Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
o PEST MEGYEI VIIHG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM Ara: I.JIrt forint 1987. SZEPTEMBER 23., SZERDA BNV után ugrásszerűen nő a kérésiét Kozmetikumok és gyógyteák Egymásnak adják a kilincset az érdeklődők és az üzletemberek a BNV F—Il-es pavilonjában és a szabad tér egyik kis boltjában. Mindkét helyen a Szilasmenti Mgtsz jól bevált régebbi, és a megjelenés után azonnal híressé vált új termékei várják a látogatókat. A szabad téri üzletben minden megvásárolható, amit a kere- -pestarcsaiak előállítanak. Van is forgalom az apró helyiségben. S legalább akkora az érdeklődés az F—Il-es pavilonban, ahol hatalmas üvegvitrinekben láthatók a Szilas-ké- szítmányek. Két delegáció — egy olasz és egy jugoszláv — között sikerült elkapnom pár percre Lakatos Jenőt, a tsz szaktanácsadóját egy rövid beszélgetésre. — Régi kiállítók a BNV-n, s mindig igyekszenek valami újdonsággal kirukkolni. Ezek szerint nagyon fontos önöknek ez a vásári „szereplés”? — Az a világ legtermészetesebb dolga, hogy kiállítunk a BNV-n. Ha már valaki nem jön el, akkor egyből arra gondol a konkurencia, hogy valami baj van. Pénzügyi gondjaik vannak, s esetleg nem futja egy ilyen kiadásra? Vagy — s ez még nagyobb baj — nincs újdonságuk? Nincs olyan, amivel ki tudnak rukkolni; a neA kerepestarcsai Szllas Mgtsz SUamis terméke! — valljuk be — Inkább a nőket érdeklik.. A monori Mezőgép automatikus üzemeltetésű gázkazánjai körül többnyire fériiak nézelődtek. (Vimola Károly felvétele) hezen megfogható vevőt újból és újból magukhoz csalogatni? S mi igazán le tudjuk mérni a vásár hasznát, hiszen minden egyes bemutató után ugrásszerűen megnő az érdeklődés a termékeink iránt. A BNV-n a Silanus egész skálájával találkoznak a látogatók, s utána keresik az üzletekben is. — A belföldi vásárlókon kívül szép reményeikkel kecsegTakarmányfehérje-termesztés Tanácskozás Herceghalmon A hazai takarmányfehérje- források növelésének lehetőségeivel foglalkozó tanácskozást tartottak kedden a herceghalmi állattenyésztési és takarmányozási kutatóközpontban. A téma különleges időszerűségét hangsúlyozza az, hogy a hús és húskészítmények minőségének javításával, illetve az exportlehetőségek bővítésével összefüggésben gyors ütemben növekszik a fehérjékben gazdagabb takarmányok kereslete. A takarmányfehérjék jelentős hányadát azonban még mindig külföldről hozzuk be. A tanácskozáson éppen azt vizsgálták, miképpen lehetne ezt a tetemes importot hazai fehérje- források feltárásával csökkenteni. A legkézenfekvőbb megoldásként a magas fehérje- tartalmú lóbab, csillagfürt, borsó és napraforgó termő- területének növelése került szóba. Ezekből, mint elmondták, jelenleg évi 40 ezer tonnányit termelnek hazánkban, de mindössze két év alatt cl lehetne érni, hogy legalább 200-250 ezer tonnát takarítsanak be belőlük. Ez körülbelül a teljes fehérjeimport 20 százalékos csökkentését, illetve mintegy 50 millió dollár megtakarítását jelentené. Ehhez azonban, mint arra a szakemberek nyomatékosan felhívták a figyelmet, nem elegendő a termelés feltételeinek megteremtése: speciális takarmánykeverő üzemekre is szükség van. A hazai viszonyok között alkalmazható technológiákat a kutatók már kidolgozták, s ezeket ismertették a tanácskozás résztvevőivel. tét a külpiac is, hiszen most mentek el egy olasz cég képviselői ... — Ezután jugoszláv szakembereket várunk. Terveink között szerepel egy vegyes vállalat létrehozása holland partnerekkel, de jártak már nálunk komoly céllal nyugatnémet és dán kereskedők is. — Régóta ismertek a nagy- közönség körében a Szilas kozmetikumok, gyógyszerkészítmények. De melyek az újak? — Újdonságaink közé tartozik a Silanus-család 14 kozmetikuma, a Fitóka üdítőital- granulátum, a Pepemix instant kakaó, valamint dzsem- és gyümölcstartósító is. Bár ezekkel már találkozhattak a vásár előtti hetekben a vevők a boltokban. A Halimbárium sorozat két új teával bővült; a gyomorerősítővel és a roborálóval. Természetesen régi termékeinket ugyancsak gyártjuk, annál is inkább, mert akkora az érdeklődés némelyik iránt, hogy nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Illóolajokból például soha nem tudunk annyit előállítani, hogy ne legyen rá elég vevő. Dr. Franz Vranitzky hazánkba látogat Dr. Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja Grósz Károly- nak, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz hazánkban. A 360 éves falu sikeresnek titka „A sikereknek több ösz- szetevőjük van. Egyrészt ___________________,----- a jó szervezésből, a példás, fegyelmezett munkából erednek, amit a veszteségesből nyereségessé vált gazdaságok, valamint a munka termelékenységének állandó növekedése is tükröz. Jól láthattuk ezt a Leningrad szovhozban, amely ma a járás egyik büszkesége.”-----------------------------(2. OLDAL) K edvező feltételek »Különösen figyelemre - „ , _ , . méltó, hogy vállalati az alapellátáshoz hibából a gyógyszer- ellátásban mind ez ideig nem támadt zavar a megyében. Az országosan is időnként hiánycikknek számító 30— 40-féle kiemelten fontos gyógyszer pótlása azonban nem kevés nehézséggel jár. Ügy igyekeznek enyhíteni a gondokon, hogy saját laboratóriumukban készítik el a hiánycikkek jó részét.” (3. OLDAL) Nem lehet mindent »Akjk úírf tanuljak a múltra f&gni teszik ezt, mert rádöbbentek az idegen nyelv értékére. Nem beszélve arról, hogy ma már senki sem szégyenli nemzetiségi mivoltát. Azok pedig bűnt követnek el, akik a korábbi rossz nemzetiségi politikára hivatkozva késleltetik az öntudatra ébredést.. (5. OLDAL) Hamenei felszólalása az ENSZ-ben Irán mm mond le követeléseiről A szovjet—amerikai leszerelési megállapodás lehetősége felderítette, a perzsa-öbölbeli válság beárnyékolta az ENSZ- közgyűlés 42. ülésszakának politikai vitáját az első napon. A másodikon — tegnap — szólalt fel Ali Hamenei iráni elnök, aki elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyverszüneti határozatának végrehajtását mindaddig, amíg a tanács nem hajlandó agresszornak minősíteni Ira- kot. Az iráni elnök több mint egyórás közgyűlési beszédében csak röviden utalt a legújabb incidensre, az iráni hajó ellen intézett amerikai támadásra, a hajó és személyzete elfogására és megtorlást helyezett kilátásba. Hamenei elsősorban az Egyesült Államokat tette felelőssé a jelenlegi válságért, de bírálta a világszervezetet és különösen annak Biztonsági Tanácsát is, mert az szerinte annak idején nem lépett fel az ayresszor ellen és csak akkor követelt fegyverszünetet, amikor Irak helyzete nehezebbé vált. Az iráni elnök a közgyűlés ülésszakán országa politikájáról mondott terjedelmes beszédében egyebek között kijelentette, hogy Irán az ag- resszor megbüntetését tekinti legfontosabb feladatának, mert enélkül az iszlám forradalom minden eredménye hiábavaló lenne. Hamenei méltatta ugyan az ENSZ főtitkárának közvetítő kísérleteit és külön megemlékezett a meggyilkolt svéd miniszterelnök, Olof Palme ilyen irányú próbálkozásairól, de kijelentette, hogy a jószolgálati próbálkozások a nagyhatalmak magatartása miatt hiúsultak meg. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok — amelyet egyébként következetesen a „fő sátánnak” minősített — tisztességtelen és elítélendő magatartásra kényszerítette a tanácsot. Az a tény — mondotta Hamenei —, hogy Irakot nem ítélték 'el agresszorként, nemcsak elősegítette a háború folytatását, hanem felszította annak lángját. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy forgalom várható az M0-á$on Kotorják a Duna medrét Tegnap délelőtt a megyei tanácson ülést tartott az MO-ás út megyei koordinációs bizottsága. Az Uvaterv képviseletében Mihályfi Árpád főtechnológus a forgalmi és környezetvédelmi terveket ismertette a részvevőkkel. A Duna-hidakon az 1990-es évek elején 21—23 000 járműre kell számítani. A 0 és a 13,9 kilométeres szelvény átadása után a forgalmi terhelés ugrásszerűen megnő; várhatóan 28—35 000' gépkocsi halad át ezen a szakaszon. A növekedő gépkocsiszám újabb környezet- védelmi feladatokat ró a tervezőkre és a kivitelezőkre. A sok tennivaló közül csak egy: az autóút melletti területek úgy védhetők meg a járművekből származó nehézfémszennyeződésektől, a téli út- sózás káros hatásaitól, ha a termőföldekre humuszban gazdag réteget borítanak vagy védőerdősá!vot alakítanak ki. A környezetvédelmi tennivalók részletes ismertetése után Bánóczi István, az Uti- ber képviselője a kivitelezési munkálatok jelenlegi állásáról számolt be. Az MO-ás autóúton a 8- os számú főút és az M 5-ös autópálya közötti szakaszon folynak most a munkálatok. Itt létesül egy 800 méter hosz- szú Duna-híd és egy 500 méter hosszú soroksári-Duna-ágl híd. A két kivitelező az Aszfaltútépítő és a Hídépítő Vállalat jelenleg a két híd alapozási munkálatain dolgozik. Ezzel egy időben végzik az autóút földmunkálatait, valamint az Mö-ös autópálya és az 50-es számú főútvonal között az autópályahidak építését. Természetesen nem maradhat el a Duna medrének szabályozása sem; ebben a szakaszban kotorják a folyó medrét. Folyamatos a talaj-előkészítés Aratják a napraforgót A kalászosok aratása után a mezőgazdák elérkeztek a második nagy munkacsúcshoz, vagyis a silózáshoz, illetve a napraforgó betakarításához. Tápiószentmártonban a tá- nyérosok nagy részét már levágták, s a 380 hektáros területről előreláthatóan szép termés kerül a feldolgozókba. Szabó János, az Aranyszarvas Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a 600 vagonos silószükségletnek egyharma- clát már sikerült beszállítani Folyamatosan végzik a vető- szántásokat is, s már csak néhány hektár vár a következő napokra. Itt azonban gondot jelent a csapadék hiánya, illetve a tápanyag-visszapótlásnál a foszfortartalmú műtrágyák korlátozott mennyisége. Jóval előrébb állnak a munkákkal a szentmárton- kátaiak. A silózást már majdnem befejezték, s igazán örvendetes számukra, hogy az új Kiskun—TC fajta bevált, így a 600 vagonos szükségletet most kisebb területről lehet behordani. Az 1200 hektáros napraforgó-területekkel az ország öt legnagyobb termelője közt vannak, s az óriási mennyiség felét már betakarították. Dr. Samu János, a Kossuth Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a 16 hektáros csemegeszőlő szüretelése is véget ért, ám a kukorica szedését csak október elején tudják megkezdeni. Kisnémedibcn az 150Ö vagonos silószükséglet háromnegyedét már beszállították a táblákról. Tóth János, az Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke örömmel'újságolta, hogy a gyümölcsszedést befejezték. s a tervet sikerült túlteljesíteni a mintegy 100 hektáros ültetvényről. A gazdaságban a szántás és műtrágyaszórás kétharmadát elvégezték. de a többivel is sietni kell. hiszen a hét végén hozzákezdtek a 250 hektáros napraforgótermés, október elején pedig a kukorica betakarításához is. B. Gy. L ehetőség a tisztább kép megalkotására. így kell felfognunk azt az új adózási rendszert, amelyet az Országgyűlés őszi ülésszaka emelt törvényerőre. Tisztább és nem tiszta képről tett említést a bevezető mondat. Korántsem fogalmazási köny- nyedség az eredő, sokkal inkább az, hogy tiszta kép ezen a módon sem remélhető. Azért nem remélhető, mert még mindig sok a zavaró tényező, azaz illúzió a most mindenki tiszta lappal indul felfogás. A vállalatok és a szövetkezetek ugyanis viszik magukkal előéletük minden, hosszabb távra ható mozzanatát. A többi között — ám meghatározó erővel — a korábbi fejlesztések, beruházások és nem kevésbé a folyamatban levő ilyen munkák következményeit. Esztendők óta mást sem hallani a gazdálkodóegységeknél. mint a panaszokat a fejlesztési [ehetőségek, források szűkössége miatt. Ilyen tekintetben nincsen különbség a megyében nagyok és kicsik (méretükben, termelési értékükben nagyok, illetve kicsik), a sikeresen és a kevésbé eredményesen dolgozók között. S mert általános a panasz, úgy tűnhet, egyforma a baj mindenütt, azaz ha több, lenne a pénz, akkor rögtön könnyebbedAZ A BAJ ne a helyzet is mindenütt. Az a baj, hogy ugyan ez a felfogás általános, de nem igaz! Tavaly, amikor igazán szűkösnek ítéltetett szinte minden termelőhelyen a beruházható forintok ösz- szege, a megyében a szocialista szektor többet adott ki ilyen célokra, mint az 1981 és 1985 közötti időszak esztendeinek átlagában! Megelőzve a tiltakozást, leírjuk rögtön: a folyó áron kimutatott összeg reálértékéből természetesen lecsíp egy részt az áremelkedés. Csupán illusztrációként említjük meg, hogy például a gép- és gépiberendezés- ipar az idén, az év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva hét százalékkal magasabb árindexet mutat ki a belföldi értékesítésben, s ez csak egyetlen terület! Mégis, annak ellenére is. hogy a beruházási pénzek nem any- nyit érnek ma, mint értek a nyolcvanas évek kezdő szakaszában, azt kell mondanunk. a megye termelő- ágazataiban még mindig tetemes pénzt költenek, költhetnek el fejlesztési feladatokra. Az a baj, hogy ebből a pénzből szinte mindenütt költhetnek. Mert szinte mindenütt van valamennyi forint. Az elaprózódó ösz- szegek azonban eleve lehetetlenné teszik a lényeges fejlesztési lépések megtételét. Amire jut, az legtöbbször toldás-foldás. Gyakran azonban még ennyire sem futja. Évek óta kirívóan keveset fordíthatnak fejlesztési célokra a megyében például az építőipari cégek, tavaly á beruházási célú összes kiadásoknak csupán az egy, nem tévedés, az egy százaléka jutott erre a területre, s az idén tovább romlott a helyzet. Sokféle nyugtalanító jele van a megye élelmiszeripari vállalatainál is a források hiányának, azaz valóban indo- koltfnak látszik) a következtetés, kevés a pénz. Az a baj, hogy ott kevés, ahol kedvező kamatozással tudnák felhasználni fejlesztésre, s a kevés is sok ott. ahol a beruházási forintok nem hoznak kamatokat, sőt növelik a ráfizetést. Mert ilyen „fejlesztések” is lelhetők a megyében, még a pénzt nagyon megfogó mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél Is. Az a baj tehát, hogy a kiadható forintok hozama kicsiny (az átlagosan elvárhatótól is elmarad). s ha gyorsan növelhető lenne a beruházások összege, ez a helyzet akkor sem változna. A hozamok nagysága ugyanis nem a mennyiségek nagyságának a függvénye, sőt, megfigyelhető: a kiadások összegének ugrásszerű emelkedése idején a hozamok ellenkező irányú mozgást mutattak; romlottak. A megyében az ipar tavalyi 4,2, a mezőgazdaság 2,4 milliárd forintos beruházási célú kiadásait tehát nem lehet sem soknak, sem kevésnek minősíteni. Arra ugyanis senki nem tud választ adni, mihez képest sok vagy kevés. Az a baj, hogy erre a kérdésre a választ sem keresik a legtöbb helyen, hanem amikor van valamennyi pénz, azt gyorsan elköltik, nem okvetlenül arra, ami a legtöbbet hozná, hanem arra, amire az adott ősz- szegből éppen futja. T ervezési rendszerünknek évtizedek óta a leggyengébb pontja a beruházások területe. Nem okvetlenül azért, mert rosszul tervezünk. Inkább azért, mert lassan tervezünk és még lassabban valósítjuk meg a tervezetteket. S még inkább azért gyenge pont a beruházások köre, mert a vagyon hatékony működtetése (és egyáltalán, a .vagyon észszerű gyarapítása) semmiféle lényeges befolyással nem volt a termelő boldogulására. A sokféle bajnak ez a (fő)bai az eredője. Mészáros Ottó
