Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
1987. OKTÓBER 27., KEDD 3 0 Értse meg, nincs kocsi! Óráknak tűnnek a múló percek... Hatalmas csattanás hangzott a lakótelep között. — Karamboloznak? — úszott egy kérdés a levegőben, ijedt gyerekhangon. Kirohantam az utcára. A járókelők arcukon a döbbenettel mind a kritikus pont felé néztek. Egy csomagot cipelő ember ezt kiáltotta: — Hívjanak azonnal mentőt! Én fél kézzel nem tudok tárcsázni. Szaladtam vissza, a lakásba. A pillanatok hosszú perceknek tűntek, amíg felvették a telefont. — Embernek esett baja? — kérdeztek vissza a vonal végéről. — Biztosan, ha mentőkért kiáltanak, összeroncsolt kocsik torlódnak a Csikós József utca—Népek barátsága útja kereszteződésénél. Dráma a keresztúton Évente több tragikus baleset színhelye az említett váci csomópont. A jól látható stoptábla ellenére nem adják meg egymásnak az elsőbbséget a kocsivezetők. Vácott, a szobi vasútvonal északi oldalán fekvő, úgynevezett deákvári városrészből a belváros felé vezető Csikós József utcán este kilenc óra tájban már ámokfutóként száguldoznak, veszélyes pasz- sziót űznek a fiatal autósok, egymás mellett motoroznak az út jobb, de néha a bal oldalát is teljesen elfoglaló tinédzserek, mintha csak nemhivatalos sporttelepnek tekintenék ezt a környéket. Most is az elsőbbség meg nem adása okozta a bajt. Mint az lapunk október 20-i számában is olvasható; október 17-én Sipos Sándor 19 éves hálózatszerelő a személygépkocsijával ügy hajtott át az útkereszteződésen, hogy nem adott elsőbbséget a védett útvonalon közlekedő Tóth Tibor 31 éves művezető személykocsijának. A helyszínre szinte percek alatt megérkezett a rendőrség, hamarosan jöttek a tűzoltók, s feszegetni kezdték Sipos Sándor kocsijának az ajtaját, mely mögött odabent erősen vérzett utasa, a 67 éves Fábián Józsefné. — Meghal! — hullámzott végig az aggodalom az ösz- szegyűlt tömegben. — Hol késnek a mentők? Ki telefonált nekik? Mi az, hogy nincs kocsi? Vessék be a tartalékot! Rádión is elérhetnék egymást. A könnvebb esetektől irányítsák ide őket! Rohantam vissza a telefonhoz. — Értse meg, hogy nem tudok kocsit küldeni — emelte fel a hangját a feltehetően nehéz helyzetbe került szolgálatvezető. Ha Rádról visszatérnek, odairányítom őket. Az ügyeletes orvost már kiküldtem. Végül tragédia lett A tűzoltók tovább dolgoztak. Az idős asszonyt kiemelték. Az ügyeletes orvos elszállította a könnyebben sérült Tóth Tibort. — Kézi vezérlésű lámpa kellene ide — vélekedett egy környékbeli asztalos. Sok baj történt már ezen a ponton, meg ott kétszáz méterrel feljebb a másik átjárónál, ami ki sincs rendesen világítva esténként. A hivatalos szervek képviselői mindig azt mondják: milliókba kerülne a jelzőberendezés. És az emberélet? Lehet azt pénzben mérni ? — Megtizedelném a jogosítványokat — szólt közbe egy szigorú tekintetű férfi. — Mert az ember hiába vezet szabályosan, ha mások és egyre többen, felelőtlenek, agresszívek. Egyáltalán hová sietnek ebben a kis országban? — Na végre, itt a mentő! — szólaltak meg többen, örömmel pillantva meg a fehér gépkocsit. — Hány óra? — kérdezte egy férfi a mögötte állótól. vissz- | — Kilenc óra negyvenkilenc, házai | Vagyis 22 perc óta várjuk őket, pedig az állomásuk legfeljebb két kilométerre lehet innét. Jöttek már a katonai mentők is, akiket segítségül hívtak, de mindkettő személyzetének csak az a szerep jutott végül, hogy Sipos Sándort könnyebb sérüléssel elszállítsák. Percekkel ezelőtt takarták le Fábiánná testét, s nemsokára komoran gördült érte a fekete kocsi. — Meghalt — állapítottuk a drámai percek után, a tragédia bekövetkezmeg már tét. A háttér nyugtalanító Délután valamivel nyugod- tabb körülmények közt beszélhettünk Bahor János szolgálatvezetővel, aki elmondta, hogy a szabadságok, betegségek, más állomáson való helyettesítések miatt néha előfordul, hogy nem tudnak azonnal kocsit küldeni. Ezen a napon ilyen okok miatt csak három mentőautó futott a meglévő öt közül. Az esetkocsit, amely a helyszíni gyors beavatkozáshoz mehet csak ki, kénytelen volt Kóspallagra vezényelni egy fulladásos beteg gyerek megmentéséhez, mert a szobi ügyeletes orvost nem tudták telefonon elérni a helybeliek. Nem titok az sem, hogy kérték: a hét végén lehetőleg ne kérje a kórház betegek hazaszállítását, éppen a már említett súlyos gondok miatt. Ám ez mégis megtörténik. Ezen a napon is megtörtént. — Szombat-vasárnap valóban kevesebb kocsival tudunk dolgozni — mondja az eset kapcsán Lakati Zoltán garázsmester, aki szerint jelentős mértékben nehezíti a helyzetüket, hogy a szükséges létszámnál kettővel kevesebb a gépkocsivezető, üres a helyük, mert nem nagyon érkezik az utánpótlás. Aki meg jönne, az iránt érthető okok miatt szigorú követelményeket kell támasztani. Egy gépkocsivezető február óta beteg, helyette sincs aki vezessen. Azt pedig már dr. Győry Attila, a Pest Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa tette hozzá, hogy a váci állomás ápolói közül is heten hiányoznak egyéb okok miatt. Aki az életmentés hivatását választja, bizonyosan nem a pénzt nézi először. Ám az is tény, hogy mindenki abból él, s nem mindegy, hogyan. A például 17 éves munkaviszony után is csak 4 ezer 200 forintos havi alapfizetés, pótlékkal is alig hatezren felül, egyáltalán nem lehet vonzó. Ezenkívül nehezíti még a szolgálati vezénylést, hogy az itt dolgozóknak is jár havonta legalább kétszer a szabad szombat és szabad vasárnap, amit kötelező tiszteletben tartani. December 15-ig mindenkinek ki kell adni az évi rendes szabadságát. Egy embert szinte rendszeresen át kell küldeni a hétvégeken segíteni, a még nehezebb helyzetben lévő szentendrei állomásra. Más kérdés, hogy a tömeges balesetek alkalmával mindenkit riasztanak. Már amilyen gyorsan csak tudnak, mert telefonja igen kevés bajtársuknak van. A garázsmester is olyan körzetben lakik, ahol még csak nem is remélheti, hogy a legegyszerűbb és nélkülözhetetlen hírközlő eszközhöz hozzájuthat. Lénárt Sán- dorné hat éve dolgozik itt, szinte azonnal beadta az igénylését. Azt a választ kapta, hogy akkor lesz telefonja, 'ha építenek arrafelé új vonalat. Azóta már kötöttek be a lépcsőházukba készüléket, de róla még mindig nem gondoskodtak. Az ilyen nyugtalanító háttér megismerése után érthető, ha attól félünk, az október 17-i eset máskor is megismétlődhet. Az ördögi kör bezárul A váci Szőnyi Tibor Kórház traumatológiai osztályáról ezen a kritikus napon 8 óra 15 perckor Dunakeszire szállítottak haza egy embert Ahogy a menetlevelekről leolvashatjuk, negyed órával előbb Rád és Csővár irányába gördült ki kocsi hasonló céllal, s indultak beteggel a traumatológiáról űrbottyán- ba is. A Rád körzetében találhatókat hívták a balesethez, mert Kóspallagig nem jut el az URH-hívás, a domborzati viszonyok ezt már Vác határában megakadályozzák. A telefonbejelentés 9 óra 39 perckor érkezett a dokumentáció szerint, amin az én nevem szerepel. — Ez már a második hívás lehetett. — A mentő eszerint 9 óra 42 perckor érkeztek, s 10 óra 20- kor tértek vissza az állomásra. — Kértük a kórházat, de mégis szállítanunk kell hazafelé is — mondja a garázsmester, mert ördögi kör ez. Ha tovább foglalják az ágyat, nem lehet elhelyezni az újabb sérülteket. Az újságíró nem kételkedik az elhangzott szavak hitelében, a hivatást gyakorlók kötelességtudatában. De a tények alapján másokkal együtt nyugtalan. Lehet, hogy a mentők is segítségre szorulnak? Kovács T. István Van elég tüzelőanyag és energia Tél előtt a felkészülésről Beszélgetés az Ipari Minisztérium osztályvezetőjével Elég kellemetlen tapasztalatokat szerezhettünk a zimankóról 1984—85 telén, majd 1987. év elején. Nem túlzott óvatosság tehát, ha már most érdeklődtünk: miként készülnek fel az energia termelői a hidegebb napokra. Tarján Róbert, az Ipari Minisztérium osztályvezetője tájékoztatott a tárca felkészülési programjáról. • Érhet-e bennünket váratlanul a tél? — Remélem, hogy nem. A felkészüléskor igyekeztünk minden kombinációt végiggondolni: tehát hogy mit tegyünk egy enyhébb, mit egy átlagos vagy egy rendkívül kedvezőtlen időjárás esetén. Ugyanakkor kidolgoztunk egy menetrendet arra az esetre is, ha bármilyen oknál fogva mégsem sikerül a fogyasztók energiaigényeit kielégíteni. • Hogyan alakult az első félévben az energiafogyasztás? — Három százalékkal fogyott több szén, villamos energia, gáz stb. mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez mintegy egymillió tonna kőolaj értékének felel meg. Az esztendő második felében A Szövosz oktatási központjában Vezetőképzés új formában Űj vezetési rendszer bevezetését készítik elő a Szövosz továbbképzési és oktatási központjában. Az úgynevezett blokkrendszerű képzési, illetve oktatási forma lényege, hogy előzetes felméréssel kapnak képet a vezetők felkészültségéről, majd a velük szemben támasztott követelmények ismeretében szervezik meg, egyénekre szólóan az oktatást. Az intézet által kialakított tananyagban 36, úgynevezett blokk van, ezek a gazdálkodás, a szakmai munka, a szervezés, az ügyvitel területeit ölelik föl. A jelentkezőknek nincs szüksége a teljes tananyag elsajátítására, hiszen a témák jó részében jártasak, ám vannak ismereteikben hiányosságok is; az intézmény szakemberei ezek pótlására összpontosítanak. Sztáray Zoltán, az oktatási központ igazgatója elmondotta: a felmérésben és az oktatásban jövőre másfél ezer szövetkezeti vezető vesz részt. A jelöltek tesztvizsgán esnek át, és komputeres elemzés után alakítják ki a testre szabott tananyagot. Az egyes blokkokhoz tartozó ismeret- anyag elsajátítása után a hallgató minősítést kap, és ezzel zárul a tanfolyam meghatározott része. Az újszerű oktatás előnye, hogy nem szükséges a különböző vezetői munkakörben foglalkoztatottakat a termelésből huzamosabb időre kivonni. Egy-egy blokk ismeretanyagának elsajátításához elegendő 2—3 napos tanfolyam is, ezekből — előzetes becslések szerint — három—négyet kell majd évenként elsajátítaniok a vezetőknek. Külön program készül a Szövosz oktatási központjában a menedzserek képzésére. Ezek a szakemberek nem feltétlenül a szövetkezetekben fej tik ki tevékenységüket, sokkal inkább a vállalkozások, a bonyolult, összetett feladatok végrehajtására képezik ki őket. Az új oktatási forma bevezetéséhez felkészítik az intézmény előadóit is, hiszen számukra ugyancsak a régitől eltérő követelményt állít a blokkrendszerű oktatás. Rajtuk kívül szerepet szánnak az oktatásban a szakma elismert, tapasztalt fogyasztási szövetkezeti vezetődnek is, akiket egy-egy témakör előadására kérnek fel. Az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapnak a tapasztalatcserék. Őszi lehalászás A Gomba környéki tavakban megkezdődött a lehalászás A mintegy 200 mázsa jól fejlett pontyot és busát telepítik át a horgászegyesületi tavakba. A Tápióvöl- gye Tsz halászati ágazatának dolgozói végzik e kemény mun kát. (Vimola Károly felvétele) azonban az energiafogyasztás 1 ugyanannyi mint a múlt év- t ben. A többletfogyasztást te- i hát nem sikerült ellensúlyoz- 1 ni Ezen belül az első nyolc I hónapban kiugróan nagy volt \ a villamos energia felhaszná- i lása — 5,4 százalékkal több i mint tavaly — és a fűtési i idényben' 400 millió köbméter I gázzal is több fogyott a szá- 1 mítottnál. 1 • Ezek szerint egy kedve- | zőtlen első félév után kell felkészülni az előttünk álló 1 télre. Milyen programot állí- ( tottak az energiatermelő ága- ] zat elé? — A szénbányászat az igé- 1 nyéknek megfelelően termel, ' ki fogja tudni elégíteni az üzemeket és a lakosságot. • Közismert, hogy jelenleg- -------------------------------------------------------i f olyik a mecseki és a tatabányai szénbányák szanálása; s a többiek is súlyos gazdálkodási problémákkal küszköd- ' nek. Talán csak a veszprémi bányák a kivételek. Nem okoz ez gondot? — így igaz, a szanálás azonban a vállalatok pénzügyi helyzetét kívánja rendezni s eközben a termelés folyamatos. Más kérdés, hogy a bányászat szerkezetének átalakítása milyen hosszú távú feladat, és más az, hogyha hideg van, akkor kell a szén. • Rövid távon tehát az igé- nyék kielégítése az elsődleges, míg távlatilag a gazdaságos termelés. — Válasszuk külön az igényeket. Az erőműveknél több mint egymillió tonna a szénkészlet, ami szükség esetén biztosítja, hogy teljes kapacitással működhessenek. A belkereskedelem ellátása meny- nyiségben megfelelő lesz, hiszen az import szenek is biztosítottak, legalábbis a szerződések szerint. Ám a választékot érintő reklamációk biztosan lesznek, mert a lakosság évek során megszokta, hogy a hazai szénbányászat termelésének a 70—75 százaléka szén, míg a 25—30 százaléka brikett. Ma ez az arány a brikett javára eltolódott. Jól ismertek a brikettel kapcsolatos minőségi kifogások, de úgy látjuk, ha nem is teljes megelégedésre, de javítottak ezen a gyártók. Szénféleségekből tehát a belkereskedelem készletei ma kielégítők, minden telepen van tüzelőanyag. • A kokszról még nem esett szó. Hallani, hogy a tavaly átadott új kokszolómű Dunaújvárosban nem üzemel teljes kapacitással. A szakemberek szerint több a koksz, mint amennyi az igény, míg a vásárló gyakran hiába keresi. — Az új kokszolóművet 8—9 éve tervezték, akkor még szó sem volt a vaskohászat szerkezetének átalakításáról, s arról sem, hogy ezzel összefüggésben csökken az igény a koksz iránt. A hazaival egy időben felépült egy- egy új kokszolómű Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetunióban. Tehát valóban igaz, hogy míg 5—6 éve kokszhiány volt, ma a kokszolható szénből van kevés. Ám ha a téli felkészülésről beszélünk, hadd mondjam el, hogy a dunaújvárosiak által gyártott koksz minősége rosszabb, mint szomszédainké és majdnem kétszer annyiba kerül. A piacon jelentkező kokszhiánynak mégsem ez az oka, hanem az, hogy lengyel partnereinkkel egyelőre nem tudunk megegyezni a szállítás feltételeiben. Tehát míg papíron számolunk ezzel a mennyiséggel is, a valóságban hiányzik. • Évente 80 ezer lakást kap- csolnak be a gázellátásba. Ho- gyan akarják kivédeni — péi- dául az idén — az ebböi adó- dó feszültségeket? ___________ — Míg nyáron alig 20 millió köbméter gáz fogy naponta, télen 50 milliónál is több. A csúcsfogyasztásra egyszerre többféle módon is készülünk. Egyrészt a gáztermelésben vannak kimondottan csúcsüzemek, amelyek a hidegebb napokban 40—50 százalékkal is növelhetik termelésüket. Másrészt a föld alatti tárolóinkban októberig 1,2 milliárd köbméter gázt gyűjtöttünk össze. Innen naponta 12—13 millió köbméter használható fel — a tárolók kapacitása a 7 milliárd köbméter évi gáztermelésnek jelentős része, a 17 százaléka. Továbbá hosszú lejáratú államközi egyezmények biztosítják az importot. Ez a hazai meny- nyiségnek a 70 százaléka. De mert minden előkészítés ellenére is számítani kell — például a vezetékekben — műszaki problémákra, a fogyasztói oldalról is beavatkozhatunk a rendszerbe. Magyarán a szénhidrogénes erőművek bármikor átállíthatok gázról olajra, és így a lakosság nem érzi meg a kiesést. • Említette az olajat. ■ — Az energiagazdálkodás racionalizálására szolgáló intézkedések nyomán a népgazdaság olaj fogyasztása az elmúlt 5 évben csaknem 2 millió tonnával csökkent. Ezen belül a lakossági tüzelőolajfogyasztás 1 millió tonnáról visszaesett a felére. Akik mégis megmaradtak ennél az energiahordozónál, azok is nyugodtak lehetnek, mert mind a hazai termelés, mind az import tervszerűen alakul. • A bevezetőben kiemelte, hogy a villamosenergia-felhasználás jelentősen túlhaladta az év első felében a számítottat! Mi következik ebbői? — Ez igaz, mégsem kell áramkorlátozásokra gondolnunk. A Paksi Atomerőmű negyedik blokkjának határidő előtti belépése ugyanis nagy biztonságot ad, mert így az igények egynegyedét már az atomerőmű elégíti ki. A felét a hagyományos erőműveink, és a fennmaradó részt importáljuk. • Ügy tudom, hogy a hazai energiaigényeknek a fele származik importból. Ezek tekintélyes része vezetékeken érkezik az országba, ön is utalt már arra, hogy számolni kell műszaki hibákkal, átmeneti hiányhelyzetekkel. — A korlátozási menetrendünket a következő elvek szerint állítottuk össze: a lakosság ellátását mindenáron fenn kell tartanunk. Ha ez biztosítható, akkor a következő szempont, hogy a gazdaságban, a termelésben, a legkisebb kárt okozzon a korlátozás. Rendelkezünk egy úgynevezett riasztási rendszerrel is. Ebben konkrétan fel vannak sorolva, hogy milyen veszélyhelyzetben, kiket kell értesíteni, illetve hol kell csökkenteni vagy leállítani a szolgáltatást. Egy üvegolvasztó kemence természetesen előnyt élvez egy csarnok fűtésével szemben, mert míg az egyikben milliós károk keletkezhetnek, a másikban legfeljebb fázunk. De hadd erősítsem meg, amire a fentiekben már utaltam: a források biztosítása a téli felkészülésnek csak az egyik oldala. A másik oldala a termelők és a lakosság takarékos energiagazdálkodása. Az energiafogyasztásunknak több mint az egyharma- da ma már a lakosságé. E. E.