Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

Termelés és fogyasztás összhangja Szigorúbb lesz a bérszabályozás AZ IGAZI REFORMLÉPÉS az lenne — vallják a köz­gazdászok —, ha a bérszabá- lvozókat a piaci értékítélet váltaná fel. Ha a gazdálkodó jól felfogott érdekből csak annyit fizetne az alkalmazot­tainak, amennyit a munkájuk számára megér. Ehhez azon­ban — állítják a szakemberek — a gazdasági környezet még nem érett meg. Tehát jövőre igenis lesz bérszabályozás, s nem is akármilyen: központi, ezen belül pedig a bérek tö­megét szabályozza a kormány a gazdálkodók döntő többsé­génél, és a béren fölüli kere­seteknél enged bizonyos sza­badságot a vállalatoknak. A központi bérszabályozás meglehetősen szigorú, hiszen a vállalatok teljesítményétől függetlenül egységesen .3—4 százalékos emelésre nyújt le­hetőséget. A 3—4 százalék egyelőre csak egy tervezett mérték, de az már biztos, hogy ennél magasabb nem lesz. A központi bérszabályozást csak átmenetként vezetik be. De hogy meddig tart ez az át­menet? Egy évig vagy esetleg tovább? A vállalati szakem­berek azt vallják, hogy egy esztendő is sok, mert ennyi idő éppen elég ahhoz, hogy kellő ösztönzők híján csök­kenjen a hatékonyság. A sza­bályt alkotók azonban nem is fogalmazhatnak másként, mint hogy a szigorú központi beavatkozásra a béreknél mindaddig szükség lesz, amíg a gazdasági környezet nem hangolja össze más módon a jövedelemtermelést a fogyasz­tással. A tervezett béremelés való­jában nagyon kevés. Bár így is akadnak, akik szerint min­den minimális emelést végre lehet hajtani differenciáltan. Azaz a vállalatnak fontos szakemberek kapjanak többet, míg a kevésbé fontosak ... ha úgy tetszik, semmit. Csakhogy a vállalatvezetők többsége ezt kizárólag elméleti, semmint gyakorlati lehetőségnek tart­ja­Éppen ezért döntöttek úgy a szabályt alkotók, hogy még­iscsak hagynak egy bizonyos sávot a gazdálkodóknak, amelyen belül a teljesítmé­nyektől függően emelhetik a kereseteket. S ez a sáv a bé­reken felüli kifizetések, mint például a nyereségrészesedés, a jutalmak. A képlet tehát a következő: tegyük fel. minden száz forintból 95 forint az alapbér és 5 forint a mozgó­bér. A jövő évi bérszabályozók a 95 megemelését szabályoz­zák központilag, s aki az elő­írt százalékot túllépi, azt olyan súlyos büntetőadókkal sújtja, hogy a túllépésre gya­korlatilag nincs is lehetőség. Ám a fennmaradó 5 forintot a vállalatok a teljesítmények­től függően emelhetik, tehát a jövedelmezően gazdálkodók jobban, míg a kullogok ke­vésbé. A félreértések elkerü­lése végett: a kereseteknek a béren felüli részét ugyan nem szabályozzák egységesen, köz­pontilag. de szabályozzák. Például úgy, hogy előírják: egységnyi termelési növeke­dés, egységnyi nyereségnöve­kedés esetén mennyivel nőhet a mozgóbér. A VALÓSÁGBAN a számí­tási módozatok persze sokkal összetettebbek. Az elv szem­pontjából azonban az a fon­tos. hogy teljesítményektől függően nőhetnek a béreken felüli keresetek. S jogos a kérdés: miért az 5 forint, és miért nem inkább a 95 forint­nyi jövedelmi rész emelését kötik a teljesítményekhez? Mert ha el is fogadjuk azt. hogy a feltételek még nem értek meg a szabályozók meg­szüntetéséhez, akkor is igaz az, hogy már a közelmúltban is, 1985 januárja óta léteznek a reformtörekvésekhez a köz­ponti előírásnál közelebb eső bérszabályozási formák. Mint például a jelenleg még ér­vényben levő egyéni bérszín­vonal-szabályozás. Ezek a for­mák azért nem tarthatók fenn, mert az ár- és adóre­form, amelyet január elsején vezetnek be. olyan mértékben változtatja meg a vállalatok teljesítményeit mérő mutató­kat — többek között a nyere­ség tartalmát —, hogy azok nem hasonlíthatók össze a ko­rábbi évek mérőszámaival. S ha pedig így van, semmikép­pen sem tehetők függővé egv ilyen torz összehasonlítástól a bérfejlesztési lehetőségek.' A bérszabályozók 1988-ban várhatóan a gazdálkodók 80 százalékánál írják elő a bé­rek tömegének emelési kor­látáit. és csupán a megmara­dóknál szabályozza az átlag­béreket. Amióta szakemberek vitatkoznak arról, hogy bér­Kellemetlen sarok Menekülő vendégek panaszkodnak a vendég- látó üzletek vezetői, hónapok óta pang a bolt, alig-alig keresik fel az ét­termeket a vendégek. Szó mi szó, az emberek mos­tanában az iparcikk- és bú­torboltokba járnak, no meg a Tüzép-telepekre vásárol­ni, pénzüket elkölteni. Nem tudni, hogy miért csappant meg a vendégkör. Valószínű azonban, hogy az osztályba sorolás tartja vissza őket. Mert például addig, amíg az egyik kocs­mában 15 forintért lehet kapni egy üveg sört, a II. osztályú helyen jobbára csak 30 forintosat árulnak. Igaz, ez külföldi nedű, de a sörimádók ugye a kőbányai világossal is beérik. Csak minél több üveggel lehör- pinthessenek. A gyömrői Halászkert étterem a májusi megnyi­tás óta pang, napközben és este vendég alig-alig keresi fel a különben szép egy­séget. A közétkeztetés tart­ja fenn a csaknem 20 mil­lió forintos költséggel új­jávarázsolt egykori kedvenc üzletet. A megnyitás óta már jó néhány zenekar játszott az éttermi részben, de elége­dettek csak az elsővel le­hettek, amely olyan hangu­latot varázsolt esténként a terembe, hogy szinte becsá­bította az utcáról, az embe­reket. Azóta viszont a zeneka­rok bizony eléggé silány ze­nét szolgáltattak, bár mint elmondták, üres étteremben még játszani sem érdemes, legalábbis kellő odaadással nem. Ez utóbbi megállapításon ugyan lehetne vitatkozni, de nem nagyon érdemes. Mert kétségtelen, hogy ha sok a vendég, jobb a han­gulat, esetleg a zenekar is nagyobb átéléssel adja elő műsorát. A minap magam is meg­hallgattam a Halászkert mai zenekarát. Hát mit mondjak? Hangosan, már-már fület bántóan zenéltek. A dobos hatalmas mikrofont tartott a kezében, s valami el­képesztően falsul énekelt. S vendégek ezúttal sem voltak az étteremben, csak a zenekarhoz tartozó két hölgy, nekik láthatóan tet­szett a produkció ... Többen viszont — ezt magam is tanúsíthatom — visszafordultak az ajtóból és továbbálltak. — Jó zenekart szerezni nagyon nehéz — mondja vendéglátós üzletvezető is­merősöm. Azt hiszem, igaza van. De. ha jobban megfizetnék őket, valószínűleg könnyeb­ben lehetne. A z ilyen produkciókért azonban ez a fizetség egyáltalán nem kevés ...-ér tömeg vagy átlagbér, azóta hangzik el érvként: az átla­golás arra ösztönzi a vállala­tokat, hogy kis fizetésű, ke­vésbé jól dolgozókat is fel­vegyenek, mert az ő „bér­megtakarításukból” finanszí­rozhatják a kiugróan magas jövedelmeket. Ha viszont a bérek tömege után kell adóz­ni, akkor mindegy, hogy há­nyán keresnek ugyanannyit, következésképpen bérnövelés­re ad lehetőséget a felesleges­sé váló emberek elküldése. Ma, amikor a munkaerő át­csoportosítása — a gazdaság szerkezetátalakításának nyo­mán — kimondottan népgaz­dasági cél, mindenképpen ez utóbbinak kell érvényesülnie. Általában. De kivételt kell tenni például a villamosener- gia-iparral, a postával, bizo­nyos szolgáltató ágazatokkal; ahol eleve olyan kevesen van­nak, hogy a létszámcsökken­tésre ösztönzésük minden­képpen a szolgáltatásaik szín­vonalának a romlásával járna. c::» VILÁGOS, HOGY AZ 1988­BAN bevezetendő központi bértömeg-szabályozás nem reformlépés. Viszont egy kor­látozott ideig segítséget nyújt­hat abban, hogy összhangba kerüljön az egymástól elsza­kadt termelés és fogyasztás. Hogy ezt nem a vállalatoknál, hanem például utólag, az adó­val kellene szabályozni ? Hogy mennyire nem könnyű a kér­désre választ adni, bizonyítja az adóreform országgyűlési megerősítését szolgáló nagy társadalmi vita. E. E. Bányán Véradás Százötvenen jelentek meg Gombáról, Bényéről és Kává­ról a rendkívüli véradáson, s az önkéntes donorok 42 liter vért adtak a rászorulóknak. A Vöröskereszt monori és helyi vezetősége ezúton is megköszöni a donoroknak em­berbaráti cselekedetüket. Fórum fi menetrendről A Volánbusz monori üzem- igazgatósága és a MÁV fó­rumra hívja a gyömrőieket október 26-án, hétfőn este 6 órára a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házba. A meg­beszélésen egyeztetni kíván­ják a gyömrői lakossággal a jövő évi menetrendeket. Ké­rik, hogy minél többen jelen­jenek meg, s mondják el ész­revételeiket a fórumon. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1987. OKTOBER 26., HÉTFŐ őszi csúcs a határban A héten földbe kerül a búza A pilisi Aranykalász Tsz-ben is jó ütemben halad az őszi búza vetése. A' szép csendes őszi időjá­rás kedvez az aktuális mező- gazdasági munkálatoknak. A monori vonzáskörzet mező- gazdasági nagyüzemeiben is jól haladnak a soros teendők­kel. A betakarítással párhu­zamosan zajlik az őszi vetés. Finiséhez érkezett a szüret azokban az üzemekben, ahol szőlőtermesztéssel is foglal­kozna 1?. A napraforgó betakarítása a napokban befejeződött sző­kébb pátriánkban. A termés­átlagokkal általában elége­dettek lehetnek az üzemek vezetői. A sülysápi Tápióvöl- gyében például 2,85 tonna ter­mett egy hektáron, de a töb­bi termelőszövetkezetben is meghaladta a két tonnát Hatezertizenkét hektáron kezdődött meg, s a félidejé­nél tart a kukorica betakarí­tása. A legnagyobb területtel a sülysápi, az ecserí, és a pi­lisi közös gazdaság rendelke­zik. Az eddigi terméskilátások bizakodásra adhatnak okot, hiszen öt-hat tonna között változik a termés. A gombai Fáy András Tsz-ben például azt remélik, hogy hat tonna feletti lesz a termés, de Süly­sápon és a Rákos Mezejében is van remény a jó termésre. Kulturális programok Ecsercn hétfőn 10 órától a fogyókúrázók klubjának fog­lalkozása, 17-től német nyelv- tanfolyam, 18-tól filmvetítés. Gyomron filmvetítés 17.30- tól: Házasság szabadnappal (színes, magyar filmvígjáték). Monoron a művelődési köz­pont galériájában 10-től 18-ig Detzky Júlia festőművész textilfestményeinek kiállítása, 16-tól a nyugdíjas filmklub­ban Kabos Gyula-sorozat ve­títése, 18-tól a cigány köz- művelődési klub foglalkozása és kondicionáló torna. A filmszínházban 18-tól és 20- tól: Tex és a mélység ura (magyarul beszélő színes, amerikai kalandfilm). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör foglalkozása, 8- tól 13-ig Kaszner Margit fes­tőművész kiállítása. Vecsésen 16.30-tól és 18-tól női torna, 18-tól angol nyelv- tanfolyam. Korszerűbb módszerrel Vetőmag-kezelési eljárás A termésbiztonságot növelő vetőmag-kezelési eljárással, az úgynevezett inkusztrálás- sal javítják a vetőmagok mi­nőségét az MTA martonvásá- ri Mezőgazdasági Kutatóinté­zete kísérleti gazdaságának erdőháti vetőmagüzemében. Az eljárás során a szemet va­lóságos második maghéjként védő különleges anyagokkal vonják be annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a kelése, s jobban elviselje a vetést követő esetleges kedve­zőtlen hatásokat. A módszer bevezetésére, a szükséges technológia megte­remtésére csaknem 10 millió forintot költöttek. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával az NSZK-ból szerezték be azokat az alap­gépeket, amelyekből kialakí­tották a vetőmag-feldolgozás technológiájába illeszkedő in- kusztráló gépsort. A külön­böző beréndezéseket vezérlő­automatika egészíti ki. A burgonya betakarítása — alacsony átlagtermésekkel — befejeződött Pilisen és Mono­ron egyaránt. A szüret sem adhat sok bizakodásra okot sem Gombán, sem a Rákos Mezejében, sem az állami gazdaságban és a Kossuth Tsz-ben, hiszen az ismert idő­járási tényezők miatt igen alacsonyak az átlagtermések. A betakarítással párhuza­mosan haladnak az őszi veté­sekkel a termelőszövetkeze­tek és a Monori Állami Gaz­daság. Több mint nyolc és fél ezer hektáron kell az őszi búzát földbe juttatni a hónap végéig. Már hajráznak a földeken, hiszen e hét közepén, végén már múlt időben szeretnének beszélni a vetésről a szak­emberek. Különösen jól halad a búzavetéssel a sülysápi Tá- pióvölgye és a pilisi Arany­kalász Tsz. G. J. Vecsési kézilabda ’87 Jubileumra szép ajándék A Vecsési SE kézilabda­szakosztálya idén ünnepli új­jáalakulásának 10. évforduló­ját. Ez a tíz év nehéz meg­próbál tat ásókkal^ teli időszak­nak bizonyult. Generációk váltották egymást, tehetséges fiatalok nőttek fel és épültek be a csapatokba. Az idősebb játékosok ápolták a hagyo­mányokat, adták tovább a fia­taloknak a szép sportág sze- retetét. Agilis és fanatikus ve­zetők fogták össze a szakosz­tályi életet. Ilyen volt: Szij- jártó Attila, néhai Kertész Gábor, Bodnár László. A maiak közül: Ötvös József, Tóth József, Tolnai Károlyné, Kocsis István, Princz Károly. Ezek nélkül az emberek nélkül nem létezhetne a szakosztály, ök azok, akik önzetlenül, sza­badidejüket feláldozva irányít­ják a csapatok munkáit. Gigá­szi munkával próbálják meg elérni, hogy e nehéz gazdasá­gi helyzetben is fenn . tudjon maradni a szakosztály. Az eltelt 10 év bizonyította, hogy érdemes volt és tovább­ra is érdemes mindent meg­tenni azért, hogy a szakosz­tály létezni tudjon. Az ered­mények önmagukért beszél­nek. A női csapat a jubileum tiszteletére elérte nagy cél­ját: feljutott a megyei I. osz­tályba. Ez a csapat évek óta igen eredményesen dolgozik. Apró botlások miatt maradt el eddig a hőn áhított felju­tás. Két éve került a csapat­hoz edzőnek a megye egyik legkiválóbb szakembere, öt­vös József testnevelő tanár. Hozzáállásával és fanatizmu­sával sikerült elérni, hogy a női csapat ilyen szép ered­ményt ért el. Itt kell megem­líteni a női ifjúsági csapatnál dolgozó két lelkes edzőt: Tol­nai Károlynét (a népszerű „Tucsit”) és Tóth Józsi bá­csit. Kettőjük összehangolt munkája biztosítja a felnőtt csapat állandó utánpótlását. Ide tartozik még, hogy van egy állandó és biztos pont a női csapat mellett: Kocsis Ist­ván intéző. Ennek a lelkes kollektívának köszönhető, hogy jövőre magasabb osz­tályban, a megyei I. osztály­ban játszhatnak lányaink. Ez a siker ambicionálta a férfiakat is. Az ő szereplésük is kiválónak mondható, hi­szen a bajnokságban a 4. he­lyen végeztek. Ehhez azért hozzátartozik, hogy ez a csa­pat 17—18 éves fiúkból áll, akik még rengeteget tudnak fejlődni. A fiatal, ambiciózus edző: Princz Károly jó úton jár a csapatépítésben. Egy­két játékosa már megüti a oiaa|sabhTQMtáLy^jroéccéiét^A jövőre nézve ez a csapat is elérheti vágyát, a megyei I. osztályban való szereplést. A fentiek a szakosztály na­pos oldalát mutatták, de saj­nos van árnyékos oldala is. Az egyesület, ezen belül a szakosztályunk is óriási ne­hézségekkel küzd. Az anyagi bázisok nem megoldottak, pe­dig községünkben számos ter­melőegység üzemel. Ha ezek az egységek jobban a szívü­kön viselnék a sportot, főleg az olyan szakágakat, mint a labdarúgás, kézilabda, asztali- tenisz, ökölvívás, amelyek tö­megeket mozgatnak meg, ak­kor mint szponzorok, a rek­lámozáson keresztül bevétel­hez is juthatnának. Ezáltal szakosztályunk is nyugodtabb körülmények között dolgoz­hatna. Hiszen ebben az évben is saját gépjárművekkel utaztak a meccsekre, saját költségen vásárolt cipőkben és mezekben játszottak játé­kosaink. Ilyen feltételek mel­lett nagyon nehéz lesz megol­dani a magasabb osztályban való szereplést. Itt szeretnénk kérni min­den tenni vágyó és segítőkész vállalatot, szövetkezetei, hogy segítsék szakosztályunk „élet- bentartását”. Segítsériiktő! függ a szakosztályban dolgozó és sportoló 40—50 ember jö­vője, eredményes pályafutása. Reménykedünk, hogy jövőre szakosztályunknak nem lesz „árnyékos oldala". Farkas Sándor szakosztályvezető Ft»l wssiin k ruhaipari végzettségű szabászati gyakorlatot szerzett főszabászt jelentkezni lehet: PILISI RUHÁZATI KISSZÖVETKEZET, Pilis, Rákóczi u. 7. 2721. Telefon: Pilis, 2. ■(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom