Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
PEST * MEGYEI 1987. OKTÓBER 16., PÉNTEK 6 Siabap idő - Hobby C heti összeállításunk- ban rendhagyó kiállításra hívjuk fel a figyelmet. A Fényes Adolf teremben színes tablókon bemutatott tetoválások meghökkentő, érdekes képet adnak egy napjainkban is létező „testdíszítő’’ szokásról. A hűvösre, borúsra forduló időben természetesen nemcsak a kiállítótermekben nézelődünk. Folytatjuk munkánkat a kiskertben. Sorozatunkban most az őszi telepítések leírása következik. Végül pedig egy moherpulóver kötésének menetét közöljük. Vsaüpmáspk putév combokat? Tetováltak és feSawálék Sok szempontból rendhagyó az a Fényes Adolf- teremben látható kiállítás, amely fekete-fehér és színes tablókon, valamint videoképeken mutatja be a tetoválás meghökkentő, elborzasztó, néha érde-^ kés ábráit. Egy kép a sok közül: Csecsemőjét szoptató anya, akinek emlőjét színes ábra díszíti. Más: japán fiatalok pucér testét csipkeszerű, finom vv°nalú kacskaringós minták sokasága fedi. Nem Csavart mintával Bevesfas moBter p&iiéves* ruha — lemoshatatlan karcolás, életre szóló bélyeg. És akik önként vállalják a megbélyegzést? A képernyőről kopasz fejű ifjú tekint a látogatókra, miközben a riporter kérdéseire válaszol. Ö már megszokta — állítja — a hegyes tű vagy az éles zsilettpenge karcolását. Lehetett ideje és alkalma megszokni, hiszen óriási lepkével díszített homlokától skorpióval ékes bokájáig, testének minden porcikáját teto- váltatta. Szerelmi vallomások pucér combokon és hátakon, nyíllal átszúrt szívek, obszcén kifejezések, monogramok és évszámok. A tetoválás ma Magyarországon a bűnözők, a csövesek világához tartozó szokás. Ám — mint a képeket kísérő szövegekből is megtudhatjuk — nem annak indult. Évezredes múltja van a testdíszítés eme formájának, és Magyar- ország egyes falvaiban népi hagyománynak számított. A kiállítás mindezt történeti rálátással, elfogulatlanul szemlélteti. A tárlókban bemutatott anyag nagy többsége azonban nem hazai, hanem japán és nyugat-európai stúdiók munkáiról készült felvétel. A tetoválás ott legalizált iparág, és csak anyagi kérdés, hogy valaki naturalista aprólékossággal megrajzolt, színes ábrák sokaságával díszítse — letörülhetetlenül — az egész testét. A kiállítás mindezt elénk tárja, és ránk bízza az ítélkezést. Tetszik vagy nem tetszik? Mint a vendégkönyvintelmek” egy csupasz karon. ben sorakozó bejegyzések is tanúsítják, nem esztétikai élményt nyújt, inkáb elbor- zaszt. De így is érdekes és sokatmondó. Ma körülbelül 500 millió tetovált testű ember él a földön, és egy hazai adat szerint Magyarországon az 1950-es években minden huszadik férfi és nő viselt magán letörölhetetlen ábrát, betűt. Ez az arány azóta bizonyára csökkent. Tanulságos, érdekes, meghökkentő — sokak szerint borzalmas — ez a tetováltakról megrendezett kiállítás, melyet november 15-ig lehet megtekinteni a Fényes Adolf teremben. Ga. J. A rajzon látható modell eredetije 38-as méretű és halványzöld moherből készült. Negyvenöt deka anyag kell hozzá, mert a bő ujjak és a csavart minta sokat felvesz. A passzérész 50 szemmel, 6 centi magasan készült el, eleje és háta 45—45 centi magas. Az ujja szintén. Minden darab dzsörzémintás (egy sor sima, egy sor fordított váltakozása), kivéve az elejét, ahol csavart oszlopok futnak végig a passzétól a vállig. Amikor a négy részt megkötöttük, csavart díszpántot készítünk, amelynek két szára7 az ujjhossz-fvállszé- lességgel és a kiöblösödés a nyakkör hosszával egyenlő. A csavart mintához segédtü kell. A csavart minta: huszonkét kezdőszemre négy fordított, tizennégy sima és nég- fordított szemet kötünk. A következő sorban simára fordítottat, fordítottra simát kötünk. A csavarás a tizennégy középső szemen lesz, mindig a sima oldalon. A négy fordított után hét simát a segédtüre emelünk, és a szál mögé tesszük, majd a következő hét simát simán lekötjük, s a segédtűre vett első hét sima szemet ezután kötjük le, majd a négy fordított következik. A visz- száját lekötjük a dzsörzékötés szabálya szerint, majd nyolc sort kötünk, és újra csavarhatunk. Amikor a nyakköri pántrészhez érünk, duplájára szaporítjuk a sort, de úgy, hogy a két szélső négy szemet ne bántsuk! Amikor külön-külön megkötöttük az eleje és a háta nyakrészt, visszafogyasztjuk a belső szemeket az eredeti tizennégyre. Az Összeállítás horgolással készül, az ujjak széleihez és a nyakkivágáshoz hozzáhorgoljuk a pántot, és csak ezután állítjuk össze oldalt. Letörölhctetlenül megbélyegezve. (Csécsei Zoltán felvételei) Hódkerti tanácsadó Őszi felépítések GYÜMÖLCSFÁT telepítünk, ami pótlás is lehet vagy új gyümölcsös létesítése. Ez fontos különbség, mivel egész más a terület előkészítésének módja és megváltoznak a fajtaválasztás szempontjai is. Pótlásról akkor beszélünk, ha a feleslegessé vált, vagy ki-* pusztult fa helyére szeretnénk újat ültetni. Természetesen ebben a helyzetben sem lehet kapkodva eljárni. A régi fa gyökereit 70—80 cm mélységben ki kell szedni a talajból, ez azt jelenti, hogy legalább ilyen mély gödröt kell ásni a kivágáskor. Ennek a gödörnek a talaját fertőtleníteni kell, ha a fa kipusztult. Ha betegség vagy kártevő okozta a véget, akkor szénkéneggel injekciózzuk be a talajt. Ha azért vágtuk ki, mert nem felelt meg a faj vagy fajta, csak abban az esetben kell talajfertőtlenítést alkalmazni, ha azonos vagy rokon fajt akarunk ültetni a helyére, amelynek azonos vagy közel azonos károkozó faunája-fló- rája van. Tehát ha pl. kajszi után kajszit, szilvát, őszibarackot, cseresznyét vagy meggyet — fertőtlenítünk (ilyenkor Basamid-granulátum vagy a Basudin 5G is alkalmas), ha viszont almát ültetünk, nem fontos, de elvégezhető. A gödör fenekére terítsünk szerves trágyát, szórjunk 0,6—0,8 kg szuperfoszfátot és kálisót, sőt 0,4 kg pétisót is a pentozánhatás elkerülésére. A szerv es trágya-helyettesítő komposzttal és lombfölddel, esetleg frissen gyűjtött lombbal (de ekkor több nitrogént adunk). Az új csemetét sohasem közvetlenül a szerves trágyára ültetjük, mert a gyökereket az tönkreteszi. A gödörbe szórt szerves anyagot minden esetben be kell ásni vagy le kell takarni 20—30 cm-es földréteggel, vagy ugyanilyen mélyre be kell fordítani. Erre ültethetjük a facsemetét. A CSEMETE vásárlása, beszerzése nagy körültekintést igényel. Csak olyan fajtát vegyünk, amilyent eleve szerettünk volna. Itt nem érvényes a mondás, mely szerint, ha ló nincs, a szamár is megteszi. Ezt ugyanis később megbánhatjuk, akkor viszont maradva a közmondásoknál: késő bánat — eb gondolat. (Ha árutermelő gyümölcsöt kívánunk telepíteni, a faj- és fajtakiválasztásnál legyünk tekintettel a beporzási — ter- mékenyülési — viszonyokra is. Célszerű azonos fejlettségű csemetéket beszerezni, hogy gyümölcsösünk szépen, egységesen fejlődjön, hogy később is szép képet mutasson.) Alaposan nézzük át a vásárolandó facsemete gyökérzetét, törzsét, hajtásrendszerét. Sérült gyökerű, féloldalas ko- ronájú, sok sebbel tarkított héjú csemetét ne vegyünk. Ne dőljünk be minden trükknek és ne vásároljunk mindent okvetlenül egy helyen. A gyökerek körkörösen helyezkedjenek el. Rajtuk gumók, gümők, ripacsok, nagyobb sebzések ne legyenek. A fácska törzsén a kéreg, a héj sértetlen legyen, az oltás helye jól beforrott, egészséges. A koronában a rügyek meglegyenek, a levelek helye jól beszáradva, a levélnyélcsonkok nem maradhatnak a koronában. Ha mégis rajta lennének, ne vegyük meg, mert nem érettek a hajtások, fullasztott, ostorozott a csemete. Pajzstetű sem lehet a hajtásokon. A HAJTÁS akkor érett, ha a levélhez hozzáérünk és az már ettől lepereg. Csak lombtalan állapotban ültessünk. Nagyobb fa (és sok dísznövény) átültetését földlabdával lehet csak elvégezni. A földlabda előkészítése csak kötött talajon nem igényel különösebb előmunkálatokat. A lazább helyeken már az átültetést megelőző 1—2 évben meg kell kezdni a felkészülést. Ez többfázisú folyamat: a fát.elő- ször a törzstől számított, annak legalább háromszoros sugarú körében körülássuk, a földet kidobjuk 2—3 ásónyom mélységben és a kapott árkot szerves trágyával, komposzttal töltjük meg. Az árok kiásása közben minden gyökeret el kell vágni és az árok külső falát fóliával béleljük ki, öntözzük az így kezelt fát. Az átültetés évében a fólián kívül ássunk, és csak ekkor vágjuk el a lefelé nőtt gyökereket. Fenyvesi Gábor (Folytatjuk) EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINEORM JELENTI Pál Sándor: — Lezárták az M5-ös autópálya Budapest, felé vezető pályáját a 1G—19. kilométer között, az MO-ás és az M5-ös autópálya csomópontjában épülő híd elemeinek beemelése miatt. A jármüveket a jobb pályára terelik, ahol a forgalom kétirányú. Szintén az M5-ÖS autópályán a 16—17. kilométer között mindkét pályán a haladó- és leállósávot zárták le építési munkák miatt. Az M7-es autópályán a Budapest felé vezető oldalon a 10—12. kilométer között a haladósávot zárták le burkolatjavítási munkák miatt. Aszfaltoznak a G-os és 70-es út közös szakaszán Érden, sávlezárásra, sebességkorlátozásra és torlódásra számítsanak az arra haladók. Egerben a Széchenyi-malom és Csíki utat zárták le. A terelő- utat táblák jelzik. A 62-es úton lezárták a forgalom elől a Dunaújváros utáni vasúti átjárót. A forgalmat a helyszínen kiépített terelő- útra irányítják. Sokan érdeklődnek a parassapusztai határátkelőhely iránt. Ezért elmondjuk, hogy a határátkelő a személygépkocsi-forgalom elől még mindig le van zárva. ÚJ SZOVJET VERSENYAUTÓ Az autósport szerelmesei a Vosztok Formula—3 új versenyautójával ismerkedhetnek meg. Az Esztonia—2410-es modellt annak a konstrukciónak alapján hozták létre, amelyet Raul Szapar sportmester, üzemi versenyző dolgozott ki. Ez a modell váltja fel a Taliinnban korábban gyártott és jól bevált Esztonia—21-et. Az ú,j modell legfőbb újdonsága az áramvonalas kocsiborítás, amelyet a következő, Esztonia—25 modellnél is felhasználnak. Az új Esztonia—2410-es VIGYÁZAT! VADVESZÉLY! Meglepő adat, de tény: a gépjármű és a vad ütközéséből eredő kár hazánkban a gépjárműveknél évi 5—6, a vadállománynál pedig 2—3 millió forintnyi összegre rúg! Tetézi a bajt, hogy az ütközések súlyos, sőt olykor halálos személyi sérüléssé! ’ is járríák?.‘'A‘ Vádált tfiegjblénésére az’év bármely szakában számítani lehet az utakon. Ám ősszel, télen többet bolypnganak ezek az állatok eleség után kutatva, igaz, ilyenkor a lombtalan út menti táj jobban áttekinthető. A várhatóan vadveszélyes útszakaszokra országúti jelzőtáblák hívják fel a figyelmet. Ezeket általában a vadgazdasági szakemberek tanácsai és megfigyelései szerint helyezik ki az út mentére; ők valóban ismerik az állatok mozgását, csapásait, ivóhelyeit, búvóhelyeit. De a szakemberek e figyelemfelhíváson kívül még mást is tesznek: igyekeznek a vadat etetőkkel a forgalmas úttól távolabbra szoktatni. A közutak mindkét szélétől pár száz méterrel beljebb létesített vadföldekkel, etetőkkel vagy akár csak alkalmi élelemszórással is igyekeznek az utaktól távol tartani a vadat. Mégis nagyon fontos tiszteletben tartani a vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető jelzőtáblákat. Az ilyen útszakaszokon a gépjármű vezetőjének lassabban kell haladnia, és jobban kell figyelnie a nap bármely szakában. A vad szokásait ugyanis a vezető aligha ismerheti: váratlan időpontokban napjában többször is megjelenhetnek egyes állatok vagy állatcsoportok ezeken a helyeken. Az erdei vadak lassanként megszokják a közutak forgalmát, a gépjárművek zaját, a reflektorok fényét, s mindezek nem mindig riasztják el őket (különösen, ha élelemszerzésről van szó). A kisebb állatok — például a nyúl, a róka, a fácán — is okozhatnak balesetet, amikor féktávolságon belül hirtelen átfutnak a jármű előtt (különösen csúszós útviszonyok esetén.) Még apróvadat sem lehet veszély nélkül elütni, hiszen a meglepetés, a kikerülésre irányuló hirtelen és ösztönös kormánymozdulat — különösen tetemes sebességnél — veszélyes. A nagy testű állatokkal való ütközést még ennél is nehezebben lehet megúszni, mert ha sikerül is félrerántani a kormányt, a kocsi rendszerint lefut az úttestről, mielőtt még egyenesbe tudná hozni a vezető. Előfordulhat az is, hogy az állat teljes súlyával felcsúszik a szélvédőre vagy súlyosan megrongálja a karosszériát. Az utasok is megsérülhetnek az ilyen ütközések nyomán. Jó tudni, ha mégis bekövetkezik az ütközés, igyekeznünk kell minél inkább elkerülni a derékszögű találkozást az állattal, ugyanakkor minden erőnkkel az úton kell tartani a járművet. S ha megtörtént az ütközés, a kárral kapcsolatos kártérítési igény szempontjából is fontos, hogy a balesetet a helyileg illetékes vadgazdaságnál vagy a legközelebbi községi tanács igazgatási szervénél valamilyen formában jelentsük. A vadveszélyt jelző tábláknál tehát csak olyan sebességgel hajtsunk, hogy lehetséges legyen a megállás, az irány- változtatás. ZAJVÉDELEM AZ MS-ÁS MENTÉN Nagy figyelem kíséri az MO-ás autóút építését. A Budapest körül húzódó körgyűrű mentesíti ugyan a fővárost az átmenő forgalom alól, de az agglomeráció településeit bizonyos szempontból zavarhatja. Az MO-ás autóút legnagyobb problémája környezetvédelmi szempontból a keletkező zaj elleni védelem. A terveket készítő Uvaterv szakembereinek számítása szerint a szélső forgalmi sáv középvonalától 7,5 méterre 1991-ben nappal 82, 13 decibeles zajszintre kell számítani. Ugyanezek az értékek az ezredfordulóra 85-re és 76-ra módosulhatnak. Ezek a számok jóval magasabbak a lakóterületeken előírt zajszintértéknél — ez maximum 65 decibel lehet —, az üdülőterületeken — s ebben a körzetben több rész üdülőterületnek számít — 60 decibel a határérték. F.zért a zajvédelem külön feladatot jelent az autóút-épí- tésnél. Természetesen a növényzet is hozzájárul a hangok elviselhetőbbé tételéhez, de elsősorban zajárnyékoló fallal és zajvédő töltéssel igyekeznek védekezni a káros hatások ellen az építők. A tervek szerint alumíniumból készülő zajárnyékoló falat emelnek az MO-ás út mellé. Jó utat, balesetmentes közlekedést kívánunk!
