Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Átmeneti nehézségek Gyakori az éiszakai dézsmálás — Ne haragudjon, még lenne egy fontos telefonom. Bizonyos termékekből ellátási gondjaink vannak. Remélem, sikerül beszélni az illetékessel és önt is informálhatom — mondja Pintye Attila, a Ceglédi Tejipari Vállalat igazgatója. Többször tárcsáz, végül megkéri a titkárnőt, hátha ő szerencsésebb lesz. Nőtt a fogyasztás — Hogy értékeli a cég nyári produkcióját? — Azt hiszem, alapjában véve nem dolgoztunk rosszul. Hiszen az afSpvető termékek — tej, kakaó — ellátásával nem voltak gondok. Igaz, a július végi kánikula idején két-há- rom esetben jeleztek nekünk a boltok savanyodást. Nos, az ok több dologra vezethető vissza. Olykor nem kaptunk kifogástalan minőségű alapanyagot. Ugyanakkor a húsárak emelkedésével megnövekedett a kereslet a tejtermékek iránt, a nagy mennyiségű áru tárolásához bővíteni kellett a hűtőkapacitásunkat, ezt indokolta az is, hogy az elmúlt évtől Nagykőrös ellátását is átvettük. Igen ám, de sajnos hónapokig nem találtunk kivitelező partnert. Az első lépcső most végre elkészült, a második tervezése folyamatban van, amely anyagi lehetőségeink miatt csak jövőre valósul meg. S végül arról se feledkezzünk meg,, hogy a nagy hőség nem csökkent jelentősen az éjszakai, illetve hajnali órákban sem. Mi ebben az időben terítünk. Mire a tej bekerült a boltok hűtőibe, lehet, hogy órák múltak el. Így aztán elképzelhető, hogy az a vásárló, aki reggel felforralta a tejet, annak még sikerült, aki esetleg délután, annak rnár nem. A sajttal és vajjal nem volt különösebb baj. A nagyobb boltok igényét folyamatosan ki tudtuk elégíteni. Viszont egy hónapra leálltunk az ízesített joghurtok, túrók, pudingok forgalmazásával. Ugyanis mire ezek a készítmények beérkeztek hozzánk: felpuffad- tak. Ez elsősorban esztétikai hiba, mivel a termék ennek ellenére fogyasztható. Előfordult olyan is, hogy egy-egy fajta hiányzott a megszokottakból. Megnyugtatásként mondom: augusztustól fokozatosan visszaállunk e kedvelt csemegék forgalmazására. Érdekességként még annyit, hogy az első félévben 41 584 tonna árut adtunk át a kereskedelemnek. A múlt évhez viszonyítva tejből 17, tejfölből 14, kefirből 33, míg a fél kilogrammos túróból 45, vajból és sajtból 18 százalékkal több fogyott. Az ízesített termékekről és a féltartós tejről nem is beszélve. Némi javulás — Ha rnár a féltartós tejet említette; úgy tudom, .ebből igen kevés van. — Sajnos ez igaz. Ennek egyszerű a magyarázata. Az országot jelenleg a városban működő 8 gép látja el. Előzetes tájékoztatás szerint május Síén terítettünk volna először területünkön. Ehhez a szegediek — mivel hozzájuk tartozunk — kérték, hogy mérjük fel az igényeket. Mondhatni meglehetősen nagy volt az érdeklődés, gondoljunk csak a nyaralásra készülő kisgyermekes családokra. A legjobb indulatunk mellett is az igények 80 százalékát tudjuk kielégíteni. Mivel a nyaralásoknak vége, lehetséges, hogy kevesebben keresik az elkövetkező hónapokban a féltartós tejet, tehát némi javulást remélünk. — Azt hallottam, hogy az utóbbi néhány hét során egyes termékekből kisebb a választék, főleg a sajtféleségekből. Miért? ■— Augusztus közepétől a vaj, vajkrémek, a dobozos és bizonyos vágósajtokkal való ellátásban nehézségek mutatkoznak. Az előbb hallhatta a telefonbeszélgetésünket, mely szerint azt a felvilágosítást kaptuk, hogy egyes termelőüzemek átmenetileg álltak, csökkentek a készletek. Ez aztán akadályozza a munkánkat. — Mi igaz abból, hogy a boltokból visszavett áruk esetében önök nem elég rugalmasak? — Nézze, mi megnézzük, hogy mit veszünk vissza. S lehet, hogy egyes boltoknak ez nem mindig szimpatikus. Ettől függetlenül az ország egyik legjobb visszáruja a mienk. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, az elmúlt évek alatt komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy például a csomagolóanyag tisztes minőségű legyen. S a munkatársainkat is érdekeltté tettük abban, hogy elvétve forduljon elő olyan, hogy a zacskó folyik- Egyébként a visszaküldött árukat kiselejtezzük, takarmányként hasznosítják. Egész rekeszt — Eddig arról beszéltünk, ami bennünket, a vevőket és a boltokat bosszantotta. Mi az, ami önöket bosszantja? — Sajnos, egyre gyakoribb jelenség, hogy ismeretlen tettesek megdézsmálják az éjszakai terítés során kiszállított termékeket. Van úgy, hogy nem egy-két darabot visznek el, hanem egy teljes rekesszel. Aztán az sem ritka, hogy szétszórják az árut. A kárt a kereskedelemmel közösén viseljük. Az összeg változó, de eléri a havi tízezer forintot. Sajnos nemcsak Vecsésen, Gyömrőn, Nagykőrösön, ■ de Cegléden is divat ez. Egyelőre úgy tűnik, nincs megállás. Fehér Ferenc Még mindig az Oroszián... Foígyatkozik a helybeli autósok türelme, mind többször érdeklődnek, miikor költözik vissza a benzinkút a Pesti útra. Kérdésüket Fehér Mihálynak, az Áfor ceglédi tankautó töl tő-állomása vezetőjének továbbítottuk. — Július elején megjelent közleményében az Áfor azt ígérte, hogy várhatóan augusztus végére befejeződnek a benzinkút rekonstrukciós munkálatai. Már benne járunk szeptemberben, de a gépjármüvek még mindig az Oroszlán utcában szoronganak. — A műszaki átadás meg is történt augusztusban. De a betonozás elhúzódik, s így a végleges átadásra, illetőleg a kút újbóli megnyitására határidőmódosítást kértünk. Ha semmi sem jön közbe, szeptember 15-én vagy 16-án már a Pesti úton lehet hajtóanyagot kapni. — Miért vált szükségessé a benzinkút felújítása? — Kigödrösödött, s így veszélyessé lett a kút betonpadlója. Az ott dolgozók között elő is fordult néhány kisebb baleset. De azt sem tudta garantálni senki, hogy a beálló autók tengelytörés nélkül ússizák meg a töltést. Emellett a fölújítás egyik mozzanataként sor került egy 7.5 köbméteres Arol-tartály elhelyezésére is, aminek segítségével a keverékes termékek kiszolgálása jóval, köny- nyebben megy majd. — Ha jól emlékszem, három vagy négy esztendeje is fölújították a benzinkutat. Mégpedig a betonpadlóját.. . — Igen. valóban így volt. Sajnos akkor az építők egy újfajta eljárással kísérleteztek itt: a beton szőnyeget úgynevezett olajálló műgyantával vonták be. Mondanom sem? kell. hogy a műgyanta fi váSpgháSpg eltávolítása Lesz-e bánva Jászkarajenőn? nem volt olajálló, föltöredezett a beton. alatta V. S. . Névadó A Ceglédi Vasutas Sportegyesület a sportmozgalomban dolgozók nemrég született gyerekeinek névadó ünnepséget rendez szeptember 5-én. szombaton délután egy órakor a városháza dísztermében. Nyolc kisfiú és kislány körül zajlanak az események. A falu határában, hajító- fányira a vásártértől két bizonyíték káromkodik. Két öpeganyó. kerékpárokkal. Jöttek vályogtéglát rendelni. Az istállóját — stb. öt perc leforgása alatt két szentségelő bizonyíték: arra, hogy meglehetősen erős visszhangokat keltett Jászkarcjenön és Kő- röstetétlenen a vályogvetők ügye. Háznézőbe indulunk dr. Lakos László tsz-elnökkel, aki kétkedve fogadja a hírt. miszerint a jászkarajenői építmények kétharmada vályogból készült volna. Ha nem is töméntelen meny- nyiségben, de azért akad jó néhány színtiszta vályoglakás az újabb eresztésben is. Meg hát ki lát be a vakolatok mögé! Nem perdöntő. Később Heimann Gyula tanácselnököt kérdezem ugyanerről: szerinte a lakóházak egyhar- mada egészed biztosan vályo- gos (az övé is), meg a mellékhelyiségek zöme. Az Árpád Tsz levele a vályogvetőknek : „A Ceglédi Földhivatal elrendelte, hogy a tsz szüntesse meg a vályogkitermelést. A fentieket figyelembe véve 1987. augusztus 12-től a vályogkitermelést be kell szüntetni. 1987. szeptember 1-jéig a már kitermelt vályogtéglákat el kell számtani. Felhívom a figyelmét, amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget. úgy kénytelenek leszünk szabálysértési eljárást kezdeményezni ön ellen, illetve ha a termelőszövetkezetet a földhivatal megbírságolja, úgy a bírságot bírói úton önön hajtjuk be.” Több mint negyven esztendeje kaparnak ki agyagot s formáznak belőle vályogtéglát azon a mezőgazdasági művelésre teljességgel1 alkalmatlan területen, ami jelenleg is az Árpád Tsz tulajdonában van. A négy évtized alatt senkinek sem jutott eszébe, hogy szabályok és korlátok közé kellene szorítani a munkát. Ez a fel ed ékenység talán még. üdvösnek is bizonyult: Kara és Tetétlen nyelte a téglákat, de jutott belőle bőven a szomszédos településeknek is. Az üzlet egyszerűen zajlott: a kuncsaft megvásárolta az agyagot a tsz-től (ezer téglára valót 60 forintért), s ezzel a dolog hivatalos része véget ért. Jöttek a vályogvetők és elkészítették a téglákat (a legfrissebb adat szerint darabját 2,50-ért). A hitelesség kedvéért tegyük hozzá: a mindenkori vályogvetők jogosítvány, engedély és a tsz-szel való jogviszony nélkül munkálkodtak. Fű alatt, hallgatólagos beleegyezéssel, de a községbe’i építtetők javára, s ezért hasznosan. Egészen addig, amíg a jászkaraj enőiek szeméről el nem távolíttatott a vályoghályog. — Már évtizedekkel ezelőtt törvénytelen helyzet alakult ki a vályogtelepen — mondja dr. Somodi István, a Ceglédi Földhivatal vezetője. — Megvették a harmadfű csikókat Állatvásár volt a minap Cegléden. A felhozatal az előző havi vásárokhoz képest nagy volt. AZ árakat az eladók alacsonynak, a vevők magasnak találták, de aki komoly vételi szándékkal érkezeti, nem távozott üres kézzel. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ennek lényege, hogy felszíni bányászatot csakis, engedéiy- lyel lehet végezni, ráadásul az elhagyott területeket- az újrahasznosítási terv szerint kell gondozni. Az Árpád Tsz rendelkezik is ilyen tervvel, ami 1984-ben született meg és az addig kitermelt részek újrahasznosítását tartalmazza. Akkor tisztáztuk, hogy a további munkához most már szükséges az engedély. De a tsz nem kérte meg, és az újrahasznosítási tervet se hajtotta végre. — Mégis enyhén szólva furcsa, hogy negyven év után éppen most jutott esz be a hivatalnak betiltani a vályogvetést. — Ennek előzménye az, hogy 1984—85-ben az ügyészség ellenőrizte a földvédelmi törvény betartását, s elmarasztalta a hivatalt az ilyen földterületekkel kapcsolatos liberális magatartása miatt. Az idei határázemlén láttuk, hogy semmiféle intézkedés nem történt a jászkarajenői vályogtelep ügyében, ezért írásban tiltottuk be a munkát. Ez azonban nem azt jelenti. hogy egyszer s mindenkorra vége a vályogvetésnek. Ha szükség van rá, egyszerűen engedélyt kell kérni bányászati tevékenységre. — De ki kérje? — A termelőszövetkezet, hiszen övé a föld. Persze az is szóba került, hogy a tsz átadná a területet a tanácsnak. De úgy tudom, a tanács elzárkózik ettől. — Mitől lesz hivatalos egy agyag bánya? — Attól, hogy engedélyt kérnek rá, megterveztetik, biztonsági előírásokkal szabályozzák, körülkerítik, bánya- felügyelőt jelölnek ki. Ha ez megvan, attól a pillanattól kezdve az üzemeltető felelős a munkáért. Mondjuk, ha baleset történik a helyszínen. Ilyesmi ugyan az elmúlt negyven esztendőben nem fordult elő, de nincs kizárva, mert azért veszélyes terület az agyagbánya. Dr. Lakos László tsz-elnök álláspontja: — Az agyagkitermelésből semmiféle hasznot nem húz a szövetkezet, az idén valamivel több, mint ezer forint futott be a számlánkra. Ez természetesen nem üzlet. Ami pedig a terület újrahasznosítását illeti: a vásártér mögötti gyepes részen nem él meg szántóföldi növény. Nem tudom, mit kezdhetnénk vele. Ennek ellenére írásban fogunk kérni bányanyitási engedélyt. de amíg ez az engedély nincs a tsz birtokában, addig mi sem szólíthatjuk munkára a vályogvetőket. Heimann Gyula, a Jászkarajenői Tanács elnöke: — Szó sincs arról, hogy a tanács elzárkózna a terület átvételétől. Jó lett volna még a szezon kezdetén, tavasszal tárgyalni erről az érdekelt felekkel, de én legfeljebb két hete, hogy értesültem a dologról. A vályogtéglára mindenképpen szükség van a környéken. De ahhoz, hogy az üzemeltetési jog a miénk legyen, a tanácstestület döntése kell. A soron következő ülést pedig novemberben tartjuk. Addig is az érdekelteknek (tsz-nek, tanácsnak, vályogvetőknek) mindjeképpen érdemes lenne megegyezniük abban, hogy a tisztességes föltételek megteremtésében ki milyen részt vállal. — Ki kezdeményezze ezt a lépést? — Arra ígéretet teszek, hogy záros határidőn belül összehívok egy megbeszélést. Varga Sándor Fogadóéra Szeptember 9-én, szerdán délután 2-től fél 7 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. A múlt század első harmadában honvédelem számba ment a magyar nyelv ápolása a német és a latin szó használatával szemben, őseink nyelvet újítottak, magyarul írtak és melegen pártfogolták dalizó vándorszínészeinket.. Egyszeriben föltámadt az igény a magyar színtársulatokat letelepíteni városainkban, Thália papjainak és papnőinek méltó hajlékot építeni. Pesten a német színház szilárdan állt kőlábakon a mai Vörösmarty téren, csak a magyar komédiások hiányolták az állandó épületeket. Egy lelkes ember elkiáltotta: építsünk hajlékot a magyar színészeknek! Visszhangként ezer torokból har- sant utána: építsünk, építsünk! Pénzt is adunk hozzá! Az évezredes tapasztalatot akkor még igencsak tudták: a szó elröppen, az írás megmarad. Az országgyűlés elfogadta a Nemzeti Színhá? költség- vetését, és elosztva vármegyékre, biztosította a zavartalan munkát. A megajánlás érdekessége, hogy erre a célra az egyébként nem adózó földbirtokos nemesség vállalta magára a Nemzeti Színház költségeit. Mert falvainkban és városainkban éltek birtoktalan nemesek is, akiket ez a fölajánlás nem érintett, kézműves, kereskedő és földet művelő jobbágysorsú nemesség Ők a polgársággal együtt adóztak a telkek és vállalkozásai': után rendszeres évi adókkal a földbirtokosoknak, a városnak, a megyének, és viselték az országos terheket. Cegléden is voltak birtok nélküli nemesek, akiket a Nemzeti Színház adója nem érintett, mert itt senki másnak nem volt saját tulajdonú földje, az ötvenezer holdas határ a középkori kiarissza apácarend megszüntetése után 1783-ban állami tulajdonná vált, és a jelen esetben birtokosi nemesi címen adózott. Az uradalom irattárában ma is meglevő fnegyei fölhívás pontosan közli a Nemzeti Színház építési költségének adó formájában kivetett összegét, és a befizetés helyét: „Steinbach Károly úrnak, a Pest Kerületi Közalapítványi Javak Prefektusának. A legközelebbi országgyűlési költségek, mellyeken egyszersmind a Nemzeti Szín Házra tett országos ajánlatoknak Pest megyére eső része foglaltatik, a személyekre tett ki vetésekkel együtt, a nemesi föld birtokokra 22.916 ezüst forint számiáltatván, ezen summából a Ceglédi Uradalom, melyhez tartozik Czegléd, Bérezel és Tass, esik 1.100 ezüst forint. Melly pénzeket f. hó 19- ére Pesten a ’Statusok Pénz Tárába bé fizetni ne terheltessen. 1841. April 9-én Viczián Lajos megyei eskütt.” Napjainkban, a kétszeri lebontások után, harmadjára is megépítendő Nemzeti Színház, melynek sorsa tízezreket foglalkoztat és nyugtalanít, hírlapok. a rádió és a televízió havonta tárgyai, hárommilliárd forintját valahogyan így kellene előteremteni. Mert a lelkesedés megnyitja ugyan a szíveket. de az erszények már nehezebben nyílnak ki. Hídvégi Lajos ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Ezeregyszáz ezilstforint Adomány az első nemzetire
