok között, akik megszerzen­dő vagyonok után futnak, akik megkülönböztető előjogokat, s bankbetéteket gyűjtenek, de hát az új energiájú társadalom törvényszerűen alakítja az új arcú embereket is. Igaz, ehhez nem a régiek, hanem a maiak hitére, lelkesedésére, munká­jára van elsősorban szükség. Fercsik Mihály kulat és a néphadsereg életét bemutató videofilmek vetítése. Délután voltak a sportverse­nyek, amelyekre meghívást kapott egy-egy tízszemélyes csapat nevezésére a Magyar Kábelművek, az Ikladi Ipari Műszergyár, az aszódi KISZ- bizottság, valamint a helyi szovjet alakulat Komszomol- szervezete. A csapatok lövé­szetben, fegyveres váltóban, kézigránátdobásban és kötél­húzásban mérték össze tudá­sukat. majd az 1848-as esemé­nyekből' szellemi vetélkedő kö­vetkezett. A versenyt a kupát alapító alakulat KlSZ-bizott- sága nyerte. A bagi sportpályán a, Nagy- bátonyi Bányász és a laktanya katonaválogatottja barátságos futballmérkőzést játszott. A ta­lálkozón a vendégek győztek 6-5 arányban. A nap programja Október 3-án, 4-én: Gödöllő, művelődési ház: Filmvetítés. Az ezeregyéjszaka virága, 20 órakor. Üj formák időseknek, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő növény- és ál­latvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Ipar­művészet a gödöllői művész­telepen, a régi Gödöllő, kama­rakiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története, állandó kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Október 3-án: A baromfiudvar réme. Szí­nes magyar mesefilmsorozat. 4 órakor. Krokodil Dundee. Magyarul beszélő, színes ausztrál film­vígjáték. 6 és 8 órakor. Október 4-én: Asterix és Kleopátra. Színes, magyarul beszélő francia rajz­film. 4 és 6 órakor. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem műszaki igazgatósága önálló fejlesztő-, beruházómunkára fiatal épület­gépészt keres. Cím: Gödöllő, Práter Károly út 1. 2103. Telefon: 533-040/320 vagy (28)-10-200/320. ■ SrflMBATI JEGYIÉT B Iskolásán Amit korábban annyi­szor hiányoltak, zajlik a nagy váltás. Egyre több fiatal, redőtlen arc, dús hajjal borított fej bukkan föl Gödöllőn és a körzet­ben kisebb-nagyobb vezetői beosztásban, politikai, tár­sadalmi, tömegszervezetek testületéinek munkatársai­ként. Határozott, nyílt te­kintetek pásztázzák a töb­bieket, s nem esnek zavar­ba akkor sem, amikor szó­ra jelentkeznek. Beléjük látni nem lehet, arcukon semmi izgalom, drukknak semmi nyoma. Beszélnek, gördülékenyen, folyamato­san, egy kicsit jobban, mint a régebbiek átlaga. Valami már néhány mondat után zavarja a gyakorlott beszédhallgatót. Hogy valójában mi, arra később jön rá, jó néhány ifjú ember mondókájának végigkövetése nyomán. Kezdetben bizonyos, a fia­talságra koránál fogva jel­lemző derűlátásra gyanak­szunk. Aminek örülhet­nénk, hiszen az évtizedes tapasztalatokkal a háta mögött az idősebb hajla­mos a beletörődésre, mond­ván, ha előzőleg annyiszor sikertelen maradt a kísér­let, miért éppen most len­ne másképp. Holott miért ne lehetne. Föltörhető a védelmi retesz a kilencve­nedik percben is, s az ak­kor rúg-tt győztes gól sem­mivel sem ér kevesebbet a mérkőzés elejinél. Majd rendeződnek az ér­zetek, s az , ellenőrzések után teljesen kitisztul a kép. önmagunkat ellen­őriztük, persze, és midőn a nyolcadik, tizedik ifjú szereplőnél ugyanarra a végeredményre jutunk, ki merjük mondani meglátá­sunkat. Iskolásak ezek a fiúk. lányok. Érdekes, de talán nem véletlen, hogy a lányok kevésbé. Nékik alighanem hasonló korú fiú társaiknál nagyobbak a gyakorlati tapasztalataik, még ha csak a háztartás­ban, a konyhában, anyu­kával való beszélgetéseken szerezték is őket, nem le­becsülendők. A konyhában, a háztartásban sok minden lecsapódik a kinti világból. Meg akartam osztani föl­fedezésemet egyik vezető szervünk irányítójával, de hamar a szavamba vágott. Ne is mondd, éppen a múltkor csináltam egy kis káderezést, megnéztem né- hán\) ifjú előéletét. Kérlek szépen, akikkel én találkoz­tam, az igen messze volt eddig az élet sűrűjétől. Ál­talános iskolából , gimná­ziumba, onnan az egye­temre, az meg aztán, kell-e mondanom, megle­hetősen védett világ, s a nyári gyakorlatok is in­kább kóstolgatások. Ezek a fiúk, lányok nem hörpin- tik ott föl a pohár keser- nyésebb tartalmát. Majd eljön az ideje an­nak is, mondtam a vezető szerv irányítójának. Eljön, eljön, legyintett, de nem mindegy ám. mikor és ho­gyan jön el. Elsősorban azoknak nem közömbös, akiket ezek a fiatalok irá­nyítanak. Eszembe jut egy orvos barátom. Tőle hal­lottam, hogy egészen más, ha az ember beleéli ma­gát a beteg helyzetébe, mintha neki magának fáj valamije, s az ö testét bab­rálja valamelyik kollégája. A legnagyobb veszély magukra a fiatalokra lesel­kedik. Korántsem biztos, hogy továbbra is egyenes irányban vezet a megkez­dett pálya. Megbolydult életünkben ki lehet biztos abban, hogy nem kénysze­rül máshová. A sűrűjébe. Minél később, annál nehe­zebb beilleszkedni. Lelkűk rajta, miért nem ott kezd­ték. így is föl lehet fogni. Kétségtelen. senki sem kényszerítette őket oda. ahol vannak. Figyelmeztet­ni. legalább figyelmezteni azonban nem árt őket. Kör Pál ISSN 0133—19S7 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom