Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

4 1987. OKTOBER 30., PÉNTEK DUNAKESZI •Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Beázik a tető, lehull a tapéta Az iskola utcában Ma már nem adunk hangot a csodálkozásnak. Nem kérdezzük, hogy miért feledkeztünk" meg a tetőfedés tudományáról, amit a lapos fedelű házak megjelenésé­nek első pillanatától kezdve tudtak a mestereink. Csu­pán bosszúsan és aggódva regisztráljuk a tényeket. A fiatal családok nagy nélkülözések árán kuporgatják össze a kezdő tőkét, egy életre szóló adósságot vállal­nak, csak hogy révbe érjenek, az albérleti szobából ki­kerülve saját otthonhoz juthassanak. De jaj annak, akit a ház legfelső emeletére sodor a balsorsa. Mert az építőiparunk nem tud tetőt szigetelni. Önállóság, politikai felelősség A jó eredmények feltételei Többen felfigyeltek arra, amit Pálmai László, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első titkára mondott nemrég a testület ülésén. Tartalmazta azt a megállapítást az írásbeli je­lentés is, mely szerint a város és körzete gazdaságában a me­gyei átlaghoz képest is jobbak az eredmények. Ebből a meg­állapításból is fakadtak kérdéseink, melyekkel a pártbizottság vezetőjéhez fordultunk. Feltételezve Beruházás Fizetni kei! Az ötlethez nem kell beru­házás — hangoztatják néhá- nyan, arra célozva, hogy na­gyobb teret adhatnánk a kö­zös gondolkodásnak. Ezen a véleményen érde­mes eltűnődni, mert hirtclené- ben hallva azt hinnénk, cá­folhatatlan igazságot mondtak ki. Ahhoz, hogy kimondják, valóban nem kell pénz az adott időpontban. Ám hogy ki is tudják mondani, valami­kor nagyon régen kellett be­ruházni, s ezt a beruházást állandó megújulással kellett folyamatosan hasznosítani. Az ember képességeit, műveltsé­gét építőkövenként kell össze­rakni, gyarapítani. Ez pénzbe és időbe, fáradságba kerül már a gyermekkortól kezdve. Sajnos, ezt szoktuk gyakran figyelmen kívül hagyni, mikor megszaporodnak napi gond­jaink, s most sem mondhat­juk, hogy nem vagyunk hajla­mosak azzal érvelni: a gazda­sági gondok kerültek előtérbe, oldjuk meg azokat, s az erő­ket, legyenek azok szellemiek vagy anyagiak. bocsánatos bűn ilyenkor elvonni a mű­veltség terjesztésétől. Bocsánatosnak ugyan nem mondhatnánk, mert az idő számon kéri mulasztásainkat egyéni és társadalmi méretek­ben egyaránt. Várjuk, kérjük most is a jó ötleteket, jó né­ven vesszük a megújulási készséget, ám ezt csak arra számítva tehetjük meg, ha feltételezzük, hogy vannak és voltak emberek, akik megsze­rezték a szükséges szellemi muníciókat, melyekből most hasznot húzhat a társadalom. Csak hát fizetünk is, mert gyenge volt az ösztönzés, ke­vesebb a feltétele annak, hogy több legyen a kiművelt emberfők sokasága annál, mint amennyit szeretnénk. A művelődési intézmények szé­pen fényezett statisztikáinak nem mindegyike tükrözte a valóságot az elmúlt évtize­dekben, noha igaz, hogy a tö­megek birtokába jutott a kul­túra. Ám arra is rá kell döb­bennünk, hogy a nyolc álta­lános elvégzése után is rósz- szül olvasnak némelyek, kicsi a szókincsük, gyenge a kép­zettségük. Van tehát mit ten­nünk, beruháznunk a meg­újulás érdekében. Személyi kérdésekről is döntöttek a közelmúltban a gödi pártbizottság ülésén. A nagyközségi testület végre­hajtó bizottsági tagjának vá­lasztották meg Gáspár Gábor tanácselnököt. Szigeti Sándor, a Dunamenti Termelőszövet­kezet elnökhelyettese mint új vb-tag, egyben a gazdaságpo­litikai munkabizottság vezető­je lett. A pártbizottság tagjá­A per nem szigetel Ezzel a tipikus gonddal küzd már évek óta az Iskola utca 1. számú szövetkezeti ház tizedik emeletének négy családja is, akik közül Szeke­res Endréné mondta el nem­rég, hogy a 70-es évek elején átadott épület néhány lakása már nyomban a beköltözés után is beázott, de azt rend­be hozták. Később rájuk is hullani kezdett az égi áldás, mire egy Novép nevű gazda­sági társasággal hozatta rend­be a ház közös képviselője, de hasztalan. Továbbra is beázik náluk a nagyszoba, centiméteres rések nyílnak a tetőn, a nagy esőzések idején minden elázott, a tapéták tönkregyűrődve lógnak a fa­lon. Az előszoba mennyezeté­ről le kellett szerelni a csil­lárt, mert a helyén tört ma­gának utat a víz. — No de mi még szeren­csések is vagyunk — viszo­nyít mások helyzetéhez, akik súlyosabb körülmények közé kerültek ezen az emeleten. — Nézné csak meg például Szarvas Katalin lakását az Is­kola utca 3. számú ház 10. emeletén. A javítók elmentek, mint akik jól végezték a dolgukat. A tűzveszélyes szigetelőanya­gokat otthagyták a helyszínen, egy éve nincs rá szükség. A biztosító nem fizet kártérítést a lakóknak, mert a rossz mű­szaki megoldásért ez nem jár. A gazdasági társaságot pereli a szövetkezet, s ezt kifárasz- tásos taktikának nevezik a nak választották meg Vecser- ka Józsefet, a Németh László Általános Iskola igazgatóját, Barancsiné Piros Juditot, a KISZ nagyközségi bizottságá­nak titkárát és Botos Sándort, a termelőszövetkezet egyik pártalapszervezetének titká­rát. Elbúcsúzott a testülettől Kiss Józsefné, a Göd felsői területi alapszervezet titkára, aki Budapestre költözött. helybeliek, mert tudják, hogy az ügy sokáig elhúzódik, s közben meg jön az ősz, a tél. Volt ugyan helyszíni szemle, de akkor, amikor alig maradt otthon valaki, aki végül el­hitte, hogy kijönnek. Szeke- resnének lsét nap szabadságá­ba került a várakozás. Sánta logika Fenákel György, a lakás- szövetkezet elnöke szerint egy év alatt kétszer tárgyaltak mára tiszapalkonyai tsz Bu­dapesten működő Novép GT nevezetű leányvállalatával. Csak azóta figyelnek komo­lyabban a panaszaikra, mióta a bírósághoz fordultak. Egyik ajánlatuk az, hogy visszafizet­nek családonként 30 000,— fo­rintot. A másik, hogy az 1932- es árszínvonalon beszámítják, amit eddig fizetett a szövet­kezet, és a különbözetért megcsinálják a tetőt. Ám Fe­nákel György szerint egyik ajánlat sem reális. A megkér­dezett szakemberek tanácsa, hogy legyenek óvatosak, mert nem lehet tudni, mibe kerül az újra megbolygatott tető- szerkezet helyreállítása. — Egy — tőlünk közben már kilépett — egységünk olyan olcsón vállalta el azt a munkát, hogy kénytelenek va­gyunk az esetleg most alkal­mazásra kerülő technológiát különbözetért kivitelezni. Veszteséget nem vállalhatunk — mondja Tóth Istvánná, a Novép vezetője. A május li­án megtett ajánlatunk szerint a hibás 374 négyzetméter fe­lületet négyzetméterenként 300 forintért újra szigetelnénk, le­számítva a már számlázott különböztetek A másik ajánlat az, amit már a szövetkezet elnöke is említett. Érthető, hogy egyiket sem fogadhatják el. A józan ész logikája ugyanis azt dik­tálja, hogy aki a gazdasági társaság bélyegzőjével számlá­zott és a bevételt elkönyvel­te a hanyag munkáért, az most csináltassa meg a házte­tőt, akármennyibe kerül, s cége jó hírneve érdekében minél hamarabb. — Tessék szép virágot ven­ni! Nem először hangzik már el ez a kedves megszólítás. Pesti Istvánná minden pénte­ken kiül a gyártelepre, pon­tosan a József Attila Műve­lődési Ház elé. ahol szép szeg­fű- és krizantémválasztékot kínál most is, közben élvezve az őszi nap melengető suga­rait. — Tessék, van itt piros is, cirmos is, az a zöld meg asz­parágusz, magyarázza, s amint előkerül a notesz, mert kí­váncsi kérdezősködésbe kez­dek, meg kell mondanom, hogy nem az engedélyére va- gvok kíváncsi. Tudom, hogy van. de én nem a hatóságot képviselem. A gyáriak mindig megáll­nak itt munka végeztével, ez az 6 szabadtéri virágboltjuk, nekik hozza kertje legszebb termését Pesti néni, aki dicsé­ri a művelődési ház vezetőit is. Mert olyan rendesek, hogy @ Milyen módszereket alkalmaztak a gazdaságban, a politikai irányításban? — Az, hogy eredményeink jobbak a megyei átlagnál, az elsősorban a mezőgazdasá­gunkra vonatkozik. Jól dol­goznak a termelőszövetkeze­teink, a Duna menti és a fóti Vörösmarty. Azokkal együtt kell említenem az Alagi Álla­mi Gazdaságot. Mindhármuk­ra az az előny jellemző, hogy nem a területtől független köz­pontú helyi egységek, hanem önálló vezetéssel igazgatott gazdasági szervezetek. Így .mind a politikai, mind a gaz­dasági irányító munka haté­konyabb, mentes az áttételek­től. — Az iparral sincs gon­dunk, kivéve az építőanyag­ipart, amelynek irányításában megoszlik a felelősség, s ezt nem tartjuk jónak. Különösen a 43-as Számú Állami Építő­ipari Vállalat dunakeszi ház­gyára esetében van ez így. A mi álláspontunk az, hogy na­gyobb önállóságot kell adni ennek az egységnek úgy, hogy konkrétan el lehes­sen dönteni: miért ki a fele­lős, mert csak így lehet job­ban dolgozni. @ Az embereket néhány — Nyugati márkájú, hasz­nált gépkocsikat kezdtek áru­sítani a kettes számú főút mentén. — Milyen újságíró vagy, hogy ezt nem írod meg? Biz­tosan érdekelné az olvasókat — figyelmeztettek. Be is hajtanék másnap a kettes útról, ahonnét már lát­ni is a kocsik tetejét, de egy új, behajtani tilos jelzésű táb­la áll az út szélén. Mögötte betonsáv és parkoló. Vaska­put kell nyitnom. Mögötte az udvarban emberek. — Jó napot kívánok. A te­lepvezetővel szeretnék beszél­ni. — Nem látja ön, hogy mi van ott a túloldalon? — kér­dezi egy szemüveges úr. — Ott van a telepvezető? — Dehogy. Az van kiírva, hogy privát nem parkírozhat. Ide nem hajthat be. — Nem vagyok privát. A Pest Megyei Hírlaptól jöttéim. Be szeretném mutatni az üz­letet. — Hagyja el a telepet! mindig kikészítik neki ezt a széket, amin ül, s ott tarthat­ja náluk a felszereléseit is. Néha vásárlással is kiegé­szíti a készletét, de sohasem marad el, hacsak olyan nem történik vele, mint a múlt­kor. — Tetszik tudni — meséli —, bent voltam a pesti pia­con. Szállók fel a buszra. Egy nagy reccsenés. Megroppant egy csigolyám. Egy fiatalem­ber vett pártfogásba, leszállt miattam a buszról, pedig to­vább kellett volna utaznia. Bejött velem a házba, hogy le tudjak feküdni. A szomszé­dok hívtak orvost. Azt mond­ta a doktor úr; — Nem küld­jük magát kórházba Pesti né­ni, hanem megpróbáljuk visz- szavarrni azt a csigolyát a helyére. Hosszú volt nekem az az idő, amíg az ágyban kellett feküdnöm. Kaptam az injekciókat. Hát egy nap jön az orvos. Azt mondja; pró­báljuk csak meg. Tessék íel­sorskérdés is aggasztja. Pél­dául a nagy reményekkel indított római tetőcserép- gyár esetében, amiről úgy hírlik, taián eladják a veszprémieknek. — Az eddigi tapasztalatok szerint a negyvenhármasok mindig úgy rendezték gazda­sági gondjainkat, hogy vala­mit eladtak. Most tehát a cse­répgyár volna soron. Pártbi­zottságunk azt a nézetet vall­ja, hogy ha a vállalatnak ter­hes ezt az új házgyári üzemet fenntartani, akkor legyen ön­álló. A mi véleményünk sze­rint erre képes lenne. A ma­gánlakás-építések támogatása, a körzet és Pest megye ellá­tása szempontjából erre a gyárra itt nagy szükség van. Mi attól tartunk, hogy ha a veszprémi gyár irányítása alá kerülne, akkor ők egyedural­kodók lennének a piacon, megszűnne a versenyhelyzet. ® A nagyobb önállóság igénye hangzik el a fóru­mokon olykor a járműja­vító üzemmel kapcsolatban is. Ez elgondolkodtató, mert kiszolgáló üzemről van szó. — A feladat valóban adott, de a helyi vezetésnek szám­talan kérdésben kell ru­galmasan döntenie. Csak így lehet hatékonyabban, gazdasá­— Ezek szerint azt írjam meg, hogy elküldött? — Nem küldtem el, csak ide tilos bejönni. — ön a telepvezető? — Nem, én a főrendész va­gyok. Láthatnám az igazolvá­nyát? — Tessék. Többen állnak mellette szót­lanul, kutya is fekszik a fa­ház tövében. Jobb ha az em­ber szépen odébb áll. Aztán tűnődhet otthon, meg az író­gépe előtt, hogy kiféle, miféle társaság az, amelyik a vevők elől elzárja, elállja az utat. — Tanácstagi beszámolók. November 2-án 18 órakor. 21. sz. választókerület. Pityi Gyula tanácstag, 3. sz. általános is­kola. Iskola sétány 12. 21. sz. vk. Gedai Sándor, 3. sz. álta­lános iskola. 39. vk. Kollarik Ferenc. 40. sz. vk. Szlobod- nyik Tibor 4. sz. óvoda. Hu­ülni. Sikerült. Hát én olyan boldog voltam! Csak hát so­káig tart. míg ismét erőre ka­pok. A kiskertet, ahol a krizan­témok termettek, így hát más­nak kell a gondjaira bízni. De azért jön minden pénte­ken. számon tartja a névna­pokat, hogy vihessék tőle a tisztelet és figyelmesség szim­bólumait mások örömére. — Hány éves most Pesti néni ? — Mit tetszik gondolni? — kérdezi a szemei közt bujká­ló mosollyal. Aztán elárulja, hogy a hetvennegyedikbe lé­pett. Jönnek a gyáriak és kö­szöntik. Megszokták, hogy hozzá tartozik a hétvégi kép­hez. Mellette Berecz Sándor- né árulja a zellert és a petre­zselymet. Arra is akad ilyen­kor vevő, s a kis pénz mind­kettőjüknek jól jön a kis nyugdíj mellé. Berecz néni nyolcvannégy esztendős. gosabban dolgozni. Ezért mi egy sor kérdésben valóban na­gyobb önállóságot szeretnénk a gyár vezetőinek, s erről no­vemberben a helyszínen tár­gyalunk majd a MÁV vezér- igazgatójával. A járműjavító­hoz hasonlóan nagyobb önál­lóságra lenne szüksége a hű­tőház vezetőségének is, amely körül szintén felmerültek kér­dések, bár döntés még nem született. Van olyan törekvés, hogy a csepeli és a dunakeszi egységet közvetlenül a hűtő­ipar központja alá rendeljék. Szerintünk helyesebb lenne ön­állósítani, vagy gazdasági tár­sasággá átszervezni. Itt van a nyersanyagbázisa, s így a tér­ségben működők közös üze­me lehetne. C) Társadalmi-gazdasági kibontakozás és pártirá­nyítás. Hogyan, milyen módszerekkel irányít ma a városi testület, milyen a munkamódszere? — Mi eddig is arra töreked­tünk, hogy olyan módszere­ket alkalmazzunk, melyekkel nem hátráltatjuk, hanem se­gítjük a munkát. Az a cél, hogy önálló politikai és gaz­dasági felelősséggel dolgozhas­sanak a . vezetők, emellett mindenütt nagyon fontos az új iránti fogékonyság. — Nem lényegtelen az sem, mennyire tudjuk idebent csök­kenteni az irodai munkát. Azt szeretnénk elérni, hogy mun­katársaink az idejük felét leg­alább a munkahelyeken, az emberek között töltsék. Én azt gondolom, hogy a gazdasági sikerekben már most is része van a múlt év július óta tett folyamatos intézkedéseinknek, amelyek során figyelembe vet­tük azt, ami korábban jó és helyes volt. Sok ember véle­ményét hallgattuk még a döntéseink előtt. Azt hiszem, az emberek közti feszültség is kevesebb a mi területünkön. Azért, mert törekszünk azok okait megszüntetni, könnyeb­bé tenni az életet ott, ahol lehet. Ez sokszor nagyon egy­szerű, apró dolgokon múlik. Olyanokon, mint például az élelmiszerellátást segítő üzemi, munkahelyi olcsó élelmiszer- vásár-akciókon vagy a lakás­építések lehetséges támogatá­sán. Szóval a párt múlt év júliusi állásfoglalása óta an­nak szellemében dolgozunk. nyadi utca. 66. sz. 44. vk. Raptsik Tiborné. 2. sz. általá­nos iskola. Károlyi u. 23. 49, vk. Bitter Antal. 50. vk. Czer- mann Mihály. Posta utcai is­kola. — Az emlékezés napján Elhunyt szeretteinkre emlé­kezve minden év első novem­beri hét végén koszorúkkal, virágokkal indulunk nyugvó­helyükhöz. Ezt a szokást ve­szi figyelembe a Volánbusz igazgatósága is. Október 31-én és november 1-jén különjára­tokat indít Dunakesziről, a Szent István utcai saroktól, pontosabban a Vasbolt elől. A járatok 10 óra negyven perc­től 16 őrá 55 percig óránként közlekednek. Indulás a város­ból minden óra negyvenedik percében. Visszaindulás: min­den óra 55 perckor. A gépko­csivezetőket feljogosították ar­ra, hogy amennyiben többen is igénylik, a járatok 17 óra után is közlekedjenek. — Sport. A Dunakeszi SE labdarúgócsapata október 25- én Kóspallagon vendégszere­peit. A felnőtt együttes 9-2 arányú vereséget szenvedett Az ifik eredménye: Dunake­szi SE—Kóspallag 11-0. A kóspallagiak nem tudtak tel­jes csapatot kiállítani. Ko­molytalan játék címén a má­sodik félidőben a bíró lefújta a mérkőzést. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó; Vimola Károly Új magasház a telepen A homlokzatot festik és a hibákat javítják azon a 64 lakásos panelházon, amelyet néhány napja adott át a PAÉV Dunake­szin. Tíz nap múlva költöznek a lakók. Döntött a testület Személyi hírek Gödről Cirmos, fehér, meg vérpiros Minden pénteken az őszi utcán Csak tudnánk, hogy megy be Ritka egy autókereskedés ^Péntektől péntekig m

Next

/
Oldalképek
Tartalom