Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

Természetesen — egészségesen A téglák közül potyog a malter A KISZ-esek tulajdonkép­pen jól kitalálták ezt a dol­got. Ha most kizárólag csak a tudósítás műfaját alkalmaz­nám, felsorolnám, hogyan szervezték, kiket nyertek meg az ügynek, mi mindennel ké­szültek erre a napra — és ha végig ott maradtam volna —, az olvasó azt tudná meg, hogy lelkes fiatalok egy igen jó, hasznos programot építgettek. Végül is nem rajtuk múlt, hogy a téglák közül potyog a malter. Hét végi programokon — ha ottlétem eredménye újságcikk kell legyen is — mindig ci­vilként vagyok jelen. Magam­mal viszem kisebbik gyereke­met, mert szabad szombaton nincs iskola, a jegyzettömb mellé hajtogatom a bevásárló­szatyrot, mert kenyeret kell szerezni, s pontosan ugyan­azokat az elintézetlen tenniva­lókat hagyom otthon, mint bárki szülő és háziasszony, következésképp egy vagyok azok közül, akiket közönség­ként céloztak meg — úgy mé­rem le a hatást is, igyekezve megkerülni azt a kikerülhetet­len tényt, hogy ha nem hír­lapíró lennék, az eseményt esetleg könnyű szívvel ki­hagytam volna. Megmondom őszintén: ezt is. Pedig tud­tam, hogy a programot na­gyobb tömegnek szánták, hogy a „természetesen és egészsége­sen élni” jelszó akkor hatá­sos, ha egyre többünk életé­ben lesz gyakorlattá, de gya­korlattá csak akkor lehet, ha megértjük, miről van szó, mi forog kockán ... Sorompóba lépett tehát a KISZ Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága, elha­tározott és megszervezett egy hatásosnak ígérkező esemény­sort. Kellő propagandával megalapozta: hírül adta az újság, több plakát, meghívók mentek a körzet valamennyi községébe, KISZ-es és vörös­keresztes alapszervekhez, sza­naszét, hírül adva, hogy lát­hatunk egészségnevelési kiál­lítást, hallhatunk előadásokat, kóstolhatunk ételbemutatót, megnézhetjük az aerobik üd­vös hatását, megmérhetjük a vérnyomásunkat és a tüdőka­pacitásunkat, tesztlapokat tölt­hetünk ki, kérdezhetünk és kaphatunk jó tanácsot... Be­íratott az iskolások ellenőr­zőibe, mentek a meghívók a körzet összes iskolájába, legfő­képpen a testnevelés tanárai­nak címezve, aztán az egész­ségügy minden dolgozójá­hoz ... És a monori művelődési központban jelen volt úgy nagyjából nyolcvan érdeklő­dő. Amit kaptak, az az egész­ségnevelés magasiskolája volt, élvezetes, színes, jól szerve­zett, tökéletes. A pilisi általá­nos iskolások aerobikbemuta- tója, a rövid, jól összefogott előadások, a helyes táplálko­zást bemutatni hivatott éte­lek, főzőedények, a film ugyanerről... Szóval volt miből és mit tanulni. Csak épp igen-igen kevesekhez ju­tott el a szó is, látvány is. Bokros Imre, a monori KISZ-bizottság titkára töb­bekkel együtt sokat dolgozott a sikerért — amit utóbb fél sikerként értékelhetett. Pedig előkészítésben, szervezésben hiba nem volt, ennél többet már csak akkor tehettek vol­na, ha egyenként kézen fog­nak mindenkit, és odavezetik a helyszínre. És az együttmű­ködés is hibátlan: minden társadalmi munkában bonyo­lódott, előadásoktól a vérnyo­másmérésig, aztán térítésmen­tesen kerülték a terülj asztal­kákra az összes finomságok, tejterméktől a rostos ivóiéig, mindenki készséges volt a se­gítségadásban. A részvételben aztán már nem annyira. Egy Kulturális programok Ecseren szerdán 10 órától a fogyókúrázók klubjának fog­lalkozása, 15.30-tól logopédia, 17.30-tól zenés torna óvodá­soknak, 18.15-től dzsesszbalett, 19-től társastánc, 19.45-től női torna. Gyomron filmvetítés a mű­velődési házban 17.30-tól: Most és mindörökké (színes, szink­ronizált amerikai film). Monoron a művelődési köz­pont galériájában 10-től 18-ig Detzky Júlia festőművész tex­tilfestményeinek kiállítása, 15- től néptáncpróba gyerekeknek, 16-tól és 17-től művészi torna óvodásoknak, 17-től német nyelv- és szabás-varrás tan­folyam, 17.45-től angol nyelv- tanfolyam felnőtteknek és dzsesszbalett alsósoknak, 18.30- tól felsősöknek, 19.45-től a kortárs filmklub vetítése: Se fedél, se törvény (francia film). A filmszínházban 18-tól és 20-tól: Tex és a mélység ura (magyarul beszélő, színes amerikai kalandfilm). Pilisen 8-tól 18-ig Kaszner Margit festőművész kiállítása a művelődési házban. esemény — a vita az egész­ségügyi kormányprogramról — el is maradt. Hazamentem időnap előtt magam is. Üresen hagytam a tesztlapot, ami a rákmegelőző állapotról szólt, és csak az aj­tóból gyönyörködtem az étel­bemutatóban, mert rohantam kenyeret venni, féltem, hogy elfogy a tej, ha nem érek még időben a boltba. Meg aztán várt otthon a házi munka, amit a legnagyobb erőfeszí­téssel sem tudok hét közben úgy elvégezni sok ezredma- gammal egyetemben, ahogy az a nagy könyvben elő van ír­va, hogy a hét vége az aktív pihenésé legyen. Aztán most sorolhatnám, hogy különböző okoknál fog­va miért is nem éltünk még a hét végén egészségesen, mint rajtunk kívül még annyian, de azt hiszem, egyazon oknál fogva: Tudjuk ugyan, hogy miről van szó, csak a meg­valósításhoz hiányoznak a le­hetőségeink. Az időnk. És a pénzünk. K. ís. Tárlatiátogaték Ebben a hónapban sok érdek­lődője volt Detzky Júlia gyom­ról festőművész textili'estmé- nyei tárlatának a monori művelődési központban. Ör­vendetes, hogy a felnőtt láto­gatókon kívül sok iskolás is betért a galériába, s megcso­dálta a míves alkotásokat. Ké­pűnk akkor készült, amikor a monori Kossuth Lajos Általá­nos Iskola tanulói jártak a te­remben, s Krizsán Ibolya ta­nárnő a gyerekek és saját véleményét is megörökítet­te a vendégkönyvben. (Aszódi László Antal felvétele) ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1987. OKTÓBER 28., SZERDA Tartályokban utazik a must Éjjel-nappal dolgoznak a gépek Kedvez a csendes őszi idő­járás az aktuális mezőgazda­sági munkálatoknak. A me­zőgazdasági nagyüzemekben a tervek szerint haladnak a so­ros tennivalókkal. Igyekezniük kell, hiszen jó. ha optimális időben befejezik a betakarí­tást, a vetést és az egyéb ta­lajmunkákat. Mindez együtte­sen már a jövő évi termés alapozását szolgálja. A Monori Állami Gazdaság területe négy körzet határát érinti, hiszen a monorin kí­vül a nagykátai, ceglédi és a gödöllői vonzáskörzetben is van földterületük. Rendkívül szervezett és összehangolt munkával igyekeznek az év minden időszakában elvégez­ni az összetett teendőket. A közelmúltban befejező­dött a napraforgó betakarítá­sa, 240 hektár termését kel­lett learatni, s minél előbb fedett helyre szállítani. Bár még pontos számadatok nem állnak rendelkezésükre, az át­lagtermés valószínűleg megha­ladja majd a két tonnát egy hektáron. Ugyancsak fontos és aktuá­lis feladata a kukorica beta­karítása az állami gazdaság­ban ezernégyszáz hektáron. Már a finisnél tartanak, hi­szen kevesebb, mint ötszáz hektár van csak hátra. A szakemberek optimisták, ugyanis a termésátlagok lé­nyegesen kedvezőbbnek ígér­keznek a tavalyinál,. A dánszentmiklósi kerület gyümölcsöseiben már befeje­ződött a betakarítás. A ház­táji művelésbe kiadott almás­kertek jó közepes terméssel hálálták meg a gondos ápo­lást. Értékesítési gondokkal ezúttal nem küzdöttek a ter­mesztők, mert biztos piacra leltek. Javában tart és a héten be­fejeződik Szárazhegyen a szü­ret, a 231 hektáros területen. Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibon­takozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sora éppúgy, mint a nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás ál­lomásai jelentik azt, a felté­telrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. A stabi­lizálás népgazdasági szintű megteremtésével egy időben a vállalatoknál is komoly mun­ka folyik, a felkészülés, a jö­vőtervezés. És ezalatt nem­csak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgoz­ni a gazdálkodóegységekben, hanem egy hosszú távú alkal­mazkodást, mert a kibontako­zás elemei ezt követelik. Bonyolultabb Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta vesz­teségesek, gyengén, kis jöve­delmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jöve­delemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi ér­deke lesz olyan vállalat köte­lékébe tartozni, amelyik eredményesen működik, a fő munkaidőben teremt lehető- . séget a megéhetéshez szüksé­ges pénz megszerzésére. Ezekben a hetekben alakul az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkal­mazkodnak majd az építővál­Építők és épíifstők Hosszú távú alkalmazkodás kell lalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvános­ságra került információk alapján kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmoz­dul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jó­val bonyolultabb lesz a gaz­dasági tevékenység elszámo­lása. Vállalatonként eltérő ár­indexeket kell majd alkal­mazni, mert a különböző te­vékenységeket folytató építők­nél szinte egyedi eseteket produkál a költségszervezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az építés-sze­relés, külön a technológiai szerelés adatait. Anyagárak A tervezővállalatok árinde­xe 79,4 lesz, ami első ráné­zésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál ol­csóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy idő­ben megszűnik a tervezővál­lalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. A lakásépítés árindexe 102,5 százalékos. Ám a jelen­leginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakaré­kossággal, hatékony munká­val szorgalmazza a kormány­zat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések ha­tását ellensúlyozni. A lakás­árak már bejelentett növeke­dése egyébként sem abból származik, hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelke­dések játszanak szerepet, el­sősorban az energia, a szállí­tás, az anyagárak jelentős nö­vekedése. A jövő évtől az egész épí­tőanyag-ipar, annak minden terméke szabad áras kategóriá­ba kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szabja meg. Ennek következ­tében az építőipar legpiacibb ágazata az építőanyag-gyár­tás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja, hogy megszűnnek a termékek je­lentős ártámogatásai, az ál­lami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen erre pén­ze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elsza­kítani az árakat az értékek­től. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az ál­lam a rászorultakat — ponto­sabban, akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visz- szatérítéssel támogatja. Eh­hez üdvös lesz megőrizni a számlákat, és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot szerezni, fusizóval építtetni. A vállalatok működési fel­tételei közül további figye­lemre méltó adat, hogy a la­kásépítés nulla adókulcsos lesz, tehát bevételét nem ter­heli külön adó. Emiatt a gazdálkodó egységeknek érde­kük lesz ilyen munkára vál­lalkozni, több lesz a kivitele­ző. Akik már eddig is siker­rel vették az otthonteremtés építészeti munkájának aka­dályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szem­ben, akik idáig távol tartot­ták magukat ettől a munká­tól. Költségnövelő A tervek szerint az építő­iparban dolgozók béren kí­vüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a külön- élési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várha­tóan ez az intézkedés növel­ni fogja az építőipari szak­mák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifi­zetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő té­nyező marad. Szí. K. A szőlő szedésében igénybe vették a környékbeli általá­nos és középiskolás tanulók segítségét. A termés — a ta­valyi fagyok miatt — jóval alatta marad a várakozásnak, feltehetőleg 3.5 tonnát regiszt­rálhatnak majd hektáronként a művelési naplók. A szőlőt részlegesen feldolgozva, must formájában tartálykocsikban szállítják folyamatosan a Hun- garovin Vállalatnak. Némi kárpótlást jelent, hogy a must cukorfoka eléri a 17 százalé­kot, amely magasabb átvételi árat jelent számukra. A Monori Állami Gazda­ságban már a múlt héten be­fejezték az ősziek vetését — tehát igen optimális időben került földbe a mag. Százhet­vennégy hektár rozsot, 322 hektár őszi árpát és 1 ezer 471 hektár búzát vetettek földbe. Javában tart az őszi mély­szántás. a Rába—Steiger trak­torok éjjel-nappali műszakok­ban végzik ezt a fontos mű­veletet. A betakarítással is nyújtott műszakokban halad­nak, reggel hét órától sötéte­désig nincs megállás a határ­ban. A gazdaságban ösztönző premizálással igyekeztek segí­teni az őszi betakarítást, illet­ve vetést. Valamennyi dolgo­zójukat érdekeltté tették, akik igyekeztek, igyekeznek jó és gyors munkával meghálálni a róluk való gondoskodást. G. J. Péteriben Fogadóórák 1987. október 30-án, pénte­ken délután 13 és 15 óra kö­zött a péteri tanácskirendclt- ségen tanácstagi fogadóórát tart dr. Szászik Károly me­gyei tanácstag. Segítik a közművelődést Aktívan működik a közmű­velődési bizottság a Monori Állami Gazdaságban. Az erre az évre tervezett kulturális alapot már az év első felében teljes egészében felhasznál­ták. Ebből jelentős összeget tett ki az úgynevezett jóléti felszerelések vásárlására for­dított 220 ezer forint, amely­ből videókat, képmagnókat, színes televíziókat és lemez­játszókat vásároltak. Ezek a berendezések természetesen nemcsak a gazdaság központ­jába, hanem a küiső kerüle­tek klubjaiba is ' kerültek, ahol módot nyújtanak a szó­rakozásra, illetve a művelő­désre egyaránt. Körzeti labdarúgó-bajnokság Mendei siker a rangadón Rangadót nyert, s így már pontelőnnyel vezeti a táblá­zatot a Mende. A tizedik for­dulóban azért akadt egy-két meglepő eredmény is. így például kevesen számítottak a Nyáregyháza vereségére, va­lamint a Csévharaszt hazai botlására. A Vecsés fölényes győzelme már nem ebbe a kategóriába tartozik. Meg­szoktuk. TABELLA 1. Mende 10 8 1 1 39-14 17 2. Vecsés 10 8 — 2 32-12 16 3. Albertirsa 10 7 2 1 24-17 16 4. Maglód 10 6 2 2 22- 6 14 5. Gyömrő 10 5 4 1 17-11 14 6. Úri 10 6 2 2 23-19 14 7. Péteri 10 6 1 3 22-13 13 8. Csévharaszt 11! 3 3 4 17-21 9 9. Ecser 10 4 1 5 16-21 9 10. Újszilvás 10 3 3 4 8-15 9 11. Ceglédbercel 10 2 4 4 12-16 8 12. Nyáregyháza 10 3 2 5 17-22 S 13. Tápiószőlős 10 3 1 6 14-29 7 14. Dánszentm. 10 1 2 7 13-18 4 15. Törtei 10 — 1 9 3-22 1 16. Monori-erdő 1(1 — 1 9 17-41 1 Újszilvás—Nyáregyháza 2-0 (1-0). Üjszilvás, 30 néző. Ve­zette: Dunai. A helyzeteit jobban kihasználó csapat nyert. A vendégek 0-0-ás ál­lásnál büntetőt hibáztak. Gól: Szekeres, Varró. Jó: Szarvas. Boda, illetve Gajdos. Mende—Maglód 1-0 (0-0). Mende, 500 néző. Vezette: Eperjesi. Jó játékvezetés mellett a jobban és kapu előtt határozottabban játszó csa­pat nyert. Gól: Iváncsik. Jó: Hertelendi, Iváncsik, illetve Tóth Levente, Szarvas. Ceglédbercel—Dánszentmik- lós 1-0 (1-0). Ceglédbercel, 200 néző. Vezette: Sárosi. Gyen­ge iramú mérkőzésen sport­szerű küzdelmet hozott a ta­lálkozó. A vendégek voltak a jobbak, de a hazaiak lőtték a gólt. Csévharaszt—Ecser 2-4 (1-1). Csévharaszt, 150 néző. Vezet­te: Izsáki. 2-1-es hazai veze­tésnél a Csévharaszt a kezé­ben érezte a győzelmet, ám az Ecser szépségdíjas talála­tokkal fordított. Gól: Ádók (öngól), Fudra, illetve Kanizsai (3), Szilá­gyi­Jó: a hazaiaktól senki, il­letve az egész Ecser. Űri—Törte! 3-0 (0-0). Üli, 200 néző. Vezette: Szuda. Kö­zepes színvonalú mérkőzésen megérdemelt hazai siker szü­letett. Gól: Sárközi, Solti, Pintér Jó: Sárközi, Pintér (Űri). Vecsés—Tápiószőiés 8-1 (2-0) Vecsés, 150 néző. Vezette: Hö- römpő János. Sziporkázó já tékot nyújtott a hazai csa­pat. A két együttes szinte nem volt egy súlycsoportban. A második félidőben szinte tét szés szerint lőtték a góloka a hazaiak az igen fáradt, dt ennek ellenére lelkesen játsz' vendégek kapujába. A Tápió- szőlős fáradtságát durvasá gokkal igyekezett ellensúlyoz­ni. Gól: Széli (4), Nagyfejeő (2), Földvári (11-es), Csőke (Ve­csés). Jó: Siszler, Mohácsi, Széli Földvári, Nagyfejeő (a me­zőny legjobbja), illetve Karai. Tószegi. Monori-erdő—Péteri 2-5. Monor, 100 néző. Vezette: Szó­ró. Albertirsa—Gyömrő 3-3 (0-3) Albertirsa, 300 néző. Vezette' Szalai. Ifjúsági eredmények: Üj­szilvás—Nyáregyháza 1-1, Mende—Maglód 4-7, Cegléd­bercel—Dánszentmiklós 1-0, Albertirsa—Gyömrő 3-5, Ve­csés I—Tápiószőlős 3-0, Ve­csés II—Péteri 7-1. Serdülőeredmények: Nyár- egvháza—Maglód 3-0, Sülysáp —Monor 4-1 (!), Gyömrő—Ve­csés 1-6, Üllő—Ecser 5-0, Pi­lis—Űri 3-0 (játék nélkül). Kucsera József ■(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom