Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

^%Mtm 1987. OKTOBER 1., CSÜTÖRTÖK Villanófény A város lakóit ezekben & napokban ismét a szemétszál­lítás kérdése foglalkoztatja. Az augusztus 18-án tartott végrehajtó bizottsági ülésre ugyanis a Városgazdálkodási Vállalat benyújtotta előterjesz­tését a kukás szemétszállítás gyakoriságának megváltozta­tásával kapcsolatban. A cég azt kérte, hogy azo­kon a területeken, ahol a la­kásokban gázzal fűtőnek és emiatt a szemét mennyisége csökken, az eddigi hetenkénti kétszeres szállítás helyett egy­szer fordulhassanak. A testület azzal a feltétellel járult hozzá a Városgazdálko­dási Vállalat kéréséhez, ha azoknak a családoknak, ahol az egy kuka nem elég a sze­mét tárolásához ingyen ad még egy edényt. Ezt a végrehajtó bizottsági ülésen Rappai Ist­ván, a vállalat főmérnöke megígérte. Mondván, hogy a cég elegendő kukával rendel­kezik a lakosság ellátásához. A lakosság a tanácstestület és a Városgazdálkodási Válla­lat megegyezéséről nem érte­sült. Szeptember első hetében a lakások tulajdonosai —- több helyen a kukába dobva —* egy stencilezett lapot találtak, amelyen az állt, hogy a sze­metet hetente egyszer viszik el, s akinek kevés az egy kuka, vásárolhat még egyet a vállalattól. A szeptember 15-i végrehaj­tó bizottsági ülésen az ügy lakossági panaszként vetődött fel. A vb tagjai kijelentették, hogy a Városgazdálkodási Vál­lalat főmérnöke ígéretet tett arra, hogy a cég ingyen biz­tosítja a lakosságnak a kukái­kat. A testület csak ezzel a feltétellel járult hozzá a heti egyszeri szállításhoz. Vettük a fáradságot és meg­néztük az augusztus 18-i vb jegyzőkönyvét. Ott Rappai Ist­ván a következőket mondta: „.. a plusz kukás edények kihelyezésének nem lesz aka­dálya, ezekről a VGV gondos­kodott.” így, már múlt idő­ben. Igaz, hogy ebben a mon­datban szó szerint nem szere­pel, hogy Ingyen. A tanács elnöke viszont ki­jelentette, hogy a VGV csak a-bban az esetben térhet át az egyszeri szállításra, ha a ku­kákat a megállapodásnak meg­felelően Ingyen adja. ÍHírek — Lesz előadás. A híresz­telésekkel ellentétben minden hónapban legalább egy dara­bot bemutatnak a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében. Bérleteket azonban valóban nem adnak ki. — Eladták. A városi ta­nács Boldogtanyát hatmillió forintért eladta. A területre mintegy 40 üdülő és egy mo­tel épül. — Rendelés egész nap. Ok­tóber 5-től megindul a 2. szá­mú reumatológiai szakrendelés a város rendelőintézetében. Ez azt jelenti, hogy reggel 7-től este 7-ig fogadják a betegeket. A 13 községből eddig csak meghatározott számban küld­hették a körzeti orvosok pá­cienseket. Október 5-től ez a kötelem feloldódik. Asztalitenisz NB II. Október 10.: KSI—Szent­endre (női), Szentendre— Nagykanizsai Üveg (fér­fi), október 24.: Szentend­re—Dunaújváros (női), Bala­tonszárszó—-Szentendre (férfi). December 5.: Szentendre— Szekszárd (női). Zalaegerszegi Spartacus—Szentendre (férfi). December 12.: Szentendre— Pécsi Kinizsi (férfi) mérkőzé­sekre kerül sor. SZENTENDREI vtirfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Beruházási körkép Újabba már nem kezdenek Az elmúlt héten a városi tanács illetékesei megnézték, hogy a településen folyó be­ruházások hogyan állnak. Kraj- csovits Istvánné tanácselnök­helyettes elmondta, hogy a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium tor­naterme a véleménye szerint az Élépszer minden ígérete el­lenére sem adható át október 15-re. A konyhát talán el le­hetne készíteni szeptember vé­géig, de az üzembe helyezést még ezután is késleltetni fog­ja a hatósági engedélyek be­szerzése. Az újabb tizenkét tanterem átadásának határide­je 1988. június 30. Az alapok készen vannak, egyöntetű vé­lemény, hogy tartani lehet az említett határidőt, ha az épü­letet az Élépszer dolgozói té- liesíteni tudják. Ez esetben ugyanis a munkákat az eset­legesen bekövetkező hideg nem zavarja. Ha a kivitelező vállalat nem jut el addig, hogy novemberben, december­ben januárban és februárban a 12 tantermen dolgozni tud­jon, a jövő évi júniusi határ­idő nem tartható. Többen szóvá tették, hogy a középfokú oktatási intézmény környezete rendetlen. Sajnos, amíg a hajdani udvar építési terület, szó sem lehet íöld- egyengetésről, parkírozásról. A tanácselnök-helyettes sze­rint szépen haladnak a ma­gánlakások építésével a Fel­szabadulás-lakótelep melletti területen. Az első ütemben mintegy 80 otthont emelnek. Gondot okoz, hogy a tulajdo­nosok az alapozási munkála­tok közben kiemelt földet a ta­nács határozott tiltása ellené­re lerakták az út másik olda­lán, kialakítva ezzel egy sze­méttelepet. A tanács már fel­szólította őket, hogy szállítsák el a lerakatot, anyagi térítés nélkül, hordhatják a földet Kékibánya I. szeméttelepére. Az építtetők nemrégiben kifo­gásolták, hogy nem tudnak villanyáramhoz jutni, pedig ez elengedhetetlen lenne a gé­pek működtetéséhez. Mire ezek a sorok megjelennek a probléma megoldódik, mert az Epszöv felvonulási területén álló transzformátor a tanácsé, s az építtetők innen fognak ideiglenesen áramot kapni. A terveknek megfelelően fo­lyik a Pap-sziget partjának kö­vezése és rézsűzése. A Buvizig dolgozói csinálják, a Közép- Duna-völgyi Intézőbizottság és a tanács pénzéből. A tél közeledtével felgyor­sult a gázvezeték-fektetés. Nyitott árkok már csak a Vas­vári- és Füzesparki-lakótelep területén találhatók. A Lévai út és Mathiász út környéké­nek társulásai a munkát befe­jezték. A TIGÄZ szentendrei főmíivezetSsége felvételre keres műszaki főiskolai vagy középfokú műszaki végzettségű nyomáspróbáié műszaki eiienőrt, szakirányú végzettségű káBéxaí®Hemört, részmunkaidős eirásá iakarsféi Jelentkezni lehet 7-től 15.20 óráig. Cím: Stentendre, Futó u. 2. Telefon: 10 032. Ebben az esztendőben más­fél millió forint volt ütemez­ve a Lenin út egyes szakaszai­nak vízelvezetésére. Az összeg egy nagyobb felújítás első sza­kaszának elkészítéséhez ele gendö. A pénzt ebben az év' ben elköltik. Már a bejáró utat csinálják a Kékibánya II. nevű új sze­métlerakóhelyhez. A kerítés és az őrbódé állnak, a hegyoldal­ról a veszélyes sziklákat le­szedték. Még ebben az évben használatba veszik, mert a Kékibánya I. lerakó már tel­jesen megtelt A lakosság régen panaszko­dott arra, hogy a Törökvölgyi és Egressy utak találkozásánál tavat képezett a csapadékvíz. A térség rendbetétele folyik, járdát, átereszeket építettek. A Paprikabíró úti régi gyógyszertár helyén papírbol­tot nyitnak, a Halász utca 1. szám alatti lakóház alagsorá­ban pedig fitotéka üzletet ren­deznek be. A lakosság megnyugvással vette tudomásul, hogy a men­tőállomás végre új helyére költözött. Új címe: Vörös Had­sereg út 31., telefonja: 10 424 és 12 933. Jó hír az is, hogy a Buda­pesti Közlekedési Vállalat a szentendrei HÉV-végállomás új vágányainak elkészülte után rendezni fogja a környé­ket. Hosszú ideig húzódott a Vas­vári-lakótelephez közeli szol­gáltatóházak építése. Igaz, a tanács négy egysége hamarabb készen lett volna, de a ma­gántulajdonosok elmaradtak a munkákkal i Néhány nappal ezelőtt bekötötték a csatornát. A városi tanács egyébként a közműköltségek felét átvállal­ta a tulajdonosoktól. Jelenleg városunkban az em­lített beruházások folynak, 1987-ben újabbakba nem kez­denek. Módosított tervek Kevesebb pénzből gazdálkodni A városi tanács végrehajtó bizottságának a legutóbbi ülé­sén egyebek között az 1987. évi terv pénzügyi előirányzatának csökkentése című anyagot tár­gyalta. Németh Ferenccel, a pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztály vezetőjével arról beszélgettünk, hogy milyen anyagi kondíciókkal rendelke­zik településünk. Egyáltalán az ország gazdasági állapota hogyan hat Szentendre váila- lalatainiak, intézményeinek az életére? Saját bevételek — A végrehajtó bizottság elé képűit anyag összefügg a gaz­dasági nehézségekkel. A Pest Megyei Tanács már korábban elvont tőlünk 1 miliő 451 ezer forintot, nemrégen pedig az országgyűlési határozat követ­kezményeképpen további 2 millió 900 ezret Városunk ta­nácsa csak arról dönthet, hogy milyen beruházás vagy fejlesz­tés maradjon el, az elvonás lényéről és mértékéről nem vitatkozhat. A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak egy friss határozata arról tájékoztatott bennünket, hogy 1988-ban az alsó sávon terve­zett állami támogatást sem tudja biztosítani. Javasolja, hogy a helyi szervek vizsgál­ják meg, melyik célkitűzés megvalósítását tudják elha­lasztani. Mindezekből világos­sá válik, hogy szigorodnak a gazdasági feltételek, gyengül Szentendre anyagi helyzete is. — A VII. ötéves terv indu­lásakor nagy energiabefekte- téssel és számottevő költség­gel ismertette a tanács a lakos­sággal az 1990-ig szóló elkép­zeléseit. Mennyire reális most ez a program, 1987 őszén? — 1986-ban és az idén a meghirdetett program alapján dolgoztunk, Vagyis a középtá­vú terv előírásait tartottuk. Nagy' segítséget jelentett, hogy' tavalyról 7,2 millió szabad pénz húzódott át ez évre. Eb­ből tudtuk bevezetni a gázt a szakorvosi rendelőbe és a köz­ponti iskolába, s vásárolhat­tuk meg a röntgengépet. Az azonban ma már elkerülhe­tetlennek látszik, hogy a kö­Milyen messze a főváros? fakulásul másoknak, nehogy ^ úgy járjanak, mint én, elmondom, miként jöttem be kocsival Szentendréről a Mar­git hídig egy óra: a Margit hídtól a Blaha Lujza térig újabb fél óra alatt. A naiv ember azt hinné, hogy kies városunkból Buda­pestet leggyorsabban kocsival közelítheti meg. Ez azonban csak általában igaz, nyáron a reggeli és a délutáni órákban nem így van, olyankor, ami­kor — valamilyen okból ki­alakult — közlekedési dugó nehezíti az előrejutást. Vegyünk egy konkrét pél­dát. Az ember 11 órakor elindul a lakásáról, még töp­reng, hogy HÉV-vei vagy autóval utazzon. A kérdés a bevásárlóközpont körüli par­kolókban azonnal eldől, mert ott egyszerűen nem lehet he­lyet találni, pedig még be sem vezették a fizető parkolást a taxiállomás környékén. Mi lesz akkor, ha az óradíjak in­nen is kiszorítják a kocsikat? Egyáltalán, hol lehet megállni a HÉV-szerelvényekhez, no nem közvetlen közel, hanem úgy fél kilométernyi távolság­ban? Tehát kocsival vágok neki az útnak. A forgalom irdatla­nul nagy. Ügy 50 kilométeres átlagsebességgel eljutok Aquincumig. Látva a sorokat, úgy döntök, hogy a rakpartot választom. Nincs is baj. egé­szen a Komjádi uszodáig. Ott azonban utolérem a kocsisort, amely egybefüggő az Erzsé bet hídig. Menekülési lehető­ség nincs, balra a Duna, előt­tem a szemben jövők, jobbra a 20 centiméter magas sze­gélykövek és a kőfal, mögöt­tem a hozzám hasonló pórul­jártak. Volna hely jobbra par­kolni, de a gumiköpenyek kockáztatása nélkül lehetetlen felkapaszkodni a fal és az út közötti aszfaltra. Vajon miért építették ilyen magasra? Negyvenperces cammogás után nem bírom tovább, s a Margit híd lábához közel többszöri nekirugaszkodás után alaposan megkínozva a kocsit felkapaszkodom a fal és az úttest közötti aszfaltra. Koc­káztatom, hogy a rend buz­gó őrei kitűzik a feljelentése­met tartalmazó cédulát a szél­védőre. Bízom abban, hogy a villa­mossal gyorsabban a Blaha Lujza térre jutok. 12 óra múlt 10 perccel. A közkedvelt sár­ga jármű hamarosan érkezik, a Nyugati előtt azonban csak­nem negyedóráig áll, mert a kocsiktól a közlekedési dugó­ban nem tud a megállójába húzni. Végre 12 óra 35 perc­kor megérkezem a szerkesz­tőségbe. IJa ez az eset csak néhány- szór fordult volna elő ve­lem, nem tenném szóvá. Azonban immár rendszeressé válik a közlekedési csőd. Ez esetben például a Batthyány tér magasságában egy elrom­lott teherautó okozott pénzben is jelentős károkat, idegesítet­te fel az emberek százait, po- csékoltatta velük a drága időt. Az autósok fegyelmezet­lensége miatt ugyanez játszó­dott le a Nyugati pályaudvar előtt is. Szó sincs arról, hogy a parkolj és gyalogolj elv a gyakorlatban érvényesül. Mert az autót nem lehet leállítani sem Szentendrén, sem a Batthyány téren. Ügyhogy el­határoztam: új sportágakat választok. Ügy tűnik, hogy úszva, futva és kerékpáron egyszerűbben és gyorsabban meg lehet közelíteni a fővá­rost. zéptávú tervet 1988-ra átdol­gozzuk. Átsorolások — Milyen indokok alapján? — A tanácsi apparátus saját munkáján és elhatározásán alapuló bevételek az idén is kedvezőek. Az adóra, a telek­eladásra, a telekhasznosítási díjra, és a lakásértékesítésre gondolok. Ezekből decemberig 11,9 millió többletbevételre szá­mítunk. Sajnos a vállalatoktól származó bevételnél közel 13,5 millió forint lesz a kiesés, ösz- szességében tehát másfél mil­lió mínusz keletkezik. — Milyen következtetések vonhatók le a mérlegből? — Mindenekelőtt az, hogy negatívummal Indulunk a jö­vő esztendőinek. A gimnázium építésénél 20 miliő forint fede­zetlen. Igaz, ebből a megyei tanács 1989-ben céltámogatás címén 7,2 milliót térít. Mi azonban azt akarjuk, hogy az oktatási intézmény új szárnyát 1988. szeptember 1-jén birtok­ba vehessék a tanulók. Ezért más feladatokat hátrább soro­lunk, s előteremtjük a pénzt. — Konkrétan: mire kíván a tanács kevesebbet költeni a tervezettnél jövőre? — Csökkentjük a pályázati alapot. Nem öröm ez számunk­ra, mert kevesebbet tudunk adni a lakossági önerőre is tá­maszkodó gáz-, víz-, csatorma-, villanytársulásoknak. Keve­sebb jut a lakótelepi közmű­vesítésre, felülvizsgáljuk a 30 szociális lakás építésének kér­dését Terven felül alig való­sítunk meg beruházást. Aligha kerül sor a felszabadulás-la­kótelepi iskola bővítésére. Sokkal több pénz kellene az állami lakások felújítására. S mindezeken felül nehezíti a gazdálkodásunkat a tehóval kapcsolatos kötelezettségvál­lalás. — Ha jól értem, arról’ Van szó, hogy a tehóból befolyó összeg roppant kevés, a kitű­zött cél megvalósítása pedig nagyon sokba kerül. — Pontosan így van. A Fel­szabadulás-lakótelepen például a lakosság orvosi rendelőt kór. A versenytárgyaláson a legol­csóbb ajánlat 13 millió forint volt, s alig a fele áll rendelke­zésre. A Pannónia-telepen a csatornázásra fizette a tehót a lakosság. Jelenlegi áron szá­molva a beruházás 19 millió forintba kerül. Ebből a lakos­ság teho címén öt év alatt be­fizet 1,5—2 millió forintot. Vagyis a tanácsnak az összes szabad pénzét e feladatok tel­jesítésére kell fordítania. Innen is, onnan is — Hogyan állítják össze ezt a módosított 1988. évi tervet? — Több vonalon eltérünk a középtávú elképzelésektől. Az intézmények működtetésére, fenntartására szánt összeghez nem nyúlhatunk, az ellátás színvonala nem csökkenhet. Beruházásra csak a fennma­radó részt költhetj ük. A fej­lesztési lehetőségek tovább szűkülnek. Egyre nagyobb sze­repet kap a takarékosság, a körültekintő gazdálkodás. To­vábbra is számítunk a jelentős társadalmi munkára. Ehhez még hozzá kell termem, hogy 1987-ben további lakossági pá­lyázati igényeket nem tudunk kielégítem. — Az olvasók kíváncsiak arra, honnan vette el a városi tanács azt a 2,9 millió forintot, amit a megye legutóbb el­vont? — A fejlesztési-gazdálkodási tartalékból 1,4, a közműbe­ruházásokra tervezett pályáza­ti alap tartalékából 1,5 millió forintot csíptünk le. Gyakorla­tilag feléltük a megtakarított pénzünket. Olyan szituáció ez, mint amikor egy család fillé­rek nélkül marad. Nincs más lehetőségünk, mint a több jo­gos igényről való Terriörlclás. Ez a lényege az 1988. évre szóló átdolgozásnak. Termelők a végállomáson Az őstermelők minden délelőtt friss termékeket árulnak a HÉV-végállomásnál. A gyümölcsök és zöldségfélék bővítik a választékot. Vevők véleménye alapján Felújított bútorbolt A városban járó turisták az évek során sokszor benyi­tottak az Úttörő utcában lé­vő bútorüzletbe. Ám ott nem találtak egyebet a szokványos konyhai, szobai alkalmatossá­gokon kívül. Ezért született meg az ötlet dr. Ezilvási Im- réné, a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat igazga­tója fejében, hogy miért is ne lehetne a bútorüzletet olyan­ná alakítani, ahol apróbb, szo­bába, konyhába hasznos tár­gyakat is kaphassanak akár a külföldiek is? Teljesen át­alakították az 500 négyzetmé­ter alapterületű boltot. Első­sorban a helyben lakóknak s a környékbelieknek igénye szerint töltötték fel az eladó­teret. Belovits Lajosné, az üzlet vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az érdeklő­dők kívánságait összeírták és a szerint rendelték meg az új bolt árukészletét. Ennek alap­ján a korábbinál sokkal több­fajta ülő-, fekvő-, étkezőbúto­ron kívül iparművészeti függönyöket, csillárokat, lám­pákat, paplanokat, párnákat kaphatnak a vevők. Ä felújított bútorboltot szeptember 28-án nyitották meg. (séra) Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Fotó­Erdős) Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom