Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA MA: PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OÍsirt&f ”A Piros bőrkötésű, vé­kony könyvecske csupán néhány oldalnyi szöve­get tartalmaz magyarul és szlovákul. Ám a mondatok­nak súlya van, hitele a szónak. A dokumentum első­sorban azért figyelemre méltó, mert két, kis lélekszá­mú település együttműködési megállapodását tükrözi, márpedig az efféle írás inkább csak városok, megyék összefogásáról születik.” (3. OLDAL) Kétnyelvű született BárSOnyfelt ”A m°nda szerint a felség nadrágján sLőwfWáíy)e'\ mo­gyoródi csata után letekintett a Somiyó-hegyről. A völgyben megbúvó kicsiny településre mutatott, s kí­séretéhez fordult: »Mi áz a folt ott?« Az 1074-ben le­játszódott esetet Káiti Márk örökítette .meg Képes Kró­nikájában, mert e kérdésből — névadás lett. Egy má­sik mondaváltozat szerint a felségnek a csata hevében elszakadt nadrágját az idevalósi asszonyok bársonyfólt- tal javították meg.”, ■ (5. OLDAL) Kők kaméleonrsifsája „így a napi hőmérséklet- ingadozás függvényében akár háromnak is tűnhet az az egy ruha, amelyben viselője reggel elmegy ha­zulról. A fő ruhadarabokon kívül a .kiegészítő, — pél­dául blúz, sál, kalap — azonban olyan kelméből is ké­szülhet, amely akár 11 színárnyalatot tud váltani.” (3. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Ára 1,1(0 forint 1987. OKTOBER 29., KEDD Jövőre Budapesten Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszaka Napirenden: a fejlesztési tervek KGST-tanácskozás A posták automatizálása A postai tevékenység és hírlapszolgálat gépesítéséről, illetve automatizálásáról, az információátviteli rendszerek összekapcsolásáról, valamint, egységesítéséről tanácskozik hétfőtől a KGST távközlési és postai együttműködési állan­dó bizottsága a morvaországi Gottvoaldovban. A KGST-tag- országok jelenleg számos ku­tatást folytatnak a távközlési együttműködés elősegítésére: Csehszlovákia és az NDK kö­zösen fejleszt ki levélosztá­lyozó gépeket, s a csehszlovák szakemberek szovjet konst­ruktőrökkel együtt vizsgálják a csomagosztályozó rendszer megvalósításának módozatait. A magyar partnerekkel első­sorban különböző mechanikus berendezések valutamentes cseréjére kerülhetne sqr. Világkongresszus Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszternek, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács elnökének vezetésével hétfőn hazaérkezett az Egyesült Ál­lamokból az a magyar kül­döttség, amely Houstonban részt vett az Amerikai Uta­zási Ügynökségek Szervezete (ASTA) 57. világkongresszu­sán. A miniszter hazaérkezése után elmondta, hogy az ASTA elnökével a magyar kormány megbízásából megállapodást írtak alá, s ennek értelmében 1938 októberében Budapesten rendezik meg a szervezet 58. világkongresszusát — s erre első ízben kerül sor szocialis­ta országban. A kongresz- szusra mintegy 9-10 ezer vendéget várunk, s mivel a tanácskozás egy hétig tart, a szálloda- és vendéglátóipar, s emellett a belkereskedelem és a közlekedés összesen mint­egy 6-7 millió dolláros bevé­telre számíthat. Pedagógusok a békéért Nem tananyag életfelfogás Tegnap a Zsámbéki Tanító­képző Főiskolán a Pedagógu­sok. a békéért Pest megyei munkacsoportjának megalaku­lása tiszteletére ünnepi nagy­gyűlést rendeztek. Ezen részt vett Horváth Éva, az Orszá­gos Béketanács titkára, dr. Szabó József, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának osz­tályvezető-helyettese, Nádas- né Pribék Rozália, a Pedagó­gusok Szakszervezete Pest Me­gyei Bizottságának titkára, Budaörs és .Zsámbék több párt- és állami vezetője, a főiskola és számos megyei in­tézmény tanára, tanítója. Ünnepi beszédében dr. Köpf Lászlóné, a Pedagógusok Szak- szervezete központi vezetősé­gének titkára egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az 1933- ban alakult Pedagógusok a békéért mozgalom eddig is je­lentős eredményeket ért el. A gyermekekkel foglalkozó szak­emberektől döntő mértékben függ a világ békéje. Rajtuk áll, hogy a jövő generációja hogyan gondolkodik e kér­désről. A békére nevelés nem egy adott tananyag, hanem egy életfelfogás meghonosítá­sa A pedagógusok legjobbjai már a mozgalom megalakulása előtt is szót emeltek a háború ellen, kamatoztatták a min­dennapi munkában a több évtizedes, a béke mellett ki­álló emberségüket, humánu­ugyanezen esztendő nyarán pedig a budapesti békekonfe­rencián dolgozott a békére nevelési akció. A mozgalom nemcsak Magyarországon, ha­nem külföldön is erősödik, 1986-ban Koppenhágában volt, 1988-ban Bonnban lesz újabb világtalálkozó. A résztvevők a zsámbéki ta­lálkozón kézhez kapták a Ha­zafias Népfront Pest Megyei Elnöksége Pedagógusok a bé­kéért mozgalom koordinációs bi-ottságának, megyei prog­ramjavaslatát. A feladat az, hogy közüggyé tegyék a fiata­lok békére való nevelését. A ta'álkozót az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport kultúrcsoport- jának műsorával zárták. A szovjet vezetők az ülés napirendjéről szavaznak. A napirend és a munka­rend elfogadásával Moszkvá­ban, a Kreml nagy palotájá­ban hétfőn megnyílt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A tanácskozá­son részt vesz Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők. A szovjet parlament első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. A Kirgiz SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének volt elnökét, Tyemirbek Kosojevet — saját kérésére — felmen­tette a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége elnökhelyettesi posztjáról. A küldöttek egyhangúlag meg­választották Astanbek Ahma- tovot, a Kirgiz Legfelsőbb Ta­nács új elnökét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökhelyettesévé. A második napirendi pont a Szovjetunió 1988. évi gaz­dasági és társadalmi fejlesz­tési tervének elfogadása és az 1987. évi terv teljesítésé­nek megvitatása. A szovjet minisztertanács által előter­jesztett napirendi pont elő­adója Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, miniszterelnök első helyette­se. Harmadik napirendi pont­ként az 1988. évi költségve­tésről döntenek a küldöttek, s áttekintik az 1987. évi költ­ségvetés teljesítését. Ezt követően — negyedik napirendi pontként — a szov­jet parlament megvizsgálja azokat a javaslatokat, ame­lyeket a küldöttek az előző ülésszakon elfogadott egyik törvény kapcsán terjesztettek elő. A vezető beosztású sze­mélyek jogsértő cselekedetei elleni bírósági fellebbezést szabályozó törvényhez fűzött észrevételek, módosítások ösz- szefoglalásával különbizottság foglalkozott. Az ülésszak ötödik napiren­di pontja az elnökség által a két ülésszak között hozott rendeletek, határozatok meg­vitatása és elfogadása. Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a miniszter- a | elnök első helyettese, a Szov­jetunió 1983-as gazdasági és (Folytatás a 2. oldalon.) Fényesebb és takarékos Energiatakarékos fénycsöveket gyártanak a váci Tungsram új gépsorán. Itt minden műveletet a gép végez el, kivéve a meózást. Márton Lászlóné a csomagolás előtti utolsó ellenőr­zést tartja. (Vimola Károly felvétele) Dr. Köpf Lászlóné mondott ünnepi beszedet mukat, tapasztalatukat. A bé­ke fogalmát szélesebben értel­mezve arra kell törekednünk — mondotta —, hogy minden­ki a szűkebb környezetében, a maga portáján teremtsen konfliktusmentes életet. A mozgalom történetéről szólva elmondta, hogy 1986 végén Kecskeméten az óvónők gyűltek össze tanácskozásra, A déli hadseregcsoport Uultúrcsoportja színvonalas műsorral szórakoztatta a közönséget (Csécsei Zoltán felvételei) SZEM KATAR K edvezőtlen tapasztala­tok seregét szerezhet­tük a legutóbbi he­tekben a megyében levő vállalatok nagy csoportjá­nál, ami a hamari cselek­vést, a rövid táv mindenek felettiségét illeti. Ezeknek eddig sem voltunk szűké­ben. Most azonban, aho­gyan azt mondani szokás, megszaladt a szekér, nem­csak a teljesítményt nél­külöző béremelést, hanem minden más lehetséges pénzköltést is beleértve. Kárhoztatni ezt lehet, csak éppen felesleges, hiszen a termelők nem ahhoz iga­zodnak, miről hangzik el kárhoztatás, sokkal inkább az diktálja lépéseiket, ami­ről tapasztalataik vannak az érdekérvényesítésben. S ezek a tapasztalatok ta­gadhatatlanul azt mutat­ják, azok jártak jól (saj­nálatosan), akik rövid táv­ra gondolkodtak, kiosztot­ták (elköltötték) azt. amit csak lehetett. A minden­kori holnapok ugyanis azt mutatták, aki gyűjtött, várt, pórul járt, a szabá­lyozásban egyre inkább ér­vényesülő rögtönzések on­nét vették el a pénzt, ahol éppen volt, legyen az fej­lesztési vagy éppen bére­zési forint. Töprengeni a tapaszta­latokon az okulás érdeké­ben érdemes. Meggyőződé­sünk szerint a rögtönzé­sek. az ismétlődő áthidaló intézkedések, a támogatá­sokban, a hitelezésben ér­vényesülő következetlen­ségek valójában többet ár­tottak hosszú távon, mint amennyit használtak a pil­lanatnyi gondok enyhítésé­ben. Ezeknek az ártalmak­nak a legfőbbje a fejlesz­tés (a beruházás) önmagá­ban is bonyolult területén volt kimutatható. A rövid táv, a közvetlen holnap vált urálkbdóvá, a hol­napután szinte teljesen el­tűnt. S mert eltűnhetett, ennek árát már most is fizetjük, s még inkább ez lesz a kikerülhetetlen dol­gunk a jövőben. Mi az, amit mindenkép­pen ki kell emelnünk leg­főbb tanulságként a hibás gyakorlatból? Legföntq- sahbként azt. hogy a fej­lesztés (a beruházás) nem áttol függött, milyen lesz a lehetséges (a reálisan vár­ható) hozama, hanem at­tól, a gazdálkodónak teg­nap és ma mennyi pénzt sikerült összegyűjtenie. Rá­adásul ennek a gyűjtöge­tésnek a forrása nem ki­zárólag az volt, milyen jö­vedelmezőséggel (gazda­ságossággal) dolgozott a cég. milyen társadalmi tisz­ta jövedelmet állított elő tegnap és ma, sokkal in­kább az döntött, milyen közvetlen és közvetett tá­mogatásokhoz sikerült hoz­zájutnia a közös pénztár­ból. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy ezeknek a támogatásoknak az el­nyerése szinte semmiféle összefüggést nem mutatott a termelőhely tényleges népgazdasági hasznával, annál. inkább tükrözte a vezetők informális kapcso­latait, hierarchikus helyze­tét az érdekérvényesítési mechanizmusban, akkor érthetővé válik előttünk, miként sikerült olyan kép­telen helyzeteket létrehoz­nunk, amikor a fejlesztés­re kiadott forintok fejében nem haszon, hanem vesz­teség termelődött. Arányokat és ezzel egy­ben fontossági sorrendet is kifejez az az adat. hogy a megyében minden beruhá­zási (fejlesztési) célú ki­adást figyelembe véve. a teljes összeg hetven száza­léka (tehát minden ezer forintból hétszáz) felett a vállalatok és a szövetkeze­tek rendelkeznek! Olyan meghatározó arány ez. ami­lyet tükröznie kellett vol­na a szabályozási rend­szernek. A szabályozás azonban (megalkotói szán­déka és a népgazdaság ér­dekeltsége ellenére) kimu­tathatóan azokat a vállala­tokat és szövetkezeteket sújtotta a megyében (pél­dául a beruházási állami hozzájárulások hitellé ala­kításával utólagosan), amelyek vállalkozni mer­tek. s amelyek a fejlesz­tésnél a rövid .távval szem­ben a hosszú távú és nép- gazdasági szemléletű hoza­mokat részesítették előny­ben. A szemhatárnak ez az eltorzulása a gyakorlat­ban elkerülhetetlenül ma­gával hozta a vállalati, szövetkezeti magatartás alapvető változását. A hol­nap kémlelése helyett egy­re inkább mindenütt csak a lábuk elé néztek; a hol­nap mai előkészítése nél­kül azonban nincsen hol­napi hozam, haszon! L ehetséges-e áttörni ezt a bűvösnek látszó kört? A kérdés szó­noki, mert természetesen lehetséges. A gazdálkodók közötti (szektorhatárokat sem tisztelő) eszközáram­lásra. a hosszú távú tőke- érdekeltség megteremté­sére van szükség hozzá. Csupán... Ez a csupán ugyanis elméleti kérdések, beidegződött módon hasz­nált ideológiai korlátok so­kaságát veteti elő, téteti mérlegre. Ez a munka ugyan megkezdődött (és or­szágosan éppen a megye teremtett példákat arra, milyen hasznosan társít­ható a fejlesztésben az ál­lami vállalat és a szövet­kezet pénze, milyen lehe­tőségek rejlőnek a társu­lásokban), de haladása lassú, következetlen. Ma csak addig jutottunk, hogy már tudjuk, szűk (volt?) a szemhatár. S tágul-e? Er­re kall gyákorlati tettek­kel mihamgrabb feleletet adni. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom