Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-24 / 225. szám
2 1987. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Sevarducdze Simon Peresszel találkozott Tamkskeiüc a ENSl-közgyűlés AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Továbbra is három téma kapja a legnagyobb figyelmet az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ülésszakán: a kelet—nyugati kapcsolatok és ezen belül a leszerelési kérdések, az Irak és Irán közötti háború és a közép-amerikai helyzet. Az ülésszakon felszólaló NATO-külügyminiszterek általában helyesléssel szóltak arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok elvi egyetértésre jutott a közepes és röviáebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Ezt a tényt méltatta Joe Clark kanadai, Stoltenberg norvég külügyminiszter és több más felszólaló is. A szerda délelőtti vitában a Biztonsági Tanács három állandó tagja fejtette ki véleményét az öbölben kialakult helyzetről. Közülük csak a . brit külügyminiszter, Sir C-eoffrey Hőivé biztosította egyetértéséről az Egyesült Államokat az öbölben végrehajtott akcióval kapcsolatban. Kína és Franciaország külügyminisztere egyaránt arra szólította fel Iránt, hogy tegyen eleget a tanács fegyverszüneti felhívásának, de nem nyilatkozott arról, hogy milyen további lépéseket tart szükségesnek. A brit külügyminiszter haladéktalan állásfoglalást követelt a Biztonsági Tanácstól. Szerinte a fegyverszüneti felhívás jogilag kötelezi a feleket a tűzszünetre s most kellő szilárdságot kell tanúsítani ahhoz, hogy érvényt szerezzenek ennek. Irán tettei és szavai után senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy nem akar eleget tenni a határozatnak. Országom ezért szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul kezdjék meg a további lépések kidolgozását — mondotta. Bejelentette: Nagy-Britannia szerdán bezárta az iráni fegyverbeszerzési kirendeltség irodáját. Az ENSZ közgyűlésén tegnap — magyar idő szerint a késő esti órákban — felszólalt Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere. Beszédét, mivel lapzártáig nem kaptuk meg, holnapi számunkban közöljük. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán New Yorkban megbeszélést folytatott Simon Peresszel, az izraeli diplomácia vezetőjével — jelentette a UPI hírügynökség New York-i diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán részt vevő szovjet és izraeli külügyminiszter találkozójára a Szovjetunió ENSZ- képviseletének épületében került sor. (Folytatás az I. oldalról) adatokat pedig helyben kell kialakítani és megoldani. A pártszervek alapvető feladata tehát a politikai feltételrendszer kialakítása, az érdekegyeztetés, orientálás, a pártmunka valamennyi fontos elemének összehangolása kell, hogy legyen! Feladatmegosztás és felelősségvállalás Ami a gazdasági feladatok megközelítését illeti, megfogalmaztuk azokat a fontos kérdéseket, amelyek a gazdálkodók egészére irányt mutató jellegűek. Az egyes ágazatok feladataira csak annyiban térünk ki, amennyiben azok a megyei sajátosságokra építve a népgazdaság céljait erősítik. A tennivalóinkat úgy tekintjük, mint a végrehajtó bizottság tavaly május 20-i határozata óta végzett politikai munka folytatását, melyhez további lendületet adott a Központi Bizottság ez év júliusi állásfoglalása, ez amiről azt tartjuk, hogy nem egy lezárt folyamat, hanem amit az élethez kell állandóan igazítanunk. Rátérve a második gondolatkörre, Lénárd László kiemelte: az irányítási rendszer korszerűsítése a politikai és állami munkában egyaránt az Grósz Károly Óbudán (Folytatás tu t. oldalról) re igazgató és Miklós Józseffé párttitkár mutatta be az Jvándy Zoltán Ybl-díjas építész és Takács László belső- építész tervei alapján, nyolc- . ezer négyzetméternyi területen felépített, impozáns iskolakomplexumot. Az V. kerületből Óbudára költözött tanintézetben 24 osztály munkáját modern tantermek, szakfoglalkozók, anatómiai előadók, muzeális értékű könyveket kínáló könyvtár, stúdió, számítógépterem és fotólabor segíti. Látogatásának emlékeként Grósz Károly elültette az intézet névadójának emlékfáját. Látogatásának befejező programjaként Grósz Károly részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság székházában tartott aktívaértekezleten. Az elmúlt napok kiemelkedő politikai eseményeire visszatekintve szólt arról, hogy az Országgyűlés legutóbbi tanácskozása kiemelkedett a parlamenti ülésszakok sorozatából. Napirendje miatt is, hiszen a kormány 1990-ig szóló stabilizációs munkaprogramját és a reformfolyamat egyik nagy, felelősségteljes vállalkozásának tekinthető új adótörvényeket vitatták meg a képviselők. De rendkívüli fontosságú volt azért is, mert az ülésteremben tapasztalt politizáló légkör, a felszólalásokban megnyilvánuló felelősség- tudat, hozzáértés, jobbító szándék azt bizonyította, hogy a törvényhozók az ország jövőjét, sorsát mérlegelve döntöttek, képviselve ezáltal saját választóik érdekeit is. Az a felelősségérzet, a következetesség iránti igény és tárgyilagosság, amely a Parlamentben megnyilvánult, felbecsülhetetlen értékű támogatást, erőt és biztonságot ad a kormánynak az előtte álló feladatok megvalósításához — hangsúlyozta. Mindezt joggal tekinthetjük a közakarat olyan kifejeződésének, amelyben egész népünk szándéka, a stabilizáció és a kibontakozás támogatása tükröződik. Bebizonyosodott az is — tette hozzá , hogy az Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztését célzó politikai akarat a szocialista demokrácia fejlesztésének egyik fontos útja. A parlament döntést hozó és ellenőrző szerepének kiteljesedését a kormányzat a jövőben is igényli. Itt, az óbudai dolgozók körében is megfogalmazódott az igény, hogy következetesen dolgozzunk immár jóváhagyott munkaprogramunk valóra váltásán — folytatta Grósz Károly. Kijelentette: — Ezt megígérhetem önöknek, hiszen a program sikere nagyban függ attól, hogy végrehajtása során mennyire leszünk következetesek, állhatatosak, s képesek leszünk-e leküzdeni a még pontosan nem is látható akadályokat, ellenállást. A program elfogadásakor megnyilvánult bizalom mai, nehéz helyzetünkben különleges érték. Megőrzése, erősítése kötelességünk. Ennek pedig elsődleges eszközei most már a tettek, a határozott intézkedések, s nem csupán a kormányzat szintjén, hanem a ki- sebb-nagyobb közösségekben, a munkahelyeken. A türelmes, szívós, egy darabig minden bizonnyal látványos sikerek nélküli munka tehát alap- feltétele a közösen megfogalmazott célok valóra váltásának. Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy miközben itthon az Országgyűlés tanácskozott, történelmi jelentőségű eseményre került sor: a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodott a Neve: Budapest Bank Részvénytársaság. Kora egyeszten- dőnyi sincsen, hiszen január 1-jén alakult meg a Budapesti Hitelbank, az Állami Fejlesztési Bank egyes budapesti és vidéki egységei, valamint a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgatósága és 123 MNB-fiók összevonásával. Három és fél milliárd forint alaptőkéje volt. Első félévi gazdálkodásuk eredménye 1,7 milliárd forint. Mint részvénytársaság, jegybanki és állami felügyelet alatt állnak és a megye gazdálkodó szervezetei közül sokan az ügyfélköréhez tartoznak. Munkájukról a BNV-n tartott tájékoztatót a sajtó elevenen érdeklődő képviselőinek Sipos László vezérigazgató-helyettes, dr. Orbán László, a vezérigazgató 2. helyettese és Simek Tibor ügyvezető igazgató, valamint a bank ügyvezető munkatársai. A Budapest Bank szinte nukleárisfegyverzet-csökken- tés kérdéseiben. — Ez közvetlenül is nagymértékben javítja hazai teendőink megvalósításának külső feltételeit — állapította meg. — De fontos számunkra azért is, mert megerősíti külpolitikai irányvonalunk helyességét; azt, hogy a Magyar Népköztársaság az együttműködés bővítésére törekszik a világ minden békét óhajtó országával, függetlenül annak társadalmi berendezkedésétől vagy a fennálló ideológiai különbségektől. Gazdasági kapcsolatainkat nem utolsósorban a politikai enyhülés elmélyítése érdekében fejlesztjük, ugyanakkor a politikai, tudományos és kulturális együttműködés elmélyítésével is segíteni kívánjuk bekapcsolódásunkat a számunkra nélkülözhetetlen nemzetközi gazdasági munkamegosztásba. Meggyőződésünk, hogy ez az együttműködő országok mindegyikének érdeke. Ennek jegyében külön is szeretném kifejezni mély egyetértésünket Mihail Gorbacsov- nak a napokban közzétett javaslatával, amely a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtését szorgalmazza — mondotta egyebek között Grósz Károly. valamennyi pénzintézeti tevékenységét folytatja, szakemberei igen jól képzettek. Számon tartott pénzintézményként tevékenykednek az értékpapír-kibocsátás és -forgalmazás, állami beruházások finanszírozása területén. Partnerkapcsolatuk kiterjed a bankrendszer többi tagjára, együttműködésre készek. A tájékoztatón üzlet- és kamat- politikájukkal kapcsolatban elhangzott: az esztendő második felében a bank a gazdálkodó szervezetek elszámolási betétállománya után, ha szerény mértékben is, kamatot térít. Intenzív lépéseket tettek más téren is: a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiépítésén munkálkodnak, hogy azt a többi közt új kooperációs lehetőségek feltárására, jövőbeni devizaműveletekbe való bekapcsolódás megalapozására. valamint saját munkájuk szakmai színvonalának emelésére felhasználják. —csk— A B. B. nem Brigitte Bardot Egy bank bemutatkozik eddigiektől eltérő feladatmegosztást és felelősségvállalást igényel. A Központi Bizottság július 2-i állásfoglalása' is világosan elkülöníti a politikai és gazdasági természetű feladatokat és a felelősségvállalást. Ebből következően újra kell fogalmaznunk magunk számára is, hogy a politikai munkában ennek megfelelően milyen gyakorlat- és magatartásformákat támogatunk és milyet nem; meg kell határoznunk az együttműködés elveit és gyakorlatát’ az.országos hatáskörű állami irányító szervekkel, valamint a vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel egyaránt/ Az előbbiekkel kapcsolatban feladatainkat abban látjuk, hogy a kormányprogramban megfogalmazott és az ágazati koncepciókban megtestesülő népgazdasági célok megvalósítására aktív, kritikus, de ugyanakkor cselekvő politikai légkört teremtsünk. Külön is szerepet kell vállalnunk abban, hogy azokat az ágazati elgondolásokat, amelyek megvalósítása a megyét kiemelten érintik rendszeresen figyelemmel kísérjük és a főhatóságokkal együtt az előrehaladást értékeljük. Ilyennek tartjuk — hogy csak néhány kiragadott példát említsek — a gödöllői biotechnológiai kutatóbázis megvalósítását, az MO-ás autópálya, és a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építését, és ide sorolható még jelentőségénél fogva a Dunai Kőolajipari Vállalat tevékenységének időről időre való áttekintése is. Ebben a kapcsolati rendben felfogásunk az, hogy meg kell maradnunk — és ez egyben kötelességünk is — a gazdasági döntések politikai kihatásának vizsgálatánál. Nem vállalhatjuk a kedvezőtlen döntések kizárólagosán 'politikai eszközökkel való magyarázatát, elfogadtatását, az állami szervek gyakorlati tennivalóit, de igényeljük a párbeszédet az ezzel összefüggő döntések meghozatalában. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy változatlanul kiemelt feladatunknak tekintjük és minden politikai támogatást megadunk a megye egész lakosságát érintő, s a felzárkóztatást célul tűző tanácsi fejlesztések, elképzelések körülményekhez igazodó differenciált megvalósításához. Kijárásos alapon már nem lehet Ugyanakkor például még átmeneti időre sem adhatunk politikai támogatást belső vállalati erőfeszítések hiányában a szocialista kivite’ben leginkább érdekelt nehéz helyzetbe kerülő gépipari vállalataink gondjainak rendezésére. És nem tartjuk politikailag támogathatónak azt sem, ha a tőkés export egy vállalatnál azért mérséklődik, mert annak támogatástartalma szintén csökkenő, hiszen mai adataink alapján is a tőkés exportból származó nyereségtámogatás tartalma 24-ről 26 százalékra emelkedett. A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára aláhúzta: meghatározó lesz az értékítélet szempontjából, hogy a gazdálkodók rendelkeznek-e rövid és hosszú távú elképzelésekkel, és ezek milyen összhangban vannak egymással, meddig és milyen eredményességgel működőképes így egy adott gazdasági egység? A potenciális erők (termék, eszköz, technológia, ember) számbavétele milyen módon történik, milyen intézkedésekkel lehet a meglevő körülmények között az eredményességet fokozni és milyen határig, s az előbbiekből következően: mi az, amin változtatni kell, mit kell elhagyni, mi maradhat meg... és így tovább. Ilyen rendezőelvek alapján kísérjük figyelemmel a gazdaság fejlődését és ezt ajánljuk a területi pártszervek számára is. Ebből az is következik, hogy az eddigi módon nem lesz lehetséges a nehéz helyzetbe került vállalai tok támogatása. Például a ceglédi Magyar—bzovjet Barátság Termelőszövetkezet helyzetének rendezését „kijárásos” alapon ma már nem lehetne elképzelni. Egy-egy konkrét helyzet mo&.té.fcaeben a rövid- és hosszú távú programok meg- le.e, ereurnenyes megvaiosna- sa a ietteiele annak, hogy az érintett váiiaiaiotK poinwai támogatást élvezhessenek. Erre jo péiaa az ikiaui Ipari Műszer gyár, vagy a szentmar ton- kátai Kossum Termelőszövetkezet esete, ahoi a pro óiéinak je.emkezésekor feszes programot készítetlek, azt következetesen végrehajtottak, s ezzel gondjain megszűnőben vannan. De létezik ennek a fordítottja is. Például a monori Mezőgép Váiiaiat mar jo iueje likviditási gondokkai küszködik piaci es egyéb uelső szervezesd problémák miatt, de a megújulási' program csak nyomokban fedezhető fel a váiilalatnal. Vajon itt a vállalatvezetés milyen politikai természetű segítségre vár? Vagy meddig szamáén ezt a termeti irányító pártszerv? Nem egyértelmű a minősítés Az elveink érvényesítéséhez tartozik az is, hogy változatlanul továbbra is határozottan kiállunk és minden politikai segítséget megadunk azoknak a vállalatoknak, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz gazdasági körülmények közé. Egy múltbeli példát említve: pártbizottságunk előtt is ismert a Dunai Kőolajipari Vállalat helyzete, vagy egy most körvonalazódó vállalati probléma, ami a Pest Megyei Volánnál alakul ki: várhatóan azért leszhek gazdásági gondjaik, mert a szabályozásváltozás következtében az ágazatnál keletkező indokolatlan többletjövedelmet nem a reform elveinek megfelelően vonják el. Lénárd László ezután a ká- dermunkáról szólva rámutatott: az előttünk álló időszakban olyan gazdasági és politikai vezetőkre van szükségünk, akik a reform, a megújulás szellemével cselekvőén azonosulnak, ennek követelményeit vezetői munkájukban következetesen érvényesítik, egyéni érdekeiket képesek alárendelni a közös ügy szolgálatának. A teljesítményelvek megkövetelése azonban nem nélkülözheti a gyakorlati munkában a személyi kérdések humánus megközelítését. A továbbiakban a megye gazdaságának az év eddig eltelt időszakában mutatott fejlődését értékelve, a megyei pártbizottság titkára kiemelte: a növekedés dinamikája mind az iparban, mind a mezőgazdaságban javult az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Az ipari termelés és árbevétel 6—7 százalékkal emelkedett, a szocialista értékesítés 5, a belföldi árbevétel 7 százalékkal bővült. A dollár elszámolású kivitel viszont 1,5 százalékkal kevesebb az elmúlt év azonos időszakához képest. Az iparban év végéig tovább élénkül a termelés és az értékesítés, fokozódik az exportorientáció. A vegyiparban a kőolaj világpiaci árának emelkedése kedvezően hat a tőkés export alakulására. A gépiparban az év hátralevő részében várhatóan nem folytatódik az első félévben tapasztalt élénkülés, a vállalatok eredményei eltérőek. A könnyűiparban mérsékelten élénkülő termelés mellett dinamikusan nő a tőkés export. Az építőanyag-iparban az egyre fokozódó lakossági igények hatására várhatóan nő a cement, a mész, a tégla és cserép termelése és belföldi értékesítése. Az építőiparban a munkael- látottság általában biztosított, az időarányos teljesítésben tapasztalt elmaradások döntően behozhatóak. A mezőgazdaságban a munkák megfelelő ütemben folynak. A szövetkezeteknél a növénytermesztésben a tervezett 10 százaléknál kisebb mértékű, 5—7 százalékos a növekedés. A meghatározó kalászosok közepes eredményt hoztak. Az állattenyésztésben terven felüli, 4,4 százalékos, a kiegészítő tevékenységnél is a tervezettet 3 százalékkal meghaladó növekedés várható. A nyereségtervók várhatóan telje- sülinek. A pénzügyi helyzet összességében javult. A kereskedelemben — különösen az iparcikk szakmákban, a Tüzépnól — dinamikus a forgalomnövekedés. Az áié- szek, a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat terven felüli, 20—30 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak. Az eredménytervek minden szakmában teljesülnek, a készletek év végére várhatóan jelentősen csökkennek. A prognózisok szerint tehát az 1987-es év gazdasági célkitűzései főképp a gazdálkodás naturális mutatóinak vonatkozásában teljesülni fognak. Gondot okoz viszont, hogy a minőségi jegyek kérdésében már nem lehet ilyen egyértelmű a minősítés. A munka termelékenységének növekedése és az áruforgalom bővülése ugyanis nem járt együtt az értékképződés hasonló javulásával. Ennek legszemléletesebb példája az, hogy a tőkés export, a bevételek jelentős része az ártolyammódosítások- hoz, a különféle támogatásokhoz, illetve a kiviteli volumen növeléséhez kapcsolható. Ez azt bizonyítja, hogy a megye gazdaságának kivitelét is jobbára a korábbi szerkezet jellemezte. Tény, hogy a vállalati jövedelmszabáiyozás és a szabályozáson kívüli elemek egész sora erősítette ezt a helyzetet. Jelentős eltérés ettől 1987-ben már nem várható. A jövő évi tervfeladatok előkészítése az üzemeknél elkezdődött. A piaci értékesítési lehetőségek összességében kedvezőek. Több a bizonytalanság az új adórendszerre való áttérésnél és a szabályozóváltozásokhoz való alkalmazkodásban. A várakozás elfogadhatatlan A változások ma már gazdasági szükségszerűségből fakadnak, ezért nem mindegy, hogy a gazdálkodók ezekre miképp készülnek. Passzivitással és aktivitással egyaránt lehet találkozni. Ha abból indulunk ki, hogy a gazdálkodás problémáinak megoldása nem tűr halasztást, akkor a várakozó álláspontot nem lehet elfogadni. Követelmény és létkérdés az alkalmazkodás, ehhez pedig a helyzet reális értékelése, a tervszerű cselekvés lehet csak a fedezet. Az év hátralevő részében ezért a gazdálkodó szervezetek számára alapvető feladat az, hogy biztosítsák az új adó- és árrendszer, s a szabályozó változások zökkenőmentes vállalati bevezetését. Végezzék el a vállalati önértékelést, melynek során mérjék fel azt, hogy a vállalat milyen pozícióba került, és ennek megfelelően határozzák meg, a rövid és hosz- szú távú cselekvések összefüggő rendszerét. E munka során támaszkodjanak a kibontakozási programhoz kapcsolódó ágazati elképzelésekre. Végezetül Lénárd László hangsúlyozta: A területi pártszervek kísérjék figyelemmel, ellenőrizzék és kérjék számon ezt a munkát és segítsék elő, hogy a végrehajtás a kibontakozás szellemében haladjon előre. Csak akkor válhat a társadalmi fejlődés hajtóerejévé a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programja, a megyei párt- bizottság feladatterve, ha a korábbiaktól eltérően — s ez volt eddigi munkánk gyengesége — elég figyelmet, erőt és energiát tudunk és akarunk fordítani a végrehajtás ellenőrzésére. és napról napra, vagy akár óráról órára képesek vagyunk e gondolatok szellemében az élet által felvetett új kérdések alkotó megválaszolására.
