Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

1987. SZEPTEMBER 1., KEDD msr « MEGYEI 3 Vendég!» az elágazásnál Űjabb, elsősorban a hazai turizmust kellemesebbé tevő kis­vendéglő nyílt meg a megyénkön is áthaladó M3-as autópá­lya mellett. A takarékszövetkezeti kölcsönből, magánerős be­ruházással épített, századagos konyhával, étteremmel és ven­dégváró szobákkal rendelkező Sztráda- vendéglő a kerekha­raszti elágazásnál épült tel. r Eleibe lép az új földtörvény Egyértelműbb a szabályozás Politikai rendszerünk megújítása A folyamat élén a párt áll Napjainkban mind erőteljesebben fo­galmazódik meg az a felismerés, hogy időszerűvé, sőt szükségszerűvé vált poli­tikai rendszerünk megújítása, korszerű­sítése. Többfajta tapasztalat és megfon­tolás erősíti ezt a következtetést. A leg­közvetlenebbül a ránk nchezendö gazda­sági gondok, amelyek gyökereit kutatva előbb-utóbb mindenképpen eljutunk a politikai intézmények tevékenységéig is. Hiszen hazánkban a gazdaság és a politi­ka sok-sok szállal fonódik össze: az álla­mi, a társadalmi szervek munkásságának középpontjában a gazdasági problémák megoldása áll, más oldalról nézve pedig a termelés és az értékesítés feltételeit igen nagy mértékben politikai, állami döntések szabályozzák. A politika persze nem mindenható — napjainkban igen­csak szembetűnően mutatkozik meg, hogy a gazdaság objektív törvényeit semmilyen politikai szándék nem helyezheti hatá­lyon kívül —, de a hatékony döntési me­chanizmus, a jól működő érdekegyezteté­si tevékenység sokban előreviheti a gaz­dasági kibontakozást. Ma már világosan látható, hogy a világméretekben felgyor­suló tudományos-műszaki haladással lé­pést tartani, a gazdasági reform soron következő tennivalóit véghezvinni csak úgy lehetséges, ha politikai intézmény- rendszerünket korszerűsítjük, továbbfej­lesztjük. A többéves előkészítő mun­ka után és a társadalmi vi­tákon elhangzottak figyelem- bevételével — az Országgyű­lés törvényalkotó munkája nyomán — ma életbe lép az új földtörvény. Bevezetése egyszerűbbé és egyértelműb­bé teszi a földre vonatkozó szabályozást, ideértve az in­gatlanok tulajdonszerzését is. Ennek jelentőségéről Fenyő György, MÉM-főosztályvezető elmondotta: a törvény tovább erősíti a földtulajdon és a földhasználat egységét, továb­bá bővíti a gazdálkodó szer­vezetek rendelkezési jogát a termőföld felett. A törvény a földeket — a korábbitól eltérően — rendel­tetésszerűen csoportosítja. Ez jobban összhangban van a földvédelmi, földhasználati és az ingatlanforgalmi szabályok­kal. Továbbra is fönnmarad viszont a külterületi, a belte­Nincsenek háttérben Az elmúlt esztendő 31 mil­lió forintos árbevétele, s eb­ből a 6,7 millió nyereség to­vábbi, immár nagyszabású terveknek biztosít zöld utat. Az 1100 négyzetméternyi ter­melőterület megháromszoro- zása, a dobozgyártás megho­nosítása — nos ezek az elkép­zelések méltán kelthetnek fi­gyelmet egy ma még zömében szakképzetlen munkásokat fog­lalkoztató üzemről szólva. Ahogyan ez az ágazat létre­jött, az sem jellemző általá­ban. — Három hónapig csak sé­táltam és gondolkodtam: mit szeretnék, hol álljunk meg az üzem kialakításával, építésé­vel. Aztán beköltöztünk egy gépműhelybe, s hozzáfogtunk a melléküzemág létrehozásá­hoz Telek Imre műszaki ve­zetővel — emlékezik vissza Mátrai Tivadar ágazatvezető. Ahogy a régi épületet vé­gigjártuk, feltűnt a terített asztal, a tiszta öltözők, az új csarnokban pedig a középen lévő, üvegfalú vezetői iroda. Az ágazatvezető nem is hagy­ja szó nélkül látható csodál­kozásomat: — Amikor bejövök ebbe a csarnokba, elégedett vagyok, mert azt látom: jól érzik ma­gukat a dolgozók. Megérte hát rületi, illetve a zártkerti meg­határozás. A törvény ezentúl nem te­szi lehetővé telkek tartós használatba vételét. Akik ed­dig építési telket kaptak tar­tós használatba és a telket be­építették, a korábban kifize­tett használatba vételi díj el­lenében a telket tulajdonba kapják, további illetékfizetési kötelezettség nélkül. Ami a magánszemélyek in­gatlan- és földtulajdon-szerzé­sét illeti: változás lesz, hogy a földtulajdon-szerzés családi alapon — hasonlóan a telkek­hez és a lakásokhoz — törté­nik. Családnak számítanak a házastársak és a 14 év alatti gyermekeik. A szabályozás ez­zel azt kívánta elérni, hogy bővülhessen az ingatlan- és földtulajdonnal rendelkezők köre. Emellett a művelési ág kialakításában a mezőgazdasá­gi nagyüzemek az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak. annyi álmatlan éjszakát áldoz­ni rá: milyen is legyen a munkahely? Abból indultam ki, hogy ha én dolgoznék itt, mit szeretnék magam körül látni! A technológiai sorra épülő gépelrendezés a világos csar­nokban színvonalas munkával párosul. Mindjárt elém is te­szik a modern brit festészet legújabb alkotásaiból összeál­lított albumot és az egyik egyház megrendelésére készült énekeskönyvet, amelynek az aranyozása is a kókai munká­sok tudását dicséri. — A nyomdaipar háttéripa­ri üzeme voltunk, de a piac azt diktálta: ennél többre kel­lene vállalkoznunk. Tudja, itt olyan gépek is vannak, ami­ket a nagy nyomdák kiselej­teztek. Mi pedig felújítottuk, s az 1981-ben alig 25 ezer fo­rintért vásárolt masinákat ma fél millióért sem adnánk oda. Nos, ami a lényeg, hogy a sok kiszolgáltatottságot hordozó háttéripari tevékenységet ki­egészítettük magunk szerezte megrendelésekkel is. Külön-külön olcsóbb — A szövetkezet nem is szól bele, mit hogyan csinál­janak, mennyiért vállaljanak munkát. Ezek szerint teljesen önállóak? — Kezdettől fogva részt ve­Hetvenedik születésnapján Aczél György köszöntése Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézete főigazga­tójának tiszteletére, 70. szüle­tésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága hétfőn ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a titkár­ság tagjai, valamint Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára kö­szöntötte Aczél Györgyöt. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Aczél Györgyöt a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki het­venedik születésnapja alkal­mából, a szovjet—magyar ba­rátság és együttműködés erő­sítésében és fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékeny­ségéért. Korszerű tűzjelző központok A korábbiaknál olcsóbb megoldással készülnek a kor­szerű tűzjelző központok az Országos Munkavédelmi Tu­dományos Kutatóintézetben; a veszély észlelésére szolgáló, eddig külföldről, konvertibi­lis valutáért vásárolt ionizá­ciós füstérzékelőket most már itthon készítik el a régi ár feléért. Az érzékelők gyártásá­hoz olyan laboratóriumra volt szükségük, ahol biztonságos körülmények között dolgoz­hatnak a jelzőberendezések működtetéséhez szükséges ra­dioaktív anyagokkal. Az ér­zékelőkben ugyanis izotópok segítségével alakítanak ki olyan áramot, amelybe, ha csak a legcsekélyebb mérték­ben is füst kerül, a berende­zés azonnal figyelmeztet a veszélyre. Ezzel a módszerrel lehetőség van arra, hogy a tüzet korai szakaszában el­fojtsák, mert az anyagok jó része füstöl, mielőtt lángra kapna. szék a vezetőség munkájában, s az itt dolgozók a mezőgaz­dasági üzem tagjai, illetve al­kalmazottai. Abban viszont önállóak vagyunk, mit válla­lunk el. De egy, a kezdetekkel kapcsolatos példát hadd mondjak el. A termelőszövet­kezet 4,5 millió forint hitelt adott az ágazatnak a nagy csarnok építésére, hét eszten­dőre. A termelés árbevételé­ből két év alatt visszafizettük. S volt még egy-két érdekes eset, amivel megteremtettük munkánk iránt a bizalmat Tudtuk, ha jól megy a bolt, bővíteni kell a már említett gépműhelyt. Felkértünk terve­zőket, hogy rajzolják meg az üzemet, a berendezést, a tech­nikai sort. Már 400 ezer fo­rintért és kétévi munkával el is vállalták volna mindezt. Mit lehetett tenni: elemeire bontottuk a munkát. külön kerestünk az egyes feladatok­ra alvállalkozókat, s a 7—8 millió forint helyett 4,5 mil­lió forintért készült el a nagy csarnok. A huszonnégyből há­rom hónap lett, a következő esztendőben pedig az addigi éves termelést megdupláztuk. S ilyen tapasztalatok birtoká­ban a jövő elképzeléséi is ol­csóbban valósíthatók meg. Az idei tervben szereplő 40 mil­lió forint árbevételből szeret­nénk 8 millió forint nyeresé­get elérni, s hamarosan hoz­záfogni az újabb épületek fel­húzásához. — Mennyi pénz kell ehhez? — Még két csarnokra van szükség, ahol a dolgozók ké­nyelmesen végezhetik a mun­kájukat, ezenkívül a termelő­berendezések folyamatos kor­szerűsítésére, s a piacon kiví­vott jó hírnév megőrzésére. A csarnokok építését az árak is­Tartslmában és formájában Vajon milyen irányban cél­szerű ezt a korszerűsítést véghezvinni ? Politikai rend­szerünk továbbfejlesztésében az MSZMP által immár több mint három évtizede követett úton indokolt haladnunk, a társadalmi demokratizmus to­vábbi szélesítését és mélyíté­sét kell célnak tekintenünk. Akadnak, akik úgy vélik, hogy jelenlegi politikai rend­szerünkben immár kimerültek a demokratizálódás lehetősé­gei és tartalékai. A tapaszta­latok azonban a mellett szól­nak, hogy ez a feltételezés in­dokolatlan. Ügy tűnik, nem az a helyes, ha a mai intéz­ményrendszert valami alap­vetően mással kívánnánk fel­váltani, hanem ha a jelenlegi kereteket megőrizve visszük végbe a kívánatos változtatá­sokat, újítjuk meg a politikai szervezetek és intézmények tevékenységének tartalmát és formáit. Annál Is inkább, mert az új intézményrendszer megho­nosítására vonatkozó javasla­tok zöme valójában visszave­zetne bennünket egy történel­mileg már meghaladott kor­szak, a polgári demokrácia politikai berendezkedésének körülményei közé. Csakhogy a politikai pluralizmus, a többpártrendszer kérdését ná­lunk már végérvényesen el­meretében körülbelül 8 millió forintból meg lehet oldani. — Bizonyára arra is gondol­tak a termelőszövetkezet veze­tőivel együtt, hogy a szakkép­zettség sem nélkülözhető, ha új gépsorok kerülnek a mun­kahelyekre. Budapesti iroda — Az ötvenöt dolgozó kö­zül húszán iskolapadban ül­nek, s két esztendő alatt szak- munikás-bizonyítványt szerez­nek, legalábbis ez a tervünk — szögezi le Telek Imre mű­szaki vezető. — Az elméleti oktatást a kókai és a dányi pedagógusokra bízzuk. A szak­mai ismeretek megszerzésére pedig a nyomdászszakszerve­zet Gutenberg Művelődési Há­zában szervezett és a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakmun­kásképző Intézetben tartott képzésen nyílik módjuk a munkásoknak. Ettől pedig az 1991-ben el­készülő új könyvkötő- és pa­pírfeldolgozó üzemben a je­lenleg termelőnél magasabb színvonalú gépeken 20 száza­lékkal nagyobb teljesítmény­re számítanak. Az oktatás 400—500 ezer forintja tehát igen kamatozó befektetés, mert alig szükséges hozzá két év. hogy megtérüljön. S arról még említést sem tettünk, hogy az önállóság a dányi tsz melléküzemágának nem ártott meg. Tetszett a megfogalmazás, miszerint a piac a „főnök”, s a bevétel szabja meg a fejlődés lehető­ségét. A termelőszövetkezet pedig visszaadja a befizetett nyereség egy részét, s ez lehe­tőséget teremt az ésszerű fej­lesztésre. S az sem zavarja a gazdaság vezetőit, hogy egy budapesti irodából irányítják a termelési folyamatot. Mond­ják, mindaddig ez így helyes, amíg a gazdasági alapon lét­rejött egyezség elősegíti a közös vagyon gyarapodását. Számadó Julianna döntötte a történelem. Nem mintha elvileg elképzelhetet­len lenne egy ilyenfajta po­litikai felépítmény a szocia­lizmus építésének időszaká­ban, ám a mi körülményeink között ennek kialakítása már minden szempontból lehetetlen lenne. És indokolatlan is: egypártrendszerű politikai berendezkedésünkben hatal­mas lehetőségei vannak mind a demokrácia elmélyítésének, mind a működés hatékonyab­bá tételének. S ma az a fel­adat, hogy ennek a módjait keressük és találjuk meg. Politikai rendszerünk kö­zéppontjában a párt áll, ezért a korszerűsítési törekvések ter­mészetszerűen igénylik a párt vezető szerepének újbóli át­gondolását is. Ezzel kapcso­latban is találkozhatunk kü­lönféle elképzelésekkel. Ol­vashatók tanulmányok, ame­lyek körülbelül olyan szere­pet szánnak a pártnak, ami­lyennel valamely alkotmá­nyos monarchia uralkodója rendelkezik: szimbóluma és valamiféle garanciája az adott társadalmi berendezke­désnek. de a politikai döntés- hozataltól és cselekvéstől tá­vol tartja magát. Ezzel szem­ben az élet által sokszorosan igazolt tény, hogy a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozás sikere nem kis mértékben éppen a pártszervezetek, a kommunisták cselekvőkészsé­gén és -képességén múlik. Ezért a politikai rendszer megreformálásának semmi­képpen nem a párt irányító szerepének csökkentése a célja, hanem éppen e tevé­kenység hatásosságának, eredményességének fokozása. A nyilvánosság előtt Ám e törekvés a jelen vi­szonyok között akkor kecseg­tet sikerrel — és ez is kezd világosan kirajzolódni —, ha a párt nem merül el az ope­ratív intézkedések tömkelegé­ben, ha nem kíván minden feladatot magára vállalni, ha­nem az eddiginél jobban megosztja azokat a politikai rendszer többi összetevőjével, az állami, társadalmi, érdek- képviseleti szervekkel. A po­litikai rendszer megújításá­nak egyik fő útját éppen eb­ben kell keresnünk. Az állami — képviseleti és igazgatási, kormányzati és tanácsi — szervek tevékeny­ségét olyan irányban indokolt fejlesztenünk, hogy számotte­vő mértékben növekedjék ön­állóságuk és felelősségük. Ha­sonló módon célszerű szélesí­teni a tömegszervezetek, tár­sadalmi mozgalmak, érdek- képviseleti szervek, szövetsé­Az elmúlt esztendő őszén adtunk hírt először arról, hogy a dunabogdányi Üttörö Tsz- ben nem visszafejlesztik, ha­nem korszerűsítik, bővítik a tehenészetet. Hogyan áll a beruházás? Válaszol Horváth Antal, a ter­melőszövetkezet elnöke: — A tervek szerint három ütemben valósítjuk meg a cél­kitűzéseinket. Az első fordu­lóval végeztünk. A tejház, a fejőház, az elővárakozó és az inszemináló, az Agrokomplex közreműködésével tartott mű­szaki átadás után üzemelni kezd. Háromnapos próba kö­gek és egyesületek mozgáste­rét, cselekvési terét is. Az élet azt igényli, hogy lépje­nek fel önálló kezdeményezé­sekkel, az eddiginél nagyobb mértékben váljanak a politi­ka alkotóivá, a döntéshozatal részeseivé, a különféle érde­kek kifejezőivé és képviselői­vé. S történjék mindez job­ban a nyilvánosság színe előtt, legyen a közvélemény na­gyobb mértékben beavatva az érdekek összevetésének és rangsorolásának menetébe. Ügy is mondhatnánk: váljék erősebbé a társadalmi rész­vétel a döntések meghozata­lában és megvalósulásuk el­lenőrzésében, vesse magát alá minden állami és politi­kai szerv jobban a lakosság, a választók, a szervezet tag­jai kontrolljának. A megúju­lás másik fő iránya a jelek szerint éppen ebben keresen­dő. Elemei jelen vannak Napjainkban már nem ke­vés jelét látjuk e tendenciák kibontakozásának. Jelzi ezt például, hogy a párt a gaz- dasági-társadalmi kibontako­zás fő vonalának, koncepció­jának kialakítását tekintette feladatának, a részletes teen­dőket viszont a kormány dol­gozza ki és a parlament dönt róluk. E program koncepciójá­nak és részleteinek megfor­málásában —• e munka min­den fázisában — önálló ja­vaslatokkal, észrevételekkel vett részt valamennyi társa­dalmi, érdekképviseleti szerv. A KISZ a Jövőnk a tét! ak­ció keretében egész tagságát bevonta az elgondolások ki­alakításába. s a kibontakozá­si programmal kapcsolatos javaslatait az MSZMP Köz­ponti Bizottságának ülése előtt nyilvánosan közzétette sajtójában. A tömegkommu­nikáció, a lapok híradásaiból tudomást szerezhetünk az or­szággyűlési bizottságok, kép­viselőcsoportok eleven és oly­kor éles vitáiról. Egyszóval, a politikai rendszer megújulása nemcsak terv, elgondolás, hanem elemei máris jelen vannak a közéletben, a poli­tikai intézmények működésé­ben. Az ezzel kapcsolatos ta­pasztalatok minden bizonnyal sokat segítenek a megújulási koncepció véglegesítésében. Pártunk történelmi hivatásá­nak tesz eleget, amikor a po­litikai rendszer továbbfejlesz­tését kezdeményezi, élére áll e folyamat kibontakozásának és idejében megteszi az élet által igényelt lépéseket. Gyenes László vetkezik, majd a tehenek szoktatása lesz a feladat A második ütemben egy olyan istállót modernizálunk és bővítünk, amelyben most 124 tehenet tartunk. A harmadik ütembe sűrített feladatokról még korai lenne beszélni, a lényeg az, hogy minél előbb megkezdhessük a korszerű tejtermelést, amely­nek lényege, hogy az ember szerepe csak a gépek kezelé­sére szorítkozik. Az értékes termék hűtött állapotban ke­rül a tankokba, javul a minő­sége, többet is kap érte a ter­melőszövetkezet. Hét helyett két év alatt fizették vissza a hitelt Továbbtanulnak a kókai munkások A Mina Binda ragasztó-kötő gép olyan könyv gerincén dolgozik, amelyet gyakran forgatnak majd az oktatási in­tézményekben az előadók. A cérnafűző masina postakönyv lapjait ragja egybe. De túlzás volna azt kijelenteni, hogy a kókai könyvkötő- és papírfeldolgozó üzemben minden mun­kaművelet gépesített, egyelőre nem is áll ez a szándé­kukban. A dányi Magvető Termelőszövetkezet szabad kezet adott 1981 januárjában az ágazat vezetőinek abban, hogyan alakit,jüc ki a nem csupán foglalkoztatási gondok megoldására életre hívott melléküzemágat. Rekonstrukció után az Úttörő Tsz-ben Hűtött tej a tehenészetből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom