Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
4 1987. OKTOBER 30., PÉNTEK DUNAKESZI •Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Beázik a tető, lehull a tapéta Az iskola utcában Ma már nem adunk hangot a csodálkozásnak. Nem kérdezzük, hogy miért feledkeztünk" meg a tetőfedés tudományáról, amit a lapos fedelű házak megjelenésének első pillanatától kezdve tudtak a mestereink. Csupán bosszúsan és aggódva regisztráljuk a tényeket. A fiatal családok nagy nélkülözések árán kuporgatják össze a kezdő tőkét, egy életre szóló adósságot vállalnak, csak hogy révbe érjenek, az albérleti szobából kikerülve saját otthonhoz juthassanak. De jaj annak, akit a ház legfelső emeletére sodor a balsorsa. Mert az építőiparunk nem tud tetőt szigetelni. Önállóság, politikai felelősség A jó eredmények feltételei Többen felfigyeltek arra, amit Pálmai László, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első titkára mondott nemrég a testület ülésén. Tartalmazta azt a megállapítást az írásbeli jelentés is, mely szerint a város és körzete gazdaságában a megyei átlaghoz képest is jobbak az eredmények. Ebből a megállapításból is fakadtak kérdéseink, melyekkel a pártbizottság vezetőjéhez fordultunk. Feltételezve Beruházás Fizetni kei! Az ötlethez nem kell beruházás — hangoztatják néhá- nyan, arra célozva, hogy nagyobb teret adhatnánk a közös gondolkodásnak. Ezen a véleményen érdemes eltűnődni, mert hirtclené- ben hallva azt hinnénk, cáfolhatatlan igazságot mondtak ki. Ahhoz, hogy kimondják, valóban nem kell pénz az adott időpontban. Ám hogy ki is tudják mondani, valamikor nagyon régen kellett beruházni, s ezt a beruházást állandó megújulással kellett folyamatosan hasznosítani. Az ember képességeit, műveltségét építőkövenként kell összerakni, gyarapítani. Ez pénzbe és időbe, fáradságba kerül már a gyermekkortól kezdve. Sajnos, ezt szoktuk gyakran figyelmen kívül hagyni, mikor megszaporodnak napi gondjaink, s most sem mondhatjuk, hogy nem vagyunk hajlamosak azzal érvelni: a gazdasági gondok kerültek előtérbe, oldjuk meg azokat, s az erőket, legyenek azok szellemiek vagy anyagiak. bocsánatos bűn ilyenkor elvonni a műveltség terjesztésétől. Bocsánatosnak ugyan nem mondhatnánk, mert az idő számon kéri mulasztásainkat egyéni és társadalmi méretekben egyaránt. Várjuk, kérjük most is a jó ötleteket, jó néven vesszük a megújulási készséget, ám ezt csak arra számítva tehetjük meg, ha feltételezzük, hogy vannak és voltak emberek, akik megszerezték a szükséges szellemi muníciókat, melyekből most hasznot húzhat a társadalom. Csak hát fizetünk is, mert gyenge volt az ösztönzés, kevesebb a feltétele annak, hogy több legyen a kiművelt emberfők sokasága annál, mint amennyit szeretnénk. A művelődési intézmények szépen fényezett statisztikáinak nem mindegyike tükrözte a valóságot az elmúlt évtizedekben, noha igaz, hogy a tömegek birtokába jutott a kultúra. Ám arra is rá kell döbbennünk, hogy a nyolc általános elvégzése után is rósz- szül olvasnak némelyek, kicsi a szókincsük, gyenge a képzettségük. Van tehát mit tennünk, beruháznunk a megújulás érdekében. Személyi kérdésekről is döntöttek a közelmúltban a gödi pártbizottság ülésén. A nagyközségi testület végrehajtó bizottsági tagjának választották meg Gáspár Gábor tanácselnököt. Szigeti Sándor, a Dunamenti Termelőszövetkezet elnökhelyettese mint új vb-tag, egyben a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője lett. A pártbizottság tagjáA per nem szigetel Ezzel a tipikus gonddal küzd már évek óta az Iskola utca 1. számú szövetkezeti ház tizedik emeletének négy családja is, akik közül Szekeres Endréné mondta el nemrég, hogy a 70-es évek elején átadott épület néhány lakása már nyomban a beköltözés után is beázott, de azt rendbe hozták. Később rájuk is hullani kezdett az égi áldás, mire egy Novép nevű gazdasági társasággal hozatta rendbe a ház közös képviselője, de hasztalan. Továbbra is beázik náluk a nagyszoba, centiméteres rések nyílnak a tetőn, a nagy esőzések idején minden elázott, a tapéták tönkregyűrődve lógnak a falon. Az előszoba mennyezetéről le kellett szerelni a csillárt, mert a helyén tört magának utat a víz. — No de mi még szerencsések is vagyunk — viszonyít mások helyzetéhez, akik súlyosabb körülmények közé kerültek ezen az emeleten. — Nézné csak meg például Szarvas Katalin lakását az Iskola utca 3. számú ház 10. emeletén. A javítók elmentek, mint akik jól végezték a dolgukat. A tűzveszélyes szigetelőanyagokat otthagyták a helyszínen, egy éve nincs rá szükség. A biztosító nem fizet kártérítést a lakóknak, mert a rossz műszaki megoldásért ez nem jár. A gazdasági társaságot pereli a szövetkezet, s ezt kifárasz- tásos taktikának nevezik a nak választották meg Vecser- ka Józsefet, a Németh László Általános Iskola igazgatóját, Barancsiné Piros Juditot, a KISZ nagyközségi bizottságának titkárát és Botos Sándort, a termelőszövetkezet egyik pártalapszervezetének titkárát. Elbúcsúzott a testülettől Kiss Józsefné, a Göd felsői területi alapszervezet titkára, aki Budapestre költözött. helybeliek, mert tudják, hogy az ügy sokáig elhúzódik, s közben meg jön az ősz, a tél. Volt ugyan helyszíni szemle, de akkor, amikor alig maradt otthon valaki, aki végül elhitte, hogy kijönnek. Szeke- resnének lsét nap szabadságába került a várakozás. Sánta logika Fenákel György, a lakás- szövetkezet elnöke szerint egy év alatt kétszer tárgyaltak mára tiszapalkonyai tsz Budapesten működő Novép GT nevezetű leányvállalatával. Csak azóta figyelnek komolyabban a panaszaikra, mióta a bírósághoz fordultak. Egyik ajánlatuk az, hogy visszafizetnek családonként 30 000,— forintot. A másik, hogy az 1932- es árszínvonalon beszámítják, amit eddig fizetett a szövetkezet, és a különbözetért megcsinálják a tetőt. Ám Fenákel György szerint egyik ajánlat sem reális. A megkérdezett szakemberek tanácsa, hogy legyenek óvatosak, mert nem lehet tudni, mibe kerül az újra megbolygatott tető- szerkezet helyreállítása. — Egy — tőlünk közben már kilépett — egységünk olyan olcsón vállalta el azt a munkát, hogy kénytelenek vagyunk az esetleg most alkalmazásra kerülő technológiát különbözetért kivitelezni. Veszteséget nem vállalhatunk — mondja Tóth Istvánná, a Novép vezetője. A május lián megtett ajánlatunk szerint a hibás 374 négyzetméter felületet négyzetméterenként 300 forintért újra szigetelnénk, leszámítva a már számlázott különböztetek A másik ajánlat az, amit már a szövetkezet elnöke is említett. Érthető, hogy egyiket sem fogadhatják el. A józan ész logikája ugyanis azt diktálja, hogy aki a gazdasági társaság bélyegzőjével számlázott és a bevételt elkönyvelte a hanyag munkáért, az most csináltassa meg a háztetőt, akármennyibe kerül, s cége jó hírneve érdekében minél hamarabb. — Tessék szép virágot venni! Nem először hangzik már el ez a kedves megszólítás. Pesti Istvánná minden pénteken kiül a gyártelepre, pontosan a József Attila Művelődési Ház elé. ahol szép szegfű- és krizantémválasztékot kínál most is, közben élvezve az őszi nap melengető sugarait. — Tessék, van itt piros is, cirmos is, az a zöld meg aszparágusz, magyarázza, s amint előkerül a notesz, mert kíváncsi kérdezősködésbe kezdek, meg kell mondanom, hogy nem az engedélyére va- gvok kíváncsi. Tudom, hogy van. de én nem a hatóságot képviselem. A gyáriak mindig megállnak itt munka végeztével, ez az 6 szabadtéri virágboltjuk, nekik hozza kertje legszebb termését Pesti néni, aki dicséri a művelődési ház vezetőit is. Mert olyan rendesek, hogy @ Milyen módszereket alkalmaztak a gazdaságban, a politikai irányításban? — Az, hogy eredményeink jobbak a megyei átlagnál, az elsősorban a mezőgazdaságunkra vonatkozik. Jól dolgoznak a termelőszövetkezeteink, a Duna menti és a fóti Vörösmarty. Azokkal együtt kell említenem az Alagi Állami Gazdaságot. Mindhármukra az az előny jellemző, hogy nem a területtől független központú helyi egységek, hanem önálló vezetéssel igazgatott gazdasági szervezetek. Így .mind a politikai, mind a gazdasági irányító munka hatékonyabb, mentes az áttételektől. — Az iparral sincs gondunk, kivéve az építőanyagipart, amelynek irányításában megoszlik a felelősség, s ezt nem tartjuk jónak. Különösen a 43-as Számú Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyára esetében van ez így. A mi álláspontunk az, hogy nagyobb önállóságot kell adni ennek az egységnek úgy, hogy konkrétan el lehessen dönteni: miért ki a felelős, mert csak így lehet jobban dolgozni. @ Az embereket néhány — Nyugati márkájú, használt gépkocsikat kezdtek árusítani a kettes számú főút mentén. — Milyen újságíró vagy, hogy ezt nem írod meg? Biztosan érdekelné az olvasókat — figyelmeztettek. Be is hajtanék másnap a kettes útról, ahonnét már látni is a kocsik tetejét, de egy új, behajtani tilos jelzésű tábla áll az út szélén. Mögötte betonsáv és parkoló. Vaskaput kell nyitnom. Mögötte az udvarban emberek. — Jó napot kívánok. A telepvezetővel szeretnék beszélni. — Nem látja ön, hogy mi van ott a túloldalon? — kérdezi egy szemüveges úr. — Ott van a telepvezető? — Dehogy. Az van kiírva, hogy privát nem parkírozhat. Ide nem hajthat be. — Nem vagyok privát. A Pest Megyei Hírlaptól jöttéim. Be szeretném mutatni az üzletet. — Hagyja el a telepet! mindig kikészítik neki ezt a széket, amin ül, s ott tarthatja náluk a felszereléseit is. Néha vásárlással is kiegészíti a készletét, de sohasem marad el, hacsak olyan nem történik vele, mint a múltkor. — Tetszik tudni — meséli —, bent voltam a pesti piacon. Szállók fel a buszra. Egy nagy reccsenés. Megroppant egy csigolyám. Egy fiatalember vett pártfogásba, leszállt miattam a buszról, pedig tovább kellett volna utaznia. Bejött velem a házba, hogy le tudjak feküdni. A szomszédok hívtak orvost. Azt mondta a doktor úr; — Nem küldjük magát kórházba Pesti néni, hanem megpróbáljuk visz- szavarrni azt a csigolyát a helyére. Hosszú volt nekem az az idő, amíg az ágyban kellett feküdnöm. Kaptam az injekciókat. Hát egy nap jön az orvos. Azt mondja; próbáljuk csak meg. Tessék íelsorskérdés is aggasztja. Például a nagy reményekkel indított római tetőcserép- gyár esetében, amiről úgy hírlik, taián eladják a veszprémieknek. — Az eddigi tapasztalatok szerint a negyvenhármasok mindig úgy rendezték gazdasági gondjainkat, hogy valamit eladtak. Most tehát a cserépgyár volna soron. Pártbizottságunk azt a nézetet vallja, hogy ha a vállalatnak terhes ezt az új házgyári üzemet fenntartani, akkor legyen önálló. A mi véleményünk szerint erre képes lenne. A magánlakás-építések támogatása, a körzet és Pest megye ellátása szempontjából erre a gyárra itt nagy szükség van. Mi attól tartunk, hogy ha a veszprémi gyár irányítása alá kerülne, akkor ők egyeduralkodók lennének a piacon, megszűnne a versenyhelyzet. ® A nagyobb önállóság igénye hangzik el a fórumokon olykor a járműjavító üzemmel kapcsolatban is. Ez elgondolkodtató, mert kiszolgáló üzemről van szó. — A feladat valóban adott, de a helyi vezetésnek számtalan kérdésben kell rugalmasan döntenie. Csak így lehet hatékonyabban, gazdasá— Ezek szerint azt írjam meg, hogy elküldött? — Nem küldtem el, csak ide tilos bejönni. — ön a telepvezető? — Nem, én a főrendész vagyok. Láthatnám az igazolványát? — Tessék. Többen állnak mellette szótlanul, kutya is fekszik a faház tövében. Jobb ha az ember szépen odébb áll. Aztán tűnődhet otthon, meg az írógépe előtt, hogy kiféle, miféle társaság az, amelyik a vevők elől elzárja, elállja az utat. — Tanácstagi beszámolók. November 2-án 18 órakor. 21. sz. választókerület. Pityi Gyula tanácstag, 3. sz. általános iskola. Iskola sétány 12. 21. sz. vk. Gedai Sándor, 3. sz. általános iskola. 39. vk. Kollarik Ferenc. 40. sz. vk. Szlobod- nyik Tibor 4. sz. óvoda. Huülni. Sikerült. Hát én olyan boldog voltam! Csak hát sokáig tart. míg ismét erőre kapok. A kiskertet, ahol a krizantémok termettek, így hát másnak kell a gondjaira bízni. De azért jön minden pénteken. számon tartja a névnapokat, hogy vihessék tőle a tisztelet és figyelmesség szimbólumait mások örömére. — Hány éves most Pesti néni ? — Mit tetszik gondolni? — kérdezi a szemei közt bujkáló mosollyal. Aztán elárulja, hogy a hetvennegyedikbe lépett. Jönnek a gyáriak és köszöntik. Megszokták, hogy hozzá tartozik a hétvégi képhez. Mellette Berecz Sándor- né árulja a zellert és a petrezselymet. Arra is akad ilyenkor vevő, s a kis pénz mindkettőjüknek jól jön a kis nyugdíj mellé. Berecz néni nyolcvannégy esztendős. gosabban dolgozni. Ezért mi egy sor kérdésben valóban nagyobb önállóságot szeretnénk a gyár vezetőinek, s erről novemberben a helyszínen tárgyalunk majd a MÁV vezér- igazgatójával. A járműjavítóhoz hasonlóan nagyobb önállóságra lenne szüksége a hűtőház vezetőségének is, amely körül szintén felmerültek kérdések, bár döntés még nem született. Van olyan törekvés, hogy a csepeli és a dunakeszi egységet közvetlenül a hűtőipar központja alá rendeljék. Szerintünk helyesebb lenne önállósítani, vagy gazdasági társasággá átszervezni. Itt van a nyersanyagbázisa, s így a térségben működők közös üzeme lehetne. C) Társadalmi-gazdasági kibontakozás és pártirányítás. Hogyan, milyen módszerekkel irányít ma a városi testület, milyen a munkamódszere? — Mi eddig is arra törekedtünk, hogy olyan módszereket alkalmazzunk, melyekkel nem hátráltatjuk, hanem segítjük a munkát. Az a cél, hogy önálló politikai és gazdasági felelősséggel dolgozhassanak a . vezetők, emellett mindenütt nagyon fontos az új iránti fogékonyság. — Nem lényegtelen az sem, mennyire tudjuk idebent csökkenteni az irodai munkát. Azt szeretnénk elérni, hogy munkatársaink az idejük felét legalább a munkahelyeken, az emberek között töltsék. Én azt gondolom, hogy a gazdasági sikerekben már most is része van a múlt év július óta tett folyamatos intézkedéseinknek, amelyek során figyelembe vettük azt, ami korábban jó és helyes volt. Sok ember véleményét hallgattuk még a döntéseink előtt. Azt hiszem, az emberek közti feszültség is kevesebb a mi területünkön. Azért, mert törekszünk azok okait megszüntetni, könnyebbé tenni az életet ott, ahol lehet. Ez sokszor nagyon egyszerű, apró dolgokon múlik. Olyanokon, mint például az élelmiszerellátást segítő üzemi, munkahelyi olcsó élelmiszer- vásár-akciókon vagy a lakásépítések lehetséges támogatásán. Szóval a párt múlt év júliusi állásfoglalása óta annak szellemében dolgozunk. nyadi utca. 66. sz. 44. vk. Raptsik Tiborné. 2. sz. általános iskola. Károlyi u. 23. 49, vk. Bitter Antal. 50. vk. Czer- mann Mihály. Posta utcai iskola. — Az emlékezés napján Elhunyt szeretteinkre emlékezve minden év első novemberi hét végén koszorúkkal, virágokkal indulunk nyugvóhelyükhöz. Ezt a szokást veszi figyelembe a Volánbusz igazgatósága is. Október 31-én és november 1-jén különjáratokat indít Dunakesziről, a Szent István utcai saroktól, pontosabban a Vasbolt elől. A járatok 10 óra negyven perctől 16 őrá 55 percig óránként közlekednek. Indulás a városból minden óra negyvenedik percében. Visszaindulás: minden óra 55 perckor. A gépkocsivezetőket feljogosították arra, hogy amennyiben többen is igénylik, a járatok 17 óra után is közlekedjenek. — Sport. A Dunakeszi SE labdarúgócsapata október 25- én Kóspallagon vendégszerepeit. A felnőtt együttes 9-2 arányú vereséget szenvedett Az ifik eredménye: Dunakeszi SE—Kóspallag 11-0. A kóspallagiak nem tudtak teljes csapatot kiállítani. Komolytalan játék címén a második félidőben a bíró lefújta a mérkőzést. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó; Vimola Károly Új magasház a telepen A homlokzatot festik és a hibákat javítják azon a 64 lakásos panelházon, amelyet néhány napja adott át a PAÉV Dunakeszin. Tíz nap múlva költöznek a lakók. Döntött a testület Személyi hírek Gödről Cirmos, fehér, meg vérpiros Minden pénteken az őszi utcán Csak tudnánk, hogy megy be Ritka egy autókereskedés ^Péntektől péntekig m