Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

fl tanács-vb napirendjén Több figyelmet a tömegsportra Három szakosztály Háromnegyed évszázados jubileumát ünnepli az idén a Gyömröi Sportegyesület. 1912-ben alakult meg a köz­ségben az első sportkör, azóta sikerek és kudarcok kö­vették egymást, de a sportélet egy napig sem szünetelt. A hajdani elődök méltó folytatói a mai fiatalok, akik eredményeikkel igyekeznek öregbíteni a község hírne­vét. A Gyömröi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának legutóbbi ülésén beszámoló hangzott el a he­lyi sportegyesület munkájáról. A kézilabdát 23 évvel ez­előtt honosították meg Gyom­ron. Azóta hullámhegyek, hullámvölgyek követték egy­mást. Hét-nyolc évvel ezelőtt kezdődött az újabb fellendü­lés, amikor Gulyás László vet­te át a csapat szakmai mun­kájának irányítását. Céltuda­tos, sok-sok fáradsággal járó munka eredménye lehet a bajnoki cím elhódítása, ame­lyért elismerés illeti a játéko­sokat és a vezetőket egyaránt. Bár ünnepelni — illetve előre inni a medve bőrére — még nem szabad. Várni kell va­sárnap délig... Két évvel ezelőtt új össze­tételű elnökség alakult, ugyanakkor új alapszabályt fogadott el a sportköri tagság. Sajnos a sportegyesület elnöke időközben lemondott, azóta az ügyvezető elnök látja el ezt a feladatot is. Az elnökség a közgyűlés óta szigorúan az alapszabályban meghatározott elvek szerint végzi munká­ját. Folytatódott a labdarúgó- pálya nézőterének csinosítása, jegyárusító pavilont állítot­tak fel. Ez utóbbi jórészt tár­sadalmi munkában készült el Kövesdi András nyugdíjas, helyi szurkoló jóvoltából. Az egyesületben három szakosztály, a kézilabda, a sakk és a labdarúgó működik. A legeredményesebbek jelen­leg a férfi kézilabdázók, akik a megyei I. osztályú bajnok­ságban az aranyéremért küzd- hetnek az idei utolsó mérkő­zésen. Több éves szorgalmas munka gyümölcse érhet be október 18-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor, amikor is az 1M Vasas Iklad együttesét fogadják hazai környezetben. A kézilabdac'sapat igazán szép ajándékkal kedveskedhet a nem mindennapi jubileumon az egyesületnek, hiszen arany­érmet még sohasem sikerült szerezniük. Új teniszpálya Gyömrő labdarúgósportja mindig is meghatározó volt a körzet sportéletében. Az utób­bi néhány esztendőben szép sikereket ért el ez a szakosz­tály is. A felnőtt gárda több­ször elnyerte a bajnoki címet a körzeti bajnokságban, de a magasabb osztályban (megyei II. osztály) nem sikerült meg­vetniük a lábukat. Pedig ez az osztály, kellemes feltéte­leket teremtve, igazán megfe­lelne a gyömrőieknek. Sajnos a játékosállomány mindig hullámzik, sok a cserélődés, s ez a szakmai munka rovására megy. Jelenleg a körzeti baj­nokságban szerepelnek — váltakozó sikerrel. Kézilabda Már hűthetik a pezsgőt Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Pilisvörösvár—Gyöm­rő 18-24 (12-10). Pilisvörös­vár, 250 néző, vezette: Nagy II. J., Pátkai A. (mintasze­rűen). Gyömrő: Szabó István (1) — Szabó Imre (6), Tavasz B. (5), Pádár Zs., Nagy J. (4), Horváth L. (3), Szél Sz. (3), csere: Szécsi L. (2). öngyilkos tempóban kez­dett a pilisvörösvári együttes, s a fergeteges kezdés eredmé­nyességgel párosult. A gyöm- rőiek védekezése akkor még kissé zilált volt, nehezen tudták tartani a vendéglátók lövőit. A másik 'oldalon egy- re-másra lődözték el a labdá­kat, sajnos fölé és mellé. A 14. percben 8-3-ra vezettek a hazaiak, s úgy tűnt, ha nem történik valami, elúszik a ta­lálkozó. Csakhogy történt! A Gyömrő nem esett pánikba; rendezte sorait, s most már a támadások is eredményesek voltak. A félidő végére fel­zárkóztak két gólig. A második félidő egy merő izgalom volt. Az nyilván­valóan látszott, hogy a ha­zaiak 30 perc rohanás után kissé elfáradtak, ennek elle­nére folyamatos tűz alatt tar­tották Szabó István kapuját. Ám amit ezen a vasárnapon Szabó István a kapuban mű­velt, az egyenesen káprázatos volt. Teljesen mindegy voit, hogy büntetőből (6 büntetőt fogott meg!), a hatosról be- ugorva, duplázva, triplázva lőttek, a kapus mindent-min- dent fogott, amivel szinte a kétségbeesésbe kergette az ellenfelet. Jellemző, hogy a mérkőzés vége felé senki nem vállalta a hétméterest a vö­rösváriak közül, így a csere­kapus jött be büntetőt lőni. A csodálatos kapüsteljesít- mény feldobta a mezőnyjáté­kosokat is, és egyre magabiz­tosabban tüzeltek, kombinál­tak, s lerohanták a Pilisvö- rösvárt. Fergeteges, nagyszerű ütkö­zetet láthatott a szép számú közönség. A találkozó eiején félő volt, hogy nagyon elhúz­nak a vendéglátók. A gyöm- rőiek azonban rendkívül ru­tinosan, majd egyre türelme­sebben, eredményesebben játszottak. Alaposan feljavult a védekezésük. Szabó kapus pedig verhetetlen volt. Zen gett, zúgott a „Hajrá, Györn­Ami biztató lehet a jövőt illetően, igen sok tehetséges fiatal bontogatja szárnyait az ifjúsági és serdülőcsapatban. Hosszú távon bebizonyosodott, hogy érdemes a serdülő kor­osztállyal (is) foglalkozni, mert az egykori általános is­kolások közül ma már többen a felnőtt csapat erősségei kö­zé tartoznak. A felnőtt, az ifjúsági és a serdülő csapatokban több mint tíz tucat labdarúgó spor­tol rendszeresen. A jövőben még szervezettebbé kell tenni az edzéseket, magasabb szín- vonalúbbá szükséges fejlesz­teni a szakmai munkát. Csak­is így remélhető előrelépés. A sakkozók a megyei I/B osztályú bajnokságban szere­pelnek váltakozó sikerrel. En­nél a szakosztálynál az után­pótlás hiánya jelenti a legna­gyobb gondot. Az általános iskolákban nagyobb gondot kellene fordítani e szép szel­lemi sportra. A testületi ülés elé került beszámolóból kiderült, hogy az elnökség fontos feladatá­nak tekinti a tömegsport fej­lesztését. Ezen a téren azon­ban — legalábbis eddig — elég szerények az eredmé­nyek. Kialakításra került egy vörös salakos teniszpálya, amelyre az egyesület 70 ezer forintot fordított. A felnőtt la­kosságot még mindig nem si­került rávenni a rendszeres testmozgásra. Ezen a téren csak a női kondicionáló torna a kivétel, de úgy hírlik, meg­szűnik ez is a jövőben ... Utánpótlás rő!” örömmámor a nézőtéren. Legalább száz gyömröi uta­zott el megnézni a mérkőzést. Nem bánták meg. Ami még hátravan. Vasár­nap délelőtt 11 órakor — az utolsó fordulóban — az Ik- lad látogat Gyömrőre. Ta­vasszal Ikladon is győzött Gyömrő. Reméljük, bajnok­avatás lesz a hét végén — természetesen — pezsgőbon­tással ... Jó: Szabó István (a me­zőny legjobbja), de dicséretet érdemel valamennyi gyömröi játékos. Ifi: Pilisvörösvár—Gyömrő 23-20 (13-12). Egyenlő erők küzdelméből a hazai pálya előnye és egy nagyszerű lövő (Iflinger L. 12 gólt lőtt egymaga) döntötte el a találkozót a Pilisvörösvár javára. Góldobó: Tuskán A. (7), Somogyi G. (5), Szellő Z., Baranyai P. (3-3), Matyó L., Csóti L. (1-1). ★ A megyei I. osztályú női kézilabda-bajnokságban a Tá- pióvölgye hölgygárdája a bajnoki cím várományosát, a veresegyházi együttest fogad­ta az idei bajnokság utolsó előtti fordulójában — hazai környezetben. Mindenki tud­ta, hogy ennek a mérkőzés­nek a vendégek az esélyesei, mégis remek egy órát izgul­hattak végig a helyi szur­kolók. A vendégeknél az első szá­mú kapus megsérült, így a csereportás jutott szóhoz, s ez bizony eléggé megzavarta őket. A Tápióvölgyéből hiányzott Misinszki Hajnalka, aki elfoglaltsága miatt nem tudott a csapat rendelkezésé­re állni. A veresegyháziak végig ve­zettek, de a hazaiak mindig a nyomukban voltak. Síro- bánt és Matyót ..kifogták”, így minden teher Galambos Krisztiánra hárult, aki ily módon a hajrára teljesen el­készült az erejével. Vég­eredményben 32-29 arányú veresegyházi győzelemmel ért véget a találkozó. A szoros meccs miatt nincs szégyen­keznivalójuk az úriaknak sem. Ezzel együtt a bent mara­dásra már n-ncs esélye kör­zetünk -eprezentáns női együttesének. G. J. — G. L — Jelentős — kedvező — változást csak az épülő torna- csarnok megnyitása jelenthet majd 1989-től. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat kivitelezésében épülő létesít­mény 17 millió forintba kerül. A 24X45 méter alapterületű tornacsarnok hosszú távra le­hetőséget teremt az aktív és nem aktív sportolóknak. Szó esett a végrehajtó bi­zottsági ülésen a patronálók- röl is. A helyi üzemek erejükhöz mérten — támogat­ják az egyesületet. A legtöbb segítséget a Rákos Mezeje Tsz szocialista brigádjai nyújtot­ták az utóbbi években. A testület elismeréssel nyugtázta az egyesületben folyó munkát, de javasolta, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a tömegsport­ra, a felnőttek bevonására. Fontos feladat továbbra is az utánpótlás folyamatos kine­velése a három szakosztály­ban. Gér József IVIQblORI kWm a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM 1987. OKTOBER 15.. CSÜTÖRTÖK iunkalélektasi Szigorúbbak az ellenőrzések is 1986-ban a statisztika sze­rint, ha hinni lehet a szá­moknak, csökkent a munka­helyi balesetek száma. Sok tényező együttes hatásának tulajdonítják ezt a munka­pszichológusok. Barna István, a Vetőmag Vállalat monori területi köz­pontjának munkavédelmi ve­zetőhelyettese ezt a megálla­pítást azzal egészíti ki: ebben a kedvező jelenségben haté­konyan közrejátszott az át­szervezett munkavédelmi fel­ügyelőség tevékenysége. Szi­gorúbb lett az ellenőrzés, na­gyobb a pénzbírság, s ennek eredménye a gazdasági egysé­gek „felzárkózása” a megkí­vánt követelményekhez. Mi azonban maradjunk kö­vetkezetesen a munkalélek­tannál, Barna István ugyanis esküszik rá, hogy ez a körül­mény döntően befolyásolja a dolgozó jó vagy rossz közér­zetét. — Kérünk egy gyakorlati példát — tettük fel az első kérdést. — Időzzünk el egy kissé a munkahely megvilágításánál. Az ideális munkahely kialakí­tásánál az utóbbi években 10— 30 százalékos terme lésnöve­kedést értek el azzal, hogy a munkahelyeket megfelelő lux erősségű fényerővel lát­ták el. Nagyobb üzemekben, a színek különböző alkalma­zásával, olyan élettani hatást értek el, amely növeli az em­beri teljesítőképességet, a fi­zikai munkakifejtést. Egyes színek ugyanis hideg-meleg érzést keltenek. A vörös pél­dául növeli az izomzat fe­szültségét, a vérnyomást, iz­gatja az idegrendszert. A kék és a zöld viszont — csökkentik a melég érzetét. Ezek a hideg színek. Éles, fülsértő hang elviselhetőbb ilyen színű környezetben. A gépek színezésére legalkalma­sabb a zöld szín, a veszélyes részeiket pedig vörös vagy fekete-sárga csíkozással fes­tik. Munkaruhának a legal­kalmasabb a világoszöld, a világoskék és a citromsárga színű. A színek komplex ha­tása tehát az ideális munka­hely kialakításánál — kész­pénzre váltható. — Milyen más kedvező feltételek szükségesek még a termelésbiztonsághoz és a tel­jesítmény növekedéséhez? — Az elmondottakon kívül száraz, tágas munkahely, a zajártalom kiszűrése. Ma már szabvány határozza meg a munkahely világításának fényerősségeit. Mi, a területi központban az adminisztrá­ciós, irodai munkahelyeken ezt már megvalósítottuk. To­vábbi feladataink, hogy a gépnél, különböző berendezé­seknél dolgozók ideális mun­kahely-kialakítását megte­remtsük. Ehhez pénz kell, nem kis összeg, de az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, megéri, megtérül a befek­tetés. Jövőbeni feladataink tehát meghatározottak. Ehhez mesz- szemenő támogatást kapunk a vállalati központ munkavé­delmi vezetőjétől, Borodi Fe­renciül. H. J. Válaszolt az illetékes Szabályos menetlevéllel A Monori Hírlapban 1987.' szepember 3-án jelent meg a „Környezetszennyezők” felcí­mű, „Pajszerrel támadó sza­bálysértő” című írás. Erre vá­laszolt az illetékes: ,,A jelzett napon, a gépjár­művezető az ISG részére vég­zett csatornamosást (csatorna­tisztítási munkák) telefoni megrendelés alapján. A gépjárművezető szabályos menetlevéllel rendelkezett és annak tanúsága szerint a szennyvizet a csatornából az üllői ürítőhelyre szállította. A felesleges szenny elszállítása után megkezdte a csatorna át­mosását úgy, hogy a felszívott szennyvizet visszanyomatta és ezt addig ismételte, amíg a dugulást át nem mosta. Eredetiben mellékelem az SG Maglódi Járműgyára gyár­igazgatója 1987. szeptember 3-i keletű igazolását többek között arról, hogy a gépjármű idegen szennyvizet nem szállított a helyszínre. Nem felel meg tehát a való­ságnak az, hogy a gépkocsive­zető a csatorna holtágába en­gedte a szennyvizet, összefoglalva tehát: a vál­Reitdhagyó interjú - tízesért lem hunyhatunk szemet Barna képű, fekete hajú, tíz év körüli fiú húzza meg a kabátom szélét. — Bácsi, adjon egy ötöst — mondja szaporán. — Kapsz egy tízest — mon­dom ;—, ha őszintén vála­szolsz néhány kérdésemre. Először nem érti, amit mon­dok, aztán bővebben megma­gyarázom. Rábólint, karját előrelendíti, nyitott tenyérrel. — Majd a végén — bólin­tok rá. ★ — Hol laktok? — A temető mellett. — Miért nem vagy iskolá­ban? — Nem járok, az első osz­tályból kimaradtam. — Szüleid hol vannak? — Az apámat nem isme­rem, az anyám koldul, már rég nem láttam. — Mikor ettél főtt ételt? — Levest, azt igen, tegnap. Hol volt? A vendéglő udva­rában, egy fehér köpenyes néni adta. — Testvéred van? — Úgy tudom, kilenc, de nem láttam mindet. — őszintén felelj: loptál már? Fekete szeme riadtan meg­rebben. — Igen, tavaly két tyúkot. Anyám főzte meg. Pár napig azt ettük. — És máskor .. ? Lejmolás? — Az más. Az nem lopás. A gyerekek, ha kérem, ide­adják a pénzt, abból járok moziba. — Hol alszol? — Itt meg ott. Volt már, amikor a vasútállomáson a vonatban. De onnan elkerget­tek. Látom, unja már a kérde- zősködést, fürkésző tekintettel figyeli kezemben a fémpénzt. — Rögtön megkapod, de először mondd meg a neve­det, s hogy hány éves vagy? — Azt nem — lép hátra —, inkább nem kell a pénze! Végül megkapta. Gyorsan eliramodott. •k Amikor a fentieket elmond­tam baráti körben és ismerő­söm társaságában, nem gon­doltam, mennyi kérdés, rea­gálás hangzik el. Íme sor­rendben: — A kis cigánygyerek nem tehet semmiről, ő úgy él, ahogy látta vagy ahogy taní­tották. — Miért engedjük meg, hogy az utcán csavarogjanak, lopjanak, lejmoljanak? — Hol van olyan bizottság vagy szerv, ahol fe1 vannak térképezve a sokgyerekes ci­gánycsaládok, s folyamatosan érvényesül velük szemben a gondozói. ellenőrzési tevé­kenység? — Miért engedjük meg, hogy akik munkaképesek s munkahelyet nem tudnak igazolni, segélyt, tüzelőt s kü­lönböző állami támogatást kapjanak? — Miért nem lehet bevezet­ni a születésszabályozást ott, azoknál a cigánycsaládoknál, ahol már sok a gyerek és nincsenek meg a nevelési, el­tartási, egészségügyi feltéte­lek? Végül megfogalmazódott: a mi közös gondunk a cigány­ság helyzetének javítása, tár­sadalmi fejlődésük felvállalá­sa, hogy mielőbb bekerülje­nek a társadalom egészébe, de ezt egységes megítélés és egyforma igazságosság alapján, szigorúbb rendszabályokkal és ellenőrzéssel lehet és kell vég­rehajtani. Nem így. nem ilyen elnézően. ★ Eddig a kis cigánygyerek jelenlegi helyzetéből lemér­hető tanulság és kérdéscso­port. Nem mondjuk azt. hogy ez a kép általános, de közelít hozzá, még akkor is, ha na­gyon sok olyan cigánycsalád van, akik becsületesen dol­goznak s élnek a kapott le­hetőségekkel. S talán éppen ezért, a többi elmaradt, a tár­sadalom perifériáján élő, munka nélküli, csavargó élet­módot folytató, szétszórt csa­ládokkal kell és szükséges a szigorú és következetes el­számoltatás, szembenézve — s nem a statisztikától félreve­zetve — a tényleges helyzet­tel. Monoron is így lehet és kell szembenézni a valóság­gal, a cigányság egyre szapo­rodó gondjainak megoldását felvállalva ... Hörömpő Jenő lalat munkagépe nem környe­zetszennyező tevékenységet végzett, hanem szakszerű csa­tornatisztítást látott el.” Doszpod Béla a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója Kulturális program Ecseren csütörtökön 10 órá* tói a fogyókúrázók klubjának foglalkozása, 17-től német nyelvtanfolyam és a nyugdí­jas-, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Maglódon 10-től 17-ig az MSZMP helyi bizottságának nagytermében kézimunkakiál­lítás a nyugdíjasklub rendezé­sében. Monoron a művelődési köz­pont galériájában 10-től 18-ig Detzky Júlia festőművész tex­tilfestményeinek kiállítása, 10- től Róka Rudi, mesejáték óvo­dásoknak, a belépődíj 25 fo­rint, 14-től a Kossuth iskola színjátszóinak próbája, 18.30- tól dzsesszbalett fiataloknak, 18-tól néptánc próba felnőt­teknek, a filmszínházban 18- tól: A félkarú bokszoló, 20-tól: Folytassa Jack! (angol bohó­zat). Pilisen a sakk szakkör tart­ja foglalkozását. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akiit szeretett, drá­ga férjem. édesapánk, nagyapánk, Csirkó Béla temetésén Gyömrön részt vettek, sirjára koszorút, vi­rágot helyeztek, osztoztak mérhe­tetlen fájdalmunkban. A gyászoló család. A KEFA Kefe- és Faipari Vállalat, Monor felvesz felső-, illetve középfokú műszaki végzettségű és gyakorlott dolgozókat műszaki munkaterületre Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom