Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

1987. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT RÉT VÍG! VJLÁGPOimAl KIT Első lépések egy reményteljes úton Sevardnadze washingtoni tárgyalásainak pozitív visszhangja Az ébölbili háborúban továbbra sints lényeg ős változás Nicaragua megvalósítja a közép-amerikai békedokumentumt Általános PILLANATKÉP Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter washingtoni lá­togatása igazolta azokat a felfokozott várakozásokat, amelyeket a világsajtó szá­mos kommentátora fűzött eh­hez az eseményhez. Ez ért­hető is, hiszen köztudomású igazság, hogy a realitások előbb vagy utóbb .elkerülhe­tetlen módon utat törnek és érvényesülnek. Ez bizonyoso­dott be most a szovjet— amerikai külügyminiszteri megbeszéléseken is. A szov­jet diplomáciának sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy három rendkívül fontos megállapodás létrejött már ezen a találkozón. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb az 500—5000 ki­lométeres hatótávolságú nuk­leáris robbanófejekkel ellá­tott hordozóeszközök teljes megsemmisítésében elért elvi megállapodás. Mint emléke­zetes, Cenfben a szokásos nyári szünet nélkül tárgyal­tak erről a delegációk. De úpr tűnt, hogy Washington ki akar vonni egyes robbanó­fejeket a szerződés hatálya alól, s emiatt a megbeszélé­sek zsákutcába jutottak. Most a washingtoni külügy­miniszteri tanácskozáson si­került kiutat találni. Mint be­jelentették: a mostani elvi megállapodás után már csak néhány részletkérdésre kell választ adni, s máris hozzálát­hatnak a szerződés végleges szövegének kimunkálásához. Ez október második feléig, Se­vardnadze és Shultz újabb, ezúttal Moszkvában megrende­zendő tárgyalásáig befejeződ­het. S ha valóban így lesz. akkor nincs semmi akadálya annak, hogy a kidolgozott szerződést Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan még idén ősz­szel megtartandó találkozóján aláírják. Vagyis létrejöhet az a csúcsszintű tárgyalás, amely­ről hónapok óta annyit beszél­tek, írtak, mert van értelme a két világhatalom legmagasabb szintű tárgyalásának. A mostani megállapodást a kommentátorok nem vélet­lenül nevezik világtörténelmi áttörésnek, hiszen a két vi­lághatalom fegyvertárából — ha létrejön a végleges szer­ződés — eltűnnek az 500— 5000 kilométer hatótávolságú rakéták a reájuk szerelt atomrobbanófejekkel. Még akkor is, ha mint a londoni rádió hírmagyarázója megál­lapította: ez a megállapodás a két fél nukleáris arzenál­jának csak 3 százalékát érinti. Akkor is rendkívüli horderejű ügyről van szó. Nem kevesebbről, mint hogy a két világhatalom elindul egy olyan reményteljes úton, amelynek iránya a fegyver­zetkorlátozás, s nem a hadi­arzenál további növelése. S ha ebben megegyéznek, to­vább lehet lépni a hadászati támadó fegyverek csökkenté­sének irányába. BIZALOMERŐSÍTŐ MEGÁLLAPODÁSOK a szakértők mindkét oldalon azóta megállapították — szükség van bizonyos gyors kiegészítő információkra is, amelyek átadására az új technikai lehetőségek módot nyújtanak. Létezik ugyanis a mesterséges holdaknak az a rendszere, amelyen át szinte pillanatok alatt rajzok, egész leírások továbbíthatók a má­sik fél vezetőihez, s így azok képet kaphatnak a valóságos történésekről. Erre szolgálnak a kockázatcsökkentő közpon­tok. A két világhatalom közötti légkör javulására mutat az a bejelentés is, hogy novem­ber piége előtt Washington és Moszkva tárgy adásokat kezd az atomfegyver-kísérletek tel­jes megszüntetéséről. Mint emlékezetes, szovjet részről több mint 18 hónapon át egy­oldalú robbantási moratóriu­mot vállaltak. Az idén csak akkor újították fel kísérletei­ket, amikor az amerikai kor­mányzat egyoldalú katonai előnyt akart húzni a szovjet robbantási szünetből, s foly­tatta minden felszólítás el­lenére saját föld alatti kísér­leteit. Persze a tárgyalások dátumában való megállapo­dás még nem jelenti, hogy elérhető közelségbe került volna a teljes atomcsendről szóló szerződés. Sokkal való­színűbb, hogy a NATO — s benne az amerikai — közvé­lemény nyomása kényszerí­tette egy ilyen megbeszélés­sorozat elfogadására a wa­shingtoni Fehér Házat. De mégis az a tény, hogy erről a témáról egyáltalán tárgya­lások kezdődnek, pozitív fejlemény. A BÉKEMISSZIÓ I NEM SIKERÜLT Az új légkört jellemzi, hogy Sevardnadze washingto­ni látogatása során aláírtak egy olyan megállapodást, amely a bizalomerősítő rend­szabályok kategóriájába tar­tozik. A nukleáris kockázat- csökkentő központok felállí­tásáról intézkedik ez az ok­mány. Nem helyettesíti az úgynevezett „forródrótot”, amely 1963 óta létesített közvetlen telexkapcsolatot a washingtoni Fehér Ház és a moszkvai Kreml között, hogy elkerüljék az egész emberi­ség létét fenyegető félreérté­seket, véletleneket. Ha ugyanis olyan látszat kelet­kezik, hogy egyik fél atom­támadást kezdeményez a má­sik ellen, hallatlan rövid idő áll rendelkezésre a tévedés tisztázására, s ezt szolgálja a „forródróV”. De — mint Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár a napokban Teherán­ban és Bagdadban járt, hogy megpróbálja rávenni az im­már több mint hétéves hábo­rúba bonyolódott országokat, fogadják el az ENSZ Bizton­sági Tanácsának tűzszüneti felhívását. A helyzet ugyanis közismerten rendkívül veszé­lyes a térségben. Immár nemcsak arról van szó, hogy a két ország közötti öldök­lést megállítsák, hanem ar­ról is, hogy megakadályoz­zák a . háború kiterjedését annak minden súlyos követ­kezményével együtt. Irak annak idején gyorsan elfogadta a BT tűzszüneti felhívását, de Irán elutasító választ adott. Később elvileg egyetértőbb magatartást ta­núsított, de feltételei azt je­lentették, hogy a gyakorlat­ban nem megvalósítható a fegyvernyugvás a harcoló fe­lek között. Pérez de Cuellar ugyan csak zárt ajtók mögött számolt be útjának eredmé­nyeiről a Biztonsági Tanács­ban. De Teherán nem sokat törődik a diplomáciának az ENSZ-főtitkár által tisztelet­ben tartott titkosságával. Rafszandzsani, az iráni par­lament elnöke az ITN angol televíziós állomásnak adott interjújában feltárta Teherán feltételeit, amelyeken nyil­vánvaló módon megfeneklett Pérez de Cuellar missziója. Irán csak akkor hajlandó el­fogadni a tűzszünetet, ha a Biztonsági Tanács ..megálla­pítja, hogy melyik fél volt az agresszor”, s törvényszéket állít fel a támadó megbünte­tésére. Teherán túl ezen ra­gaszkodik ahhoz, hogy a tá­madó Irak volt ebben a há­borúban. Bagdad természetesen Te­heránt vádolja a háború ki­robbantásával. Így tehát a holtpont az ügyben szinte teljes, s ez azt jelenti, hogy a véres háború tovább foly­tatódik ... A GUATEMALA! OK­MÁNY ÉS A FEHÉR HÁZ városban összeültek a közép­amerikai külügyminiszterek, hogy megvizsgálják, hol tart a Guatemalában augusztus­ban az államfők által elfoga­dott békeokmány végrehajtá­sa. Ez az augusztusi dokumen­tum — mint talán emlékeze­tes olvasóink előtt — ki­mondta, "hogy tűzszünetet kell létrehozni a térség or­szágaiban dúló fegyveres harcokban, demokratizálást írt elő, amnesztiát foglalt írásba, és arról is intézke­dett, hogy szűntessék meg a különböző irreguláris erők külső támogatását. Nicaragua a guatemalai csúcson meg­határozott menetrend szerint jár el. Tűzszünetet ajánlott fel a kontráknak, ha leteszik a fegyvert, politikai foglyo­kat engedett szabadon, s te­ret engedett az ellenzéki erők fokozott tevékenységé­nek, azzal a feltétellel, ha nem törnek fegyverrel a tör­vényes kormány ellen. Kitűnt azonban, hogy amíg Managuában szigorúan ér­vényt szereznek a guatema­lai békeokmány előírásainak, más közép-amerikai orszá­gokban ettől eltérően próbál­ják értelmezni a dokumen­tum több pontját. Azaz: nem sokat tesznek megvalósításá­ra. E mögött számos kommen­tátor szerint Washington be­folyásolási erőfeszítéseit kell keresni. A Reagan-kormány- zat hirtelenjében, jobb híján, igyekezett úgy tenni, mintha helyeselné a közép-amerikai csúcs által kidolgozott béke­dokumentumot. A valóság­ban rendkívül idegessé vált attól, hogy erről a kulcsfon­tosságú tanácskozásról kizár­ták áz Egyesült Államokat. Másrészt a Reagan-kormány- zatot az is felingerelte, hogy a békeokmány előírásai nem egy pontban ellentétesek az Egyesült Államok közép-ame­rikai politikájával, amellyel destabilizálni próbálja a ma- naguai sandinista kormány­zatot. Washington ezért kétirányú taktikázásba kezdett. Egy­részt nyomást gyakorol a ve­le szövetséges közép-amerikai országokra — elsősorban Hondurasra, amely otthont és menedéket nyújt a nicara- guai kontráknak —, hogy szabotálják a guatemalai bé­keokmány előírásait. Másrészt minden eddiginél nagyobb segély — 270 millió dollár — előterjesztését jelentette be az amerikai kongresszusnak, az ellenforradalmárok fegyveres akcióinak újabb fellendítésé­re. Mondani sem kell, hogy ez homlokegyenest ellentétes a guatemalai kormányfői ér­tekezleten elfogadott doku­mentummal, S' még különö­sebb, hogy ezt az okmányt pedig Washington a nyílt szí­nen üdvözölte. A mostani managuai kül­ügyminiszteri értekezletnek az a célja, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba: tartják-e a közép-amerikai kormányok magukat guatemalai adott szavukhoz, amelyet szerző­désben rögzítettek. vagv megtagadják azt washingtoni nyomásra? Hiszen világos, ezt a szerződést csakis úgy lehet végrehajtani, ha vala­mennyi ország egyszerre, egy­séges ütemterv szerint hajija végre. Árkus István Szovjet—amerikai elvi megállapodás a rakétáktól rr , Ősszel Gorbmo v—Reagan találkozó Reagan elnök és Sevardnadze szovjet külügyminisz­ter pénteken Washingtonban bejelentette, hogy a há­romnapos szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalá­sok során a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megállapodás jött létre a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták felszámolásá­ról. Ugyancsak megállapodtak a felek abban, hogy még az idén sor kerül Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatására, ennek időpontját azonban egyelőre nem közölték. A megállapodásokról közös közleményt ad­tak ki. Reagan a Fehér Ház sajtó-’ termében tette meg bejelen­tését, a megállapodás részle­teiről George Shultz külügy­miniszter adott tájékoztatást. Ezzel párhuzamosan tartott sajtókonferenciát a washing­toni szovjet nagykövetségen Eduard Sevardnadze. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter befejezte három­napos hasznos és alapos tár­gyalásait a két ország kap­csolatainak minden témaköré­ről. A szovjet és az amerikai külügyminiszter áttekintette a nukleáris és a hagyományos fegyverzetek korlátozásával és csökkentésével, valamint a vegyi fegyverekkel kapcsolatos kérdések egész körét. A mi­niszterek a szakértőkkel együtt elsősorban a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták­ról folytattak intenzív megbe­széléseket. A tárgyalások ered­ményeképpen elvi megegyezés született egy, a kérdéskörrel foglalkozó szerződés megkö­téséről. A Genfben tárgyaló két küldöttséget utasították: tegyék intenzívebbé munká­jukat annak érdekében, hogy egyeztessék a még meglevő technikai kérdéseket és minél előbb befejezzék a szerződés- tervezet szövegezését. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok külügyminisztere egyetértett abban, hogy az atom- és űrfeQtjbérekkel fog­lalkozó genfi tárgyalásokon aktív erőfeszítéseket kell ten­ni a hadászati támadófegyver­zetek ötvenszázalékos csök­kentésére vonatkozó szerző­dés kidolgozása érdekében. Az atomfegyver-kísérletek­kel összefüggő kérdésekkel kapcsolatban a felek meg­egyeztek abban, hogy 1987. december 1-jéig szakaszos és teljeskörű tárgyalásokat kell kezdeményezni egy egységes fórum keretében. A külügy­miniszterek erről külön köz­leményt hagytak jóvá. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok külügyminiszte­rei regionális kérdéseket is megvitattak. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek széles körét is. Egyeztették a prog­ramját azoknak az 1987—88-ra tervezett rendezvényeknek, amelyek célja, hogy aktívab­bá tegyék a közös tevékeny­séget a szovjet—amerikai együttműködés különböző te­rületein. A két miniszter építő jel­legű vitát folytatott az embe­ri jogok kérdéséről és huma­nitárius kérdésekről. Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminisz­ter megállapodott abban, hogy a fent említett témakörökben, ezen belül az űr- és atom- fegyverzetekkel foglalkozó gen­fi tárgyalásokon végzett mun­ka összegzése céljából újabb találkozót tartanak. Megegye­zés született arról, hogy ezt a találkozót október második felében Moszkvában tartják. A felek megállapodtak ab­ban. hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan, az Egyesült Ál­lamok elnöke találkozik egy­mással a közepes- és rövidebb hatótávolságú rakétákról szó­ló szerződés aláírása, vala­mint a két ország közötti kap­csolatok egész kérdéskörének áttekintése céljából. A legfel­sőbb szintű találkozót 1987. őszén tartják, s pontos idő­pontját a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter októ­berben Moszkvában sorra ke­rülő találkozóján tűzik ki. Történelmi jelentőségű meg­állapodásnak minősítette Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter washingtoni sajtókonferenciáján a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták kérdésében létrejött el­vi megállapodást. A minisz­ter rámutatott: ez új korszak kezdetét jelentheti mind a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban. mind a nemzetközi poli­tikában, s egyúttal előjele le­het az enyhülési folyamat új­jáéledésének. A bizalomépítés mérföldköve A szovjet—amerikai elvi megállapodás hírét világszer­te üdvözölték. Államférfiak és politikusok szinte egyöntetűen kifejezték reményüket, hogy a megállapodás lehetővé teszi az előrehaladást a fegyverzetel­lenőrzés terén. Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár pénteken üdvözölte a két nagyhatalom­nak azt az elvi megállapodá­sát, hogy Ronald Reagan elnök és Mihail Gorbacsov főtitkár őszre kitűzött csúcsértekezle­tén szerződést írnak alá a kö­zép-hatótávolságú rakéták vi­lágméretű eltávolításáról. A bonni kormányfő pártjá­nak, a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) a tanácskozá­sán kijelentette, hogy ez az elvi megállapodás a leszerelés első nagy műve. A kelet—nyugati bizalom- építés mérföldköveként üdvöz­li Nagy-Britannia a közepes és a rövidebb hatótávolságú (hadműveleti-harcászati) ráké- tafegyverek felszámolásáról j kötendő amerikai—szovjet megállapodást — jelentette ki Sir Geoffrey Howe külügy­Csak röviden... A héten Managua fontos nemzetközi tanácskozás szín­helye volt. A nicaraguai fő­MAJNA-FRANKFURTBAN péntek délután ünnepélyesen megnyílt a Magyar Népköz- társaság első külföldi önálló nemzeti idegenforgalmi kép­viselete. A magyar szakembe­rek sorában a fogadáson ott | volt Jenkei László, a Duna- tours, a Pest Megyei Idegen­forgalmi Hivatal igazgatója, az Idegenforgalmi Hivatalok Szövetségének elnöke is. SHANE KORBECKI albán külkereskedelmi miniszter Prágában folytat tárgyaláso­kat. Csehszlovák kollégája, Bohumil Urban hívta meg. Korbecki személyében 28 év óta először tárgyal albán mi­niszter Csehszlovákiában. A két miniszter várhatóan a két­oldalú gazdasági együttműkö­dés bővítését vitatja meg. miniszter a Reuter hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. Japán üdvözli az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött létrejött megállapodást a közepes hatótávolságú nukleá­ris rakéták teljes leszerelésé­ről. Nakaszone Jaszuhiro ja­pán miniszterelnök nyilatko­zatában nagyon jónak minő­sítette a hírt. A tokiói kül­ügyminisztériumban korszak- alkotó lépésként üdvözölték az egyezséget. Helyeslő véleményének adott hangot péntek estig a többi közt Dánia. Ausztrália, az Arab Liga ENSZ-megfigyelője is. A dél-koreai külügyminisz­térium egyik illetékese azt hangsúlyozta, hogy bár a meg­állapodás csökkenteni fogja a NATO és a Varsói Szerződés közötti feszültséget, az ő or­szága a szovjet hagyományos fegyvereket és fegyveres erő­ket továbbra is közvetlen fe­nyegetésként fogja fel. Jichak Samir izraeli minisz­terelnök is üdvözölte a meg­állapodást, de kijelentette, hogy ez a tény még nem be­folyásolja a szovjet—izraeli vi­szonyt. Kadhafi szerint a háborúnak vége Még vitatott az Aozou-sáv ügye Csád elutasította Kadhafi líbiai vezető álláspontját a két ország közötti háború be­fejezéséről. A N’djamenai rá­dió csütörtöki kommentárjá­ban közölte: Csád és Líbia háborúja csak abban az eset­ben erhet véget, ha Líbia ki­vonul a megszállt csádi terü­letekről és mindöröke lemond Csáddal szembem területi kö­veteléseiről. Kadhafi — mint közöltük — szerdán bejelentette, hogy líbiai részről befejezettnek te­kintik a Csáddal vívott hábo­rút, de hozzátette azt is, hogy a vitatott Aozou-sávot mind­két fél magának követeli. A 110 ezer négyzetkilométeres terület sokkal inkább straté­giai jelentősége, mint a föld mélyén levő ásványkincsek miatt fontos — közölték dip­lomaták. Vakon yi Péter New Yorkba utazott Pénteken elutazott New Yorkba dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés 42. üléssza­kán részt vevő magyar kül­döttséget vezeti. Nyilatkozatban tiltakozott az SKP Megszegik az ígéreteket A Spanyol Kommunista Párt pénteken Madridban nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a spanyol hadse­reg alakulatai jelen legyenek a nyugatnémet—francia had­osztályban. Az SKP álláspont­ja szerint a Felipe Gonzálcz kormányfő által minap tett indítvány ismételt és súlyos lépést jelent a NATO-tagság­ról tavaly megrendezett nép­szavazás kormányzati ígére­teinek megsértése felé. A González-kormányzat egyebek között a NATO katonai intéz­ményeitől való távolmaradást ígérte meg tavaly. Az SKP szerint a spanyol katonai egy. ségek külföldön való állomá- soztatása radikális változást jelez a madridi kormány had­ügyi politikájában. JELENTŐS SZERZŐDÉSEK A közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról pénteken meg­kötött szovjet—amerikai elvi megállapodás S év óta az első nagy leszerelési megállapodás. Az elmúlt 25 évben 7 nagy jelentőségű szerződés és megál­lapodás született: 1963. augusztus 5-én a moszkvai szerződés a légköri, világ­űrben és víz alatti nukleáris kísérletek részleges betiltásáról. B. volt az úgynevezett atomcsendegyezmény, amelyet a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kagy-Britartnla kötött. 1968. július 1. Londonban, Washingtonban, és Moszkvában ír­ták alá a nukleáris fegyverek terjesztését, továbbadását betil­tó úgynevezett atomsorompó-egyezményt. 1972. április 10. A biológiai fegyverekről szóló konvenció, amely betiltotta a bakteriológiai fegyverek kidolgozását, gyár­tását és raktározását. 1972. május 26. A SALT—1. szerződés, amely 1977-ig korlá­tozta az interkontinentális pakétarendszereket. 1974. július 3. Szerződés a föld alatti nukleáris kísérletek hatóerejének korlátozásáról. 1975. augusztus 1. 55 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada aláírta a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumát, amely megha­tározta az európai békés egymás mellett élés elveit. 1979. június 18. Bécsben aláírták a második szovjet—ameri­kai tegyverzetkorlátozási szerződést, a SALT—2-t, amely kor­látozta a nukleáris hordozóeszközöket. Ezt a szerződést nem ratifikálta az amerikai -törvényhozás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom