Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
6 #»rvr MM. 1 El] 1987. OKTOBER 28., SZERDA JéCÍI TANÁCSOK A bonféper előtti meg hallgatás 9 Fék a •• szomszédban ® Özvegyi jog élettársi kapcsolatkor ® A gyesen lévő anya tartésdiga A perújítás esetei és az illetékfizetés Első fokon vége a Végh-pernek Rágalmazásért elítélték A védőügyvéd felmentésért A per tárgya nem az, hogy lefizették-e vagy sem a magyar válogatott egyes játékosait az 1985 májusában Budapesten megtartott magyar—holland világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzésen. A bíróság feladata annak megállapítása, tett-e ezzel kapcsolatban Végh Antal író olyan kijelentést, mely üstreicher Emil Spanyolországban élő labdarúgó-menedzsert megrágalmazta. Ezt hangsúlyozta dr. Mikó Gergely bíró, aki tegnap délben a Budai Kerületi Bíróságon nem jogerős ítéletet hirdetett ebben a nagy érdeklődést kiváltó rágalmazás! perben. fellebbezett # Egy alsónémcdi háziasz- szony azt kérdezi: mi a bontóper előtti meghallgatás jelentősége? Az új családjogi törvény hatálybalépésekor megszűnt a békéltető tárgyalás. A jelenlegi szabályozás szerint 500—, Ft illetékkel ellátott kérelmet kell benyújtani a bontóper előtti meghallgatásra. A házasfelek bontóper előtti előzetes meghallgatásának az az indoka, hogy számos esetben a házasfelek — vagy egyikük — szándéka még nem alakult ki véglegesen, vagy nem gondolták végig, hogy a házasság felbontása milyen következményekkel járhat. Ilyenkor a kívülálló bíró közreműködése az elsietett válásokat megakadályozhatja. A kérelem benyújtását követőén a bíró a házastársakat személyesen meghallgatja, együttesen vagy külön-külön. Az eljárásban más személyek (pl. tanúk) meghallgatására nem kerülhet sor. A bíró tájékoztatja a házastársakat az eljárás jelentőségéről, a várható következményekről és megkísérli kibékítésüket is. Ha ez eredményhez vezet, az eljárás megszűnik. Ellenkező esetben, illetve, ha a házasság felbontását kérő fél nem jelenik meg, a bíróság az eljárást befejezetté nyilvánítja. A meghallgatás előzetes jellegét bizonyítja az a szabály is, hogy a jegyzőkönyv a felek közti vitát, kölcsönös állításaikat nem tartalmazhatja, ezt ugyanis a majdani perben kell előterjeszteniük. A házasság felbontása iránti keresetet 30 napon belül lehet 2000—, Ft illetékkel ellátva előterjeszteni. • J. F. érdi nyugdíjas állandó vitát folytat a szomszédjával, mert a telkének fái veteményesét beárnyékolják. Lehetséges-e a fák kivágását követelnem? — kérdezi. A tulajdonos a telkén levő növényeket csak úgy telepítheti, hogy másokat — különösen szomszédait jogaik gyakorlásában ne zavarja. Jogszabályaink a szőlő és gyümölcsfa ültetésénél legkisebb ültetési távolságot határoznak meg, a szomszédvitákat azonban egymagában ennek alapján eldönteni nem lehet. Meg1 kell vizsgálni ugyanis, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, használatában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károkozás veszélye. A növényzet zavaró — leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást elvevő — hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak az érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a vitát eldönteni. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szomszédok egymásközti kapcsolatukban tiszteletben tartották-e a szocialista együttélés szabályait, közös dolgaik rendezésében együttműködtek-e. Jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd időben tiltakozott-e az átültetés ellen, olyankor pl., amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. Természetesen a szomszédok érdekeinek mérlegelése mellett tekintette! kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is. 0 Egy albertirsai lakos férje halála után élettársi kapcsolatot létesített. Gyermekei ezt nem nézik jó szemmel és a haszonélvezeti jog megszüntetésével fenyegetik. Az elhunyt házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ezt a szabályt az indokolja, hogy az özvegy az egykor közösen használt lakásban maradjon, ugyanazokat a berendezési tárgyakat használhassa, ne kelljen feladnia a megszokott környezetet és az azon alapuló életmódját. A haszon- élvezet a házastárs újabb házasságkötésével megszűnik. Nem szünteti meg a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogát, ha élettársi kapcsolatot létesít. Ez a házasság- kötés nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi kapcsolata. Tartalmában megvalósítja a házastársi kapcsolat egyes elemeit, de családjogi kapcsolatot nem létesít, ahhoz sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem örökjogi hatások nem fűződnek. Az ilyen kapcsolat létesítése tehát nem lehet alap a haszonélvezeti jog megszüntetésére. Mindezek alapján a haszonélvezeti jog megvonásával alaptalanul fenyegetik olvasónkat gyermekei. Abban az esetben viszont, ha az apa halálától számítva még egy év nem telt el, mind a haszonélvező, mind az örökösök kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — természetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó törvényes örököseként a le- származókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyhar- mada illeti meg. A megváltást azonban a törvény korlátozza, így a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. O Gyermekgondozási segélyre ment B. F. Iajosmizsel állatgondozónő. Házassága időközben felbomlott és asszonytartást kért volt férjétől, aki azonban ezt megtagadta, mondván: menjen el dolgozni. A házasság felbontása nem eredményezi azt, hogy a volt házasfeleknek a vállalt kötelezettségei egyszer s mindenkorra megszűnnének. A volt házastárs a házasság felbontása esetén tartást követelhet, ha arra saját hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné válik. A tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles. A tartás igénylésének időbeni korlátja nincsen. Viszont a volt házastárs a házasság felbontását követő öt év után csak különös méltánylást érdemlő esetekben követelhet megélhetéséhez hozzájárulást. A tartásdíj igénylésének különleges esete, amikor az anya azért nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, mert kisgyermekének gondozására gyermekgondozási segélyt vesz igénybe. Az anyára nem származhat hátrány abból, hogy a jogszabályban biztosított jogát gyakorolja. A gyes igénybevétele tehát nem fosztja meg az anyát attól a jogától, hogy házastársi tartásdíjat követelhessen, ha ennek feltételei egyébként megvannak. A rászorultság vizsgálatánál természetesen figyelembe kell venni, hogy az anyának vannak-e más forrásból származó jövedelmei, milyenek a vagyoni körülményei. Egymagában tehát a gyes igénybevétele alapján nem lehet megállapítani, hogy az anya önhibájából szorul rá a tartásra. A házastársi tartást tehát az eset összes körülményeinek figyelembevételével állapítják meg. • V. F. veresegyházi ol- vasónk hosszú ideje pereskedett testvérével. Igényét a bíróság most jogerősen elutasította. Olvasónk, új tényekre hivatkozva, perújítást kíván benyújtani, s az iránt érdeklődik, hogy újra keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége. Előfordulhat, hogy a bírósági eljárás során egyes tények, bizonyítékok figyelmen kívül hagyása vagy szubjektív körülmények miatt az egyik fél érdekével ellentétes határozat születik. Ilyen esetekben a jogerős ítélet ellen is lehetőség van rendkívüli perorvoslatra. A perújításnak akkor van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az — elbírálás esetén — rá kedvezőbb határozatot kezdeményezett volna. Ugyancsak kezdeményezhető a perújítás, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek, vagy másnak bűn- cselekménye miatt törvény ellenére lett pervesztes. E rendkívüli perorvoslattal lehet élni akkor is, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. Bizonyos pereknél a törvény akkor sem engedi meg a perújítást, ha annak feltételei egyébként fennállnak. Kizárt a perújítás a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító, valamint a végrehajtási igényperben. Ugyancsak nem lehet perújítást kezdeményezni a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés és felbontás kérdésében, illetőleg az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen sz apaság vélelmét megdöntő részben. Ezeknél a perújítás kizárása célszerűségi szempontokon alapult, tekintettel arra, hogt e perekben a végleges és gyors elintézés rendkívül fontos. A kérelmet a perújítás okának megismerésétől számított 6 hónap alatt lehet előterjeszteni. Ha azonban a perújítási ok öt éven túl jutott a fél tudomására, az új eljárás nem kezdeményezhető. A kérelmet a perben eljárt első fokú bíróságnál kell előterjeszteni, s természetesen — mivel lényegében az alapeljárás megismétlését célozza — le kell róni az eljárási illetéket is. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Jövedelemszabályozás. A 40/1987. (X. 13.) MT rendelet a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásról szól. Árváltozások. Az adóreformmal összefüggő árváltozások szabályait a 41/1987. (X. 13.) MT rendelet határozza meg. A tisztességtelen ár. A tisztességtelen ár megállapításáról a 42/1937. (X. 13.) MT rendelet tartalmaz előírásokat. Módosítás. Az árszabályozásról szóló 38/1984. (XI. 5.) MT sz. rendelet módosításra került. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 45. számában jelentek meg. Anyagi érdekeltség. A 44/ 1987. (X. 14.) MT rendelet a vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szól. Mentesítés. A bérszabályozási előírások alól mentesíti az egyes gazdálkodó szervezeteket a 45/1987. (X. 14.) MT rendelet alapján. Műszaki fejlesztés. A központi műszaki fejlesztési alap kéozéséről és felhasználásáról a 47/1987. (X. 14.) MT rendelet intézkedik. Nem ismerte el a vádat Idézzük fel röviden az eseményeket. Januárban az első tárgyaláson — akkor még dr. Berényi Margit bírónő előtt — dr. Kubinyi Sándor ügyvéd ismertette a magánvádat. Eszerint, Végh Antal 1986. október 12-én egy holland újságírónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a vb-selejtező mérkőzésen, östreicher Emil közreműködésével négy magyar játékost megvesztegettek. A nyilatkozat egy holland és egy nyugatnémet újságban is megjelent. Végh Antal három tanút hozott annak bizonyítására, hogy az ominózus kijelentés nem hangzott el. A továbbiakban azonban kiderült, hogy a tanúk egy másik — néhány nappal korábban ugyancsak holland újságíróval folytatott — beszélgetésnél voltak jelen. Ezt követően az író betegsége miatt több alkalommal nem jelent meg az idézésre, és így — az eltelt idő, valamint a bíró személyének változása miatt — a tárgyalást október 26-án, hétfőn elölről kellett kezdeni. Ekkor ismét elhangzott a magánvád, és kihallgatták Végh Antalt, aki változatlanul azt vallotta: nem tett ilyen kijelentést. Kihallgatták továbbá az interjú készítésénél tolmácsként közreműködő Mikes Zsoltnét és Török Pétert, a Népsport rovatvezetőjét, aki a holland újságban megjelent cikket követően lapja képviseletében felhívta telefonon az újságírót. Az író elhagyta a tárgyalótermet Ilyen előzmények után tegnap, a hetedik tárgyalási napon elhangzott östreicher Emil ügyvédjének, dr. Kubinyi Sándornak és Végh Antal ügyvédjének, dr. Dobozi Gábornak a perbeszéde, majd dr. Mikó Gergely kihirdette az ítéletet; melynek indoklása közben — rosszullét vagy egyéb ok miatt, ez nem derült ki — az író elhagyta a tárgyalótermet. Közös alap. Módosításra került az egyes szövetkezetek közös alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 7/1985. (II. 9.) MT rendelet. Kölcsönös támogatás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló 31/1980. (VII. 31.) MT rendeletet módosította a Minisztertanács. Adóigazgatás. Az adóigazgatási eljárást szabályozta az 50/1987. (X. 14.) MT rendelet. Vagyonjegy. A vagyonjegyről szól az 51/1987. (X. 14.) MT rendelet. Jövedelemszabályozás. A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozását a 45/1987. (X. 14.) PM rendelet állapítja meg. Korlátozott nyereségérdekeltség. A korlátozott nyereségérdekeltségű gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról a pénzügyminiszter kiadta a 48/1987. (X. 14.) PM számú rendeletét.. Import. A termék és szolgáltatás nem rubelelszámolású importból történő beszerzésének adóztatását a 48/1987. (X. 14.) PM rendelet szerint kell megszabni. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 46. számából ismerhetők meg. A bíró nem fogadta el a vádlott védekezését, melynek lényege az volt, hogy provokációs hadjárat indult ellene, és ez a per ennek eszköze. Bizonyítékként értékelte a holland tudósító írásban tett nyilatkozatát, valamint Mikes Zsoltné tolmács tanúvallomását, aki szerint a vesztegetésre vonatkozó kijelentés elhangzott, olyan formában, hogy a városban azt beszélik, illetve úgy hírlik. Dr. Mikó Gergely hangsúlyozta, hogy a mástól hallott kijelentések továbbadása kimeríti a rágalmazás fogalmát. Beszélt továbbá — közvetett bizonyítékként — arról, hogy Végh Antal, amikor könyvedben erős kritikával illet ismert sportolókat és sportvezetőket, általánosságban ír, nem szerepeltet konkrétumoIfj. Nagy Gábor október 19-én a reggeli órákban nyíregyháza-sóstóhegy! hétvégi házukban sörétes vadászfegyverrel (amely az apa tulajdona volt) mellbe lőtte édesapját, dr. Nagy Gábort, a megyei tanács 43 éves osztályvezető-helyettesét, aki a helyszínen meghalt. A fiatalember az apja gépkocsijával elhagyta a helyszínt, de a rendőrjárőr — lakossági bejelentés nyomán — egy órán belül elfogta. A fiú tettét azonnal bevallotta. A Pest Megyei Hírlap 1987. május 27-i számában „Az ügy lezárult — Feljelentés egy tanár ellen” című íráshoz szeretnék pár gondolatot fűzni. Bevezetőül annyit: megnyugvást adott számomra, hogy a rendőrségi — bizonyára alapos — nyomozás, vizsgálat eredményeként a szenvedő, mélyen megbántott pedagógus kollégámnak igazságot szolgáltattak. Azért írtam, hogy lelki megnyugvást hozott számomra, mert minden izomcsomóm, idegszálam görcsbe rándult, fellázadt az írottak alapján. ötven éve, hogy még mindig tanítok, nevelek. Igaz, most már csak óraadóként, de bőségesen volt alkalmam látni, tapasztalni, és nagyon szomorúan tudomásul venni, de belenyugodni sohasem, hogy tanulóink iskolai munkája, tanulási morálja, lelkesedése stb. évről évre romlik. A nemtörődömség, a felelőtlenség egyre nő. Tudásuk igen gyenge. Megállapításaim nyilvánvalóan nem általánosak, de nagy részben így van. Sajnos a szülők nagy részének hozzáállása, de más tényezők káros hatásai csak erősítik, elősegítik ezt a folyamatot. A pedagógus beleszakadhat, kiteheti a lelkét is, ha a szülői háztól, a társadalomtól nem kap segítséget. Általános iskolás tanulók, kicsik is — gyakran kérdik kát. Végül arról szólt, amikor Végh Antal újságírónak nyilatkozott, tudnia kellett, hogy nagy felelősséget vállal, és pontosan figyelni kell az elhangzott kijelentésekre, melyek nyilvánosságra kerülnek. Sértette a labdarúgás érdekeit is A bíróság bűnösnek találta Végh Antalt nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jeléntős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétségében, és ezért 42 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, melyet nem fizetés esetén 140 napi szabadságvesztésre váltanak át. Kötelezte továbbá östreicher Emil részére 1500 forint perköltség megfizetésére is. Az ítélet indoklásánál sw- lyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy a magánvádban szereplő kijelentés nemcsak östreicher Emil, hanem a magyar labdarúgás érdekeit is sértette. A magánvádló és ügyvédje az ítéletet tudomásul vette. Dr. Dobozi Gábor, Végh Antal képviseletében felmentésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Ifj. Nagy Gábort édesanyja szombat este diszkóba engedte azzal, hogy még aznap hazatér. Apja külföldi tartózkodását kihasználva azonban csak vasárnap reggel érkezett vissza a családi házba, ahol észrevette váratlanul hazatért édesapja kocsiját. Ifj. Nagy Gábor, félve az apai büntetéstől, elrejtőzött hétvégi házukban, ott videózott és ivott, majd másnap reggel odaérkező apját szó nélkül lelőtte. A kérdésre, hogy tettét megbánta-e, így válaszolt: elhamarkodott lépés volt. tőlem: — Tanár bácsi, látta azt a filmet a tv-ben? — Melyiket? — kérdem. — Amelyik úgy 9, 10 óra felé kezdődött. — Én akkor már lefeküdtem, gyermekeim — mondom. Felbolygatottan mesélik, adják tudtomra a látottakat. S milyen magyarázattal, arról jobb nem írni. Ilyen zaklatottan jön a gyerek másnap iskolába. Mit tehet ilyenkor a pedagógus?! Amíg a szülő megengedi apró csemetéjének az efféle filmek megtekintését, addig az abból adódó bajok csak fokozódnak. Nyilván ahhoz azután van fantáziájuk, „eszük” is a gyermekeinknek, hogy a cikkben is említett dolgokat találjanak ki, hiszen egyes filmek, krimik ötletet adnak hozzá. Nagyon sajnálom ismeretlen kartársamat. Elképzelem, hány álmatlan éjszakája lehetett, míg végre igazaságot kapott. Várhatja a társadalom, hogy az így meghurcolt, megalázott pedagógus, s erre sajnos sok példa van, megbékélt szívvel, lélekkel tanítson, neveljen tovább? Más eszközökhöz kell folyamodnunk, hogy ezeken a csak vázlatosan leírt állapotokon segítsünk. Talán még nem késő!!! Győrök József nyugdíjas általános iskolai igazgató Tíz nap rendeletéi Az apagyilkos mindent bevallott Elhamarkodott lépés volt... Az indok: ffélt a büntetéstől Emberölés alapos gyanúja miatt eljárást Indított a Szabolcs-Szat- már Megyei Rendör-fökapitányság ifj. Nagy Gábor 17 éves tanuló, nyíregyházi lakos ellen. A súlyos bűncselekmény körülményeiről, a vizsgálat eddigi megállapításairól dr. Almásl Sándor rendőr alezredes tájékoztatta tegnap a sajtó munkatársait. Hozzászólás cikkünkhöz Feljelentés egy tanai* ellen
