Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
0 MA: Szükség von ,A kormány álláspontja az, « "Mnfomn, Ä*S»"Si& van a tervezett intézkedésekre akkor is, ha az az élet- színvonal átmeneti csökkenéséhez, a lakosság terheinek növekedéséhez vezet. Ellenkező esetben ugyanis olyan problémákkal találjuk szembe magunkat, amelyek nem mérhetők a reform hatásaihoz.’’ (3. OLDAL,) Szigorúbb „Az ellenőrzések új-.Pí ___- vonása, hogy most r *1SBtÖSÉgi enenórzes már rendszeresen vizsgálják és vizsgáztatják a magánlakás-építési munkákat is. Ennek időszerűségét mutatja, hogy az ellenőrzött 116 házból 75 épült házilagos — kalákás — kivitelezésben, s ezeknél találták a legtöbb és legsúlvosabb hibákat.” (5. OLDAL) Tragédia »Kerepestarcsán, a HÉV-állomáson a r m Budapest—Gödöllő között közlekedő O SM&K&n HÉV elütötte a pályatesten fekvő Ferwágner Mátyás 82 éves nyugdíjast, aki kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe.” (8. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara: I,«W Fai Kádár János fogadta Oiiver Tamfeot Egyetemi tanévnyitó, tanárképző-avatás Gödöllőn Sürgető kényszer hívta életire PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Erich Honecker Bonnban Erich Honecker (jobboldalt) és Helmut Kohl ellép a köszöntő díszszázad előtt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett. Az NDK vezetőiét, aki Helmut Kohl kancellár meghívásának tesz eleget, útjára elkísérte Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB gazdasági ügyekben illetékes titkára, valamint Oskar Fischer külügy- és Gerhard Beil külkereskedelmi miniszter. Erich Honecker NSZK-beli útja az NDK-ban is igen nagy érdeklődést és várakozást keltett. Az NDK küldöttségét példátlanul nagy létszámú— mintegy 150 tagú — újságíró-küldöttség kísérte. A magas rangú vendéget és kíséretét a két német, állam zászlóival feldíszített Köln-^-Bonn repülőtéren Wolfgang Schäuble szövetségi miniszter, a kancellári hivatal vezetője köszöntötte. A szövetségi kancellári hivatal előtt Helmut Kohl kancellár üdvözölte az államfőnek kijáró tiszteletadással, katonai díszpompával fogadott Erich Honeckert. Az NSZK kormánya a teljes protokolláris külsőségek politikai szempontból nagy jelentőségű biztosításával, a vendég más államfőkkel azonos megtisztelésével kifejezte és megerősítette a másik szuverén és független német állam egyenjogúságának diplomáciai elismerését. A húszperces hivatalos üdvözlés után megkezdődtek a tárgyalások. A megbeszéléseken, amelyeknek fő témáit a nemzetközi helyzeten és a kelet—nyugati kapcsolatrendszeren kívül a két állam utazási forgalmának, a gazdasági kapcsolatoknak és a közlekedés javításának kérdései alkotják, az NSZK küldöttségében többek között részt vesz Martin Bangemann gazdasági miniszter, Dorothee Wilms asszony, a belnémet (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Oliver Tambot, a dél-afrikai felszabadítási mozgalom, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnökét és kíséretét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek az elhú zódó dél-afrikai konfliktus kedvezőtlen nemzetközi hatásairól, az apartheid tarthatatlanságáról, hangsúlyozták a nemzetközi szolidaritás ercisi tésének szükségességét. A megbeszélésen részt vett Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. Konferencia Budapesten A fejlődésről Az emberi tényező szerepe Az emberi tényező szerepe a fejlődésben címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfő délelőtt Budapesten. A megnyitóülésen Mahbubul Hak pakisztáni tervezési és fejlesztési miniszter, a kerékasztal-tanácskozás társelnöke üdvözölte a világ számos országából egybegyűlt mintegy félszáz résztvevőt. A tanácskozáson — amelynek megnyitóján részt vett Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is — G. Arthur Brownnak, az ENSZ fejlesztési program helyettes főigazgatójának bevezetője után Várkonyi Péter külgyminisz- ter tartott előadást. A mengnyitóülés után megkezdődött a kerekasztal-konferencia szakmai tanácskozás- sorozata, amely — várhatóan — szerdán fejeződik be. Pedagógusjelöltek az új főiskolán Már a város utcáin feltűnő, ünneplőbe öltözött fiatalok népes csoportjai is jelezték: fontos események zajlottak tegnap Gödöllőn. Fölavatták az ÉLTÉ Tanárképző Főiskolájának új képzési helyét, az Agrártudományi Egyetemen pedig megtartották az idei első nyilvános egyetemi tanácsülést és megnyitották a mezőgazdasági gépfejlödéstörténcti Az érkezőt az újdonsült főiskolai hallgatók fogadták a volt KKMV átalakított irodaházának kapujában. Habár a délelőtt folyamán már oktattak az ELTE Tanárképző Fő<- iskolájának új képzési helyén, az épületet délután adták át' rendeltetésének. A Pest megye életében oly fontos eseményen jelen volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára. Cserven- ka Ferencné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Gödöllő országgyűlési képviselője (4. sz. vk.), az Országgyűlés alelnöke, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő (29. sz. vk.) dr. Fülöp József, az ELTE rektora, Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára, Nádasné Prigyűjteményt. Gödöllő, ez az egyetemi város, amely már eddig is magáénak mondhatott égy patinás és nagy hírű egyetemet, most a négyéves általános iskolai tanárképzéssel tovább gazdagodott. Ez a humán szakos pedagógusokat nevelő főiskola segíti majd Pest megyét abban, hogy enyhüljenek szakos ellátottsági gondjai. Dr. Fülöp József, Balogh László, Cservenka Ferencné, Krasznai Lajos és Papp István az új felsőoktatási intézmény avatásán ' (Erdősi Ágnes és Hancsovszki János felvételei) Köpeczi Béla avatóbeszédét mondja VELETLEN L egenda csupán vagy valódi a történet, ma mar el nem dönthető, de akár így, akár úgy, a véletlen benne a főszereplő. A tizennyolcadik század második felében, tulajdonosa örömére, sikeresen tevékenykedett Franciaországban egy kés- és bicskanyélkészítő üzem. Ahogyan akkor szokás volt, a nyeleket csontból faragták, , csiszolták, s a hulladékot, a csontforgácsot és -port — ma azt mondanánk, micsoda szerencsés környezetszennyezés! — az üzemet övező szántóföldekre hordták ki, ott szórták szét. A gazdálkodók és az iparosok leg? nagyobb meglepetésére ott, ahol a hulladékot elterítették, a szokásosnál sokkal bővebb termést adott a föld. Attól fogva a véletlen észleletből — magyarázat ugyan nem volt a hatás miértjére — módszer le.í, először a szűkebb tájon, majd szélesebb körben. A fel nem derített, de alka1- mazott eljárás az agrokémia első lépése. Később azután — a növények táplálkozásának nagy tudó.;a, Justus von Liebig, a tizenkilencedik század középső harmadában adta meg rá a magyarázatot — fény derült az addig rejtélyesnek látszó hatásra. A csont foszfátok seregét tartalmazza, s a növénynek nitrogénre és foszforra elengedhetetlen a szüksége. Amíg a szenet a légkörből,. ezt a két anyagot csakis a. talajból veheti fel a növény, azaz az üzemi hulladék kiszórása valójában az első műtrágyázásként tartható számon. Nagyot lépve a színessé váló tegnaptól a köznapi jelenbe: van-e ma szerepe a' mezőgazdasági termelésben a véletlennek? A kérdésre határozott igen a fe- le’et, hiszen a véletlen sajnálatos következményei láthatók például a megyében a szőlőültetvényeken, ahol ugyanazon táblán belül a fagy hosszú csíkban teljesen kipusztította, a töveket, a szomszédos sor viszont érintetlen, egészséges maradt. A véletlen függvénye az is, hol mennyi csapadékhoz jutottak a gazdák a júliusi aszály kegyetlen napjai után, amint sok más időjárási tényező hatása szintén a véletlen szülötte. Ezeket kivédeni lehetetlenség, de — s ez a fontos — következményeiket mérsékelni lehet, nem csak utólagos, hanem megelőző intézkedésekkel is, például talajművelési technológiákkal növelhető a vízháztartás gazdaságossága. Az időben előbbre látót, ahogyan azt mondani szokták, kíméli a véletlen. Van ebben igazság! A tudomány sok mindent adott a gazdálkodók kezére, forgassák haszonnal, de az azonos lehetőségek kamatoztatása már nagyon is függvénye annak, hol hogyan gondolkodnak, s azt követően miként cselekednek. Friss példával élve. Nincsenek ugyan még végleges összesítések és még kevésbé elemzések arról, milyen eredménnyel járt a megye mezőgazdasági üzemeiben a gabona betakarítása, ám az — sajnálatosan — már bizonyos, hogy tovább nőttek a mezőgazdasági üzemek közötti, eddig is szembetűnő különbségek mind az átlagterméseket, mind a minőséget nézve. Aminek van egy indokolt része: az eltérő termelési adottság. S van egy nem indokolható rész. a lényegében azonos adottságok között gazdálkodók eredményeinek tetemes eltérése. Ezek az eltérések nem a véletlen teremtményei. Valamennyi mozzanatukban kötődnek az egy-egy cégnél kialakult gyakorlathoz — és az ezt a gyakorlatot diktáló szemléletmódhoz —. a többi között ahhoz például, már a táblakijelöléstől fogva érvényesül-e —, s tovább, a talaj-előkészítés, a vetés, a műtrágyázás, a növényvédő szer kiszórása folyamán — a minőség első helye, döntő fontossága. S. amint azt a szakemberek mondják, a megye mezőgazdasági üzemeinek egy részében jóval többet bíznak a véletlenre, mint amennyit szabadna, lehetne, nemcsak a gabonafélék esetében. Gyakran ugyanis már a vetéstervben eleve sok a véletlen ’elem, s az első — indokolatlan — megalkuvást követi a többi, azaz a végeredmény sem lehet jobb, mint amennyit a véletlenek serege lehetővé tesz. A véletleneknek ugyanis furcsa a természetrajza. Vannak ritkán közöttük szerencsések, de legtöbbször hátrányokkal, kárral kell fizetni a meg nem indokolható, beléjük vetett reményekért. S eregnyi jele van most mgr annak a legjobb üzemeknél is, menynyire fogynak a hagyományos tartalékok, azaz — és ezt a kelleténél tovább fedték a sikerek — itt. is, akárcsak az iparban, elkerülhetetlen a szerkezetváltás. a különböző tevékenységi területek hozamának elemzése a ráfordítások tükrében. Ez a tükör ugyanis kissé más képet mutat, mint az árbevétel, s az árbevétel-arányos nyereség. Ami nem véletlen, mert a véletleneknek van benne a legkisebb szerepe. Mészáros Ottó bék Rozália, a Pedagógusszakszervezet Pest Megyei Bizottságának titkára, valamint a megye és a város politikai, gazdasági életének számos vezetője. Váci Mihály Jegenye fényben című versét Kóbor Zita első éves hallgató szavalta el, majd Papp István, Gödöllő ta-: nácsejnöke mondott köszöntőt. ’ Közvetlen szavakkal,, meggyőzőerővel ecsetelte, mit! jelent a város életében ez a főiskola, amely alig több mint egy esztendő leforgása alatti elkészült. Nagy jelentősége van a főiskolai képzésnek, hiszen általa Tehetőség nyílik a; megye aggasztó pedagógus- gondjainak fölszámolására, s a? pedig külön említést ér-- demel, hogy a hatvannégy milliós beruházásra akkor került sor, amikor egyre kevesebb forrás van a nem termelő ágazatok fejlesztésére. Köpeczi Béla művelődési; miníszteh avatta föl az iskolát, Bészédében; hangsúlyoz-* ta, hogy nagy öröm számára ez a nap, hiszen egy most induló tanárképzőt. adhat át Olyan főiskolát, amelyet a parancsoló szükség Hívott életre. Pest megye pedagógusgondjain más, rendelkezésre áljó. eszközzel már nem lehetett segíteni. Éppen ezért értékeli olyan sokra az ELTE vállalkozását, a megyei vezetők sürgetését, mindenre kiterjedő támogató szándékát, lelkes ösztönzését. Az alapok megteremtésével kapcsolatban sok intézmény segítségét vették igénybe, s a képzés fejlesztéséhez pedig további koncepciót kell kidolgozni. Felhívta a figyelmet arra. hogy érdemes lenne a későbbiekben más idegen nyelvi szakokat indítani, illetve megteremteni a feltételeit az ének-zene és a rajztanárok képzésének. A pedagógusképzés lehetőségei Budapesten is bővülnek, s ez a tény minden bizonnyal ’ ugyancsak könnyít majd a megye tanárgondjain. A gödöllői képzési hely elsődleges feladata a megyei iskolák számára szaktanárokat adni. Ezért jó lenne — mondotta, —, ha a más vidékről érkezettek is megpróbálnának Pest megyében megtelepedni. A fővárost körülvevő agglomerációs övezetnek ugyanis nagy szüksége lenne tanárokra, olyan értelmiségiekre, akik a helyi köz- művelődést-irányítják. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akiknek érdeme az, hogy ilyen gyorsan elkészült a főiskola gödöllői tagozata. S mindez történt egy olyan időszakban, amikor elsősorban a kudarcokat veszik ész- (Folylatás a 3. oldalon) A jövő tanárai a megnyitóünnepségen
