Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
übbet teltek a városért jobb a kapcsolat a lakossággal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 828. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 80., SZERDA Nekilendültek az építek Piros tetőt kap a pékszékház „Vigyázz, a tetőn dolgoznak!" — riogat' a szabvány szövegű tábla a Kossuth Ferenc utcában a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat mintaboltja előtt. A pékszékház Lapos tetejére most gerendákból ácsolnak manzárdos magas tetőt az ácsok. Jó évtizede emelték ezt az épületet, s ennyi idő elteltével a lapos tetők felújításra szorulnak. Nem halogathatták tovább ezt a tennivalót ők sem. Amikor a várható költségeket tervezték, eszükbe jutott az a levél, amelyet néhány éve kaptak az Országos Műemléki Felügyelőségtől. Abban felhívták a figyelmüket, hogy új irodaházuk Cegléd történelmi városmagjában áll, ezért a .lapos tető sehogy sem illák a megszokott nyeregtetők közé. Mindezt latba véve úgy döntöttek, hogy — alig több •költséggel — a kedvezőbb megoldást választják. Ily módon elhelyezhetik azokat az irodistákat is, akik mindeddig a Mizsei úti kenyérgyárban. végzik munkájukat. Kovács Károly igazgatótól megtudtuk, hogy a külső szemlélő elől rejtve maradt változtatásokra is készülnek. Az irodaházban levő pékséget megnagyobbítják, hogy kenyéren kívül úgynevezett választékos árut, magyarán különféle ízesítőkkel töltött tésztaféléket is süthessenek. Ezzel párhuzamosan legalább hatvan százalékkal megnövelik a bolt eladóterét, mivel ezt a forgalom indokolja. Az a tervük, hogy a kapósaibb tésztaféléket egész nap frissen kínálják. Csak ránéz a pékmester a vitrinre, s ha látja, hogy fogytán valamelyik finomság, már teszi is kemencébe az előkészített tésztát. A presz- szógép a pulton van, sokan ott kávéznak. Tekintettel a reggelenként oda járó diák- hadra, a büfészerű reggeliztetés megoldásán is gondolkodnak. A sütőipar legdédelgetettebb témája mostanában az ipartelepen épülő kenyérgyár. Sokak emlékezetében még élénken él az a nyári nap, amelyen Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a város országgyűlési képviselője elhelyezte az alapkövet. A kivitelező KÉV Metró Vállalat szolnoki építésvezetősége késedelem nélkül munkához látott. Alig két hónap elteltével bebizonyította, hogy a sokat szidott hazai építőÉpül az új kenyérgyár a ceglédi Ipartelepen. A generálkivitelező KÉV Metró Vállalat szolnoki igazgatósága a kivitelező. Héjjá György brigádja a szociális létesítmények lábazatának vasszerelésén dolgozik. (Apáti-Tóth Sándor felvétele.) iparnak vannak olyan vállalatai, amelyek meg akarnak és meg is tudnak élni. Egykettőre elkészültek a mélyépítési munkákkal. Földben vannak az ivóvíz, a szennyvíz, a felszíni csapadékvíz-elvezetés csövei. Megépült az üzemi út. Túlvannak az alapozáson, s már az előre gyártott pillérek is állnak. Az összekötő elemek beemelésén dolgoznak a darusok. Szükség szerinti anyagszállításra rendezkedtek be. Kerülik a fölösleges költségeket, bizonyítván, hogy az építőipar is tud gazdaságosan termelni. A nagy igyekezet hátterében az a szándék húzódik meg, hogy időben téliesíteni tudják az épületet, mert a hideg hónapokban is folytatni akarják az építkezést. A kivitelezők hajlandóságot mutatBörMIen a rangadón A serdülök is kezdtek Négy hazai, egy vendéggyőzelmet és három döntetlent hozott a Cegléd—Monor összevont körzeti labdarúgó-bajnokság ötödik fordulója. Az őszi idény egyharmada után még három csapat őrzi veretlenségét, s hárman vannak olyanok is, akik még nem tudtak nyerni. Említésre méltó a Tápiószőlős teljesítménye, akik egy 7-0-ás vereséggel (Maglódon) a hátuk mögött javítani tudtak, s felzárkóztak az élmezőnybe. Az ötödik forduló eredményei (zárójelben az ifjúságiaké) : Nyáregyháza— Gyöm- rő 2-2 (0-0), Maglód—Albert- irsa 1-1 (6-0), Dánszentmiklós —Csévharaszt 1-1, Monori-er- dő—Űri 3-4 (1-1), Ceglédbercel —Vecsés 1-0 (1-1), Mende— Újszilvás 4-0 (3-0), Tápiószőlős—Ecser 2-1 (2-4), Péteri —Törtei 1-0. Az élcsoport állása: 1. Maglód 2. Péteri 3. Albcrtirsa 4. Tápiószőlős Megkezdődött a serdülők küzdelemsorozata is. Az első forduló négy mérkőzésén három hazai és egy idegenbeli győzelem született. A vendégsiker a CVSE-hez fűződik. Eredmények: Nagykőrös— Tápiószőlős 2-1, Dánszentmiklós—Törtei 3-1, Abony— Ceglédbercel 14-0, Újszilvás— CVSE 1-5. A ceglédiek Borics (2), Jankovics (11-esből), Molnár és Debreceni góljaival nyertek, s a következő összeállításban szerepeltek: Háberl — Szabó, Fehér Cs., Debreceni, Sárik — Pintér, Jankovics, Gyenes — Borics, Molnár, Kemencés. ú. L. nak rá, hogy a szerződésben foglaltnál előbbre hozzák az átadási határidőt. Igaz, hogy eredetileg csak 1989-es terminus szerepel a megállapodásban, ám ők azon vannak, hogy már 1988 végén átadhassák a terepet a gépeket felszerelő vállalati szakembereknek. T. T. A városi tanács az elmúlt napokban tartotta ülését, amelyen beszámoló hangzott el y a végrehajtó bizottságnak a választási ciklus kezdetétől eltelt időben végzett tevékenységéről. Többek között megtudhattuk azt, hogy a városi tanács a munkáját éves terv alapján végezte, s a beszámolási időszak alatt 8 rendeletet alkotott és 45 határozatot hozott. Előbbiek közül kiemelkedett a lakóbizottságokról szóló, amely a lakók és a lakóhelyi társadalmi szervek közreműködésével, segítő iránymutatásával mozgalmi módszereket fejt ki. Annak megalkotását, amelyik az állatok tartását írja elő, széles körű társadalmi vita és a szakvélemények beszerzése előzte meg. A pénzeszközeinek kiegészítésére hozta azt a rendeletet, amely a településfejlesztési hozzájárulást szabályozza. Rendelet készült a házadóval kapcsolatos egyes kérdésekre is. Ugyanakkor a tanács módosította a szervezési és működési szabályzatát. A rende- ietek megalkotása és a határozatok hozatala után azok végrehajtására, ellenőrzésére a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek kiemelt figyelmet fordítottak, A tanácsüléseken átlagosan a tanácstagok 81,7 százaléka jelent meg. Ez az arány elmarad az ideálistól. Természetesen a jövőben keresik ennek okát. Hogy a tanácstagokat fontos feladataik ellátásában segítsék, létrehozták a tanácstagok klubját. A tanács 1985 júniusában tartott alakuló ülésén 6 bizottságot választott. A ciklus kezdete óta még egyik sem adott számot tevékenységéről. Úgy vélekedtek az illetékesek, hogy ahhoz néhány évnek el kell telni. A bizottságok a tanácstestület elé került jelentéseket megvitatták, kialakított véleményüket szóban vagy írásban előterjesztették. A munkájuk értékelésekor szóltak egy negatív jelenségről. A számvizsgáló bizottságot a 87-es pénzügyi tervek megtárgyalására háromszor kellett összehívni, mert a tagok az első két alkalommal nem jelentek meg kellő számban. A tanács és a város lakóinak kapcsolata tovább javult. Ezt bizonyítja, hogy 1986-ban a tanácstagi beszámolókon 1556-an, míg 1987-ben 1618-an vettek részt. Az elhangzott lakossági észrevételekre, bejelentésekre azonnal vagy írásban érdemi választ kaptak a hozzászólók. A végrehajtó bizottság rendszeresen megtartotta üléseit, amelyek során kiemelten foglalkozott az ágazati feladatokkal, a szakigazgatási szervek tevékenységével, a hatósági munkai irányításával, a törvényességgel és a lakosságot széles körben érintő kér désekkei. A tanácsi intézmények, vál- j lalatok. szövetkezetek felügyelete, irányítása és ellenőrzése, a szakigazgatási szervek és a végrehajtó bizottság előtti beszámoltatás tervszerűen folyt. Az elmúlt években a pártbizottsággal összehangoltan több jelentős egy ütt. működ ésí megái lapodé st kötöttek a helybéli vállalatokkal, üzemekkel, szövetkezetekkel a gyermek- és művelődési intézmények, közművek fejlesztésére és fenntartására Növekedett a városért végzett. társadalmi munka nagysága, értéke a beszámolási időszakig meghaladja a 70 milliót A tanács módosította ez év februárjában a szervezési és működési szabályzatát, ami érintette a szakigazgatási szervek tevékenységét. Az egységes terhelés, a hatékonyabb munkavégzés és a magasabb szintű szakmai irányítás érdekében feladatátcsoportosításokra volt szükség. A szervezeti változásokon kívül több tartalmi, a munka minőségét javító korszerűsítés történt. Megkezdték az adóügyek és költségvetési feladatok számítógépes feldolgozását. Módosították az ügyfélfogadási rendet és ma már heti két alkalommal este fél hétig kereshetik fel őket az ügyfelek. összességében nézve, a beszámolási időszakban a szakigazgatási szervek a végrehajtó bizottság irányításával megoldották a feladataikat. F. F. Városvédők kirándulása Nőgráában jártak a diákok Nyáron 25 lelkes gimnazista két héten át szépítette-épí tette városunkat. A Városvédő és Szépítő Egyesület és a Hazafias Népfront elhatározta, hogy a munkában részt vevőket megjutalmazza egy kirándulással. Az út fő célja Salgótarján Valit, ahol — városunkhoz hasonlóan — nemrég alakult meg hasonló egyesület. Az ottani egyesület vezetője beszámolt csapatunknak gondjaikról is. Salgótarján egy kőrengeteg, betomkolosszusok tömkelegét építették meg, viszont a körülvevő erdők jóvoltából mindig tiszta, friss a levegő. Mivel Salgótarján bányászváros is, nem hagyhattuk ki a bányászmúzeum megtekintését. Most voltunk először — igaz, nem működő — szénbányában. A Salgóbámyán elköltött ebéd után irány Igoly- tarnóc! Itt az ősi tárnod fenyő megkövült maradványait, a homokkőben csodálatos véletlen folytán megmaradt néhány millió éves orrszarvú, oroszlán és egyéb vadak lába nyomát láttuk, de az a kis gyalogtúra is szép volt, amely elvezetett ezekhez az ősi emlékekhez. Salgóbányán lévő szállásunkon a gyerekek sokáig fenn maradtak, beszélgettek, szórakoztak, játszottak. Ez a másnap reggeli bágyadtságukon meglátszott, pedig ezen a napon másztunk fel Salgő várá- noz, ahol igen szép panorámáVarázslatos golyóstoliam 4 néni gyanútlanul kariká- zott az úton. Kanyar balra, kanyar jobbra, s máris elérte a kritikus csíkot. A csíkot a posta hagyta maga után, akkor már jó három hónapja húzódott keresztbe az úton. Az aszfaltot felverték, aztán a gödröt is betemették, elegyengették a homokos agyagot, s a szerelők angolosan távoztak. Csakhogy az idő múlásával a fél méter széles csík elkezdett mélyülni. Olyannyira, hogy mire a néni odaért, a legmélyebb helyeken már elérte a húsz— huszonöt centimétert is. A környékbeli autósok jól ismerték a helyet, amikor a gödörhöz értek, lassítottak, s csak úgy kapcsoltak újra kettesbe. Viszont a néni nem tudott időben kapcsolni. Elvágódott szegény, s tehetetlenül feküdt a porban. „Jaj, hogy elferdült még ez is” — mutatott a kormányra, közben a vállát tapogatta és sírdogált. „Hol fáj?” — kérdezte egy segítőkész nő, és megsimogatta a néni haját. Jómagam a kormány kigyene- sítésével foglalatoskodtam, beszélni nem volt kedvem, csak vakkantottam: „A fő, hogy a néninek nem esett baja." Es dühös sem voltam különösebben, inkább valami hasonló szomorúságot éreztem, mint ami a néni szemében pislákolt. Hazafelé menet azon sopánkodtam, hogy miért kell nekem mindig nagyanyámkorú nénikékkel szemben állítom, akikkel úgyis csak a tehetetlenségem lehet közös. Mert általában nincs időm szólni minden errefelé karikázó néninek, hogy vigyázzanak, mifelénk mostanában sok a gödör. És otthon, miután végiggondoltam mindezt, előkaptam egy kockás füzetet, s kezdtem körmölni; úgy véltem, ennyi az esésből a rám „eső" rész. Leírtam, az nyilvánvaló volt, hogy ebbe a gödörbe előbb- utóbb bele fog esni valaki. így, hogy áthajt rajta. Ezt mindenki tudta jó előre. Az is, aki kiásta, meg aki kábelt húzott bele, meg aki betemette, és az is, aki otthagyta. Az is, aki az utasítást adta, hogy oda ássanak gödröt. És az is, akinek a betemetés után friss betont vagy aszfaltot kellett volna húzni a csíkra. Amikor idáig elértem, megkérdeztem magamtól, mécjis ki az, akinek a legfőképpen tudnia kellett volna mindezt előre. De nem találtam meg. Mert aki a gödröt ásta, az rögtön utána eltűnt más helyekre újabb gödröket ásni. Aki kábelezett, annak nem dolga a temetés. Aki meg betemet, annak nem kell értenie az útburkoláshoz. Akivel viszont burkoltatnának, az éppen nincs benn, mert a szabadságát tölti, s a többi. De ezen a ponton elbizonytalanodtam. Csak bámultam a kockás papír fölött, s nem tudtam, hogy kit is kéne itt szidni igazából. Éppenséggel — gondoltam akkor — kideríthetném, mi is a története ennek a gödörnek ott az utcán. Mehetnék irodáról irodára, ihat- nám a kétcukros kávékat, s vádlóan emelhetném fel az ujjamat, ugye, tudják, hogy a néni kezét-lábát törhette volna, de pert is indíthatna a csík „gazdája” ellen. Persze mondanák nekem, ne nevettessem már ki őket, amikor ők végeznek, levonulnak a munkaterületről, utána nem őket terheli a felelősség a balesetek miatt. Ha meg kitenném tőlük a lábamat, esetleg összesúgnának a hátam mögött, de sok ráérő ideje van a fickónak, egy vacak gödörrel képes ennyit foglalkozni. így lenne, ha... — ezt játszottam én ott, akkor este. A végére még odakanyarí- tottam, hogy benne vagyunk mi ezekben a gödrökben rendesen, s már fűzhettem is a papírt az írógépbe. Csakhogy másnap, amint a friss kézirattal a hónom alatt elindultam otthonról, meglepve tapasztaltam, hogy a gödör — eltűnt. A munkások már ár- kon-bokron túl voltak, csak kezük nyomán a kékes-feketés aszfaltcsík csillogott a lábamnál. ÍJ m, mondtam ravaszkás mo- sollyal, ennek az írásnak most már fuccs. Viszont van nekem egy varázserejű golyós- toliam. S hirtelen arra gondoltam, éppen kölcsön is adhatnám, hátha segítene máshol is. Mert ezt a gödröt már leírtam vele. Rab László ban lett volna részünk, ha az erős párásság nem akadályozza a nézelődést. De azért Somoskő várára — mivel közel volt — kiváló kilátás nyílt. Ha madártávlatból is, de megláttuk büszke tornyát. Salgő várától gyalog ereszkedtünk le Somoskőújfalu határáig, majd ismét buszra szállva Szécsényig, az egykori országgyűlés színhelyéig meg sem álltunk. Ott a Kubinyi múzeum Rákóczi-kiállítását láthattuk. Balassagyarmat volt a következő állomás, ahol a palóc múzeumot néztük meg. Balassagyarmatról elérkeztünk Csesztvére, amely Maj- thényi Anna birtoka volt. Azé az asszonyé, akinek első fia, Madách Imre, 1823-ban született és Sztregován megírta Az ember tragédiáját. A csesztvei időtöltés után elindultunk Hollókőre. A várat sajnos nem tudtuk megtekinteni, mert kőomlás veszélye fenyegetett. A falu képe kárpótolt az elmaradt élményért. Egy részét megőrizték eredeti formájában, szépségében. Kelemen Ferenc népművész fafaragó mester egy igen érdekes előadással és kedves emléktárggyal, egy szép fafaragással lepte meg kis csoportunkat. Ügyesen faragott a szemünk láttára; s igen érdekes volt, ahogy a gyors mozdulatok nyomán kialakultak a népművészeti motívumok. Elég sokáig tartott ez a program, úgyhogy a buszhoz futva kellett visszamenni, hogy időben elindulhassunk hazafelé. Köszönjük a szervezést és a lehetőséget Gőz Sándor tanár úrnak, Kovácsné Szabó Veronikának, a Hazafias Népfront városi titkárának és a Ceglédi Állami Tangazdaságnak az autóbusz kölcsönzését. Fenyvesi Gábor Égi veszély Szeptember 30-tól kezdve három héten át festeni fogják a városközpontban álló mikrohullámú állomást, népszerű nevén az átjátszó tornyot. Minden óvintézkedés ellenére elképzelhető, hogy a szél festékszemcséket sodor le a földre. Ezért az említett időszakban érdemes lesz más parkolóhelyet keresni a gépkocsiknak. Sporttörténet Tallózás a ceglédi sport múltjában címmel megjelent Kürti Béla új sporttörténeti munkája. A Közgép Vállalat sportköre kiadásában kétezer példányban készült a Lenin Tsz nyomdájában. Dr. Kun László egyetemi docens, a Testnevelési Főiskola tanszék- vezető tanára írt hozzá előszót. A kiadványt október 3-án és 4-ón kezdik árusítani a ceglédi sokadalomban, majd hétfőtől kapható lesz a Közgépnél, a könyvesboltban és a városi sportfelügyelőségen. ESSN em—2600 (Ceglédi Hírlap)
