Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

1987. SZEPTEMBER 8., KEDD 3 Módosító indítványok az országgyűlési bizottságokban Szükség van az adóreformra A kar dékánjai a kar hallgatóinak képviselőivel kezet fogva beiktatták az elsőéveseket. A kép előterében dr. Bíró Ferenc és dr. Nagy Emil dékánok Sürgető kényszer hívta életre Évnyitó, új rektor Tegnap délután a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megtartották a nyilvános tan­évnyitó ünnepi ülést* majd felavatták az idén nyáron át­adott korszerű épületben a mezőgazdasági gépfejlődés- történeti gyűjteményt. Gö­döllőn a harminchetedik tan­évét kezdi meg az Agrártu­dományi Egyetem, ötszázhét első éves hallgatóval. Az egyetemi és a főiskolai ka­ron, a nappali és a levelező tagozaton így összesen 2950 hallgató folytathatja tanul­mányait. Az ünnepi díszbe öltöztetett, zsúfolásig megtelt aulában a megnyitóbeszédet dr. Lokos László egyetemi ta­nár, általános rektorhelyettes mondotta, majd az új rektor, dr. Petrasovits Imre egyete­mi tanár tartotta meg szék­foglaló beszédét. Erdei Ferenc gondolatait idézte, és felvázolta az elkö­vetkező időszak gonddal ter­hes, felelősségteljes felada­tait az oktatásban, a kutatás­ban, a tudományos szolgálta­tások és a gazdálkodás terü­letén, és elemezte ennek anyagi és erkölcsi feltétel- rendszerét. Ezt követően a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter képviseletében jelen­lévő dr. Villányi Miklós ál­lamtitkár a mezőgazdaság több kiemelkedő szakembe­rének átadta a címzetes egye­temi oktatói titulus adomá­nyozásáról szóló okleveleket. Az első éves hallgatókat — az aulában visszhangzó es­küjük után — az új társa­dalomtudományi, a mezőgaz­daság-tudományi és a mező- gazdasági gépészmérnöki kar dékánjai: dr. Bíró Ferenc, dr. Nagy Emil és dr. Szendrő Péter egyetemi tanárok úgy­mond beiktatták az egyetemi polgárok sorába. A mezőgaz­dasági szakembereknek ké­szülő fiatalokat Flórisné dr. Sípos Ida, az MSZMP egye­temi bizottságának titkára és Szabó István KISZ-titkár üd­vözölte. Az egyetemi hallga­tókká vált „gólyák” eskütéte­le és köszöntése után sor ke­rült a legnagyobb egyetemi kitüntetés, a tiszteletbeli dok­tori cím átnyújtására. Dr. Pecznik János nyugalmazott egyetemi tanár, a mezőgazda­sági-kémiai tanszék valami­kori vezetőjének munkásságát dr. Nagy Emil professzor is­mertette, majd a rektor és a dékánok Pecznik professzort tiszteletbeli doktorrá fogad­ták. Dr. Petrasovits Imre nyújtotta át az ezt tanúsító díszes oklevelet. Dr. Raátz Elemér, az egyetem főtitkára, az egyetemi tanács titkára ismertette az egyetemi tanács döntését a jubileumi arany- és gyémántdiplomák odaítélé­séről, amelyet a mezőgazda­ságban ötven, illetve hatvan éve dolgozók kiemelkedő munkájuk elismeréséül kap­ták. A tavaly végzett hallga­tók közül négyen, aki£ a ta­nulmányi, a tudományos diákköri és a közösségi mun­kában kimagasló eredményt értek el, Páter Károly-cmlék- érmet vettek át. A főtitkár felsorolta annak a huszonkét hallgatónak a nevét is, akik a MÉM miniszterének dönté­se alapján népköztársasági tanulmányi ösztöndíjban ré­szesülnek az idei tanévben. Az ünnepségen Pest megye és a város párt- és állami intézményeinek számos kép­viselője volt jelen, többek között Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára, Balogh László, a Pest Megyei Ta­nács elnöke, Kővári Tamás, az MSZMP KB alosztályve­zetője, Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára és Király István akadémikus, valamint a vá­ros vezetői. Az ünnepi tanévnyitó részt­vevői együttesen tekintették meg a főépület szomszédsá­gában megnyíló 4000 négyzet- méteren kiállított mintegy 500 mezőgazdasági gépet bemuta­tó gépfejlődés-torténeti gyűj­teményt. A megnyitóbeszédet dr. Petrasovits Imre rektor mondotta, az átadást jelképe­ző nemzetiszínű szalagot dr. Villányi Miklós államtitkár vágta el. A múzeum feladatát és létrejöttének körülmé­nyeit dr. Pálfi György, a gyűjtemény vezetője ismertet­te. A kiállítás legrégebbi da­rabja 1860-ból származik, egy járgánymeghajtású cséplőgép. Talán a legérdekesebb pedig, az a Stock-cég által 1913-ban gyártott motoros eke, amely a világon egyedülálló. A gyűj­temény mintegy 1600 gépből áll, de ennek nagy része még a Békés megyei Kétegyházán található, az ottani szakmun­kásképző és szakközépiskolá­ban. Ennek az intézménynek 15 évig volt igazgatója dr. Pálfi György, akinek irányí­tásával 1970 óta gyűjtik a technikatörténeti régisége­ket. Már nyugdíjas szakem­berek, Nagy László, a robba­nómotoros lokomotívok nagy­mestere, id. Szabó István és Szabó József gépészek segítet­tek az elöregedett berendezé­sek rekonstruálásában. Mint ahogyan arról lapunkban a múlt hónap elején hírt ad­tunk. már nyáron megtörtént a kiállításnak helyet adó épü­let átadása, s tegnap a gyűj­temény kitárta kapuit a nagy- közönség előtt. A rekonstruk­ciós munka és a technika- történeti feldolgozás azonban még folytatódik. A gépész- mérnöki kar hallgatói bekap­csolódnak ebbe a tevékeny­A Parlament őszi ülésszakának előkészítéseként ezen a héten az Országgyűlés állandó bizottságai megvitatják az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvényjavaslatot. Tegnap a Parla­ment ipari bizottsága, valamint a szociális- cs egészség- ügyi bizottság foglalkozott a témával. Az ipari bizottság — Ju­hász Mihály elnökletével — megvitatta az általános for­galmi adóról és a magánsze­mélyek jövedelemadójáról készített törvényjavaslat ter­vezetét. Madarast Attila pénzügyminisztériumi állam­titkár összegezte az eddigi viták tapasztalatait, s felvá­zolta az adóreform előkészü­leteinek helyzetét! Kiemelte: egyetértés alakult ki abban a lényeges kérdésben, hogy az adóreform bevezetése szüksé­ges lépés, mert a jelenlegi pénzügyi szabályozás már nem megfelelő, sőt, ha to­vábbra Is fennmaradna, hatá­sát éppen a választott célok­kal ellentétben fejtené ki. Ha az adóreformot beveze­tik, valószínűnek látszik, hogy a gazdálkodó szerveze­tek kétharmadának helyzete nem változik vagy javul. A kormányzat eltökélt szándé­ka, hogy nem nyújt mentő­övet azoknak, akiket veszte­séges gazdálkodásuk az új rendszerben még nehezebb helyzetbe hoz, egyebek között azért, mert dolgozóik fizeté­seinek bruttósítását gondjaik ellenére saját erőből kell megoldaniuk. Nem hagyható viszont meg a teljes többlet- jövedelem azoknál a vállala­toknál, ahol megszűnnek az adók, miközben a termelői árak csökkennek vagy szin­ten maradnak. (Az államtit­kár az ülés végi zárszavában ígéretet tett arra, hogy leg­később október 31-ig a jövő évi szabályozók minden rész­letét nyilvánosságra hozzák.) Madarasi Attila elmondta azt is, hogy a személyi jöve­delemadó bevétele a helyi ta­nácsoké lesz, mégpedig úgy, hogy mindenütt az ott élők jövedelemadóját használhat­ják fel. A vitában felszólalók szá­mos részletkérdést érintettek, módosító javaslatot is beter­jesztettek, és állást foglaltak az adóreform általános elvi törekvéseivel, bevezetésének előkészületeivel, s várható hatásaival kapcsolatban. Egy­séges volt az állásfoglalásuk abban, hogy indokolt az adó­reform bevezetése, s ha az előkészületek hiányosságait bírálták is, egyetlen felszólaló sem indítványozta, hogy az ár- és adóreformot vagy an­nak egyes elemeit később léptessék életbe. Mindenekelőtt azt kifogá­solták, hogy sem az állam­polgárok, sem a képviselők felkészítése nem volt megfe­lelő. A képviselők a bizott­sági ülés napjáig sem az át­dolgozott minisztertanácsi munkaprogramot, sem az adó­reform végrehajtásával kap­csolatos jogszabályokat, sem pedig a kormány szociálpoli­tikai csomagtervét nem kap­ták meg, így — mint rámu­tattak — nehezen foglalhat­nak állást pusztán a törvény- tervezetek ismeretében. Az ülésen konkrét indít­vány hangzott el arra, hogy a személyi jövedelemadó ter­vezett adómentes sávját 48 ezer forinttól emeljék fel 70 ezer forintra. A javaslat sze­rint ez a módosítás az adó­zók 23 százalékát érintené kedvezően, az adóbevételeket azonban csak 4 százalékkal, 2—3 milliárd forinttal csök­kentené. Javasolták a vitában, hogy a büntetések szempontjából az első két év legyen türelmi idő, hiszen az adózóknak gya­korlatot kell szerezniük; el­hangzott, hogy a nagycsalá­dosok támogatásának egyik módja lehet, ha a három- és többgyermekesek tízezer fo­rintos jövedelemig nem fizet­nek majd adót. Madarasi Attila részletesen válaszolt a felvetett kérdé­sekre. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a nagy- családosok tízezer forintos jövedelem alatt ne fizessenek adót, ugyanis ebben az eset­ben fizetésüket nem bruttó- sitják, s ez nehezítené hely­zetüket. Az adótábla módosítására tett konkrét indítványt az államtitkár visszautasította, megvilágítva, hogy itt sávos adórendszerről van szó, tehát a legalsó sáv eltörlése esetén nemcsak azok mentesülnének az adófizetés alól, akik a 48 ezer és a 70 ezer forintos szint közé esnek, hanem a magasabb kategóriákba tarto­zó valamennyi adózó keve­sebbet fizetne. Ez körülbelül 20 milliárd forintos adóbevé­tel-kiesést jelentene. A kép­viselők a válasz egyéb ré­szeit elfogadták, az adótábla ügyében azonban — szavazás után — ragaszkodtak a mó­dosító indítványhoz. Szociálpolitikai terv készül Dr. Pálfi György, a mezőgazdasági gépfejlődéstörténeü gyűj­temény vezetője az egyik legrégibb berendezés, a Stock moto­ros eke előtt szólt a gyűjtőmunkáról Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnökletével, dr. Békési László pénzügyminisz­ter-helyettes szóbeli kiegé­szítése alapján foglalkozott a témával. A képviselőket ez­úttal főként az érdekelte: ho­gyan tudja ellensúlyozni a kormány az adóreform elfo­gadása esetén jelentkező 6 százalékos, s az attól függet­len, de elkerülhetetlen továb­bi 6—8 százalékos fogyasztói áremelkedést. Dr. Békési László elmond­ta, hogy a gazdaságpolitikai program részeként a parla­ment elé kerülő adóreform a termelést, a műszaki fejlesz­tést részesíti előnyben a fo­gyasztás rovására. A kor­mány álláspontja az, hogy a gazdaság talpra állítása érde­kében szükség van a terve­zett intézkedésekre akkor is, ha az az életszínvonal át­meneti csökkenéséhez, a la­kosság terheinek növekedé­séhez vezet. Ellenkező eset­ben ugyanis olyan problé­mákkal találjuk szembe ma­gunkat, amelyek nem mérhe­tők a reform hatásaihoz. Ki­tért arra is, hogy a fogyasz­tói áremelkedések teljes kö­rű ellensúlyozására nincs mód. Célzott és differenciált szociálpolitikai csomagtervet terjesztenek a képviselők elé, amely a leginkább hátrányos rétegek helyzetén kíván ja­vítani. Ez a program még nem is­mert, de annak néhány rész­letéről a tegnapi bizottsági ülésen is szó esett. A ter­vek szerint a hetven év felet­ti nyugdíjasok számára a 14 százalékos áremelkedést tel­jes egészében visszatéríti a költségvetés. A 70 esztendő, alatti nyugdíjasok csak az adó és árreform hatására keletkező 6 százalékos ár­emelkedés ellentételezésére számíthatnak. A személyi jö­vedelmadóból teli többletet befolyó bévé- a kormány a gyermekes családok javára fordítja. így például havon­ta és családonként 300—350 forinttal emelik a családi pótlékot, s további 100—150 forint támogatást fontolgat­nak. A gyermekgondozási segély állampolgári jogon járna, a gyermekgondozási díjat másfél év helyett két esztendeig fo­lyósítanák, és növekednek a diákok jövedelempótlékai is. Egy-egy család 2500 forint be­iskolázási segélyt kap minden évben. Egyedi és rendszeres szociális segélyezésre a koráb­binál többet fordíthatnak majd a tanácsok. A vitában felszólalók közül Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22.. vk) több mó­dosítási javaslatot fűzött a törvénytervezetekhez. Indít­ványozta, hogy társadalombiz­tosítási reform is kapcsolód­jék az adóreformhoz. Javasol­ta továbbá, hogy kezdődjék meg a bérreform alapvető irá­nyainak kijelölése, s gyere­kenként legalább 800 forinttal emeljék a családi pótlékot. Megfontolásra ajánlotta adó­ügyi bíróság, illetve ország- gyűlési adóügyi bizottság lét­rehozását. A vitában felszólalt dr. Ju­hár János pomázi körzeti or­vos (Pest megye, 24 vk.), arra hívta fel a figyelmet, hogy a közintézményi fogyasztás csök­kentésével is jelentős összegek takaríthatok meg, s indítvá­nyozta: több ország gyakorla­tához hasonlóan hazánkban is az adófizetők szövetsége ellen­őrizze az adókból befolyó pénz felhasználását. — Elmondta azt is, hogy több alternatívát kellene a képviselők elé ter­jeszteni, hogy azoknak — a külföldi példáknak — az is­meretében választhassák ki a legmegfelelőbb adórendszert. Javasolta továbbá: az üléssza­kig hátralevő időben vállalati és szövetkezeti vezetőkkel is konzultáljanak, vitatkozzanak a törvényjavaslat előkészítői. K. L. Az ügyfelek dönthetnek Kétszintű bankrendszer Január óta eredményesen működik a kétszintű bank- rendszer. Tevékenységük ré­vén lényegesen megnőtt a gazdálkodók, vállalatok, szö­vetkezetek választási lehető­sége. Jelenleg öt kereskedel­mi bank, három vegyes válla­lati formában működő bank, 12 szakosított pénzintézet kí­nálja szolgáltatásait. Július 1-je óta a számlavezetést érintő kötöttségek is meg­szűntek, s az ügyfelek önál­lóan dönthetnek arról, melyik bankot bízzák meg folyó­számlájuk vezetésével. Az új kereskedelmi bankok működésének eredményeként rugalmasabbá váltak a válla­latok termelésének finanszíro­zási lehetőségei. A szűkös pénzügyi források ellenére jól jövedelmező kötvények kibo­csátásával felgyorsult a tőke­átcsoportosítás, ami lehetővé teszi a jövedelmező termelés pénzellátásának javítását. A Magyarországon működő vegyes tulajdonú pénzintéze­tek jelenleg elsősorban a rö­vid lejáratú hitelezésben vesznek részt. Zömében kü­lönböző forgóeszköz-hitele­ket nyújtanak. A hazai sza­kosított pénzintézetek közül több készül arra, hogy meg­szerezze a számlavezetési jo­gosítványt. Dr.' Petrasovits Imre, az egye tem rektora megtartotta szék foglaló beszédét rénének, a képzési hely ve­zetőjének Gödöllő zászlaját. Az ünnepség után a ven­dégek megtekintették a főis kólát. Valamennyien nagy el ismeréssel és elégedettségge nyilatkoztak a látottakról. K* Zs. (Folytatás az 1. oldalról.) re az emberek. Jó érzés hát igazi sikerről számot adni. Űj alma mater születik itt — fordult befejezésül a hallga­tókhoz. — Azt kívánom, hogy jó körülmények között dol­gozzanak, tanuljanak mind a főiskolán, mind a kollégium­ban, s olyan pedagógusok­ként végezzenek, akik tud­ják, hogy munkájuktól függ a jövő. S ez nem nagy szó, hiszen a jövő generációját, amelytől társadalmunk to­vábbi léte függ, a mai peda­gógusjelölteknek kell fölne­velni. A miniszter szavait követő­en Mann Miklós, az ELTE Tanárképző Főiskola főigaz­gatója mondott köszönetét a végzett munkáért s ünnepé­lyesen átvette az új képzési hely épületét, majd Zelei Já­nos köszönte meg a hallga­tók nevében az új oktatási intézményt. Befejezésül Papp Istváfi dr. Benedetti Tibor miniszteri biztosnak és a Du­na Termelőszövetkezet kol­lektívájának a jól és gyor­san elvégzett munka elisme­réseként átadta a gödöllői ta­nács által alapított, A város fejlesztéséért emlékplakettet. Kedves gesztus volt, ahogy jelképesen gödöllői állampol­gárokká fogadta a főiskolai hallgatókat, s ennek bizony­ságaként átadta Kürthy End-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom