Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
8 1987. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Kézművespalánták A néphagyományok ápolása és a kézműves-tevékenységek fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Kisiparosok Országos Szövetsége és a Magyar Űttö- rők Szövetsége. A megállapodás célja a kézműves hagyományok és a szakmák tárgyi-szelleini örökségének ápolása, ismeretek átadásával a pályaválasztási lehetőségek bővítése, értékek alkotása, bemutatása, s a kézműves kisipari tevékenység továbbfejlesztése, propagálása. A Kiosz az Országos Kisipari Kézművestanács közreműködésével kézművesmestereket kér fel, hogy vezessenek szakköröket a gyermekeknek, és közülük a legjobbaknak folyamatosan szakmai tanácsokat adjanak. Az úttörőszövetség képző- és népművészeti alkotótáborait támogatja költségvetéséből az OKKT, így bővítik a művészeti szakkörök és szaktáborok felszerelését, és alkotóműhelyeket alakítanak ki. A Kiosz saját rendezvényein bemutatja majd a gyerekek készítette termékeket, a kézműipari kiállításokon és vásárokon pedig forgalmazza is azokat. A Kiosz és az úttöröszö- vétség kezdeményezi a Népi Iparművészeti Tanácsnál az Üttörő népművész és az Üttörő népi iparművész kitüntető címek alapítását. Már ebben a tanévben megkezdik munkájukat az első csoportok, szakkörök, s ezeket e megállapodás alapján mesterek irányítják. Haranglábkészítő kerestetik Már nem bánják az Újtelepen Kevés településnek van olyan teljes, szinte a régi paraszti élet minden részletére kiterjedő dokumentumgyűjteménye, mint Al- sónémedinek. Hét esztendeje a Pest megyei falumonográfiák sorozatban, a helyi tanács gondozásában jelent meg az Alsónémedi története és néprajza című kötet, amely tág teret szentel a településszerkezet és az építészet leírásának. Filep Antal, a fejezet szerzője beszámol arról, hogy milyen jellegzetességekkel épültek hajdanában a némedi parasztporták. Sok ágasfás tartószerkezetü tető maradt meg. Ágasnak Y-alakban végződd, földbe leásott, a ház két vége mellé állított vastag szálfát, gerendát alkalmaztak. Ezeknek az oszlopoknak a végét egyszerű V-alakban fűrészelték ki. Az ágasokon nyugodott a tetőt tartó szelemen. Az ágas és a szelemen is kezdetlegesebb kivitelben egyszerű gömbfa volt. Bár 1860 után már nem építettek ilyen tetőmegoldású házakat, mégis ezeknek néhány példánya nemrégiben is állt még. Az ágasfa motívuma Aki olvasta Filep Antal sorait az alsónémedi népi építészetről, annak nem nehéz az ágasfás tetőmegoldásra ráismernie az átadás előtt álló szolgáltatóházban. — Szeretnénk valamit megőrizni, átmenteni az utókor számára a jellegzetesen némedi hagyományokból — magyarázza Fülöp József né tanácselnök. — S ebbe nemcsak a régi viseletek, használati tárgyak gyűjtése tartozik, hanem a hajdani, s igen jellegzetes épíA hajdani utak emlékei A Budapesti Közúti Igazgatóság balassagyarmati üzem- mérnökségén gondosan őrzik az „utas” múlt emlékeit. A telephely udvarán az eltelt évtizedek alatt használt útépítési és útkarbantartási munkaeszközök, gépek, közúti jelzőtáblák sokasága fogadja a látogatókat. Az összegyűjtött tárgyak kiállításán megtalálható a gőzhajtású úthenger, a ló vontatta fából készült hőeke, a század elején használt kilométerkövek és útirányjelző táblák ritka darabjai mellett a fából és kockakőből készült régi útburkoló anyagok sokasága. Gőzhajtású úthenger tési módok, vagy a település- szerkezet megtartása. Természetesen alkalmazva, hozzásze- lídítve a mai viszonyokhoz, követel mény ekhez. Amikor a közelmúltban az úgynevezett Üjtelepen kezdtek parcellázni, nem véletlenül hívták fel a tervező, Miklós Mária figyelmét a helyi falumonográfiára. A fiatal építész, a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkatársa az agglomerációs terv részeként a jellegzetes némedi hagyományok ismeretében és felhasználásával tervezte meg az utcabeosztást és az építendő otthonok néhány jellemzőjét. Szelídítve él tovább Az utca vonalára merőleges, nyeregtetős, oldalhatáros beépítést írt elő, a nyeregmagasságot pedig nyolc és fél méterben határozta meg. Bizony elég viharos utcagyűlésen kellett a terv mellett kardoskodnia a tanácsnak. Az építkezők úgy érezték, a tervező gúzsba köti őket. Nem parasztházat akarunk építeni, nekünk aztán ne mondják meg, milyen magas legyen! — ezek voltak a legfontosabb ellenérvek. Ha végigmegyünk Alsónémedi legszebb utcáin, megfigyelhető, hogy orgonasípokhoz hasonlatosan egyre magasabbak és magasabbak az újonnan épült otthonok, mintha csak egymást akarnák túllicitálni az építkezők. Nem csoda hát. hogy jogaik megsértésének érezték a tervező és a tanács kérését. — Valóban nehéz volt meglátni a száraz tervrajzokban a majdani szép és harmonikus utcaképet — mondja a tanácselnöknő. — Pedig a leendő otthonok tervezői a már említett megkötéseken túl szabad kezet kaptak az építtetők és saját elkéozeléseik megvalósításához. Most, hogy jó néhánv áll a negyvenhárom házból, már az utcagyűlésen leghevesebben ellenkezők is belátják, nem akart rosszat a tervező. A ma még neve sincs utcában, mindjárt a sarkon egy rendkívül szép. sarokterasszal épült ház áll, bizonyítva, hogv a régi építészeti hagyományok alkalmazása mellett is lehet a mai kor emberének mindenben megfelelő otthont tervezni. A következő telken még csak a falazásnál tartanak, de már így is látható a szénség. Belágyi Tamás, a leendő tulajdonos lapátjára támaszkodik, úgy mondja: — Bizony azon az utcagyűlésen én is nagyon föl voltam háborodva. Különösen a ház nyolc és fél méteres magassága miatt, hiszen nem akartunk külön gazdasági épületeket a kert végébe, ezért alakítottuk ki a szuterént. A végén jócskán feltöltjük, akkor majd egészen másképp néz ki ez a ház. — Mi a véleménye a tervezői elképzelésekről, most hogy az utcának ezen az oldalán már állnak a házak? — Valóban szép és megnyugtató látvány. Pedig minden épület más, de a csaknem azonos szögben álló, egyforma magas tetők egységesebbé teszik az utcaképet. Bár, talán éppen ezért úgy döntöttem, hogy eredeti terveimmel ellentétben nem római cseréppel, hanem palával borítom a tetőt. Ugyanis, ha végignéz itt a soron, láthatja, mindenki ezt a cserepet használta. Az épületek java része helyi tanácsi támogatás igénybevételével készült. A legtöbben kamatmentes kölcsön, de né- hányan vissza nem térítendő támogatás formájában kaptak segítséget az önálló otthon megteremtéséhez, ök nagycsaládosok, s a megyei tanácstól kapott összeget az Alsónémedi Tanács pótolta ki saját pénzből. Őrzik hagyományaikat Sok szempontból mintaszerű az alsónémediek törekvése múltjuk, értékeik átmentésére. Igaz, könnyebb helyzetben vannak, középületeik javarészt hagyományos építésű, a falusi környezetbe illő házak. De ügyelnek arra, hogy az újonnan megvalósuló beruházások is Ilyenek legyenek. Elég a takarékszövetkezet új székházára vagy a befejezés előtt álló szolgóltatóházra gondolni. S az is jellemző, amivel Fülöp Józsefné búcsúzik: — Nem tud ajánlani véletlenül egy ügyes haranglábkészítőt? A teho egy részéből ugyanis harangot készíttettünk. Ez volt az alsónémediek óhaja. Ám semmiképpen nem szeretnénk egy csúnya, ormótlan vasvázra tenni. Már elkészültek a tervek fazsindelyes, rézborítású, székely stílusú haranglábra. már csak egy jó iparost kell találnunk .. . Móza Katalin Együtt bütykölnek Hajts az egészségedért! Még az elmúlt év őszén hallottam, hogy valami érdekes dolog történik a szentendrei Füzes park és Vasvári-lakótelep között épülő szolgáltatóház egyik helyiségében, ahol kerékpár javítót nyitott valaki. Aztán néhány hónapja ismét szóba került egy társaságban, hogy mind több gyerek tölti szabadideje egy részéi a bringát javító szerszámok és az idegen társaságában. A közelmúltban pedig arról beszélt valaki, hogy népes nebulócsoport indul kerékpározni a Pilisbe egy fiatalember vezetésével. Ezek után természetes, hogy izgatott a kérdés: ki lehet ez a megszállott jótevő, s hogy került Szentendrére? A kerékpárok és a srácok között egy vékony, barna hajú, meleg tekintetű, mosolygós arcú, szimpatikus fiatalembert találtam. Az első mondatok után rájöttem, hogy nagyon szűkszavú, ha róla van szó, viszont annál bőbeszédűbb, ha a járgányról és a gyerekekről kérdezősködöm. Annyira jártas vagyok a sportban, hogy amikor bemutatkozáskor a Takács András nevet hallottam, felmerüljön a múltból a magyar kerékpársport egyik büszkeségének az alakja. Alaposabban megnéztem az arcát, s már emlékeztem. Igen, ő az, Takács András, a huszonötszörös magyar bajnok, akit világviszonylatban is „jegyeztek”. Mellesleg kétszer nyert magyar bajnokságot gyorskorcsolyázásban is. Ez utóbbival csak úgy kiegészítésképpen foglalkozott, azért, hogy télen ne kelljen hóban, fagyban kerekeznie. Ezek után kíváncsiságom fé- lig-meddig kielégült. Mert hát dőreség lett volna olyan kérdéseket feltenni, hogy szereti-e a kerékpározást, miért éppen ennek a járműnek a javítására adta a fejét. Inkább az iránt érdeklődtem, hogy egy ilyen formátumú versenyző miért vonult vissza viszonylag korán ? — Mert megszűnt a BVSC kerékpárszakosztálya, s én úgy gondoltam, hogy másutt nem folytatom.-—S hogyan került Szentendrére? — Negyedszázadon át itt edzettem a Pilisben, a Dunakanyarban. Ez a terep nemcsak kiválóan alkalmas a kerékpározó trenírozására, hanem gyönyörű is, Az utolsó években megfigyeltem, hogy ezen a környéken nincs javítóműhely. Amikor a BVSC-ben szélnek eresztettek bennünket, megkerestem a KIOSZ szentendrei csoportját, ahol terveim hallatán Stefanovics János nagy lelkesedéssel fogadott és azóta is támogat. Megvettem ezt a helyiséget, s azóta itt dolgozom. — Hogyan sikerült ideédesgetni a gyerekeket? — Én az apróságokat mindig roppant nagy szeretettel fogadom, nekem is van egy kislányom, igaz, ő asztaliteniszező. Közösen bütykölünk a srácokkal, beszélgetünk a járgányokról, szívesen kezükbe adom a szerszámokat. Elmondom nekik, mit nem szabad csinálni a kerékpárral, hogyan kell rá vigyázni, hogyan válhat esetleg valaki híres kerekessé. — S miként esnek azok a szombati kirándulások? — Az igazság az, hogy a gyerekek vetették fel ezt a dolgot. Aztán alakítottunk egy klubot. A jelszavunk az, hogy Hajts az egészségedért! Szombatonként indulunk a Pilisbe. Mindenki az erejéhez, edzettségéhez szabott távot teljesíti, s valahol találkozunk. Ma már több lány is velünk tart. Közülük az egyik éppen most szereli össze az egyébként iszonyatosan drága biciklijét. Takács András jelképes ősz- szegekért gyógyítja az elaggott járműveket. Pedig a szerszám- készlete 100 ezer forintot ér. Meg aztán ő maga is tervez és készíttet speciális kulcsokat, küllőmetszőket, mert rettenetesen nehéz az alkatrészbeszerzés. (Miért is lenne másként?) Jelenleg például a Csepel típusú kétkerekűekhez nem lehet 20-as méretű külsőt kapni. Vietnami van, de drágább, és rosszabb, mint a magyar volt. A kis szovjet gyermekbiciklihez égen-földön nem találni küllőket. Takács András készít hozzájuk. Azért a kerékpárversenyzéssel nem szakított. A magyar élvonal jó része a kicsiny műhelybe jár. ök elsőbbséget élveznek, Számukra vázakat is készít a hajdani mester. Nagy kár, hogy ezek a szolgáltatóházak csigalassúsággal épülnek. Takács Andrásnak például két és fél év alatt nem sikerült villanyhoz és vízhez jutnia. Két lakótelep között, Szentendre közepén! Szerencsére ebben a műhelyben — ennek ellenére — szeretette! és kedvvel fogadják a neves és névtelen kerékpár-tulajdonosokat. Viesotka Mihály Kuruzslók és tanácsadók A vétségből néha bűntett lesz A kuruzslás fogalma viszonylag újkeletű. Régen, amikor nem volt — legalábbis a népesség túlnyomó többsége számára — megfelelő orvosi ellátás, amikor egyes vidékeken több napi járóföldre volt csak található gyógyszertár, érthetően ez volt a betegek szinte egyetlen reménye. Ma előfordul azonban, hogy egyes emberek előnyben részesítik a kuruzslót, akár azért, mert a reális orvostudomány valóban nem tudott rajtuk segíteni, akár azért, mert tudatlanok. tényleges gyógyértékét. Ezt a módszert éppen azért kellett bevezetni, mert kitűnt, hogy új kipróbálandó medicinák esetében az úgynevezett placebó önmaga is képes a betegek mintegy egyharmadá- ban kimutatható hatást előidézni. Szuggesztív hatás A kuruzslás néha olyan szertartások között folyik, amelyek igen alkalmasak arra, hogy erőteljesen fokozzák a szuggesztiv hatást: erről pedig jól tudjuk, hogy önmaga is gyógyító tényező. Any- nyira az, hogy ma már, ha valamilyen új gyógyszert előírásos körülmények közt, klinikákon kipróbálnak, akkor úgynevezett kettős vak eljáráshoz folyamodnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a beteg nem tudja, hogy az új gyógyszerből kapott-e vagy az azzal ízben, színben, küllemben teljesen azonos placebóból (hat óanyagtartalom nélküli gyógyszerforma), hanem mindezt a közvetlen klinikai személyzet sem tudja. Ennek célja: nehogy az egészség- ügyiek várakozása, felfokozott érdeklődése észrevehető legyen rajtuk, és ezzel óhatatlanul is meghamisítsa az új, kipróbálandó gyógyszer Késik a kezelés De térjünk vissza a kuruzs- lásra. A népies gyógymódok közül a különféle növényi drogokat, füveket, illetőleg az azokból készült főzeteket használó kuruzslók a legkevésbé veszélyesek. hacsak nem alkalmaznak erős hatású. mérgező növényeket. Ma már a kuruzslás igen korszerű külsőt is ölthet magára: ismeretlen, titkolt összetételű — sokszor külföldi — gyógyszereket adnak a legkülönbözőbb megbetegedésekre. Mindez önmaga is kárt tehet a gyógyításban, de igazi nagy kárt azzal tehet u kuruzsló, hogy késlelteti a kor színvonalának megfelelő, tudományos alapokon nyugvó szakszerű orvosi kezelést. A betegségek jó részében a kór kései felismerése súlyos szövődményeket okozhat, és a beteg csak akkor kerül a ku- ruzslótól az orvoshoz, amikor a szakszerű kezelés reményei már megfogyatkoztak. Mindez persze nem jelenti azt, hogy időnként a kuruzsló nem ér el eredményt. Ez egyszerűen abból következik, hogy a betegségek egy része önmagától is meggyógyul, másrészt pedig az igazi, tapasztalt kuruzslók olyan gyógyszerekkel is dolgoznak, amelyeknek valóban van gyógyhatásúk. Náluk éppen csak a kellő kritikai ismeretek hiányoznak. Büntető törvénykönyvünk, az 1978. évi IV. törvény kimondja, hogy az, aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki, vétséget követ el. Ezért a vétségért egy évig terjedő szabadság- vesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A törvény nem túl szigorú: a kuruzslás vétségének a fogalmát csak az valósítja meg, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen foglalkozik azzal. Szigorúbb annak ■ kuruzslónak a megítélése (és a büntetése is), aki a kuruzslást az orvosi gyakorlatra való jogosultság színlelésével követi el. Ilyenkor a cselekmény nem vétségnek, hanem bűntettnek minősül, és az elkövetőre három évig terjedő szabadságvesztés büntetése vár. Csupán jóindulat Nem foglalkoztunk azzal, hogy milyen felelősségre vonásnak néz elébe az, akinek a kuruzslói működéséből egészségügyi kár származik. Ennek megítélése is elég nehéz. Az elmondottakból az következik, hogy büntetőjogilag igen nehézkesen vonható felelősségre az, aki a szomszédjának vagy ismerősének pusztán jóindulatból, ellenszolgáltatás nélkül ad valamilyen orvosi jótanácsot, ajánl valamilyen gyógyszert. Mindez egy okkal több, hogy óvakodjunk az ilyen ajánlásoktól, és bajainkkal inkább szakemberhez forduljunk. Ne higgyük azt, hogy amiért valamilyen gyógyszer orvosi rendelvény nélkül is beszerezhető — általában egy csomag erejéig —, a gyógyszertárakban, azért biztosan ártalmatlan szerről van szó. A vény nélkül is kiadható készítmények között nem egy olyan van, ami kellemetlen, sőt néha súlyos mellékhatások kiváltója lehet. Erről is kaphatunk felvilágosítást a gyógyszertárakban. K. K. v Kilométerkövek, a század elejéről