Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
'íyON3i.N32S TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA AZ MSZMP PEST MEGYÉI PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM Ara: I,ÍSO forint 1987. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK A PARLAMENT ELFOGADTA A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJÁT PEST MEGYEI KÉPVISELŐK FELSZÓLALÁSAI - GRÓSZ KÁROLY FOGLALTA ÖSSZE A VITÁT - LELKES MEGAJÁNLÁS VOLT Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valameny- nyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a parlament megtárgyalja. Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. VÁNCSA JENŐ: Agrárpolitikánk alapja a paraszti alkotóerő A- mezőgazdaság munka- programja — amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszertermelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkor a mezőgazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb, magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. Törekvéseinkből kitűnik, hogy ez a program a minőség programja. A mezőgazdaságban is szükség van szerkezetváltásra. Kiemelkedő programunk a hazai fehérje- takafmány termelésének és feldolgozásának megteremtése, az import csökkentése. Tovább növeljük az exportképes, úgynevezett kis cikkek előállítását. Az állattenyésztésben, de különösen a hústermelésben igen jelentős minőségi változást kívánunk megvalósítani. Az élelmiszerprogramban is el kell érni új termékek, új gyártási módok bevezetésével, a választék, a csomagolás korszerűsítésével a szerkezet- váltást. Jelentős feladatok várnak a háztáji és a kistermelésre is. A kistermelés. változatlanul a nagyüzem integráns része. Olyan sikeres ötvözete a két szektor közötti munkamegosztásnak, amelyre másutt nincsen példa. A háztáji gazdaság termelése ma már megközelíti az évi százmilliárd forintot, a lakosság csaknem fele érdekelt benne, a falun élő munkások mellékjövedelmének többsége is ebből származik. Gyors ütemben fejlesztjük a mezőgazdasági nagyüzemek ipart szolgáltató tevékenységét js. Elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségek mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésénél szánunk nagy szerepet e tevékenységnek. Mi egyáltalán nem tekintjük hibának, ha egyre több termelőszövetkezetünkben képvisel nagyobb arányt a kiegészítő tevékenység, mint a hagyományos gazdálkodás. Az igények kielégítése mindhárom piacon azonos feladatokat ró ránk. Tudomásul kell végre vennünk, hogy a három piac nem jelenthét háromféle minőséget. Az exportorientált fejlesztés kedvezően hat a hazai élelmiszer- ellátás színvonalára is, s a hazai piacra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmiszerek 70 százalékát itthon értékesítjük. Szocialista országokba irányuló élelmiszerexportunk jövőjét hosszú távú egyezményekkel kívánjuk megalapozni. A konvertibilis elszámolású piacon is bővítenünk kell a kivitelt, célul tűzve( a külkereskedelmi aktívum erőtel- növelését. A jövőben nemcsak élelmiszert szeretnénk eladni, hanem komplett termelési rendszereket, korszerű technológiákat. Az eddiginél jóval nagyobb arányban kívánunk bekapcsolódni egyes országok mezőgazdasági fejlesztési programjaiba. A program megvalósításának feltételeiről szólva Váncsa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt észszerűen használják fel, ha itt is érvényesül a szelektivitás, s ha számolunk a háztáji termelőeszközökkel is, akkor nem kevés a fejlesztés forrása. A jövőben is biztosítani szeretnék a nagyüzemek számára az élenjáró technikát. A közgazdasági környezet hatását értékelve a miniszter kiemelte, hogy az új adórendszer segíti a valós értékítélet kialakítását. A fő cél a jövedelemtermelő képesség fokozása, s miközben az adó- és árreform általános céljai a mezőgazdaságban is érvényesülnek majd, figyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Az agrárolló nyílását szeretnék megállítani. A személyi jövedelemadóban elismerjük a háztáji termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény, csupán a kistermelésben lévő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabadidőben végzett fokozott munka elismerése. A mezőgazdasági termelés stabilizálására törekszünk, igyekszünk fokozni a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet. Fenntartjuk a fejlesztési támogatást az üzemi termelés szerkezetét sok évre meghatározó feladatoknál, például a nagyüzemi állattartásnál, a meliorációnál, az öntözésnél, az ültetvénytelepítésnél. Ugyanakkor a termelési támogatások fokozatos leépítését tervezzük. A miniszter fontos feladatnak nevezte az irányítás és a vállalati szervezet korszerűsítését. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése, szerepe továbbra is meghatározó marad, de szükség van a vállalkozási formák gazdagítására, a szövetkezeti tagok, a dolgozók vagyoni érdekeltségének erősítésére. Űj szervezeti formákat kell találni a kedvezőtlen adottságú gazdaságok Számára, hogy működésük egyszerűbb és hatékonyabb legyen. Elengedhetetlen a kisebb munkakollektívák, szocialista brigádok belső érdekeltségének, önelszámolásának megteremtése. Erre alkalmassá kívánjuk tenni a keresetszabályozást is. Szét kívánjuk választani a hatósági munkát a különféle szolgáltató tevékenységtől, új típusú kapcsolatot szeretnénk kiépíteni a minisztérium és a termelőüzemek között. Váncsa Jenő azzal zárta felszólalását: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer paraszti dolgozó alkotóereje biztosíték arra. hogy az ágazatban végrehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat. Ä célkitűzések helyesek Devcsics Miklós (Nógrád m. 1. vk.), a Nógrád Megyei Tanács elnöke szerint a munkaprogramban szereplő elgondolások megvalósításához több feltétel egyidejű megteremtésére van szükség. Mindenekelőtt arra, hogy a program egésze és a gyakorlati végrehajtása egyértelmű politikai támogatást kapjon. Elengedhetetlen az is, hogy a lakosság többségét megnyerjék a program megvalósításához. A biztosítékok közé tartozik, hogy a kormány megfelelő felhatalmazást és mozgásteret kapjon a cselekvéshez és az intézkedések meghozatalához. Bíró Miklós (Szabolcs-Szat- már m. 11. vk.), a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének igazgatója aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kormányprogram végrehajtásához szükséges eszközök fogyatékosságai újra az adminisztratív és ezáltal szubjektív beavatkozások térnyerésére adnak lehetőséget. Lestárné dr. Varga Mária A Pest megyei képviselők is egyhangúan szavaztak (Folytatás a 2. oldalon.) (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgatóhelyettes főorvosa elmondta: sajnálattal, értesült arról, hogy a Pénzügyminisztérium előzetes szociálpolitikai csomagtervéből kimaradt néhány korábban felvetett javaslat, többek között a fogyatékos gyermekeket nevelők gyes- idejének növelése, illetve családi pótlékuk olyan méretű emelése, amely teljes ’ kompenzálást biztosít. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója szerint az államirányítás és a közigazgatás ésszerűbb átrendezésével felszabaduló • forrásokkal nagyobb mértékben csökkenthetők lennének a fiatal házasokra, a nagycsaládosokra, a nyugdíjasokra háruló terhek. Mindezek alapján javasolta, hogy az állami irányítás; a közigazgatás . és intézmény- rendszer korszerűsítése, az 1970-es évek elején már kidolgozott regionális tervek megvalósítása kerüljön be a kormány programjába. Antal Ferenc (Veszprém m.. 7. vk.), az ElekthermaX . vállalati igazgatóhelyettese megállapította: a programban , meghatározottak jelentősége ' .alighanem túlzás nélkül megjelel annak a feladatnak, amikor a háború után az új pénzt, a forintot kellett megteremteni. Ma a forint inflálódását kell szabályozható keretek közé szorítani és a gazdaság dinamizálásának gazdaságpolitikai és strukturális alapjait megteremteni. Lolz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója elmondta, hogy lassan másfél éve tartanak a viták a különböző szaktárcák között a kohászát fejlesztése és szervezeti korszerűsítése felett, ám a ígéretek nem teljesülnek, s elmaradásunk a nemzetközi színvonaltól egyre fokozódik. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője kifejezve egyetértését a kormány munkaprogramjával, javasolta a kormánynak: teremtsen olyan feltételrendszert, olyan közgazdasági környezetet a kereskedelem számára, amely biztosítja a működőképességét és fejlődőképességét, s amely a magánvállalkozások számára is vonzóvá teszi az élelmiszer-kereskedelmet. Másik javaslata: a kormány vizsgálja meg, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az idegenforgalmi szolgáltatóvállalatok, intézmények alapvetően piaci körülmények között, saját kockázatukra fejlődőképesen működhessenek. Lakatos László (Győr-Sop- ron m., 4. vk.), a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára javasolta: tanácsok tagjait akár anyagilag is érdeI t
