Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

1987. OKTOBER 20., KEDD %WMim 3 Bős és Nagymaros egymástól tanul Kétnyelvű okirat született fi Pest Megyei Hírlap adószcfgálafa Mentességek és kedvezmények Személyes kapcsolatfelvétel A piros bőrkötésű, vékony könyvecske csupán néhány oldalnyi szö­vését tartalmaz magyarul és szlovákul. Am a mondatoknak súlya van, hitele a szónak. A dokumentum elsősorban azért figyelemre méltó, mert két, kis lélekszámú település együttműködési megálla­podását tükrözi, márpedig efféle írás inkább csak városok, megyék összefogásáról születik. Másrészt azért is érdekes, mert Magyaror­szág és Csehszlovákia közös nagyberuházásához, a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséhez kapcsolódik. Bős és Nagymaros politi­kai, állami és társadalmi vezetői egymástól függetlenül, cíe közel azo­nos időben határozták el a kapcsolat kialakításának szükségességét, mely a kölcsönös tapasztalatcserét, az építkezésből adódó, a telepü­lésekre nehezedő gondok megoldásának módszereit, s természetesen a kulturális együttműködést is magában foglalja. Levél a szomszédból Az előzményekről Nieder­müller Ferenc, Nagymaros ta­nácselnöke a következőket mondta: — Amolyan félhivatalos lá­togatáson jártunk először 1985 őszén Bősben. Megnéztük az építkezést, körbejártuk a tele­pülést, de a helyi vezetőket akkor nem kerestük fel. Rövi­desen levelet hozott a posta, Gróf Árpád, a gabcikovói helyi nemzeti bizottság elnö­kének aláírásával, melyben a személyes kapcsolatfelvételt kezdeményezte. A következő év májusában már együtt te­kintettük meg az épülő fel víz­csatornát. A vendéglátást ter­mészetesen viszonoztuk, noha akkoriban mi még csak ma­kettet, tervrajzot tudtunk mu­tatni. A látogatásokat az együttműködési megállapodás tervezetének megszövegezése, majd a dokumentum ünnepé­lyes aláírása követte az idén augusztusban. Dióhéjban ennyi a történet, s most lássuk, mit hasznosíta­nak e megállapodásról a tele­pülések. Ismét Niédermüller Ferencé a szó: — Választott vezetőként és építészként is tudom: csak olyan építményeknek szabad zöld utat engednünk, melye­kért a jövő nemzedéke előtt sem kell szégyenkeznünk. Mi már csak azon vitatkoztunk, hogy a nagymarosi készenléti lakótelep földszintes épüle­tei bokros vagy soros elren­dezésűek legyenek. Bősben sajnos rossz példát, toronyhá­zakat láttunk ... Szomszédaink is évek óta tudják, hogy ezek hasznosítása gondot okoz majd. Ám nekünk is van mit irigyelnünk; olyan művelődési ház birtokosai, melyet bizony szívesen látnék Maroson is! És pérsze elkészült náluk az épít­kezéshez kapcsolódóan a te­lepülés ivóvíz- és szennyvíz­hálózata, átadták az új áru­házát és a vendéglátó-ipari egységet. Mindez akkora elő­relépést jelentett az ellátás­ban, amekkorára önerőből ott sem lettek volna képesek. Előnyben a marosiak Bősben — mint tudjuk — előrébb tartanak az építkezés­sel. Ismerik már, milyen gon­dokat okoz a forgalom ugrás­szerű növekedése, a megszapo­rodott lélekszám ellátása. E tapasztalatokat, ha adaptál­ni nem is, de a jó megol­dási módokat hasznosítani azért lehet. Talán azért is kardoskodtak Nagymaros ve­zetői annak idején a kóspal- lagi terelőút megépítése mel­lett, melynek munkálatai már meg is kezdődtek az Egri Közúti Építő Vállalat kivite­lezésében. Átvette a munkate­rületet a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat is a felvo­nulási lakótelepen, ahol a 240 dolgozót befogadó munkásszál­ló, az 1100 adagos konyha és a 460 négyzetméter alapterületű ABC kivitelezésére kaptak megbízást. A húsz kétlakásos épület­ben 100-100 négyzetméter alapterületű földszint és tető­tér lesz! Az emberek ellátásá­ban a három, egyenként 25 négyzetméteres szóig áUatópa- vilon is segít majd. Ehhez a lakótelephez kapcsolódik szer­vesen az a terület, melyet a tanács parcelláz ötvenegy csa­ládi ház építésére. — Nyolcvan telekigénylőt tartunk nyilván, az első vá­sárlókat már ki is jelöltük — mondja a tanácselnök. — A vízlépcső építése miatt kisajá­tított telkek tulajdonosai, akik vállalkoztak új otthon építé­sére — három ilyen család van —, már kiválasztották a Elutaztak az omszki fiatalok Hasonlóak a tennivalók Tegnap elutazott hazánkból szovjetunióbeli testvérme­gyénk, Omszk Komszomol-de- legációja, amely a KISZ Pest Megyei Bizottságának meghí­vására négy napig tartózko­dott megyénkben. A Ferihe­gyi repülőtéren, az indulás előtti percekben Gennadij Ne- delkóval, a Komszomol Omszk megyei első titkárával beszél­gettünk az ifjúsági mozgalom feladatairól, a látogatás ta­pasztalatairól. • Milyen tennivalók vár­nak mostanában a szovjet fiatalokra? — Hasonlóak, helyenként azonosak a feladataink, mint a magyar fiataloké. A Kom­szomol XX. kongresszusán is megfogalmazódott, hogy ke­resnünk kell a társadalmi, gazdasági fejlődés kiteljesedé­séhez vezető új utakat, for­mákat. Számba vettük, hogy mit csináltunk jói és mit tet­tünk rosszul. A helyzetfelmé­résből mindjárt adódnak a tennivalók is: a továbblépés­hez a demokrácia, a nyilvá­nosság, a kádermunka fejlesz­tésére. a belső szervezeti élet megújítására van szükség. • A glasznoszty, a pereszt­rojka nálunk is ismert fogal­mak. Arról azonban már ke­vesebbet hallottunk, hogy mit jelentenek a gyakorlatban a szovjet fiatalok életében. — Abból kell kiindulni, hogy a társadalom, a gazdaság átformálásában nekünk is részt kell vennünk. A nyil­vánosság, az írott és az elekt­ronikus sajtó térnyerése, je­lentőségének növekedése ön­magában is jó lehetőséget nyújt ehhez. Itteni látogatá­sunk során többször is idéz­tük jelmondatunkat: Mondd azt, amit gondolsz és csináld azt. amit mondasz! Az át­alakításnak, a gyorsításnak ugyanis az a lényege, az alap­elve, hogy nemcsak mondani, hanem tenni is kell. Mi ezt elfogadjuk és eszerint dolgo­zunk. • Milyen tapasztalatokkal térnek haza? — Igen zsúfolt volt a négy nap programja, barátaink igyekeztek minél többet meg­mutatni a magyar valóságból. Megismerkedtünk párt- és KISZ-vezetőkkel, fiatalokkal, jártunk üzemekben, gazdasá­gokban. Beszéltek nekünk az eredményekről, nem kevésbé a problémákról, s mondha­tom, hogy valamennyi kér­désünkre választ kaptunk. Ar­ról győződtünk meg, hogy hasonlóak a gondjaink, ezért a feladataink is. Különösen érvényes ez az ifjúság köré­ben végzendő munkára. Ép­pen ezért érdekes tapasztala­tokat szereztünk, amelyekről otthoni társainknak is beszá­molunk, s meglátjuk: mit hasznosíthatunk belőlük. K. L. nekik leginkább tetsző terüle­tet, a többiek pedig sorsolás­sal jutottak a földhöz. Most a végrehajtó bizottság dönté­se értelmében a többiek ügyé­ben nem mondjuk ki a vég­ső szót, mert az igénylők kö­zött jó néhány idegen is van. Mi viszont a közművesített, jó fekvésű, kedvező vételárú tel­keket elsősorban a nagymaro­siaknak akarjuk juttatni — szögezte le a tanácselnök. A készenléti lakótelep meg­valósítására kiírt pályázatot a RE-GENERAL Kisszövetke­zet nyerte el. Az úgynevezett három alsó bokorban 57 lakás készül, a negyedik bokor he­lyén egyelőre még a galván- üzem működik. Ugyanitt jö­vőre kezdik meg a 600 négyzetméter alapterületű ABC alapozási munkáit, a zöldségbolt, és a vasúthoz ve­zető aluljáró építését. Szeptemberben adta át a Mélyépítő Vállalat a 12-es fő közlekedési út 900 méteres át­kelési szakaszát a Szobi ut­cától Zebegény felé. Az EKÉV szakemberei nemcsak a kós- pallagi terelőúton dolgoznak, hanem Nagymaroson, a Sel­mecbánya és a Vörösmarty ut­ca közötti szakaszon is, ahol a parti sétány lesz. Alatta ve­zetik el az utcák szenny- és csapadékvizét. A községen át­vezető gerincvezeték a három szennyvízátemelővel már el­készült. A zene otthona Azoknak, akik mindeddig kannákkal, vödrökkel cipelték a vizet, rendre fizették a szippantást, nem kell magya­rázni, mit jelentenek e válto­zások. És lehet annak is örül­ni, hogy néhány év múlva az egy lakosra jutó kereskedelmi egységek száma eléri egy fő­városi kerület átlagát. Közve­tett haszon, de mégiscsak óriási dolog; ma, amikor a kultúrára mind kevesebb jut: a tanács abból a pénzből léte­sít új zeneiskolát, melyet a vízlépcsőépítés kapcsán át­adott állami területekért, uta­kért kapott. Nemcsak az in­tézményt látogatóknak telik majd kedve benne, de az ide­geneknek is, mert a régi ke­reskedőházat eredeti szépségé­ben állítják helyre. Meglehet, ha jövőre átad­ják, Niedermüller Ferenc szí­ve sem fáj többé a hősiek kul- túrháza után ... Fazekas Eszter Barangolásra csábító, kies tájaival gyönyörködtető terü­letek tartoznak Budaörs és Érd vonzáskörzetébe. A termé­szeti szépségek iránt fogékony lelkületű emberek pihenésre, felüdülésre keresve sem talál­hatnának kellemesebb úti célt a budai és a pilisi hegyeknél. Nem véletlen tehát, hogy hajdanán az országjáró turis­ták és a fővárosi dolgozók is gyakori vendégek voltak a budai hegyek hírneves turis­taházaiban. Még az 1972-ben kiadott útikönyv is a szállást és étkezést nyújtó turistahá­zakként sorolja fel a makkos- máriai, a nagyszénást és a zsí­ros-hegyi épületeket. Miként a Budaörsi Népi Ellenőrzési Bi­zottság a közelmúltban megál­lapította, ezek sem fogadják már az erdő csendjére, roman­tikájára vágyó, bakancsos tu­ristákat. Sorsuk akár példázata is le­hetne annak, miként ment ve­szendőbe az ország negyven év előtti több mint száz turista- házának a többsége. 1951-ben alakult meg a Turistaházakat Ellátó és Kezelő Vállalat, amely olyan derekasan ellátta Eddig sem panaszkodhat­tunk arra, hogy a postás el­kerüli szerkesztőségünk háza táját, amióta azonban meg­hirdettük új adószolgáltatá­sunkat, szinte kötegszámra ér­keznek az adóreformról ér­deklődő levelek. Olvasóink kérdéseire hétről hétre igyek­szünk választ adni, s bizony nem vagyunk könnyű hely­zetben. Egyelőre nem ismere­tes ugyanis az adózás gyakor­latát érintő valamennyi sza­bály, ezért előfordulhat, hogy egyik-másik levélre csak ké­sőbb tudunk reagálni. Összevontan Guba Ferenc Albertirsáról — mint írja, 20 esztendeje hűséges előfizetője lapunknak — azt tudakolja: mennyi jö­vedelemadót kell fizetni ak­kor, ha szoba-konyhás laká­sát havi 1 ezer 200 forintért kiadja? Először is a személyi jövedelemadó alapelvével kell tisztában lenni. Eszerint az egy éven belül megszerzett jövedelmeket összevontan kell adóztatni. Olvasónk esetében ez azt jelenti, hogy a kézhez kapott bérleti díjból levon­hatja igazolt költségeit, a töb­bit azonban hozzá kell szá­mítania éves keresetéhez. Az így kapott összeg lesz az adó­alapja. Amennyiben eh nem haladja meg a 48 ezer forin­tot, akkor nem kell adót fi­zetnie. Ha viszont ennél több, akkor attól függően kell adóz­nia, hogy milyen sávba esik a jövedelme. Az elvonás sá­vosan progresszív, mértéke 20—60 százalék között mozog. Hertling Imre Nagykőrösről arra kíváncsi: ha szerény jö­vedelmét egy kisiparosnál végzett, nem rendszeres, al­kalmi munkából származó fo­rintokkal egészíti ki, annak hány százalékát kell adózás címén befizetnie? Erre kétféle válasz is van, nem tudhatjuk, hogy olva­sónkra melyik vonatkozik. Amennyiben az alkalmanként keresett pénz meghaladja a 2 ezer forintot, akkor hason­lóan kell eljárnia, mint előbbi levélírónknak: összevont jö­vedelme után kell adóznia. Az adminisztrációs terhek csök­kentésére a törvény másként rendelkezik a kis értékű kifi­zetések esetére. E szerint a jog; személyek, a vállalkozói adó alá tartozó magánszemé­lyek — ilyen a kisiparos is — egyszeri szerződésből szár­mazó, 2 ezer forint alatti ki­fizetéseit egységesen 20 szá­zalékos lineáris adó terheli. Ez tehát azt jelenti, hogy az említett 20 százalékot a kifi­zetőnek eleve le kell vonni az összegből. így ezt a jövedel­met nem kell bevallani, az összjövedelem számításakor és kezelte ezeket a munkás- mozgalmi hagyományokhoz is szervesen kapcsolódó, egykor a kisemberek pénzéből és ön­zetlen fáradozásából emelt lé­tesítményeket, hogy mire 1975-ben beszüntette áldásos működését, a gondjaira bízott épületek jó része az enyészet martalékává vált. A nagyszénási turistaház he­lyét, ma már csak emléktábla jelzi. A zsíros-hegyi olyan álla­potba került, hogy a köjál nem engedélyezhette a nyitva tartását. A Budakeszi feletti gyönyörű kirándulóhelyen levő makkosmáriai épületbe sem mehetnek turisták, mert ott továbbképző központot alakí­tottak ki. Az egészség megóvásának és visszaszerzésének egyik fontos eszköze lehetne a hét végi ki­rándulás. Annál is inkább, mi­vel a testmozgáshoz szükséges sportpályáknak, tornatermek­nek és uszodáknak a hiánya közismert. Aztán meg a csalá­di és csoportos kirándulások, együttlétek azoknak a morális és lelki tulajdonságoknak az erősítését is segítenék, ame­lyek elsorvadását napjainkban figyelmen kívül kell hagyni. E rendelkezés azonban nem vonatkozik a munkaviszony­ból származó kifizetésekre. A kamatot / Nagykőrösi olvasónk kér­dezi azt is, hogy mennyi adót kell fizetnie akkor, ha pénz­zavarba kerül, s mondjuk 30 ezer forintot kivesz a takarék­vagy nyereménybetétkönyvé­ből? Válaszunk: semennyit! A törvény értelmében ugyanis minden, a tárgyévben meg­szerzett jövedelem adóköte­les, s az adóbevallást mindig az adott év jövedelmére vo­natkozóan kell elkészíteni. Olvasónknak tehát nem kell attól tartania, hogy korábban megszerzett jövedelmét meg­adóztatják. Sem akkor, ha ki­veszi az OTP-bői, sem akkor, ha betétkönyvében hagyja. A lakossági megtakarítás ugyan­is adómentes, csupán a ka­matát terheli adó. Az első év­ben, azaz 1988-ban emiatt sem érheti veszteség, hiszen a kamatokat is bruttósítják. A kamatadó 1989-től érinti a lakosságot, amelynek mérté­ke egységesen 20 ^ázalék. r Benke Zoltánná Szentendré­ről azt szeretné tudni, 'hogy összevonják-e a nyugdíját a kiegészítő keresetével, s ha igen, akkor hogyan kell majd adóznia? Olvasónk újra arra a kérdésre irányítja rá a fi­gyelmet, amely a legnagyobb vitát váltotta ki az Ország- gyűlés őszi ülésszaka előtt, majd a Parlamentben is. Mint ismeretes, a törvényhozók vé­gül azt a változatot fogadták el, hogy nem kell adót- fizet­ni a nyugdíj után, A mellette szerzett egyéb jövedelmek azonban adóköteleslek, ameny-- nyiben a nyugdíjjal együtte­sen meghaladják az évi 96 ezer forintot. De ez esetben is csak a 96 ezer forint feletti jövedelemrész után kell adót fizetni. Olvasónk leveléből ki­derül, hogy nyugdíja 3 ezer 300 forint, s havonta még ugyanennyit keres hozzá. így éves jövedelme messze a 96 ezer forintos határ alatt ma­Gyakran halljuk az utóbbi időben az aggódó hangokat: csökken a szarvasmarha jö­vedelmezősége, apad a jó­szágállomány. A Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági szakcsoportja a közelmúltban szintén erre a következtetésre jutott. A ceglédi, a dabasi, a gödöllői, olyannyira fájlalhatjuk. Szo­morú tény tehát, hogy a ki­rándulások célpontjául, a kö­zösségi magatartás és gondo­latcsere színhelyéül szolgáló turistaházak száma éppen ak­kor apadt le, amikor 'építésü­ket, tatarozásukat a kizsákmá­nyoló társadalmi osztályok ér­deke már nem korlátozhatta. Vajon naivitás-e annak a gondolatnak, esetleg javaslat­nak a nyilvánosság elé terjesz­tése, hogy a napjainkban egy- re-másra alakuló egyesületek némelyike — a munkásmozga­lom régi hagyományainak folytatásképpen — vállal­kozhatna turistaházak létre­hozására, s a meglevők fenn­tartására is? Lehet, hogy ez ma naivitás. De ha akadná­nak ilyen vállalkozások, azok társadalmi haszna legalábbis felérne némely városszépítő kör vagy egyesület összejöve­teleivel, ahol nagy lendülettel folynak a viták arról, hogy mi mindent kellene csinálni — másoknak. A turistaházak pusztulásá­nak hallatán nemcsak azoknak a szíve sajdulhat, akik a múlt valódi értékeinek elenyészése miatt szomorkodnak, hanem azoké is, akik a jövő értékeit szeretnék gyarapítani. Cseri Sándor rád, tehát nem kell adót fi­zetnie. Tóth G. Józsefné túrái ol­vasónk építkezés előtt áll — s mint írja —, úgy tudja, hogy minden építőanyag után adót kell fizetni. Kérdése: ha az OTP-től kölcsönt vesz fel építőanyag-vásárlásra, azután kell-e adót fizetnie? Olva­sónknak tévesek az informá­ciói, mert a vevőnek az épí­tőanyag után csak közvetve kell adót fizetnie: a forgalmi adóval növelt fogyasztói áron kaphatja azt meg jövő ja­nuártól a Tüzép-telepeken. A forgalmi adónak ugyanis az a tulajdonsága, hogy minden termelési és forgalmi fázisban a keletkező hozzáadott értéket adóztatják. Az adó azonban végső soron az utolsó felhasz­nálót, vagyis a fogyasztót ter­heli, aki ezt a termék megvá­sárlásakor, illetve a szol­gáltatás igénybevételekor fi­zeti meg. Visszaigénylés Ebből a szempontból tehát mindegy, hogy kölcsönből vagy a saját pénzéből vásárolja meg az anyagokat. Ugyanak­kor mindkét új adófajta tar­talmaz kedvezményeket az otthonteremtők számára. Épí­tési engedély és megfelelő számlák, bizonylatok birtoká­ban az építtető visszaigényel­heti a forgalmi adót. A 40 négyzetméternyi új alapterü­letre 96 ezer forint igényel­hető vissza. E felett már — lakásnagyságtól függően — az egy négyzetméterre jutó visz- szaigényelhető összeg 1 ezer 900—2 ezer 300 forint között mozog. A személyi jövedelem- adó is kedvezményezi a la­kásépítőket, -vásárlókat. Ez esetben adómentes az ifjúsá­gi takarékbetétek és egyéb lakáscélú betétek kamata, prémiuma, a szociálpolitikai kedvezmény, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve tanácsi támogatás. A pénz­intézeteknél elhelyezett la­káscélú megtakarítások 20 százalékának erejéig ugyan­csak adókedvezmény jár. Kövess László a ráckevei és a váci vonzás- körzet huszonegy gazdaságá­ban szerzett tapasztalatokból a szakcsoport megállapította, hogy a tejtermelés tizenkettő­ben, a szarvasmarha-hizlalás tizenháromban volt vesztesé­ges. Persze az üzemek eredmé­nyei között nagyon nagy kü­lönbségek észlelhetők. Lehet ezt részben magyarázni a ter­mőhelyi adottságokban mutat­kozó eltérésekkel, de leg­alább ennyire a vezetési és szervezési színvonal különb­ségeivel is. A fajlagos hoza­mokat a technikai feltételek romló állapota mellett ked­vezőtlenül befolyásolja a munkaerő képzettségének ala­csony színvonala is. Van olyan üzem, ahol a szarvas­marha-ágazatban a száztizen- két fizikai dolgozó közül mindössze kettő mondhat szakmunkásoklevelet a ma­gáénak. Jóllehet ma már a korszerű állattenyésztésben is sokmilliós értékű termelési eszközökkel dolgoznak az em­berek, tehát mindenképpen indokolt lenne a mainál ma­gasabb színvonalú szakisme­ret és a szigorúbb munkafe­gyelem is. Olyan bérezési, érdekeltségi rendszert kellene tehát kiala­kítani, amely vonzóbbá tészi a magasabb képzettség meg­szerzését, s ezáltal magasabb rangra emelné az ebben az ágazatban dolgozók munkáját is. Mert nyilvánvaló, Hogy nem az az üdvözítő megoldás, amelyet számos üzem válasz­tott, hogy tudniillik meg­szüntette szarvasmarha-ága­zatát. Cs. S. A turistaházak pusztulása Alaptudás kell a tanuláshoz is Tej és hús - veszteségesen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom