Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

Hétköznapok a főiskolán Szeptemberben megnyílt Gödöllő második felsőfokú oktatási intézménye. Hosszú előkészületek után, nem ke­vés vita, egyeztető tárgyalás, kétkedés, félelem és várakon zás után kezdték meg az első évet az úttörőnek számító nö­vendékek. Ma már kevés szó esik a főiskolai tagozatról, amely a megyében a harma­dik ilyen jellegű intézmény. A közhangulat megnyugodott, az iskolában pedig azt teszik, ami a dolguk, tanítanak és tanulnak. Jobb oldali felvételünkön: Vi*i Mária a nyelvi labora­tóriumban elmélyülten hall­gatja az orosz anyagot. Alsó képünkön: A Basic- programozással ismerkedik Bodó Réka, Drobnyák Kata­lin és Kohut Judit. (Hancsovszki János felvételei) A termőföld védelme A legolcsóbb a megóvás A termőfölddel a legköny- nyebben úgy lehet- takarékos­kodni, ha megóvjuk. Amit egyszer elvesztettünk, azt sok­kal nehezebb visszanyernünk. Gondoljunk csak a rekultivá­cióra, milyen magasak a költ­ségei ! Ám a földet úgy is elpocsé­kolhatjuk, ha nem megfele­lően műveljük. A szántás pél­dául ősi művelet. Mégsem, ta­lán éppen ezért nem bízzuk bárkire. Ami igaz a kis par­cellákon, helytáll a nagyüze­mi táblákon is. Sok múlik a traktorosokon, de a talajmű­velő gépeket gyártókon, vá­sárlókon is. Az ekék hatás- vizsgálata régi feladata a tu­dománynak és biztosak lehe­tünk abban, hogy ez a jövő­ben sem lesz másképp. Itt vannak például a vált­va forgató, változtatható fo­gásszélességű ekék. A váltva forgató ekével végzett szántás régóta közismert — állapítja meg egy vizsgálat —, hagyo­mányossá mégsem vált Ma­gyarországon. Az erősen vi­tatható ellenérvekkel — beál­lítás, speciális alkatrészek, az irányító mérnök és az erőgép- vezető szakmai hozzáértése — szemben egyre több agronó­miái előny sorakoztatható fel. így a síkra szántás, a nor­mál ekékkel elrontott terüle­tek felszínének kiegyenlítése, talajvédelem. A kedvező ener­getikai jellemzőkről nem is szólva. A termőfölddel való takaré­kosságnak szinte végtelen sok lehetősége van. Közvetve véd­jük a termőföldet és a ter­mést is például a táblaszélek megfelelő, gyommentes álla­potban tartásával. Egyébként elterjednek a nem kívánt nö­vények a táblában, s az úgy­nevezett karanténnövények, mint például a vadzab, az ér­tékesítést is lehetetlenné tehe­tik. Minderre most, a szán­tás évszakában is jó odafi­gyelni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1987. OKTOBER, 27.. KEDD Ingyenes szolgáltatás Felkészítés a családi életre Igaz, még több mint két hónap van hátra az esztendő­ből, de igen sok munkahelyen már egyre több szó esik a jö­vő évi tervekről. Az aszódi tanácsnál működő családi in­tézet igazgatója, Takács Sán­dor is az 1988-as tervezéssel van elfoglalva. — Merésznek látszik az el­képzelésünk — mondja —, amikor azt tervezzük, hogy létrehozzuk intézetünk ta­nácsadó szolgálatát, melynek keretében fiatal házasu­landók részére különböző szakemberek — orvos, pszi­chológus, jogász — adnának tájékoztatást a házasélet és a családalapítás orvosi, etikai, pszichológiai kérdéseiről, va­lamint a házasulandókat ér­deklő családjogi, építésügyi és egyéb jogszabályokról. Megismertetés — Kezdeményezésünktől nem várunk csodát, mert tudjuk, hogy a fiatalok egy része nem a megszerzett ismeretek sze­rint alakítja életét, mégis úgy véljük, hogy tervezett próbál­kozásunkkal sokat segíthetünk az együttélés, a harmonikus családi élet kialakításában. Takács Sándor és munka­társai felismerték, hogy sokan nem nagyon értünk a család­nak, ennek a különleges és sok-sok emberi melegséget adó kis közösségnek a meg­szervezéséhez. még kevésbé a megtartásához. Vagy mindent félredobunk a szüléinktől, nagyszüleinktől örökölt böl­csességekből és mindent más­ként akarunk csinálni, vagy pedig nem vesszük tudomásul, hogy a körülmények változá­sával e hagyományoknak már nem mindegyik eleme hasz­nálható. A család létjogosultságát jelzi, hogy hazánkban igen magas a házasságkötések szá­ma és az újraházasodók ará­nya, tehát ez emberek szíve­sen élnek családban. Az igaz. hogy változott a család és. ez a változás írja elő. szinte pa­rancsolja, hogy a házasulan­dókat az ezzel a kérdéssel fog­lalkozók megismertessék a családi élet belső szerkezeté­vel, belső viszonyaival, funk­cióival. Igr.zolás — A tanácsadó szolgálatnak a házasulandók közötti felvi­lágosító munkája folyamatos lesz — tájékoztat Takács Sán­dor. — Az új családjogi tör­vény szerint az anyakönyvve­zetőnél történt jelentkezéstől a házasságkötésig három hó­napnak kell eltelnie. Ez alatt az idő alatt az aszódi tanács házasságkötő termében min­den hónap egyik hétfőjén — az időpontot az érdekeltekkel egyeztetjük — délután fél hat és fél hét között tartanánk az összejöveteleket. Megjegyzem, hogy ez a szolgáltatásunk in­gyenes. — Kezdetben arra gondol­tunk, hogy csak Aszód és társközségeinek — Iklad, Do- mony — házasulandóit vonjuk be ebbe a tevékenységünkbe —. de lehetőségeink megenge­dik, hogy egész működési te­rületünkről — elsősorban Kar- talról, Bagról, Galgamácsáról várjuk a fiatalokat. Gyakor­lati hasznot is nyújtanak a foglalkozások, hiszen a háza­sulandók a házasságkötéshez szükséges igazolást is megkap­ják. mely szerint részt vettek a család- és nővédelmi tanács­adáson. Biztosan ez is nagyon fon­tos, de én sokkal fontosabb­nak tartom az aszódiak vál­lalkozásában azt, hogy az em­beri társadalom bonyolult szerkezetében — amelybe egy­aránt beletartoznak a munka­helyi közösségek, a baráti tár­saságok. a lakóhelyi ismeret­ségek, a politikai, társadalmi szervezetek — megmutatják a család szerepét és jelentősé­gét. Megmutatják, hogy a családban mindegyikünknek személy szerint a másikra van szükségünk. olyan módon, hogy a másik nem helyette­síthető más személlyel. Tehet­nek mások szebbek, jobbak, Régiekről szólva Gyógyítás füstöléssel a fülébe öntenek, nem segít a füstölés sem. Ideig-óráig, amíg az alku tart, a lóval megitatott pálinka — ezt a cigányok, kupecok alkalmaz­zák — elűzheti a rohamot, de hát végleges gyógyítást nem hoz semmi. — Persze, akadnak gyó­gyítható betegségek is — mondta beszélgetőtársam. — Itt van a puffadás, amit el­sősorban akkor kapnak az állatok — köztük leggyakrab­ban a szarvasmarhák —, ha sok friss, zöld herét, lucer­nát esznek. A betegségnek az a külső jele, hogy az állat horpasza kitelik és rendsze­rint nagyokat nyög. Enyhébb esetben megjáratják, zavarják az állatot, hogy talán meg­indul belőle a szél, de végső esetben megszúrják az állat horpaszát. A hallottak kedvet adtak, hogy az állatgyógyászat népi hiedelemvilágáról többet is megtudjak. Beszélgettem né­hány idősebb személlyel, akik a különböző szokások közül néhányat megőriztek, s ezek azt bizonyítják, hogy a gyógymódok egy része meg­egyezik az emberi gyógyítás terén alkalmazottakkal, csak talán kevésbé változatosak, látványosak. De hát nem kell ezen csodálkozni! Volt idő, amikor az állattartás a pa­raszti porták gazdagságát je­lezte, amikor az ember úgy vigyázott a barmára, akár a szeme fényére. F. M. T apunk rendszeresen közli ^ a hét végi állatorvosi ügyeleti beosztást, amiből az is kiderül, hogy egyetlen falu sincs állatorvosi ellátás nél­kül. Ha beteg a jószág, csak el kell menni a segélykérő telefonhoz, máris lehet szólni a doktor úrnak, aki beül az autójába, és rövid idő alatt a helyszínre érkezik, segítsé­get, gyógyulást hoz a beteg jószágnak. A valamikori parasztgazdák között — még az én gyerek­koromban is — nagyon so­kan voltak, akik értettek az állatok gyógyításához. A na­pokban a hévízgyörki Dem- csák Mihállyal beszélgettem, dicsérően szóltam két szép lo­váról, mert tudom, hogy a fa­lusi ember talán az állataira a legbüszkébb. Apám a vendégeit először az istállóba vezette meg a sertések óljához, és csak az­után került sor az első koc­cintásra, amikor meghallotta véleményüket a látottakról. Anyámnak is megvolt a leg­kedvesebb tyúkja, libája, s ezek titokban egy-egy marék­nyi szemmel minden etetés­nél többet kaptak. — A régi paraszti világban nagy gondot fordítottunk az állatokra — mondta Demcsák Mihály —, mert ha egy tehén vagy egy ló elpusztult, az esetenként majdnem kihever- hetetlen csapásként neheze­dett a család életére, mert ahol tehén volt, ott jutott tej okosabbak — nekünk mégis órájuk van személyes és ál­landó igényünk. És fordítva: ránk azoknak. Megismertetik a házasulan­dókat azzal a ténnyel, hogy a házastársi kapcsolatok mindig ki vannak téve a személyiség változásának. A körülmények, az életkor és egyéb változások révén az érzelmi kapcsolat jellege is módosul. A kölcsö­nös összetartozás szálai idő­vel erősödhetnek, bővülhet­nek, kiteljesedhetnek vagy éppen fordítva: lazulhatnak, szegényedhetnek, elsorvadhat­nak. De ezek a folyamatok jórészt a feleken, az ő maga­tartásukon múlik. Közös, kölcsönös Az igazgató kiegészíti gon­dolataimat : — Ma a családok életének egyik legfőbb problémája, hogy a nagy rohanásban a kapcsolataik ápolására nem figyelnek eléggé. Nem adunk ennek rangot, nem szakítunk erre időt. Arra szeretnénk megtanítani a fiatal jegyese­ket, hogy a házasságban a férj és a feleség teendői közösek, az emberi megbecsülés és tisztelet pedig kölcsönös. Az aszódiak kezdeményezé­se dicséretes. Jó lenne, ha sokan élnének körzetünkben a felkínált lehetőséggel. Fercsik Mihály IVSuharay együttes Sziráki bemutató Nógrád megye idegenforgal­mi központjává vált Szirák. A kastélyszálló programjai közül eddig a sakkversenyek emelkedtek ki. Utóbb a nép­hagyományok bemutatása is lehetővé vált. A felújított épülettel szembeni fogadóban a hét végén a bagi Muharay Elemér népi együttes gyer­mek tánccsoportja lépett fel külföldi vendégek előtt. . mm\ Szórófülke A MÉM Műszaki Intézetben Felker József és Orova Lász­ló olyan szórófülke tervdoku­mentációját dolgozták ki, amely üzemi körülmények kö­zött alkalmas az alkatrészfel­újításnál az ívömlesztéses fémszórásra, illetve a fém­porszórás különböző változa­tainak alkalmazására. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: játék, beszélge­tés a pszichológussal, 16 órá­tól. Üj formák időseknek, ki­állítás, megtekinthető 15-től 19 óráig. Nyugdíjas erdészek klubja, megemlékezés Kán Károlyról és Róth Gyuláról. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mü- vésztelepen. A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Suhl megyei képző- művészeti kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. tmm Mozink Egy nő vagy kettő. Magya­rul beszélő, színes francia vígjáték. Felemelt, II-es hely­áron. 6 és 8 órakor. Városi kispályások Öt villanyfényes játéktér A legutóbbi szövetségi nap igen hangos volt, a jelenle­vők egymást harsogták túl. Sokan jöttek el, de ez érthető is, hiszen a három osztályban 36 csapat szerepel. Van in­téznivaló bőven. Vitára adott okot, hogy nem ismeri min­denki a versenykiírást. Nem tudják pontosan, hogy mit tartalmaz. Egy példa: kik vehetnek részt a bajnokság­ban. Azok, akik bármely nagypályás bajnoki rendszer­ben 1987. június 30-ig befe­jezték a játékot. Ezt nem tudták a Pm Volán csapatá­nál, olyan labdarúgót szere­peltettek, aki Vácszentlászlón is rúgja a bőrt. Megtudta az esetet a Spido és óvást nyúj­tott be a Pm Volán ellen. Som Béla, a Ravill min­denese örömmel újságolta csapata győzelmét az Áfész 11 ellen. Azt is elmondta, hogy vállalati támogatással vesz­nek részt a bajnokságban, és jót tesz a játékosoknak a hét eleji mozgás. A NEC intéző­je, Katona Mihály elújságol­ta, hogy bagiak és az egy­máshoz fűződő barátság tart­ja őket együtt. Saját zsebből fedezik kiadásaikat. Ha nyer­nek, a mérkőzés után asztal­hoz ülnek. Legutóbb állva maradtak, mert 7-3-as veresé­get szenvedtek az ATK-tól. Lőrincz István a Gépgyár Szb-t képviseli. Tőlük két csapat nevezett. A gyár a November 7. Kupa mérkőzé­seihez egy labdával is hoz­zájárul. A hagyományos vil­lámtornát október 31-én ren­dezik meg a GEAC-pályán. Október 29-én 17 órakor lesz a sorsolás a sportfelügyelősé­gen, Eddig lehet nevezni, 200 forint letétele mellett. Nem minden csapat fogad­ja örömmel a késői játékot. A KJK intézője ragaszkodott ahhoz, hogy a sorsolt időben, 15 órakor lépjenek pályára. Ezt az egyetemisták nem tudják vállalni, mert ekkor még a padokban ülnek. Kova István a Szadai Tanács együt­tesétől elmondta, hogy név­adójuk segíti őket. Góllövő csatárról azonban nem tud­tak gondoskodni, ezért meg kell elégedniük a helyezé­sükkel. Kaiser László szövetségi titkár közölte, hogy a Fla­mingó a tűzoltó-parancsnok­ság nagyon jól megvilágított pályáján focizik. Egyébként a városban összesen öt villany­fényes játéktér van. A legutóbbi forduló ered­ményei: I. osztály: Áfész I—Ganz A 3- 5, Gépgyár Szb—Tangazda­ság 1-2, Topi—HTÜ 3-1, Vik­tória—Szadai T. 2-0, KIOSZ —Veresegyház 0-0, ATE— Vácegres elmaradt. II. osztály: Gépgyár TI— Fortuna 11-0, Híradás— MÉMMI 4-2, Melegégöv— Ganz T. 2-0, Astor—Csanak 4- 4, KJK—Erdőgazdaság 5-2, KKMV—Városi Tanács elma­radt. Korábbi, még nem kö­zölt eredmények: Melegégöv— Csanak 3-3, MÉMMI—KKMV 5- 4. III. osztály: Pm Volán— Spido 4-4, Építők—MGI 5-0, S Modell—Flamingó 4-2, . ÁTK —NEC 7-3, Pedagógus—ÁB 3-5, Áfész II—Ravill 1-2. Az Áfész II—Ravill találkozó he­lyes eredménye 1-6. Cs. J. A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás felvesz vegyészlaboránst, műszaki rajzolót, gépkocsiszerelőt és pénzügyi előadót. Jelentkezés személyesen, önéletrajz bemutatásával. Cím: Gödöllő, Kotlán S. u. 3. 2100. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) vissza nem repül, addig az nem tisztul meg. Ha a tehénnek elapadt a teje, mindenki gyanússá vált. Boszorkánynak tartották egyik-másik férfit vagy asz- szonyt, aki a másik gazda te­jét úgy vette el, hogy az ud­varról felszedett forgácsot ha­zavitte. elégette és hamvát a saját tehene korpájába kever­te, így érte el, hogy az ő te­hene adja a másik tehén te­jét is. Ha az óvakodás, a fél­tés ellenére mégis elapadt a tej, annak visszaszerzésére több mindent lehetett tenni. A gazda például megtudta, hogy ki volt a rontó, elment hozzá, s annak udvaráról egy kis szénát hozott, azt a tehe­nével megetette, s ezzel meg­szűnt a baj. Soroltam, amire gyerekko­romból emlékszem, s aztán a' kehességet említem a lótartó gazdának, mint a lovaknál leggyakrabban előforduló be­tegséget. — Ez bizony nem ritka — mondta — és min­denkor fulladással, köhögési rohamokkal, légzési nehézsé­gekkel jár. Gyógyíthatatlan baji ezért a kehes állaton a leggyorsabban túl kell adni, ha lehet az első vásáron. Nem segít azon a meleg olaj, amit a gyerekeknek, a túrót, tej­fölt, vajat vihette a piacra a gazdasszonv, s ha a kocsi elé lehetett fogni a pár lo­vat, azok nemcsak a mezei munkát végezték el, de egy- egy fuvart is lebonyolítottak a kereskedőnek vagy éppen az erdészetnek s pénzt hoztak a pénztelen világban is a portára. Demcsák Mihály szavait hallgatva egyáltalán nem cso­dálkozom azon, hogy az álla­tok tartásával kapcsolatban az idők során rengeteg babo­nás elképzelés alakult ki és vált gyakorlattá falvainkban. Szlávik Ferencné, Tóth Gá- borné — sajnos, nem élnek már — nagyon ismerték, ho­gyan kell védekezni az álla­tok megrontása ellen. Estén­ként sokszor hallgattam, ami­kor a frissen fejt tejre vár­va a különböző eljárásokat mesélték. — Ellés után három napig nem szabad kiengedni az állatot az istállóból, nem szabad semmit kiadni a ház­ból, nehogy a kölcsönadott tárggyal vagy élelemmel eí- vigyék a tehén tejét is. Ha a tehén teje vörös volt, azt mondták, hogy a hasa alatt egy fecske repült át, és amíg

Next

/
Oldalképek
Tartalom