Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1987. OKTOBER 17., SZOMBAT Összkomfortos utca Lakályosabb lesz a lakóhely Ők már vitték valamire Munkával boldogul a család Az emberek lassacskán megértik, hogy ha komforto­sabb életet akarnak maguk körül, azért anyagi áldozatvál­lalásra is szükség van. El­múltak azok az idők, amikor a város pénzén épülhetett út, csatorna, ivóvíz- és gázháló­zat. Mostanában a polgárok­nak is bele kell nyúlni a pénztárcájukba, ha igényeik vannak. A tanács továbbra is vállalja a műszaki előkészí­tést, a szakszerű felügyeletet, bizonyos mértékig még a szervezésbe is bekapcsolódik, ám a pénze egyre kevesebb. A múltkoriban Kovács Ká­rolynál jártunk, aki a Dél- Pest Megyei Sütőipari Válla­lat igazgatója és közéleti tisztségviselőként a 25-ös kör­zet tanácstagja. A Puskin ut­cában lakik maga is, és egyet­értett utcabeli társaival, ami­kor megpendítették a közös közműépítés lehetőségét. Bele­fogtak egy nagyszabású mun­kába. miután látták, hogy a település más részein mi min­dent építenek az emberek. Áldozatvállalás Nekik szennyvízcsatornára volt szükségük, s ha elkészül, az útépítéssel tesznek pontot a mondat végére. Mindez így túl egyszerűnek tűnik, de mindjárt bonyolultabb, ha fi­gyelembe vesszük, hogy ingat­lanonként vagy ötvenezer fo­rintra lett volna szükség, ez az összeg viszont sokak anya­gi teherbírását meghaladta volna. Figyelembe kell ven­ni, hogy sok a nyugdíjas, a kis pénzű ember, akinek a megélhetés is gondot okoz, nemhogy a váratlanul felve­Városunk jelentős hagyomá­nyokkal rendelkezik a közép­iskolai oktatásban. Ma már öt középfokú intézmény működik Cegléden, ám a jelenlegi 75 tanterem a következő években nem lesz elegendő a nagyobb létszámú diákság befogadásá­ra. A helybelj jelentkezőkön kívül a vonzáskörzetből, de még távolabbi településekről is fogadnak tanítványokat az egyes iskolák. Amikor a hetedik ötéves terv elképzelései formálódtak a városi tanácsnál, figyelembe vették ezt a körülményt, és 31 középiskolai tanterem felépí­tését tűzték célul 1990-ig. Ed­dig 10 tanterem készült el a Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet bővítése so­rán. Most a Török János Szak­Rend van Cegléden a Kos­suth Ferenc utca 26. szám alatti társasházban. A lépcső­ház frissen festve. Ezért fi­gyelmeztető tábla került a falra „A tisztaságra ügyel­jünk, a kerékpárt ne támaszd a falhoz!” Igen ám, de akkor hová te­gye a kerékpárját az, aki napközben többször ki-be jár, és szüksége van a járművére? Tegye csak a kerékpártáro­lóba! — hangzik a közös kép­viselő udvarias válasza. Vannak, akik nem akarják állandóan a kerékpártárolót nyitogatni, mert rövid időn belül újra indulniok kell. így vagyok én is. De mégis meg­oldódott ez a probléma, mert tődő külön költség. Igyekez­tek megoldást találni a 2,5 millió forintos összeg lefara­gására. A jó cél érdekében sikerült partnerekre lelni. A Pest Megyei Műanyagipari Vállalat például fél áron adta a vezetékhez szükséges mű­anyag csöveket. A Vulkán Vasöntő Vállalat hulladék­áron számolta el az aknafede­leket. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kísérleti munkaképpen a műanyag csö­ves szennyvízelvezetés mód­szerét saját rezsis beruházás keretében valósította meg, át­vállalva a költségek egyhar- madát. Úttal folytatják Miután még így is volt lyuk a költségvetésen, a városi ta­nács 250 ezer forinttal járult hozzá a fedezet előteremtésé­hez. Ha elkészül, egy 550 mé­ter hosszú szakasszal bővül a szennyvízcsatorna-hálózat. Tartalmát az Alszegi úti gyűj­tőrendszer fogadja be és to­vábbítja. Sajnos a vártnál lassabb tempóban halad a munka, mivel a korábban le­fektetett gázvezeték útban van, és egy szakaszát arrébb kell helyezni. Azt szerették volna, ha az árok betemetése után nyom­ban hozzáláthatnak az útépí­téshez. A késedelem folytán ezt már bizonytalanná teszi a kiszámíthatatlan időjárás. Jó lett volna az alapnak szánt zúzott követ még az idén szét­teríteni, ám ez már csak azért sem lehetséges, mert ehhez a nélkülözhetetlen anyaghoz ed­dig nem tudtak hozzájutni, így az már biztos, hogy csak középiskola toldalékszárnyá­nak felépítése következik, amely 11 teremmel gyarapít­ja a meglevők számát. A Kos­suth Ferenc utcában hamaro­san hozzáfognak a Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola munkálatai­hoz, amely 10 teremben teszi lehetővé az oktatást. A város anyagi lehetőségei­hez mérten jelentős iskolabő­vítés nem nélkülözheti a me­gyei céltámogatást, ám további 30 millió forintot kötvény for­májában teremt elő a városi tanács. Az iskolakötvényt vár­hatóan még az idén forgalom­ba hozza a Budapest Bank Rt. A tízezer forintos címletű ér­tékpapírok 6 éves lejáratúak lesznek, és 11,5 százalékos ka­matot fizetnek tulajdonosaik­nak. egy jókora farostlemez került a falra, védőburkolatként, s oda szabad — átmenetileg — a kerékpárt támasztani. Ez eddig rendben is volna, a baj csak ott van, hogy az oda­támasztott kerékpárokból van­dál kezek kiszedik a szele­pet, sőt ezután kirakják a ke­rékpárokat az utcára. Nem „gyerekmunka” ez, hanem — megfigyelésünk szerint —fel­nőtt szórakozik így a lépcső­házunkban. Az érdekeltek nevében kér­dezem: nincs jogunk a saját lépcsőházunkban ott tartani a kerékpárunkat, ahol mi akar­juk? S mit tegyünk a felnőtt garázdálkodóval? Magyar László 1988-ban járhatnak új úton a Puskin utca lakói. Tevékeny tanácstag A Parképítő, Kertészeti Kis­vállalat a föld- és homokszál­lításban nyújtott segítséget, a fő érdem a PVCSV-é. Nélkü­lük nem tudtak volna zöld ágra vergődni. Persze az OTP- hitelt így is igénybe kell ven­niük az embereknek. Elég nagy summa terheli őket, por­tánként 35 ezer forint körüli összeget igényel a csatornázás és az útépítés. Mindezért cse­rében összkomfortossá válik a Puskin utca, és ez szinte megfizethetetlen érték az ott lakóknak. Ebben az esetben is beiga­zolódott, hogy amelyik körzet­ben talpraesett, tevékeny em­ber a tanácstag, ott a lakosok is mellé állnak, és közös áldo­zatvállalással teremtik meg a korszerű lakóhelyi körülmé­nyeket. Első alkalommal Gödöllőn találkoztam személyesen az abonyi cigányklub szervező­jével, Rékasi Lászlóval, a me­gyei cigánysportnapon, amikor a ceglédi körzet sportolóinak tábláját vitte, s egyben fiait elkísérte a rangos erőpróbá­ra. Másodszor, amikor felke­restem otthonában. Nagy családi munka kellős közepébe csöppentem. Az igé­nyesen berendezett családi ház felső szintjén éppen ta­pétázták a szobát, mégpedig szakértelemmel, mert ifjabb Rékasi László és segítői, Ká­té Gyula 'és Lukács Zsolt másfél évig tanulták ezt. a mesterséget is. Lent a föld­szinten a családfő ügyködött, az új gázkazánt csomagolta ki a dobozból. Ugyanis az ut­cájukban már lefektették a gázvezetéket, s ők is átállnak a hagyományos fűtésről a sokkal tisztább, olcsóbb gáz­üzemű kazán használatára. A másik Rékasi testvér, Edvárd is megérkezett a focipályáról. Érthető, hogy előbb a cigány­sportnap eredményeivel kezd­tük. Méltán büszkélkedhettek mint abonyiak, mert a tele­pülés cigányfiataljai kilenc aranyérmet és két ezüstöt hoz­tak haza Gödöllőről, külön­böző sportágakban, abból öt jutott a két fiú révén csak a Rékasi családra! Edvárd ha­marosan bevonul katonának, mégpedig sportszázadba (ko­rábban az FTC-ben is foci­zott). A családfőtől megtudom, hogy valamennyien dolgoznak, kőműves a három férfi a Dutépnál, az apa brigádveze­tő is egyben. Az asszony a Barnevál zagyvarékasi barom­fifeldolgozó üzemében dolgo­zik, ahol exportra termel­nek. Az apa szakmai tudása kü­lönleges, mert régiesen fa- csartköművesnek nevezik. Vagyis a kőszobrászathoz ha­sonló igényeket elégített ki, amikor a fővárosban dolgo­zott, Ybl Miklós és Feszi Fri­gyes tervezte épületek helyre- állításán, renoválásán. Termé­szetes hát, hogy a saját házu­kat is maguk építették évti­zeddel ezelőtt, s be is ren­dezték, mert van fekete-fehér és színes televíziójuk, autó­juk, a hamarosan videót is vásárolnak. A szekrények pol­cain folyóiratok, s közel fél ezer könyv, köztük a világiro­dalom klasszikusainak mun­kái. Rékasi László (az apa) 1976-ban jól megfelelt ered­ménnyel végezte a marxista— leninista középiskolát. Azon érdemes elgondolkoz­ni, hogy miért baj az a saját etnikumuk egyes tagjai előtt, hogy nekik csak két gyerekük van ?! Hogy van irigyük Rékasiék­Megtartották a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság ünnepélyes eredményhirdeté­sét. A mérkőzések általában érdekesek, küzdelmesek vol­tak, de az általános tapaszta­latok nem kedvezőek: ez év­ben is folytatódott az óvások sorozata, többen nem tartják be a versenykiírást, játékoso­kat jogosulatlanul állítanak be csapatokba. Nagy gyakoriság­nak? Igen, van! De határo­zottan állította a családfő, hogy Abonyban azok a cigány­származású emberek, akik rendszeresen dolgoznak — sze­rinte ilyenek sokan vannak — már vitték valamire, majd­nem mindegyiknek elkészült a saját családi háza, vagy ép­pen az utolsó simításokat vég­zik az otthonon. A leendő cigányklubról pe­dig elmondta Rékasi László, hogy a tanácselnök már kije­lölte számukra a rendszeres összejövetelekre alkalmas he­lyiséget, s ha semmi nem jön közbe, egy hónap múlva meg­kezdheti munkáját a klub. Igényes programokat tervez­nek, nővédelmi, szexuális fel- világosító, családtervezéssel kapcsolatos előadásokat sze­retnének tartani, képzett szakembereket meghívni. Azt is hangoztatta a leendő klub­vezető, hogy a tervezett új közösségi forma szimpátiára talált az abonyi lakosság kö­rében. Aszódi László Antal gal fegyelmezetlenségek is elő­fordultak, melyek elsősorban a játékvezetők ténykedését bírálták. A sportfelügyelőség az előbb leírtak miatt ebben az évben nem írta ki a No­vember 7. Kupa kispályás labdarúgótornát, remélve azt, hogy ez az intézkedés meg­hozza fegyelmező hatását, s a jövőben újra megküzdhetnek a csapatok ezért a kupáért. A városi bajnokság első osztályában 14 csapat szere­pelt. A Kossuth Tsz és a Közgép csapatai végig nagy harcot vívtak egymással, melyből végül a Kossuth Tsz került ki győztesen. Az élcsoport végeredmé­nye: 1. Kossuth Tsz 31, 2. Közgép 30, 3. öregfiúk 27, 4. Borkombinát 26, 5. Vikuv 20. 6. Afész Élelmiszer 18 ponttal. Az első osztályból a Mike- buda és a kizárásra került PVCSV esett ki. Helyüket az 1988. évi bajnokságban a II. osztályban — itt tizenkét csa­pat indult el — 1. Ceglédtej és a 2. Ceglédbercel együtte­sei foglalják el. A városi bajnokságban csak harmadik helyezett Öreg­fiúk a Magyar Ifjúság Kupa körzeti döntőjén vigasztalód­tak: a tizennégy felnőttcsa­pat villámtornáját ők nyer­ték meg. s így az Öregfiúk képviselheti a körzetet a már­ciusban sorra kerülő megyei döntőn (2. a Közgép. 3. a Ceglédtej lett). Az ifjúsá­giaknál hat együttes szere­pelt. legjobbnak a Dánszent- miklós bizonyult. Ebben az évben is sor ke­rül a tavaly nagy sikert ara­tott Télapó Kupa általános iskolák közötti kispályás lab­darúgó-bajnokságra, melynek november 1-jétől a városi tor­nacsarnok ad otthont. A ne­vezéseket október 17-ig a kö­vetkező címen váriák: Kos­suth Művelődési Központ és Tornacsarnok, 2700 Cegléd, pf. 109. A tornával kapcsolatban a 10-124-es telefonszámon ad­nak tájékoztatást. A bajnokságban á körzet és város 3—8. osztályba járó ál­talános iskolás tanulói szere­pelhetnek, minden tanuló csak saját iskolájának meghatáro­zott csapatában, csak egy év­folyamban játszhat. U. L. Fői,vosz üss is ruhaipari végzettségű szabászati gyakorlatot szerzett fő§zabá§zí Jelentkezni lehet: PILISI RUHÁZATI KISSZOVETXEZET, Pilis, Rákóczi u. 7. 2721. Telefon: Pilis, 2. ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) Naponta százhatvan járat indul Cegléden a vasútállomás szomszédságában működik az új buszpályaudvar. Naponta százhatvan helyi, helyközi és távolsági járatot fogadnak, s megközelítőleg ugyanennyi jármű­vet indítanak útra. Tullius László forgalmi szolgálattevő hangosbemondón tájékoztatja az utasokat (bal felső kép). Kulturált váróterem fogadja a várakozókat reggel öt és este tíz óra közölt (jobb felső kép). Abonyba indul járat a 4-es kocsiállásról (az alsó képen). (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Harmincegy tanterem Kötvényekből építkeznek Rend a lelke mindennek Bajnokságok sorozatban Kezdődik a Télapó Kupa

Next

/
Oldalképek
Tartalom