Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1987. SZEPTEMBER 29., KEDD A szakmai nap tapasztalatai Aki akar, tehet a jövőjéért Gödöllőiek külföldön A szeretet hullámai Polgári védelem Kitüntetés r A Gödöllőn és vonzáskörze­tében, a polgári védelem szer­vezésében, fejlesztésében, a fel­adatok végrehajtásában több éve kifejtett eredményes te­vékenysége elismeréseként, a fegyveres erők napja alkalmá­ból a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki Mayer Jánost, a városi tanács osztályvezetőjét. Tizenöt évi eredményes mun­kájáért Honvédelmi Érdemér­met kapott Búzás Pál, a Tö­rökbálinti Építőipari és Szol­gáltató Kisszövetkezet kőmű­vese, Dicse János, az aszódi költségvetési üzem vezetője, Tőke László, a Péceli Vegyes­ipari Szövetkezet párttitkára. Tízéves munkáért: Pecze Mi- hályné, a városi tanács volt személyzeti vezetője, Somodi Károly, a galgamácsai Galga- panti Termelőszövetkezet he­lyettes elnöke. Mozi Víz és szappan. Magyarul beszélő színes olasz filmvíg­játék. 6 és 8 órakor. Ä déli váltásnál felmosták' az üzletet. Belépünk, szinte mar a Hypo. Az ember nem gyanakvó, így azonnal arra gondol, micsoda rend, micso­da pedantéria. Áll és vár a sorsára. A csemegepult köz­vetlen közelében leesik egy po­hár. Reccs és darabokban he­ver. Aí egyik eladó a pult­ról zacskót emel le, s a sa­rokban álló partvissal, gya­korlott mozdulatokkal a zacs­kóra sepr! a szilánkokat, majd a közeli szemetesbe szórja. A zacskó mintha a kezéhez ra­gadt volna. Mosolyogva for­dul a következő vevőhöz, az­tán szemrebbenés nélkül há­rom pár virslit csúsztat a pa­pírba, mintha mi sem történt volna. Ez is egyfajta rend ... ★ Nagyközség, több postahiva­tallal. Ismerős áll előttem, la­kásbejelentőt szeretne venni. Kurta felelet: várni kell. Mert a kétszemélyes hivatal egyik dolgozója elment, s a fiók zár­va. Telnek a percek. Újabb ké­rés mástól. Bejelentő külföld­ről érkezett rokon számára. Válasz ugyanaz. Közben a hi­vatalnok a napisajtót tanul­mányozza. Az idő múlik, a tü­relem fogy. Közben bejelen­tés, az éjszaka nem volt kivi­lágítva a nyilvános telefon a posta előtt. Magyarázat nincs. Levelezőlapot kérnek nagy tételben, nincs, majd kapunk. S kedves mosoly. Érdeklődé­semre közli az alkalmazott, hogy munkatársa lángost ment venni, majd jön, neki nincs nyomtatványa, sem kulcsa. Ak­kor minek ül ott? Akár be is lehetne addig zárni a postát. S mi történik, ha visszafelé valami baleset éri a kollégá­ját? Újabb mosoly, aztán a várakozók szép lassan elszál­lingóznak, ahogy jöttek. Meg­jegyzem, a régi hivatalvezető nem mosolygott ennyit éve­ken át, néha durva vagy kedvetlen volt, de lehetett töb­bek között levelezőlapot is kapni a postán. S a nagy ün­nepeken még arra is gondolt, hogy fellobogózza munkahe­lyét, amit az utóbbi időben nem tapasztalt a lakosság. ★ Az üzletsor évek óta üze­mel. Kisiparosok szorgoskod­nak. Az emberek szolgálatá­ban. Ez év tavaszán kis aszta­lon egy konyhai, mérleggel zöldséges kezdte egy-két láda paradicsom és paprika árusí­tását. Az üzlet jónak bizo­nyult, mert az asztal egyre na­gyobb lett, az áruválaszték bővült. Volt már uborka, ré­pa, zöldbab, s még sorolhat­nám. Nyár derekára egész ta­karos kis standdá alakult a tavaszi kis kempingasztal. Mi­re jött a dinnye, már a mér­leg is hiteles volt. Egyik ol­dalán súly, a másikon egy jó­kora műanyag tál, olyan, ami­lyen bármelyik konyhában megtalálható. Az eladó sürög- forog, kínál, beszél, mint egy Maga a szakmai nap, ame­lyet nemrég megtartott a vá­rosi tanács cigányügyi koor­dinációs bizottsága, illetve az apparátus dolgozói, korántsem volt egyedüli. Ugyanakkor mégis egyedinek bizonyult, mert egy páratlanul ritka szakmai összetételt képvisel­tek, amikor egy autóba öten ültünk be, hogy Dányban, Vácszentlászlón és Valkón jó kereskedőhöz illik. Szépség­hiba csupán az, hogy a kiló feletti vásárlásoknál a tál sú­lya nullára változik, és soha nincs tára. Érdekes, mondja az üzletember, még senki sem figyelt fel rá. Tényleg az. ★ Rendelő várója, csend, kis­sé fülledt a levegő. Sugárzó arcú, mosolygós, gömbölyödő hasú kismamák. Várnak a ter­hesrendelésre. Öröm rajtuk végignézni, a jövő nemzedékét hordozzák magukban. Akinek van gyereke, álmák biztosan eszébe jut, milyen boldog hó­napok voltak ezek. Akaratla­nul rájuk figyel a várakozó. Hatan vannak, beszélgetnek. A nővér jön, elveszi az igazol­ványokat. Néhány másodperc múlva izgalom jelei mutatkoz­nak, majd egyre hangosabb ■ vita következik arról, ki ki után következik. Mintha nem is az előbb látott nők vitázná­nak. Égi' halk szavú, még nem is gömbölyödő megszólal, én tudom, az utolsó vagyok önök között, s távolabb ül. A vitát a nyíló ajtó szakítja félbe, a nővér a távolabb ülő felé for­dul: doktornő, tessék befárad­ni. Ö szabadkozik, hogy utol­sónak érkezett, mire a többiek igen meglepett, de biztató sza­vai hangzanak. Hiába, nem vagyunk egyformák. Minden­esetre a megjegyzések azt bi­zonyítják. jó kis lecke volt. S helyreállt a rend. Árvái Magdolna szerezzünk tapasztalatokat a kisebbségi etnikum életéről, gondjaikról, sikereikről, s nem utolsósorban a tanács és a koordinációs bizottság mun­kájának eredményességéről. Sándor Irén és Nagyistók Tibor, a városi tanács szakelő­adói hetente több alkalommal járnak ki a vonzáskörzetbe a személyes kapcsolattartás ér­dekében, vagy környezettanul­mány elkészítése, felvilágosí­tás, agitálás, tanácsadás vé­gett. Ezúttal csatlakozott hoz­zájuk dr. Horváth Ilona vb- titkár, és Zebegnyei Károly mentőtiszt, a városi cigány­ügyi koordinációs bizottság tagja. Utunk első állomása Dány volt. Valahol egy bekötő út mentén rozoga kalyiba állt, vagy inkább düledezett. Né­hány marék nád volt csupán a félig lebontott viskó teteje. Néhány méterrel arrébb egy kiselejtezett autóbuszban be­rendezett lakás körül vagy féltucatnyi gyerek szaladgált iskola- illetve óvodaidőben, ami azt mutatta, hogy az ál­lampolgári fegyelemmel hadi­lábon áll a család. A szakre­ferenseknek megígérték a fel­nőttek. hogy a gyerekeket ha­marosan óvodába és iskolába járatják. Ezután a rossz példa ellen- tételezéseként a dányi Hunya­di utcában néztünk körül, ahol csak cigányszármazású emberek élnek, ők már sokkal jobb körülmények között, ál­lami segítséggel maguk épí­tette, normális lakásokban. Ez a bizonyság arra, hogy a tár­sadalmi egyenrangúsodás útjá­ra már sokan ráléptek, tehát egyáltalán nem álom, nem csupán lehetőség, ha az érde­keltek maguk is képesek, akarnak tenni jövőjükért. A dányi tanácsházán meg­lepetés érte a lelkes csapatot, mert Gádor András tanácsel­nök mellett ott találtuk Szakái Ferencné közművelődési fel­ügyelőt a városi tanácstól, Kecskés Józsefet, a gödöllői művelődési központ igazgató­ját, és a helyi művelődési ház új vezetőjét, Szaniszló Józse­fet. A rögtönzött szakmai ta­nácskozás, a véleménycsere után elmondta Gódor András, hogy a Dányban élő mintegy kétszázötven cigányszármazá­sú ember, s az őslakosok kö­zött nincs érzékelhető ellen­tét. Ugyanis e kisebbségi etni­kum már 70—80 éve megtele­pedett a községben, A többsé­gi lakossággal való jó kapcso­latra utalnak a régebbi írásos dokumentumok is. Az 1920-as, harmincas években keltezett anyakönyvek emlékeztetnek arra, hogy a helyi cigányok gyakran vállaltak keresztszü- löséget a magyar ajkú csalá­dok felkérésére, sőt ajándé­kot is vittek, ahogyan az du­kált. Ezt a kapcsolatot pedig szívesen vették az őslakosok. Ma is járja az a mondás Dányban, hogy a cigányok ott telepednek le, ahol jó embe­rek élnek. , Legközelebb Valkón, a nap­közi otthonos óvodában ismer­kedtünk a gyermeknevelés kö­rülményeivel, az ott dolgozók­kal. az intézmény vezetője, Csörgi Mária kalauzolásában. A százszemélyes intézmény­ben jelentős a cigányszárma- zású gyerekek aránya, ez azonban nem jelent külön gondot az ott dolgozóknak, hiszen . a minicsoportos foglal­kozások révén, kivétel nélkül, minden gyermekkel egyfor­mán tudnak törődni. Ott találkoztunk Takács Ilo­na óvónővel, akinek a Csalá­di Lap augusztusi számában jelent meg második cikke, amelynek témája a beszokta- tással kapcsolatos tapasztala­tait ismerteti a szakmával, az érdeklődő olvasókkal. Nagy Béla, a nagyközségi közös ta­nács vb-titkára • kijelentette, hogy Valkón és a társközség Vácszentlászlón gondjaikat maguk igyekeznek megoldani, természetesen az anyagi lehe­tőségek szerint. Így például a tíz csoportos lakásból (amelyekben cigány- származásúak • élnek) nyolc család nem fizeti hosszú ide­je a 130—140 forintos lak­bért. ami összességében már 9—10 ezer forintnyi hátralék körül van. A község vezetése erősen gondolkodik a draszti­kus, de igazságos megoldá­son. hogy a kisebbségi etniku­mon belül, de másoknak adják bérbe a cs-lakásokat. Sajnos az ilyen magatartás megrontia a két település mintegy fél­ezer cigányszármazású lako­sának megelőlegezett bizalom hitelét, értékét. Pedig a fel­nőtt férfiak kilencven, a nők hetven százaléka munkában áll! A valkói helyszíni szemlén csatlakozott a csoporthoz Si- bak Mihályné óvónő, aki egy­ben gyermekvédelmis is. Volt mivel dicsekedniük a hely­belieknek, mert sok olyan ci­gánycsaládot kerestünk föl, akik állami segítséggel maguk építettek, gyönyörűen beren­dezett otthonokat. Aszódi László Antal A GSC női együttese az el­múlt fordulóban kirándulás és sérülések miatt megfogyat­kozott létszámmal tudta fo­gadni a náluknál jobb pozí­cióban levő Göd íelnőttcsa- patát. A hazai ifiegyüttest azért nem akarták a szakem­berek megbontani, mert volt esélyük az eddig csak egy pontot vesztett és az élen ál­ló vendégek veretlenségét el­venni. Az elképzelés majdnem bevált, a fiatalok minimális gólkülönbséggel (17-16-ra) A randevút este 6-ra be­széltük meg. Színhelye: Treis. A távolság nem nagy, mind­össze 1300 kilométer Gödöllő­től. Mivel késni nem szoká­sunk, megbeszéltük, hogy reggel 6-kor indulunk. Haj­nali 5 óra tájban népes tár­saság topogott a művelődési központ előtt. Hamarosan előállt két autóbusz is, de azt még senki nem tudta, hogy a tengernyi bőrönd, táncruha, csizma, kotta és a nagybőgő elhelyezése után vajon mi hol fogunk végül is utazni. Mert az lehetetlen, hogy a járműveken számunk­ra is maradjon még hely a kéthetes útra. Egy röpke óra elmúltával mégis •elindultunk. Irány első éjszakai szállá­sunk: Prága. A város és az egyetem kórusa, tánccsoportja most nem tagadta meg önmagát. A buszban egész nap zengett az ének, és elgémberedett tag­jainkat örömmel mozgattuk meg az autópálya szélén seb­tében rendezett táncházzal. Lelkes, vidám társaság érke­zett meg vendégszereplésünk első állomására, Haliéba. A Gödöllői Agráregyetem régóta jó kapcsolatot tart fenn az NDK-beli testvérin­tézménnyel. Tavasszal láttuk vendégül Gödöllőn az ottani egyetemi kórust, és most a mi bemutatkozásunknak jött el az ideje. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunk­ra, hogy a jelentős zenei múltra visszatekintő város­ban felléphettünk. Főként, hogy szereplésünk színhelyéül a nagy barokk mester, Händel szülőházának belső udvarát jelölték ki a szervezők. A kultúránk iránt érdeklő­dő közönség szeretettel fo­gadta műsorunkat. Műről műre haladva érezni lehetett a hallgatók fokozódó várako­zását, amely a soron követ­kező darabot megelőzte. Ezen az estén semmi nem múlhat­ta felül az igazi magyaros temperamentumot sugárzó művek: Kodály Túrót eszik a cigánya, Bárdos Dana danája sikerét. W Egyetemi vendéglátóink igazán változatos, élménydús programról gondoskodtak mindvégig. Lipcsében meg- másztuk a 475 lépcsőnyi Né­pek csatája emlékművet és kipróbálhattuk a Tamás­templom csodálatos akuszti­káját. Tánccsoportunk a hal­lei bevásárlóutca forgatagá­ban késztette megállásra a járókelők népes táborát. A vállalkozó kedvű érdeklődők még arra is lehetőséget kap­tak, hogy megpróbálják, va­jon az egyszerűnek tűnő ma­gyar tánclépésekhez sikerül-e lábaikat igazítani. Egyszóval: tartalmasán telt ez a hét, és szeretett barátainktól egy kel­lemesen együtt töltött estén vettünk búcsút. De a vi­szontlát ásra korántsem a ha­zatérőknek szólt, hiszen min­ket másnap Treisben vártak. A turné folytatása mindenkit újabb várakozással töltött el. Kresz-parkot avatnak ma délelőtt 9 órakor a kerepes- tárcsái Il-es számú általános iskolában. A gyerekek közle­kedési ismereteinek gyakorla­ti elsajátítását szolgáló parkot kaptak ki, a felnőttek pedig vert helyzetből talpra tudtak állni és óriási lelkesedéssel harcolták ki az újabb bajnoki egy pontot. Az eredmény 20-20 (11-14) lett. A felnőttcsapat összeállítá­sa a következő volt: Deák — Tátimé, Farkas, Némethné, Szlifkáné, Szűcs M., Szűcs I. Csere: Szabó. Az egész csapatot dicséret illeti töretlen küzdeni akará­sáért, külön kiemelhető Né­methné beállós játékáért. A gödöllői városi-egyetemi és szövetkezeti vegyes kar tagjainak többsége másodíz­ben tette meg az utat. őket az ismerősökkel, az újonco­kat az ismeretlennel történő közeli találkozás tartotta iz­galomban. A megbeszélt ran­devúról már csak néhány órányi utazás választ el ben­nünket. A két Ikarus kitesz magáért, pontosak leszünk. Ez már Treis. Semmi különös nem látszik így kívülről, számtalan hasonló hangulatú kisváros mellett elhaladtunk idáig. A különbség csak annyi, hogy bennünket itt állítólag várnak. És megpil­lantjuk a kis teret/ amelyre nem lehet behajtani. Ez nem fogadóbizottság, úgy tűnik: itt az egész városka.’ Vala­hogy mégis megállunk, és. a következő percben innen is, onnan is örvendező felkiáltá­sok teszik hangossá az eddig nyugalmas környéket. A régi ismerősök pillanatok alatt egymásra találnak, amit az először itt járók enyhe irigy­kedéssel szemlélnek. No, mindegy, számunkra is majd csak lesz valahogy! Üdvözlőbeszédek. Persze vártak mór minket, meg örülnek, hogy megérkeztünk és három év után ismét itt vagyunk. Mi mást is lehet ilyenkor mondani? De hogy a polgármester szájából ma­gyarul, méghozzá remek ki­ejtéssel! A szeretet hullámai körülölelnek, az újoncok minden aggályukról megfe­ledkezve állnak és most már tudják, őket ismeretlenül is ugyanúgy várták, mint a ré­gieket. Túl vagyunk tehát a nagy izgalmon. Mind a het­ven. vendég a treisi dalegy­let tagjainak családjával tölti az első estét. Egyelőre több a mosoly, mint a beszéd. A szótárak még a bőröndök mélyén lapulnak. És valahogy ott is maradnak. NSZK-beli első fellépésün­kön a színpad felett a jól is­mert jelszó olvasható: A ze­ne nem ismer határokat! Lássuk tehát, mit jelent más­fél ezer kilométer távolság az otthonunktól! Liszt, Ko­dály, Bárdos neve nem is­meretlen, de talán e falak között még nemigen csendült fel muzsikájuk. Salve Regina, Mátrai képek. Széles a Du­na..., szól a dal, de nemcsak a torkokból, a szívekből is. Már a felkészülés során bíz­tunk benne, hogy a kiválasz­tott művekkel meg tudjuk kedveltetni a magyar kórus- irodalmat a másfajta hang­zásvilághoz szokott német közönséggel. Ilyen értő fogadtatásra azonban legszebb álmainkban sem gondoltunk. Csodálatos volt az a pillanat, amikor a közönség a Mátrai képek el­hangzása után helyéről fel­állva ünnepelte a kórust és karnagyát, Üjváry Gézát, aki meghatottan fogadta a hall­gatóság szűnni nem akaró tapsát. az iskola úttörőcsapatának kezdeményezésére készítették, sok társadalmi munkával. Se­gítettek a településen lévő gazdasági, társadalmi és más szervek, a szülők, dolgoztak a pedagógusok, és nem utolsó­sorban a gyerekek. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Társadalmi vezetőségi ülés, 14 órakor. Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen. a régi Gödöllő, kamaraki állítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente története, ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Gödöllői apróhirdetések „A” kategóriás vállalatunk középfokú végzettséggel FELVESZ PÁLYAKEZDŐ FIATALOKAT — ügyintézői és ügyviteli területre. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés személyesen vagy telefonon a munkaügyi osztályon. AGROKER, Budapest XV., Cserven ka M. u. 107. Telefon: 634-855 vagy 834-901. Gödöllő antalhegyi szőlőskert művelésé­re. nyugdíjas bácsit keresek. Antalüegyi út 78. Pintér—Szűcs ÓBUDA TSZ VÍZLAGYITÓ­KEZELÖT BUDAKALÁSZI MUNKAHELYRE FELVESZ, kezdőt betanítunk. Jelentkezés munkanapokon, a 684-239/77 telefonon, 7—9 óra között. A VOLÁNBUSZ GÖDÖLLŐI ÜZEMIGAZ­GATÓSÁGA AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ AUTÓBUSZ- VEZETŐKET ! A D kategóriás jogosítvány megszerzésére vállalati tanfolyamokat indítunk. Várjuk Zsámbok, Túra, Dány, isaszeg, Nagy tarosa, Kerepes tar csa, Cinkota, Gödöllő települések lakóinak jelentkezését. Számukra otthonukhoz közeli, kedvező időbeosztású munkalehetőséget tudunk kialakítani. Vállalatunk dolgozói részére Pest megyében szabadjegyes autóbuszutazást, családtagjaik részére utazási kedvezményt biztosítunk. Jövedelem: gyakorlattól függően évi 70—100 ezer Ft. Jelentkezés: Gödöllő. autóbusz-állomás, VOLÁNBUSZ forgalmi osztály, telefon: (28)-20-170. Autódaru kezelőt felveszünk ADK 123 és MÁZ típusú darukra. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: személyesen ÉGSZÖV gépgazdálkodási osztály, Bp. VIII., Pogány J. u. 12. Telefon: 331-776, 336-109/4, rmj BUDAPEST A VOLÁN TEFU VÁLLALAT 1. tSZ. ÜZEM­IGAZGATÓSÁGA GALGAMACSAI MUNKAHELYRE KERES legalább 4-5 éves gyakorlattal rendelkező GÉPKOCSI - VEZETŐKET, Tátra billenős gépkocsikra. Jelentkezni lehet: Bp. XXI., Szállító u. Z. Tel.: 338-903. Türelmes figyelem A rend néha helyreáll Kézilabda Kiváló küzdőszellem B. K„ Sz. M. ia avatják Kresz-park Kerepestarcsán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom