Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-30 / 230. szám

6 m«T) W xjHtoian 1987. SZEPTEMBER 30., SZERDA Jocii tanIcsök' ar»"1—ma—nana— ■ hum V1*—wwrnirH—wb——wbbbbw>! 1 ■ ————-irntimiw A d@Sgs-2á és a munkált aló megállapodása A tartalmi és ca formai elemek SzociáBpelif lkai kedvezmény vissza!SzeVése A szövetkezetben dolgesá családtag gubi- leumi futaSma # Aránytalanság a szolgál* tatásokban 0 # B. L., péccli vasutas csa­ládi ház építéséhez szociálpo­litikai kedvezményt vett igény­be két majdan születő gyer­meke után. Az után érdeklődik, mi történik akkor, ha a gyer­mekek a vállalt határidőben nem jönnek világra. A szociálpolitikai kedvez­ményt a fiatal házaspár ré­szére két gyermekig meg kell előlegezni. Fiatal házaspárnak akkor minősülnek,, ha a köl­csönszerződés megkötésekor a házastársak egyike sem töl­tötte be a 35. életévét. A meg­előlegezés időtartama 3 év egy gyermek esetében, kettőében pedig hat év. Ha a g/ermekek a vállalt határidőn belül nem születnek meg — illetve a házaspár nem fogad örökbe —, a kölcsöntartozást és kama­tait a bankkölcsönre előírt és még hátralévő törlesztési idő alatt kell kiegyenlíteni. A hi­tel kedvezményes kamatozású állami kölcsönné (3%-os köl­csön jelenleg) nem alakítható át, ennélfogva a meg nem született gyermek miatt visz- szafizetésre kényszerülő há­zaspár részére mentességet nem lehet megállapítani. Mél­tányosságból azonban a felek számára kedvezőbb törleszté­si részletek megállapíthatók. ® B. K.-né, csSmörl takarí­tónő öt éve családtagként dol­gozott termelőszövetkezetben. Ezt az időt azonban munka­helyén a jubileumi jutalom megállapításánál nem akarják figyelembe venni. A termelőszövetkezetek tag­jainak részére éppen úgy jár a 25, 40, illetőleg az 50 évet munkában töltött idő után a : jubileumi jutalom, mint a munkaviszonybah lévőknél. A jutalomhoz szükséges idő számításánál a munkaviszony- ’ ban töltött időt, a rendszere­sen dolgozó családtagként, to­vábbá a termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időt együttesen kell számításba venni. Fontos szabály, hogy a szövetkezeti tagként munká­ban töltött időbe csak azok az évek számítának be, amelyek­ben a férfi tag legalább évi 1500, a nő pedig 1000 mun­kaórát dolgozott. Munkában töltött időként kell számítás­ba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e át­lagrészesedés : —• a szülési, a betegségi és gyermekgondozási segélye­zést; köteles réssé hogy milyenek a forgalmi vi­szonyok, a kereslet, a kínálat, milyen minőségű az eladásra szánt tárgy, a vételi körülmé­nyeket befolyásolják-e a fe­lek által ismert tényezők. Mindezeket csak a bíróság tudja megállapítani. Ha a bí­róság a feltűnően aránytalan értékkülönbözetet megállapít­ja, a szerződés érvénytelenné válik. Az érvénytelen szerző­dés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani, vagy a szolgál­tatásokat egyenértékűvé kell tenni (tehát árleszállítást kell alkalmazni). A bíróság szá­mára közömbös, hogy a vesz­tes fél tud-e fizetni vagy sem, de kérelmére méltányos telje­sítési feltételeket állapíthat meg. • „Kisemmizve” jeligével irt levelet egy olvasónlt. Panaszol­ja. hogy férje végrendeletében minden vagyonát első házassá­gából származó gyermekeire hagyta, öt pedig még a ha­szonélvezettől is megfosztotta, pedig húsz éven át jóban-rossz- ban együtt voltak. A házastárs örökli mind­azoknak a vagyontárgyaknak a haszonélvezetét, amelyeket egyébként nem ő örököl. A házastárs tehát éppúgy örö­köl, mint a leszármazó, de az ő öröksége különleges, ugyanis népi a tulajdonjogot, hanem annak használatát kap­ja meg. Ezt az örökséget az elhunyt csak akkor vonhatja meg, ha ki tagadási okok áll­nak fenn. (Például bűncselek­mény elkövetése, erkölcstelen életmód, tartási kötelezettség súlyos megsértése stb.) Kitagadási ok hiányában a végrendelkező a házastársat csak a köteles részre szorít­hatja. A házastárs köteles ré­sze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely az ő szükségleteit biz­tosítja, figyelembe véve az ál­tala örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Ha tehát a házasságból le- származók maradtak, a házas­társ köteles része a haszonél­vezetnek az a minimuma, amelyre a leszármazó törvé­nyes örökösök a haszonélve­zeti jog korlátozását egyéb­ként is kérhetnék. Más a helyzet akkor, ha az örökhagyó után leszármazók nem maradtak. Ilyenkor a házastárs elvileg az egész ha­gyatékot örökölné, a köteles része tehát a törvényes örök­részének a fele. Ha azonban a hagyatékban olyan vagyon­tárgyak is vannak, amelyeket az elhunyt valamely felmenő­jétől örökölt vagy ajándékba kapott (ági vagyontárgy), s ezért azokat az örökhagyó ro­konai öröklik, a házastárs kö­teles része e tárgyakra ismét csak az előzőekben ismertetett korlátozott haszonélvezet lesz. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra kö­zött ingyenes jogi tanács­adást tartunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A munkaviszony a dolgozó’ és a munkáltató megállapodá­sa alapján jön létre. Ez a megállapodás a munkaszerző­dés. Az általános szabály sze­rint nem kell írásban meg­kötni a szerződést. A mun­kaszerződés írásba foglalása a következő esetekben kötelező: ha a dolgozó alkalmazásához a felügyeleti vagy más szerv hozzájárulása szükséges; írás­ba kell foglalni a 30 napot meghaladó határozott időre szóló szerződést; esetleg más szabály az írásbeliséget is elrendeli; továbbá írásba kell foglalni a szerződést, ha azt a dolgozó kéri. Lényeges, hogy ha az írásba foglalás nem kö­telező, a dolgozó figyelmét minden esetben fel kell hívni arra. hogy kérheti az írásban rögzített munkaszerződést. Ha a dolgozó erre igényt tart, mindaddig nem köteles mun­kába állni, amíg ez meg nem történt. Ha pedig a munkát már megkezdte — amennyi­ben a munkáltató a szerző­dést kérése ellenére nem fog­lalja írásba — munkaviszo­nyát azonnali hatállyal is megszüntetheti, kivéve, ha munkába állásától számítva 30 nap már eltelt. A ffe&féSelek A munkaszerződés nélkü­lözhetetlen tartalmi elemei közé tartozik a nyilatkozat mindkét fél részéről a mun­kaviszony megkötésének szán TSZ NAP BENSEUETEB Támogatási okirat. A Mi­nisztertanács 34/1937. (IX. 8.1 MT számú rendelete alapján az agrár- és élelmiszer-terme­lő vállalatok jövedelemsza­bályozásáról szóló rendelet 36, .37. paragrafusában;, n^egjelölt beruházásokról — a szőlőte­lepítés kivételével — az 1987. >évi támogatást "keret terhére támogatási okirat nem adha­tó ki. Külföldiek. A belügymi­niszter 1/1987. (IX. 1.) BM számú rendelete módosította a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló jogsza­bályokat. Személyzeti munka. Az ipa­ri miniszter rendeletet adott ki az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. (I. 15.) MTH határozat vég­rehajtására. Nevelési tanácsadó. A 20/1987. (IX. 8.) MM rende- let_ a nevelési tanácsadók működését szabályozza. Eankfelügyelet. Az állami bankfelügyeletről szóló egyes kérdésekről a 43/1937. (IX. 8.) PM rendelet rendelkezik. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1937. évi 39. számá­ban találhatók. Szerződések. A szerződések jogáról szóló 1969. május 23-án és a konzuli kapcsola­tokról 1963, április 24-ón részben elfogadott szerződé­seket a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa törvényerejű ren­deletekkel kihirdette. Módosítás. A 35/1937. (IX. 15.) MT rendelet a köz­lekedési főfelügyeletre vonat­kozó jogszabályt módosította. Vizsgáztatások. A sikló, a függőpálya, a sífelvonó és mozgólépcső (mozgójárda) ke­zelőjének képzéséről és vizs­gáztatásáról a 9/1937. (IX. 15.1 KM rendelet tartalmazza a követendő eljárást. Élelmezési normák. A spor­tolói élelmezési normákat a 4/1987. (IX. 15.) AISH rendel­kezés 1987. október 1-jétől újólag megállapítja. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 40. számá­ban jelentek meg. — a szabadságot, továbbá a továbbtanuló dolgozók ré­szére biztosított munkaidő­kedvezményt. Ugyancsak a munkában töl­tött időnek számít a 10 évén aluli gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, ha annak időtarta­ma az egy évet nem haladja meg. A katonai vagy egyéb fegyveres szolgálatot, vagy né­pi ellenőrként, tanácstagként teljesített tevékenységet is figyelembe veszik a munká­ban töltött jdő megállapításá­nál. • G. P., visegrádi olvasónk eladta bútorát és annak árát az új bútor vásárlásához fel­használta. A vevő most visz- szaküveteli a vételár egy ré­szét azzal, hogy véleménye szerint túl sokat fizetett. A szerződés tartalmát a fe­lek szabadon állapítják meg, ebből következően ahol a ha­tósági ár nincs meghatározva, ott a vételár szabad alku tár­gya. A feleknek tehát nincs kötelezettségük arra, hogy az általában érvényes „forgalmi árat” alkalmazzák. A szabad alku azonban nem jelentheti azt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltű­nően nagy értékkülönbözet alakuljon ki. Ilyen esetben ugyanis a szerződés megtá­madható. Azt, hogy az érték- különbözet feltűnően nagy-e, azt az eset összes körülményei döntik el. Meg kell vizsgálni, Fegyveres festülefhen üsim számít mái* tsübia témának ^ A fegyveres erők napjá- | nak tiszteletére soron kívül ^főhadnaggyá léptették elő ^ Bakosné Kiss Erzsébetet, a ^ Pest Megyei Rendőrfőka- ^pitányság sajtó- cs propa- > ganda-főelőadóját. A családban kapta az indí­tást ahhoz, hogy rendőr le­gyen. Az édesapja határőr volt és munkásőr, összesen 35 évig teljesített fegyveres szol­gálatot. A családjából kívüle többen is dolgoznak fegyveres testületnél. Így hát nem véletlenül ke­rült 9 évvel ezelőtt a Pest Megyéi Rendőr-főkapitányság­ra. Először polgári alkalmazott volt, azután gépirónő, majd a főkapitány titkárnője, később már törzszászlósként megbíz­ták a propagandafeladatok in­tézésével. A Rendőrtiszti Fő­iskolán sikeres államvizsgát tett. S hogy ez mit jelent? Nehéz lenne címszavakban összefog­lalni. Beletartozik egyebek kö­zött a kapcsolattartás az álta­lános és a középiskolákkal, ezen belül a belügyi osztály- főnöki órák szervezése. S míg néhány évvel ezelőtt a kábí­tószer-élvezés, a szipózás még tabu témának számított, ma már természetes dolog, hogy Nagyon fontos a belügyi osztály- főnöki órák szervezése — mond­ja Bakosné Kiss Erzsébet az iskolai órákon szólni kell róla. Mint ahogy beszélni kell az ifjúsági bűnözésről, az al­koholizmusról, a széteső csa­ládokban felnövő veszélyezte­tett gyerekek helyzetéről. És a propagandamunka természe­tesen nem korlátozódhat egy- egy iskolai órára. Bakosné foglalkozik azok­nak a rendőri munkát bemu­tató kiállításoknak a szerve­zésével, melyeket alkalman­ként 8—10 ezren is megtekin­tenek. De említhetnénk még sok mindent, így például a kapcsolattartást a napi- és he­tilapokkal, a rádióval és a televízióval. Mint például ab­ban az országos megmozdulást kiváltó esetben, amikor több tízezer ember keresett egy há­roméves kisfiút, *aki elkóborolt a pilisi erdőben. De ott volt sok más éjsza­kai akciónál is. Például részt vett azon a razzián, amikor néhány hónappal ezelőtt elfog­ták egy taxisofőr támadóját. Mindezt persze nem könnyű dolog összeegyeztetni a család­anyai és háziasszonyi felada­tokkal. Ám mint mondja, és a tények is bizonyítják, sok se­gítséget kap a családjától, el­sősorban a férjétől, 12 éves kislányának a nevelésénél. Mindez szerepet játszik abban, hogy újabb nagy erőpróbára vállalkozott: idén megkezdte tanulmányait az Állam- és Jogtudományi Egyetemen. Ezeket az erőfeszítéseket és eredményeket ismerték el a soron kívüli előléptetéssel. Ga. J. káia irányításával megbízott másik dolgozó tudtával egy naoot meghaladóan a munkál­tatónál tovább dolgozik, a munkaviszony határozatlan idejűvé alakul át. Ez pouto- sabban az eleve harminc nap­nál hosszabb tartamú határo­zott. időre létesített munkavi­szonyra vonatkozik. A 30 na­pos vagy annál rövidebb any- nyi idővel hosszabbodik meg, amennyire azt eredetileg léte- sítették. • Prclaeiáő SsiLefáso dekáról, továbbá meg kell ha­tározni a dolgozó munkakörét és személyi alapbérét. Ezek nélkül a munkaszerződés lét­re» sem jött. Természetesen jó és kívánatos, hogy a felek részletesebben is körülhatárol­ják a munkaviszony tartal­mát. így megállapodjanak a munkaidő tartamában, a munkavégzés helyében, és próbaidőt is kiköthetnek. De ezek már nem elengedhetet­len feltételei a munkaviszony­nak. A munkaviszony határozott vagy határozatlan időtartamú. Ha a felek nem állapodnak meg kifejezetten határozott- időre szóló munkaviszonyban, azt határozatlan időre kötött­nek kell tekinteni. A határo­zott időt vagy meghatározott nap vagy naptár szerinti idő­tartam meghatározásával, vagy annak a munkának a megjelölésével létesítik, amely­re kötötték. liftcgltcsszabbáthalá A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb határozott időre szóló munkaviszonyban. Vissza is élnek sok helyen ezzel. Fő­ként vidéken, ahol nehéz munkát találni, gyakran ta­lálkozunk azzar a szituáció­val, hogy asszonyok már évek óta újra és újra meghosz- szabbí főtt munkaszerződéssel dolgoznak, és ha például ter­hesek lesznek, és korábban lejár a munkaszerződésük, sok kedvezménytől elesnek. A jogszabály kimondja, hogy érvénytelen az újabb határo­zott időre szóló megállapodás, ha a dolgozó valamilyen jo­gának csorbítására vezet. Ha a munkaszerződésben meghatározott időtartam el­telte után a dolgozó a mun­Érdemes néhány szót ejteni a próbaidőről. Mind a mun­kaadónak, mind pedig a munkavállalónak jogos ér-J deke fűződhet ahhoz, hogy kipróbálják, mit tud az egyi­kük a másiknak nyújtani. Rendelkezik-e a dolgozol al szükséges képességekkel, meg­felelnek-e a munkakörülmé­nyek. Ez mind kiderülhet a próbaidő alatt. Ezért érde­mes próbaidőt kikötni/ de csakis írásban lehet ezt ! ten­ni. Ha a próbaidő kikötése a szerződéskötés időpontjában nem történt meg, azt később érvényesen kikötni nem le­het. Továbbá nem lehet pró­baidőt kikötni a kinevezéssel, választással történő alkawia- zás, valamint az áthelyezés esetén. A próbaidő tartama 30 nap. A kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben a felek ennél rövidebb vagy hosi- szabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próba-» időt meghosszabbítani nem lehet. A próbaidő alatt a munka- ’ viszonyt bármelyik fél azon-,, nali hatállyal, felmondási idő ’ alkalmazása nélkül megszün-’ tetheti. Dr. Kertész Éva Fiatalkorú galeri A ICassás-gisT-ríbs ^sfiék Megdöbbentő bűncselek­mény vádlottjai kerülnek rö­videsen a bíróság elé. A ga­leri tagjai közül négyen fia­talkorúak, és az ötödik, Vd- vardi Attila is alig múlt húsz­esztendős. Ám hárman közü­lük már büntetett előéletűek, és a bűnlajstromuk nagyon hosszú. BsinSetBtt c!őé!cis!t A korelnök Udvardi Attila múlt év végén feltételesen szabadult a börtönből, és al­kalmi munkákból ólt. Egyéb­ként a fiatalkorúak bírósága már két alkalommal ítélte ja­vítóintézeti nevelésre, később pedig gépkocsilopásért, majd súlyos testi sértésért kellett felelnie. B. Miklós — akinek a bűn- cselekmény elkövetésekor ugyancsak nem volt munkahe­lye — rablásért és súlyos testi sértésért állt korábban a bíró­ság előtt. öccse, B. Jenő csavargó élet­módot folytatott, s főleg ital­boltok környékén szokott kó- dorogni. Kerékpárokat lopott, és mivel családi körülményeik is nagyon rosszak — apjuk többszörösen büntetett előéletű —, o gyámhatóság védőintéz­kedésekkel próbálkozott az ér­dekükben. Ám mint az aláb­biak is mutatják — eredmény­telenül. R. József szülei rendezett körülmények között élnek és gyermekeiket is igyekeznek megfelelően nevelni. A fiatal fiú azonban rossz társaságba került, rendszerint a B. test­vérekkel együtt csavargott. Csoportosan elkövetett rahlás miatt is folyik ellene büntető- eljárás. És végül a galeri ötödik tag­ja R. Pál, akit a gyámható­ság családi körülményei miatt veszélyeztetettként tart nyil­ván. Szükséglakásban lakik édesanyjával és négy testvéré­vel. Sokat csavarog és kisebb lopásokat is elkövetett. A díszes társaság március 17-én Gyálon, a Tulipán eszp­resszóban szórakozott. Itt tar- ‘ tózkodott egy fiatal asszony is a barátjával. Ez a férfi ko­rábban elmesélte Udvardi At­tilának, hogy „nagy sikere volt” az asszonynál, akivel egy héttel korábban ismerkedett meg. Késő este, amikor már so­kat ittak, Udvardi Attila arról beszélt a másik férfival, hogy ő is szeretne kapcsolatot lé­tesíteni a hölggyel. A lovag csak annyit válaszolt, hogy be­széljék meg egymással a dol­got. Erre azonban nem került sor, mert a többi fiú időköz­ben körülvette az asszonyt, és együtt italoztak vele. Este tíz órakor záróra volt, és az eszpresszó vezetője mindenkit elküldött. Más kér­dés, de szorosan összefügg a történtekkel, hogy korábban miért szolgált ki szeszes italt a fiatalkcrúaknak?! Az asszony elindult és vár­ta a barátját, aki még a ven­déglőssel diskurált. Odakint — miután hiába várt — elin­dult a buszmegálló felé, de a galeri tagjai közrefogták. Ami­kor a Kaszás-gödörhöz értek, lerántották a föld és tilta­kozása ellenére levetkőztették majd megerőszakolták. &€gs£352GÍ? készei Közben a barátja is elhagy­ta a vendéglőt és a segítségé­re sietett, de nem tudta kisza­badítani a sikoltozó nőt. Mintegy 50 méternyi távol­ságban arra haladt a B. test­vérek apja, aki odakiabált ne­kik, de nem látta, hogy kik vannak ott. (5 ment el a rend­őrségre bejelentést tenni. Amikor a rendőrök a hely­színre érkeztek, azt látták, hogy több fiataő fé;fi — egyi- kpk begipszelt kézzel — ütle­gel egy sikoltozó meztelen nőt. ak! rendkívül rossz állapotban volt. A rendőrök elfogták és őri­zetbe vették a galeri tagjait, akik jelenleg is börtönben vonnak. A Pest Megyei Főügyészség többek által elkövetett erősza­kos közösülés bűntettével vá­dolja őket. Az ügyet a Buda- környéki Bíróság tárgyalja. Gál Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom