Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

MM A békekutdefés »A P^ota cselekedetének in- !twgr— dítékait vizsgálva a lap em­PtVítM Ilyet? lékeztet arra, hogy ő maga »békeküldetésként" állította be útját. Kijelentette; a békét nem Washingtonban vagy Bonnban, hanem Moszkvában akarják. Rust békeharcos lenne? — teszi fel a kérdést a lap.” (2. OLDAL) Bonyolult művelet a szántás „Valamikor bottal lazí­tották a földet, azután kapával. S akkor jött az éke, ami nagyobb találmány toz összes rakétánál, hiszen nélküle soha nem lett volna képes az ember ek­kora földterületeket megművelni.” (3. OLDAL) PEST MEGYEI XXXI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 forint SZEPTEMBER 7„ HÉTFŐ A viták és álviták „Akár valamelyik főis- . kólán is lehetne pél­lUXeneSV dául képregény speciál­kollégium. Talán ez az önök fülének furcsán hangzik, számunkra azonban már természetes. A vezetésem alatt álló iskola amolyan szábadégyetem. Bárki beiratkozhat, akinek kedve van kipróbálni a műfajt.” (3. OLDAL) Szögűidé „Részben azért, mert itthon is ” m meg akartam mutatni, hogy nem pSXf9UCSQSO*€ véletlenül én lettem a győztes, tehát presztízsből is, valamint'a szponzoraim, vagyis a Pepsi és a Hungária Biztosító érdekei is így kívánták. E két dolognak nem lehetett ellenállni, s most is nyer­nem kellett.” (6. OLDAL) Csiga- „A Skála-World Trade köz­. _ __ , "*x"B reműködésével idén már VS ttS&ggytlgft&U mintegy másfél vagon csigát adtak el, hogy a külkereskedelmi vállalat útján eljus­son a francia háziasszonyok konyhájába. A kedvező tapasztalatok alapján a háztáji ágazat e tevékenység továbbfejlesztését is- tervezi.” (8. OLDAL) ünnepségeken köszöíitötíék a bányászokat A hazai ipar pillérei A hét végén került sor a 37. bányásznap ünnepsé­geire. A Dorogon rendezett nagygyűlésen Kapolyi László ipari miniszter mondott ünnepi beszédet. A kor­mány nevében köszöntötte a bányászokat, majd az ipar szerkezetének tervezett átalakításáról és a bányaipar feladatairól, jövőjéről beszélt. Hangsúlyozta: a kibontako­zási program eredményes és mielőbbi megvalósításának alapja a gazdaság moderni­zálása, az ipar struktúrájának a megújítása. A szerkezet­átalakításban kiemelten fon­tos feladat hárul a hazai szén, kőolaj, földgáz, urán és más ér cek, ásványok kiterm.elöire. felkutatóira. A gazdaságosan kitermelhető hazai energia­Tanárképző főiskolát avatnak Gödíllőn Délutánra a kelvén áll minden Az elmúlt hetekben számos új tantermet, iskolát avat­tak szerte a megyében és még továbbiakra is sor ke­rül az esztendő hátralevő hónapjaiban. Nagy dolog ez a jelenlegi pénzszűkös vi­lágban. Őrülünk is min­dennek, ami hozzásegíti a megyét az új oktatási tör­vényben foglaltak megva­lósításához. A célok eléré­séhez azonban a tárgyiak mellett a személyi feltéte­lek javulására is szükség van. S miután Pest megye álta­lános iskoláiban két évtizede tartósan kevés a tanár, mi sem természetesebb, mint hogy a mai napon, amikor délután öt órakor Gödöllőn átadják rendeltetésének az ELTE Ta­nárképző Főiskolájának új képzési helyét, talán még az Ma avatják a megye új pedagógia! főiskoláját (Vimola Károly felvételei) A nyelvi laboratórium műsza­ki berendezéseit ellenőrzi Tompa László karbantartó eddigieknél is nagyobb az örömünk. Az idén nyolcvan hallgató kezdi meg történelem—föld­rajz, magyar—történelem, orosz—történelem, illetve magyar—orosz szakon ta­nulmányait megyénk új felsőfokú intézményében, a megszűnt KKMV volt iroda­házában, amelynek átalakítása és berendezése csaknem hat­vannégy millió forintba ke­rült. A főiskolások mintegy harminc százaiéira szűkebb pátriánk szülötte. A távlati elképzelések sze­rint négy-hat esztendőn belül évfolyamonként száz-százöt­ven pedagógusjelölt tanulhat majd Gödöllőn. A fejlesztési tervek variációi most készül­nek, s a művelődési miniszter októberben dönt arról, hogy melyiket találja megvalósítás­ra alkalmasnak. Egyetemi városunk, Gödöl­lő, tehát egy újabb felsőfokú oktatási intézménnyel gyara­podik, mely által még jobban kibontakozhat a település amúgy is méltán híres kultu­rális arculata, s Pest megyé­nek is meg lesz az esélye arra, hogy a kétezredik évre ne le­gyen képesítés nélküli tanár az iskolákban. Folyamatosan érkeztek a berendezések Az első emeleti társalgó hordozókra és alapanyagokra nagy szüksége van és lesz a jövőben a népgazdaságnak. A szelektíven fejlődő és ex­portorientált iparszerkezet ki­alakításához' is elengedhetet­len a bányászok munkája, hiszen ők juttatják a felszín­re a prioritást élvező elektro- nizációs program alapanya­gait. s a népgazdaság húzó­ágazatai — mint például a jármű-, a híradástechnikai, a gyógyszer- és a vegyipar — is zömében hazai eredetű alapanyagokra támaszkodnak. A kormányzat tehát — mon­dotta Kapolyi László — a jö­vőben is az ipar egyik ki­emelten fontos pillérének te­kinti a bányászatot. A Nógrádi Szénbányák dol­gozói Bátonyterenyén ünne­pelték a 37. bányásznapot. Az ünnep első jeles esemé­nye a csaknem négyszázmillió forintos beruházásból meg­épített szénmosó felavatása volt. Az üzem á kányási ak­naüzemből felküldött szénből évente mintegy ötszázötven­ezer tonna jó minőségű ház­tartási szenet állít elő. Az avatást a szovjet hősi emlék­mű megkoszorúzása követte, majd a bányász művelődési házban ünnepi nagygyűlést tartottak, amelyen részt vet­tek a csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet testvér­bányák küldöttségei is. Bara­nyai Tibor, a SZOT főtitkára köszöntötte a szénbányák dolgozóit, hangoztatva: mun­kájukra még számos évtize­den át szükség lesz, és a széntermelés gazdaságossá té­telével sokat tehetnek a nem­zet előtt álló gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási prog­ram valóra váltásáért. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat dolgozói Tapolcán, a város melletti parkerdőben ünnepelték meg a bányászna­pot. A magyar alumínium- ipar áz idén több nevezetes évfordulóra is emlékezik. Most 50 éve, hogy megkezdték a bauxitbányászatot a Ba­konyban, és 25 évvel ezelőtt kötötték meg a magyar— szovjet timföld—alumínium egyezményt, amellyel megte­remtették az iparág gyors fej­lődésének lehetőségét. A me­cseki bányamedence több mint húszezer dolgozóját a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen köszön­tötték. A Börzsöny önzet’en védői Színes forgatag Szobán A sétálók, nézelődök seregében fei-feltűntek a rendezvény vendégei is. Képünkön balról jobbra: Kristóféit Istvánná, a szobi pártbizottság titkára, Érásznál Lajos, dr. Ábrahám Kál­mán és Balogh László Lássuk a medvét! — ezzel a felkiáltással gyülekezett szombat délelőtt Szobon a Börzsöny-napok közönsége, ám aggodalomra nem volt okuk. A környék erdőségeiben hir­telen feltűnt szederpusztítóról nem érkezett újabb híradás, így azután a figyelem egyre inkább a sokszínű rendezvény- sorozat . felé irányult. A Bör­zsöny baráti kör a Pest Me­gyei Kiszövvel és a Közalkal­mazottak Szakszervezete Vác Városi Bizottságával karöltve kétnapos nonstop programról gondoskodott. A művelődési központ előtt fúvószenekar köszöntötte a megnyitóra érkezőket, közöt­tük Krasznai Lajost, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkárát, Balogh Lászlót, a körzet országgyű­lési képviselőjét, a Pest Me­gyei Tanács elnökét, Romliá- nyi Andrást, a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottságá­nak titkárát. Miután a ren­dezvényt szervező Börzsöny baráti kör a tájegység vé­delmét, értékeinek felkutatá­sát és megőrzését tűzte ki cé­lul, s ennek megfelelően állt össze a hét vége változatos programja is — természetes, hogy dr. Abrahám Kálmán ál­lamtitkár, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke is erről szólt megnyitójában. Szörp a célban — Az ember addig herdálta a természet javait, míg maga is veszélybe került — mon­dotta, az államtitkai1. — Azt hitte, hogy korlátlanul visz- száélhet a környezet adott­A napsütéses időjárást ezen a hétvégén is igyekeztek a gaz-; daságok és a szövetkezetek ki.-,' használni, hogy felgyorsítsák; az őszi mezőgazdasági munkát.; Gyorsabb tempóra váltottak a közös gazdaságok, s szinte, egész nap törték a tarlót, ké-, szítették az őszi vetések mag­ágyát. Nagy erővel dolgoztak a: silóbetakarító gépek, hogy be­hozzák azt a kéthetes lema­radásukat, amennyivel később értek be a szokásosnál a ta­karmánynak szánt növények. A borvidékeken a pincék és a hordók rendbetételével meg­kezdődtek a szüret előkészüle­tei. A termés leszüretelésével a gazdák még várnak, mert a mostani meleg, napsütéses idő­járás javítja a szőlő cukorío- kát. Pest; megye mezőgazdasági nagyüzemeiben ezen a, hétvé­gén a szállítás, "a rakodás• adta a legtöbb tennivalót. A‘ mosta­ni viszonylag nyugalmasabb napokat használják fel arra, hogy a betakarítás csúcsidő- szakában sok helyütt csak ideiglenes tárlókba szállított termést szakszerűen elhelyez­zék télire. A gazdaságok egy része a kiskatonáktól is segít­séget kapott ehhez a munká­hoz. A megyében még hátra van a kukorica betakarítása, amihez néhány héten belül hozzálátnak. A termés kedver zőnek ígérkezik. A legtöbb kombájn a napraforgótáblá­kon dolgozóit. A konzervgyá­rakban is nagyüzem volt, a oartnergazdaságoktól érkezett árukat vették át és dolgozták fel. Munkával telt el a hétvége Kalocsa környékén is, ahol többféle fűszernövény begyűj­tésének most jött el az ideje. A szárazság nem kedvezett a majoránnának, a bazsalikom viszont illatosabb a szokottnál. Népművészek kínálták porté­káikat. Nagy sikerük volt a kukcricacsuhéból készített ba­báknak ságaival. ám rá kell jönni; nem szennyezheti tovább a le­vegőt, a Vizét, a talajt anél­kül. hogy jóvátehetetlen ká­rokat -okozna. Ezeréves szoká­sokat kell megváltoztatni, s úgy gondolkodni, dolgozni, hogy annak1 ne csak a követ­kező esztendőkben, hanem az előttünk álló századokban is legyen látszatja. Éppen ezért nagy dolog, hogy akadnak olyan emberek, szervezetek- mint a Börzsöny baráti kör is —, amelyek vállalkoznak a védelmére. A Börzsöny-napok programja azt bizonyítja, liogy van igény, s lehetőség is arra, hogy az ember harmo­nikusan éljen együtt a termé­szettel, mozogjon, sportoljon, jól érezze magát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében tartotta meg a Bör­zsöny baráti kör éves, köz­gyűlését a szomszédos nevelő- otthon dísztermében, miköz­ben felpezsdült toz élet a szo­bi utcákon, a Duna-parton, a szabadidőközpontban, s a programnak' helyet adó in­tézményekben. Elcsigázott, de jókedvű futók szaggatták a. célszalagot a művelődési köz­pont mellett, s hörpintették fel a megérdemelt üdítőt. A Szobi szörp futáson csaknem 150-en indultak a legkiseb­bektől az idősebbekig, öt, il­letve 10 kilométert tettek meg a szép vidéken. A természet- járók a zebegényi Gründll rétre- indultak, ám helyben is akadt bőven látnivaló. A templomtéren népművé­szek kínálták portékáikat, nagy keletjük volt a kukorica- csuhéból készített babáknak. A szomszédos asztalon kor­sók, köcsögök, hímzett,blúzok, ruhák mutatták magukat, sn!< gyerek majszolta az ízletes (Folytatás a 3. oldalon) Rakcdási műszakok a megyéken Pezsgő élet a határban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom