Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

Segedelem Ritkán találkozom a nagykőrösi utcaseprő gép­pel, mert nem érek rá sé­tálni, nézelődni. Mégis, ha látom, akkor mindig az a benyomásom, hogy valami nem stimmel. Ezt a gépe­zetet nem a mi mezőváro­si szemetünkhöz találtak ki. Ebben pedig nyilván mi vagyunk hibásak, és nem a konstruktőrök. (Más lapra tartozik, hogy Pesten, a tényleg sima aszfalton, olyan utcaseprő gépek dol­goznak, amelyeket a Gel- lért-hegyre nem volna cél­szerű felereszteni. mert rögtön eltakarítanák.) Bevallom, nem vagyok szakértő ezeknek a gépeze­teknek a dolgában, mégis van egy ötletem. íme: „Eernet úr, egy lyoni tech­nikus, valamelly utszaseprő erőművet talált-fel. Egyet­lenek egy lónak segedel­mével a sár összeseperte- 1 tik. kocsira rakatik s elvi- tetik; mind ezen munká­latok csaknem egyszerre tétetnek, s meglepő gyor­sasággal vitetnek véghez. Az erőműv 100 seprést tesz egy három Q toise-on (négyszögölön), s ereie tet­szés szerint idomoztathatik. Ha a találmány a várako­zásnak netalán megfelelne: akkor illy utszasepről erő­műv 200 ut'zaseprő embert pótoland-ki.” Bemet úr 1836-ban akar­ta masinájával megváltani a világot. Nem sok siker­rel. Előbb az utcaseprők tiltakoztak, aztán meg a motoros gépek győztek. Most mindkettőnek szűké­ben vagyunk. Meggondo­landó hat, hogy nem kelle- ne-e feltalálnunk Bemet urat? Lovunk talán még (egy) van. S ha nincs, ak­kor szamár is jó. Abból le­het, hogy sok akad. mert hát nem szamárság-e eny- nyit szemetelni, mint mi tesszük, s aztán bosszan­kodni. ha á gép nem bol­dogul vele ... Kispiacok, kistermelők, adózók Csak éppen a verseny szűnt meg Szerdától szüret A szőlő- és borgazdálkodás­ról szőlő, 1970'36. számú ren­delet alapján a szüretet csakis a helyi tanács engedélye alap­ján szabad végezni. A városi tanács városgazdálkodási osz­tálya ezúton értesíti a szőlős­gazdákat. hogv az idei szüret szeptember 23-án kezdhető az érési foknak megfelelően. Mozi A nagyteremben: Világau­tó, NSZK-film, 6 órakor. Sze­relem első vérig, magyar film, 8 órakor. Az érdekeltek körében élénk vitát váltott ki egyik legutóbbi' írásunk, amely a körösi piaccal foglalkozott. Nagy kár, hogy a két legin­kább érintett cég, a konzerv­gyár, illetve az áfész, eddig legalábbis, nem adta tanúje­lét, hogy magyarázni akarná a helyzetét... Ez a haszon A piacon, az élet forgata­gában azonban éles ítéletek születnek. Gazdasági kény­szer szüli a véleményeket, hi­szen szinte törvény már ná­lunk is: csak azzal szabad foglalkozni, amin nyereség van. Sokak állítása szerint a baj éppen itt keresendő. Már­mint a nyereség nagyságán. Régebben — állítják — mint­ha a szerényebb is elég lett volna. Az viszont már igencsak lényeges vélemény, ami a kö­rösi piac sorvadásának oka­ként a kispiacok létrejöttét sorolja elsőként. Pedig — nem kell hozzá különösebb eszmefuttatás — ez máris oko­zat. Első ok ugyanis — akár­honnan közelítünk — a kis­termelők azon meggyőződése, hogy a jelenlegi . felvásárlási szisztéma nem megfelelő. így tehát a felesleget maguk sze­retnék értékesíteni. Nézzük meg, hogyan törté­nik mindez a gyakorlatban! A kistermelő kimegy a pi­acra. s' megtekinti a keres­kedők standjait, azokon a ter­ményeket, meg az árcédulák mutatta árakat. Maradiunk a legegyszerűbb portékáknál, mondjuk a dinnyénél, meg a krumplinál. (Gondolhatnánk a paradicsomra is, de erről majd később.) A dinnyét a maci kereske­dő 4, a krumplit 10 forintért méri. Nyilvánvaló, hogv ezen haszna kell hogy legyen, hi­szen adót, társadalombiztosí­tást, helyiségbérletet fizet, van egészségügyi könyve, meg még' kereskedői jogosítványa is. Vagyis, emberi számítás szerint — mondjuk a diny- nyét 3, a krumplit 8,50 fo­rintért vette. Mit csinál a kistermelő, miután megjegyezte az ára­kat? Kiül a kispiaera, pél­dául az OTP elé, régebben az Ifjúsági ABC elé — onnan el is üldözték ezzel a gyakorlott, szép árukat tartó szakembert! — s ugyanezeket az árakat írja ki. Alku nincs. Vagyis, adó nélkül — amelyről, egy találó fogalmazás szerint, ta­lán csak azt hiszik, hogy egy­fajta lóbetegség — tulajdon­képpen ő tesz szert profitra, de nem az igazi kereskedő! A legrosszabbul persze a vá­sárló jár, hiszen éppen az döglött be, meg sem szüle­tett, amiért ezt a kispiaco- zást létrehozták volna: a ver­seny! A szakemberek érveltek: majd letörnek az árak, a jobb minőségért a vevő úgyis meg­adja a magasabb árat. Tpny és tapasztalat azonban, hogy az árak felfelé igazodtak, s a minőség semmivel sem jobb az átlagosnál. Első állí­tásunk igazolásaként semmi mást sem kell tennünk, mint fellapozni saját újságunk ta­valyi példányait. Piaci tudó­sításaink szerint tavaí-v' szep­temberben a burgonyát 6 fo­rintért mérték. Az idén 10 forint az ára. Azaz, hatvan­hat százalékos áremelkedés. A minőséget, bárki tapasztal­hatja, aki vásárol. Kibúvónak tetszik Később újabb változás kö­vetkezett be: a kispiacon im­már megjelentek a napszá­Elröppenni nem hagyta A bizonyos időközökben ér­kező érettségi találkozó­ra invitáló meghívó rendre elővéteti velem a középiskolás fényképeket s ezzel együtt az emlékeket is. A felnőtté vá­lás első nagy állomásában kö­zösen eltöltött négy év értel­mi gyarapodásban és érzelmi tartalmakban egyaránt gazdag volt. Az érettségi tablóképen meg-megáll az időben vissza­tekintők szeme, egy-egy, va­lami oknál fogva, emlékeze­tesebb arcnál. „Tanáraink, hű társaink, a szívünk nem fe­lejt” — énekeltük el-elcsuk- ló hangon a ballagáson, majd az érettségi után újabb cé­loktól vezérelve szétszéled­tünk. A négy év derűje és olykor borúja azonban olyan látha­tatlan kötelék, amely ötéven­ként ismét összeterel bennün­ket, hogy együtt legyünk is­mét, s a régi napló névsor- rendje szerint az életről ..fe­leljen" már minden jelenlé­vő. Akadnak bőven meglepő pályafutások; a volt osztály­társak találó, néha tréfásan csipkelődő megjegyzései csak színesítik az amúgy is jó han­gulatot. Az 1967-ben érettségizett el­ső két toldis szakközépiskolai osztály írásbeli és szóbeli fel­vételi után válhatott akkor még „lecsóssá”. A régi isko­la szűk lehetőségei között igencsak útkereső oktatási, ne­velési és szakmai képzés folyt Az úgymond válogatott tanu­lóifjúság tanulásban, szakmai munkában, közösségi tevé­kenységben zömmel olyan tel­jesítményt nyújtott. mely szaktanárok és szakoktatók mindennapos munkájához adott kedvet és lendületet, ahogy ezt Cyaraky Jenő, az akkori igazgató az első talál­kozó alkalmával megfogal­mazta. Valóban sok-sok nagyremé­nyű fiú és lány képzelte azt. hogy az ország számos részé­ben a konzervipar területén a megszerzett, sőt bővített tudá­sával fog majd boldogulni. Szakmaközeiben igen keve­sen maradtak, a nagy többség a harmadik év végén a lehe­tőségeket keresgélve zárt aj­tókon dörömbölt. Fiatalon a csalódást ha­mar kiheveri az ember, mert van hite és energiája a pá- lvamódosításhoz, így ma: va- clászházgondnok. rendész. bolt­vezető. rendőrtiszt, tűzoltópa­rancsnok, belső ellenőr, mér­legképes könyvelő, szocioló­gus. külkeres, jogász, vállal­kozó, hentes, gépkocsivezető, kártevőirtó. doktorátussal ren­delkező igazgatóhelyettes és számos pedagógus stb hasz­nosítja konzezvesismereteit az otthoni befőttkészítésnél Néhánvan a Toldi középisko­lában konzerveseket nevelnek, oktatnak E szétszéledés csak szakmai jellegű, időről időre összejön a két osztály diákközössége, hogy fehér asztal mellett em­lékezzen tanáregyéniségekre, hajdan volt történésekre. A mindig népes létszám ékes bizonyítéka annak, hogy még mindig kíváncsiak vagyunk egymásra, hogy van monda­nivalónk egymásnak. Em­lékszel? ... Emlékszel? Hallik innen is onnan is — hát per­sze, ennek én voltam értelmi szerzője, annak te a szenve­dő alanya. Fotók a múltból, fotók a máról — kézről kézre járnak. Késő éjszakába hajlik az idő, a volt toldis kollégium öreg falait zeneszó és nótázás járja át. Fényképezőgépek vil­lannak, így az együttlét ritka pillanatait nem törli el talán a múló idő. Békéscsabára, Nagyatádra, Paksra, Buda­pestre, Ausztráliába, Kecske­métre, Svájcba. Fülöpszállás- ra. Szegedre, nagykőrösi ott­honokba vezetnek a hosszabb- rövidebb hazautak — mind­annyiunk szivében a megidé­zett fiatalság illúziójának jó érzésével. Kölcsey a Parainesisben így ír: „Az, aki fiatal életében so­kat átélt, érzett és gondolko­dott és érzeményeit, gondola­tait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjt­hetett magának, mely az élet minden változásai között gaz­dag t.áplalatot nyújt a lelké­nek." M i ilyen gazdag négy évet mondhatunk a magunké­nak s bár útjaink jórészt el­váltak. időközönként fiatalon begyűjtött, láthatatlan kin­cseinket megidézzük. Sz. J mosok. Megjelentek azok, akik már felvásárolt termé­keket kínálnak, vagyis, nem saját kertjük portékáit adják el. íme, ilyen egyszerű pro­fithoz jutni... Mindezek tágabbi köröket is érintenek a piaci hullámok között. Jövőre ugyanis belép az új jövedeimadó rendszere. Ennek értelmében a mezőgaz­dasági termelők — érdekes, hogy itt létezik családi jöve­delem, bérből, fizetésből élők­nél meg nem indokolt ezt számítani...! — az eredeti elképzelés szerint 300, az újabb hírek szerint 500 ezer forintos összes jövedelemig adómentesek. A gondolkodó emberek megkérdezik: és ezt hogyan állapítják meg? Szer­ződéses termelésnél azáfész- könyvelte pénztárbizonylato­kat számítógépekre teszik, személyi szám szerint? De, mi lesz a kispiacon, vagy az igazi piacon eladó termelők­kel? Igazi ellenőrzés — s nem valamiféle pandúrosdira gondolunk — nélkül ez meg- valósíthatatlannak tűnik. Sőt, egyre inkább intézményesí­tett kibúvónak tetszik a me­zőgazdasági termelők adózta­tása, illetve annak megoldá­sa. Csökkentették A bevezetőben szóltunk a paradicsomról is. A gyári át­vételi ár — amit az áfész fi­zet ki — három forint körül van. Nagyjából ugyanezért a minőségért a vásárló, ha sa­ját maga akar otthon befőz­ni, 7—8 forintot — azaz, több. mint dupláját! — kénytelen kifizetni a piacon. A vásárlók érdeke azt kívánná, újítsák fel a néhány évvel ezelőtt még élő gyakorlatot, s adja­nak el csekély haszonnal a háziasszonyoknak is. Jelenleg nagyon kis mennyiségben, az áfész saját dolgozóinak ad el így, de azt is meg kell mon­dani, hogy tulajdonképpen nincsenek is felkészülve egy nagyobb rohamra, hiszen — például a Gárdonyi utcai te­lepen — a fő profil a felvá­sárlás. A lényeg tehát, hogy a termelői elárusítóhelyek csök­kentették az igazi piac je­lentőségét. sem ár-, sem mi­nőségi versenyt nem hoztak, s az árat mindezért a vásár­lók fizetik meg. Akármerről közelítünk, ök vannak többségben. Ballai Ottó Exportra készül a lecsó A Nagykőrösi Konzervgyárban napi 45—50 tonna paprikából és paradicsomból készítenek lecsót. Képünkön Szrapkó An­tal targoncás látható, amint a szovjet exportra készült ele­delt emeli arra a teherautóra, amely a vagonba viszi (Varga Irén felvétele.) Darabra ment a dinnye Nem sok újdonsággal szol­gált a vevőknek a legutóbbi hetipiac sem. Az árak is a korábbiakhoz hasonló szinten voltak. A fehér paprikát 14— 16, az almapaprikát 16—18, a cseresznyepaprikát 20, a pa­radicsomot 10—IX. a karfiolt 16—24, az uborkát 10—15, a zellert 20, á fokhagymát 120— 150 (darabra 6-ért), a fehér káposztát 8—10 forintért 'kí­nálták. A paradicsompaprika ára 15—16, la krumpli 6—10, a zöldbab 12—20. a vöröshagy­ma 16, a fűzni való fűszer- paprika 16 ' forintba került, fejes salátát 7, savanyú ká­posztát 20 forintért lehetett kapni. A gyümölcsfronton nem volt túl nagy választék, a szőlő 20 és 36 forint között volt, az al­ma 12—18. a szilva ára pe­dig 10 forint körül alakult. A kocsis piacra sok dinnyét hoz­tak, ám a kereslet nagyon lanyha volt. Több helyütt már darabra is lehetett kap­ni 5—8 forintos áron, kilója pedig úgy 3 forintra rúgottj1 Apró. savanyítani való diny- nyéből is volt bőven, ebből 10 forintért adtak egy kilót. A virágpiac most is gazdag volt, de a forgalomra itt is panaszkodtak az árusok. A dália szálát 4, a kardvirág csokrát 30. a vegyes csokrot pedig 10 forintra tartották. A baromfipiacon a tyúk párja 250—280 forint között váltakozott. A gyöngyösöket 220-ért kínálták, a szép nagy kakasokat párban pedig 350-ért, de a vevő csak 300-at volt hajlandó értük adni. A tojás 2.80—3 forint körül ala­kult. Néhány helyen káposz­tapalántákat is láttunk, ezek­nek sem volt keletjük, pedig olcsón, 3 forintért adták cso­móját. Számítógépes étlap A kórházakban fekvő bete­gek speciális tápanyagigényé­nek megfelelő, több mint 700 ételreceptet tartalmazó számí­tógépes programot készítettek az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintéze­tének szakemberei, az Orszá­gos Diabetikai Intézet, vala­mint az Országos Testnevelé­si és Sportegészségügyi Inté­zet kutatóival együttműköd­ve. Az étlapon levesek, leves­betétek, főzelékek, sültek, kö­retek és tészták szerepelnek. A program egy-egy étel ké­Nagykőrösi apróhirdetések Házhely eladó Nagy­kőrösön, Biczó Géza utcában, Érdeklődni lehet: Árboz u. 11. sz. alatt. ______________ 2 í)ü négyszögöles épi tési telek eladó Nagykőrös. Zsem bé­ri Gy. u. 74. Érdek­lődni: Nagykőrös. Szolnoki u. 19. Tele­fon: 370.________ A Nagykőrösi Város­gazdálkodási Vállalat felvételre keres l fő asztalos. 1 fő ács. 4 fő kőműves szakmun­kást. jelentkezni le­het a munkaügyi osz­tályon Mentovich u 12 sz alatt. Gázfűtéses, 2 szoba konyhás házrész el­adó, Nagykőrös Szol­noki út 16. Érdek­lődni: Kaszap László. Nagykőrös. Battyhány 20. alatt. Sörbárba férfi portást felveszek, es+i mű­szak, másodállás vagy nyugdíjas, Nagykő­rös, Deák tér í. Szőrmés bőrök készí­tését egész évben vál­lalom. Irha bún da-tisz­títás. bőrkabátfestés. Fejesné szűcsmester. Kecskemét. Mikes K. u 13 Tel.: 76-25-25) Színes televízió el­adó, Kecskeméti u. 3 A, l. 3. Érdeklőd­ni mindennap 16 órá- tól. ______________ A Nagykőrösi Építő­ipari Kisszövetke­zet felvesz kőműves szakmunkásokat. Je­lentkezni lehet: Nagy­kőrös. Örkényi u. 13 sz alatti telonheivon Eladó Nagykőrös. Ta­bán u. 2/A. fi. 9. alat­ti lakás Érdeklődni hétköznap 15, óra után. hétvégén bár­mikor Eladó lakás Nagykő­rösön. Béke u 52. sz. 3 szobás komfortos, gázfűtéssel. Érdek­lődni esti órákban Nagykőrös Rózsa F u. 10. Vágó István. Fafüzeléses fürdőszo­ba kályha eladó. Nagykőrös Hangács u. 11. sz. Nagykőrösön. Bokros dűlőben 304 négyszög­öl zártkert eladó, kút, villany, gyümölcs­fákkal. Érdeklődni: Nagykőrös, Téglagyá­ri út 4. sz. Gergelyfi. ugyanott régi tégla ejadóJ ________________ Á ltalános iskolások matematika korrepe­tálását vállalom. Ér­deklődni telefonon: 25 188 melléken •Jó állapotban levő Simson SB 51. 4 se­bességes. sürgősen eladó, Nagykőrös, Bé­ke út 53 Gyermekgondozást vállalok 1 éves kortól Nagykőrös, Ceglédi út 20. III. 65. Érdek­lődni IP után. Trabam Kombi friss műszakival eladó — Nagykőrös IV., Kos­suth L. u. 26. szítésének többféle változatát is megadja, annak megfele­lően, hogy az egyes betegek­nek só- és zsírszegény, tej-, liszt-, nátrium- vagy cukor­mentes, illetve fehérjegazdag ételt ír elő az orvos. Az éte­lek olyanoknak is rögtön ösz- szeállíthatók, akik egyszerre több betegségben szenvednek. A számítógép írásban közli, hogy az ételekhez való alap­anyagok mennyi kalóriát, fe­hérjét. zsírt, szénhidrátot, mi­lyen ásványi sókat, vitamino­kat. koleszterint és rostot tar­talmaznak, Ez jelentősen megkönnyíti a diabetikusok munkáját, akik jelenleg min­den egyes beteg számára hosszasan számítgatják a meg­felelő tápanyagok mennyisé­gét. A program a kórházi étkez- > tetés adminisztrációs teendőit is ellátja. Felhívás! Értesítjük a lakossá­got. hc-i’y a Ceglédi Állami Tan­gazdaság nagykőrösi kerülete te­rületén a Fekete dűlőn, az úgyne­vezett olajkúttó] — a Monorí ta­nyáig húzódó területen villamos- vezeték. 1987. szeptember 2l-ét3! feszültség alá helyezettnek tekin­tendő. Megközelítése életveszélyes és tilos! Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindenkinek, akik özv. Józan Kálmánná temetésén részt vettek sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek a, gyászoló csa­lád. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak. akik B Balogh Antal / temetésén részt vettek és sírlára/ koszorúé virágot helyeztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2706 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom