Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

Hiába tiltotta a Korán B. Tóth Ferenc szerette Milliárdokat érő szőlőkultúrát teremtett ■ ■ az újat Nagykőrösön ma nem ta­lálunk országos hírű ültet­vényeket, sem borkombiná­tot, de így is van mit és van kiket ünnepelnünk a szőlő és a bor nemzetközi éve alkal­mából. Nagykőrös szőlőkultúrája régi keletű. Az első feljegy­zések a török időkből valók. Az 1600-as évek közepén 2 ezer hektoliter borról készült dézsmalajstrom. A könyvek szerint 1645-ben 40 hektoli­ter, 1649-ben 88 hektoliter bort ittak meg a városban a törökök, a hajdúk és a vég­váriak. A mennyiség három­negyedét a törökök fogyasz­tották el. A Korán tilalma a borivást illetően Nagykőrösön nem érvényesült. A hódoltsági terület 4 leg­nagyobb teherbírású és lé­lekszámú helyisége Gyöngyös, Nagykőrös, Kecskemét és Szeged volt. Mind a négy vá­ros rendelkezett szőlőterüle­tekkel, ami nagyban hozzájá­rult teherbírásukhoz, végső soron fennmaradásukhoz. 1685-ben a felszabadító sere­geknek szállított a város bort Szolnokra. 1730 körül Bél Mátyás a nagykőrösi szőlőtermesztésről írja: „Szőlői is vannak dé­len, kissé emelkedettebb ho­mokos talajon, amely eléggé kedvező a vörös szőlőfajták­nak, mert könnyen megerő­södik és jóízű, bő termést ad. A különösen híres egri bor után nincs másik ivásra al­kalmasabb és egészségesebb ennél és mert bőven terem, olcsón kerül eladásra, s ezért a pesti, hevesi, szolnoki és kun, valamint jász vidékekre széltében-hosszában szállít­ják.” Az 1783-ban készült kato­nai térképen Nagykőrös kör­nyékén 2 ezer hold területen szerepel a szőlő. Ez akkor is jelentős terület, ha egy ré­sze a szőlők közötti szántók­ból állt. 1810-ben öt nagykőrösi pol­gár folyamodványt írt a Ne­mes Tanácsnak, amelyben kérte a Tázerdő és a Nagy­erdő közötti terület szőlőtele­pítésre való kiosztását. Indok­lásaikban megtalálhatunk mindent, ami a homoki szőlő mellett szól. Szebben ma sem tudnánk az indokokat össze­írni. EH:: 1812-ben a város 411 hold futóhomokot ingyen kiparcel­lázott a kérelmezők között. Ekkor került kiosztásra a kért területen túl a Pálfái és a Bántősi Bánom. Később a ta­nács szintén szőlőtelepítés cél­jára kiosztotta a Kappanha- lom környékét, az Ügyért. 1876-ban felosztották a közle­gelők területét, ami több mint 20 ezer hold, főleg futóhomok volt. A csemői határrészt két­szer kellett kimérni, mivel az első mérés után a tavaszi szél a mérnöki karók nagy részét betemette homokkal. Sokan látatlanban eladták a nekik kimért homokot, nem hitték, hogy azon bármit is termelni lehessen. Ekkor B. Tóth Ferenc el­adta a szülői örökségben ka­pott 2 hold jó minőségű ta­nyás földjét. Ennek árán megvásárolt 240 hold futóho­mokot a Csemőben és a Gát­ban. Már a homok megvéte­le előtt önképzés útján szak­ismeretekre tett szert. Köl­csönöket vett fel, kisvasúti síneket és csilléket vásárolt. Ezekkel nekifogott a buckás terület tereprendezésének. A szőlő- és gyümölcstelepítéshez nagy mennyiségű trágyát vá­sárolt. Faiskolát létesített és megkezdte a szőlő és a gyü­mölcs telepítését. Elszakadva a hagyományoktól, új rend­szerben, korszerű ültetvényt létesített. A fajtákat nem ke- verten ültette, mint azt ko­rábban tették. Az újnak akkor is sok el­lenfele volt. Sokan nem hit­ték, hogy ezen a gyenge ho­Kidobott ezreseink rie sokszor elsírtuk már bánatunkat afölött, hogy hányfelől és hányféleképpen húzzák ki becsülettel, fárad­sággal megkeresett forintjain­kat kiszolgáltatottságunk ha­szonélvezői ! S panaszunk ered­ménye? Szinte egyenlő a sem­mivel. Ráadásul gyakran olyan fondorlatos módon csapnak be bennünket, hogy észre sem vesszük; csak morfondírozunk magunkban ha megérezzük, valami mégsincs rendjén kö­rülöttünk ... Persze, amikor kézzelfogha­tó turpissággal állunk szem­közt és konkrétan megnevez­hető az elkövető, ott az al­kalom, hogy sarkunkra áll­junk, és követeljük a példás büntetést. Csak hát tehetetlen­ségünk vámszedői ügyeseb­bek annál, mintsem könnye­dén rajtakaphatnánk őket, így hát alig-alig adódik fogódzko­dója az egyszerű embernek, hogy igaza tudatában gyanús embertársa szemébe nézzen. De hát az ilyen alkalom is csak egymásközt képzelhető el. Mert mi van akkor, ha mond­juk állami szervezet, cég rö­vidíti meg az embert? Kit le­het a vétekért felelősségre vonni, ha mégoly szemmel lát­ható és félreérthetetlen is a képlet? Mire gondolok? Nos, arra az agyonbeszélt gyakori je­lenségre, amikor igénytelenül, hanyag módon készült haszna­vehetetlen portékáért fizetjük ki a pénzt, amolyan próba­szerencse módjára, mert adott esetben alig van vagy egyál­talán nincs is választási le­hetőségünk. Ezernyi példát tud erre mindenki, én a Ro­mét mopedek példáját hadd említsem, mivel tudomásom szerint róla még nemigen publikáltak. Nos, előéletükről én is csak annyit tudok, hogy ismerve népszerű, bevált rokonaikat, a Kománkat, olyan keresletük támadt néhány éve e masi­náknak, mint talán egyetlen motornak sem e hazában. Ol­csóságban messze lepipálták az időközben méregdrágává avanzsált Simsonokat, Babet- tákat. Ám mit nyert a vásáron a boldogtalan motoros, aki, mi­re észbe kap, két járgány árát fizeti ki szép apródonként röp­ke két év leforgása alatt! Amíg tart a garanciális javí­tás, addig ugye nincs is gond­ja, egy kuplungcsere, gyújtó­tekercs-operáció, teleszkópja­vítás belefér; igaz, ekkor már sejti a gazda, hogy valószínű­leg ő fogta ki a sei ej tét. A többi rometes is ezt hi­szi, és többségük jól hiszi, mert a bajok sorozata csak tovább folytatódik, súlyos szá­zasokkal tetézve. Sorra jön a sebességváltó, a kilométeróra, 800-ért leszakad a kipufogó, merthogy ezt a legügyesebb mester is csak hengerfejcseré­vel egyetemben tudja orvosol­ni. Kurta másfél év alatt ese­dékessé válik a gumiköpeny­csere, festeni is kell, mert a mosóvíz levitte a zománcot. Ekkortájt már a fékpofák he­lyett sem árt újat venni, a ne­gyedik küllő kitörése pedig a kerekek generálozására figyel meztet. És így tovább, alkatrészről alkatrészre, mígnem két év után tulajdon járművére sem ismer rá a motoros. Feltéve, ha addig bele nem utál az egészbe, és a szemétre dobja szerzeményét. Romet-tulajdonosunk, aki második járművét nyűvi ily módon (az első még a garan­ciális idő letelte előtt kilehel­te lelkét), még bírja cérnával, de végtelennek hitt türelme is a végét járja, akárcsak mo­torja. amelynek fenti kórlap­jától az edzett szerelő is el- szörnyedt. Miután magához tért. Rometek kilóra rúgó ja­vítási jegyeit lobogtatta fe­lénk vigasztalásul. És ez csak a nagykőrösi mopedeseké ... Ijgyan milyen kereskedelmi ^ egyezmény kötelezheti az országot arra. hogy éveken keresztül selejtet importál­junk? My. J. mokterületen eredményesen lehessen szőlőt és gyümölcsöt termeszteni. B. Tóth Ferenc bukását jósolgatták. Ö ezek­re nem hallgatva szinte csak az elkezdett munkájának élt. Mind a két telepén építkezés­be fogott, gazdasági épülete­ket, korszerűen felszerelt pin­cét és kastélyt épített. Ezek az épületek ma is állnak Cse­mőben, illetve a mai Bokro­son. A tevékenysége fölötti, vi­tába nemcsak a parasztság, hanem az egész város bekap­csolódott, ki mellette, ki elle­ne. Egész életében dolgozott, rábeszélt, szónokolt, érvelt és segített. Az ellentáborhoz tar­tozók nagy része is mellé állt, látva sikeres ültetvényeit. Az 1886-os filoxéravész folytán a homoki szőlők fel­értékelődtek. B. Tóth Ferenc sikerén és a gazdasági lehető­ségeken felbuzdulva Nagykő­rösön a szőlőtelepek tucatja jött létre. Személyes példa- mutatása, rábeszélése, segítsé­ge révén sok száz körösi em­ber kezdett neki Ereklyéstől Alsó-Nyársapátig a szőlő és a gyümölcs telepítésének. Har­minc év alatt több mint 2 ezer hold szőlőt telepítettek. Apostolává vált a homoki szőlőkultúrának. A szakmai és anyagi sikerek nem va­kították el. Élete végéig meg­maradt a kisemberek segítő­jének. Sok körösi család kö­szönheti neki felemelkedését. Szőlőszaporító anyagot saját telepéről ingyen is adott a hozzá fordulóknak. Akinek nem volt pénze gyümölcsfa­csemetére, annak is adott „majd megadod, ha terem” jelszóval. A századfordulóra az óriási árumennyiséget adó zöldség­kultúra mellé fölzárkózott a szőlő és a gyümölcs. Ez tet­te a nagykőrösi piacot az or­szág legnagyobb termelői zöldség-gyümölcs piacává. Szóljunk néhány szót B. Tóth Ferencről is. 1845-ben született Nagykőrösön, és 1919-ben halt meg. Kortársai­val együtt az értéktelen, buc­kás, mélyedésekkel tarkított futóhomok-területeken egy emberöltő alatt milliárdokat érő szőlőkultúrát teremtett. Munkás évtizedeire esik a város kertészetének legdina­mikusabb fejlődése. A homo­ki szőlőtermesztés elterjeszté­sében elévülhetetlen érdeme­ket szerzett. 1937. szeptember 12-én avatták fel a közada­kozásból állított mellszobrot, amelyet tiszteletére avattak. B. Tóth Ferenc munkássága, tenniakarása. s a munkába vetett hite ma is példaként szolgálhat mindannyiunknak. Pap István Igazolványok érvényesítése A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Cegléd és Nagykőrös körzeti csoportjá­hoz tartozó tagoknak Nagy­kőrösön az ifjúsági klubház­ban (Dalmady Győző utca 3.) érvényesítik a tagsági igazol­ványokat. Ennek időpontja no­vember 2-a (hétfő) 9 órától fél 12-ig. Cegléden a Kossuth Művelő­dési Központban (Kossuth tér 5.) november 3-án 9 órától fél 12-ig tart az igazolványok ér­vényesítése. A szövetség ezúttal is fel­hívja tagjai figyelmét, hogy a Volánbusz és a MÁV járatain január 1-jétől kedvezménye­sen csak érvényes igazol­ványokkal utazhatnak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1987. OKTOBER 1«.. SZOMBAT Tehóból épül a Kovács Sándor utcai út Csökkenő fejlesztési kiadások A legutóbbi tanácsülés Egye­bek című napirendi pontjai a város pénzügyeivel foglalkoz­tak. Már lassan megszokott dolog, hogy e látszólag száraz témák körül is véleménycsere bontakozik ki. Törölték Az Országgyűlés döntése alapján a megyei tanács Nagykőrös költségvetési elő­irányzatának csökkentését rendelte el, 3 millió 490 ezer forint értékben. A szakembe­rek szerint célszerű, ha a fel­adatonként! lebontásnál társa- dalompolitikailag kiemelt te­rületeket nem érintenek, il­letve, még meg nem kezdett fejlesztések mérséklését, átüte­mezését, szakmai programok felülvizsgálatát, be nem töl­tött álláshelyek zárolását ha­tározzák el. A pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztály előterjesztése alapján 172 ezer forintos fej­lesztési többletként szerep­lő iskolai, menzai, zeneisko­lai csoportokkal kapcsolatos kiadásokat, illetve a meg nem kezdett programok közül, szin­tén a közoktatás tárgyköré­ből, 99 ezer forintot vonnak el. A Kinizsi utcai iskola- építésre tervezett 3 millió 219 ezer forintos fejlesztést töröl­ték. Soós Sándorné tanácstag hozzászólásában — mint a Kossuth Lajos Általános Is­kola igazgatója is — azt tette szóvá, hogy a közel 3,5 milliót csak az iskoláktól vonták el, pedig a város költség- vetéséből jó néhány mást is fizetnek. Megfontoltabb elem­zőmunkával talán más helyen is meg lehetett volna fogni a forintokat. A következő téma a tanácsi gazdaság 1987. évi tervének módosítása volt. A lakossági adókat 2 millió­val, a lakás- és garázsforgal­mazás bevételeit 1 millióval, a telekértékesítésből származó összegeket 1,2 millióval emel­ték meg. Ennyi az előirány­zat. Csatorna A kiadások között a városi közlekedésre fordított összegek állnak az első helyen, 8 mil­lió 510 ezer forinttal. Államhatalmi, igazgatási ki­adásokra 2 millióval kértek többet. A vízgazdálkodási ki­adások közül törölték csapa­dékvízelvezető csatorna meg­építését, illetve az 1—0—0 je­lű csatorna építését elhalasz­tották. A járdaépítésnél 500, a táv­közlésnél 200, az igazgatási gépbeszerzésnél 600, a magán­lakás-építés szociális támoga­tásánál 500, a parkosításnál 500 ezer forintokat, a Kinizsi utcai iskolaépítésnél 1 millió 10 ezer forintot takarít meg a város, összesen 12 millió 310 ezer forintos összegben. A ki­adósokra még 6,5 millió kell, s többek között ide tartozott, hogy a testület szavazatai pénzt kértek a Kovács Sándor utcai teho-útépítés finanszíro­zására. A napirend ezen részével kapcsolatban Ballai Ottó kért szót, s elmondta, ha az iskolai költségek csökkentésénél az akár 12 ezer forintos tételek is szerepelnek, jó lenne, ha az államigazgatási kiadások 2 milliós egyösszegű tömbjét is * 1 2 3 4 5 6 7 8 részletes felsorolással adnák meg. Másfelől hangsúlyoz­ta, nem szerencsés, hogy a ta­nács testületé csak az utolsó pillanatban — hiszen már dolgoznak a gépek! — szerez tudomást a Kovács Sándor ut­ca építéséről, hiszen így mér­legelésre nincs lehetőség a kész helyzet miatt. Elfogadták A Nagykőrösi Városi Tanács végül elfogadta a pénzügyi napirendi pontokat, s csökken­tette, illetve emelte a kért té­teleket. Sporthírek Előny helyett hátrány Idegenben kell javítani Üllő—Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi. A Kinizsi labdarúgócsapata a vasárnapi — éppen a leg­nagyobb rivális ellenében el­szenvedett — vereség miatt elvesztette vezető helyét a ta­bellán, és pontelőny helyett ponthátrányba került. Nagy lehetőség vólt az előnyszer­zésre, a hazai pályán elvesz­tett pontokat idegenből kell pótolni. A tabella élmezőnye a kö­vetkező : 1. Tápiószecső 7 S — 1 22- 9 12 2. Nagykőrös 7 5 1 1 15- 5 11 3. Sülysáp 7 4 3 — 13- 4 11 4. Szigetújfalu 7 4 1 2 35- 7 9 5. Kakucs 7 4 1 2 14- 8 9 6. Örkény 7 3 3 1 14-10 9 7. Üllő 7 3 2 2 11-10 8 A múlt évben Üllő a 8. helyen végzett, Üllőn 1-1 volt az eredmény, Kőrösön a Kinizsi nyert 2-1-re. Üllő ez évi eredményei:' hazai pá­lyán Abonnyal 1-1-es döntet­len, Tápiógyörgye ellen 3-0-ás, Örkény ellen 3-2-es győze­lem. Idegenben Tökölön 2-1- es győzelem, Pécelen 1-1-es döntetlen, Sülysápon 3-0-ás, Dabason 2-1-es vereség. A va­sárnapi, üllői mérkőzés ered­ményének alakulása a körösi játékosokon múlik. Az ifjúsági csapatok állása a következő: 5. Nagykörös 7 4 1 2 18- 9 9 8. Üllő 7 3 13 17-19 7 A múlt évben Kőrösön 7-0- ra, Üllőn 1-0-ra nyert a Kini­zsi ifi, de azóta változtak az erőviszonyok, a körösi ifinek javuló játékot kell nyújtani. Az OSK-ban megyei 4. lett a Kinizsi serdülő. Budaörs serdülők—Nagykő­rösi Kgy. Kinizsi serdülők 2-1 (2-1). Kinizsi serdülők: Petrik (Nagy) — Kiss, Aszódi, Bíró, (Baranyi), Szűcs (Varga, Pót­wmmm Színház hhb SZOMBATON A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Luxemburg grófja. Csortos Gyula bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban, este 7 órakor: Pyg­hmmh Mozi SZOMBATON A nagyteremben: Gyilkosok utcája. Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. (Csak 16 éven felülieknek.) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióterem­ben: Dot és a kenguru. Szí­nes, szinkronizált ausztrál rajzmesefilm, fél 4-kor. Lán­dzsák hajnalban. Színes, szink­ronizált angol kalandfilm, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben: Gyilkosok utcája. Előadás: 3, 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben: Dot és a kenguru, fél 4-kor. Lán­dzsák hajnalban, fél 6-kor. maiion. Bródy Sándor bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor: Öz, a nagy varázsló, este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nél­kül. VASÁRNAP A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, dél­előtt 11 órakor és este 7 óra­kor: Luxemburg grófja. Bér­letszünet, illetve Jászai Mari­bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban, este 7 órakor: Pyg­malion. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délelőtt 11 órakor: Oz, a nagy varázsló, délután 3-kor: Nem élhetek muzsika­szó nélkül. róczki) — Tóth, Dér, Pécsi — Forgács, • Bozlék, \Zsiga (Pet­rik). A Monoron lejátszott mér­kőzésen megilletődötten kez­dett a körösi csapat, a bát­rabban játszó budaörsiek az első félidő elején 2-1-es ve­zetésre tettek szert." Később feljavult a Kinizsi játéka, sok gólhelyzetet teremtettek, de a legjobbakat is kihagyták a körösi csatárok. Jobb hely­zetkihasználással győzhettek volna, így megyei 4. helye­zettek lettek, oklevelet kap­tak és az ifjabb korosztályú körösi serdülők részt vehet­nek az OSK további, megyék közti küzdelmében. Góllövők: Bozlék, Tóth és Pécsi. P. S. SZOMBATON Atlétika. Toldi, 10 óra: — Dózsa György út—Damja­nich utca—Tázerdei út—Jó­kai utca—Ceglédi út—Ifjúsá­gi sporttelep útvonalon 2500 méteres távon 14 év alattiak­nak, Toldi—Dózsa György út —Damjanich utca—Tázerdei utca—Kossuth Lajos utca— József Attila utca—Konzerv­gyár (forduló)—Kossuth Lajos utca—Jókai utca—Ceglédi út —Ifjúsági sporttelep útvona­lon 5000 méteres távon 14 éven felülieknek „Kőrös kö­rül” városi kocogóverseny Birkózás. Kecskemét: ifjúsági kötöttfogású vidéki egyéni bajnokság. Kézilabda. Kini­zsi-sporttelep, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Tápiószelei Kórház, megyei férfi II. osz­tályú bajnoki mérkőzés. Ko­sárlabda. Petőfi-tornacsarnok. 15.30: Nk. Kgy. Kinizsi— Székesfehérvári Ikarus II NB Il-es női, 17 óra: Nk Kgy. Kinizsi—Közgazdasági Egyetem (Bp.), NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Labdarú­gás. Cegléd: CVSE serdülők— Nk. Kgy Kinizsi serdülők ösz- szevont körzeti bajnoki mér­kőzés és a kispályás Megyei Ifjúsági Kupa összevont kör­zeti fordulója. Sportlövészet Kocséri lőtér, 9 óra: meghí­vásos Kocsér Kupa-verseny Kecskemét: a HKL országos döntője. VASÄRNAP Cselgáncs. Kecskemét: úttö­rő II. korcsoportos körzeli rangsorverseny. Kézilabda Domony: D. Tsz SK—Nk. Kgy. Kinizsi, megyei férfi II. osztályú bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Üllő: Ü KSK— Nk Kgy. Kinizsi, megyei II osztályú felnőtt és ifjúsági bajnoki mérkőzés. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Htrl:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom