Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
Mintacsomag müzliből Itthon is megkedvelik LLOI írin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1987. OKTOBER 17., SZOMBAT Közelebb a lakossághoz Növelik a társulások Kezdeményezés, kockázatvállalás Űj piacok keresésével és a méztermékek választékának bővítésével igyekszik növelni forgalmát a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat. Ennek érdekében újabban több külkereskedelmi partnert igyekszik bevonni az export lebonyolításába. A vállalat felvásárlásai — az akácméz kivételével — az idén eddig jól sikerültek: a tervek szerint halad az átvétel, s október elsejéig több mint 10 ezer tonna mézet adtak át a termelők. Az utóbbi időben azonban gond van a külpiaci értékesítéssel: a hagyományos vevők kevesebb mézet, propoliszt és méhviaszt kérnek, ráadásul több külföldi versenytárs kínálja termékét a Hungaronektár számára eddig nagy felvevőnek számító nyugat-európai és arab piacokon. Különösen a termelésben nagyobb részt kitevő vegyes virágmézet nehéz eladni, s a vállalat exportja emiatt a tavalyihoz képest csökkent. A vállalat ezért ' a legnagyobb Született: Gyuricska István, Gödöllő, Szabadság tér 15., Kiss Eleonóra Brigitta, Stromfeld sétány 6., Lukács Lilla, János utca 44., Meizner Ádám Zsolt, Arany János út 58., Mészáros István Tamás, Virág köz 3., Molnár Melinda, Fenyvesi nagyút 57.. Molnár Péter, Szőlő utca 26., Seres Ádám Róbert, Pacsirta utca 18., Tóth Márk, Kölcsey utca 1.. Bartus Róbert, Magyar Kázmér köz 2., Reibling Krisztina, János utca 19., Seres Richárd. Balázs, Rónay Dezső utca 52., Szakács Lilla, Komáromi utca 7., Tardy Tímea, Balassi Bálint utca 20.. Balogh Dávid, Stromfeld sétány 1., Gulyás Roland, Illés István út 130., Karácsony János, Éva utca 11., Majosházi Gábor, Nyisztor György tér 7.. Tamás Judit, Százszorszép utca 82., Ferenczi Győző Mózes. Korvip Ottó körút 28., Fülön Katalin, Kör utca 10., Hekli Gvörgy, Dobó Katalin utca 19., Nemes Balázs, Stromfeld Aurél sétány 16., Tóíh Bettina, Stromfeld Aurél sétány 9. Névadót tartott: Bakonyi József és Szántai Gizella: Viktor, Szabó László és Mandl Éva: Orsolya. Bíró Márton és Domokos Luiza: Péter, Kelemen Gyula és Kurucz Julianna: Virginia, dr. Várszegi József és Balogh Edit: MárTnézexportőr, a Monimnex mellett más külkereskedő'mi szervezeteket is felkért a külföldi piacok bővítésére. Az első jelentősebb üzletet a Skálával kötötték meg, amely egyik NSZK-beli partnerénél havonta máris 30 ezer üveg lépes mézet értékesít. Egy ver- senjttárgyalás megnyerése után Kuvaitba is szállítanak nagyobb tételben fél kilogrammos és 3 dekagrammos csomagolású akácmézet. Az exportbővülés reményében is újabb termékeket készítenek a Hungaronektár édesipari üzemeiben. Az immár nagyobb mennyiségben gyártott müzlibe például porított formában adagolják a mézet: augusztusban nyolc, szeptemberben már 17 tonna fogyott itthon a termékből, amelyből mintacsomagokat küldtek az NSZK-ba. Jól alakult a mézzselé belföldi forgalma is — az idén október elsejéig 45 tonnát kért tőlük a kereskedelem, öt tonnával többet, mint tavaly egész évben —, s az itthoni sikerek nyomán számos külföldi vevő is jelentkezett. nyi József és Kárpáti Marianna, Dóczi András és Lipécz Ilona, Szabadi Gyula László és Molnár Zsuzsanna. Mikola Tibor és Tatár Éva, Török Zsolt és Varga Katalin, Rácz Barnabás István és Kiss Erzsébet. Elhunyt: Pintér Mihály, Gödöllő, Antalhegyi út 126., Marián Andrásné Bolátkó Róza, Antalhegyi út 73., Veréb Istvánmé Tóth Mária, Isaszegi út 87., Mittich Antal, Illés István út 33,, Radics István, Alkotmány utca 18., Böszörményi László Istvánné Tóth Sebes Julianna, Kossuth Lajos utca 60., Szűcs József, Kossuth Lajos utca 47., Fülöp János, Dárda utca 7., Valkai Pálné, Kossuth Lajos utca 56., Sztan- ■kó Mihályné, Farkas Magdolna, Kossuth Lajos utca 45., Pólyák József, Mikola tér 21., Iványi Pálné Mizsei Hona, Kandó Kálmán utca 28., Ben- csik Ferenc, Ibolya út 43., Nagy Lajosné Olajos Rozália, Kiss Ernő utca 9., Nagy Bélá- né Bujtás Erzsébet, Fecske utca 2. Kompolt Új fycernafajfa A Gödöllői Agrártudományi Egyétem kompolti kutatóintéHerczenik Gyula első titkár elnökletével megtartotta soros ülését a városi pártbizottság. Papp István tanácselnök előterjesztésében megtárgyalták és elfogadták a tanácsi munkáról készült jelentést, amely az új irányítási és gazdálkodási rend bevezetése óta gyűjtött tapasztalatokat foglalja össze, Pekliné Joó Katalin pártbizottsági titkár előadásában a tömegszervezetek, tömegmozgalmak pártirányításának helyzetéről, to-, vábbá feladatairól összeállított jelentést. Ügyintézés szombaton A tanácsi munkáról beterjesztett jelentés bevezetőben emlékeztet a körzet sajátosságaira. Gödöllő és a megszüntetett járás az ország egyik legnagyobb körzete, huszonhat településen hozzávetőleg száznegyvenezer ember él. A térségben sok a tudományos, kutató- és oktató- műhely, jelentős az ipari tevékenység, fejlett a mezőgazdaság. A terület egy része az agglomerációhoz tartozik, kisebb hányadán az aprófalvas lakóhelyek jellemzőek. A munkái/álfalók többsége bejáró. Noha nagy volt a fluktuáció, a tanácsi átszervezés idején sem támadt fennakadás a lakossági ügyek intézésében. Megerősítették az ügyfélszolgálati irodákat, megnyújtották a félfogadási időt, sok helyen szombaton is folyik ügyintézés. A városi tanács új jogosítványokat kapott. Ilyen a másodfokú hatáskör. A kezdeti bizonytalanság után mind jobb az együttműködés a községek apparátusaival, ennek is köszönhető, hogy törvény- sértő határozat aiig fordul elő. nak a résztvevők. A tanácstagi beszámolók látogatottsága nem kielégítő. Ezt követően a tanácsi gazdálkodás alakulásával foglalkozik a jelentés. A település- fejlesztésben erősödött a testületek szerepe, kezdeményezése, kockázatvállalása. A tanácsok szervező munkája nyomán jelentős forrásokkal egészülnek ki a normatív pénzalapok. Az önkéntes lakossági befizetés, a teho, a társadalmi munka hozzájárul a gyorsabb fejlődéshez. A tervezésben általánossá vált a társadalmi és szakmai konzultáció. Mind a kooperáció, mind a terv kialakításában támaszkodnak a politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel folytatott vitákra, az eszmecserék tapasztalataira. A mostani ötéves tervre számított pénzügyi lehetőségek szűkülnek, az állami támogatás csökken, az inflációs hatások a működtetést, fenntartást és fejlesztést egyaránt kedvezőtlenül érintik. Ezért is kerül gyakran összeütközésbe a tanácstagok képviselte lakossági igény a lehetőségekkel, s ilyenkor érzik úgy, hogy a tanács meghatározó szerepének érvényesülését külső tényezők korlátozzák. Önkormányzat Az életkörülmények rpmlá- sa tovább növeli a tanács és annak apparátusa felelősségét a szociálpolitika, a lakásviszonyok, a foglalkoztatáspolitika, valamint az alapellátás területén. A költségvetés nem elégséges az elért ellátási színvonal megőrzéséhez. A közvilágításban, a karbantartásban, a köztisztaságban, a felújításoknál még a szintet sem tudják tartani. szerepét Űj’ elemekkel gazdagodott az önkormányzat az elöljáróságok életre hívásával. E testületeknek óriási a szerepe a helyi társadalmi, gazdasági élet szervezésében, a közhangulat és a lakossággal való kapcsolatok kialakításában. A lakosság érdekeinek érvényesítése nélkülük elképzelhetetlen. jobb tájékoztatást Kitér a jelentés a tanácsi apparátusok szakalkalmazot- taira is. A jövedelmek növekedése ellenére a pálya tekintélye csökken. A folyamatos munkára hatással yan a pálya elnőiesedése. Ennek is tulajdonítható a fölismerés, hogy a szakfeladatokat csak akkor oldhatják meg jól, ha a tanácsok összefognak, társulásokat hoznak létre, megteremtik a lehetőségét a magasan képzett szakemberek foglalkoztatásának. Erre már vannak példák. Gödöllő, Sza- da, Mogyoród, Isaszeg közösen foglalkoztat szakembereket, az ár- és kereskedelmi ellenőrzést az egész körzetben a tanácsok által létrehozott társulás látja el. Befejezésül az irányítás és gazdálkodás fejlesztésének feladataival foglalkozik a pártbizottság által jóváhagyott jelentés. Egyebek között: növelni kell a testületek irányító szerepét, nagyobb gondot szükséges fordítani a tájékoztatásra, a beérkezett információk elemzésére, mérlegelésére. Meg kell vizsgálni a munkafolyamatok egyszerűsítésére, ésszerűsítésére kínálkozó lehetőségeket, a lakossági igényekhez jobban igazodó formák kialakításával, az irodagépesítés korszerűsítésével. K. P. m Anyakönyvi hí re km ton, Pálfi Sándor és Angalét Margit: Anett, Tesánszky Sándor és Kasza Judit: Ádám nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kiss Ferenc és Somhegyi Anikó Szilvia, Horváth Ottó György és Radii Éva Margit, Lipták János és Púnak Sára, Egyed József és Somogyi Etelka, TihaSALAK. Szerdán jelent meg cikkünk, amelyben említettük, mostanában szélsőségesen durván és alattomosan reagáltak néhány írásunkra. Másnap két türelmetlen olvasónk telefonált, miről van szó, hogy kell ezt érteni. Türelem, kedves olvasóink, válaszoltuk, szép sorjában mindent elmondunk. Most jött el az ideje. Ügy történt, hogy levelesládánkból kivettünk egy összehajtogatott valamit, szalaggal átkötve, mint az OTP-ben a pénzkötegeket szokás. A szalagra ráírva munkatársunk neve. Az összegyűrt csomagocska egyik cikke. Az újságkivágat pediglen összekenve salakkal. Olyan salakkal, amilyen az emberi szervezetben, vagy egy kutya szervezetében képződik, az anyagcsere folyamatának a végén. Értjük egymást, ugye? Nem szükséges durvábban kifejeznünk magunkat. Másik munkatársunk cikke sem tetszett valakinek. Ö finomabb ember. Több példányban vásárolta meg, s elküldte fölsőbb szerveknek, vezető beosztású személyeknek. Mindkétszer valakik magukra vették az inget. Az első esetben nem tudhatjuk, nekik zetében dr. Bocsa Iván, Bug- las János és Majkó Zoltán a hazai Szaponex fajtajelölt és az amerikai Utah 5560 fajta keresztezésével új lucernafajtát nemesítettek ki. Munkájuk eredményeként az emésztési zavarokat okozó szapo- nintgrtalmat csökkentették a fontos takarmánynövényben. A testületi munkában egyre nagyobb szerepet kap a kétfordulós ülések rendszere, mind gyakrabban előzi meg társadalmi vita a döntéseket. Ez a módszer sem csodaszer. Előfordulnak rosszul előkészített fórumok, mérsékelt érdeklődéssel. Az sem ritka, hogy vélemények gyanánt vagy helyett óhajokat sorolMindennapi apróságok szánták-e az Inget. A másodikban biztosan tudjuk, hogy nem. Egészen másról volt szó. Természetesen ekkor sem tehettünk arról, hogy úgy érezte az illető, az ing az övé. Oldalunkon tények és vélemények kapnak nyomdafestéket. A vélemény lehet határozott, illetőleg csupán véleménycsíra. Benyomás, meglátás. A véleménnyel lehet egyetérteni, el lehet utasítani. A véleménnyel bárki szembeszállhat. Be kell küldeni, el kell hozni, leközöljük, az olvasó majd eldönti, neki melyik tetszik jobban. A salakos küldemény, a felsőbb szerveknek továbbított kivágat nem vélemény. Bizonyítvány. Amit nem rólunk, önmagukról állítottak ki. HITELRONTÁS. Múlt héten közöltük külső munkatársunknak a gödöllői buszosokat érintő panaszát. Utána a buszosok vezetője azzal fenyegetett meg, hogy az írást továbbítja a központnak, a jogászuknak, mert ez hitelrontás. Mondtam (néki, nem akadályozhatom meg ebben. Följelenthet, beperelhet, föl is akaszthatnak, hitelük akkor is csak tőlük függ. A buszosok vezetője abban a tévhitben leledzik, amelyben oly sokan, hogy tudniillik egy újságcikk megteremtheti vagy elveheti a hitelüket. Micsoda tévedés. Tegyük föl. az utas minden áldott nap azt tapasztalja, a busz a megszabott időben érkezik, indul, a sofőr udvarias, télen a jármű fűtve, kibírható a zsúfoltság. Törődik az ilyen utas az újságcikkel? Nem törődik vele. S ha mindez nincs meg, írhatunk bármilyen szép cikket, az utas káromkodik, s együtt szid bennünket a buszosokkal. Higgyék el, minden a buszosok kezében van. A kormány, a jegy, no meg a hitel és a hitelrontás is. VITATKOZZUNK? A napokban már megint azt hallottam, hogy elfelejtettünk vitatkozni. Újra kéne tanulni. Nem bánom, tanuljunk meg vitatkozni, minél többet tud az ember, annál jobb. De ha szabadna, nekem az a véleméA nap programja Október 17-én: Gödöllő, művelődési ház: Számítástechnikai börze, 10 órakor. . A Z’ZI Labor gyermekműsora, 15 és 17 órakor. nyem, hogy nem vitatkozni, hanem gondolkozni kellene. Mindenkinek, reggeltől estig. Szakadatlanul gondolkozni. Mindent alaposan körüljárni. Megnézni elölről, hátulról, minden oldalról. És törni a fejet, mi volna, ha így, mi lenne, ha amúgy. Gondolkozásunk eredményéről beszámolni társainknak. Ök megvizsgálnák a mi következtetéseinket, mi az övékét. Ügy hallottam, a gondolkozás nem ártalmas. Az agysejtek úgy vannak megalkotva, hogy roppant terheket kibírnak. Ha csak gondolkozunk velük, úgyszólván határtalan a teherbírásuk. Megbolondulni akkor szoktak, amikor parlagon hevertetjük vagy rengeteg alkohollal zavarjuk össze őket. JÓ CSALÁD. Azok vajon körüljárták-e, amit körül kell. akik ily mondatot tettek jelentésükbe: Nagyon jó családból is kerülnek ki gyerekek, akik az emberi szó hiányában az öngyilkosság gondolatáig jutottak el. Jó család, ahol nem kap emberi szót a gyermek? Remélem a válasz vitathatatlan. Kör Pál Diáktanya: Szombati dili, 16 órakor. Üj formák időseknek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiáliítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Október 18-án: Gödöllő, művelődési ház: Játék vasárnap, 15 órakor. Diáktanya: Video, 16 órakor. Üj formák időseknek, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem műsora megegyezik a szombatival. s mm Október 17-én és 18-án: Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. 4 órakor. 48 óra. Színes, magyarul beszélő amerikai bűnügyi film. 6 és 8 órakor. e Szombati jegyzet ■ Karmantyú Elöbb-utób b rp indenki harmincéves lesz — aki megéri. Helyesebben ez a határozatlanság nem a korra vonatkozik, hiszen az idő mindenki számára egyformán múlik. Inkább arról van szó, hogy korábban, vagy későbben beletörődünk létünk korlátaiba. Nem tudjuk, mások hogyan vannak vele, de mi, szellemi munkát végző fiatalok így érezzük. Kik vagyunk mi? Micsodák? Szívünk szerint azt mondanánk, még pályakezdők. Izgatottan hallgatjuk különféle fórumokon: vajon mások is annak tartanak-e még bennünket? Aligha. Pedig bizony ütött jó volna a kedvezményekből részesülni. Munkánkkal ugyanis vagy nem érdemelhettük még ki a jussot, vagy ha igen, akkor sem kaptuk meg. Létezésünk korlátáit nem csak és főleg nem abban látjuk, hogy ma kevesebbet vagy egyáltalán nem járunk moziba, színházba, s a hegyek láttán már meg sem dobban a szivünk, nem érezzük, merre vezet a völgyekben, a gerinceken a turistaösvény. Sokkal inkább az a baj, hogy a kibocsátó iskolát hat-hét éve elhagyva tudásunk alapján még mindig pályakezdőnek érezzük magunkat. Vannak persze sokan, akik ennyi idő alatt is szép tudományos karriert futottak be, akiknek felfelé ível a pályájuk, ám a felsőfokú tanintézetekből kikerülő tízezrekhez képest az az arány kicsiny. Közhelyszerű az a gyakori megfogalmazás, hogy a fiatalok önmaguk képzése, ismereteik szinten tartása, ne adj isten bővítése helyett arra kényszerülnek, hogy otthonteremtésükön fáradozzanak. Nem is nagyon tetszik nekem ez a szöveg. Az otthonteremtés mindig a fiatalokra várt. Igaz, ha sokáig várt rájuk a feladat, megöregedtek. Az otthonteremtésen mindig fáradozni kellett. Szokás megkérdezni egy ház elkészülte után, belefogna-e még egyszer a gazdája. A válasz is szokásos, nem. Pedig ha nem zárnánk le a kérdést egy újabb kérdéssel, hanem kicsit várnánk, hadd gondolkozzon az a másik, hamarosan hozzátenné, de megérte! Ami pedig az otthon- teremtés kényszerét illeti, hát ez a belső kényszer egyidős az emberrel. A gondok forrása ott van, hogy az igények és a technika, az építészet követelményei hihetetlenül megnőttek. Ugyanakkor ér- vényes ez a tudásra, a tudományra is. Pedagógusok, közgazdászok, mérnökök és társaik e kettős szorítást érzik terhesnek. Amikor egy általános iskola igazgatójával a tanoda bővítéséről beszélgettünk, meglepetésemre a tanítók, tanárok lakáshelyzetével is foglalkozott. Ügy vélte, hogy ez is hozzátartozik az iskolépítéshez. A számlákban nem jelentkezik, de amíg a fiatal pedagógus túr-farag, falaz, addig nem kerül könyv a kézébe. Az egyéni érdeklődésen kívül gazdasági szükség- szerűség is odavezeti a pályakezdőt, hogy többet költsön szerszámokra, bar- kácseszközökre, mint könyvekre, folyóiratokra, előadásokra. Csak gazdagodik vele az ember, ha magyartanár létére megtanulja a csőszerelvények nevét. Ilyen egyértelmű volna az erénye a szükségnek? Nem baj, ha időnként eljutva a könyvtárba az Ezermestert is forgatjuk a többi olvasmány között. Bizonyos önbizalmat ad nekünk, ha bebizonyítjuk, ha lassabban is. de néhány alapvető szakmunkát el tudunk végezni otthonunk körül. De ki pótolja közben a mi hiányzó munkánkat? Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
