Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

1987. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK .un. 57 /] Importot pótol Forte-újdonságok A fekete-fehér fotózáshoz való újfajta fotópapírok gyár­tását kezdte meg a Forte gyár. Az úgynevezett polyg- rade papír a korábbiaknál szebb képet ad, alkalmazásá­val ellensúlyozhatok olyan hibák is, amelyek a hívás vagy a kezelés során a nega­tív filmet érik. Tekintve, hogy az érdeklő­dés mindinkább a színes fényképezés irányába tolódik el, a Forte is lép: jövőre sa­ját gyártmányú színes fotópa­pírokkal jelenik meg a pia­con. Kezdetben 700 ezer négy­zetméter színes papírt gyár­tanak: ez a mennyiség a ha­zai igényeknek csaknem a fele. Az új fotópapírok megjele­nésével a váci gyár 1,5 mil­lió dollár értékű importáru beszerzését teszi feleslegessé. Mától már fűiének Mától, azaz október 15-étől országszerte megkezdődik a táv­fűtés. A dunakeszi távfűtőművek is befejezte a karbantar­tást és a fűtőrendszer ellenőrzését. Borné Boza Erigitta la­boráns a start előtt utoljára ellenőrzi a fűtővíz minőségét. (Vimola Károly felvétele) Mész kontra kereskedelmi vállalat Kié lesz a nagymarosi vásárló? Kell a versenyhelyzet, hogy miként a párbajban, szem­től szembe mérettessenek meg a felek. Legyen kihívó, de legyen olyan is, akinek kellő bátorsága van felvenni az oda­dobott kesztyűt, kiállni a golyók elé, és megmutatni, ki az erősebb. Kell a versenyhelyzet, hogy ennek szorításában kényszerüljön ki-ki naponta latba vetni minden leleményét és talpraesettségét, s cselekedetét már ne csak a valahogyan túlélés, hanem a komoly tétet magában hordozó felülkereke- dés kormányozza. Aztán majd döntsön ebben a teljesítmény végeredményének megítélő je: a vásárló, a fogyasztó, vagyis a piac. Szavak, mondatok — gyakran hallani hasonlókat. Tar­talmát senki sem veti el. Elvben. Am amikor a valóságban is előáll egy versenyhelyzet, azonnal kiderül: nem gyújtanak görögtüzet örömükben az érintettek. Hát most egy ilyen állapot tanúja Nagymaros lakossága. Aminek lehet ugyan csöndes szemlélője éppúgy, mint a lo­kálpatrióták természetével a változások figyelmes, aktív követője. Mert .megbeszélni,-, kibeszélnivalóra teremtődött apropó az idén. Eddig az ar- ravalósi vagy az -odalátogató csakis a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban szerezhet­te be mindennapi táplálékát. A vállalat a birtokon be- lüliség biztos nyugalmával koncepciózusán terjeszkedett a településen. A nagyközség négy pontjára a helyi tanács­csal közösen épített 220 négy­zetméter alapterületű élelmi­szer ABC-kből már csak egy hiányzik. De az is készül már, a vízlépcső munkálatai miatt a Szobi utca sarkán szanált épület helyett — amelyben egyként egy aprócs­ka üzlet működött — kárpót­lásul az új főútvonal és a Visegrádi utca találkozásánál kaptak helyet. Ahol már le­hetőség van arra, hogy a mintegy 100 négyzetméteres eladótérben a hús-, hentes- és mirelitáru teljes választé­kát vonultathassák fel, vala­mint napi háztartási vegyi és piperecikket kínálhassanak. Gazdasági megfontolásból Nos, a külterületeket szol­gáló négy ABC jellegű üzlet — egyéb kisebb boltokkal együtt — a vállalat ellátási elképzeléseinek egy hányadát jelentette csupán. Az igazi, nagy terv megvalósítása még hátravolt. Az, hogy kellő te­kintéllyel legyenek jelen Nagymaros legfrekventáltabb részén, a központban. Csakhogy ez másnak szin­tén eszébe jutott. Az itt élő körülbelül hatszáz szövetke­zeti tag támogatásával a há­ta mögött szemet vetett a nyaralók, turisták kedvelte településre a Szobi Áfész. ABC-áruházat gondolt ide, miként a kereskedelmi válla­lat. — Körzetünkben ez az egyetlen olyan terület, ahol még terjeszkedhetünk, és a lélekszám önmagában indo­kolja egy nagyobb vásárló­hely létrehozását. Nem titok, hogy a tagság kívánságán túl. gazdasági megfontolásból döntöttünk Nagymaros mel­lett: az erőmű építése miatt a vásárlóerő növekedése itt várható a legerőteljesebben — szögezi le Rasman István, az áfész elnöke. űk nyerték meg a fejlesz­tési bank pályázatát, s ki- sebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de épül a belterületi Magyar utcában az 1600 négyzetméteres áruház, amelynek földszinti 800 négy­zetméterén;,.: élelmiszerek köt zött válogathatnak jövő ilyen- tonvaz.dde- betérők. Pokoli körülmények Így hát rövidesen megjele­nik a vetélytárs a térségben, s ez a nem várt fordulat bi­zony kevésbé lelkes fogadta­tásra talált a kereskedelmi vállalatnál. Annál is inkább, mert a Kossuth téri, közis­mertebb nevén főtéri élelmi­szerboltjuk jelenleg a legna­gyobb forgalmat — átlagosan évi kétmillió forintot — bo­nyolítja le a településen. Száz méterre az épülő áruháztól! Igen ám, de ennek az üzlet­nek sok a szépséghibája. — Ami ott van, az minden képzeletet felülmúl. Egy régi maszek bolt helyén toldások­kal, bővítésekkel kialakított 139 négyzetméteren ■ pokoli körülmények között dolgoz­nak az eladók. Egyetlen mo­sogatómedence szolgál vízvé­telre, kézmosásra és a szennyvíz kiöntésére. Mellék­helyiség nincs, az udvari WC-re jár ki a személyzet — jellemzi a helyzetet Révay János, a vállalat igazgatója. — A közegészségügyi fel­ügyelőség többször szóvá tette ezt, de eddig semmit sem te­hettünk: az épület lakója nem volt hajlandó kiköltözni. Júniusban a köjál kint járt a boltban, és csak azzal a fel­tétellel engedélyezte a továb­bi üzemeltetést, ha jövő év márciusáig szociális blokkot hozunk létre, megteremtjük a szakosított raktározás, árutá­rolás, vagyis az árusítás elő­írt feltételeit. Ez persze nem kevés pénz­be kerül, az előzetes számítá­sok szerint legalább 10 millió forintba. Érdemes-e hát az amúgy is rozoga épületet helyrepofozni, amikor pár lé­pésnyire egy modern áruház készül? Párbajra készen mint duplájára növelt eladó­tér létrejöttével kerülne visz- sza helyére, hogy a belső szakipari teendőket tető alatt májusig befejezhessük. Műkö­dési területünkön — három városban és tíz községben — nincs olyan település, ahol az elmúlt 15 évben jelentősebb építkezést, átalakítást ne vé­geztünk volna, és fogunk is még a jövőben. Most viszont itt kell lépnünk. S ha majd kinyit a szövetkezeti áruház, hát állunk elébe. Elég régóta kereskedünk már ... A vállalat elhatározását a maga szókimondó módján így véleményezi a Szobi Áfész elnöke: — Nekünk egy, a Skála- rendszerbe tartózó köinplétt áruházunk lesz;, ruházattal, iparcikkekkel és mezőgazda- sági felszerelések árusításá­val, különféle szolgáltatások­kal, autóparkolóval — Verse­nyezzenek velük! Szerintem fölösleges beruházás ez, más hol nagyobb szükség ' lenne arra a pénzre. Szívesen átad­nánk egy-két kistelepülést. De ha már így esett a dolog, áruházzal szemben konkurál­ni nem lehet, legfeljebb csak a helyzetünket nehezítik. Majd meglátjuk, ki nyújt többet, jobbat. Tóth Andrea Segítség a vállalatoknak, az állampolgároknak i történik az adóhivatalban? Jóllehet sokan csak talál­gatják, hogy mi a dolga az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), a napra­kész viccfaragók jóvoltából azonban máris megszületett az első éle: APEH, micsoda pech! A hivatal léte, tevékenysége azonban nagyon is komoly, mi több, hamarosan kézzel­fogható valóság lesz mind­annyiunk számára. Az úgy­nevezett dologi adók ezután is tanácsi hatáskörben marad­nak, míg a jövő januárban életbelépő általános forgalmi és a személyi jövedelemadó­val kapcsolatos teendők már ehhez az új intézményhez tartoznak. Hogy miről is van szó tulajdonképpen? — arról beszélgettünk Kruzslitz Ti­borral, az APEH Pest Megyei Igazgatóságának igazgatójá­val. 9 KezdjUk talán azzal: hogyan épül fel az új hi­vatali hierarchia? — Az Adóelszámoló és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal­nak mindenütt — Pest megyé­ben is — megalakultak a he­lyi , igazgatóságai, amelyek elsősorban vállalati, intézmé­nyi adóigazgatási feladato­kat látnak el. Létrejöttek az adófelügyelőségek is, ame­lyek közvetlen kapcsolatba ke­rülnek a lakossággal. Vitás ügyekben, fellebbezések ese­tén másodfokon a megyei igazgatóság lakossági adózta­tási és felügyeleti osztálya jár el, harmadfokon pedig az APEH hasonló osztálya. A megyei apparátushoz jelenleg 230-an tartoznak, a létszám azonban még nem teljes, mert az ügyfélszolgálatot és az adóbehajtással foglalkozó szer­vezetet csak ezután hozzák lét­re. 9 Kiből válhat adózási szakember, s milyen kép-; zettség kell ehhez? — ,Á megyei .iúptékhivatál­ból, a tanácsoktól, vállalatok­tól is kerültek az igazgatóság­hoz a gazdálkodáshoz értő munkatársak, akik a Pénzügy­minisztérium tanfolyamán ok­tóber 30-ig szakvizsgát tesz­nek adóügyekből is. Külön­böző foglalkozású, képzettsé­gű, közöttük sok felsőfokú végzettségű ember jelentkezett adófelügyelőnek, akikkel szemben nemcsak a szakmai tudás a követelmény. Mivel naponta kerülnek majd kap­csolatba a lakossággal, elvár­juk tőlük a megfelelő megje­lenést, az udvarias, de hatá­rozott fellépést. 9 És persze azt is, hogy semmilyen okból ne legye­nek részrehajlók ... Ehhez pedig jó fizetés kell! — leg­alábbis a nemzetközi ta­pasztalatok szerint. — Az igazgatóságon 8 ezer 300, az adófelügyelőségen 7 ezer 850 forint az alapbér. 9 éz kevésnek tűnik ... — Magunk is így gondoljuk. Az elkövetkező években sze­retnénk ennél jobban elis­merni kollégáink nem mindig hálás munkáját. Ám az igaz­sághoz tartozik az is, hogy az adófelügyelők jutalékos rend­szerben dolgoznak, részesül­nek a feltárt és befolyt adó­hiány összegéből. Ügy gondol­juk, hogy ez megfelelő érde­keltséget teremt. 9 Igen ám, de van a dolognak egy másik oldala is. ügye, az adóellenőr is adózó állampolgár, s ezért lehet, hogy az év vége fe­lé már nem lesz érdekelt abban, hogy újabb hiányo­kat fedezzen fel, azaz még többet keressen... — Az adósávokat, a prog­resszivitást úgy alakították ki, hogy a teljesítmény növelésé­re ösztönözzön. Minél többet keres valaki, annál kisebb — arányosan — az elvonás. Mindazonáltal elvileg lehetsé­ges egy olyan magatartás, amit ön feltételez. Ám korai még kijelenteni, hogy valóban így lesz. Meg kell várnunk az első tapasztalatokat, azután majd meglátjuk, mi a teen­dő. 9 Ügy tudom, a tárgyi feltételek nem a legjobbak. — A minisztériumtól ka­punk számítógépeket, ez te­hát nem jelent problémát. De az már igen, hogy jelenleg Budapest öt különböző pont­ján kapott helyet az appará­tus, Ez a szétszabdaltság nem­csak a belső munkát, hanem ügyfeleink dolgát is nehezíti. Mondanom sem kell: szeret­nénk egy megfelelő épületet találni, ahol együtt lehet a társaság. 9 Mivel telnek mosta­nában a napok az új hi­vatalban? — Egyelőre ugyanazzal, mint eddig, azaz a bevallások alapján kivetjük az adót. És persze felkészülünk a követ­kező évre. Az első adóbeval­lás 1988 januárjában lesz. Tudvalevő, hogy akinek nincs — Elmeneküljünk a konku­rencia elől? Hagyjunk fel itt a kereskedéssel? Nem — je­lenti ki kerek perec az igaz­gató. — Végre sikerült meg­vennünk a teljes épületet, és szeretnénk még a tél beállta előtt elkészülni az építészeti munkákkal. Átmenetileg az új raktárakba költöztetnénk az eladóteret, majd a több Harmatcseppek AZ ALMA SÚLYA Nehezen ért ide. Tegnap pedig jól meg­zsírozta a tragacs kerekét. Ügy gondolta, könnyebb lesz. Sok ez már. A negyven kiló alma is, a hetvennyolc esztendő is. Csak kétutcányi a távolság, s mégis sok. Nagyokat nyelve kapkodja a levegőt. All a tragacs két szarva között, míg egy pi­cit megnyugszik a szíve. Milyen nagy ez a telep! Teherkocsik, futkosó négykerekű valamik, az elejükön mintha karjuk len­ne, olyan könnyedén kapnak fel egyszer­re négy rekeszt is, pedig tele vannak....! Mamikám, csoszogjon már arrébb, nem veszi észre, hogy útban van?! Fölriad a nézelődésből, hiszen neki szóltak. Mami­kám ... ránéz a férfire, aki mondta, s magában, kezét nem mozdítva, legyint egyet. Férfi?! Ha huszonöt lehet. Legény. De nem kell feleselni vele, hátha valaki itt, a felvásárlótelepen. S ha valaki... ak­kor esetleg ö az almájával... Tolja a tra­gacsot, míg ezen töpreng, oda, ahol a sor áll. Mennyien vannak! Várhat. S ha nem ve­szik meg? Annyi itt az alma! Kocsival hozzák, tele a Zsiguli hátulja, onnét pa­kolják ki. R.á a mázsára. Hat... nyolc ... tíz rekesz. Istenem, de szép kertje lehet az ilyen embernek. Nagy. Sok minden el­fér benne. Amikor Ferenc, isten nyugosz­talja, beszemezte ezt a starkingot, azt mondta, ládd-é, majd lesz az unokáknak. Ferenc hatodik éve a temetőben, az uno­kák meg ... Tavaly, amikor föladta cso­magba' azt a kétszer tíz kilót, azt írta vissza a menye, ne küldjön anyuka almát, nem eszik a gyerekek, banán kell ezeknek meg narancs, az almába beleharapnak, azután eldobják... Hát már az alma sem? Furcsa világ. Mit ért ő ebből? Keveset. A pocsékolás, a pazarlás; eldobni az éppen csak megkezdett almát? Letörném a kezü­ket, gondolta. Két esztendeje nem látta őket. Megnőhettek. Azt írta a menye, egyetemisták, nem érnek rá ők már anyu­kához menni... S ő, a menye sem? A fia sem? Kisferenc. Amíg az apja élt, így hívták, ne keverjék össze őket. Most is így írja a levelet születésnapjára, Kisfe­renc, kisfiam. Ez a megszólítás. Beletelik fél nap, míg megírja a levelet. Rosszul lát. A szemüveggel is. Azt mondta a doktor, Juliska néni, erre már nincsen orvosság. Elment az idő. El. Igaz. Fölrezzen, úgy elfoglalták a gondolatai, hogy szinte észre sem vette, elfogyott elő­le a sor, ö következik. Ránéz a mázsánál levő ember, rábök a tragacsra, s azt mondja, na mama, csak ennyi?! Hát mennyi? Ezt csak gondolja, mondani azt mondja, ennyi, egy fáról jött le. Szépek, ugye?! Mert szépek, mosolyognak ezek, rá minden reggel mosolyogtak, amikor körbe nézte az ágakat, s mondta, mondta, nője­tek, szép nagyra nőjetek ... Az ember nem szól semmit, amikor látja, csak kínlódva tudná a tragacsról átemelni a mázsára a felső rekeszt, eltolja a kezét, hagyja ma­ma, majd én ... Erős ember, egyszerre fogja meg a három rekeszt, úgy lebbenti át a mázsára, mintha maroknyi teher len­ne. Jó annak; akinek ennyi az ereje. Mozdul a mázsa, az ember azt mondja, mínusz a ládák, tiszta negyven. Annyi az. gondolja ő, hiszen lemérte otthon kétszer is a régi-régi kalmármérlegen, egyenként megtörölve minden szemet, mielőtt a ser­penyőbe tette. Elpottyantott közben né­hány csepp könnyet, Ferenc jutott eszébe, hiszen mindig ő jut az eszébe, mindenről, bárhová néz, bármit csinál. Nyolc forint kilója, mama, ma ennyiért vesszük át. mondja az ember. Firkantja a cédulát, ott a pénztár, bök az épület felé, megkapja a tragacs szarvát, félretolja, majd itt meg­találja. mama, ha fölvette a dohányt... A pénztárosnő rá sem néz. elveszi a cédulát, már ott van előtte a pénz. elteszi a köté­nye zsebébe, indul kifelé, köszönöm, mond ja, de nem válaszol rá senki sem. Mészáros Ottó mellékjövedelme, attól a munkáltató havonta levonja és átutalja nekünk az adót. A megyében 120;—150 ezerre te­hető azoknak a száma, akik­nek egyéb jövedelmük van, rájuk az önadózás elve és gyakorlata vonatkozik. Az el­lenőrzésre, az esetleg részben vagy egészében eltitkolt jöve­delmek felderítésére, meg­adóztatására alaposan fel kell készülnünk. ® Milyen segítségre szá­míthatnak az érdekeltek az adóhatóságtói? — A hátralévő időben részt veszünk a vállalati szakem­berek felkészítésében, minden ágazatban főkönyvelői érte­kezletet tartunk. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a ve­zetők beosztottaikat küldik el maguk helyett. Nekünk pedig az az álláspontunk: jöjjön el az igazgató, a főkönyvelő! No­vember közepétől közvetlen tanácsadással segítjük a vál­lalatokat. Jó volna, ha minél többen igényelnék ezt. Fe­lülvizsgáljuk a termékek át­árazását és a bérbruttósítások végrehajtását is. Amelyik vállalatnál nincs meg az utóbbira a fedezet, ott meg­nézzük, hogy miért. Rossz-e a szervezés, nincs kihasználva a kapacitás vagy mi lehet az oka? Vizsgálódásunk alapján intézkedési tervre teszünk ja­vaslatot. Ha szükséges, az ál­lamháztartás megelőlegezi a pénzt a bruttósításhoz, de a vállalatoknak is az az érde­kük, hogy maguk oldják meg ezt a feladatot. ® Mi a dolga a lakos­ságnak, a tisztességes adó­fizető állampolgárnak? Ugye, nemcsak a bevétele­ket kell számon tartani, ha­nem esetleg a kiadásokat, az adóalapcsökkentő té­nyezőket is. Hogyan bir­kózhat meg ezzel egy átlag­ember. kap-c segítséget a hivataltól? — Alapállásunk az: mi va­gyunk a lakosságért és nem megfordítva. Ebből kiindulva az adóbevallás; táblázatot át­adtuk a nyelvészeknek átdol­gozásra, hogy minél közérthe­tőbb legyen. Megjelentetünk egy lakossági tájékoztatót, amit mindenkinek ingyen el­juttatunk. Ezenkívül öt he­lyen, Budapesten, Cegléden, Vácott, Gödöllőn és Dabason vagy Szigetszentmiklóson ügy­félszolgálati irodákat nyitunk. Ezeken a helyeken lennének egyébként a behajtási részle­gek is. Tervezzük azt is, hogy a megye harminc településén havonta egyszer ügyfélszolgá­lati napot tartunk. Kövess László Aktuális feladatokról Tájértekezletek A kormány kibontakozási programja, a január elsejé­vel életbe lépő adóreform új feladatokat ad az államigaz­gatásban dolgozóknak is. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók­ról nem a hagyományos ta­nácselnöki megbeszélésen, ha­nem tájértekezleteken tájé­koztatják az érdekelteket. Az első ilyen találkozóra tegnap került sor az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsá­gának székházában, amelyen helyiek mellett részt vettek Budaörs, Vác, Dunakeszi pártbizottságainak első titKá- rai, a népfrontbizottságok titkárai, valamint a települé­sek tanácselnökei és a társ­községek elöljárói. Beszámoló hangzott el az aktuális taná­csi feladatokról, az általános forgalmi és a személyi jöve­delemadó bevezetésével ösz- szefüggő tudnivalókról, a jö­vő évi tervkészítésről, az egyszerűsített ügyintézésről, valamint személyzeti kérdé­sekről. Ma Nagykáta ad otthont a hasonló témájú értekezletnek, amelyről Gödöllőről, Cegléd­ről és Nagykőrösről is várnak résztvevőket. A holnapi, rác­kevei tájértekezlet az utolsó a sorban, ahová elvárják a szi- getszentmiklósiakat, a mono- riakat, a dabasiakat, az ér­dieket és a százhalombattaia- kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom