Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

2 1987. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Sevarducdze Simon Peresszel találkozott Tamkskeiüc a ENSl-közgyűlés AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Továbbra is három téma kapja a legnagyobb figyelmet az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ülésszakán: a kelet—nyugati kapcsolatok és ezen belül a leszerelési kérdé­sek, az Irak és Irán közötti háború és a közép-amerikai hely­zet. Az ülésszakon felszólaló NATO-külügyminiszterek általá­ban helyesléssel szóltak arról, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok elvi egyetértésre jutott a közepes és röviáebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Ezt a tényt méltatta Joe Clark kanadai, Stoltenberg norvég külügyminiszter és több más felszólaló is. A szerda délelőtti vitában a Biztonsági Tanács három állandó tagja fejtette ki véle­ményét az öbölben kialakult helyzetről. Közülük csak a . brit külügyminiszter, Sir C-eoffrey Hőivé biztosította egyetértéséről az Egyesült Ál­lamokat az öbölben végrehaj­tott akcióval kapcsolatban. Kína és Franciaország kül­ügyminisztere egyaránt arra szólította fel Iránt, hogy te­gyen eleget a tanács fegyver­szüneti felhívásának, de nem nyilatkozott arról, hogy mi­lyen további lépéseket tart szükségesnek. A brit külügyminiszter ha­ladéktalan állásfoglalást köve­telt a Biztonsági Tanácstól. Szerinte a fegyverszüneti fel­hívás jogilag kötelezi a fele­ket a tűzszünetre s most kel­lő szilárdságot kell tanúsítani ahhoz, hogy érvényt szerezze­nek ennek. Irán tettei és sza­vai után senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy nem akar eleget tenni a határozat­nak. Országom ezért szüksé­gesnek tartja, hogy haladékta­lanul kezdjék meg a további lépések kidolgozását — mon­dotta. Bejelentette: Nagy-Bri­tannia szerdán bezárta az irá­ni fegyverbeszerzési kirendelt­ség irodáját. Az ENSZ közgyűlésén teg­nap — magyar idő szerint a késő esti órákban — felszólalt Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere. Be­szédét, mivel lapzártáig nem kaptuk meg, holnapi szá­munkban közöljük. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán New Yorkban megbeszélést folyta­tott Simon Peresszel, az iz­raeli diplomácia vezetőjével — jelentette a UPI hírügynökség New York-i diplomáciai for­rásokra hivatkozva. Az ENSZ-közgyűlés 42. ülés­szakán részt vevő szovjet és izraeli külügyminiszter talál­kozójára a Szovjetunió ENSZ- képviseletének épületében ke­rült sor. (Folytatás az I. oldalról) adatokat pedig helyben kell kialakítani és megoldani. A pártszervek alapvető fel­adata tehát a politikai felté­telrendszer kialakítása, az ér­dekegyeztetés, orientálás, a pártmunka valamennyi fontos elemének összehangolása kell, hogy legyen! Feladatmegosztás és felelősségvállalás Ami a gazdasági feladatok megközelítését illeti, megfo­galmaztuk azokat a fontos kérdéseket, amelyek a gazdál­kodók egészére irányt mutató jellegűek. Az egyes ágazatok feladataira csak annyiban té­rünk ki, amennyiben azok a megyei sajátosságokra építve a népgazdaság céljait erősítik. A tennivalóinkat úgy te­kintjük, mint a végrehajtó bi­zottság tavaly május 20-i ha­tározata óta végzett politikai munka folytatását, melyhez további lendületet adott a Központi Bizottság ez év jú­liusi állásfoglalása, ez amiről azt tartjuk, hogy nem egy le­zárt folyamat, hanem amit az élethez kell állandóan igazí­tanunk. Rátérve a második gondo­latkörre, Lénárd László ki­emelte: az irányítási rendszer korszerűsítése a politikai és állami munkában egyaránt az Grósz Károly Óbudán (Folytatás tu t. oldalról) re igazgató és Miklós József­fé párttitkár mutatta be az Jvándy Zoltán Ybl-díjas épí­tész és Takács László belső- építész tervei alapján, nyolc- . ezer négyzetméternyi terüle­ten felépített, impozáns isko­lakomplexumot. Az V. ke­rületből Óbudára költözött tanintézetben 24 osztály mun­káját modern tantermek, szak­foglalkozók, anatómiai elő­adók, muzeális értékű köny­veket kínáló könyvtár, stúdió, számítógépterem és fotólabor segíti. Látogatásának emléke­ként Grósz Károly elültette az intézet névadójának emlékfá­ját. Látogatásának befejező programjaként Grósz Károly részt vett és felszólalt a kerü­leti pártbizottság székházában tartott aktívaértekezleten. Az elmúlt napok kiemelkedő po­litikai eseményeire visszate­kintve szólt arról, hogy az Or­szággyűlés legutóbbi tanács­kozása kiemelkedett a parla­menti ülésszakok sorozatából. Napirendje miatt is, hiszen a kormány 1990-ig szóló stabi­lizációs munkaprogramját és a reformfolyamat egyik nagy, felelősségteljes vállalkozásá­nak tekinthető új adótörvé­nyeket vitatták meg a képvi­selők. De rendkívüli fontossá­gú volt azért is, mert az ülésteremben tapasztalt poli­tizáló légkör, a felszólalások­ban megnyilvánuló felelősség- tudat, hozzáértés, jobbító szán­dék azt bizonyította, hogy a törvényhozók az ország jövő­jét, sorsát mérlegelve dön­töttek, képviselve ezáltal sa­ját választóik érdekeit is. Az a felelősségérzet, a kö­vetkezetesség iránti igény és tárgyilagosság, amely a Par­lamentben megnyilvánult, fel­becsülhetetlen értékű támoga­tást, erőt és biztonságot ad a kormánynak az előtte álló fel­adatok megvalósításához — hangsúlyozta. Mindezt joggal tekinthetjük a közakarat olyan kifejeződésének, amelyben egész népünk szándéka, a sta­bilizáció és a kibontakozás tá­mogatása tükröződik. Bebizo­nyosodott az is — tette hozzá , hogy az Országgyűlés ér­demi munkájának fejlesztését célzó politikai akarat a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének egyik fontos útja. A parlament döntést hozó és el­lenőrző szerepének kiteljese­dését a kormányzat a jövő­ben is igényli. Itt, az óbudai dolgozók kö­rében is megfogalmazódott az igény, hogy következetesen dolgozzunk immár jóváha­gyott munkaprogramunk va­lóra váltásán — folytatta Grósz Károly. Kijelentette: — Ezt megígérhetem önöknek, hiszen a program sikere nagy­ban függ attól, hogy végrehaj­tása során mennyire leszünk következetesek, állhatatosak, s képesek leszünk-e leküzdeni a még pontosan nem is látható akadályokat, ellenállást. A program elfogadásakor meg­nyilvánult bizalom mai, ne­héz helyzetünkben különleges érték. Megőrzése, erősítése kö­telességünk. Ennek pedig el­sődleges eszközei most már a tettek, a határozott intézkedé­sek, s nem csupán a kor­mányzat szintjén, hanem a ki- sebb-nagyobb közösségekben, a munkahelyeken. A türel­mes, szívós, egy darabig min­den bizonnyal látványos sike­rek nélküli munka tehát alap- feltétele a közösen megfogal­mazott célok valóra váltásá­nak. Felszólalásában emlékezte­tett arra, hogy miközben itt­hon az Országgyűlés tanács­kozott, történelmi jelentőségű eseményre került sor: a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok megállapodott a Neve: Budapest Bank Rész­vénytársaság. Kora egyeszten- dőnyi sincsen, hiszen január 1-jén alakult meg a Buda­pesti Hitelbank, az Állami Fejlesztési Bank egyes buda­pesti és vidéki egységei, vala­mint a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgatósága és 123 MNB-fiók összevonásával. Három és fél milliárd forint alaptőkéje volt. Első félévi gazdálkodásuk eredménye 1,7 milliárd forint. Mint részvénytársaság, jegybanki és állami felügyelet alatt állnak és a megye gaz­dálkodó szervezetei közül so­kan az ügyfélköréhez tartoz­nak. Munkájukról a BNV-n tartott tájékoztatót a sajtó elevenen érdeklődő képvise­lőinek Sipos László vezérigaz­gató-helyettes, dr. Orbán László, a vezérigazgató 2. helyettese és Simek Tibor ügyvezető igazgató, valamint a bank ügyvezető munkatár­sai. A Budapest Bank szinte nukleárisfegyverzet-csökken- tés kérdéseiben. — Ez közvet­lenül is nagymértékben ja­vítja hazai teendőink megva­lósításának külső feltételeit — állapította meg. — De fontos számunkra azért is, mert meg­erősíti külpolitikai irányvona­lunk helyességét; azt, hogy a Magyar Népköztársaság az együttműködés bővítésére tö­rekszik a világ minden bé­két óhajtó országával, függet­lenül annak társadalmi be­rendezkedésétől vagy a fenn­álló ideológiai különbségektől. Gazdasági kapcsolatainkat nem utolsósorban a politikai eny­hülés elmélyítése érdekében fejlesztjük, ugyanakkor a po­litikai, tudományos és kultu­rális együttműködés elmélyí­tésével is segíteni kívánjuk bekapcsolódásunkat a szá­munkra nélkülözhetetlen nem­zetközi gazdasági munkameg­osztásba. Meggyőződésünk, hogy ez az együttműködő or­szágok mindegyikének érdeke. Ennek jegyében külön is sze­retném kifejezni mély egyet­értésünket Mihail Gorbacsov- nak a napokban közzétett ja­vaslatával, amely a nemzet­közi biztonság átfogó rendsze­rének megteremtését szorgal­mazza — mondotta egyebek között Grósz Károly. valamennyi pénzintézeti tevé­kenységét folytatja, szakembe­rei igen jól képzettek. Szá­mon tartott pénzintézmény­ként tevékenykednek az érték­papír-kibocsátás és -forgal­mazás, állami beruházások finanszírozása területén. Part­nerkapcsolatuk kiterjed a bankrendszer többi tagjára, együttműködésre készek. A tájékoztatón üzlet- és kamat- politikájukkal kapcsolatban el­hangzott: az esztendő máso­dik felében a bank a gazdál­kodó szervezetek elszámolási betétállománya után, ha sze­rény mértékben is, kamatot térít. Intenzív lépéseket tettek más téren is: a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiépíté­sén munkálkodnak, hogy azt a többi közt új kooperációs lehetőségek feltárására, jövő­beni devizaműveletekbe való bekapcsolódás megalapozására. valamint saját munkájuk szak­mai színvonalának emelésére felhasználják. —csk— A B. B. nem Brigitte Bardot Egy bank bemutatkozik eddigiektől eltérő feladatmeg­osztást és felelősségvállalást igényel. A Központi Bizottság július 2-i állásfoglalása' is világosan elkülöníti a politikai és gaz­dasági természetű feladatokat és a felelősségvállalást. Ebből következően újra kell fogal­maznunk magunk számára is, hogy a politikai munkában ennek megfelelően milyen gyakorlat- és magatartásfor­mákat támogatunk és milyet nem; meg kell határoznunk az együttműködés elveit és gyakorlatát’ az.országos hatás­körű állami irányító szervek­kel, valamint a vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézmé­nyekkel egyaránt/ Az előbbiekkel kapcsolatban feladatainkat abban látjuk, hogy a kormányprogramban megfogalmazott és az ágazati koncepciókban megtestesülő népgazdasági célok megvalósí­tására aktív, kritikus, de ugyanakkor cselekvő politikai légkört teremtsünk. Külön is szerepet kell vállalnunk ab­ban, hogy azokat az ágazati elgondolásokat, amelyek meg­valósítása a megyét kiemelten érintik rendszeresen figyelem­mel kísérjük és a főhatósá­gokkal együtt az előrehaladást értékeljük. Ilyennek tartjuk — hogy csak néhány kiraga­dott példát említsek — a gö­döllői biotechnológiai kutató­bázis megvalósítását, az MO-ás autópálya, és a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer építé­sét, és ide sorolható még je­lentőségénél fogva a Dunai Kőolajipari Vállalat tevékeny­ségének időről időre való át­tekintése is. Ebben a kapcsolati rendben felfogásunk az, hogy meg kell maradnunk — és ez egyben kötelességünk is — a gazda­sági döntések politikai kiha­tásának vizsgálatánál. Nem vállalhatjuk a kedvezőtlen döntések kizárólagosán 'poli­tikai eszközökkel való magya­rázatát, elfogadtatását, az ál­lami szervek gyakorlati ten­nivalóit, de igényeljük a pár­beszédet az ezzel összefüggő döntések meghozatalában. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy változatlanul kiemelt fel­adatunknak tekintjük és min­den politikai támogatást meg­adunk a megye egész lakossá­gát érintő, s a felzárkóztatást célul tűző tanácsi fejlesztések, elképzelések körülményekhez igazodó differenciált megva­lósításához. Kijárásos alapon már nem lehet Ugyanakkor például még átmeneti időre sem adhatunk politikai támogatást belső vál­lalati erőfeszítések hiányában a szocialista kivite’ben legin­kább érdekelt nehéz helyzet­be kerülő gépipari vállala­taink gondjainak rendezésére. És nem tartjuk politikailag támogathatónak azt sem, ha a tőkés export egy vállalatnál azért mérséklődik, mert an­nak támogatástartalma szin­tén csökkenő, hiszen mai ada­taink alapján is a tőkés ex­portból származó nyereségtá­mogatás tartalma 24-ről 26 százalékra emelkedett. A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára aláhúzta: meghatározó lesz az értékíté­let szempontjából, hogy a gaz­dálkodók rendelkeznek-e rö­vid és hosszú távú elképzelé­sekkel, és ezek milyen össz­hangban vannak egymással, meddig és milyen eredmé­nyességgel működőképes így egy adott gazdasági egység? A potenciális erők (termék, eszköz, technológia, ember) számbavétele milyen módon történik, milyen intézkedések­kel lehet a meglevő körülmé­nyek között az eredményessé­get fokozni és milyen határig, s az előbbiekből következően: mi az, amin változtatni kell, mit kell elhagyni, mi marad­hat meg... és így tovább. Ilyen rendezőelvek alapján kísérjük figyelemmel a gaz­daság fejlődését és ezt ajánl­juk a területi pártszervek számára is. Ebből az is kö­vetkezik, hogy az eddigi mó­don nem lesz lehetséges a ne­héz helyzetbe került vállala­i tok támogatása. Például a ceglédi Magyar—bzovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet helyzetének rendezését „kijá­rásos” alapon ma már nem le­hetne elképzelni. Egy-egy konkrét helyzet mo&.té.fcaeben a rövid- és hosszú távú programok meg- le.e, ereurnenyes megvaiosna- sa a ietteiele annak, hogy az érintett váiiaiaiotK poinwai tá­mogatást élvezhessenek. Erre jo péiaa az ikiaui Ipari Mű­szer gyár, vagy a szentmar ton- kátai Kossum Termelőszövet­kezet esete, ahoi a pro óiéinak je.emkezésekor feszes prog­ramot készítetlek, azt követ­kezetesen végrehajtottak, s ez­zel gondjain megszűnőben vannan. De létezik ennek a fordított­ja is. Például a monori Mező­gép Váiiaiat mar jo iueje lik­viditási gondokkai küszködik piaci es egyéb uelső szerveze­sd problémák miatt, de a meg­újulási' program csak nyomok­ban fedezhető fel a váiilalatnal. Vajon itt a vállalatvezetés mi­lyen politikai természetű se­gítségre vár? Vagy meddig szamáén ezt a termeti irányí­tó pártszerv? Nem egyértelmű a minősítés Az elveink érvényesítéséhez tartozik az is, hogy változatla­nul továbbra is határozottan kiállunk és minden politikai segítséget megadunk azoknak a vállalatoknak, akik önhibá­jukon kívül kerülnek nehéz gazdasági körülmények közé. Egy múltbeli példát említve: pártbizottságunk előtt is is­mert a Dunai Kőolajipari Vál­lalat helyzete, vagy egy most körvonalazódó vállalati prob­léma, ami a Pest Megyei Vo­lánnál alakul ki: várhatóan azért leszhek gazdásági gond­jaik, mert a szabályozásválto­zás következtében az ágazat­nál keletkező indokolatlan többletjövedelmet nem a re­form elveinek megfelelően vonják el. Lénárd László ezután a ká- dermunkáról szólva rámuta­tott: az előttünk álló időszak­ban olyan gazdasági és politi­kai vezetőkre van szükségünk, akik a reform, a megújulás szellemével cselekvőén azono­sulnak, ennek követelményeit vezetői munkájukban követ­kezetesen érvényesítik, egyéni érdekeiket képesek alárendel­ni a közös ügy szolgálatának. A teljesítményelvek megkö­vetelése azonban nem nélkü­lözheti a gyakorlati munkában a személyi kérdések humánus megközelítését. A továbbiakban a megye gazdaságának az év eddig el­telt időszakában mutatott fej­lődését értékelve, a megyei pártbizottság titkára kiemelte: a növekedés dinamikája mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban javult az elmúlt esz­tendő hasonló időszakához vi­szonyítva. Az ipari termelés és árbevétel 6—7 százalékkal emelkedett, a szocialista érté­kesítés 5, a belföldi árbevétel 7 százalékkal bővült. A dollár elszámolású kivitel viszont 1,5 százalékkal kevesebb az el­múlt év azonos időszakához képest. Az iparban év végéig to­vább élénkül a termelés és az értékesítés, fokozódik az ex­portorientáció. A vegyiparban a kőolaj világpiaci árának emel­kedése kedvezően hat a tőkés export alakulására. A gépipar­ban az év hátralevő részében várhatóan nem folytatódik az első félévben tapasztalt élén­külés, a vállalatok eredményei eltérőek. A könnyűiparban mérsékelten élénkülő termelés mellett dinamikusan nő a tőkés export. Az építőanyag-iparban az egyre fokozódó lakossági igények hatására várhatóan nő a cement, a mész, a tégla és cserép termelése és belföldi ér­tékesítése. Az építőiparban a munkael- látottság általában biztosított, az időarányos teljesítésben ta­pasztalt elmaradások döntően behozhatóak. A mezőgazdaságban a mun­kák megfelelő ütemben foly­nak. A szövetkezeteknél a nö­vénytermesztésben a tervezett 10 százaléknál kisebb mérté­kű, 5—7 százalékos a növeke­dés. A meghatározó kalászosok közepes eredményt hoztak. Az állattenyésztésben terven fe­lüli, 4,4 százalékos, a kiegészí­tő tevékenységnél is a terve­zettet 3 százalékkal meghala­dó növekedés várható. A nye­reségtervók várhatóan telje- sülinek. A pénzügyi helyzet összességében javult. A kereskedelemben — külö­nösen az iparcikk szakmák­ban, a Tüzépnól — dinamikus a forgalomnövekedés. Az áié- szek, a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat terven felüli, 20—30 százalékos nye­reségnövekedéssel számolnak. Az eredménytervek minden szakmában teljesülnek, a kész­letek év végére várhatóan je­lentősen csökkennek. A prognózisok szerint tehát az 1987-es év gazdasági célki­tűzései főképp a gazdálkodás naturális mutatóinak vonatko­zásában teljesülni fognak. Gondot okoz viszont, hogy a minőségi jegyek kérdésében már nem lehet ilyen egyértel­mű a minősítés. A munka ter­melékenységének növekedése és az áruforgalom bővülése ugyanis nem járt együtt az ér­tékképződés hasonló javulásá­val. Ennek legszemléletesebb példája az, hogy a tőkés ex­port, a bevételek jelentős ré­sze az ártolyammódosítások- hoz, a különféle támogatások­hoz, illetve a kiviteli volumen növeléséhez kapcsolható. Ez azt bizonyítja, hogy a megye gazdaságának kivitelét is job­bára a korábbi szerkezet jel­lemezte. Tény, hogy a vállala­ti jövedelmszabáiyozás és a szabályozáson kívüli elemek egész sora erősítette ezt a helyzetet. Jelentős eltérés ettől 1987-ben már nem várható. A jövő évi tervfeladatok elő­készítése az üzemeknél elkez­dődött. A piaci értékesítési le­hetőségek összességében ked­vezőek. Több a bizonytalanság az új adórendszerre való átté­résnél és a szabályozóváltozá­sokhoz való alkalmazkodásban. A várakozás elfogadhatatlan A változások ma már gazda­sági szükségszerűségből fakad­nak, ezért nem mindegy, hogy a gazdálkodók ezekre miképp készülnek. Passzivitással és ak­tivitással egyaránt lehet talál­kozni. Ha abból indulunk ki, hogy a gazdálkodás problé­máinak megoldása nem tűr halasztást, akkor a várakozó álláspontot nem lehet elfogad­ni. Követelmény és létkérdés az alkalmazkodás, ehhez pe­dig a helyzet reális értékelé­se, a tervszerű cselekvés lehet csak a fedezet. Az év hátralevő részében ezért a gazdálkodó szerveze­tek számára alapvető feladat az, hogy biztosítsák az új adó- és árrendszer, s a szabályozó változások zökkenőmentes vál­lalati bevezetését. Végezzék el a vállalati önértékelést, mely­nek során mérjék fel azt, hogy a vállalat milyen pozícióba ke­rült, és ennek megfelelően ha­tározzák meg, a rövid és hosz- szú távú cselekvések összefüg­gő rendszerét. E munka során támaszkodjanak a kibontako­zási programhoz kapcsolódó ágazati elképzelésekre. Végezetül Lénárd László hangsúlyozta: A területi párt­szervek kísérjék figyelemmel, ellenőrizzék és kérjék számon ezt a munkát és segítsék elő, hogy a végrehajtás a kibonta­kozás szellemében haladjon előre. Csak akkor válhat a társadalmi fejlődés hajtóere­jévé a Központi Bizottság gaz­dasági-társadalmi kibontako­zási programja, a megyei párt- bizottság feladatterve, ha a korábbiaktól eltérően — s ez volt eddigi munkánk gyenge­sége — elég figyelmet, erőt és energiát tudunk és akarunk fordítani a végrehajtás ellenőr­zésére. és napról napra, vagy akár óráról órára képesek va­gyunk e gondolatok szellemé­ben az élet által felvetett új kérdések alkotó megválaszolá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom