Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

1987. SZEPTEMBER 23„ SZERDA A sok kicsi nem mehet sokra A veszteséghez elég pár nap A jelenlegi állapotokat feltárva, a* előrelépés lehetősé­geit kutatva látogattunk el egy kevésbé sikeres, ám annál fontosabb gazdálkodó szervezethez, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalathoz. A válságágazatba tartozóként emle­getett magasépítő-ipar gondjairól, az irányítása alá tartozó cég helyzetéről az alábbiakban Somorjai Béla, az első fél­évet 32 milliós veszteséggel maga mögött hagyó vállalat igazgatójr, beszél. Nem kell pánikba esni — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy bár jelentős veszteséggel zártuk az év első felét, nincs ok arra, hogy a vállalat gazdasági helyzetének megrendülését emlegessük — kezdte beszélgetésünket a PÁÉV igazgatója. — A fél­éves mérleg készítésénél na­gyon sokan hajlamosak elfe­lejteni a pár hónappal koráb­bi állapotokat, még akkor is, ha az idei, hosszú évek óta nem látott kemény télről van szó. Azt hiszem, nem kell különösképpen ecsetelnem, hogy az elhúzódó, rendkívül kedvezőtlen időjárás milyen gondokat okozott az építő­iparban. Emellett az év első hat hónapjában jelentős volt vállalatunknál azoknak a munkáknak a száma, ame­lyeknek eredménye vagy már nem, vagy még nem kerülhe­tett eredményként könyvelé­sünkbe. Pánikba ennek elle­nére nem kell esnünk, hiszen a korábbiakhoz képest idén sokkal hamarabb kezdtük meg az év végi „hajrát’, s en­nek pozitív jelei már észre­vehetően mutatkoznak. Bízom benne, hogy az év hátralévő részében behozhatjuk lemara­dásunkat. A pályázat buktatói — Az utóbbi időben sokan és sokat beszéltünk az előre­lépés lehetőségéről. Ám a PÁÉV-nél ezek szerint egy­előre a talpon maradás, a to­vábbélés esélyeinek, módjait nák keresése a legsürgősebb feladat. Csakhogy hosszú éve­ken át vissza-Visszatérő téma ez. De vajon meddig lehet egyik napról a-másikra élni, azért fohászkodni, hogy csak ezen az éven legyünk túl, aztán majd meglátjuk, mi lesz? — Ha reálisan akarjuk ele­mezni a helyzetünket, való­ban azt kell. mondanom, hogy a lét vagy nemlét~ kér­dése feszeget a leginkább. De engedje meg, hogy rávilágít­sak ennek az áldatlan álla­potnak az okaira. A sort ott kell kezdenem, hogy eljutot­tunk addig a pontig, amelyen túl már nem érdemes a lét­ről beszélni. De ez nem a nyereség vagy veszteség miatt kérdés, hanem a termelési érték, az idei 500 millió fo­rintos tervezett árbevétel miatt, ami a lehető legkeve­sebb ahhoz, hogy még gazda­ságosan végezhessük munkán­kat. Ez alatt az érték alatt azon kellene elgondolkoznunk, hogy érdemes-e PÁEV-ként működni, vagy inkább több, kis szervezeti egységben foly­tatni a munkát. De nem hi­szem, hogy ez bárkinek is érdeke lehetne, ezért a meg­oldást csak az jelentené, ha a jövőben az ideinél több fel­adatot vállalnánk, s új együttműködési formákat ke­resnénk ezek elvégzéséhez. Ám a minimálisra csökkent termelési érték csupán az egyik égető probléma. Jelen­tős nehézségeket, gondokat vet fel az építőanyagok hiá­nya, illetve minősége is, hi­szen számunkra csak egy-egy épület kulcsainak átadása je­lentheti a biztos eredményt, így aztán, ha nem kapunk idejében megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyagot, akkor hiába voltunk eredmé­nyesek a munka előző fázi­saiban, csak a befejezett álla­potot tudjuk regisztrálni, akár a féléves, akár az év végi mérlegben. Az 500 mil­liós termelési értéknél pedig éppen elegendő egy-két terve­zett, de befejezetlen lakóház vagy iskola ahhoz, hogy el­ússzon a nyereség,, vagy egye­nesen veszteséges legyen — legalábbis papíron — a vál­lalat. És kit érdekel decem­ber 31-én, hogy februárban befejezzük, átadjuk az épü­letet? Ha az elmondottakhoz hozzávesszük, hogy munkánk zömét pályázaton nyerjük el, akkor már majdnem teljes képet kaphatunk arról, mi­lyen objektív okok játszhat­nak szerepet abban, hogy nem megy úgy a szekér, ahogyan kellene. Csupán egy példát mondanék ez utóbbira: a gö­döllői gimnázium kivitelezé­sét tavaly nyertük el egy versenytárgyaláson, ahol a 130 milliós árajánlatot 125 millió­ra kellett csökkentenünk az üzlet megszerzése érdekében. Ebben az árajánlatban 4—4,5 millióra terveztük a fedélszer­kezet építését, amit végül is az alvállalkozó 8,3 millióért végez el. így most a kérdés­re kérdéssel keli felelnem: akkor, amikor a biztos mun­kalehetőség megszerzése ér­dekében csupán szerény nye­reséggel számolunk, képesek lehetünk-e a kétszeres aVvál- lallcozói díjjal veszteség nél­kül felépíteni a gimnáziumot? Látványosabb a lógás, da... — Kívülállóként csak fel­tételezni tudom, hogy jobb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával valószínűleg igen, hiszen ez minden vállalatnál, de különösen a szervezetlen­ségéről, rossz munkamoráljá­ról hírhedt építőiparban je­lenthet kiaknázható tartaléko­kat. — Kétségtelen, hogy mind­végig azokról a gondokról beszéltem, amelyek rajtunk kívül álló okokból erednek, és az is bizfos, fiogy vannak még tartalékaink e területen. De meggyőződésem, hogy ná­lunk sem dolgoznak rosszab­bul az emberek, mint például a szövőgyárakban. Csakhogy itt a lógás, a lezserség és a hanyag munka sokkal „látvá­nyosabb eredményekkel” jár, hiszen az építkezéseken az utca embere előtt lógnak munkásaink, s az épületekben fellelhető hibák is lényege­sen szembeötlőbbek, mint egy rosszul szőtt kelmében. Ter­mészetesen alapvető és jogos követelmény a hatékonyság és szervezettség növelése, csak az kérdéses, hogy hogyan serkentsük jobb munkára embereinket, ha a hét végén többet keresnek maszekban, mint a vállalatnál egész hé­ten... — Ilyen körülmények kö­zött valószínűleg a jövőben sem túl biztatóak a PÁÉV számára a kilátások. Megol­dásnak azonban lennie kell. Miben látja ön a feltételét annak, hogy végre biztos ta­lajon álljon vállalata, sőt maga az építőipar? — Egyik alapvető tevé­kenységünk a lakásépítés. Ez azonban a maximált árak miatt ma nemigen hoz nyere­séget. ímmel-ámmal végezni ezt a munkát sokáig nem le­het, hiszen már most sok az olyan építőipari cég, amelyik felhagyott ezzel a tevékeny­séggel. Mi nem mondjuk ezt, de tény, hogy egy határon túl nem szabad vállalkozni a lakásépítésre. Szükséges vol­na tehát a reális árak érvé­nyesítése, mert a jövőben nem lesz módja egy vállalat­nak sem arra, hogy elviselje a lakásépítés támogatásának egy részét. Emellett nagyon fontos a beígért bérreform mielőbbi megvalósítása és az is, hogy a jövőben sokkal ke­vesebb szabályozó-, és jog­szabályváltozással, illetve kor­látozással, de a mainál lé- nyesen rugalmasabban keres­sük együtt a problémáinkból kivezető utat. Ami pedig a vállalatot illeti, itt az emlí­tett szemléletváltásra a mai­nál gyümölcsözőbb, tartósabb együttműködési formák kiala­kítására van szükségünk. Ar­ra, hogy szakítsunk azzal a gyakorlattal, amely szerint egy-egy munkát addig „pi­hentetünk”, amíg akad embe­rünk az adott területre, s így létszám híján csak lényege­sen hosszabb határidővel1 vál­lalhatjuk feladatainkat. Rá kell jönnünk, hogy kifizető­dőbb számunkra, s a népgaz­daság számára is, ha néhány olyan munkát kiadunk má­sok számára, amelyet mi ma­gunk képesek lennénk megfe­lelő létszámmal ellátni. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor talán már stabilnak érezhet­jük helyzetünket, és nem­csak a talpon maradás, hanem a kibontakozás, az előrelépés esélyeit is latolgathatjuk majd. Pató Zsuzsa Előkészületek a fegyveres erek napjára Nyilvános eskü Cegléden Az idén is gazdag kulturális rendezvények, kellemes időtöl­tést kínáló programok várják az érdeklődőket a fegyveres erők napjának ünnepségein. Szeptember 29-e, a magyar fegyveres erők ünnepe az idén a hét elejére, keddre esik, ezért az évfordulóhoz kapcsolódó kulturális rendezvényeket, az érdeklődők nagy seregét vonzó egyéb eseményeket országszer­te már az ünnepet megelőző hét végén megtartják. Az augusztusban bevonult újonc katonafiatalok hagyomá­nyos eskütételét 26-án, szom­baton tartják. Az egy hónapos alapkiképzés végeztével a sor- katonák szüleik, hozzátartozóik jelenlétében tesznek fogadal­mat a haza fegyveres szolgá­latára. Cegléden, Kaposvárott, Tatán és Veszprémben a vá­ros főterén megtartott nyilvá­nos eskütételen látják viszont katonafiaikat a szülők. Az ün­nepi esemény alkalmából min­denfelé megnyílnak a lakta­nyák kapui az' érdeklődők előtt, akik az egyes fegyver­nemekre jellemző harcitech­nikai bemutatókon, sportren­dezvényeken ismerkedhetnek meg az alakulatok é1 été vei, te­vékenységével. A dé'e'őtt 10 órakor kezdődő ünnepélyes ka­tonai eskütételre gondolva kü- lönvonatokat indít a MÁV. A fővárosban tavaly első íz­ben megrendezett városligeti „honvédelmi majális” nagy si­kerére tekintettel, a Honvé­delmi Minisztérium az idén Is a ligetbe invitálja a budapes­tieket, akiket az elmúlt évihez hasonlóan, látványos hadi- technikai bemutató, fénypus- kalövészet, rendőrkutya-parádé várja. Kedvező feltételek az alapellátáshoz A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Az október 1-jén tartandó tanácsülés elő­készítéseként megtárgyalták A nemzetiségek helyzete Pest megyében, a nemzetiségpoliti­kai határozatok végrehajtása és a további feladatok, to­vábbá A tanácsok új gazdál­kodási rend szerinti működé­sének tapasztalatai, különös tekintettel a társadalmilag ki­emelt célok megvalósítására, valamint A lakásépítés szo­ciális támogatására szolgáló póthitel felosztásáról szóló előterjesztéseket. A testület úgy döntött, hogy az anyago­kat a tanácsülés elé terjeszti. Napirenden szerepelt ez­után a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának tevékenységéről szóló jelentés. A résztvevők jóleső érzéssel nyugtázhatták: az egészség- ügyi alapellátás e fontos té­nyezője jó kezekben van a me­gyében. Az előadók minden területen számottevő fejlődés­ről, eredményekről adhattak számot. A kezdeményezőkészség, helytállás jellemzi a gyógyszertári dolgozók munkáját A megyei gyógyszertári köz­pont a közüzemi-közszolgálta­tó vállalatok kategóriájába tartozik. Létszámát és forgal­mát tekintve a megyeiek kö­zött a legnagyobb. Feladatai közé tartozik az ember- és ál­latgyógyászati gyógyszerek, premixek, segédeszközök, or­vosi műszerek készletezése és forgalmazása, a gyógyszer- forgalom ellenőrzése, az ellá­tás feltételeinek megteremtése. A központ irányítja a gyógy­szertárhálózatot, a raktárak, a gyártó és vizsgáló laborató­riumok munkáját, valamint a szakipari és szállítási részle­geket. Fontos feladata van a dolgozói továbbképzésének megszervezésében. Annak ellenére, hogy az egy lakosra jutó forgalom keve­sebb, mint más megyékben — hiszen a megye lakosainak egy része a fővárosban szerzi be a szükséges gyógyszereket —, a központ gyógyszerforgalma az országos átlagnak megfe­lelően egyenletesen növek­szik. Ennek mértéke 1984 és 1986 között meghaladta a 20 százalékot. Különösen figye­lemre méltó, hogy. vállalati hi­bából a gyógyszerellátásban mind ez ideig nem támadt za­var a megyében. Az országo­san is időnként hiánycikknek számító 30—40 féle kiemelten fontos gyógyszer pótlása azon­ban nem kevés nehézséggel jár. Ügy igyekeznek enyhíte­ni a . gondokon, hogy saját la­boratóriumukban készítik el a hiánycikkek jó részét. Rend­szeres kapcsolatban állnak az orvosokkal, naprakész infor­mációkkal látva el őket. Az ellátás színvonalának megőr­zése érdekében törekednek a készletek egyenletes elosztásá­ra. A tőkés importból szár­mazó készítményeket a rászo­rultak több körzetközpont gyógyszertárában is beszerez­hetik. A gyógyszerkészítő z- úgy­nevezett galenusi — laborató­rium a megyén kívül az or­szág más területére is szállít kis tételben gyártott gyógysze­reket. Jó együttműködés ala­kult ki a svájci Sandoz cég­gel, melynek bérmunkát vé­geznek, s ennek fejében az országos igényeket is ki tud­ják elégíteni jó néhány alap­vető gyógyszerből, jelentős importmegtakarítással. A gyógyszerek minőségét korszerű laboratóriumukban ellenőrzik. Növelte a biztonsá­got az 1985-ben munkába lé­pett mikrobiológiai részlegük. Az ellátás biztonságának, gazdaságosságának megterem­tését szolgálja a gyógyszerel­látás számítógépes rendszeré­nek kidolgozása. A Pest me­gyei központ e munkálatok­ból is tevékenyen kiveszi ré­szét. Az igények változására reagáltak a ceglédi gyógynö­vényszaküzlet megnyitásával. A nagy sikerre vailó tekintet­tel hasonlókat létesítenek Szentendrén és Százhalombat­tán. Mint vállalati keretek kö­zött működő szervezetnek a gazdálkodásban egyre szigoro­dó környezetben kellett helyt­állniuk. így az 1980-ban elért eredményük csaknem 35 szá­zalékkal kevesebb volt, mint a három évvel korábbi. Mind­ennek elsősorban az árkiegé­szítési kulcsok mérséklése volt az oka. Annak ellenére, hogy a költséggazdálkodásban ma­ximális takarékosságra töre­kedtek, fejlesztési célra egyre kevesebbet fordíthattak. Az elmúlt évben 119 állandó, 10 kisegítő, két mozgó és 67 kézi gyógyszertár működött a me­gyében. Az egy gyógyszertár­ra jutó lakosok száma több, mint az országos átlag, pedig a beszámolási időszakban 17 új egység épült és 12 patikát újítottak fel. Az újak közül 5 állami támogatással épült, 9-et a helyi tanáccsal együtt, 3-at pedig saját erőből léte­sítettek. Különösen az agglo­merációs övezetben a növek­vő számú lakosság újabb gyógyszertárakat igényel. Ége­tő a hiány például a budaörsi lakótelepen, a szigetszenlmik- lósi gyártelepen és Gyálon. Súlyosbította a helyzetet, hogy a régiek közül 15 teljes felújí­tásra szorul. Amint az ülésen is elmondották, a helyi taná­csok segítsége nélkül — fej­lesztési alapok szűkössége miatt — a központ nem tud lépést tartani az igényekkel. Mintegy negyedszázaddal ezelőtt épült központi raktá­ruk kicsi, korszerűtlen. Való­színű azonban, hogy új beru­házásra a közeljövőben nem jut pénz. így az a megoldás kínálkozik, hogy bérleménye­ket vegyenek igénybe. A rak­tározási gondok megoldása már csak azért is sürgető len­ne, mert lehetőség mutatkozik a svájci együttműködés továb­bi bővítésére. A gyógyszertárak nyitva tartási ideje és ügyeleti rendje a lakosság igényeihez igazo­dik. Nagyon sok a szombat, vasárnap nyitva tartó, illetve ügyeletes patika, s ez nagy terhet ró a gyógyszertári dol­gozókra. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a munkaerő-ellátottság az el­múlt években semmit nem ja­vult. Különösen a gyógyszerész kevés, ezért a patikák egy ré­szét szabadság, továbbképzés esetén be kell zárni. Pedig sokoldalúan igyekeznek gon­doskodni a személyi feltéte­lek megteremtéséről. Egyetemi előkészítő tanfolyamot szer­veznek, tanulmányi szerző­dést kötnek, letelepedési se­gélyt nyújtanak. Az állásokhoz lehetőleg lakást is biztosíta­nak, vagy építési kölcsönt nyújtanak dolgozóiknak. Az agglomerációban kevés az asz- szisztens is, mindenekelőtt az alacsony fizetés miatt. Az erő­feszítésekre utal, hogy a bér­fejlesztések alkalmával az adómentes határon felül, saját erőből magasabb béreket fi­zettek. Ez sem ellensúlyozza azonban azt az elmaradást, ami a': népgazdaság és az egészségügy más területéhez viszonyítva az egész szakága­zatra jellemző. A megyei gyógyszertári köz­pont munkáját minősítve a testület megállapította, hogy feladatát hosszú évek óta egyenletes, jó színvonalon lát­ja el. Folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, melyek az időnként nehézségekkel küzdő országos ellátásnál ked­vezőbb megyei helyzetet ered­ményeznek. Éppen ezért a tes­tület elismerését fejezte ki ál­dozatos, eredményes munká­jukért. M. J. KGST-országok Banyaműszaki tanácskozás Másfél évtized után Ismét Magyarországon rendezik meg szeptember 28. és október 2 között Balatonöszödön a KGST-országok bányaműszaki Modellkísérlet A nagymarosi vízlépcső kiviteli terveinek elkészítését segí­ti elő az a modellkísérlet, amelyet a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóközpont hidraulikai intézet munkatársai vé­geznek. A sorozatvizsgálatok alkalmával az áramlási és a hajózási viszonyokat modelle­zik l:70-es léptékű maketten. Képünkön kísérletek a vízlépcső ikerhajózsilipénél. felügyelőségei ■ vezetőinek ta­nácskozását a biztonságtechni­kai eszközöknek és módszí­reknek, valamint a bányászok munka- és egészségvédelmi­nek fejlesztéséről. A tanácskozásnak különösen fontos napirendi pontja a leg­újabb tudományos és műszaki­fejlesztési eredmények alkal­mazása a bányászat fő veszé­lyei — a metán- és szénpor­robbanás, a tűz, a vízbetörés, az omlás stb. — elleni véde­kezésben, s főleg ezek meg­előzésében. A szovjet szakem­berek külön tájékoztató anya­got állítottak össze a szénpor- és metánrobbanás elkerülését szolgáló új módszerekről és intézkedésekről. A veszélyek gyors felismerését és megelő­zését szolgálja újabban a biz­tonsági rendszer számítógépes ellenőrzése, mert folyamatos figyelés, mérés alapján már kialakulásának nagyon korai szakaszában felismeri és jel­zi a veszélyt. Így elegendő idő jut a megelőzést célzó intéz­kedésekre. A magyar szakem­berek a tagországoktól kapott beszámolók alapián a bánvn- szp’lőztetps automatikus ve­zérlőének atkaima -ásáréi, fej­lesztéséről készítetlek általá­nos összefoglalást. Ebbé' kitű­nik. hogy a tagországok va­lamennyi bányahatósága köz­ponti feladatnak tekinti a bá­nyaszellőztetés fejlesztését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom