Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

Izzocsere a varos fölött

A városközpont, a forgalmasabb utak fölé magasodó nagy teljesítményű kandeláberek nélkül el sem tudnánk képzelni a kényelmes, biztonságos éjszakai közlekedést. Közülük ha egy meghibásodik, már elég ok lehet arra, hogy szidjuk a közvilágítást. Erre azért ritkán kerül sor, a Démász szakemberei másnap rögtön a helyszínen vannak, ha valahol kialszik a fény. Legutóbb a Ceglédi üt lámpáiban kellett égőket cserélni. Fotósunk Verebes Lászlónak ebbéli ténykedését ürkííette meg hét méterrel a forgalmas úttest fölött.

(Varga Irén felvétele)

Az erdő gombát küldött

Alighanem a'nevezetes névnapoknak tudható be, hogy a legutóbbi hetipiacon a szokásosnál sokkal több baromfit kínáltak. A tyúkoknak párban 250, a kakasoknak 280 volt az elsőre kimondott áruk, tehát nagyjából hasonló volt a múltkorihoz. A rántani való csirkéért 50—55 forintot kértek kilónként.

A zöldség-, gyümölcspiacon néhány, ilyentájt már ritkább termény kivételével nem láttunk újdonságot. A hónapos retek csomója 5, a saláta feje 7, az uborka kilója 24, a paradicsom 6—14, a fehér paprika 10—22, a hegyes 16—20, az alma 12—14, a körte 15— 30, a fokhagyma 140, a vöröshagyma 10. Egy helyütt ebből kiárusítást tartottak nagyban és 9-ért adták. A petre- zseiyemgyökér '20, a zeller 20, a sárgarépa 12—20, a

dughagyma litere 15—20, a fehér káposzta 8, a kel 8—10, a vörös káposzta 8, a dióbél 240, a birsalma 16, a karfiol ára 10 forint körül alakult. A karalábét még darabra adták

5—6 forintos árakon. A krumplit 10-ért mérték.

Jócskán volt a csemegeszőlőből is, ez 20—24 forintért kelt. A kocsis piacon pedig a borszőlőből volt nagy a kínálat, igaz, most elsősorban otelló volt többségben. Ezt 11—12 forintért adták, a vegyes szőlőért 15 forintot kértek.

Bár nem mondhatnánk, hogy kedvező időjárás van az erdei gombákra, mégis jutott belőlük az asztalokra választékosán. A nagy őzlábgomba rakását 15, a nyárfa- gombát 15—20, a laskát 30 forintért adták a szorgalmas gombaszedők.

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXXI. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM

1987. OKTÓBER 19., HÉTFŐ

Tcrteli autóbontó

Elő a lángvágót, nagykalapácsot

Törtei központjában gyakran hallani, amikor az idegen autós kérdezi a helybelieket: Tessék mondani, merre van itt az autóbontó telep?

Bár a községben több helyen tábla mutatja az irányt, ez a jelenet egyre többször megismétlődik, jelezve, hogy a Dózsa Tsz autóbontója ismert és keresett.

Darabokra

A törteli Dózsa Termelő- szövetkezet vezetősége 1980 elején döntött, hogy beállít egy mezőgazdasági gépeket bontó és alkatrészeket értékesítő részleget. Hogy mi lett ebből a szerény kezdeményezésből, azt Kocsis Sándor mondja el, aki kezdettől fogva vezetője és irányítója a részlegnek.

— Hivatalosan 1980. június 1-jén kezdtük meg működésünket nyolc emberrel egy használaton kívüli tehénistállóban és egy baromfineyelő ólban. Először csak a saját és a környék tsz-einek a kiselejtezett gépeit vásároltuk fel és bontottuk szét. Később rátértünk a használt teherkocsik és más eszközök, emelők, esztergák, földmunkagépek, építőipari gépek vásárlására és bontására. Fő profilunk a tehergépkocsik bontása és a még használható teher- és személykocsik értékesítése lett.

— Honnan, milyen körzetből szerzik be az árut?

— Négy szakemberünk járja a környéket és vásárolják fel a kiselejtezett gépeket. Ök ismerik a géptípusokat, az elhasználódás fokát, és saját belátásuk szerint vásárolnak. A jó, vagy rossz vétel a bérezési formában, vagyis a borítékban jelentkezik. Saját gépkocsinkkal hozzuk vagy vontatjuk el a gépeket, de sokan a helyünkbe hozzák.

— Vannak-e állandó partnereik, szállítóik?

— Szerződésünk van a honvédséggel, a ceglédi, kecskeméti és szolnoki Volán vállalatokkal, állami gazdaságokBarnuíó diólevél

Az aranyeső ígérete

kai, tsz-ekkel, a MALÉV-val és még seregnyi más céggel.

— Tehát helyszínen az áru, kezdődhet a bontás. Elő a lángvágót, a nagykalapácsot, valahogy így?

— Nem egészen. A bontásnál minden darabra, alkatrészre vigyázunk. Még egy kis' csapágyat is szakszerűen szerelünk ki, mert lehet, hogy holnap már ezt keresi valaki. Kívánságra soron kívül kibontjuk a kért alkatrészt, és viheti a vevő magával. A még használható beépíthető darabokat technikus vezetésével minősítjük és megállapítjuk az eladási árát. Ez persze függ a használhatóság fokától, az eredeti értékétől, de igyekszünk olyan árakat megállapítani, hogy mindkét fél jól járjon. Mikor minden használható darabot kiszereltünk, csak akkor jöhet a lángvágó és a nagykalapács. A kilós árut pedig a MÉH- nek adjuk tovább.

Böngészde

A két hosszú helyiséget járva az ember egy jól szakosított és rendezett műszaki áruházban érzi magát.

— Ez a böngészde — tájékoztat Kocsis Sándor. — Itt megtalálhatja a vevő típusonként, méretenként a keresett darabokat. Látja, ez a sor Ifa, Robur, Barkas, amott Zsuk, Nysa, UAZ bontási anyag sorakozik méret és nagyság szerint. Még a használt gumiabroncsok is keresettek. Foglalkozunk továbbá egyéb használt cikkek árusításával is, irodabútorok, ruhák, munkásszállási berendezések eladásával. Készletünk Tértéke 3 millió forint. Innen ritkán mennek el üres kézzel. Naponta 50—60 személy vásárol nálunk, de a szemlélődő, érdeklődő ennél jóval több.

— Kik és mit vásárolnak?

— Vevőink nyolcvan százaléka magánszemély, de sűrűn betérnek ide a közületi anyag- beszerzők is. Minden ügyintézés helyben történik, ami gyorsítja és könnyíti a vásárlást. Hogy mit keresnek? Most a nagy teherbírású gépkocsikat veszik a magánosok és kis társulások egyaránt. Keresik továbbá a zárt és platós Barkasokat, Zsukokat, Ny- sákat. A községben és környékén sok olyan munkagép, kertiszerszám, utánfutó van forgalomban, amiket innen, szinte a roncsokból szedtek ki és barkácsoltak össze emberek. A Barkas vagy Nysa karosszériák a zártkertekbe, hobbitelkekre kerülnek szerszá- moskamrának, de csinálnak belőlük tanyán tyúkólat is.

Három fél

— Hányán dolgoznak most a telepen?

— Negyvenen vagyunk. A bérezést úgy alakítottuk, hogy mindenki érdekelve legyen a nyereség alakulásában. Jelenleg egy.dolgozó százhúszezer forint nyereséget termel, ami nem rossz.

— Megérte, hogy annak idején belevágtak?

— Feltétlenül, mert árbevételünk az első esztendőben már 2,5 millió forint volt, igaz, nyereség akkor semmi. Ez évi tervünk 70 millió árbevétel és 6,3 millió nyereség, melynek teljesítése biztosnak látszik.

— Ezek szerint mindkét fél jól jár?

— Mind a három. A népgazdaság is, mert sok értékes alkatrész, anyag visszakerül a forgalomba. Jól járnak azok az egyének, akik kevesebb pénzből tudnak vásárolni, vagy összehozni valami gépet, és persze jól jár a termelőszövetkezet, mert erre a nyereségre nagy szüksége van a közösségnek.

Fodor Imre

Mámoros est

Mindenhol a legjobbat

Mindenből a legjobbat. Ez a címe az Arany János Művelődési Központ színháztermében bemutatásra kerülő zenés, humoros összeállításnak, amelyre október 19-én 19 órára várják a vendégeket. A műsorban népszerű előadóművészek lépnek fel, Kovács Kati, Konc Tibor, Lehr Ferenc, Szi- kora Jenő, Fábián Sándor és Cellért Péter, a konferanszié szerepében pedig Baráth Valériával találkozunk. Minden érdeklődőt szívesen látnak a rendezők.

■

' Anyakönyvi m Hírek I

Született: Burján László és Fancsali Éva: Gergő; Pál Ferenc és J. Tóth Judit: Tamás; Molnár Sándor és Simon Valéria: Nikolett; Máté Imre és Buzsák Erzsébet: Brigitta nevű gyermeke.

Névadót tartott: Hegedűs Mihály és Gyulai Zsuzsanna: Ágnes; Tóth István és Böszörményi Ilona: Gábor; Mán- di István és Eszes Ágnes: Eszter; Nyúl Balázs és Szí Ibolya: Krisztina; Kiss Gábor és Kis Mária: Veronika; Tiger József és Forró Szilvia: Szabolcs; Kapás István és Bátori Julianna: Tünde; Nagy Balázs és Dér Erzsébet: Andrea; Szen- di István és Hartyányi Mária: Krisztián nevű gyermekének.

Házasságot kötött: Karai Ferenc és Gulyás-Nagy Edit; Makai Albert és Kiss Ildikó; Tóth István és Barta Katalin; Rácz István és Székely Rózsa; Juhász Tibor és Kohon Margit.

Meghalt: Somogyi András- né Rúzsai Ilona (Ady E. u. 16.); Budai Lászlóné Szekeres Erzsébet (Kárpát u. 67.); Tóth Józsefné Fitos Katalin (Kossuth L. u. 60.); Farkas Pál (Gombai u. 5.); Ádám Imre (Vadas u. 39.); Bozsik Ferenc (Esed-dűlő 7.); Köte Antalné Karikó Mária (Alpári u. 31.).

Az utolsó forduló dönt

A hajrá kezdetén három nap alatt két játéknap is volt a, körzeti kispályás labdarúgó-bajnokságban. Az őszi hetedik fordulóban hűvös volt az idő, és az utolsó perceket több találkozón az erős sötétedés befolyásolta. A Vági-la- kQtelepi pályán: MJ Fortuna —Tormás 4-0 és PIF—Nyársapát 9-4. A Petőfi iskolai pályán: Pedagógusok—Turbó

2-1. A Kinizsi-sporttelepen: Bundesliga—Riickwerz Rt.

2-0, a konzervgyár Il-es telep—Törteli Tsz mérkőzésre a vidékiek nem érkeztek meg (így játék nélkül 3-0). A befejezés előtti fordulóra kellemesen hűvösödő időben került sor. A Vági-pályán: Bundesliga—Konzervgyár Il-es telep 1-0 és MJ Fortuna— Rückwerz Rt. 4-2. A Petőfi- pályán: Pedagógusok—Tormás 12-1 (!), A Kinizsi-sporttelepen: Turbó—Nyársapát 5-2, és PIK—Törteli Tsz 3-0 (játék

Bétex-ndpok

a nagykőrösi méteráruboltban

október 12-étől 24-éig.

Ajánlataink:

— méteráru, lakástextília nagy választékban

— felsőkötöttáru,

téli flanel fehérneműk- egyes cikkekből árengedmény- szőnyeg, padlószőnyeg OTP-hitellevélre.

Várjuk kedves vásárlóinkat!

Cím: Nagykőrös, Szabadság tér 9.

nélkül, az utóbbiak most másodszor sem jelentek meg). Az állás a véghajrá előtt:

1. MJ Fortuna 17 12 4 1 71-21 28

2. PIK 17 13 1 3 95-37 27

3. Turbó 17 11 2 4 63-4Ö 24

4. Pedagógusok 17 10 1 6 73-49 21

5. Tormás 17 8 3 6 41-45 19

6. Nyársapát 17 6 1 10 55-88 13

7. Kgy. Il-es

telep 17 5 1 11 29-52 11

8. Bundesliga 17 5 1 11 32-59 11

9. Rückwerz Rt. 17 4 3 10 32-59 11

10. Törteli Tsz 17 2 1 14 20-61 5

A fiatal turbósok harmadik helye — a hátralévő mérkőzések eredményétől függetlenül — már végleges, s a következő dolgozókkal érték el: Deák Zoltán — Papp Gábor, Kovács Csaba, Horváth Zoltán, Bállá Attila, Apró Balázs, Kovács József, Szabó Tibor, Hagymási Sándor, Szőke László, Parázs György, Horváth Lehel, Szigetvári Zoltán, Susán Pál és Radics Sándor. A mostani nyolcadik helyezést azonos pontszám és gólkülönbség után az egymás elleni eredmény dönti el. Az arany- és ezüstérmes helyezés csak az utolsó fordulóban dől el véglegesen.

Tornatanfolyam. Óvodás és alsó tagozatos leányok és fiúk (6—9 évesek) részére a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE gyermektorna-tanfo- lyamot indít. Az érdeklődők a Rákóczi iskola tornatermében jelentkezhetnek, keddi és csütörtöki napokon 17—18 óra között, Tamaszovszky Zoltánná edzőnél.

Hétfőn: Labdarúgás. Ifjúsági sporttelep, 13.45: Nk.

Szakmunkásképző—Ceglédi Szakmunkásképző, megyei diák IV. korcsoportos bajnoki mérkőzés. Kinizsi-sporttelep, 15.30: Konzervgyár Il-es telep—PIK, 16.30: Nyársapát —Tormás; Vági-lakótelepi pálya, 15.30: Törteli Tsz—Turbó, 16.30: MJ Fortuna—Bundesliga; Petőfi iskolai pálya, 16.30: Pedagógusok—Rückwerz Rt., körzeti kispályás bajnoki mérkőzés. Monor: a

III. korcsoportos diákbajnokság kisterületi döntője

S. Z.

ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Ősz van. Az ősz komor szakasza következik. Szerencse, hogy az idő idáig kihúzta fagy nélkül. Lehet, hogy ezek az utolsó verőfényes napok ebben az évben. Félünk, hogy hamarosan megérkeznek a mindent elpusztító őszi fagyok.

Leszedtük a szőlőt, s most itt a must a kádban, de meg sem kóstoljuk. — Zavaros lé

— mondja a fiam —, s azon gondolkodom, milyen folyamatok zajlanak le, amíg a zavaros lé szikrázva csillogó — a nyár ízeit, a tavasz fényeit, az ősz színeit, a nehéz emberi munka szép mozdulatait

— megőrző jó ízű borként kerül majd vendégeink elé fehérrel terített asztalunkra.

De szedjük már udvarunk virágait is. Virágszedés közben a nyárra emlékezünk, s az elmúlásról beszélgetünk. Fáradozunk a nyári díszlet eltakarításán, mint berendezők a színpadi kulisszák lerombolásán. Kiszedjük a karókat az ágyások közötti utakról, összegombolyítjuk róluk a rozsdás drótokat. Ez is olyan foglalatosság persze, ami óhatatlanul az elmúlásra tereli az ember gondolatait.

Udvarom vén diófája — milyen hálásak voltunk zöld lombjának árnyékáért a kánikulai forróságban — minden reggelre barna leveleinek százaival lepi el a még mindig zöldellő gyepszőnyeget. A nagymama duzzog, s valahogy mégis érzik rajta, hogy örömmel vesz söprűt a kezébe, hogy rendet tegyen, mert olyan a hulló levelekkel borított udvar, akár a hetenként borotválkozó férfi arca: gondozatlan, gazdátlan, szemet rontó.

Jár a söprű a nagymama kezében, s az a gondolat motoszkál bennem, hogy megkérdezzem : miért ez a munka, mi értelme a naponként többször ismétlődő tevékenységnek, hiszen elég egy gyenge szélfutam, s újabb levelek lepik el a kerti padot, az asztalt, aztán kezdődhet minden elölről. Nem hagyja el ajkam a kérdés. Talán azért hallgatok, mert tisztelem az évek számát, vagy azért, mert ismerem az előttem járó nemzedékek hitvallását: az a valami, ha az ember a hitét, gondolatát, az igazságát cselekvés formájában tudja kifejezni. És ennek a kifejezésnek a lehetősége a munka. Mert a munkában ott bujkál a megújulás, az újjászületés, a visszatérő tavaszok elpusztíthatatlan reménye.

Ha nem így lenne, akkor most nem szednék össze a virágmagokat. De összeszedjük, mert az elmúlás varázslatából még merészebb terveink születnek az elkövetkezendő tavaszra, amikor még többféle magot fogunk vetni, amikor olyan széppé varázs9lI

juk udvarunkat — mindennapi életünk színterét, gondjaink és örömeink, töprengéseink és vívódásaink, csendes magányosságunk és hangos vendégfogadásaink tanúját —, amilyet még nem látott a világ.

Mert az lesz az igazi, ha ismét vethetjük a magot, ha ott hajladozhatunk feleségünk nyomában, amikor féltő, szeretettel veti a szegfű magját és szorító cseréprabságából a szabadba ülteti a nekem legkedvesebb virágot, kertünk szagos rozmaringját.

Szomszédom nyitja meg az ajtót. — Nagyon siettek, hogy utat nyissatok, teret adjatok a télnek — mondja, aztán közelebb lép a tavaszt teljes virágpompával köszöntő aranyesőbokorhoz. Felemeli a földet borító, vörösen izzó alsó leveleket, s mutatja a késő őszben kipattant sárga virágokat.

Nagymama is siet tanúja lenni az apró csodáknak, s boldogan mondja: Korai, napsugaras tavaszunk lesz! És hálásan néz a szomszédra, aki a nyári díszletek eltakarításában — ha csak pillanatra is —, de felvillantotta a tavasz ígéretét. Nagymamának a het- venhatodikat, dédunokájának a harmadikat.

Fercsik Mihály