Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1987. OKTOBER 10., SZOMBAT A cseresznyétől a szilváig Ez volt az első boldog évük Nyolcszáz hektár fiatal gyümölcsös, egy tagban, fenn a domboldalon, mekkora gyönyörűség és milyen nagy felelősség. Évek óta érződik ez a kettősség, ha a Cegléd bércéi—Albertirsa térségében húzódó csonthéjas óriás kertről esik szó. Midőn az első tavaszon virágba szökkentek a fácskák, majd megmutatták első termésüket, megannyi gazdájuk és gondozójuk féltő, óvó tekintete mustrálgatta az ültetvényt. S ahogy teltek az évek, fokozatosan termőre fordultak a hatalmas szilvás, meggyes, cseresznyés, kajszi- és őszibarackos kertek. Az új telepítések gazdái jól tudják, hogy az első évek csak viszik a pénzt, s időt kell adni a reménynek, mire fordul a kocka, és bő szüretek feledtetik a kezdeti szűkösséget. Az albertirsai és dánszentmiklósi Micsurin Tsz gesztorságával működő csonthéjas gyümölcstermesztési rendszer az idén ugyancsak kitett magáért. Meghálálta az eddigi áldozatos munkát; a gondos telepítést, a fácskák féltő ápolását, megfelelő táplálását, öntözését, a leselkedő veszélyeket elhárító növényvédelmet. Ma már a dús lombkoronák közt matató őszi szél még a szilváskertekben sem talál gyümölcsöt az ágakon. A nyár és az ősz pompás gyümölcsei áldott bőségben hálálták meg a gondoskodást. így a szakemberek joggal mondhatják, hogy ez volt az első boldog évük. Most igazolódott be az ősi tapasztalatok megbízhatósága, mely szerint bölcs dolog volt a sík vidékből nyolcvan méteres magasságba kiemelkedő domboldalra telepíteni a kertet. Oly mértékben kimagaslik környezetéből, hogy a tavaszi fagyok elkerülik, de még a zord telek sem tudták számottevően veszélyeztetni. A barackosban ugyan volt fagykár, de kisebb mint máshol. Szerencsések voltak, hogy márciusban metszették az őszibarackot a lengyel építőtáborosok. Akkor már kiigazíthatták a fagy okozta károkat. Az 1986-os év volt az első, amikor a csepegtető öntözés teljesen üzemszerűen működött. A kultúrák meghálálták az egyenletes vízmennyiséget, mert jobban felkészültek a télre. Egészen a fagyok beálltáig használták az öntözőrendszert. Jól jött a tavaszi bővebb csapadék, amelyet további kút- vízzel egészítettek ki. Átutazóban: Balogh Erika Az eső undokul szitál; apró üvegszilánkként gurul szét az aszfalton. Balogh Erika éppen egy szép virágcsokrot helyez a kocsija csomagtartójába. Az esernyőmet fölé tartanám, ám rám villantja ellenállhatatlan mosolyát: kösz szépen, hagyd csak... Mindjárt megyek. A kaszinóban találkozunk. — Azt mondják senki se próféta a saját hazájában. Már néhány éve a pályán vagy, s ez volt az első alkalom, hogy hívtak. Bántott ez téged? — Gyerekkorom óta készültem a pályára. Ügy, ahogy kevesen. Nem akartam semmi más, csak színésznő lenni. Ezért lemondtam mindenről. Nem ismertem lehetetlent. A színészet iránti alázat ott élt bennem rendkívüli módon, s ez az érzés azóta sem változott meg. Persze, hogy diákként megjelent álmaimban: egyszer majd a szülővárosom színpadán lenne jó megmutatni. hogy valójában mire is futotta a tehetségemből. Kollégáimtól többször hallottam az újjávarázsolt színházról — nekik megadatott, hogy szerepeljenek itt. Bántott-e, hogy eddig nem hívtak? Kimondatlanul, valahol mélyen a szívemben biztos ott rejtőzött ez. De szerencsére igen elfoglalt vagyok, s nem gondoltam arra, hogy miért...? Így hát kétszeresen vágytam arra, hogy felléphessek Cegléden. Az előző éjszaka éppen filmet forgattunk. Ahogy hazafelé jöttem a kocsival, valami különös remegést éreztem belül; zsibbadás ömlött szét a tagjaimban. Jézusom! Mi történt velem? Hát ennyire akkor nem izgultam, amikor először léptem a Thália Színház színpadára. — A főiskola elvégzése után mindjárt a Thália Színházhoz kerültél. Mit jelentett ez neked? Rangot...? — Rangot és természetesen felelősséget is. Szerencsésnek tartottam magam, s ugyanakkor nehéz helyzetben voltam. Képzeld el: a kezdő színésznő belecsöppen egy ilyen társulatba. Csupa nagy nevek, akiikre felnéztem. Ám ez az egész nem hatott rám bénító- lag. Türelemre intettem magam. Tudtam, hogy sok mindent meg kell tanulnom, s van küktől. Nem féltem attól, hogy elszürkülök. Hiszen Kazimir Károly izgalmas színházat csinál. Az sokat számított, hogy ott volt Gór Nagy Mária, akihez odafordulhattam, és tanácsaival segített, ha valami nem úgy ment, ahogy szerettem volna. — Az utóbbi időkről mire emlékszel vissza szívesen? — Shakespeare Lóvá tett lovagok és Boccaccio Dekame- ron című darabjára. Ezekben igen szép sikereket arattam. — Minden színész retteg attól, hogy mi lesz ...? — ... ha jönnek a rossz napok. Egyelőre nem gondolok erre a lidérces álomra. A közeljövőben egy Moíiére-darab- ban kapok feladatot, de hogy mit, azt még nem tudom. A színházi munkám mellett igen sokat filmezek, tévézek, szinkronizálok. Tehát örömmel mondhatom, hogy nincs időm az unatkozásra. Ez a mai est felejthetetlen számomra. Remélem, hogy lesz folytatása, s nemcsak egy alkalommal szerepelhettünk mi, elszármazottak, ebben a szép színházban. F. F. Miután az ország más tájain szerényebb volt a termés, az értékesítésre nem lehetett panasz. Minden gyümölcsfajtából a vártnál többet szüreteltek, és a keresleti piac külör nősen magas árakkal honorálta az átlagból kiemelkedő teljesítményt. Igaz, a minőség némileg egyenetlen volt, hiszen kánikula tört az ültetvényre, felgyorsult az érés, megbomlott a gondosan kimunkált gyümölesszedési menetrend, összecsúsztak a munkák. Ilyen körülmények között nem sikerült mindig mindent a legmegfelelőbb időpontban betakarítani. Egy 815 hektáros kertben bizony ezzel is számolni kell. Volt olyan nap, amikor — saját berendezéseiket a köl- csönvettekkel kiegészítve — nyolc rázógép zsákmányolta a gyümölcsöt, és 140—150 tonna is kigurult az utakra. Ez volt az első igazi tűzkeresztség. Embert, gépet, szállítóeszközt mindig a megfelelő helyre irányítani badvezéri képességeket kíván. Becsületükre legyen mondva, megoldották. Ebben a helyzetben a Hun- garofruct a helyzet magaslatán állt az átvétellel, de a Nagykőrösi Konzervgyár is éppen ilyen korrekt partnernek mutatkozott. Ezek a vevők reális árat adtak. Az üzleti életben elvárható rugalmasságot tanúsították. A cseresznyétől a szilváig nem volt megállás. Szinte folyamatosan mentek a mohó étvágyú rázógépek, és az emberek sem pihenhettek. Hét hétig még szabadnapról sem álmodhattak. Helytállásuk előtt le a kalappal, bár a járandóságukat is sűrűbben csengő forintokkal mérték. Ismét beigazolódott, hogy a sikerélmény a legnagyobb hajtóerő. Látva az erőfeszítés értelmét, sokkal többet teljesítettek, mint korábban bármikor. Azóta már rendet tették a körletben. Semmi sem emlékeztet a nyári s az őszi nagy csatákra. Befőttes üvegekben kuporog a sok szép gyümölcs vagy a hűtőházakban didereg. Más részét fehér vagonok vitték hetedhét országba. A szakember lassan mérleget készít, s jóleső mosollyal mondja: megérte. Tamasi Tamás Csemői népvándorlás Tíz esztendő változásairól Csemő lélekszáma az 1960- as csúcsidőszakot (4895 fő) követően erőteljes fogyatkozásnak indul, s nem is lankad egészen 1980-ig. Az apadás persze ekkor sem szűnik meg, de rendkívül lassúvá, jelentéktelenné válik. Ma 3632-en lakják a települést. A lesová- nyodás két évtizede határozottan mutat a két szomszéd, Cegléd és Nagykőrös vonzerejének fölélénkülésére, mégpedig az ipari munkahelyválasz- ték kialakulására, s az akkor még olcsó telepi lakás megszerzésének lehetőségére. Emellett természetesen a tanyavilágot is jó néhányan maguk mögött hagyják, a városokba szállingóznak, hiszen a mai értelemben vett falu- központ (belterület) csak később formálódik ki Csemőben. A gazdasági helyzet általános javulása miatt a tanyai termelés (önellátás) veszített jelentőségéből, s emiatt főleg a fiatal házasok és a házasulandók lettek hűtlenek a községhez. ★ 1980 után pedig gyakorta ugyanazon okok visszájára fordulása, pl. az önellátás szerepének már-már nyomasztó előretörése a családi gazdálkodásban és ezzel együtt a hobbikertek elszaporodása szinte teljesen megszüntették a csemői létszám apadását. Cegléd könnyedén, néhány perc alatt megközelíthető, fölösleges beköltözni, kiformálódik és terebélyesedik a falumag (iskolával, óvodával, élelmiszerbolttal, kereskedősorral, takarékpénztárral, orvosi rendelővel, stb.), és jutányos áron kerülnek forgalomba építési telkek. A községi létszám alakulását a természetes szaporodás mutatói jóformán nem is befolyásolják, a népességmozgás fő erejét a vándorlásban találhatjuk meg. 1976 és 1985 között, vagyis azon tíz év alatt, amelyre a továbbiakban előkerülő adatok vonatkoznak. 1338- an költöztek el a településről, máshonnan viszont 862-en érkeztek Csemőbe, a községen belül pedig 1092-en változtattak lakást. Rendkívül magas mutatószámokrói van szó. Az ország egészére az ilyen mértékű vándorlás a hatvanas években volt jellemző. A községből elvándorlók: 45.5 százaléka férfi, 54,5 százaléka nő (nem egyedi jelenség, a tanyás térségeknek hátat fordítók között többségében vannak a nők); főképp helyben munkát nem találó fiatalok (15-től 39 évesig) és 60 éven felüli idős emberek, akik kikopnak a tanyai életforma Átmenthető értékeink Szertefoszlott a dallam, melyet hangszeréből elö^ csalt a toronyzenész. Lassan múlttá jegecesednek az idei ősz legszebb, legemlékezetesebb napjai. Gazdag tartalommal kínálta programjait a Ceglédi ősz ’87. Méltó nyitányaként meghallgattuk a nemzet sorsáért felelősséget érző politikus beszédét, együtt láthattuk, hallhattuk a világot jelentő deszkákon hírnévre szert tett elszármazott színészeinket. Gyönyörködhettünk Szász Endre és Miklosovits László grafikáiban, álmélkodhattunk a kínai művészek szemet gyönyörködtető műsorán. Ismét összejöttek Cegléd barátai, élvezhettük a kórusművészet jeles képviselőinek hangversenyét, részt vehettünk tudományos tanácskozásokon, közlekedési ankéton, tereferén. A város és vidéke ember teremtette értékeit felsorakoztató kiállítás bebizonyította, hogy a szorgalmas és hozzáértő munka gyümölcseit nemcsak előállítani tudjuk, hanem igényesen tálalva bemutatni is. A két napig tartó sokadalom a régi népünnepélyek hangulatát idézte, és a gondosan összeállított eseménysor méltó berekesztése volt. Általános elégedettség övezte az őszi programokat. Sokan megfogalmazták, hogy a rendezők mértéktartóan válogatták össze a rendezvényeket, ám amit műsorra tűztek, az mind közérdekű és igényes volt. Ismét érvényre jutott az a rendező elv, hogy minden érdeklődési kör, minden korosztály és réteg találjon számára vonzót. A számvetés idején elismerés és köszönet illeti azokat is, akik nem álltak a reflektorok fényében, hanem a háttérben intézték, szervezték a rendezvényeket. Dicséret illeti a társadalmi és tömegszervezetek közreműködőit, a vendéglátóipari szakembereket, az ügyes kezű nyomdászokat, a népművelőket s mindazokat, akik — talán kötelességükön felül is — megbízhatóan tették a dolgukat. Ceglédi- ősz ’87 kirakatát már átrendezték, de azért jó lenne, ha mindennapjainkra minél többet átmenthetnénk a most tapasztalt igényességből, tettrekészségböl, a közös dolgaink iránti fogékonyságból. T. T. Szász-grafikák és -kerámiák Szász Endre festőművész műveiből nyílt kiállítás a Ceglédi Galériában. Grafikáit, kerámiáit láthatja a közönség. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) elemei közül. A tíz év alatt elvándorlók fele ceglédi lakhelyet választott magának, a volt járásbeli községek. Nagykőrös és Budapest vonzása sokkalta kisebb. Viszont szép számmal vonulnak megyén kívüli helyekre. Nincs benne semmi meglepő, hogy községen belül a falumag megtartó ereje a legnagyobb, innen a vizsgált évtizedben mindössze 75-en éreztek késztetést a kitelepülésre. Tehát az elvándorlás kitünteti indokának mondhatjuk a munkahelyek hiányát, korábban a viszonylag alacsony áron elérhető városi panelházak megjelenését (sokan beköltöztek és amellett megtartották a tanyát), a házasodási stb. ★ Nézzük meg azt is, mi jellemzi a bevándorlókat, a Csemőbe költözőket. 51,9 százalékuk férfi, 48,1 százalékuk nő, így aztán Csemőben férfitöbb- lel van (ellentétben az országos helyzetképpel); legtöbbjük Ceglédről kerül a községbe; 83 százalékuk 30 évesnél fiatalabb, idősek nemigen kívánkoznak Csemőbe; a belterületen lakók számát 196-tal (!) szaporították stb. Kétségtelen, hogy a mindinkább romló gazdasági helyzet nagy hatással van a bevándorlási folyamatra. A zöldség- és gyümölcstermesztésre, önellátásra vagy a piacon való megjelenésre fanyalodó család igen jó föltételeket talál a községben: Az útközeli tanyák hamar elkelnek, tulajdonosaik kialakítják a kisegítő gazdaságot, miközben a városba járnak dolgozni. Az sem közömbös, hogy Csemőben — a városokhoz viszonyítva — még mindig olcsóbban kapható tanyaépület, kész vagy félkész ház a belterületen, és persze építési telek. Vonzerőt jelenthet a lakótelepinél nem kevéssel nyugodtabb életvitel lehetősége, a település kedvező földrajzi helyzete, közelsége a fővároshoz stb. A népességmozgás sajátos változata az, amikor a fölkerekedő helybeli nem hagyja el a települést, de lakást vagy házat cserél, változtat. Ezt a jelenséget belső vándorlásnak avagy átvándorlásnak nevezik. Az átvándorlás következtében Csemőben a lakosság térbeni megoszlása is módosult. Leginkább jellemző a tanyáról, a külterületről a falu belvilágába való átpártolás, ahol az életkörülmények összehasonlíthatatlanul jobbak. Lakóinak beköltözésével a tanya nem föltétlenül szűnik meg. De jellege mindenképp megváltozik, hiszen ezentúl csak gazdasági szerepet játszik . A várható folyamatokat figyelembe véve, érdemes lesz Csemőben növelni a belterület ellátottságát, szolgáltatási körét, szorgalmazni a tartósan fennmaradó tanyás térségek fejlesztését, s mind jobbá tenni a zártkerti, hobbis fertályok körülményeit. ★ A településfejlesztési munkát segítő, megalapozó elemzés a Csemői Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén hangzott el dr. Kürti György gimnáziumi igazgatóhelyettes előadásában. Y. S. Kinevezés A városi tanács műszaki és termelés-, ellátásfelügyeleti osztályának vezetőjévé Köles Józsefet nevezték ki. Felvessünk ruhaipari végzettségű szabászati gyakorlatot szerzett főszabászt jelentkezni lehet: PILISI RUHÁZATI KISSZÖVETKEZET, Pilis, Rákóczi u. 7. 2721. Telefon: Pilis, 2. ISSN 0133—260* (Ceglédi Hírlap)
