Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

AbONYI KRÓNIKÁI Kevesebb abrakkal Teljesültek a vállalások Az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben 153 taggal tíz szocia­lista brigád működik, s vala­mennyi ágazatot egy vagy több szocialista közösség kép­visel. A hagyományoknak megfelelően legfontosabb fel­adatuk az idén a mezőgazda- sági nagyüzem éves tervének sikeres teljesítését elősegíteni. A termelőszövetkezet verseny- bizottsága legutóbbi ülésén be­számoltatta a brigádvezetőket az év első hat hónapjában végzett munkáról, és megálla­pította. hogy a közösségek vál­lalásaikat időarányosan telje­sítették, s ennek eredménye­ként a gazdaság zökkenő- mentesen. jól dolgozott. Az anyag-, alkatrész- és energia­felhasználás terén megfelelő eredményt értek el. Az állattenyésztéssel foglal­kozó Sallai és Rákóczi brigád például teljesítette árbevételi tervét, és ezzel együtt csök­kentették az abrakjélhaszná lást. Míg egy évvel ezelőtt egy liter tej előállításához 0,36 ki­logramm abrakot fogyasztottak a jószágok, az idén ezt mennyiséget sikerült 0,34 kilo­grammra csökkenteni. Nőve kedett az általános és az egy tehénre jutó tejtermelés. Az ágazatnak minden lehetősége megvan, hogy további jó mun kájával az éves tervet túltelje­sítse. A Rózsa Ferenc szocialista brigád beruházásokat valósit meg, karbantartási és felújítá­si' munkákat végez. Határidőre és jó minőségben tesznek ele­get feladataiknak. Jól dolgo­zik az adminisztrátorokat tö­mörítő Radnóti és a szakveze­tőkből álló Tessedik brigád. A versenybizottság értékelése szerint minden követelmény­nek megfeleltek a termelő- szövetkezet szocialista brigád­jai. Tízéves lett a Cimbora Ha vonzerejük szerint kelle­ne sorrendet felállítani az abonyi játszóterek között, a Kodály Zoltán úton található, Cimborának becézett játszó­hely — sportnyelven szólva — aranyérmes lenne. Megtalálha­tó itt minden olyan eszköz, ami kétéves kortól a tizenéves korig szórakoztatni tudja a gyermekeket, sőt a téren gya­korta műsoros összejöveteleket is tartanak, amelyeken a kör­nyékbeli lányok és fiúk a szü­lőkkel együtt szép számban részt vesznek. Hogy csak né­hányat említsünk, volt már szabadtéri filmvetítés, videó­diszkó, crossbemutató, ügyes­ségi vetélkedő. A Cimbora a napokban volt tízesztendős, ami ugyancsak jó ürügynek bizonyult arra, hogy az utcának ezen a sza­kaszán élő kisgyermekes la­kók hangulatos összejövetelt szervezzenek csemetéiknek. A szórakoztató program kezde­tén Győré Pál nyugdíjas vb- titkár — aki annak idején a játszótér létrehozásának egyik lelkes támogatója volt — köszöntötte az egybegyűlteket, s méltatta azt a társadalmi összefogást, amellyel a játszó­hely elkészült, majd korszerű­södött. örömmel állapította meg, hogy a környékbeli fel­nőttek nemcsak elkészítették a kicsinyeknek szánt szórakozó­helyet, hanem folyamatosan gondozták, gyaranították és a mostanihoz hasonlóan változa­tos, jó programokat szervez­tek, mi több, arra is vállal­koztak, hogy a Cimbora szü­letését és serdülését papírra vessék. Valóban, az ez alkalomra készített mini kiállításon sok­sok fénykép társaságában, amelyek a játszótér múltját, fejlődését dokumentálták, ott volt az a füzetecske, amelybe időrendi sorrendben minden eseményt feljegyeztek. — A kezdeményezés, a ki­vitelezés kétségkívül a kör­nyék lakóinak érdeme, de a tanács és néhány üzem tá­mogatása nélkül aligha tarta­nánk itt — hallottuk Abonyi Géza tanácstagtól, aki kezdet­től fogva családjával egye­temben lelkes építője, pártoló­ja a játszótérnek, s ezúttal az események egyik irányítója. — Legalább 100—150 felnőtt és gyermek jött el erre az összejövetelre. Miként szerve­zik az ilyen és hasonló talál­kozókat? — Az utcánkban nemrégen került a földbe a gázvezeték. Az ezzel kapcsolatos megbe­szélések egyikén került szóba, máskor pedig a gyerekek hoz- zák-viszik a hírt. Mifelénk ál­talában jók az emberi, szom­szédi kapcsolatok. Miközben ez a rövid szó­váltás lezajlott, a résztvevők a meghívott bűvész köré cso­portosultak, s mint később ki­derült, műsora gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt jó szórakozást jelentett. Aztán a községi sportkör karatézőinek bemutatóját tapsolták meg, majd a megjelent nagyobbacs­ka gyerekek különféle ügyes­ségi versenyei következtek. Az egyik, nagyobb lányokból ál­ló csoporthoz tartozott Csáki Gyöngyi és Szarvas Anikó. Ők inkább csak szemlélői, mint résztvevői a téren folyó eseményeknek. Anikó Szolno­kon kereskedelmi, Gyöngyi Cegléden egészségügyi szakkö­zépiskolás. — Az eltelt tíz esztendő alatt sokat változott a tér ar­culata — állapította meg Gyöngyi. — Kezdetben mind­össze egy-két játék volt, most viszont van már csúszda, ser- gő, hinta, vasból készült asz­talok és székek kerültek ide. Szerintem a kicsik ma már kedvük szerint játszhatnak. — Szerintem is — kapcso­lódik be a beszélgetésbe Ani­kó. — Valamikor naponta ide­jártunk szórakozni, játszani. — És most? — Ritkábban, de azért jó néhányszor eljövünk. Leülünk, beszélgetünk. Régi baráti kö­römnek ez a találkahely. Ha viszont diszkó van, rendszerint itt vagyok és két kisebb test­vérem mindig itt játszik. Az apróságok közül a hat- esztendős Farkas Annával si­került szót váltani. Elbeszélé­se szerint mindig jól szórako­zik a téren, és még sokáig hű marad hozzá. Ezúttal a kara­tebemutató tetszett neki a legjobban, és ha minden jó! megy, rövidesen ő is csatla­kozhat majd a sportág helyi gyakorlóihoz. Anna örömmel mondta el, hogy az évfordu­lóra való tekintettel anyukájá­tól kivételesen este 9 óráig kapott kimenőt, s így a sza­badtéri diszkóról sem marad le. Gy F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK A meglévő tükörképe Új körlet épül a munkásőröknek A parancsnoki szoba aszta­lán kék zománctábla, fehér felirata így szól: III. Kossuth Ferencz u. 15. Előbb-utóbb be­kerül majd az emlékszobába, ám annak még fel kell épül­nie. Igen, az építkezés. Ez ad­ja a feladatok egy részét a kö­vetkező hónapokban Kása Sándornak, a munkásőregy- ség parancsnokának. Mindmáig a ceglédi párt­székház ad otthont a munkás­őrségnek, ám a szűkös elhe­lyezés számos hátránnyal jár, amelyek megszüntetése to­vább nem halasztható. Belát­ták ezt a felettes szervek is, amikor lehetőséget teremtettek körülmények javítására. Mi­után zöld utat kaptak az el­képzelések, megkezdődhetett az új elhelyezési körlet kiala­kítása. Sokan támogatják A Kossuth Ferenc utca 15. szám alatti rossz állagú házi­kót a társadalmi munkások szorgos csapata napok alatt el­tüntette a föld színéről. Igaz, hogy a Közgép gépei is köz­reműködtek, gyorsítva a bon tás menetét. Így lesz ez a to­vábbiakban is. Megállapodtak kivitelezést vállaló Cegléd és Környéke Építőipari Szö­vetkezettel, hogy az építkezés minden szakaszában közremű­ködnek a munkásőrök, illetve azok a vállalatok, amelyeknél dolgoznak. Hamarosan úgyne vezett bázis értekezleten tárja parancsnok a munkahelyi vezetők elé az elvállalható teendők listáját. Számítanak Mindenki támogatására. Egyéb­ként Márkus János tervező a terveket is társadalmi munká­ban készítette. övcre átadják Az új munkásőrbázis felépü­lése után csökken az állomány igénybevétele munkaidőben és szabadidőben egyaránt. Kor­szerű elhelyezésük megoldja eddigi gondjaikat. Minden anyagnak, technikai eszköz­nek külön raktára lesz, mun- . kaszobókat alakítanak ki, em­lékszobát rendeznek be, amely méltón megörökíti három évti­zedes múltjukat. A házban he­lyet kapnak az oktatótanter­mek és a parancsnoki állo­mány helyiségei. A tervező — dicséretes mó­don — alkalmazkodott a meg­levő beépítési módhoz. A sar­kon álló fogászati rendelő épü­letével teljesen megegyezően, annak tükörképeként, azonos párkánymagassággal alkotta meg az épületet. Az L alakú építmény udvari szárnya két­szintes lesz. Az alapozás szeptemberben megkezdődik, s remélhetően még az idén sikerül erőteljes előrehaladást elérni, ha az idő­járás is úgy akarja. A tervek szerint 1988 végére szeretnék birtokba venni az annyira várt új épületet. Jóllehet a nem mindennapi lecke meglehetősen lázba hoz­ta az egységet, a napi kikép­zési és egyéb feladatok sem szorulnak háttérbe. Szeptem­bert a lövészetnek szentelik, és a második félévre előírt fel­adatok végrehajtása határozza meg a hátralevő hónapok teendőit. a kormányprogrammal való alapos megismerkedést, hogy valamennyi munkásőr értse, s annak szellemében dolgozzon, meggyőzve, és az ügy mellé ál­lítva másokat is. T. T. Bőséges őszibaracktermés Az Albertirsa és Ceglédber- cei határában elterülő nyolc­száz hektáros gyümölcster­mesztési gazdasági társulás ül­tetvényein az idén jó termést hozott az őszibarack. Eddig 1500 tonnát szüreteltek le a jó pénzért értékesíthető gyü­mölcsből. Még további ezer tonna vár szedésre. Diákok és alkalmi munkások dolgoznak a barackosban. Huszonnyolc erőgépet alkalmaznak, de még több traktorra lenne szükség, annál is inkább, mivel a jövő héten a rázógépek már a szil­váskertet járják. Megpróbál­ják a környező gazdaságoktól bérbe venni a hiányzó trak­torokat. Feszültség A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata értesíti a város lakosságát, hogy a Szol­noki út mellett épült 42 lakás csatlakozó földkábelét szep­tember 2-án feszültség alá he­lyezte. Elsők a pontversenyben Bédi hatodszor bajnok Zárógyakorlat Októberben lesz az évi karhatalmi zárógyakorlát, no­vemberben ‘ tartják az alegy­séggyűlésüket. Sort keríte­nek a szokásos évi értékelésre, és az 1988-as esztendő felada­tait is körvonalazzák. Fontos­nak tartják az MSZMP KB jú­liusi ülésén elhangzottakkal és Remekül szerepeltek a Ceg­lédi VSE ökölvívói az 1987. évi országos egyéni ökölvívó­bajnokságon. Az összetett pontversenyben hat egyesület 86 ökölvívója vetélkedett az el­ső helyért, melyet — most el­ső ízben — a Ceglédi VSE nyert meg. A ceglédiek egyé­nileg két első helyezést szerez­tek. így a diadal valóban a csapat sikere. A versenyzők közül további kilencen végeztek dobogós he­lyen. Az eredmény igazolja, hogy szervezett munka folyik a CVSE szakosztályában, ahol az edző, Kovács István irányí­tásával fejlődőképes verseny­zők fegyelmezetten készülnek az évad ökölvívó-eseményei­re. Eredmények: Serdülők: Gombai és Farkas súlycsoportjában egyaránt har­madik lett, Farkas elnyerte a legharcosabb sportolónak kijá­ró tiszteletdíjat. Felnőttek: I. helyezettek: Boái Béla, aki itteni sikeréve! immár hatodszor nyerte meg a vasutasbajnokságot. Ungvári Sándor középsúlyban bizonyult a legjobbnak, imponáló bizton­sággal utasította maga möge vetélytársait. II. helyezettek: Czimadi János és Holes István. III. he­lyezettek: Barna Sándor, Ba­logh László, Dávid Sándor, Köteles Sándor és Sárik Ró­bert. A Ceglédi VSE ökölvívói az ősz folyamán több egyéni ku­paversenyen s a megyei csa­patbajnokság küzdelemsoro­zatában szerepelnek, remélhe­tőleg sikerrel. U. L. Szeptember 7-tőt Megszűnik a vizkcrlátozás A Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat adataiból ki­tűnik, hogy a nyári csúcsidő- szakra jellemző vízellátási za­varok eltűnőiéiben vannak, ezért a városi tanács elnöke az 1987. július 27-én elrendelt vízkorlátozást, ami a parkok, házikertek, utak locsolására vonatkozó tilalmat jelentette, szeptember 7-i hatállyal meg­szünteti. Karatebemutatót rögtönzött a községi sportkör (A szerző felvétele) ^ A közelmúltban kiállítás j nyílt Albertirsán a nagy- ^ községi pártbizottság szék- ^ házában a Cegléden élő ^ Nagy László Lázár grafi- j káiból, amelyet Mucsányi % Józsefné, a városi pártbi- ^ zottság politikai munkatár- sa nyitott meg. Az alábbi- ^ akban közöljük az ott el- '/ hangzottakat. RÉGI BARÁTSÁG KÖT Nagy László Lázárhoz. Ceglé­den ismertem meg, csendes, halk szavú, a művészet iránt mélyen elkötelezett egyén. 1935-ben Vecsésen született. Életútja olyan, mint sok más emberé. A művészet volt az álma. de főiskolára mégsem jutott el. és szinte teljesen magára hagyatva, egyedül sár játította el a festés és a gra­fika gyakorlati tudnivalóit. Kiállítása a tehetségét követ­kezetes, nehéz gyakorlással, tanulással kibontakoztató sze­mélyiség bemutatkozása. Űtja sok pályatársával rokon, csu­pán nehezebb, gyötrelmesebb és nem mindenki tud végig­menni rajta, mert közben megkeseredik, elfárad, kiég. Nagy László Lázár nem tarto­zik ez utóbbiak közé. Bizo­nyítják ezt művei és kiállítá­sai itthon és külföldön. A kisgrafika a képzőművé­szet alapegysége. Olyan lehe­tőség. melyet minden ember megszerezhet személytelen társnak, mértéknek. A rajzírás ma egyre inkább a gondolat- közlés új eszköze, szerepe megnőtt. E tények értelmében is hangoztatom, hogy Nagy László Lázár fontos személyi­ség. Küldetését így definiál­hatjuk: ő a műfaj mindenese. Vezeti a ceglédi kisgrafika- barátok körét, szervezi az or­szágos kiállításokat és találko­zásokat, gyűjti a kis rajzokat a világ minden részéből és terjeszti hazai környezetben. Munkásságának az is ré­Grafikai kiállítás A művészet volt az álma sze, hogy tagúja a magyar kis- grajika nemzetközi kapcsola­tait, több szovjet, lengyel, bel­ga, német, cseh, angol, hol­land grafikussal tart kontak­tust, ceglédi tárlatra hívta Leonyid Setnyev észt művészt is. Részese a nemzetközi áram­lásnak, lapjait bemutatták Eu­rópa több országában. Don Quijote-sorozatát láthatták Cegléden és Veszprémben, Amszterdamban és Minszk- ben. Több műve szerepelt cso­portos kiállításokon Pozsony­ban, Voronyezsben, Luganó- ban és Moszkvában is. Alkotásai 10 önálló kiállítá­son és 91 egyéb — hazai és külföldi — tárlaton szerepel­tek. Itthon ötször állhatott kö­zönség elé a balatoni kisgra- fikai Hennáién. Több ex lib­risének reprodukcióját közölte a Könyvtáros, a Magyar If­júság, a Kisgrafika, a dán Nordisk Exlibris Tidszkrift és a román Astra. Rajzolni csak­nem öt évig tanult: portrék és aktok sorozatain próbálgat­ta a vonal kifejezési lehetősé­geit, művészi értékét. A sok­szorosító grafikai technikák elsajátítása sem állította azon­ban megoldhatatlan feladat elé. Sokat tanult és sok se­gítséget kapott Kopasz Márta grafikusművésztől, aki akkor a Szegedi Tanárképző Főiskola raiz tanszékének docense volt. öt vallja mesterének is. Naav László Lázár első ex librisét 1968-ban készítette Ez iránvú érdeklődésének na­gyobb lökést a Budapesten megrendezett XIII. nemzetkö­zi ex libris kongresszus adott, ahol hat lapját állították ki. 1978-ban már 215 kisgrafikáról adhatott számot, és ez a szám azóta 512-re növekedett. Bár nem hivatásos művész, de ki­állításainak számával, illuszt­rációs publikációival, s a róla szóló írásokkal egy jónevű hi­vatásos is joggal büszkélked­hetne. Ex libriseinek túlnyomó része fametszet, bár linómet­szetei és rézkarcai is kereset­tek. ötletbeli önállósága és gazdagsága kimeríthetetlen, amelyben az irodalomhoz, a természethez, az emberhez va­ló erős kötődése fejeződik ki. Albertírsán 27 tabló, 154 al­kotás szerepel, míg 13 táblán 53 rézkarca található. A fa­metszetek jelentős része port­ré, illetve irodalmi művek által ihletett alkotások. A KISGRAFIKA Nagy Lász­ló Lázár tehetségének lénye­ges megnyilvánulási formája. Amit a gondolat világából zsákmányol, azonnal rajzra ír­ja át. E megnövekedett világ az ő kincse, személyes birtoka, mely egyben éppen művészi értéke révén köztulajdon is. Nagy László Lázár további munkájához jó egészséget, tö­retlen hitet és sok sikert kívá­nok. Ezen eredményes szerep­lésekhez, ambícióhoz szeretet­te! gratulálok, töretlen alkotó­kedv kísérje útját. Mucsányi Józsefné a városi pártbizottság politikai munkatársa KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Hálás szívvel mondunk köszönetét mind­azoknak, akik özv. CZINEGE JÖ- ZSEFNÉ, szül. Csala Magdolna te­metésén részt vettek, sírjára vi­rágot helyeztek és részvétüket fe­jezték ki. A gyászoló család. ISSN 0133—260« (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom