Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

6 1987. SZEPTEMBER 23., SZERDA ■ Jogi tanácsok Beszámítás a ffúSfizeteft tartásdíjha 0 Ha elmulasztják a bérfizetést • Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba • Építési tiEalom és felújítás # Mikor esedékes a baleseti járadék a dolgozónak? 9 F. P. gödöllői osztályveze­tő gyermektartásdiját az első­fokú bíróság téves jövedelmi adatok alapján állapította meg. Olvasónk az Ítélet ellen felleb­bezett, de azt előzetesért végre hallhatóvá nyilvánították. Kér. dése: ha a helyes adatok alap­ján fizetési kötelezettségét mó­dosítják, hogyan kapja vissza a többletet; A tartási és életjáradéki ügyekben a jogosult megélhe­téséről van szó, ezért a bíró­ság nem várja meg az eljá­rás befejezését, hanem felleb­bezésre tekintet nélkül végre hajthatónak nyilvánítja a tar­tásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgál­tatásban marasztaló ítéletet. Természetesen előfordulhat, hogy a másodfokú bíróság megváltoztatja a korábbi dön­tést és a fizetendő összeget ala­csonyabb vagy magasabb mér­tékben állapítja meg, illetve megtörténhet az is. hogy a kö­telezettet mentesíti a fizetés alól. Ilyenkor vetődik fel az a kérdés: mi legyen a már kifi­zetett összeggel, hiszen azt a jogosult legtöbbször már fel­élte. A polgári törvénykönyv úgy /rendelkezik, hogy az életfenn­tartás céljára adott és arra fel­használt juttatást visszaköve­telni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként nem ren­delkezik. vagy a juttatást bűn- 'cselekmény útján szerezték meg. A visszakövetelési jog önálló érvényesítésének aka­dálya azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a jog­alap nélkül felvett összeget a kötelezett beszámítás útján ér­vényesítse. tehát az ismételten fizetett díjból levonja. A lé- vonás azonban nem történhet egy összegben vagy olvan mér­tékben. hogv a beszámítás a jogosult létfenntartását veszé­lyeztesse. 0 K. (. monorl /pőpkocsivn- zetö kafonnl szolgálatra vonult be, és fcjy lakásának bérét fi­zetni nem tudin. Most attól tart. hotjv a lakás tulajdonosa bérletét felmondta. A bérbeadó' felmondhatja a bérleti jogviszonyt, ha a fize­tésre megállapított időpontig a bérlő az esedékes bért nem fizette meg és a fizetésre vo­natkozó írásbeli felszólításnak sem tett eleget. Ez a rendel­kezés a bérleti jog elvesztésé­vel járó súlyos következmé­nyekkel szorítja a bérlőt tar­tozásának pontos teljesítésére. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a bérlő önhibáján kívül kerül olyan körülmények közé, hogy fize­tési kötelezöttségének nem tud eleget tenni. Ilyen esetekben tehát méltánytalan lenne, ha az általános rendelkezéseket alkalmaznák — a bérbeadó felmondja a jogviszonyt —, az a joggal való visszaélésnek minősül és ezért érvénytelen. A felmondás érvénytelensége természetesen nem mentesíti a bérlőt a bér fizetésének köte­lezettsége alól, így az akadály megszűntével az elmaradt bért haladéktalanul meg kell fizet­nie. O B. Z. péceli olvasónk bá­rom éve elvált a férjétől. A kö­zős lakást a bíróság ítélete alapján ő vásárolta meg úgy, hogy a vételárat ötévi egyenlő részletekben fizetheti ki. Az ingatlan-nyilvántartásba azon­ban a tulajdonjogát megálla­podás ellenére sem vezették be. Helyesen járt-e el a hatóság; — kérdezi. Ha az ingatlan közös tulaj­donát a bíróság úgy szünteti meg, hogy azt megfelelő ellen­érték fejében egyik vagy több tuLajdonostárs tulajdonába ad­ja, gyakran előfordul, hogy a vásárló nem rendelkezik olyan összeggel, amely a teljes vé­telár kiegyenlítését biztosíta­ná. Ilyenkor részletfizetést en­gedélyeznek a fennmaradó kö­vetelésre. Ha a bíróság ítélete jogerőssé vált, meg kell keres­ni a földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése iránt. A tulajdonjog bejegyzésére azonban a szerző fél csak akkor tarthat igényt, ha az el­lenérték összegét teljes egé­szében megfizette. Mindaddig tehát, amíg a teljesítést nem igazolja, a földhivatal az ér­demi ügyintézést függőben tartja. A megváltás összegé­nek teljes kifizetését a föld­hivatalnál kell igazolni akkor is, ha a közös tulajdon meg­szüntetéséről a bíróság hatá­rozott. 0 D. F.-ué gyáli adminisztrá­tor telke építési tilalom alá esik. mivel a távlati rendezési terv szerint a területet kisajá­títják. Olvasónk lakóházát ta­tarozni kívánja. Van-e ennek akadálya; — kérdezi. Ha a település meghatározott területén a közeli jövőben olyan munkálatokat terveznek, amelyek a fennálló ingatlano­kat érintik, építési tilalmat rendel el a helyi tanács, hogy ezáltal a népgazdaság ne ká­rosodjék. AZ építési tilalom azonban az állampolgár részé­re hátrányos, ezért a jogsza­bály úgy rendelkezik, ha a ren­dezési terv végrehajtása érde­kében távlati (tíz éven túli) területbiztosítás szükséges, a későbbi területfelhasználás terheit, csökkenteni kell. Ezért a meglevő lakóépületben a karbantartási, felújítási, kor­szerűsítési munkák elvégezhe­tők. Kedvezmény a bennlakó szá­mára az is, hogy a lakóépület lakás-alap területét legfeljebb 25 négyzetméterrel bővítheti, de a bővítés nem eredményez­het új lakást. Legfeljebb 80 Tíz nap rendeletéi A helyi szavazásról a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke 7007/1987. sz. alatt irányelvet adott ki. En­nek alapján a lakosság több­ségi akaratát helyi szavazás­ban is kinyilváníthatja. Helyi szavazás tűzhető ki minde­nekelőtt a településfejlesztés fő céljairól, az általános ren­dezési terv egyes részeiről, a tanácsrendelet-tervezet egyes réndelkezéseiről és más fon­tos kérdésről. Ha a helyi ta­nács szavazást ír ki, ezzel ki­fejezésre juttatja azt is, hogy a lakosság többségi vélemé­nyét foglalja majd határozat­ba (rendeletbe), vagyis a sza­vazás eredményének megfele­lően fog dönteni. A helyi sza­vazás kitűzhető olyan kérdé­sekben is, amikor a döntés más szerv hatás i írébe tarto­zik, de a település életét, fej­lődését befolyásolja. Ilyen esetekben természetesen a szavazás eredménye nem kö­ti a döntést hozó szervet, de a lakosság véleményének is­merete elősegíti a tárgyilagos határozathozatalt. A helyi szavazást a közsé­gi, nagyközségi, városi, me­gyei városi, városi jogú nagy­községi és fővárosi kerületi tanácsnál kezdeményezheti a helyi tanács tagja. Szavazás­kezdeményezési jog illeti meg a Hazafias Népfront helyi bi­zottságát, a társadalmi és tö­megszervezetek helyi testüle­téit is. Ugyancsak biztosítja az irányelv a kezdeményezés jogát a település lakosságá­nak, olyan formában, hogy ha a lakosok legalább 5 százalé­ka ilyen javaslattal él, arról határozni kell a tanácsnak. Végezetül megilleti közös tanács esetén az elöljáróság, székhelyén a tanácstagi cso­port és a település életében jelentős szereppel bíró más. nem tanácsi szerveket a helyi szavazás kitűzésének kezde­ményezési joga. A kezdemé­nyezésről a tanács soron kö­vetkező ülésén. legkésőbb azonban három hónapon be­lül dönt. Az irányelv a Tanácsok Közlönye 1987. évi 22. számá­ból ismerhető meg. négyzetméter nettó alapterüle­tű, kizárólag földszintes és 3 méter homlokmagasságot meg nem haladó egylakásos új la­kóépület és 20 négyzetmétert meg nem haladó melléképület is építhető olyan telektömbön belül, amelynek 75 százaléka már beépült. 0 B. Sz. vecsésl segédmun­kás öt évvel ezelőtt üzemi bal­esetet szenvedett. Betegségéből felgyógyulva tovább dolgozott, de az elmúlt hónapban ismét kiújultak korábbi panaszai. Az orvos megállapította az össze­függést az üzemi balesettel, de munkahelyén azt a választ kapta, hogy követelése elévült, mert három év elmúltával ter­jesztette elő Igényét. A dolgozó egészségének vagy testi épségének sérelme esetén a károkat meg kell téríteni. Ha a jövedelemi«esés tartós jelle­gű, havi járadékot kell megál­lapítani. A járadék akkor illeti meg a dolgozót, amikor a bal­eset folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, il­letőleg munkaképtelenség első ízben vezetett keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmu­tatkozó károsodásra. Ha tehát a dolgozó az üzemi balesetet követően munkába áll, de az egészségkárosodás következ­ményei csak később jelentkez­nek, ettől az újabb időponttól kezdődően kérheti kárának megtérítését. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi ta­nácsadást tartunk II—19 óra között Bp. VIII., Blaha Luj­za tér 3. sz. alatt, a beérke­zett levelekre pedig folyama­tosan válaszolunk! Milliókat sikkasztott az elnök Előleg a pavilonokra Kezdjük kivételesen a végén. Nevezetesen azzal, hogy mi­re költötte a vádlott, Márkus Gyula 48 éves üzemmérnök, volt kisszövetkezeti elnök az elsikkasztott pénzt? Nos, a büntető­ügyben szereplő adatokból kitűnik, hogy nem a megélhetéshez alapvetően szükséges létfontosságú cikkeket vásárolt belőle. Vett egyebek között egy Lada személygépkocsit, valamint kis­korú gyermeke nevére Visegrádon 110 négyszögöles üdülő­telket, melyen legalább 720 ezer forint értékben építkezett. Vásárolt továbbá Pilisszentlászlón is egy ingatlant, ahol ugyan­csak 720 ezer forint értékű építési munkálatokat csináltatott. Ezenkívül élettársával kubai társasutazáson is részt vett. Térjünk rá ezek után arra, hogy miért került a korábban büntetlen előéletű kisszövet­kezeti elnök előzetes letartóz­tatásba ? Kizárólag rá tartozott Márkus Gyula, aki korábban vákuumcsomagoló kisiparos volt, később egy gmk főállású tagja lett. Mint közös kép­viselőnek feladatkörébe tarto­zott a munkaközösség terme­lési. kereskedelmi, pénzügyi és szakmai irányítása. A gmk 1985 júliusában megtartott közgyűlésén kisszövetkezetet alakítottak és elnökéül Már­kus Gyulát választották. A pi- lisszentlászlói székhelyű ORG- BAU Kivitelező Szolgáltató Adatfeldolgozó Kisszövetkezet alapszabályát a Szentendrei Városi Tanács jóváhagyta. In­duláskor készpénzük nem volt, 2 és félmillió forint va­gyonuk anyagból, valamint fo­gyó- és állóeszközökből tevő­dött össze. Márkus Gyula már a gmk közös képviselőjeként, majd' mint a kisszövetkezet elnöke az anyagbeszerzés döntő ré­szét, a teljes utalványozási jogkört, a házi pénztár keze­lését, a szerződéskötéseket, a műszaki ellenőrzést, a telje­sítések igazolását egyedül vé­gezte. Így volt ez egészen ta­valy szeptember 30-áig, ami­kor a közgyűlés visszahívta elnöki tisztségéből. Hogy mi történt adelig? A Debreceni ’ Tartósító-ipári1 Kombinát 1. számú leányvál­lalata 1934 novemberében versenytárgyalást hirdetett meg gyümölcsárusító pavilo­nok gyártására. A megbízást az ORGBAU gmk kapta meg. A debreceni cég összességé­ben körülbelül 20 millió fo­rint értékű megbízást adott. A szerződő felek között meg­állapodás született, mely sze­rint a debreceniek anyag­vásárlási előleget bocsátanak a kisszövetkezet rendelkezésé­re. Annak ellenére,, hogy a Márkus Gyula által képviselt gmk-nak, majd a kisszövet­kezetnek is volt OTP-átutalá­si betétszámlája, az üzemmér­nök a saját átutalási számlá­jára „ORGBAU Márkus” név­re utaltatta át a nagy Összegű előlegeket. Többszöri sürgetés ellenére a műhelyrajzok és műhelydokumentációk tény­leges költségét igazoló számlá­kat és költségelszámolást nem küldte meg a debreceni cég­nek. Polgári pert indítottak Időközben az is kiderült, hogy az ORGBAU saját erő­ből nem tudja teljesíteni a vállailt munkát, ezért a Ráció­nál Ipari és Szolgáltató Kis­szövetkezettel szóbeli megál­lapodást kötött a pavilonok­hoz szükséges ajtók gyártásá­ra. Márkus Gyula nem fizette meg a Racionálpak a munka­díjat, .ezé,rt polgári pert indí­tottak az ÖRGBÁU ellen, me­lyet rfleg is nyertek. Mint az igazságügyi szak­értő vizsgálatából bebizonyo­sodott, amikor kisszövetkezet­té alakultak. Márkus Gyula a debreceni cég által átutalt több mint 9 millió forintot az átutalást követő napokban az OTP-betétszámláról leemelte. Az ily módon felvett összegeket sem a gmk, sem a megalakult kisszövetkezet ügykönyveiben nem vételezte be. A különféle költségeket, az anyagot zseb­ből fizette. Saját céljaira fordította A gmk a kisszövetkezet tag­ságát nem értesítette arról, hogy a debreceni cég átutalta a milliókat. A szövetkezet el­ső évi zárszámadó közgyűlé­sén az szerepelt, hogy a Deb­receni Tartósipari Kombinát a teljesítés ellenére semmit sem fizetett a szövetkezetnek. Az igazságügyi szakértői vélemény tételszerűen kimu­tatja. hogy a kisszövetkezet elnöke a Debrecenből átutalt pénzből mennyit fordított anyagbeszerzésre, mennyi a költségvetés szerint felszámít­ható munkadíj és egyebek. Mindezek levonásával fenn­maradt 3 millió 677 ezer fo­rint. melyet a vádirat szerint Márkus Gyula jogtalanul el­tulajdonított és saját céljaira fordított. A teljesítési határidő soro­zatos túllépése miatt a Debre­ceni Tartósító-ipari Kombinát az ORGBAU-val kötött szer­ződést 1985. július 12-én fel­mondta, egyidejűleg a Pest Megyei Bíróságon polgári pert indított az ORGBAU kis­szövetkezet ellen. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Márkus Gyulát foly­tatólagosan elkövetett, különö­sen nagy kárt okozó sikkasz­tás bűntettével. A Pest Me­gyei Bíróság 27 tanút idézett meg a tárgyalásra. Gál Judit Egyre népszerűbb a pálya Sok vagy kevés az ügyvéd? Hol is akadna ügyvéd, ki a fülemüle füttyét mai napsag felvállalja? — Arany Jánosnak több mint egy évszázaddal ezelőtti ironikus kérdése „mai napság” sokszor jut eszük­be azoknak, akik valami apróbb — de számukra mégis jelen­tősnek látszó — üggyel szeretnének jogi képviselőt találni maguknak. Mert az — legalábbis olykor — nem is olyan könnyű. Jóllehet napjainkban alig vannak sztár ügyvédek, né­melyik ügyvédi munkaközös­ségnek (s azon belül nagy pe­reket nyert, divatos ügyvé­deknek) a neve szájpropagan­da utján terjed. S mi sem természetesebb, mi it hogy a súlyos bűnnel terhelt vádlott hozzátartozói, a közös va­gyonon osztozkodni nem tudó volt házasfelek, vagy a gaz­dag örökség ellenérdekű váro- mányosai szeretnék a legjobb ügyvéddel képviseltetni ma­gukat vagy családtagjukat a bíróság előtt. S ha a keresett jogász nem tudja vállalni az ügyet — kész a szentencia: kevés ma Magyarországon az ügyvéd. Pénz, pénz és pénz Aki viszont friss jogász­diplomával a zsebében jelent­kezik valamelyik munkakö­zösségnél azzal az elképzelés­sel, hogy ügyvédjelölt legyen — a fenti állítás ellenkezőjé­ről győződik meg, mert laká­son és telefonon kívül talán semmit sem olyan nehéz ma kapni, mint egy ügyvédjelölti helyet valamelyik munkakö­zösségben. S mint ahogyan ilyen esetben lenni szokott — a jogi egyetemekről kikerülő fiatalok közül évről évre töb­ben választják az ügyvédi pá­lyát. Vagy inkább: választa­nák. Hogy sok-e az ügyvéd va­lóban vagy kevés, arra nézve az objektív számok sem ad­nak eligazítást: 1800 ügyvéd és 200 ügyvédjelölt dolgozik jelenleg az ország 20 ügyvédi kamarájának területén. Tör­vény szabályozta 1983-ban az ügyvédek működését, a lét­szám meghatározását az igaz­ságügyi miniszterre bízva. S mert a különböző jogi esetek száma valóban szaporodik, a miniszter úgy határozott, hogy tíz százalékkal jel kell emel­ni a létszámot országosán. Ezen belül akkor és ott, ami­kor és ahol több vagy keve­sebb új ügyvédre szükség van. így a keretszám elosztása az Országos Ügyvédi Tanács és a kamarák feladata lett. Azt már talán mondani sem kel­lene. hogy ők igazságosan osz­tották el — hiszen hol lehet­ne az' igazság érvényesülésé­ben bízni, ha a jogászok közt sem? Eddig minden rendben len­ne, csakhogy az ügyvédi mun­kahelyekhez ugyanaz kell, ami a háborúhoz (és magunk kö-- rül látjuk, hogy még sok min­denhez). Azaz: pénz. pénz és pénz. Mert munkaközösségen belül egyetlen új ügyvédi munkahely létesítése 400 ezer forintba kerül! Helyiség, fel­szerelés, sok minden kell ah­hoz, hogy egy fiatal jogász el­kezdhesse olvasni élete első ügyének iratait. Ezt a pénzt pedig a már működő ügyvé­di munkaközösségeknek, tehát a dolgozó ügyvédeknek kell kigazdálkodniuk. Jó néhány munkaközösség­ben kellene új munkaerő, mert sok a munka. Szerződés- kötésekhez, ingatlanforgalom­hoz — csupán példaként — szükség van ügyvédre. S nem nehéz megjósolni, hogy az új földrendelkezések ismét sza­porítják majd a tennivalókat. De egyetlen — mégoly diva­tos — ügyvéd sem vállalhat korlátlan számú ügyet. A je­lenlegi átlag havonta 11 ügy. (Mátyás király mondta haj­danán, hogy amelyik advoca- tus ennél többet vállal, ve­ressék meg. Márpedig róla fennmaradt, hogy szerette az igazságot.) Paraszolvencia Fiatal jogászokat nem első­sorban a kereset vonz, hiszen az ügyvédjelöltek havi 3700— 5900 forintot kaphatnak, s ma éppen az a gond, hogy leg­alább a minimumot elérjék, Ez év végéig vállalták ezt a munkaközösségek, a kamarák, az Országos Ügyvédi Tanács és az Igazságügyi Miniszté­rium. Mert elsősorban anyagi kérdésekben sokszor kell az országos irányítókhoz fordul­ni: az új munkahelyek alapí­tásának is rendszerint az az útja. hogy az ügyvédi munka- közösség a megyei kamarához fordul, az az Országos Ügyvé­di Tanácshoz, s ha indokolt á kérés, onnan érkezik a segít­ség: a kamatmentes kölcsön. Természetesen a kereset nem marad mindig ilyen ala­csony szinten. Ha az ügyvéd- jelölt (akit hajdanában ügy­védbojtárnak hívtak), felsza­badul, elérheti a havi tízezer forintot is. Nem nagyon ke­csegtető a bírósági kirendelés sem: a kirendelt védő bünte­tőügyben 120 forintot kap, s ha a tárgyalás négy óránál tovább tart, 240 forintra emel­kedik a kirendelési díj. Ugyanennyit kap akkor is, ha ugyanott több tárgyaláson vesz részt, de 360 forintnál maga­sabbra semmiképpen nem emelkedhet a díj. Sokszor és sokat beszélnek az ügyvédek hálapénzéről, vagy — mint az orvosoknál — a paraszolvenciáról. Csakhogy itt talán még több a megszo­rítás, mint a fehér köpenyes diplomásoknál: tilos paraszol­venciát kérni, kikötni, vagy az ügyvédi tevékenységet ennek reményében végezni. Ha vala­melyik ügyvéd nem tartja meg ezt az alapvető előírást — s ha emiatt valaki panaszt tesz, és kiderül a panasz alapossá­ga — a kamarából való kizá­rással büntetik. Ami termé­szetesen azt jelenti, hogy nem folytathat tovább ügyvédi te­vékenységet. Tény, hogy áz ügyvédeket sok veszély fenye­geti e téren —, hiszen a per­vesztesek ritkán ismerik el, hogy nincs igazuk, inkább a másik fél ügyvédjét gyanúsít­ják. (De az is előfordul, hogy — a sajátjukat.) Minden nehézség és buktató ellenére egyre népszerűbb az ügyvédi pálya. Nemcsak pá­lyakezdők szeret(né)nek ügy­védként indulni, gyakorlott jogászok is szívesen cserélnék fel közigazgatási, igazságszol­gáltatási vagy más állásukat egy munkaközösségi íróasztal­lal. Talán azért, mert itt kisebb a kötöttség, nem kell nyolc órán át a munkahelyen ülni. Vagy azért, mert az ügyvéd korántsem függ annyira a munkaközösség vezetőjétől, mint bármelyik, hivatalban dolgozó jogász a hierarchiá­ban fölötte állóktól. A fiata­lokat pedig az is vonzza — pályaválasztáskor, sőt az egyetemen is többen szóltak erről —. hogy az ügyvédnek módja és lehetősége van baj­ba jutott embertársain segíte­ni. Mert bizony, ha nem is fü­lemüleper, de azért ma, adó­dik elég lárma, peres ügy, szerződés, vita meg ezerféle más hivatalos teendő, amihez ügyvéd kell. Még akkor is igaz ez, ha sok mindent le­vett az ügyvédek válláról a mindinkább bővülő üzemi- szakszarvezeti jogsegélyszol­gálat, ami ráadásul ingyenes. S eldöntetlen marad a kér­dés: kevés az ügyvéd — vagy netán a pereskedő ügyfél len­ne sok? Várkonyi Endre I

Next

/
Oldalképek
Tartalom