Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Áru: l,HO forint 1987. SZEPTEMBER 16., SZERDA Sevardnadze Shulizcal és Reagannal tárgyalt Van lehetőség a megegyezésre A két külügyminiszter szerződést írt alá Véget ért a KGST ütése Marjai József hazaérkezett Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Ma­Ma kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka Ma délelőtt 10 órakor — megkezdődik az Országgyű­lés őszi ülésszaka, amelynek várható tárgysorozati témái közé tartozik a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány munkaprogramjáról, továbbá két törvény- javaslat megvitatása, amelyek közül az egyik — mint ismeretes — az általános forgalmi adóról, a másik pe­dig a magánszemélyek jövedelemadójáról szól. A tör­vényjavaslatokat — természetesen szoros összefüggés­ben a kormány formálódó, 1990 végéig terjedő munka- programjával — az elmúlt hetekben elemző, alkotó esz­mecserék sorozatán vitatták meg a parlament állandó bizottságaiban, s nemkülönben a megyei képviselőcso­portokban. Az előzetes vitákból kitűnt: a kormány eltökélt szán­déka, hogy következetesen végrehajtja a társadalmi— gazdasági kibontakozás alapjainak megteremtéséből reá háruló feladatokat, s ebben épít a nemzeti egység cse­lekvő megnyilvánulására, kinek-kinek odaadó munká­jára, áldozatkész magatartására. J A diplomáciai gyakorlatban szokatlanul korán: helyi f idő szerint már reggel nyolc órakor megkezdődtek Wa- í shingtonban Eduard Sevardnadze szovjet és George 'j Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai. A minisz- ^ terek első megbeszélése után délben a Fehér Házba J várták Sevardnadzét. Előbb a két külügyminiszter Rea- £ gan elnök jelenlétében aláírta a válságcentrumokról lét- ^ rejött kétoldalú szerződést, majd az elnök, legfőbb ta- ^ nácsadói bevonásával, tárgyalt szovjet vendégével. Ez í alkalommal nyújtotta át neki Sevardnadze Mihail Gor- | bacsóv levelét. Délután az amerikai külügyminisztérium £ épületében tartották meg az első plenáris ülést. Reagan elnök és Sevard­nadze külügyminiszter egy­aránt arról .szólt kedden, a Fe­hér Házbari megrendezett ün­nepélyes aláíráson, hogy a nukleáris kockázat csökkenté­sére létrehozandó központok­ról szóló szovjet—amerikai megállapodás előjátéka lehet nagyobb horderejű, a nukleá­ris leszerelést szolgáló szerző­dések megkötésének. Reagan jelenlétében Sevardnadze és Shultz amerikai külügyminisz­ter írta alá a megállapodást, amelynek keretében a két fél tájékoztató központokat hoz létre a nukleáris háború vélet­A megnyugtató tájékoztatás érdekéken A vízlépcső munkálatai Nagy érdeklődésre számot tartó témákat tűzött napi­rendjére keddi ülé. én a Kö­zép-Duna vidéki Intézőbizott­ság. Szántó Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Beruházó Válla­lat vezérigazgatója tájékoztat­ta a bizottság tagjait a nagy­marosi vízlépcső aktuális munkálatairól és a folyamat­ban lévő tervezési előkészü­letekről. Megállapodás szüle­tett például a Pilisi Állami Parkerdő Gazdasággal egy autóbuszfordulóval ellátott ki­látópont létesítéséről. Itt egy épületben mutatnák be — makettek és tervrajzok segít­ségével — a készülő' beruhá­zást, a szabadból pedig meg­tekinthető lenne az építke­zés. A nagymarosi oldalon Is hasonló objektumot tervez­nek, elsősorban szakmai ér­deklődők számára. A kérdések irányították rá a figyelmet a lakosság tájé­koztatására. Ezzel kapcsolat­ban a vezérigazgató elmond­ta. hogy a leginkább érintett településeken — Visegrádon. Zebegényben, Nagymaroson és Szobon havonta fogadóórát tartanaik a létesítményi fő­mérnökök. s a lakosság min­den kérdésére megnyugtató válaszokat tudnak adni. Töb­ben hangot adtak annak a véleménynek hogy a tervezé­si csúszások nem segítik elő a beruházás előkészítését, ugyanakkor párhuzamos ter­vezési munka is előfordul. Ezek elkerülésére szoros munkakapcsolatot kell kiala­kítaná az érintett tanácsoknak az OVIBER illetékeseivel. Er­re jó példa Visegrád. Elhang­zott a vitában az az igény is, hogy a beruházás megvalósí­tása mellett., azzal együtt meg kell végre teremteni a Dunán a vizi turizmus tárgyi felté­teleit, hogy legalább az ezred­fordulóra elérje azt a szintet, amelyen 1928-ban volt. Az Egészségügyi Miniszté­rium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósá­ga tájékoztató jelentést készí­tett a Közép-Duna-vidék gyógy- id eg enf orga lm i lehető­ségeiről. A tervezet Visegrád gyógy-idegeníorgalmi cent­rummá fejlesztését javasolja, ám a vitában kitűnt, hogy a minisztériumi terveket eddig még nem sikerült összehan­golni a vízlépcső-beruházás­sal. Mint dr. Sághy Vilmos elnök zárszavában hangsú­lyozta, a hosszú távú tervek között szerepel Visegrád ter­málvizének idegenforgalmi hasznosítása, de jelenleg első­sorban a meglévő meleg vi­zek — Leányfalu, Ráckeve — fejlesztésére kell és lehet tö­rekedni. M. K. Káposzta dobozba zárva A fejlett technika mai eredményeként már nem kell feltétle­nül a piacra szaladni, ha friss savanyú káposztát szeretnénk vá­sárolni. A vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet zöldségfeldol­gozó üzemében 10 nap alatt lesz a fejes káposztából ízletes sa­vanyúság, amelyet a közelmúltban átadott gépsoron konzerv­dobozokba csomagolnak. (Erdősi Ágnes felvétele) Új telep helyett rekonstrukció A holstein fajta bevált lenszerű kirobbanása kockáza­tának csökkentésére. Sevardnadze előzőleg több mint három órán át tárgyalt Shultzcal, majd a Fehér Ház­ba ment, ahol Reagan elnök köszöntötte. A szabad téren, a Fehér Ház rózsakertjében megtartott ünnepélyes aláírás előtt Reagan beszédében rá­mutatott: a mostani megálla­podás a nukleáris háború koc­kázatának csökkentésére irá­nyuló gyakorlati lépés, csök­kenti a hibás számításokból, véletlenekből, hibás helyzet- megítélésekből származó konf­liktus veszélyét, egyúttal elő­segíti az olyan információk to­vábbítását is, amelyeknek kulcsszerepük lehet a későbbi leszerelési megállapodások el­lenőrzésében. „Ez a megállapodás kiegé­szíti jelenlegi. Genfben folyó erőfeszítéseinket, amelyek ar­ra irányulnak, hogy első ízben valósítsuk meg a nukleáris fegyvertár nagyarányú, mély­reható, hatékonyan ellenőriz­hető kölcsönös csökkentését. Örömmel veszek részt ennek a megállapodásnak aláírásán, várom azt a napot, amikor Gorbacsov főtitkárral együtt aláírhatunk új, történelmi je­lentőségű megállapodásokat közös célunk, a béke megszi­lárdítása érdekében” — mon­dotta az amerikai elnök. Sevardnadze válaszbeszédé­ben rámutatott: a szovjet— amerikai kapcsolatok jelenlegi történetében még meglehető­sen ritkaságszámba megy az olyan esemény, mint a megál­lapodás aláírása, az 1987-es év azonban viszonylag gyü­mölcsöző volt. Áprilisban Shultz moszkvai látogatása (folytatás a 2. oldalon) gyarország állandó KGST- képviselője — aki a szovjet fővárosban hétfőn és kedden részt vett a KGST Végrehajtó Bizottságának 124. ülésén, va­lamint tárgyalt Alekszej An­tonov szovjet miniszterelnök- helyettessel, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság szovjet társelnökével, s találkozott és megbeszélést folytatott Gurij Marosukkal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája el­nökével — kedden este haza­utazott Budapestre. A Pest Megyei Tanács táv­lati hulladékelhelyezési kon­cepciójáról tárgyalt a Haza­fias Népfront Pest Megyei Bi­zottsága mellett működő kör­nyezetvédő bizottság. A téma előadója Csecserics Imréné, a Pest Megyei Tanács építési osztályának kommuná­lis csoportvezetője volt. A bi­zottság megtárgyalta a Város- építési Tudományos és Ter­vező Intézet tervét, amely a megye szilárd, kommunális, illetve kommunális jellegű hulladékainak ártalmatlanítá­sával foglalkozik. A dokumen­tum készítésekor adatkérő kérdőíveket küldtek a telepü­lésekre, ezzel is elősegítve a helyzet pontos feltérképezését. Néhány évvel ezelőtt jó néhány nagyüzem — köztük a Monori Állami Gazdaság is — a tejprémiumra alapoz­ta tejhasznú szarvasmarha­tenyésztését. Sajnos számítá­saik nem jöttek, nem jöhet­tek be, ugyanis a támogatás megszűnt, s a most folyósí­tott zsírfelár csak töredékét biztosítja a korábbi támoga­tásnak. Mint köztudott, nagyon sok megoldásra váró probléma van e téren. A kisebb községekben sok helyen nincs megfelelően megszervezve a szemétszállí­tás, a munkát végző magánfu­varosokat nem ellenőrzik. A gyűjtőhelyek egy része egy­két éven belül telítődik, s úja­kat kell helyettük kijelölni. Ezekre vonatkozóan készültek el a tervben a javaslatok. S mint a vitában is hangsú­lyozták, ezen túlmenően fog­lalkozni kell a szelektív hulla­dékgyűjtéssel, a komposztálás­sal, a hulladékok ártalmatlaní­tásának modem, külföldön már bevált módszereinek a meghonosításával. Ez a változás a monoriak elképzeléseit is alapjában változtatta meg, s most már nem egy teljesen új telep megépítésében látták a meg­oldást, hanem a gombai telep rekonstrukciójában, amely 1150 szarvasmarha elhelyezé­sét és magas színvonalú ellá­tását tette lehetővé. Az épü­let és a gépi beruházás már az elmúlt év első felében több mint 35 millió forintot emésztett fel, s ez is oka volt, hogy a kötött tartásról a jóval kevésbé költséges kötet­lenre tértek át a gazdaság­ban. Komoly előrelépést je­lentett a 32 állásos, alsó tej- vezetékes, csökkentett vá­kuummal működő fejőház lé­tesítése is, amelynek köszön­hetően az értékesített tej 90 százaléka első osztályú minő­sítést kapott. A korszerű tartási mód le­hetővé tette a termeléshez igazodó takarmányozást is, amelynek megoldására egy 150 vagonos silóteret építet­tek, 9 ezzel jókora összeget takarítottak meg, amit eddig szárításra és szállításra for­dítottak. További előrelépést jelentett, hogy az üzem szarvasmarha-állományának nagy részét képező jersey fajtát Holsteinnel váltották fel, s ennek köszönhetően a tehenenkénti tejhozam mint­egy 600 literrel növekedett éves átlagban. KÖVETKEZETESEN A ki ilyen címet ad pub­licisztikájának, az ne is számítson rá, hogy elolvassák, az újságíró mégsem tahet mást, mint hogy a parlament őszi ülésszakát köszöntő írása fölé odaírja e látszatra el­koptatott szót: következe­tesen. Tartalma azonban időálló, s ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy az utóbbi hónapokban gyak­ran használták. Baráti be­szélgetéseken éppen úgy, mint hivatalos fórumokon. A téma pedig mostanában nem lehet más, mint a párt, a kormány kibonta­kozási programja, a terme­lési szerkezet, az ár- és piaci mechanizmus átalakí­tása, benne a tervezett, az előbbieket segítő adóre­formmal. A következetesség több­féle módon illeszkedik ide. Először is kérdőjellel. Azaz: elég következetesek vol­tunk-e idáig? Az volt-e a munkás, a hivatalnok, az alkalmazott, az igazgató, a minisztérium, a kormány? Milyen leíz azután, ha fel­tesszük, hogy a parlament „igen’’-t mond a beterjesz­tett törvényjavaslatokra, a kormány 1990-ig szóló sta­bilizációs munkaprogram­jára, az általános forgalmi adó és a magánszemélyek jövedelemadójának beve­zetésére? És itt most már felkiáltójel következik, mert egyöntetű a véle­mény: következetes maga­tartás, végrehajtás kell! Ez hangzott el a magánbe­szélgetéseken, a hivatalos fórum értekezletein túl, egyebek között, a parla­ment állandó bizottságai­nak ülésein is. Következe­tesség a gyári munkástól egészen a kormányig. Hogy ez ennyiszer szóba kerül, ahhoz köze van a következetlenségnek is. Erről hallottunk egy példa­értékű esetet az Országgyű­lés szociális és egészség- ügyi bizottságának múlt heti ülésén. A Pénzügymi­nisztérium egyik illetékese beszélt arról a vállalatról, amelyik évek óta veszte­séges, s ezért meg kellene szüntetni. Ez hatszáz ember átcsoportosításával járna. Egy közeli, jól gazdálkodó cég mindamnyiukat átven­né a korábbinál magasabb fizetéssel. A helyi szervek azonban minden követ megmozgattak, méghozzá „sikerrel”, hogy ez ne kö­vetkezzen be. Többek véle­ményét fogalmazta meg a kereskedelmi bizottság ülésén az egyik Somogy megyei képviselő: ha a parlament megszavazza a törvényjavaslatokat, akkor a kormány ne dobjon men­tőkötelet rosszul gazdálko­dóknak. Mert eddig gyak­ran azok a vállalati veze­tők jártak jól, akik nem a követelményekhez, a sza­bályozókhoz Igazodtak, ha­nem „kivártak", majd tá­mogatásért kilincseltek. A kormánynak vállalnia kell az ezzel járó konfliktuso­kat. A konfliktusokat pedig most már nem kerülhetjük el. Akkor sem, ha az Or­szággyűlés „nem”-et mond; akkor sem, ha igent. Az előbbi esetben is számolni kell az életszínvonal csök­kenésével, a lakosság ter- heiriek növekedésével, meg a másikban is. Ám a kép­viselők általában az utóbbi mellett vannak, mert a hosszú, nemegyszer éles viták során világossá vált: a kibontakozás csak így le­hetséges. A Pest megyei képviselők is úgy foglaltak állást, hogy szükség van a válto­zásokra, hiszen a gazdaság teljesítőképessége alig nö­vekedett az utóbbi időben. A kormány programja — amelyet ma terjesztenek a parlament elé — éppen azt célozza, hogy a kedvezőtlen folyamatokat mielőbb meg­állítsa, társadalmi-gazda­sági helyzetünket stabili­zálja. Ez nem képzelhető el a problémák újfajta meg­közelítése, a termelési szerkezet átalakítása és az adóreform nélkül, amelyek hozzájárulnak a helyes, a valóságot tükröző érték­rend kialakításához. A képviselők tehát haj­lanak ennek elfogadására, ugyanakkor fenntartásaik­nak is hol mérsékeltebben, hol éles türelmetlenséggel hangot adnak. A tervezett intézkedések ugyanis egy­értelműen a termelést tá­mogatják — a fogyasztás rovására. Arai áremelkedé­sekkel jár. Ezért a legna­gyobb vita a szociálpolitika körül bontakozott ki, mert a képviselők megengedhe­tetlennek tartják, hogy csökkenjen az amúgy is ön­hibájukon kívül alakult hátrányos helyzetű rétegek életszínvonala. Seregnyi javaslat, módosító indít­vány hangzott el ezzel kapcsolatban, s ugyanerre számíthatunk a háromna­posra tervezett ülésszakon is. Olyan megoldást kell ta­lálni, amelyben a külön­böző érdekek nem, vagy alig szenvednek csorbát. Ezt azért is nehéz megta­lálni, mert például az adó­reform a közteherviselésen alapul, s minden mentes­ség. kivétel csökkenti, meg­kérdőjelezi a hatékonysá­gát. A zaz a következetesség­nek ebben is kulcssze­repe van. Miközben azt hangsúlyozzák a képvise­lők, olykor maguk is véte­nek ellene. A/ országgyű­lési bizottságok ülésein többen is kértek könnyítést egy-egy vállalat, iparág, vagy lakossági csoport szá­mára. Aszerint, hogy mi­lyen területet, választókör­zetet képviselnek. Ez is mutatja, milyen bonyolult, összetett a probléma, s hogy mennyire nehéz a közmegegyezést megterem­teni. A felelősség óriási terheket ró a képviselőkre, a választók, az ország köz­véleménye pedig megkü­lönböztetett érdeklődéssel, az elhangzó kérdésekre igen érzékenyen reagálva kíséri a fejleményeket Ezért is hallani egyre töb­bet arról, hogy a képvise­lők nemcsak a döntésből, hanem az ellenőrzésből is részt kérnek ... Erről is szó esik majd az Országgyűlés ma nyíló őszi ülésszakán, amely várhatóan heves vi­ták után jelöli ki a kibon­takozás útját. Kövess László Hulladékok ártalmatlanítása A tiszta környezetért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom