Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
1987. SZEPTEMBER 23„ SZERDA A sok kicsi nem mehet sokra A veszteséghez elég pár nap A jelenlegi állapotokat feltárva, a* előrelépés lehetőségeit kutatva látogattunk el egy kevésbé sikeres, ám annál fontosabb gazdálkodó szervezethez, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalathoz. A válságágazatba tartozóként emlegetett magasépítő-ipar gondjairól, az irányítása alá tartozó cég helyzetéről az alábbiakban Somorjai Béla, az első félévet 32 milliós veszteséggel maga mögött hagyó vállalat igazgatójr, beszél. Nem kell pánikba esni — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy bár jelentős veszteséggel zártuk az év első felét, nincs ok arra, hogy a vállalat gazdasági helyzetének megrendülését emlegessük — kezdte beszélgetésünket a PÁÉV igazgatója. — A féléves mérleg készítésénél nagyon sokan hajlamosak elfelejteni a pár hónappal korábbi állapotokat, még akkor is, ha az idei, hosszú évek óta nem látott kemény télről van szó. Azt hiszem, nem kell különösképpen ecsetelnem, hogy az elhúzódó, rendkívül kedvezőtlen időjárás milyen gondokat okozott az építőiparban. Emellett az év első hat hónapjában jelentős volt vállalatunknál azoknak a munkáknak a száma, amelyeknek eredménye vagy már nem, vagy még nem kerülhetett eredményként könyvelésünkbe. Pánikba ennek ellenére nem kell esnünk, hiszen a korábbiakhoz képest idén sokkal hamarabb kezdtük meg az év végi „hajrát’, s ennek pozitív jelei már észrevehetően mutatkoznak. Bízom benne, hogy az év hátralévő részében behozhatjuk lemaradásunkat. A pályázat buktatói — Az utóbbi időben sokan és sokat beszéltünk az előrelépés lehetőségéről. Ám a PÁÉV-nél ezek szerint egyelőre a talpon maradás, a továbbélés esélyeinek, módjait nák keresése a legsürgősebb feladat. Csakhogy hosszú éveken át vissza-Visszatérő téma ez. De vajon meddig lehet egyik napról a-másikra élni, azért fohászkodni, hogy csak ezen az éven legyünk túl, aztán majd meglátjuk, mi lesz? — Ha reálisan akarjuk elemezni a helyzetünket, valóban azt kell. mondanom, hogy a lét vagy nemlét~ kérdése feszeget a leginkább. De engedje meg, hogy rávilágítsak ennek az áldatlan állapotnak az okaira. A sort ott kell kezdenem, hogy eljutottunk addig a pontig, amelyen túl már nem érdemes a létről beszélni. De ez nem a nyereség vagy veszteség miatt kérdés, hanem a termelési érték, az idei 500 millió forintos tervezett árbevétel miatt, ami a lehető legkevesebb ahhoz, hogy még gazdaságosan végezhessük munkánkat. Ez alatt az érték alatt azon kellene elgondolkoznunk, hogy érdemes-e PÁEV-ként működni, vagy inkább több, kis szervezeti egységben folytatni a munkát. De nem hiszem, hogy ez bárkinek is érdeke lehetne, ezért a megoldást csak az jelentené, ha a jövőben az ideinél több feladatot vállalnánk, s új együttműködési formákat keresnénk ezek elvégzéséhez. Ám a minimálisra csökkent termelési érték csupán az egyik égető probléma. Jelentős nehézségeket, gondokat vet fel az építőanyagok hiánya, illetve minősége is, hiszen számunkra csak egy-egy épület kulcsainak átadása jelentheti a biztos eredményt, így aztán, ha nem kapunk idejében megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyagot, akkor hiába voltunk eredményesek a munka előző fázisaiban, csak a befejezett állapotot tudjuk regisztrálni, akár a féléves, akár az év végi mérlegben. Az 500 milliós termelési értéknél pedig éppen elegendő egy-két tervezett, de befejezetlen lakóház vagy iskola ahhoz, hogy elússzon a nyereség,, vagy egyenesen veszteséges legyen — legalábbis papíron — a vállalat. És kit érdekel december 31-én, hogy februárban befejezzük, átadjuk az épületet? Ha az elmondottakhoz hozzávesszük, hogy munkánk zömét pályázaton nyerjük el, akkor már majdnem teljes képet kaphatunk arról, milyen objektív okok játszhatnak szerepet abban, hogy nem megy úgy a szekér, ahogyan kellene. Csupán egy példát mondanék ez utóbbira: a gödöllői gimnázium kivitelezését tavaly nyertük el egy versenytárgyaláson, ahol a 130 milliós árajánlatot 125 millióra kellett csökkentenünk az üzlet megszerzése érdekében. Ebben az árajánlatban 4—4,5 millióra terveztük a fedélszerkezet építését, amit végül is az alvállalkozó 8,3 millióért végez el. így most a kérdésre kérdéssel keli felelnem: akkor, amikor a biztos munkalehetőség megszerzése érdekében csupán szerény nyereséggel számolunk, képesek lehetünk-e a kétszeres aVvál- lallcozói díjjal veszteség nélkül felépíteni a gimnáziumot? Látványosabb a lógás, da... — Kívülállóként csak feltételezni tudom, hogy jobb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával valószínűleg igen, hiszen ez minden vállalatnál, de különösen a szervezetlenségéről, rossz munkamoráljáról hírhedt építőiparban jelenthet kiaknázható tartalékokat. — Kétségtelen, hogy mindvégig azokról a gondokról beszéltem, amelyek rajtunk kívül álló okokból erednek, és az is bizfos, fiogy vannak még tartalékaink e területen. De meggyőződésem, hogy nálunk sem dolgoznak rosszabbul az emberek, mint például a szövőgyárakban. Csakhogy itt a lógás, a lezserség és a hanyag munka sokkal „látványosabb eredményekkel” jár, hiszen az építkezéseken az utca embere előtt lógnak munkásaink, s az épületekben fellelhető hibák is lényegesen szembeötlőbbek, mint egy rosszul szőtt kelmében. Természetesen alapvető és jogos követelmény a hatékonyság és szervezettség növelése, csak az kérdéses, hogy hogyan serkentsük jobb munkára embereinket, ha a hét végén többet keresnek maszekban, mint a vállalatnál egész héten... — Ilyen körülmények között valószínűleg a jövőben sem túl biztatóak a PÁÉV számára a kilátások. Megoldásnak azonban lennie kell. Miben látja ön a feltételét annak, hogy végre biztos talajon álljon vállalata, sőt maga az építőipar? — Egyik alapvető tevékenységünk a lakásépítés. Ez azonban a maximált árak miatt ma nemigen hoz nyereséget. ímmel-ámmal végezni ezt a munkát sokáig nem lehet, hiszen már most sok az olyan építőipari cég, amelyik felhagyott ezzel a tevékenységgel. Mi nem mondjuk ezt, de tény, hogy egy határon túl nem szabad vállalkozni a lakásépítésre. Szükséges volna tehát a reális árak érvényesítése, mert a jövőben nem lesz módja egy vállalatnak sem arra, hogy elviselje a lakásépítés támogatásának egy részét. Emellett nagyon fontos a beígért bérreform mielőbbi megvalósítása és az is, hogy a jövőben sokkal kevesebb szabályozó-, és jogszabályváltozással, illetve korlátozással, de a mainál lé- nyesen rugalmasabban keressük együtt a problémáinkból kivezető utat. Ami pedig a vállalatot illeti, itt az említett szemléletváltásra a mainál gyümölcsözőbb, tartósabb együttműködési formák kialakítására van szükségünk. Arra, hogy szakítsunk azzal a gyakorlattal, amely szerint egy-egy munkát addig „pihentetünk”, amíg akad emberünk az adott területre, s így létszám híján csak lényegesen hosszabb határidővel1 vállalhatjuk feladatainkat. Rá kell jönnünk, hogy kifizetődőbb számunkra, s a népgazdaság számára is, ha néhány olyan munkát kiadunk mások számára, amelyet mi magunk képesek lennénk megfelelő létszámmal ellátni. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor talán már stabilnak érezhetjük helyzetünket, és nemcsak a talpon maradás, hanem a kibontakozás, az előrelépés esélyeit is latolgathatjuk majd. Pató Zsuzsa Előkészületek a fegyveres erek napjára Nyilvános eskü Cegléden Az idén is gazdag kulturális rendezvények, kellemes időtöltést kínáló programok várják az érdeklődőket a fegyveres erők napjának ünnepségein. Szeptember 29-e, a magyar fegyveres erők ünnepe az idén a hét elejére, keddre esik, ezért az évfordulóhoz kapcsolódó kulturális rendezvényeket, az érdeklődők nagy seregét vonzó egyéb eseményeket országszerte már az ünnepet megelőző hét végén megtartják. Az augusztusban bevonult újonc katonafiatalok hagyományos eskütételét 26-án, szombaton tartják. Az egy hónapos alapkiképzés végeztével a sor- katonák szüleik, hozzátartozóik jelenlétében tesznek fogadalmat a haza fegyveres szolgálatára. Cegléden, Kaposvárott, Tatán és Veszprémben a város főterén megtartott nyilvános eskütételen látják viszont katonafiaikat a szülők. Az ünnepi esemény alkalmából mindenfelé megnyílnak a laktanyák kapui az' érdeklődők előtt, akik az egyes fegyvernemekre jellemző harcitechnikai bemutatókon, sportrendezvényeken ismerkedhetnek meg az alakulatok é1 été vei, tevékenységével. A dé'e'őtt 10 órakor kezdődő ünnepélyes katonai eskütételre gondolva kü- lönvonatokat indít a MÁV. A fővárosban tavaly első ízben megrendezett városligeti „honvédelmi majális” nagy sikerére tekintettel, a Honvédelmi Minisztérium az idén Is a ligetbe invitálja a budapestieket, akiket az elmúlt évihez hasonlóan, látványos hadi- technikai bemutató, fénypus- kalövészet, rendőrkutya-parádé várja. Kedvező feltételek az alapellátáshoz A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az október 1-jén tartandó tanácsülés előkészítéseként megtárgyalták A nemzetiségek helyzete Pest megyében, a nemzetiségpolitikai határozatok végrehajtása és a további feladatok, továbbá A tanácsok új gazdálkodási rend szerinti működésének tapasztalatai, különös tekintettel a társadalmilag kiemelt célok megvalósítására, valamint A lakásépítés szociális támogatására szolgáló póthitel felosztásáról szóló előterjesztéseket. A testület úgy döntött, hogy az anyagokat a tanácsülés elé terjeszti. Napirenden szerepelt ezután a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának tevékenységéről szóló jelentés. A résztvevők jóleső érzéssel nyugtázhatták: az egészség- ügyi alapellátás e fontos tényezője jó kezekben van a megyében. Az előadók minden területen számottevő fejlődésről, eredményekről adhattak számot. A kezdeményezőkészség, helytállás jellemzi a gyógyszertári dolgozók munkáját A megyei gyógyszertári központ a közüzemi-közszolgáltató vállalatok kategóriájába tartozik. Létszámát és forgalmát tekintve a megyeiek között a legnagyobb. Feladatai közé tartozik az ember- és állatgyógyászati gyógyszerek, premixek, segédeszközök, orvosi műszerek készletezése és forgalmazása, a gyógyszer- forgalom ellenőrzése, az ellátás feltételeinek megteremtése. A központ irányítja a gyógyszertárhálózatot, a raktárak, a gyártó és vizsgáló laboratóriumok munkáját, valamint a szakipari és szállítási részlegeket. Fontos feladata van a dolgozói továbbképzésének megszervezésében. Annak ellenére, hogy az egy lakosra jutó forgalom kevesebb, mint más megyékben — hiszen a megye lakosainak egy része a fővárosban szerzi be a szükséges gyógyszereket —, a központ gyógyszerforgalma az országos átlagnak megfelelően egyenletesen növekszik. Ennek mértéke 1984 és 1986 között meghaladta a 20 százalékot. Különösen figyelemre méltó, hogy. vállalati hibából a gyógyszerellátásban mind ez ideig nem támadt zavar a megyében. Az országosan is időnként hiánycikknek számító 30—40 féle kiemelten fontos gyógyszer pótlása azonban nem kevés nehézséggel jár. Ügy igyekeznek enyhíteni a . gondokon, hogy saját laboratóriumukban készítik el a hiánycikkek jó részét. Rendszeres kapcsolatban állnak az orvosokkal, naprakész információkkal látva el őket. Az ellátás színvonalának megőrzése érdekében törekednek a készletek egyenletes elosztására. A tőkés importból származó készítményeket a rászorultak több körzetközpont gyógyszertárában is beszerezhetik. A gyógyszerkészítő z- úgynevezett galenusi — laboratórium a megyén kívül az ország más területére is szállít kis tételben gyártott gyógyszereket. Jó együttműködés alakult ki a svájci Sandoz céggel, melynek bérmunkát végeznek, s ennek fejében az országos igényeket is ki tudják elégíteni jó néhány alapvető gyógyszerből, jelentős importmegtakarítással. A gyógyszerek minőségét korszerű laboratóriumukban ellenőrzik. Növelte a biztonságot az 1985-ben munkába lépett mikrobiológiai részlegük. Az ellátás biztonságának, gazdaságosságának megteremtését szolgálja a gyógyszerellátás számítógépes rendszerének kidolgozása. A Pest megyei központ e munkálatokból is tevékenyen kiveszi részét. Az igények változására reagáltak a ceglédi gyógynövényszaküzlet megnyitásával. A nagy sikerre vailó tekintettel hasonlókat létesítenek Szentendrén és Százhalombattán. Mint vállalati keretek között működő szervezetnek a gazdálkodásban egyre szigorodó környezetben kellett helytállniuk. így az 1980-ban elért eredményük csaknem 35 százalékkal kevesebb volt, mint a három évvel korábbi. Mindennek elsősorban az árkiegészítési kulcsok mérséklése volt az oka. Annak ellenére, hogy a költséggazdálkodásban maximális takarékosságra törekedtek, fejlesztési célra egyre kevesebbet fordíthattak. Az elmúlt évben 119 állandó, 10 kisegítő, két mozgó és 67 kézi gyógyszertár működött a megyében. Az egy gyógyszertárra jutó lakosok száma több, mint az országos átlag, pedig a beszámolási időszakban 17 új egység épült és 12 patikát újítottak fel. Az újak közül 5 állami támogatással épült, 9-et a helyi tanáccsal együtt, 3-at pedig saját erőből létesítettek. Különösen az agglomerációs övezetben a növekvő számú lakosság újabb gyógyszertárakat igényel. Égető a hiány például a budaörsi lakótelepen, a szigetszenlmik- lósi gyártelepen és Gyálon. Súlyosbította a helyzetet, hogy a régiek közül 15 teljes felújításra szorul. Amint az ülésen is elmondották, a helyi tanácsok segítsége nélkül — fejlesztési alapok szűkössége miatt — a központ nem tud lépést tartani az igényekkel. Mintegy negyedszázaddal ezelőtt épült központi raktáruk kicsi, korszerűtlen. Valószínű azonban, hogy új beruházásra a közeljövőben nem jut pénz. így az a megoldás kínálkozik, hogy bérleményeket vegyenek igénybe. A raktározási gondok megoldása már csak azért is sürgető lenne, mert lehetőség mutatkozik a svájci együttműködés további bővítésére. A gyógyszertárak nyitva tartási ideje és ügyeleti rendje a lakosság igényeihez igazodik. Nagyon sok a szombat, vasárnap nyitva tartó, illetve ügyeletes patika, s ez nagy terhet ró a gyógyszertári dolgozókra. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a munkaerő-ellátottság az elmúlt években semmit nem javult. Különösen a gyógyszerész kevés, ezért a patikák egy részét szabadság, továbbképzés esetén be kell zárni. Pedig sokoldalúan igyekeznek gondoskodni a személyi feltételek megteremtéséről. Egyetemi előkészítő tanfolyamot szerveznek, tanulmányi szerződést kötnek, letelepedési segélyt nyújtanak. Az állásokhoz lehetőleg lakást is biztosítanak, vagy építési kölcsönt nyújtanak dolgozóiknak. Az agglomerációban kevés az asz- szisztens is, mindenekelőtt az alacsony fizetés miatt. Az erőfeszítésekre utal, hogy a bérfejlesztések alkalmával az adómentes határon felül, saját erőből magasabb béreket fizettek. Ez sem ellensúlyozza azonban azt az elmaradást, ami a': népgazdaság és az egészségügy más területéhez viszonyítva az egész szakágazatra jellemző. A megyei gyógyszertári központ munkáját minősítve a testület megállapította, hogy feladatát hosszú évek óta egyenletes, jó színvonalon látja el. Folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek az időnként nehézségekkel küzdő országos ellátásnál kedvezőbb megyei helyzetet eredményeznek. Éppen ezért a testület elismerését fejezte ki áldozatos, eredményes munkájukért. M. J. KGST-országok Banyaműszaki tanácskozás Másfél évtized után Ismét Magyarországon rendezik meg szeptember 28. és október 2 között Balatonöszödön a KGST-országok bányaműszaki Modellkísérlet A nagymarosi vízlépcső kiviteli terveinek elkészítését segíti elő az a modellkísérlet, amelyet a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont hidraulikai intézet munkatársai végeznek. A sorozatvizsgálatok alkalmával az áramlási és a hajózási viszonyokat modellezik l:70-es léptékű maketten. Képünkön kísérletek a vízlépcső ikerhajózsilipénél. felügyelőségei ■ vezetőinek tanácskozását a biztonságtechnikai eszközöknek és módszíreknek, valamint a bányászok munka- és egészségvédelminek fejlesztéséről. A tanácskozásnak különösen fontos napirendi pontja a legújabb tudományos és műszakifejlesztési eredmények alkalmazása a bányászat fő veszélyei — a metán- és szénporrobbanás, a tűz, a vízbetörés, az omlás stb. — elleni védekezésben, s főleg ezek megelőzésében. A szovjet szakemberek külön tájékoztató anyagot állítottak össze a szénpor- és metánrobbanás elkerülését szolgáló új módszerekről és intézkedésekről. A veszélyek gyors felismerését és megelőzését szolgálja újabban a biztonsági rendszer számítógépes ellenőrzése, mert folyamatos figyelés, mérés alapján már kialakulásának nagyon korai szakaszában felismeri és jelzi a veszélyt. Így elegendő idő jut a megelőzést célzó intézkedésekre. A magyar szakemberek a tagországoktól kapott beszámolók alapián a bánvn- szp’lőztetps automatikus vezérlőének atkaima -ásáréi, fejlesztéséről készítetlek általános összefoglalást. Ebbé' kitűnik. hogy a tagországok valamennyi bányahatósága központi feladatnak tekinti a bányaszellőztetés fejlesztését.
