Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1987. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK Választók, adófizetők előtt Összegezni nem csak pénzt lehet ^ A számolgatás megállás nélkül folytatódik. Hogy 8 miért, azt nem kívánom elismételni, hiszen innen is, \ onnan is hallani időnként már ingerült hangokat, hogy ^ miképpen mondani szokás: a vízcsapból is ugyanaz fo- ^ lyik, amiről a rádióban, tv-ben hallhat, láthat, az új- ^ Ságban olvashat eleget manapság a tömegkommuniká- § dótól védtelen állampolgár. De hát minden számtani ^ műveletnek van rész- és végeredménye. Vagyis időn- ^ ként mégiscsak föl kell mérni, hol is tart a folyamat, s § bárha szorzásról, osztásról, kivonásról vagy összeadás- \ ról van szó, egyformán összegzésről beszélünk. S ez (• a fogalom már egyáltalán nem csak számjegyeket takar. ^ Ebbe a körbe tartoznak például a településeink egy ré­ti szén mostanság zajló tanácstagi beszámolók. összegzést persze ismét csak összegzés követ, s a közös ta­nácsi kapcsolatban levő társ­községekben — Gombán, Bá­nyán, Káván — néhány na­pon belül sort is keríthetnek e helyi fórumok tapasztalatai­nak összevetésére. A tanácsta­gi körzetek többségében a hét elején találkoztak a kis közös­ségek képviselői választóikkal, s szembesítették a terveket a tényekkel, az elvárásokat a reális lehetőségekkel. Nem könnyű s nem indulatok nél­küli szituáció. De akad-e mos­tanában másmilyen? Központi konyha A hangsúlyok természete­sen mindenütt máshová kerül­nek, de az átlagokból azért kirajzolódik egy többé-kevés- bé azonos keretbe foglalható kép. A tanács alapállása az 1987-re szóló terv elkészítése­kor az volt: mik azok a fel­adatok, amelyeknek az elvég­zése feltétlenül indokolt, s mi az, aminek a megvalósítását a lakosság kéri. S természete­sen számolni kellett azzal, hogy a működő gépezet to­vábbra is üzemeljen, és a meglevő vagyon se veszítse értékét. A dolgok leginkább persze a több éve készülő köz­ponti konyha körül forogtak, hiszen erre a létesítményre nagy szükség van mindhárom településen. A 600 adagos sza­kácsműhely ünnepélyes át­adása végül szeptemberben meg is történt. Az eredeti költségvetés erre a célra 4 millió 616 ezer forint volt, de a végleges bekerülési költség még nem ismert, mivel a ki­vitelezők még most nyújtják be a számláikat. Felújításokra — év közbeni módosítás révén — 904 ezer forintja volt a tanácsnak. Eb­ből a pénzből megkezdték a gombai művelődési ház fel­újítását. A régi -— hajdani kastélyépület — alsó szintjét át­alakították, ott már csak a parkettázás és a fűtés korsze­rűsítése van hátra. Bényén az óvoda tetőfelújításához egy kisiparos készülődik. Remél­hetőleg majd az időjárás is úgy akarja, hogy az idén el­kezdhesse és be is fejezhesse a munkát. Elmaradhat viszont most már a gombai. Dózsa György utcai — volt — taná­csi lakások közpénzből törté­nő tatarozása, mivel azt a bérlőkből lett tulajdonosok végzik majd el. természetesen saját zsebből. Megyei támogatásból 200 ezer forint jutott a gombai temető bekerítésére. Ez az összeg a szükséges anyagot fe­dezte, a megvalósítás a terve­zett s szervezett társadalmi munkaakció sikerétől függ. Megtörtént viszont a Bartók Béla utca vízvezetékkel való ellátása — félmillió forintért. A tervek között szerepelt egy pedagógus szolgálati lakás megépítése, amihez a megyei tanács 440 ezer forint céltá­mogatást adott. Ehhez is az anyagokat vásárolják meg az idén, az építkezésre csak jö­vőre kerülhet sor. Belvízelvezetésre egymillió forintja volt, illetve van az idén a közös tanácsnak. Ebből, pontosan 560 ezer forintból Gombán a Tolbuhin és a Dan- kó utcában megoldódott a gond. Bényén a Temető utcá­ban terveztek erre a célra pénzt költeni. A helyi elöljá­róság döntése alapján azonban a kézi erővel elvégezhető ásást és betonozást társadalmi munkáhan szervezték meg. Az így megtakarítható pénzből az út további szakaszát szeretnék szilárd burkolattal ellátni. Az összefogás eredménye, ha az időjárás is engedi, halottak napján már látható lesz. A magánerős lakásépítés és -vásárlás szociális támogatá­sára a tanács a három köz­ségben 837 ezer forintot fize­tett ki, összesen tizenegy csa­ládnak. A végrehajtó bizott­ság öt kérelmet utasított el. Útkarbantartás gyanánt 369 ezer forintért új burkolatot kapott Gombán a Kossuth tér, s ugyancsak a székhely köz­ségben lett szilárd burkolatú az Iskola utca és a Rózsa Fe­renc utca egy szakasza 635 ezer forintért. Százhuszonkét- ezer forintért mindhárom köz­ségben kátyúztak és útjelző­táblákat helyeztek ki. A már hagyományosnak mondható módon — a tanács által vásá­rolt anyagból, társadalmi munkában — Gombán és Bé­nyén összesen 750 folyómé­ternyi járda épült, de a mun­kák még folytatódnak. A vil­lanyhálózat bővítése Gombán a Bartók Béla és a Somogyi Béla, Bényén pedig a Béke ut­cában történt meg 149 ezer forintért. Új autóbuszváró Elmaradt, illetve a kéf utol­só hónapban megvalósítandó tennivalókat is számon tarta­nak a három társközségben. A közvilágítás korszerűsítését — Gombán és Káván — leg­alábbis még erre az évre ígér­te az Émász. Reménytelen­nek látszik viszont az idén a kávai segélykérő telefon áthe­lyezése, illetve Gombán az úgynevezett malomi részen Kulturális programok Ecseren csütörtökön 10 órá­tól a fogyókúrázók klubjának foglalkozása, 17-től német nyelvtanfolyam és a nyug­díjas-, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Monoron a művelődési köz­pont galériájában 10-től 18-ig Detzky Júlia festőművész tex­tilfestményeinek kiállítása, 14- től a Kossuth iskola szín­játszóinak próbája. 18-tól nép­táncpróba felnőtteknek, 18.30­tól dzsesszbalett fiataloknak. A filmszínházban 18-tól és 20- tól: öld meg a Sogunt (szí­nes japán kalandfilm). Pilisen 8-tól 18-ig Kaszner Margit festőművész kiállítása. Este a sakkszakkör foglalko­zása. Vecsésen 14-től a Napsugár bábcsoport próbája, 17-től sza­bás-varrás tanfolyam, 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. egy új segélykérő létesítése, mivel az illetékes távközlési üzem kapacitáshiányra hivat­kozva ezt nem vállalta. Foly­nak még munkák a kávai tej­begyűjtőnél, s egy-egy új buszvárót helyeznek el Gom­bán és Felsőfarkasdon is Gyakori változások És hogy a bevezetőben említett számtani műveletek sora folytatódhasson, ahhoz még néhány adatot ismertet­tek a tanácstagok választóik­kal Gombán, Bényén és Ká­ván. Néhány ezek közül: a ta­nács jövő esztendei működé­si kiadásai valószínűleg 16 millió 666 ezer forintot tesz­nek majd ki. Ezekből bérre 8 millió 160 ezer, dologi és egyéb kiadásokra 7 millió 361 ezer, út- és hídkeretre 320 ezer, állóeszköz-felújításra pedig 825 ezer forintot for­díthatnak. Fejlesztésre 2 mil­lió 939 ezer forint jut, amiből a tervek szerint a legnagyobb részt, 780 ezer forintot útépí­tésre kívánnak költeni. Persze azt mostanában il­lik figyelembe venni, hogy a társadalmi fejlődés olyan sza­kaszában vagyunk, amikor természetesnek kell venni a váratlan és gyakori változáso­kat. de mindenekelőtt az em­berek — a választók s leen­dő adófizetők — akaratát. A mostani számtani műveletek­nek ez kell hogy legyen a legerősebb eleme. Vereszki János Péteriben Fogadóérák 1987. október 30-án, pénte­ken délután 13 és 15 óra kö­zött a péterl tanácskirendelt­ségen tanácstagi fogadóórát tart dr. Szászik Károly me­gyei tanácstag. Nehéz de nagyon szép, mi több, eredményes évet zárt a Gyömrői SE férfi kézilabda-csa­pata a megyei I. osztályban, ugyanis nemes egyszerűséggel megnyerte azt, s jogot kapott az NB Il-es osztályozok meg­vívásához. Összegzésként any- nyit — a kézilabdások fennál­lásuk óta először jutottak I. osztályú bajnoki címhez, a nemzeti bajnokság kapujához. Pedig nem volt könnyű. Nem sikerült valami fényesen a té­li teremtorna, amely egyben MNK-selejtező is volt. Az első találkozón a bajnokság tavaszi nyitányán a Hernád Nógrádi SE ellen gólözön, aztán mind­járt kétgólos vereség a GSC-től Gödöllőn, majd három győze­lem, s következett a Györarő— Vác találkozó. Az eredmény 30-30 lett, s ez alaposan meg­rendítette a csapat pszichés tartását. Vereség Tökölön, s Budakalásziéi Gyomron. Most már minden veszni látszott, hiszen a Vác közben egyre- másra győzött, s míg ők csu­pán 1 pontot veszítettek, Gyömrő elhullajtott hetet. A hat pont hátrány — szeren^ cséré a szerencsétlenségben — a kilencedik fordulóban már megvolt. Ezt követően aztán történt valami. A csapatot nem szétszórta, sokkal inkább összekovácsolta az idő, egy­re összeszokottabban, olajo- zottabban működött a gépe­zet, s tizennégy meccsen ke­resztül nem találtak legyőző­re. Megverték idegenben a tel­jes dobogót — Vácot, Pilisvö- rösvárt —, s alaposan (15 góllal) helybenhagyták Budakalászon a győzelemre törő hazaiakat. A nagy ellenlábas Vác köz­A körzeti közlekedési fórumról Számottevő javaslat Az idén második alkalom-' ’mai szervezték közlekedési fórumot Gyomron, tekintettel arra, hogy közel ötezer ingá­zót szolgál a Volánbusz és a MÁV. A szervezők a fórum el­sődleges céljaként jelölték meg a két közlekedési vállalat és az utasok érdekeit egyaránt jól szolgáló menetrend kiala­kításában való közreműködést. Ám, mert vonzáskörzetünk munkaképes lakosságának többsége jár be naponta dol­gozni a fővárosba, más tele­pülések képviselőinek kérdé­seire,. véleményükre, javasla­taikra is kíváncsiak voltak a közlekedési vállalatok terüle­tileg illetékes vezetői. Jelen volt a fórumon Kerek Sándor, a MÁV vezérigazga­tósága forgalmi főosztályának munkatársa, Tusok Márton, a Volánbusz monori üzemigaz­gatóságának vezetője, Tönköl Jánosné forgalom vezető és dr. Herczeg Márta, Gyömrő Nagy­községi Tanács műszaki cso­portjának vezetője. Ecser köz­séget dr. Laczkó Pálné, a községi tanács műszaki ügy­intézője, Maglódét Bak Ká- rolyné műszaki előadó, Men­őét Tóthné Óvári Marianna vb-titkár és Sülysápot Szepes Mária, a tanács műszaki cso­portjának vezetője, valamint munkatársa, Gizel Róbertné képviselte. Ezzel a felsorolás­sal majdnem teljes is a meg­jelentek létszáma, ugyanis összesen huszonheten voltak három gyerekkel, e sorok író­jával és a fórum elnökségének négy tagjával egyetemben! Te­hát ennyien képviselték a négy település több mint tíz­ezer ingázó dolgozóját! Ehhez a tényszerű adathoz többet nem is kell hozzáfűz­ni, hogy érzékeltessük a jó közlekedés kialakításában ér­dekelt sok-sok ezer ember ér­dektelenségét. Hogy mi ennek a passzivitásnak az oka, azt talán nincs is értelme keres­ni, hiszen a mindössze huszon­hét megjelent érdekelt együt­tesen sem képviselhette a hiányzó tömeget Mindezt tudva, talán nem is kell magyarázni olvasóink­nak, hogy milyen nehéz hely­zetben van a tudósító, ami­kor a semmiről kell beszá­molnia a lap olvasóinak. Mert bár Tusák Márton is és Ke­rek Sándor is igyekezett rész­letes, kimerítő válaszokat ad­ni a feltett kérdésekre, javas­latokra, s próbálták orvosolni a közlekedéssel kapcsolatos kifogásokat, aligha számíthat­nak olvasóink arra, hogy egy maroknyi utas kedvéért a Vo­lánbusz vagy a MÁV számot­tevően megváltoztatja a me­netrendjét. Mert ugye itt már nem csupán arról van szó, hogy mindkét közlekedési vál­lalat egyre inkább nyereség- érdekeltté válik, s a gazda­ságos üzemmenetre kell kon­centrálniuk. Hanem arról is szó van, hogy a sok ezer utas érdekében, nélkülük egysze­rűen lehetetlen bármit is ten­ni! Nincs is értelme a fórum kife­jezetten izgalmas, őszintén nyílt légkörére, a viták he­vességére visszaemlékezni, mert úgy fogalmazhatunk, hogy a parányi létszám nem volt szavazóképes. Ezért In­nem volt kább azt az utat választja la­punk, hogy a Volánbusz, a MÁV említett vezetőivel kü­lön is értekezik, bevonva a kölcsönös információcserébe ingázó dolgozókat, tanácstago­kat, akiket szintén külön-Jcii- lön szólaltatunk meg. Persze a sok ezer bejárót egyenként nem kereshetjük fel, de közöttünk élnek olyan emberek, akik nagyon is szí­vükön viselik mindennapi közlekedési gondjainkat, s rendelkeznek olyan adatokkal, tapasztalatokkal, amikre a ké­sőbbiekben igenis lehetséges alapozni... Aszódi László Antal l^glédi csfák Segítségért kiáltanak /~lrszágszerte, de hang- zatos szavak nélkül állíthatom — világszerte rádöbbennek az emberek, felelős személyek, kormá­nyok, ha így folytatják környezetünk szennyezését, rongálását, már belátható időn belül katasztrofális következményekkel jár az egész emberiség számára. Százezer számra pusztulnak a fák, növények, a gyárak által kibocsátott mérgező anyagoktól, vékonyodik az ózonréteg, mely védi föl­dünket. összeszorul az ember torka, amikor látja Magló­don az ősfákkal szegélye­zett csodálatos patakpar­tot. A gödöllői—cegléd- berceli dombság egyik legszebb területén a kis forrás patakká szélesedve keresztülfolyik a házak kö­zött. Vadgalambok turbé- kolnak a fákon, harkályok tisztítják kopácsolva a tör­zseket, feketerigók és cinkék ugrándoznak az ágak között. Csak amikor közelebb érünk az idilli környezethez, akkor látni az emberi felelőtlenség ezernyi jelét. A nagyközségi tanács évek során sok százezer fo­rintot költött e csodálatos cörnyezet rendbetételére, iskolás gyerekek sokasága évek óta rendszeres akciók keretében segédkezik tisz­tán tartani, mégis újra és újra szennyezik. A kitisztí­tott átereszek újra eltö- mödnek az odahordott rongyhulladéktól, szemét­től. Ócska edények, még játékautóroncsok is ékte­lenkednek szanaszét, pedig a községi szemétlerakó hely alig pár száz méterre van a forrástól. Az is bizonyos, hogy nem távolról kerülnek izok oda ... A környékben lakó kisgyerekes családok nem merik kiengedni a gyerekeket az utcára, félt­ve a fertőzéstől őket. Az ősfák körül növényritkasá­gok, de szinte segítségért kiáltanak, annyi szemét van körülöttük. A környé­ken lakóknak össze kelle­ne fogni a pár szemetelő­vei, szennyezővel szemben, s ha kell, akár feljelentést is tegyenek a községi ta­nácsnál. Láttam nagyon szép példát is. A Dózsa György utca 95-től egészen az utca végéig elgereblyé­zik, felsöprík a lakók még az utcát is. Pihenőpadot ál­lítottak, virágokat ültet­tek a patakszegélyre. Ta- bányi Mihály, akinek kert­jében ered a forrás, féltő gonddal tisztítja évente a környékét. De néhány em­ber csak szélmalomharcot tud folytatni, ezért fogjon össze a lakosság, mert el­lenkező esetben elmocsara- sodik, elpusztul az évszá­zadok alatt kialakult ritka természeti környezet. ékakuruttyolást hal­lottam a vízből, apró piócák bújtak meg a kövek között, kakukk hangja szólt a fáról. Igen, még él a természet, még küzd sa­ját erejéből a létéért. Ne hagyjuk veszni ezt a cso­dálatos természeti környe­zetet. Tegyünk érte. amíg nem késő! M. F. Gyömrői kézilabda ’87 Aranyérem után osztályozó ben itt is ott is elejtett egy- egy pontocskát (Budakalász, Pilisvörösvár), Tökölön pedig vereséget szenvedtek. Az iga­zi döntő Vácott zajlott — az eredmény ismert — minimá­lis gyömrői győzelemmel, s ez­zel elfogyott a váciak előnye, az egymás ellen elért eredmé­nyek alapján helyet cserélt a két csapat, hogy aztán már ma is változzon a sorrend. A csapat vezéregyénisége, 140 góljával legeredményesebb játékosa Nagy József volt. Ö volt az. aki ha kellett, egye­dül elvitte a csapatot egészen a győzelemig, nagy rutinjával a legjobbkor fékezte meg fe­leslegesen száguldozó csapat­társait, viszont hajszolta őket, ha arra volt szükség. Nagy tekintélyével, intő sza­vával. na meg 97 góljával mindjárt ott állt készenlétben Tavasz Barna, ha Nagy J. fá­radni látszott, ök ketten al­kották az alapot, s hozzájuk nőtt fel Szabó István kapus, aki tavasszal olykor bizony­talankodott, ősszel viszont már nem tévesztett, sőt a pi- lisvörösvári. váci derbiken bravúrt bravúrra halmozott. A két villámember — Szabó Im­re és Horváth Lajos — 161 góllal és végig megbízható já­tékkal bizonyította, hogy nem feltétlen az óriás termetű já- tákosok privilégiuma a kézi­labda. Ök a játékukkal váltak naggyá. Szél Szilárd 96 gólt lőtt, s voltak igazán nagy nap­jai — ritkábban gyengélke­dett. Ha odafigyelt, lehetetlen helyzeteket eredményesen tu­dott megoldani. Kihagyásai in­kább figyelmetlenségből fakad­tak. A fiatalok közül Bara­bás Miklós egy egészen kicsit megtorpant a fejődésben, mi­ként Baranyai Pál is. Ketten 67 gólt lőttek. Mindketten az idén érettségiztek. érthető hát a megtorpanás. Kulcsem­berré válhatott volna Érsek Tibor. Sajnos korán megsé­rült — a 4. fordulóban —, majd operálták, s ősszel már az is szép volt tőle, hogy a kispadot vállalta. A helyére „felkért” Kiss Zoltán —. jól illeszkedett a csapatba. Ősszel két új játékos, Szécsi László és Pádár Zsolt csatlakozott a csapathoz bevonulás után. Mindketten igen gyorsan be­illeszkedtek az egyébként is jó közösségbe. Somogyi Gábor és Szellő János mindig készen állt, s eredményesen is avat­koztak a játékba. A nagy veszteség Fityka Tibor kapus, aki tavasszal meggondolta ma­gát, s befejezte (felfüggesztet­te?) pályafutását. Gondolhat­na ismét egyet! Szólni kell a csapat szakmai vezetőjéről, Gulyás Lászlóról is. Ez a lelkes sportember nyolc évvel ezelőtt indította útjára, szervezte újjá a gyöm­rői kézilabdacsapatot. Éz a gárda évről évre eredménye­sebben szerepelt. Sok-sok sza­badidejét feláldozva irányí­totta az edzéseket, mindig a legjobb tudása szerint, nagy- nagy hozzáértéssel. Ez az aranyérem az ő érdeme is, s kár lenne az öröm pillanatai­ban erről megfeledkezni. Ugyancsak dicséretes munkát végzett Szabó Gyula szakosz­tályvezető-intéző. Mindeneset­re egy kis erősítés azért nem ártana jövőre a szakosztály- vezetésben. S még valamit: a gyömrői szurkolók csillagos ötöst ér­demelnek az együttes buzdí­tásáért. Nekik is részük van az aranyéremben. Röviden így történt. Novem­ber 13-án, 14-én és 15-én az NB Il-es osztályozok követ­keznek. A részletekről, ellen­felekről, helyszínről tájékoz­tatjuk kedves olvasóinkat. A csapat nagyon erős, minden reménye adott az eredményes osztályozóhoz. Ha felkerül, Gyömrő neve ismertté válik országosan is. Persze a „nagy­ság” pénzbe, nem is kevés pénzbe kerül. Jó lenne talál­ni támogató mecénásokat. A csapat a támogatók, s Gyöm- rö jó hírét, nnvét is elvinnék Békéscsabától Dunaföldvárig, Újkígyóstól, Kecskemétig. Reklámnak sem rossz egy NB Il-es férfi kézilabdacsapat... G. J.—G. L. Ezúton mondunk köszönetét, akik felejthetetlen halottunk, Ványi Pálné sz. Nagy Ilona teme­tésén Pilisen részt vettek, sírjára a hála virágait elhelyezték és fáj­dalmunkban osztoztak. Férje és testvérei. (ISSN 0133—2651 (Monori Hirlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom