Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

Réti széna Megalapozott volt a mező- gazdasági nagyüzemek előjel­zése, miszerint az állatállo­mány kiteleltetéséhez szüksé­ges szálas takarmány kellő mennyiségiben rendelkezésre fog állni. Az Arany János Termelőszövetkezet értékesí­teni is tud belőle. Napjaink­ban bálázott lucernát, illetve réti szénát igényelhetnek a szövetkezet tagjai és a kívül­álló állattartók. Ívhegesztő­tanfolyam A hegesztőszakma iránt ér­deklődőknek ismét lehetősé­gük nyílik, hogy intenzív tan­folyamon elsajátítsák a szak­terület elméleti, gyakorlati tudnivalóit. Az ívhegesztő­kurzus után rövidesen a láng­hegesztők képzése is megin­dul. Ennek időpontjáról és he­lyéről az MTESZ-székházban adnak felvilágosítást (Kossuth Lajos utca 17.). Itt lehet kér­ni a jelentkezési lapokat is minden nap 9 órától 11 óráig. Az idő rövidségére való tekin­tettel a szervezők kérik az ér­dekelteket, hogy szándékukat mihamarabb jelezzék. ÜNHÁZ A kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban, es­te 7 órakor: Pygmalion. Lati- vits Zoltán bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor és este 7 órakor: Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül. mm MozT A nagyteremben:1 isten ve­letek, barátaim. Színes magyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Trükkös halál. Színes, szinkronizált amerikai krimi, fél 6-kor. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM 1987. OKTÓBER 14., SZERDA Fáiért hiányzik az „igazi”? Veszi, nem veszi rakományok Az ügyfél kálváriája A vásárló komótosan néze­lődik a tágas teremben, két­szer is végigrója az utat, míg­nem egy helyütt megállapo­dik. Tétován szemügyre veszi a portékát, tenyerével simítja, ujjaival megnyomkodja, cols­tokot kér, s keresztben, hosz- szában méricskél. Ügy tűnik, tetszik neki, bár még mindig nem az „igazit” lelte meg. Ta­lán a színhatás lehetne világo­sabb, lehet, hogy keskenyeb­bet vagy hosszabbat szeretne, netán két ajtóval, és nem há­rommal. Furcsa kontraszt No és abból a másikból mi­kor érkezik? Legtöbbször be kell érnie egy határozatlan vá­lasszal, mert bútorfronton ke­vés kereskedőt találni, aki vállalni merné ígéretére a ga­ranciát. Beismerve ezzel azt, hogy szállítói felé ő sincs va­lami nagy bizalommal. Gyakran adódik hasonló helyzet más tartós fogyasztá­si cikkek esetében is, ám kö­zöttük alig-alig akad olyan A láthatatlan ajtók Tfielégítö egészségi állapo- tómnak köszönhetően nem vagyok gyakori látogatója az egészségügyi intézmények­nek. Újdonatúj orvosi rende­lőnket esztendővel az átadása után is csak felületesen is­merem, de egy valami mély benyomást tett rám ott: az a szolid csillogás, ami a rend, a tisztaság érzetét kelti még a legbetegebb emberben is. S ez az érzet nem valami ma­nipuláció eredménye, maga a valóság váltja ki, bárhol já­runk a folyosón, irodában, rendelőszobában. M>, igen, helyhez méltatlan, sőt megengedhetetlen lenne bármiféle sérelem a higiénia rovására, ám maga a környe­zet is annyira sajátos, hogy íziben megvádolná a tisztasá­gért felelős derék gondnoko­kat, ha netán mulasztanának valahol. Ám, bármilyen külö­nös, esetenként a pedantériá­nak is lehetnek kellemetlen következményei. Gondolok itt például a fő­bejárat igazán szép, csupa- üveg ajtajúira, melyekről va­lósággal ordítanának az ujj­nyomok, maszatfoltok. Feltéve, ha lenne rajtuk. De nincse­nek. Oly makulátlan tiszták a táblák, hogy az ember kis híján át akar menni rajtuk, mint egy szellem. Hallóm, hogy az idősebb embereknek akad is bajuk vele elég, a gyenge látásúaknak pedig csak a logikájuk segít, hofjy fel­mérjék a ki- és betérés esé­lyeit. s örvendeznek, ha meg­úszták a dolgot törés nélkül. Mert erre is volt már példa egyszer-kétszer. Az volna a szokatlan, ha egy szép nap nem érné inzul­tus az üvegszárnyakat, de haj, annak egyszer már kitapasz­talt, nagyon különös feltétele van: maszatosan kéne hagyni az üveget. Persze ez eléggé komolytalan kívánság, valami elfogadhatót kellene kitalál­ni... mondom, nehéz ügy, az esztétikum a prakti­kummal az istennek se akar összeférni, az egyikből min­denképpen engedni kell. Ak­kor pedig inkább a szépség szenvedjen csorbát, mert ab­ból legalább nem származott még baleset... —ay f'n •*—' n Nagykőrösi aprohirdetesek msmsm Eladó Nagykőrös, Táncsics Mihály u. 10. számú családi ház. — Érdeklődni: Ságvári E. 39. Nagykörösön kertes ház eladó, beköltöz­hetően. Érdeklődni helyszínen: X.. Dugo­nics. 500 négyszögöl szóló eladó a Hosszúhát elején. Kút van. Ér­deklődni lehet: Nagy­kőrös II.. Tabán u. 7. sz. alatt. ____________ E ladó Nagykörös, Scweidel u. 3. sz. 2 szoba, kertes ház. Ér­deklődni: Ügyvédi Munkaközösség 2-es szoba.___________ T anya eladó, vízállás. Gáttér dűlő 9. sz. 1200 négyszögöl területtel, Törteli úton. város­hoz 1 km-re. Hi.de«- meles víz. ipari áram Központi fűtés beszerelve. Két szo­ba. konyha. fürdő­szoba, spájz. sok melléképülettel. ál­lattartásra. kertész­kedésre alkalmas. — Érdeklődni helyszí­nen. Nagy La.iosék- nál. Drótkerítések. csibe­hálók. megrendelhe­tők Román János drótfonó kisiparosnál 50 Ft (Fm-tő) Nagy­kőrös. Niklosz J. u. 7 Autószerviz utcája. Díjtalan szállítás hely­bem_________________ T ársasházban 2 4- fél­szobás öröklakás ga­rázsban eladó, nem lakótelepi, I. em„ Kossuth L. u. Érdek­lődni: Ügyvédi Mun­kaközösség, Nagykő­rös, Barcsai u'. 4. 2. sz, szoba._____________ E ladó Baracsai úton zártkert, 253 négy­szögöl. Érdeklődni: Végh Sándor, Nagy­körös, Erdei Ferenc u. 17. ___________ S zekrénysor eladó. 4,40 hosszú, világos színű. Nagykőrös, I.. Gerle u. 10.______■ 7 00 kéve szár és egy MB 1000 Skoda eladó. Nagykőrös. 3. járás, Fekete dűlő 72. sz. Házhely eladó. Biczó Géza út 25. sz alatt. Érdeklődni lehet, a bútorüzlet melletti fényképészetben. Alig használt, sötét­barna, 48-as panofix bunda eladó. V. Ró- zsa F. u. 5. Eladó családi ház — Nagykőrös. Tisza 7. sz. Általános iskolások­nak matematikából korrepetálást tovább­tanulóknak felkészí­tést vállalok. Érdek­lődni: Telefon: 82-08 Eladó tanya. Temető hegy dűlő 11. sz. Ér­deklődni: Berzsenyi út 1/A. _______________ A Pest Megyei Duna Volán Vállalat nagy­kőrösi főnökség, fel­vételre keres autó­szerelő szakmunká­sokat. Bérezés, meg­egyezés szerint. Je­lentkezés: Nagykö­rös, Szurdok dűlő 1/D, Volán telephely. mőszaki iroda. Éíádó 1 db Lampart, 30, köményes gázpa­lackról működő gáz- konvektor és 1 db Eurika félautomata mosógép. Érdeklőd­ni: Nagykőrös, Kecs­keméti u. 70. Autós­bolt. árucsoport, ahol annyira rész­letekbe menően dominálnának a személyes kívánságok, mint a bútorvásáron. Innen ered az az örökösen kísértő feszültség, ami a fogyasztók, a kereskede­lem és az ipar viszonyát hosz- szú idő óta jellemzi. Ha Nagykőrös bútorellátásá­nak helyzetét nézzük, a poten­ciális vásárlótömeget két cso­portba oszthatjuk. Kisebbik hányaduk hosszabb távon egyáltalán nem találja meg idehaza a számára ideális bú­tort, a többség sikeres vételt csinál, de közöttük kevesen vannak azok, akiknek igényeit minden tekintetben ki tudja elégíteni az adott bútor. Sovány vigasz, de lokálisan szinte mindenütt létezik ez a megoszlás, legfeljebb az ará­nyok módosulnak kedvezőb­ben vagy még rosszabbul. S innen a konzekvencia: hiányos az országban a bútorkínálat. A termelőegységek száma, pontosabban a termékszerkezet egésze azonban nem ezt mu­tatja. E furcsa kontraszt még­is létezik. A helyi és más kisebb-na- gyobb bútorüzletben szerzett információkból ugyan nem ko­vácsolhatunk általános érvé­nyű magyarázatot a jelenségre, de egyvalamire feltétlen rávi­lágítanak, mégpedig, hogy a bútorellátás színvonala adott helyen jórészt az illető keres­kedelmi egység kapacitásától, forgalmától függ, vagyis a szállítók a megrendelések nagysága szerint rangsorolják őket. Ábrahám Ferenc, az áfész-bútorbolt helyettes ve­zetője felvázolta az, utánpótlás gyakorlatát. Rendeléscsomagjainkban mindig a következő negyedév­re szóló igények szerepelnek, de ez még korántsem jelenti azt, hogy meg is érkezik az áru. A gyártó cég visszaigazo­lása nemegyszer hónapokkal későbbre jelzi a szállítást, a gyártási ütemtől függően. Pon­tos heti vagy havi készletterv­ről tehát szó sem lehet. A na­gyobb távolságra levő gyárak arra törekednek, hogy egyszer­re nagy mennyiségben szállít­sanak. Hiába kérünk, mond­juk, négy szekrénysort, ami­kor minimum tízet hajlandók küldeni. A készletgazdálkodás, a szűkös tárolási lehetőségek miatt ritkán adódik, hogy megkockáztathassuk egy-egy, a kívánatosnál nagyobb tétel fogadását. — Ebből adódik, hogy is­mert, keresett bútorok a hiánycikkek látszatát keltik. Boltunk legalább tucatnyi gyárral, üzemmel tartja a kapcsolatot, s ezek elvileg ki tudnák elégíteni a helyi keres­letet. Szerencsések vagyunk azokkal szemben — mint pél­dául a szegedi gyár —, ahon­nan vegyes rakományt külde­nek kamionokban, ezeknek minden darabja elkel. Ugyan­akkor a Kanizsa és a Szatmár gyárakból többnyire nagy té­telű, homogén vagonos szál­lítmányokra számíthatunk ve­szi, nem veszi alapon ... fi külföldi drágább — A szállítási távolság, az árutömeg gazdasági összefüg­gései magyarázatot adnak az elmaradó fuvarokra. De vajon mi a helyset a szűkebb kör­nyezetben? — Kocsér és a Nefag üzeme jöhet itt szóba, velük igen jó a kapcsolat. Soron kívül is szállítanak, mennyiségtől füg­getlenül. De nyilván ezt a könnyebbséget csak viszonylag szűk cikkcsoport vonatkozásá­ban élvezzük, de a maximális választéknak ez is csak töre­déke. Itt kedvező alkalom kí­nálkozik időnként a román vagy cseh áruk bevonására, például olcsó árfekvésű ebéd­lők, kárpitosgarnitúrák for­májában. — Netán az importtal tud­ják kiváltani azt, amit a ha­zai gyárak nem küldenek el? — Nem erről van szó, az említett cikkek kivételek, a külországi bútorok többsége lényegesen drágább, itt aligha találnak piacot. De az import már csak azért sem lehet cél, mert a hazai gyárakban rend­re napirenden van a fogyasz­tói igényekhez mindjobban közelítő termékszerkezet kiala­kítása. Ámbár az újítások sem mindig járnak sikerrel, előfor­dul, hogy egyes garnitúrákon csak egységeire bontva tudunk túladni. Túlzott felhajtás — Az előre jelzett áremel­kedések afféle vásárlási lázat indítottak el a tartós fogyasz­tási cikkek piacán. Itt mit ta­pasztalnak? — Nos, az utóbbi két hó­napban a szokásosnak kétsze­resére ugrott a forgalom, na­ponta akár tíz szekrénysor is elkelne, ha lenne mindig be­lőlük. Sokan a bútorok hiá­nyától is tartanak. Vélemé­nyünk szerint semmi nem in­dokolja ezt a túlzott felhaj­tást, különösen nem az ellátás várható alakulása. Ma is. a jelzések szerint a későbbiek­ben is, folyamatosan jönnek a küldemények, s ha még a le­hetőségekhez mérten a szállí­tások is rugalmasabbakká vál­nának, helyzetünk e tekintet­ben inkább csak javulna. My. J. Az alábbi eset nem Nagykörö­sön történt, de bárhol megtörtén­hetett volna. észen biztos, hogy ennek a dolognak van magyará­zata. Egyszer például, igaz, már régebben, a tanács pénz­ügyi osztályvezetője egészen részletesen elmondta nekem — magánemberkent —, hogy mi mindent kell abszolút ér­telmetlenül és feleslegesen csi­nálniuk, és ez olyan bonyolult volt, és olyan tekervényes spi­rálokban vezetett felfelé és bogozódott össze mindenfélé­vel, hogy el is kezdtem jegyez­ni. Hátha egyszer még szüksé­gem lesz rá, hátha egyszer még el kell magyaráznom va­lakinek, hogy amit per pilla­nat sérelmesnek érez, az miért elkerülhetetlen. Aztán har­madnap a saját jegyzeteimből már egy árva szót sem értet­tem. és azóta sem tudok elma­gyarázni senkinek semmit ez­zel kapcsolatosan, aki véletle­nül hozzám fordul. Azt kérdezte például a mi­nap egy férfi, hogy lehet az. hogy az adóbefizetés nem évül el, de viszont a visszatérítés már igen. Merthogy volt az ő fiának még évekkel ezelőtt egy illetményföldje, ő legalábbis úgy tudja, hogy az volt, mert a gazdaságtól kapta, ahol dol­gozott. De ez a föld csak egy évig volt meg, mert a gyerek más munkahelyet keresett, ahol ilyen már nem járt neki. És akkor, amikor már a földet is rég elfelejtették, jött egy le­vél, hogy fizessék be utána az adót. Nem fizették be, letiltot­ta a hivatal a fiú fizetéséből. Eddig érti — mondta a férfi. Onnantól már nem, hogy nem is olyan rég érkezett egy má­sik levél: pár száz forinttal túlfizették az adót. Megörül­tek nagyon, a gyerek épp ka­tona, be is mentek: akkor ké­rik vissza a pénzt. Azt mond­ták nekik: azt már nem kap­hatják vissza, az már elévült. De akkor miért van nyilván­tartva? És miért hívták fel rá külön a figyelmünket, ha úgy sincs értelme az egésznek? Ezt én sem értettem, de biztosan van rá valami magyarázat, mint ahogyan arra is van, amit közvetlenül ez után panaszolt a szerkesztőségben a 73 éves F. Jánosné. Azt mesélte el az idős asz- szony: A 85 éves ura megörö­költe egy ház egyhatod részét. A házban más lakik, ez az örökség nekik pontosan annyit jelentett, mint amikor valaki­nek a kezébe nyomják a nem létezőt, hogy nesze semmi, fogd meg jól, de viszont rövide­sen megjött az ilyenkor szoká­sos papír is az illetékhivatal­tól, hogy fizessenek 331 forin­tot. F. Jánosné — mivel az ura már járni is csak kínkeserve­sen tud — felment a tanács pénzügyi osztályára, hogy hát nekik ez a kis pénz igen nagy összeg, egy nyugdíjból ketten élnek, az örökség is csak pa­píron van, nem lehetne-e el­engedni ezt a 331 forintot? A tanácsnál igen kedvesek vol­tak, mondták, meg föl is írták, hogy méltányossági kérelmet kell fogalmazni. Hazaballagott F. néni, meg­tanácskozták a papával, a pa­pa azt mondta, ne fogalmazza­nak semmit sehova, muszáj lesz ezt úgyis kifizetni. F. né­ni visszament a tanácshoz: jön a karácsony, adjanak neki csak annyi engedményt, hogy két részletben fizesse be a pénzt. Kapott is két csekket, az egyik­kel elment a postára, aztán vissza a tanácshoz, hogy meg­mutassa: ö már az egyik rész­letnek engedelmesen és lelki­ismeretesen eleget tett. Meg­dicsérték nagyon: jaj, F. néni, ha minden adófizető állampol­gár ilyen lenne! Karácsony el­múltával befizette a másik részletet is, megvan mind a két csekkszelvény, túl voltak hát nagy nehezen a 331 forin­ton — és akkor augusztusban levonták a nyugdíjukból ka­matostul. Szaladt volna F. néni a ta­nácshoz, ha tudna még szalad­ni, de ő is nehezen jár, így csak fölvánszorgott a lépcsőn, és akkor azt mondták neki, hogy nem tehetnek semmiről, nem ők tütatták le, hanem az illetékhivatal. Hogyhogy? Hát januártól augusztusig nem ért volna oda az a pénz? Az bi­zony meglehet. Most október eleje van, F. néni azóta meg­tudta, hogy jár neki vissza a pénzből, lehet menni érte az UTP-be. Ment az OTP-be, vit­te a személyi igazolványát, de ott meg arról értesülhetett, hogy ő nem illetékes felvenni a pénzt, hanem csak az ura. De hát az meg nem tud jár­ni... — keseredett el F. néni. Nem baj, mondták neki, akkor postádra adják. (Utóbb én is megtudhattam: az ilyen, ren­delkezésre tartott összeget, legyen az akár csak húsz fo­rint is, senki ember fia nem veheti fel, csak akinek a ne­vére szól.) F. néni azóta várja a pos­tást, aki F. bácsi nevére viszi a pénzt. j le a szabály az szabály. Szabályok nélkül itt áll­nánk az anarchia kellős köze­pén, pedig pénzügyekben ezt pláne nem engedhetjük meg magunknak. Hogy az állampol­gár nem érti? Hogy jár-kel, dúl-fúl, értetlenkedik, vagy elöbb-utóbb megpróbál kibújni a szabályok alól? Az meg már az ő dolga ... Hiányzott az akarat és a lelkesedés Üllő—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 1-0 (0-0) Kinizsi: tíarabas — Farkas, Virág — Nyári, Adámi —Pet- rezseiyem (Pörge, 63. p.), To- ricska, 83. p.), Szabó, Kovács (Dankó, 80. p.) — Benkó, Ma­ri, Soós. A hazai csapat veszélyes tá­madásokkal kezdte a mérkő­zést. Már a 4. percben az üllői csatár a kapu torkából lőtte fölé a labdát. Virág szereit szögletre, Barabás védett jól, Nyári tisztázott veszélyes hely­zetben, majd Farkas mentett szögletre. A körösi próbálko­zások alig jutottak el az ellen­iéi 16-osáig. Az átadások pon­tatlanok voltak, a támadások minden elgondolás nélküliek. A körösi játékosok egyénies- kedtek, cipelték a labdat, egy ütemmel mindig később akar­ták továbbítani, a többet és frissebben mozgó üllőiek sze­relték őket, és gyors ellentá­madásokat indítottak, gólhely­zeteket is teremtettek. Az első fél órában akár 3-0 is lehetett volna az eredmény. A 25. percben Barabás lábbal mentett. A félidő végére vala­mit javult a Kinizsi támadó­játéka, gólveszély nélkül. Soós szabadrúgását védte a kapus, jó akció végén Benkó kapu mellé lőtt. A várakozás ellenére a má­sodik félidőre sem javult a körösi csapat játéka. Ismét a körösi védelem volt nagy mun­kában. Nyári, Adámi tisztá­zott jól. majd a 60. percben Barabás jó érzékkel ismét láb­bal mentett nagy gólhelyzet­ben. A körösi támadások túl­kombináltak voltak. A 70. percben Farkas beadása után szögletre mentettek a hazaiak. A körösi kapunál Virág és Far­kas hárított jó érzékkel. A 72. percben egy jó lövést Barabás a jobb kapufa tövénél vetődve védett, a labda kiper­dült a kezéből és az ott termett hazai csatár nehéz szögből a hálóba tudott lőni. 1-0. Körösi védő sehol. Üllői szemszögből szerencsés, körösiből balsze­rencsés gól volt. A 87. percben Mari beadása után Virág ígé­retes helyzetben kapu mellé lőtt. Egyenlítési alkalom volt. A 90 perc alatt ez volt a kö­rösi csapat egyetlen gólhely­zete. A vereség mipdig fájó, de különösen, ha kisebb képessé­gű ellenféllel szemben az elbi­zakodottság és a helytelen, rossz felfogás, a lelkesedés-, az akaratnélküliség okozza. A cél­kitűzést a szakosztályvezető­ségnek nem szabad feladni, a játékosoknak önkritikát kell gyakorolniuk, mert ha kívülről látták volna kritikán aluli tel­jesítményüket — két-három ki­vételtől eltekintve —, önmaguk is szégyenkeznének. Hat mér­kőzésen 15 gólt lőttek, az utol­só kettőn egyet sem, és még igazi gólhelyzeteket sem tud­tak teremteni. A szomorú té­nyeken el kell gondolkodni és bízni, hogy lesz még jobb. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Üllői ifi 5-1 (3-0) Kinizsi ifi: Petrik — Tóth, Czinkus. Sípos, Aszódi — Pa- velkó, Parázs, Bari (Szrapkó) — Sz. Tóth (Forgács), Vikor, Pécsi. Végig jobban játszott a kö­rösi ifi és kisebb átadási, já­tékszervezési hibáktól eltekint­ve biztosai nyert. Góllövő: Pavelkó, Vikor, Czinkus (11-es- ből), Pécsi 2. Jók: Aszódi, Pa­velkó, Parázs. Ceglédi Vasutas serdülők— Nk. Kgy. Kinizsi serdülők 8-ü (4-0). Kinizsi serdülők: Nagy — Faragó (Csikós Zs.), Bíró (Tóth), Szűcs, Csikós G. (Cson­ka) — Baranyi, Varga, Bála- nyi (Lengyel) — Potnorszki, Kiss (Fener), Zsiga (Raffael). A ceglédi csapat edzője ve­zette a mérkőzést, elfogultan. Az utánpótlás nevelésére na­gyobb gondot keile-ne fordíta­niuk a körzeti sportvezetők­nek. Jók: Baranyi, Varga, Pot- horszki. P. S. SZERDA Honvédelmi sport. MHSZ-lő- tér, 15 óra: városi középiskolás OHV. Kosárlabda. Gimnáziumi lab- dajatékterem, 14.40: Nk. Gim­názium—Ceglédi Gimnázium ifjúsági és diák V. korcsopor­tos leány; 15.40: Nk. Gimná­zium-Ceglédi Gimnázium, serdülő és diák IV. korcsopor­tos leány megyei bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sport­telep, 15.30: Turbó—Nyársapát, 16.30: PIK—Törteli Tsz; Vági- lakótelepi pálya; 15.30: Kon­zervgyár II-es telep—Bundes­liga, 16.30: Rückwerz Rt.—MJ Fortuna; Petőfi iskolai pálya, 15.30: Tormás—Pedagógusok, körzeti kispályás bajnoki mér­kőzés. Szabadszállás: Sz. Rad­nóti SE—Nk. Kgy. Kinizsi, ba­rátságos mérkőzés. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom