Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

1987. OKTOBER 26.. HÉTFŐ 5 Az egykori kúria fénykorá­ban sem lehetett szebb, mini most. A gyönyörűen felújított épülettel vált teljessé s felel meg igazán az általános mű­velődési központ névnek és funkciónak a szadai intéz­ményegyüttes. A korszerű is­kola és tornaterem felépülte, az óvoda felújítása után teg­nap felavathatták a faluházat is. A többcélú, tágas előcsar­nokból impozáns házasságkö­tő — vagy ahogy itt nevezik, rendezvényterem — nyílik, helyet kapott falai között a könyvtár is és egy nagyterem A faluházat tegnap délután színes, vidám szüreti felvonu­lás keretében vették birtokuk­ba a nagy számban összese- reglett szadaiak. Miután Nádaski László ta­nácselnök köszöntötte a je­lenlévőket. dr. Cselőiei László. a GATE professzora, a körzet országgyűlési képviselője mon­dott ünnepi beszédet, amely­ben méltatta azt a társadal­mi összefogást, aminek ered­ményeként az egykori kúria mostantól a település közmű­velődési és közösségi életét szolgálja. Szólt arról, mennyi mindennel gazdagodott Szada az elmúlt esztendőkben, hogy vált mind komfortosabb ott­honává lakóinak., S mindezek után jutott még 14 millió forint a A szadaiak vidám szüreti felvonulással ünnepeltek Megalakult a televízió művészeti tanácsa Orientál és véleményez Megalakult a Magyar Tele­vízió művészeti tanácsa. A kiemelkedő művészekből és szakemberekből, a hazai kul­turális élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő is­mert személyiségekből álló testület feladata, hogy javas­lataival orientálja, illetve vé­leményezze a televízió műsor­munkáját, s részt vegyen a távlati műsorpolitikai dönté­sek előkészítésében. Mint azt Murai György, az MTV elnökhelyettese, a tes­tület titkára elmondta, a ta­nács tagjai — Bereczky Lóránt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Boldi­zsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Fe­renc, a História főszerkesztő­je, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Kállai Ferenc színművész, Petrovics Emil, az Operaház igazgatója és Szabó István filmrendező — valamilyen formában már korábban is kapcsolatban áll­tak a televíziózással. A művészeti tanács a na­pokban már megtartotta első ülését, amelyet várhatóan kéthavonta követnek a rend­szeres konzultációk. Ezek al­kalmat adnak arra is, hogy a tanács tagjai előzetesen véle­ményezzék, illetve javasolják konkrét műsorok, sorozatok elkészítését, sugárzását, illetve megszüntetését, különböző te­levíziós akciók megszületését. Az üléseken áttekintik és ér­tékelik ugyanakkor egy-egy időszak termését is. A követ­kező konzultáción a televízió drámai műhelyeinek — a té­véjáték-, valamint a színház­és sorozatszerkesztőségek — a tevékenységét, illetve munka­tervét vitatják meg. Történelmi sorozatok A Századunk című tv-soro- zat újabb négy részének for­gatását kezdte meg a napok­ban Bokor Péter rendező és stábja. A sorozat készítői kü­lön ciklusban dolgozzák fel a sorsdöntő 1944-es év történe­tét; azt az időszakot, amely Magyarország német megszál­lása és a felszabadulás közé esik, s amelynek szinte min­den hetéhez fűződnek drámai, nemegyszer százezrek sorsát eldöntő történések. A művelődési főszerkesztő­ség egy másik jelentős vál­lalkozása lesz az az új, nagy lélegzetű sorozat, amely Ma­gyar századok címmel 60 részben dolgozza fel Magyar- ország történetét Szent Ist­ván törvényeitől az 1949-es alkotmány létrehozásáig. A sorozat első 20 részének az elmúlt napokban kezdődött meg a forgatása Viktor Ka­talin szerkesztésében, Szakáig István rendezésében. Az egyenként 15 perces adások vetítését a tervek sze­rint 1988. augusztus 20-án kezdik meg. Magyarságkutatás Komplex módon Magyarságkutatás címmel a közeljövőben évkönyv jelenik meg. A bemutatkozó kötet — amelyet az Országos Széchényi Könyvtár keretében működő tudományos intézet, a magyar­ságkutató csoport készített — tartalmazza a csoport tagjai­nak a nemzetiségi kérdéssel, a magyarok és a szomszédos országok kapcsolatával foglal­kozó írásait, valamint a társa­dalom és művelődés kölcsön­hatásait elemző tanulmányait. Az első évkönyvük összeállí­tásával párhuzamosán már megkezdték Magyarok a nagy­világban címmel egy kézi­könyv szerkesztését is. A magyarságkutató csoport munkája három nagy területet ölel fel. Legfontosabb felada­tuk a külföldön élő magyar­ság történeti és jelenkori gazdasági, társadalmi és kul­turális helyzetének átfogó, tudományos vizsgálata. Fog­lalkoznak a nemzeti-nemzeti­ségi kérdés elméletével, vala­mint a nemzetiségi kutatások XX. századi történetével is. Tevékenységük harmadik ága a külföldi hungarológiai ok­tatással és kutatással kap­csolatos. Évszázadok műemlékegyüttese Visegrádon Üdülő a monostor romjai fölött Különös jelentőségre tett szert az államalapítás korától kezdve a Kárpát-medence közepén az Esztergom—Székesfe­hérvár—Óbuda és Visegrád közötti dimbes-dombos terület. Visegrád kezdetben fejedelmi birtok volt, s 1009-től az ország vármegyeszékhelye. A magyar történelemben Anjou Károly volt az első, aki azzal, hogy 1323-ban Temesvárról idehozta udvartartását, megteremtette az első állandó királyi székhe­lyet. Az utóbbi évtizedekben feltárt és megmentett műemléki együttesben a XI. századtól a XV-ig szinte minden kor épí­tészeti emléke megtalálható. Az 1100. évforduló előtt Csöndesek már a hétvégék Visegrádon. Éppen alkalmas az idő arra, hogy Szőke Má­tyással, a Mátyás Király Mú­zeum igazgatójával áttekint­sük az idei esztendőt, s az elkövetkező feladatokról be­szélgessünk. — Hogyan tudnak egyre több tudományos kutatási fel­adatra vállalkozni? — Anyaintézményünk, a Nemzeti Múzeum állandó se­gítsége mellett az utóbbi idő­ben az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársainak közreműködésére is számít­hatunk. A kutatások folyta­tását nem minden esetben a szakember és a pénz hiánya akadályozza, hanem az, hogy a hetvenes évek közepén meg­tervezett új múzeum nem épült meg. Nagyobb feladatok megfelelő szintű megoldását restaurátor- és raktárhiány akadályozza, s nem tudjuk megoldani a leletanyag kon­zerválását és őrzését sem. Sajnos, még reményeink sin­csenek a fejlesztésre, mert a beruházási program 1985 vé­gén leállt. — Rendszeresen beszámo­lunk minden itteni esemény­ről, egy-egy helyreállított pa­lotaszárny megnyitásáról. Most milyen a műemlékek helyzete? — A várispánsági központ­tal kezdem, mert ez ritkábban kerül szóba. A vár területén 1977 óta nem volt ásatás. A falak állagvédelme — egy ró­mai épület kivételével — el­készült. A kaputorony mel­letti épület azóta majdnem teljesen elpusztult, s elmaradt ennek a résznek a telekren­dezése is. Legkésőbb a VIII. ötéves tervben újra meg kel­lene indítani a kutatásokat — kapcsolódva a honfoglalás 1100. évfordulójához. A főes- peresi templom falképeinek restaurálását nem kezdték Tv-figyelő’ Makovecz. Kisebbfajta bot­rány tört ki az építészek szak­köreiben, amikor a paksi la­kótelep kockaházainak falára tulipános mintákat pingáltat- tak, így akarván megtörni, fel­vidítani az egyformaság nyo­masztó unalmát. Ezt az orszá­gos fórumokig — a sajtó nagy nyilvánosságáig — is eljutó polémiát csupán azért említ­jük meg, hogy bizony nem kevés bátorság kell szembe­szállni az éppen dívó építé­szeti divattal. Ez a séma, ezt csináld! — valahogy ebben a regulában nőnek fel az egy­mást váltó tervezőnemzedé­kek. Még szerencse, hogy kivétel azért akad. Itt van például a Pest megyei tájakon is igen jól ismert Makovecz Imre. A minap látott portréfilmjében maga mondta el, hogy kezdő intézeti munkatársként a táb­lájára tűzött, dörgedelmes hangú cédula várta első fő­nökétől — ilyesmit otthon raj­zolj a kisfiádnak! És ő az ilyesmit mégis megrajzolta a nagylányoknak, nagyfiúknak, néniknek, bácsiknak, a reá egyre jobban odafigyelő, az őt művészként is, emberként is mindjobban megszerető fel­nőttségnek. Leghíresebb sáros­pataki műve, a művelődés háza, ez a pávaszemes külön­legesség ma már, mondhatni, zarándok helye a kíváncsiak­nak, s csakígy a zalaszent- lászlói faluház, amelynek ősien tiszta mennyezetszerke­zete a gótikus katedrálisok hangulatát hozza vissza a má­ba, egyúttal pedig a famíves- ség diadalát zengi. Sem ezt a két főművét, sem pedig a többi, immár tekin­télyes számú — itt, a főváros környékén is örvendetesen szaporodó — munkáját nem lehet nem tudomásul venni. Ezek már-már olyan tárgyia­sult jelek, amelyek egy gazdag és nemzetközileg is jegyzett életmű magasra törő ívét írják le; kis túlzással, de talán nem egészen méltatlanul mondva, egy új Kós Károlyét. Hanem ami a rajztáblának amazt a századfordulón re­meklő, meg emezt a most di­csért mesterét mégis megkö- lönbözteti — legalábbis a lai­kus szemlélő számára — azaz, hogy míg Kós egyszerűbb és föltétlenül gyakorlatia­sabb tervei alkalmasaknak bizonyultak tömeges kivitele­zésre is (lásd a máig példa­ként emlegetett Wekerle-tele- pet!), addig Makovecznek a még sokkal mélyebbről, vala­honnan őseink jurtás korsza­kából előbányászott motívu­mai aligha tudnának megfe­lelni ilyen elvárásoknak. Amit ő csinál, az rendre annyira egyszeri, egyedi, hogy minden mást eltaszít a környékéről, még akkor is, ha az ott van. Miyelhogy ez a portréfilm, amelyben a jeles tervező gon­dolkodóként, szakmájának hit­vallójaként is igen szépen megnyilatkozott, éppen nem lehetett alkalmas arra, hogy sarka’atosabb kontratételeket tartalmazzon, így hát igen­igen jó lenne, ha egyszer egy afféle kerekasztal-beszélgetés keretében más ceruzakoptatók is elmondanák: nékem ez tet­szik ebben a házcsináló sá­mánban, nekem meg ez nem jaj, de nagyon nem. A most sóvárgott purparléban nyilván az az eszme is szóba kerül­ne, hogy már megbocsásson a világ, a funkcionális építészet az nem lehet csicsa, rátét, de koráció, hiszen az épülette­remtés az mindig is a szerke­zet művészete volt, s aki ettől elrugaszkodik, az különc lehet, de igazán hasznos ember alig­ha. De hát az ízlések és a po­fonok mindig is különböztek, s amint a közismert mondás vallja, kinek a pap, kinek pe­dig a papné szerepében, sar­kalatos ellenpéldaként a Finta József. CsiílSZka. a legutóbbi tévé­találkozó fődíjával jutalmaz­ták meg a Csinszka című al­kotást. Ezt annak idején szét- kürtölték, szerteharsogták. Most aztáp, amikor Deák Krisztina műve a képernyőre került, a csodavárás igézeté­ben kezdtük figyelni Ady Endre hitvesének életképét Szó ami szó, a várt mérték­ben nem rendülhettünk meg. mert a mese sem n m lett túl­fűtött vízió, sem pedig egy ér dekes és semmiben be nem teljesült élet tételes számba­vétele. Folyvást ingadozott e két véglet között, s ilyenfor­mán csalatkoznunk kellett Kár. Akácz László meg, s még mindig vita fo­lyik az építkezés miatt koráb­ban leválasztott freskómarad­ványok visszahelyezésén. — Dr. Kovalovszky Júlia, a Nemzeti Múzeum munkatársa vezeti évek óta a várkerti szennyvíztelep fölötti részen lévő Árpád-kori település fel­tárását. Lehetne-e ebből sza­badtéri múzeum? — Valóban jó lenne bemu­tatni a már korábban megta­lált kisméretű, XI—XII. szá­zadi plébániatemplomot, és két-három lakóházat. A temp­lomnál két-három kősornyi védőfalazatot kellene emelni. A házak rekontsrukciójához kevés faanyagra, ágas fára, rőzsére, agyagra és sárra len­ne szükség. A szentendrei fa­lumúzeumhoz idegenforgalmi szempontból is kapcsolódhat­na e kora Árpád-kori rész. — Mi lesz a Szent András monostorral? — Sajnos, a SZOT Park üdülőjének teljes felújítása­kor nem tudtunk egy kisebb régészeti vizsgálatot végezni. A statikai vizsgálat idején ásott kutatóárkok viszont egy­értelműen igazolták, hogy az épületet a monostor romjai fölé emelték, amellyel azok­ban nagy kárt okoztak. — Az Állami Tervbizottság a VII. ötéves tervben 39 mil­lió forintot biztosított a vár és a palota legsürgősebb ál­lagmegóvási, illetve életve­szély-elhárítási munkáihoz. Miként osztották el az össze­get? Nyaranként díszkivilágítás — Ezt a már korábban is nagyon minimálisan megsza­bott keretet az idén 4 millió forinttal csökkentették. Az egyes műemlékek egyharma­dos arányban részesültek a megmaradt 35 millió forint­ból. így az alsó várra, a fel­legvárra és a palotára egy­aránt 11 millió körüli támo­gatás jut. — Mikor kezdik meg a déli és az északi kaputornyoktól lefutó várfalak helyreállítá­sát? — Minél előbb szeretnénk hozzáfogni. Az alsó vár múlt evben felújított déli kapujától a Duna felé lévő várfalsza­kaszon most feltárások foly­nak. Ezen kapu és a várfal között — a hegy felőli részen — tavaly kisajátítottuk az utolsó magántelket is. A Köz­ponti Múzeumi Igazgatóság támogatásával rendeztük a te­repet. Korszerűsítettük a la­kóhelyek belső világítását, felújítottuk a díszkivilágítást. Egész nyáron üzemelt a pa­lota díszkivilágítása is a KD1B anyagi segítségével. Folytatjuk a műemléki hely­reállítást az északi kaputor­nyon. Ha ez befejeződik, mi­nigalériaként szeretnénk hasz­nosítani. — Mire fordítják, ha el­nyerik, az Országos Idegen- forgalmi Hivatalhoz és a Közművelődési Alaphoz be­adott pályázat összegét? — Kifejezetten idegenfor­galmi céllal új közművelődési rendezvénysorozatot szeret­nénk indítani, amely a közép­kori mesterségek megismerte­téséhez kapcsolódna. A ro­mán kori várvívók, ostromgé­pek rekonstruált, működőké­pes modelljeit kívánnánk — bajvívást, íjászatot, korabeli zenét és éneket magában fog­laló műsor kíséretében — be­mutatni. — Az idén átadták a belső várban a keleti és nyugati palotaszárnyat. Mi következik ezután? — Még a belső falszoros helyreállított szakaszát is lá­togathatják a turisták — egészíti ki Szőke Mátyás. — Befejezéshez közeledik az al­só várudvar helyreállítása. Folytatódik a belső vár mel­letti nagy sziklaárok tisztítá­sa; így lehetővé válik a szik­lafal megerősítése, illetve a belső várudvarba vezető be­járó feltárása. Gótikus kőtári kiállítás — Mikorra készülnek el a királyi palota további kuta­tására és hasznosítására vo­natkozó tervek? — Befejezés előtt állnak, s rövidesen a tervtanács meg­vitatja azokat. Két lényeges témát említenék ebből. A ko­rábbi elképzelések szerint a Fő utca 25. szám alatti rész­rom az új múzeumon belül­re került volna, de középkori L alakú formájának megfele­lően is felépülhetne esetleg. Szükségünk lenne kőtári kiál­lítások megrendezésére alkal­mas terekre, amelyeket a pa­lota néhány részének befedé­sével nyerhetnénk. Mátyás halálának 500. évfordulóján, 1990-ben szeretnénk ugyanis késő gótikus kőfaragvány- anyagunkból kőtári kiállítást nyitni. — Számíthatunk-e a jövő­ben is közművelődési ren­dezvényekre? — Ügy látszik, hogy a visegrádi Lovagi játék már „megáll a saját lábán”; vá­rakozáson felüli sikert hozott a középkori mesterségek be­mutatója. A négy májusi pénteken megtartott egész na­pos programon hétezren vet­tek részt. A Pest Megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tárral, valamint a helyi mű­velődési házzal közösen a kö­vetkező években is sort ke­rítünk ezekre. Vennes Aranka Országos pedagógiai tanácskozás Legyen hasznos és érdekes Öt év tapasztalatait összegezték Százhalombattán szombaton befejeződött az általános isko­lai fakultáció ötéves tapasz­talatait összegző országos pe­dagógiai konferencia. Mint a felszólalók elmondták: a 7—8. osztályban a fakultáció — vagyis az a gyakorlat, hogy a gyerekek tetszés szerint, ér­deklődésüknek megfelelően választhatnak egy-egy tárgyat, amiben év közben részletez sebben is elmélyedhetnek — segíti a diákok képességeinek kibontakoztatását és a pálya- választást. Része az iskolai önállóságnak, a helyi nevelési rendszernek; alkalmazása ösz- szecseng azzal az oktatáspoli­tikai célkitűzéssel, hogy az uniformizált tudás helyett a gyerek adottságai kerüljenek előtérbe. Fakultáció még nincs min­den iskolában, de mint a ta­nácskozás ajánlotta, töreked­ni kell rá, hogy előbb-utóbb mindenütt megteremtsék be­vezetésének feltételeit. Ezt — hangsúlyozták a tanácskozá­son — a korábbinál körülte­kintőbben és gondosabban kell előkészíteni, jobban kell mérlegelni az iskolai és a helyi körülményeket: ahol le­hetséges, keresni kell az együttműködést vállalatokkal, intézményekkel, és valóban érdekes, a gyerekek kíváncsi­ságát felkeltő, de hasznos, fa­kultatív órakínálatot kelj nyújtani. Dr. Cselőtei László avatóbe­szédét mondja. Mellette Ná­daski László faluházra is! Igaz, ebből az összegből hatmillió forint a társadalmi munka értéke. s szinte felbecsülhetetlen az a segítség, amit a Rákosvöl',ye Termelőszövetkezet nvr;,''1\ nem utolsósorban a gyors és mintaszerű kivitelezéssel. Ez utóbbiról maguk a sza­daiak is meggyőződhettek, amint a megnyitó után meg­tekintették az épületet, s azt a szüreti bállal azon nyom­ban a birtokukba vették. Szüreti bállal ünnepeltek Faluházat avattak Szadán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom